Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
70 kapcsolatok: Alexandriai iskola, Alfred Dreyfus, Amerikai Egyesült Államok, Anatole France, André Tardieu, Angers, Aristide Briand, École normale supérieure, Édouard Daladier, Émile Zola, Becsületrend (Franciaország), Bulgária, Charles de Gaulle, December 14., Egyesült Királyság, Első világháború, Február 9., Fernand Bouisson, Francia Akadémia, Franciaország miniszterelnökeinek listája, Franklin D. Roosevelt, Frédéric François-Marsal, Gaston Doumergue, Gazdasági liberalizmus, Gyülekezési jog, Henri Philippe Pétain, Henri Poincaré, Január 22., Július 19., Július 21., Július 5., Június 14., Június 3., Jean Jaurès, Joseph Paul-Boncour, Jules Romains, Kairó, Laxou, Lyon, Magyarország, Március 26., Moszkva, Munkáspárt (Egyesült Királyság), Nancy, Nantes, Paul Painlevé, Pierre Laval, Pierre-Étienne Flandin, Raymond Poincaré, Rhône, ..., Rhône (megye), Ruhr-vidék, Saint-Genis-Laval, Sajtószabadság, Szárd–francia–osztrák háború, Szónoklattan, Szenátus (Franciaország), Szovjetunió, Törökország, Teherán, Troyes, Weimari köztársaság, 1872, 1924, 1925, 1926, 1932, 1934, 1936, 1957. Bővíteni index (20 több) »
Alexandriai iskola
Az alexandriai iskola névvel jelölik azokat a tudományos irányokat, melyeknek megindítói, művelői és terjesztői Alexandriában éltek, s a Ptolemaioszok bőkezűsége által oly helyzetbe jutottak, hogy irodalmi és tudományos munkásságuk kevés megszakítással mintegy 800 évig tartott.
Új!!: Édouard Herriot és Alexandriai iskola · Többet látni »
Alfred Dreyfus
Alfred Dreyfus (ejtsd: alfred drefüsz) (Mulhouse, 1859. október 9. – Párizs, 1935. július 12.) francia katonatiszt, akit a róla elnevezett büntetőügy tett híressé.
Új!!: Édouard Herriot és Alfred Dreyfus · Többet látni »
Amerikai Egyesült Államok
Az Amerikai Egyesült Államok, gyakran Egyesült Államok, a köznyelvben egyszerűen Amerika (angolul: United States of America, United States, USA, kiejtés: //) független szövetségi köztársaság, amely ötven tagállamot és egy szövetségi kerületet foglal magában.
Új!!: Édouard Herriot és Amerikai Egyesült Államok · Többet látni »
Anatole France
Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault (Párizs, 1844. április 16. – Saint-Cyr-sur-Loire, 1924. október 12.) francia író, költő, kritikus, akadémikus.
Új!!: Édouard Herriot és Anatole France · Többet látni »
André Tardieu
André, Pierre, Gabriel, Amédée Tardieu (Párizs, 1876. szeptember 22. – Menton, 1945. szeptember 15.) francia politikus, diplomata, újságíró.
Új!!: Édouard Herriot és André Tardieu · Többet látni »
Angers
Angers (ejtsd: Anzsé), város Franciaországban.
Új!!: Édouard Herriot és Angers · Többet látni »
Aristide Briand
Aristide Briand (Nantes, 1862. március 28. – Párizs, 1932. március 7.) francia politikus, a Harmadik Köztársaság 41., 45., 50., 56., 61.
Új!!: Édouard Herriot és Aristide Briand · Többet látni »
École normale supérieure
A párizsi École normale supérieure (Normale Sup, Normale, ENS, ENS-Paris, ENS-Ulm vagy Ulm) az egyik legrangosabb francia felsőoktatási intézmény (grande école).
Új!!: Édouard Herriot és École normale supérieure · Többet látni »
Édouard Daladier
Édouard Daladier (Carpentras, Vaucluse megye, 1884. június 18. – Párizs, 1970. október 10.) francia politikus, tanár.
Új!!: Édouard Herriot és Édouard Daladier · Többet látni »
Émile Zola
Émile Zola (Párizs, 1840. április 2. – Párizs, 1902. szeptember 29.) francia regényíró és művészeti kritikus.
Új!!: Édouard Herriot és Émile Zola · Többet látni »
Becsületrend (Franciaország)
A franciaországi Becsületrend (Ordre national de la Légion d’honneur) a legmagasabb francia állami kitüntetés, amelyet Napoléon Bonaparte, Franciaország első konzulja alapított 1802-ben.
