Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
66 kapcsolatok: Adamikné Jászó Anna, Agglutináló nyelv, Alany (nyelvészet), Anatole France, Angol nyelv, Összetett mondat, Elöljáró, Főnév, Főnévi igenév, Felszólító mód, Flektáló nyelv, Francia nyelv, Grammatika, Hagyományos nyelvtan, Hangutánzó szó, Határozó, Határozói igenév, Határozószó, Honoré de Balzac, Ige (nyelvészet), Igeidő, Igenév, Igenem, Igeszemlélet és igejelleg, Indulatszó, Ion Creangă, Közép-délszláv diarendszer, Keszler Borbála, Kijelentő mód, Kopula, Magyar nyelv, Módosítószó, Mellékmondat, Melléknév, Melléknévi igenév, Mellérendelés (nyelvészet), Mihai Eminescu, Modális ige, Mondat (nyelvészet), Mondatrész, Mondatszó, Morféma, Morfológia (nyelvészet), Névmás, Névszó, Nem (nyelvészet), Nyelv, Nyelvészet, Nyelvtani kategória, Petőfi Sándor, ..., Pragmatika, Rag, Román nyelv, Segédige, Stilisztika, Szám (nyelvészet), Számnév, Szó, Szófaj, Szókincs, Szemantika, Személy (nyelvészet), Személy (nyelvtan), Tárgy (nyelvészet), Topik és predikátum, Tranzitivitás (nyelvészet). Bővíteni index (16 több) »
Adamikné Jászó Anna
Adamikné Jászó Anna (Budapest, 1942. július 14. –) magyar nyelvész, professor emerita.
Új!!: Állítmány és Adamikné Jászó Anna · Többet látni »
Agglutináló nyelv
Az agglutináló nyelv a nyelvek egyik alaptípusa a flektáló, izoláló és inkorporáló nyelvek mellett.
Új!!: Állítmány és Agglutináló nyelv · Többet látni »
Alany (nyelvészet)
A hagyományos mondattanban az alany a tagolt mondat egyik fő része, az, amelyről az állítmánnyal a beszélő megállapít valamit, azaz az állítmányban kifejezett cselekvésnek, történésnek, állapotnak vagy létezésnek, illetve minőségi vagy mennyiségi jegynek a hordozója.
Új!!: Állítmány és Alany (nyelvészet) · Többet látni »
Anatole France
Anatole France, eredeti nevén Jacques Anatole François Thibault (Párizs, 1844. április 16. – Saint-Cyr-sur-Loire, 1924. október 12.) francia író, költő, kritikus, akadémikus.
Új!!: Állítmány és Anatole France · Többet látni »
Angol nyelv
Az angol nyelv (angolul: the English language) az indoeurópai nyelvcsalád nyugati germán nyelvek ágába tartozó nyelv.
Új!!: Állítmány és Angol nyelv · Többet látni »
Összetett mondat
Az összetett mondat két vagy több mondategységet tartalmaz, melyek ebben az esetben tagmondatok, ellentétben az egyszerű mondattal, mely csak egy mondategységből áll.
Új!!: Állítmány és Összetett mondat · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Állítmány és Elöljáró · Többet látni »
Főnév
A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.
Új!!: Állítmány és Főnév · Többet látni »
Főnévi igenév
A főnévi igenév (a latinban legismertebb megfelelője az infinitivus) az ige egyik személytelen alakja, amely kisebb-nagyobb mértékben főnévként tud működni.
Új!!: Állítmány és Főnévi igenév · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Állítmány és Felszólító mód · Többet látni »
Flektáló nyelv
A flektáló, hajlító vagy fúziós nyelvek azok a szintetikus nyelvek, amelyek a nyelvtani viszonyokat a szóalakok megváltoztatásával (flexióval) – ragozással, szóképzéssel, illetve a szótő változtatásával – képesek kifejezni.
Új!!: Állítmány és Flektáló nyelv · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Állítmány és Francia nyelv · Többet látni »
Grammatika
#ÁTIRÁNYÍTÁS Nyelvtan.
