Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
20 kapcsolatok: Az Árpád-vonal, Északkeleti-Kárpátok, Dokumentumfilm, Géppuska, Hunyadi-állás, Kárpátok, Kőrösmező, Keleti-Kárpátok, Magos Dezső, Magyar Királyi Honvédség (1922–1945), Magyarország, Második világháború, Munkás-paraszt Vörös Hadsereg, Nagybereznai járás, Románia, Sztálingrádi csata, Tordai csata, 1940, 1943, 1944.
Az Árpád-vonal
Az Árpád-vonal 2018-as dokumentumfilm, amelyet a korabeli helyszíneken forgattak.
Új!!: Árpád-vonal és Az Árpád-vonal · Többet látni »
Északkeleti-Kárpátok
Az Északkeleti-Kárpátok a Kárpátok hegységrendszer része.
Új!!: Árpád-vonal és Északkeleti-Kárpátok · Többet látni »
Dokumentumfilm
A dokumentumfilm széles kategóriája azon filmeknek amelynek célja a valóság "dokumentálása".
Új!!: Árpád-vonal és Dokumentumfilm · Többet látni »
Géppuska
Orosz Maxim-géppuska 1910-ből A géppuska önműködő, csak sorozatlövés leadására alkalmas, legfeljebb puskakaliberű lőszert tüzelő lőfegyver.
Új!!: Árpád-vonal és Géppuska · Többet látni »
Hunyadi-állás
A Hunyadi-állás egy második világháborús erődrendszer volt, az Északkeleti-Kárpátok hágóit lezáró erődítések legkülső vonala.
Új!!: Árpád-vonal és Hunyadi-állás · Többet látni »
Kárpátok
A Kárpátok 1500 km hosszúságú hegységrendszer Közép-Európa délkeleti részén.
Új!!: Árpád-vonal és Kárpátok · Többet látni »
Kőrösmező
Kőrösmező városi jellegű település Ukrajnában, Kárpátalján, a Rahói járásban.
Új!!: Árpád-vonal és Kőrösmező · Többet látni »
Keleti-Kárpátok
A Keleti-Kárpátok a Kárpátoknak a Borsai-hágótól a Prahova völgyéig, a Tömösi-szorosig terjedő keleti része, az Északkeleti-Kárpátok folytatásában.
Új!!: Árpád-vonal és Keleti-Kárpátok · Többet látni »
Magos Dezső
Magos Dezső (eredeti nevén Munk Dezső, Balassagyarmat, 1884. március 1. – Aszód, 1944. június 10.) építész, tervező-kivitelező.
Új!!: Árpád-vonal és Magos Dezső · Többet látni »
Magyar Királyi Honvédség (1922–1945)
A Magyar Királyi Honvédség (rövidítve m. kir. honvédség) a 20. századi Magyar Királyság szuverenitásáért felelős állami fegyveres erő volt a trianoni békeszerződés és a második világháború végén elszenvedett vereség közötti időszakban.
Új!!: Árpád-vonal és Magyar Királyi Honvédség (1922–1945) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Árpád-vonal és Magyarország · Többet látni »
Második világháború
A második világháború az emberiség történetének legnagyobb és legtöbb halálos áldozattal járó fegyveres konfliktusa.
Új!!: Árpád-vonal és Második világháború · Többet látni »
Munkás-paraszt Vörös Hadsereg
A Szovjet Hadsereg egy sapkajelvénye az 1960-as évekből A Munkás-paraszt Vörös Hadsereg (oroszul: Рабо́че-крестья́нская Кра́сная а́рмия (РККА) – Rabocse-kresztyjanszkaja Krasznaja armija (RKKA), gyakran röviden csak Vörös Hadsereg, néhol régiesen egybeírva Vöröshadsereg) a Szovjetunió fegyveres erőinek része volt 1918 és 1946 között.
Új!!: Árpád-vonal és Munkás-paraszt Vörös Hadsereg · Többet látni »
Nagybereznai járás
A Nagybereznai járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Árpád-vonal és Nagybereznai járás · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: Árpád-vonal és Románia · Többet látni »
Sztálingrádi csata
A sztálingrádi csata az európai hadszíntéren a második világháború fordulópontja volt.
Új!!: Árpád-vonal és Sztálingrádi csata · Többet látni »
Tordai csata
A tordai csata 1944.
Új!!: Árpád-vonal és Tordai csata · Többet látni »
1940
Nincs leírás.
Új!!: Árpád-vonal és 1940 · Többet látni »
1943
Nincs leírás.
Új!!: Árpád-vonal és 1943 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Árpád-vonal és 1944 · Többet látni »