Új!!: Édouard Herriot és Becsületrend (Franciaország) · Többet látni »
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Új!!: Édouard Herriot és Bulgária · Többet látni »
Charles de Gaulle
Charles André Joseph Marie de Gaulle (Lille, 1890. november 22. – Colombey-les-Deux-Églises, 1970. november 9.) francia tábornok, államférfi, az Ötödik Francia Köztársaság 1.
Új!!: Édouard Herriot és Charles de Gaulle · Többet látni »
December 14.
Névnapok: Szilárda + Agnabella, Agnella, Beriszló, Bertold, Boleszláv, Boroszló, Ders, Derzs, Konor, Konrád, Kurt, Szilárd, Szilárda.
Új!!: Édouard Herriot és December 14. · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: Édouard Herriot és Egyesült Királyság · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: Édouard Herriot és Első világháború · Többet látni »
Február 9.
Névnapok: Abigél, Alex + Aladdin, Aladin, Alarik, Apol, Apolka, Apollónia, Ciceró, Cirill, Donald, Erik, Erika, Erős, Hanga, Kirill, Marcián, Marián, Rajnald, Rex, Rinaldó, Ronald, Szabin.
Új!!: Édouard Herriot és Február 9. · Többet látni »
Fernand Bouisson
Fernand Bouisson (Kaszentína, Algéria, 1874. június 16. – Antibes, 1959. december 28.) francia politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 79.
Új!!: Édouard Herriot és Fernand Bouisson · Többet látni »
Francia Akadémia
Az ''Institut de France'' épülete, a Francia Akadémia központi székháza A Francia Akadémiát (Académie française) 1635-ben alapította Richelieu bíboros, XIII. Lajos király főminisztere.
Új!!: Édouard Herriot és Francia Akadémia · Többet látni »
Franciaország miniszterelnökeinek listája
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és Franciaország miniszterelnökeinek listája · Többet látni »
Franklin D. Roosevelt
Franklin Delano Roosevelt (ejtsd: frenklin delenó rouzvelt) (New York, 1882. január 30. – Warm Springs, 1945. április 12.), a sajtóban gyakran FDR, amerikai politikus, az Egyesült Államok 32.
Új!!: Édouard Herriot és Franklin D. Roosevelt · Többet látni »
Frédéric François-Marsal
Frédéric François-Marsal (Párizs, 1874. március 16. – Gisors, 1958. május 20.) francia katonatiszt, bankár, politikus, 1924.
Új!!: Édouard Herriot és Frédéric François-Marsal · Többet látni »
Gaston Doumergue
Gaston Doumergue (Aigues-Vives, 1863. augusztus 1. – Aigues-Vives, 1937. június 18.) francia államfő és a Harmadik Köztársaság 47.
Új!!: Édouard Herriot és Gaston Doumergue · Többet látni »
Gazdasági liberalizmus
A gazdasági liberalizmus vagy piaci liberalizmus a klasszikus liberalizmus alapvetően Adam Smith és David Ricardo munkáin alapuló gazdasági komponenseként indult.
Új!!: Édouard Herriot és Gazdasági liberalizmus · Többet látni »
Gyülekezési jog
Tüntetés a Kossuth téren A gyülekezési jog a kötelezően biztosítandó alapvető emberi jogok közé tartozik, melyet Magyarország Alaptörvénye véd.
Új!!: Édouard Herriot és Gyülekezési jog · Többet látni »
Henri Philippe Pétain
Henri Philippe Benoni Omer Joseph Pétain, ismertebb nevén Philippe Pétain vagy egyszerűen Pétain marsall (Cauchy-à-la-Tour, 1856. április 24. – Port-Joinville (L’Île-d’Yeu), 1951. július 23.) francia marsall, az első világháború hadvezére.
Új!!: Édouard Herriot és Henri Philippe Pétain · Többet látni »
Henri Poincaré
Jules Henri Poincaré (Nancy, 1854. április 29. – Párizs, 1912. július 17.) Bolyai-díjas francia matematikus, fizikus és filozófus; a konvencionalista tudományelméleti felfogás kidolgozója.
Új!!: Édouard Herriot és Henri Poincaré · Többet látni »
Január 22.
Névnapok: Artúr, Vince + Artemisz, Artemízia, Cintia, Citta, Délia, Dorián, Dormán, Dzsenifer, Surány, Surd, Szindi, Szintia, Szirén, Szíriusz, Teodolinda.
Új!!: Édouard Herriot és Január 22. · Többet látni »
Július 19.