Új!!: Állítmány és Grammatika · Többet látni »
Hagyományos nyelvtan
A hagyományos nyelvtan a leíró nyelvtanoknak az a fajtája, amelyek a klasszikus görög (később latin) nyelvtanírási hagyományt követik.
Új!!: Állítmány és Hagyományos nyelvtan · Többet látni »
Hangutánzó szó
A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.
Új!!: Állítmány és Hangutánzó szó · Többet látni »
Határozó
A hagyományos nyelvtanban a határozó olyan mondatrész, mely szerkezeti alaptagjával alárendelő szószerkezetet alkot, és lehet.
Új!!: Állítmány és Határozó · Többet látni »
Határozói igenév
A határozói igenév (amit az újlatin nyelvekben a főnévi igenév egyik formáját jelölő latin szó alapján gerundium névvel is jelölnek) az ige egyik személytelen alakja a főnévi és a melléknévi igenév mellett, amely a mondatban általában valamilyen határozói szerepet tölt be.
Új!!: Állítmány és Határozói igenév · Többet látni »
Határozószó
A grammatikában a határozószó olyan szófaj, amelynek hagyományos meghatározása szerint mondattani funkciója az, hogy határozóként főleg ige, és ritkábban melléknév vagy más határozószó bővítményeként ezek jelentését megváltoztatja vagy pontosítja.
Új!!: Állítmány és Határozószó · Többet látni »
Honoré de Balzac
Honoré de Balzac (Tours, 1799. május 20. – Párizs, 1850. augusztus 18.) francia regényíró, a francia realista regény megteremtőinek egyike, neve a világirodalom legjelentősebb alakjai között szerepel.
Új!!: Állítmány és Honoré de Balzac · Többet látni »
Ige (nyelvészet)
Az ige (latinul verbum) olyan, cselekvést, történést vagy létezést kifejező, ragozható szó, amely alakját személy, szám, idő, (aspektus) szerint változtathatja.
Új!!: Állítmány és Ige (nyelvészet) · Többet látni »
Igeidő
Az igeidő (latinul tempus) alaktani kategória, amellyel a nyelvek a cselekvés, történés, állapot idejét fejezik ki a közlés idejéhez viszonyítva.
Új!!: Állítmány és Igeidő · Többet látni »
Igenév
Az igenév igéből képezhető átmeneti szófaj, amely az ige sajátosságait más szófajok tulajdonságaival ötvözi.
Új!!: Állítmány és Igenév · Többet látni »
Igenem
Az igenem (latin elnevezéssel genus) azt jelöli, hogy az ige alanya, tárgya, ill.
Új!!: Állítmány és Igenem · Többet látni »
Igeszemlélet és igejelleg
A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, Aktionsart) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb.
Új!!: Állítmány és Igeszemlélet és igejelleg · Többet látni »
Indulatszó
A hagyományos nyelvtanban az indulatszó általában változatlan alakú szófaj, amely felkiáltó módon fejez ki érzést, lelki állapotot, ritkábban akaratot.
Új!!: Állítmány és Indulatszó · Többet látni »
Ion Creangă
Iașiban Ion Creangă (Humulești, 1837. március 1. – Jászvásár, 1889. december 31.) a román irodalom egyik legnagyobb klasszikusa.
Új!!: Állítmány és Ion Creangă · Többet látni »
Közép-délszláv diarendszer
A közép-délszláv diarendszer (horvátul srednjojužnoslavenski dijasistem/dijasustav, centralnojužnoslavenski dijasistem/dijasustav vagy centralni južnoslavenski dijasistem/dijasustav) Dalibor Brozović horvát nyelvész által javasolt elnevezés.
Új!!: Állítmány és Közép-délszláv diarendszer · Többet látni »
Keszler Borbála
Keszler Borbála (1939. augusztus 30. –) Széchenyi-díjas nyelvész, nyelv- és írástörténész, egyetemi oktató.
