Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Állatrendszertan

Index Állatrendszertan

Az állatrendszertan az állatok rendszerezésével foglalkozó tudomány.

120 kapcsolatok: Alcsalád (rendszertan), Alfaj, Alország (rendszertan), Alosztály (rendszertan), Alrend (rendszertan), Altörzs (rendszertan), Archaeopteryx, Arisztotelész, Újszájúak, Atkák, Állatok, Álszövetes állatok, Ízeltlábúak, Ősszájúak, Űrbelűek, Övesférgecskék, Bordásmedúzák, Brontotheriidae, Buzogányfejű férgek, Carl von Linné, Család (rendszertan), Csalánozók, Csigák, Csillóshasúak, Csontos halak, Dudich Endre (zoológus), Előgerinchúrosok, Emlősök, Eohippus, Ernst Haeckel, Evolúció, Ezüstsirály, Ezerlábúak, Faj, Farkosférgek, Félgerinchúrosok, Főnév, Fecskendőférgek, Fejgerinchúrosok, Fejlábúak, Filogenetikus, Filogenetikus rendszertan, Fonálférgek, Galandférgek, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gyűrűsférgek, Halak, Húrférgek, Hüllők, ..., Heringsirály, Hyracotherium, Kagylók, Karmos féreglábúak, Kétéltűek, Kétoldali szimmetriájú állatok, Kehelyállatok, Kerekesférgek, Korongállatka, Korongállatkák, Kukorica, Laposféregszerűek, Laposférgek, Latin nyelv, , Madarak, Magyarország, Medveállatkák, Melléknév, Mohaállatok, Monofiletikus csoport, Növényrendszertan, Nem (rendszertan), Nemzetség (rendszertan), Nyílférgek, Nyelesférgek, Nyelvtani eset, Nyelvtani nem, Ormányosférgek, Ország (rendszertan), Osztály (rendszertan), Parafiletikus, Parafiletikus csoport, Pókok, Pókszabásúak, Pörgekarúak, Piócák, Porcos halak, Prérifarkas, Puhatestűek, Rákok, Rend (rendszertan), Rendszertan (biológia), Rovarok, Skorpiók, Soksertéjűek, Spirálisan barázdálódó állatok, Szamár, Szárnyas rovarok, Szárnyatlan rovarok, Százlábúak, Szürke farkas, Szivacsok, Tapogatós-csillókoszorús állatok, Taxon, Törzs (rendszertan), Tüskésbőrűek, Tengericsillagok, Tengerililiomok, Tengerisünök, Tengeriuborkák, Tudomány, Tulajdonnév, Valódi szövetes állatok, Vörös farkas, Vedlő állatok, Virágállatok, Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe, Zsákállatok, Zsinórférgek. Bővíteni index (70 több) »

Alcsalád (rendszertan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Család (rendszertan).

Új!!: Állatrendszertan és Alcsalád (rendszertan) · Többet látni »

Alfaj

A leopárd egyik alfaja az afrikai leopárd, egy másik alfaja az amuri leopárd. A fekete párduc is leopárd, de nem alfaj, mert nincs elkülönült földrajzi elterjedése. Ez a színváltozat különböző leopárd-alfajokon belül egyaránt előfordulhat. Az alfaj (latinul: subspecies) a zoológiában és a botanikában a fajon belüli ún.

Új!!: Állatrendszertan és Alfaj · Többet látni »

Alország (rendszertan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Ország (rendszertan).

Új!!: Állatrendszertan és Alország (rendszertan) · Többet látni »

Alosztály (rendszertan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Osztály (rendszertan).

Új!!: Állatrendszertan és Alosztály (rendszertan) · Többet látni »

Alrend (rendszertan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Rend (rendszertan).

Új!!: Állatrendszertan és Alrend (rendszertan) · Többet látni »

Altörzs (rendszertan)

#ÁTIRÁNYÍTÁS Törzs (rendszertan).