Névnapok: Emília + Ajtonka, Alfréd, Alfréda, Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Arany, Arina, Arzén, Arzénia, Aura, Aurea, Aurélia, Emili, Eperke, Esztellia, Eszténa, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Jessica, Morella, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Stella, Szederke, Varsány, Versény, Vince.
Új!!: Édouard Herriot és Július 19. · Többet látni »
Július 21.
Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.
Új!!: Édouard Herriot és Július 21. · Többet látni »
Július 5.
Névnapok: Emese, Sarolta + Antal, Anton, Antos, Cipora, Cippóra, Cipriána, Ciprienn, Cirilla, Lotti, Metód, Sarolt, Toni, Viliam, Vilmos, Zoé, Zója.
Új!!: Édouard Herriot és Július 5. · Többet látni »
Június 14.
Névnapok: Vazul + Elizeus, Estella, Hartvig, Herta, Sztella, Töhötöm, Valérián, Valér.
Új!!: Édouard Herriot és Június 14. · Többet látni »
Június 3.
Névnapok: Klotild + Bercel, Berec, Cecília, Cecilián, Célia, Cicelle, Cilla, Heliodor, Héliosz, Kelvin, Kevin, Seila, Sejla, Tilda, Zília, Zille.
Új!!: Édouard Herriot és Június 3. · Többet látni »
Jean Jaurès
Jean Jaurès, teljes nevén Auguste Marie Joseph Jean Léon Jaurès (Castres, 1859. szeptember 3. – Párizs, 1914. július 31.) a francia korai szocializmus egyik legjelentősebb politikusa, humanista és egyben filozófus is volt.
Új!!: Édouard Herriot és Jean Jaurès · Többet látni »
Joseph Paul-Boncour
Joseph Paul-Boncour (Saint-Aignan, 1873. augusztus 4. – Párizs, 1972. március 28.) francia politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 72.
Új!!: Édouard Herriot és Joseph Paul-Boncour · Többet látni »
Jules Romains
Jules Romains (születési neve: Louis Henri Jean Farigoule) (Saint-Julien-Chapteuil, 1885. augusztus 26. – Párizs, 1972. augusztus 14.) francia író, költő és drámaíró.
Új!!: Édouard Herriot és Jules Romains · Többet látni »
Kairó
Kairó ((al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa.
Új!!: Édouard Herriot és Kairó · Többet látni »
Laxou
Laxou település Franciaországban, Meurthe-et-Moselle megyében.
Új!!: Édouard Herriot és Laxou · Többet látni »
Lyon
Lyon (arpitán nyelven Liyon) város Franciaországban, a Rhône-Alpes régió, Rhône megye és a Lyoni főegyházmegye székhelye.
Új!!: Édouard Herriot és Lyon · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Édouard Herriot és Magyarország · Többet látni »
Március 26.
Névnapok: Emánuel + Dumáta, Dusán, Dusánka, Emanuéla, Immánuel, Lara, Larissza, Lehel, Leonóra, Mandel, Manó, Mánuel,,Manuella, Manuéla, Maxima, Mendel, Tormás, Torna, Torontál, Turul.
Új!!: Édouard Herriot és Március 26. · Többet látni »
Moszkva
Moszkva Oroszország fővárosa.
Új!!: Édouard Herriot és Moszkva · Többet látni »
Munkáspárt (Egyesült Királyság)
A Munkáspárt (angolul Labour Party, röviden Labour) megalakulása óta a baloldal – később, és jelenleg is a balközép – legmeghatározóbb politikai ereje az Egyesült Királyságban.
Új!!: Édouard Herriot és Munkáspárt (Egyesült Királyság) · Többet látni »
Nancy
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nancy (Franciaország).
Új!!: Édouard Herriot és Nancy · Többet látni »
Nantes
Nantes (bretonul: Naoned, gallul: Naunnt) nagyváros Franciaország nyugati részén, 50 km-re az Atlanti-óceántól.
Új!!: Édouard Herriot és Nantes · Többet látni »
Paul Painlevé
Paul Painlevé (Párizs, 1863. december 5. – Párizs, 1933. október 29.) a Harmadik Köztársaság 52.
Új!!: Édouard Herriot és Paul Painlevé · Többet látni »
Pierre Laval
Pierre Laval (Châteldon, 1883. június 28. – Párizs, 1945. október 15.) francia politikus, a Harmadik Köztársaság 69.
Új!!: Édouard Herriot és Pierre Laval · Többet látni »
Pierre-Étienne Flandin
Pierre-Étienne Flandin (Párizs, 1889. április 12. – Saint-Jean-Cap-Ferrat, 1958. június 13.) francia jogász, politikus, a Harmadik Francia Köztársaság 78.