Új!!: Állítmány és Keszler Borbála · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Állítmány és Kijelentő mód · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Állítmány és Kopula · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Állítmány és Magyar nyelv · Többet látni »
Módosítószó
A nyelvészetben a módosítószó olyan szófaj, amelynek modalizálási funkciója van, azaz „vagy valamely mondatrésznek, vagy az egész mondatnak módosítja a tartalmát, kifejezve egyúttal a beszélőnek a mondottakhoz való szubjektív viszonyát, a beszélői attitűdöt is”.
Új!!: Állítmány és Módosítószó · Többet látni »
Mellékmondat
A hagyományos mondattanban a „mellékmondat” vagy „alárendelt mondat” terminusok alárendelő összetett mondat olyan tagmondatát nevezik meg, amelynek nincs grammatikai autonómiája, elégtelen a jelentése és ugyanolyan funkciója van az összetett mondatban, mint a mondatrésznek a mondategységben.
Új!!: Állítmány és Mellékmondat · Többet látni »
Melléknév
A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.
Új!!: Állítmány és Melléknév · Többet látni »
Melléknévi igenév
A melléknévi igenév vagy – latin szóval – participium (bár ez valamivel tágabb fogalmat jelöl) – az ige egyik személytelen alakja (a főnévi és a határozói igenév mellett), amely a mondatban általában melléknévi szerepet tölt be.
Új!!: Állítmány és Melléknévi igenév · Többet látni »
Mellérendelés (nyelvészet)
A mondattanban a mellérendelés logikai viszony, egyike azoknak, amelyek a mondategységben (egyszerű mondatban vagy összetett mondat tagmondatában) létezhetnek.
Új!!: Állítmány és Mellérendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Mihai Eminescu
Mihai Eminescu (IPA, Botosán, 1850. január 15. – Bukarest, 1889. június 15.) eredeti nevén Mihail Eminovici, a legismertebb román költő.
Új!!: Állítmány és Mihai Eminescu · Többet látni »
Modális ige
A modális ige vagy módosító ige olyan ige, amely eredeti vagy a kontextus által meghatározott lexikai tartalma modalitást fejez ki, azt jelezve, hogy milyennek látja a beszélő a vele társított cselekvést, történést, állapotot, létezést stb.: lehetségesnek vagy lehetetlennek, szükségesnek vagy szükségtelennek, biztosnak vagy bizonytalannak, valószínűnek vagy valószínűtlennek, kötelezőnek vagy nem kötelezőnek, kívántnak vagy nemkívántnak, megengedettnek vagy tiltottnak, logikus következménynek, elhatározás eredményének stb.
Új!!: Állítmány és Modális ige · Többet látni »
Mondat (nyelvészet)
A mondat olyan grammatikai fogalom, amelynek nincs kielégítő meghatározása, hanem csak különböző szempontokból megfogalmazott definíciókísérletek vannak.
Új!!: Állítmány és Mondat (nyelvészet) · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Állítmány és Mondatrész · Többet látni »
Mondatszó
A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.
Új!!: Állítmány és Mondatszó · Többet látni »
Morféma
A morféma a nyelv legkisebb olyan egysége, amely önálló jelentést vagy strukturális szerepet hordoz; a szó legkisebb értelmezhető része.
Új!!: Állítmány és Morféma · Többet látni »
Morfológia (nyelvészet)
Morfológia, avagy alaktan, a hagyományos elnevezése a szóalkotási eszközökkel foglalkozó nyelvészeti tudománynak.
Új!!: Állítmány és Morfológia (nyelvészet) · Többet látni »
Névmás
A hagyományos grammatikában a névmás olyan szófaj, amely zárt, de heterogén osztályt alkot.
Új!!: Állítmány és Névmás · Többet látni »
Névszó
A grammatikában a névszó több szófajt magába foglaló osztály, amely meghatározása azon alapul, hogy az e szófajokhoz tartozó szavak általában azonos inflexiós toldalékokat (ragokat és jeleket) vehetnek fel, és ezáltal ugyanolyan mondattani szerepük lehet.
Új!!: Állítmány és Névszó · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Állítmány és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nyelv
A nyelv az emberi kommunikáció legáltalánosabb eszköze, tagolt, egymástól elkülöníthető jelekből alkotott jelrendszer.