Új!!: Állatrendszertan és Altörzs (rendszertan) · Többet látni »

Archaeopteryx

Az Archaeopteryx (ógörög ἀρχαῖος és πτέρυξ összetétele) az eddig ismert legkorábbi és legprimitívebb madár.

Új!!: Állatrendszertan és Archaeopteryx · Többet látni »

Arisztotelész

Arisztotelész (ógörögül); (Sztageira, Kr. e. 384 – Khalkisz, Kr. e. 322. március 7.) görög tudós és filozófus, a modern európai tudomány atyja és előfutára.

Új!!: Állatrendszertan és Arisztotelész · Többet látni »

Újszájúak

Az újszájúak (Deuterostomia) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Eubilateria csoportjának egyik kládja (főtörzse).

Új!!: Állatrendszertan és Újszájúak · Többet látni »

Atkák

Az atkák (Acari) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a pókszabásúak (Arachnida) osztályának atkák (Acari) alosztályába tartoznak.

Új!!: Állatrendszertan és Atkák · Többet látni »

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Új!!: Állatrendszertan és Állatok · Többet látni »

Álszövetes állatok

Az álszövetes állatok (Parazoa) az állatok egy parafiletikus csoportja, amelyet a régebbi rendszertanok az állatok országának egy alországaként tartották számon.

Új!!: Állatrendszertan és Álszövetes állatok · Többet látni »

Ízeltlábúak

Az ízeltlábúak (Arthropoda) csoportja az egyik leghamarabb megjelent többsejtű törzs, amelynek (egyes trilobitaszerű lenyomatok tanúsága szerint) már a prekambriális Ediakara-faunában is élhettek képviselői.

Új!!: Állatrendszertan és Ízeltlábúak · Többet látni »

Ősszájúak

Az ősszájúak (Protostomia) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) egyik bazális kládja, amely mintegy 610 millió éve válhatott külön az újszájúaktól (Deuterostomia).

Új!!: Állatrendszertan és Ősszájúak · Többet látni »

Űrbelűek

Az űrbelűek vagy tömlőbelűek (Coelenterata) az állatvilág egyik elavult rendszertani kategóriája.

Új!!: Állatrendszertan és Űrbelűek · Többet látni »

Övesférgecskék

Echinoderes hwiizaa Az övesférgecskék (Kinorhyncha) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) főtörzsében a Scalidophora klád három törzsének egyike.

Új!!: Állatrendszertan és Övesférgecskék · Többet látni »

Bordásmedúzák

A bordásmedúzák (Ctenophora) a sugaras szimmetriájú állatok (Radiata) csoportjának egyik törzse alig 180 recens fajjal.

Új!!: Állatrendszertan és Bordásmedúzák · Többet látni »

Brontotheriidae

A Brontotheriidae vagy Titanotheriidae kihalt emlős család a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjéből, mely utóbbihoz a lófélék, orrszarvúfélék és tapírfélék is tartoznak.

Új!!: Állatrendszertan és Brontotheriidae · Többet látni »

Buzogányfejű férgek

A buzogányfejűek (buzogányfejű férgek, Acanthocephala) az állatvilág egyik törzse a laposféregszerűek (Platyzoa) főtörzsében.

Új!!: Állatrendszertan és Buzogányfejű férgek · Többet látni »

Carl von Linné

Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Új!!: Állatrendszertan és Carl von Linné · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Állatrendszertan és Család (rendszertan) · Többet látni »

Csalánozók

A csalánozók (Cnidaria) a valódi szövetes állatok egyik bazális rendszertani törzse mintegy recens és 6000 kihalt fajjal.

Új!!: Állatrendszertan és Csalánozók · Többet látni »

Csigák

Csigaházak a frankfurti Senckenberg Naturmuseum tárlójában A csigák (Gastropoda) a puhatestűek törzsének (Mollusca) legnagyobb fajszámú osztálya több mint 110 ezer fajjal.