Új!!: Édouard Herriot és Pierre-Étienne Flandin · Többet látni »
Raymond Poincaré
Raymond Poincaré (Bar-le-Duc, 1860. augusztus 20. – Párizs, 1934. október 15.) francia államfő és a Harmadik Köztársaság 44., 57.
Új!!: Édouard Herriot és Raymond Poincaré · Többet látni »
Rhône
A Rhône (ejtsd: rón, németül Rotten) folyó Svájc és Franciaország területén.
Új!!: Édouard Herriot és Rhône · Többet látni »
Rhône (megye)
Rhône (arpetánul: Rôno) a 83 eredeti département egyike, amelyeket a francia forradalom alatt 1790.
Új!!: Édouard Herriot és Rhône (megye) · Többet látni »
Ruhr-vidék
A Ruhr-vidék helyzete Németországon belül A Ruhr-vidék településstruktúrájának térképe A Ruhr-vidék Németország legnagyobb összefüggő városrégiója, ahol több mint 5 millió lakos él 4435 km²-en.
Új!!: Édouard Herriot és Ruhr-vidék · Többet látni »
Saint-Genis-Laval
Saint-Genis-Laval település Franciaországban, Métropole de Lyon különleges státuszú nagyvárosban (métropole: nagyjából „megyei jogú város”).
Új!!: Édouard Herriot és Saint-Genis-Laval · Többet látni »
Sajtószabadság
Csehszlovákiában betiltott könyvek és dalok listájából részlet. Jól látható, hogy magyar nyelvű kiadványokat is tartalmaz a lista. Sajtószabadságnak nevezik azt az állapotot, amikor a sajtó munkatársai – az újságírók – maguktól, csupán saját szakértelmükre, tapasztalatukra és véleményükre hagyatkozva, külső befolyásoktól, fenyegetésektől és törvényi korlátoktól mentesen döntik el, hogy az általuk szerkesztett sajtótermékekben milyen tartalom jelenik meg.
Új!!: Édouard Herriot és Sajtószabadság · Többet látni »
Szárd–francia–osztrák háború
A szárd–francia–osztrák háború 1859 áprilisában robbant ki a Szárd–Piemonti Királyság és a vele szövetségre lépett második Francia Császárság, valamint az Osztrák Császárság között.
Új!!: Édouard Herriot és Szárd–francia–osztrák háború · Többet látni »
Szónoklattan
A szónoklattan, ékesszólástan vagy retorika (görögül rhétoriké, latinul ars oratoria) a szónoklat tudománya, eredetileg díszes külsőségek között előadott beszédeket, ékes stílusú, nyilvános megszólalásokat jelentett.
Új!!: Édouard Herriot és Szónoklattan · Többet látni »
Szenátus (Franciaország)
A párizsi Luxembourg-palota, a szenátus székháza A szenátus ülésterme ''(hémicycle)'' A szenátus (franciául le Sénat) a kétkamarás francia parlamenti rendszer felsőháza, amely az alsóházat jelentő nemzetgyűléssel együtt alkotja a törvényhozó hatalmat.
Új!!: Édouard Herriot és Szenátus (Franciaország) · Többet látni »
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Új!!: Édouard Herriot és Szovjetunió · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Édouard Herriot és Törökország · Többet látni »
Teherán
Teherán (tudományos átiratban Tehrân) Irán fővárosa, Teherán tartomány központja.
Új!!: Édouard Herriot és Teherán · Többet látni »
Troyes
Az üvegfestészet remekei a katedrális déli falán Troyes (kiejtés) Szajna parti város Franciaország északkeleti részén, Champagne-Ardenne tartományban, annak Aube nevű megyéjének a központja.
Új!!: Édouard Herriot és Troyes · Többet látni »
Weimari köztársaság
A weimari köztársaság a németországi monarchia államrendszerét 1919-ben felváltó polgári demokratikus, parlamenti képviseletű, szövetségi köztársaság történészek által adott neve, melyet Weimar városa után kapott, ahol az alkotmányozó nemzetgyűlés összeült.
Új!!: Édouard Herriot és Weimari köztársaság · Többet látni »
1872
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és 1872 · Többet látni »
1924
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és 1924 · Többet látni »
1925
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és 1925 · Többet látni »
1926
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és 1926 · Többet látni »
1932
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és 1932 · Többet látni »
1934
A Nemzet Vértanúinak emlékműve.
Új!!: Édouard Herriot és 1934 · Többet látni »
1936
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és 1936 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: Édouard Herriot és 1957 · Többet látni »