Új!!: Állítmány és Nyelv · Többet látni »
Nyelvészet
Általánosságban a nyelvészet, latinosan grammatika az emberi nyelvekkel foglalkozó tudományág, és nyelvész az, aki ezt a tudományt műveli.
Új!!: Állítmány és Nyelvészet · Többet látni »
Nyelvtani kategória
A nyelvészetben a nyelvtani kategória olyan terminus, amely többé-kevésbé tág jelentésekkel található meg a különböző nyelvű szakirodalmakban, olykor egyazon nyelvűben is, különböző szerzőknél, sőt, egyazon szerzőnél is.
Új!!: Állítmány és Nyelvtani kategória · Többet látni »
Petőfi Sándor
Petőfi Sándor (született Petrovics Sándor, Kiskőrös, 1823. január 1. – Fehéregyháza környékén, 1849. július 31.) magyar költő, forradalmár, nemzeti hős, a magyar költészet egyik legismertebb és egyik legkiemelkedőbb alakja.
Új!!: Állítmány és Petőfi Sándor · Többet látni »
Pragmatika
A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja.
Új!!: Állítmány és Pragmatika · Többet látni »
Rag
Az alaktanban használt rag terminus olyan szuffixumtípust, azaz szótő vagy más szuffixum mögé helyezett toldalékot nevez meg, amely mögött már nem állhat más toldalék.
Új!!: Állítmány és Rag · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Állítmány és Román nyelv · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Állítmány és Segédige · Többet látni »
Stilisztika
A stilisztika a nyelvtudomány egyik ága.
Új!!: Állítmány és Stilisztika · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Állítmány és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Számnév
A hagyományos grammatikában a számnév alaktanilag és mondattanilag heterogén szóosztály, mivel a számnevek kontextusuktól függően egyéb szóosztályokhoz tartozó szavakként viselkednek, azaz mint melléknevek, főnevek, névmások vagy határozószók.
Új!!: Állítmány és Számnév · Többet látni »
Szó
A szó a nyelv egy jelentéssel bíró egysége, amely egy vagy több szorosan kapcsolódó morfémából áll.
Új!!: Állítmány és Szó · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Állítmány és Szófaj · Többet látni »
Szókincs
Legáltalánosabb meghatározása szerint a szókészlet egy adott nyelv szavainak az összessége.
Új!!: Állítmány és Szókincs · Többet látni »
Szemantika
A szemantika (magyarul jelentéstan, ám ez a kifejezés az utóbbi időkben egyre kevésbé pontos) a nyelvészet egyik részterülete, amely a nyelvi formák (szavak, szimbólumok stb.) jelentésével, illetve jelentésváltozásaival foglalkozik.
Új!!: Állítmány és Szemantika · Többet látni »
Személy (nyelvészet)
A nyelvészetben a személy olyan grammatikai kategória, mely a nyelvi kommunikációban résztvevőkre és a létrejött megnyilatkozásra való utaláson alapszik.
Új!!: Állítmány és Személy (nyelvészet) · Többet látni »
Személy (nyelvtan)
#ÁTIRÁNYÍTÁS Személy (nyelvészet).
Új!!: Állítmány és Személy (nyelvtan) · Többet látni »
Tárgy (nyelvészet)
A hagyományos grammatikában a tárgy az a mondatrész, amely cselekvésfogalmat kifejező alaptag bővítményeként azt nevezi meg, akire vagy amire a cselekvés irányul, illetőleg ami a cselekvés eredményeképpen létrejön.
Új!!: Állítmány és Tárgy (nyelvészet) · Többet látni »
Topik és predikátum
A nyelvészetben használt topik és predikátum terminusok az egyszerű mondat két részre való felosztására vonatkoznak.
Új!!: Állítmány és Topik és predikátum · Többet látni »
Tranzitivitás (nyelvészet)
A grammatikában a tranzitivitás fogalmát kétféleképpen értelmezik.
Új!!: Állítmány és Tranzitivitás (nyelvészet) · Többet látni »
