Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
15 kapcsolatok: Arnóth Lajos, Budapest, Janáky István (építész, 1901–1966), Magyar Építőművészek Szövetsége, Magyarország, Nyiri István (építész), Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958), Szendrői Jenő, Weichinger Károly, 1953, 1957, 1970, 1982, 1992, 2000.
Arnóth Lajos
Arnóth Lajos (Gyöngyös, 1929. november 15. – Budapest, 2017. július 3.) Ybl Miklós-díjas és Széchenyi-díjas magyar építész, 2000-től haláláig az ÉME Mesteriskola vezetője.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Arnóth Lajos · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Budapest · Többet látni »
Janáky István (építész, 1901–1966)
Idősebb Janáky István (Hódmezővásárhely, 1901. december 27. – Budapest, 1966. január 11.) Ybl-díjas magyar építészmérnök.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Janáky István (építész, 1901–1966) · Többet látni »
Magyar Építőművészek Szövetsége
A Magyar Építőművészek Szövetsége (MÉSZ) önkéntes tagságon alapuló civil szervezet, magyar építészek számára.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Magyar Építőművészek Szövetsége · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Magyarország · Többet látni »
Nyiri István (építész)
Nyiri István (Cegléd, 1902. május 10. – Budapest, 1955. augusztus 31.) Ybl Miklós-díjas építész, a magyar avantgárd építészet kiemelkedő alkotója.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Nyiri István (építész) · Többet látni »
Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958)
Wälder Gyula irodájában (1926) Idősebb Rimanóczy Gyula (Bécs, 1903. január 19. – Budapest, 1958. december 21.) Ybl- és Kossuth-díjas építész, a magyar modernista avantgárd építészet kimagasló alkotója.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Rimanóczy Gyula (építész, 1903–1958) · Többet látni »
Szendrői Jenő
Szendrői Jenő (ered. Straubert, Makó, 1913. február 13. – Budapest, 2000. május 20.) Kossuth-díjas magyar építész.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Szendrői Jenő · Többet látni »
Weichinger Károly
Weichinger Károly (Győr, 1893. október 12. – Budapest, 1982. január 25.) Kossuth-díjas magyar építész, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora.
Új!!: ÉME Mesteriskola és Weichinger Károly · Többet látni »
1953
Nincs leírás.
Új!!: ÉME Mesteriskola és 1953 · Többet látni »
1957
Nincs leírás.
Új!!: ÉME Mesteriskola és 1957 · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: ÉME Mesteriskola és 1970 · Többet látni »
1982
64-nek is írják) számítógépet.
Új!!: ÉME Mesteriskola és 1982 · Többet látni »
1992
Nincs leírás.
Új!!: ÉME Mesteriskola és 1992 · Többet látni »
2000
Nincs leírás.