Új!!: Állatrendszertan és Csigák · Többet látni »

Csillóshasúak

A csillóshasúak (Gastrotricha) a laposféregszerűek (Platyzoa) közé tartozó állatok.

Új!!: Állatrendszertan és Csillóshasúak · Többet látni »

Csontos halak

''Mullus surmuletus'' A csontos halak (Osteichthyes) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének a gerincesek (Vertebrata) altörzsébe tartozó főosztály.

Új!!: Állatrendszertan és Csontos halak · Többet látni »

Dudich Endre (zoológus)

Dudich Endre (Nagysalló, 1895. március 20. – Budapest, 1971. február 5.) Kossuth-díjas magyar zoológus, egyetemi tanár, akadémikus.

Új!!: Állatrendszertan és Dudich Endre (zoológus) · Többet látni »

Előgerinchúrosok

Az előgerinchúrosok vagy zsákállatok (Urochordata) tengeri állatok, a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egyik altörzsét alkotják.

Új!!: Állatrendszertan és Előgerinchúrosok · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Új!!: Állatrendszertan és Emlősök · Többet látni »

Eohippus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Hyracotherium.

Új!!: Állatrendszertan és Eohippus · Többet látni »

Ernst Haeckel

kreacionisták károsnak tartanak Haeckel:Tengerirózsák,http://www.panteek.com/Haeckel/index.htm ''Kunstformen der Natur'' 1904 Antique nyomat Panteektől Ernst Haeckel, teljes nevén Ernst Heinrich Philipp August Haeckel (Potsdam, 1834. február 16. – Jéna, 1919. augusztus 9.) német zoológus és filozófus volt, ő tette Charles Darwin munkásságát Németországban ismertté, valamint saját származáselméletet dolgozott ki.

Új!!: Állatrendszertan és Ernst Haeckel · Többet látni »

Evolúció

#ÁTIRÁNYÍTÁS Evolúció (biológia).

Új!!: Állatrendszertan és Evolúció · Többet látni »

Ezüstsirály

Az ezüstsirály (Larus argentatus) a madarak (Aves) osztályába, a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Állatrendszertan és Ezüstsirály · Többet látni »

Ezerlábúak

Egy ezerlábú Az ezerlábúak (Chilognatha) az ízeltlábúak törzse ikerszelvényesek (Diplopoda) osztályának egyik alosztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Ezerlábúak · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Állatrendszertan és Faj · Többet látni »

Farkosférgek

Ancalagon minor (rekonstrukció) A farkosférgek (Priapulida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) főtörzsében a Scalidophora klád három törzsének egyike.

Új!!: Állatrendszertan és Farkosférgek · Többet látni »

Félgerinchúrosok

A félgerinchúrosok (Hemichordata) az állatok (Animalia) egy törzse, a kutatók szerint a tüskésbőrűek közeli rokonságába tartoznak.

Új!!: Állatrendszertan és Félgerinchúrosok · Többet látni »

Főnév

A hagyományos nyelvtanok szemléletében a főnév olyan szófaj, amely elégséges fogalmi és szemantikai tartalommal rendelkezik, és tág értelemben vett tárgyat nevez meg: élőlényt, szűk értelemben vett tárgyat, anyagot, jelenséget, cselekvést, állapotot, tulajdonságot, viszonyt fejez ki.

Új!!: Állatrendszertan és Főnév · Többet látni »

Fecskendőférgek

A fecskendőférgek (Sipunculida) az állatok országának egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Fecskendőférgek · Többet látni »

Fejgerinchúrosok

''Metaspriggina walcotti'' ''Pikaia gracilens'' A fejgerinchúrosok (Cephalochordata) tengeri állatok, a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egyik altörzsét alkotják.

Új!!: Állatrendszertan és Fejgerinchúrosok · Többet látni »

Fejlábúak

A fejlábúak vagy lábasfejűek (Cephalopoda, görög κεφαλό + ποδα, fej + láb) a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Fejlábúak · Többet látni »

Filogenetikus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Filogenetikus_rendszertan.

Új!!: Állatrendszertan és Filogenetikus · Többet látni »

Filogenetikus rendszertan

A filogenetikus rendszertan vagy fejlődéstörténeti rendszertan az élőlények rendszerezésének legelterjedtebb elméletévé vált a 20. században (a szó a görög phülon.

Új!!: Állatrendszertan és Filogenetikus rendszertan · Többet látni »

Fonálférgek

A fonálférgek (Nematoda) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) főtörzsében a Nematoida klád két törzsének egyike.

Új!!: Állatrendszertan és Fonálférgek · Többet látni »

Galandférgek

A horgasfejű galandféreg „fején” rögzítőszervek, horgak és szívókák láthatók A galandférgek (Cestoda) a laposférgek (Platyhelminthes) törzsének egy osztálya közel három és fél ezer ismert fajjal (Bakonyi et al.). A csáklyásférgek (Monogena) testvércsoportja.

Új!!: Állatrendszertan és Galandférgek · Többet látni »

Gerincesek

A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.

Új!!: Állatrendszertan és Gerincesek · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Gerinchúrosok · Többet látni »

Gyűrűsférgek

A gyűrűsférgek (Annelida) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Gyűrűsférgek · Többet látni »

Halak

A halak (Pisces) a gerinchúrosok (Chordata) törzsének egy nem rendszertani csoportja.

Új!!: Állatrendszertan és Halak · Többet látni »

Húrférgek

A húrférgek (Nematomorpha) az állatok országának (Animalia) egyik törzse. Korábbi rendszerekben (pl. Dudich–Loksa-féle állatrendszer Magyarországon) nem alkotott önálló állattörzset, csak a hengeresférgek (Nemathelminthes) egyik osztálya volt. Mára a hengeresférgek törzsét felbontották, és mindhárom idetartozó osztály (fonálférgek – Nematoda; buzogányfejű férgek – Acanthocephala; húrférgek) törzsi rangot kapott. A húrférgeknek mintegy 230 faját ismerjük. Az édesvíziek mocsarakban, tócsákban, vizes árkokban, forrásokban élnek, de nem túl gyakoriak. A tengeri fajok a nyugodt, partközeli zónát kedvelik.

Új!!: Állatrendszertan és Húrférgek · Többet látni »

Hüllők

A hüllők (Reptilia) a négylábú magzatburkos állatok egy parafiletikus osztálya. A klasszikus osztályozási rendszer négy ma élő rendjüket különíti el.

Új!!: Állatrendszertan és Hüllők · Többet látni »

Heringsirály

A heringsirály (Larus fuscus) a madarak (Aves) osztályába a lilealakúak rendjébe, ezen belül a sirályfélék (Laridae) családjába tartozó faj.

Új!!: Állatrendszertan és Heringsirály · Többet látni »

Hyracotherium

A ''Hyracotherium'', bal mellső lába (a harmadik kézközépcsont sárga színű) és a fog (a fogzománc; b dentin; c fogcement részletes ábrázolása Egy ''Hyracotherium vasacciensis'' csontváz rekonstrukciója Hyracotherium modell az angliai Natural History Museum-ban A Hyracotherium vagy Eohippus az emlősök (Mammalia) osztályának páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a fosszilis Palaeotheriidae családjába tartozó nem, amelynek képviselői az eocén korban éltek.

Új!!: Állatrendszertan és Hyracotherium · Többet látni »

Kagylók

''Abra alba'' A kagylók (Bivalvia, azaz kétteknőjűek) az állatok (Animalia) országában a puhatestűek (Mollusca) törzsének egyik osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Kagylók · Többet látni »

Karmos féreglábúak

A karmos féreglábúak vagy őslégcsövesek (Onychophora) az ősszájúak (Protostomia), azon belül a vedlő állatok (Ecdysozoa) egyik törzse mintegy 120 fajjal.

Új!!: Állatrendszertan és Karmos féreglábúak · Többet látni »

Kétéltűek

A kétéltűek (Amphibia) a gerincesek egy osztálya, a Kárpát-medencében békák, varangyok, gőték és szalamandrák tartoznak ide.

Új!!: Állatrendszertan és Kétéltűek · Többet látni »

Kétoldali szimmetriájú állatok

chicagói Field Museumban található. A kétoldali szimmetriájú formáknak van feje, a más szimmetriával bíróknak legfeljebb hasonló szerveik. A kétoldali szimmetriájú állatoké (Bilateria) az állatok (Animalia) országának legnagyobb fajszámú alországa.

Új!!: Állatrendszertan és Kétoldali szimmetriájú állatok · Többet látni »

Kehelyállatok

A kehelyállatok (Scyphozoa) a csalánozók (Cnidaria) törzsének egy osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Kehelyállatok · Többet látni »

Kerekesférgek

A kerekesférgek (Rotifera, Gnathifera vagy Rotatoria) a laposféregszerűek főtörzsébe (Platyzoa) tartozó állattörzs.

Új!!: Állatrendszertan és Kerekesférgek · Többet látni »

Korongállatka

A korongállatka (Trichoplax adhaerens) az állatok egy törzsét alkotó korongállatkák legkorábban felfedezett faja.

Új!!: Állatrendszertan és Korongállatka · Többet látni »

Korongállatkák

A korongállatkák (tudományos név: Placozoa, szó szerint: „lapos állatok”) tengeri, szabadon élő egyszerű állatokból álló törzs.

Új!!: Állatrendszertan és Korongállatkák · Többet látni »

Kukorica

#ÁTIRÁNYÍTÁS Kukorica (növényfaj).

Új!!: Állatrendszertan és Kukorica · Többet látni »

Laposféregszerűek

A laposféregszerűek (Platyzoa) az ősszájúak (Protostomia) egy nagyobb csoportja.

Új!!: Állatrendszertan és Laposféregszerűek · Többet látni »

Laposférgek

A laposférgek (Platyhelminthes) az állatvilág egyik törzse a laposféregszerű ősszájúak (Platyzoa) főtörzsében több mint húszezer leírt fajjal (Bevezetés).

Új!!: Állatrendszertan és Laposférgek · Többet látni »

Latin nyelv

A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.

Új!!: Állatrendszertan és Latin nyelv · Többet látni »

A ló nyerítése A ló (Equus caballus) az emlősök (Mammalia) osztályának a páratlanujjú patások (Perissodactyla) rendjébe, ezen belül a lófélék (Equidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Állatrendszertan és Ló · Többet látni »

Madarak

A madarak (Aves) meszes héjú tojással szaporodó, melegvérű gerinces állatok.

Új!!: Állatrendszertan és Madarak · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Állatrendszertan és Magyarország · Többet látni »

Medveállatkák

A medveállatkák (Tardigrada) az ősszájúak (Protostomia) közé tartozó vedlő állatok (Ecdysozoa) főtörzsének egyik törzse több mint 1300 ismert fajjal.

Új!!: Állatrendszertan és Medveállatkák · Többet látni »

Melléknév

A melléknév tulajdonságot, minőséget, hovatartozást jelölő szófaj.

Új!!: Állatrendszertan és Melléknév · Többet látni »

Mohaállatok

A mohaállatok (Bryozoa) az állatvilág, azon belül az ősszájúak egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Mohaállatok · Többet látni »

Monofiletikus csoport

A madarakat általában monofiletikusnak tekintjük, a hüllőket viszont csak akkor tekinthetjük monofiletikusnak, ha a madarakat is közéjük értjük, hiszen azok ősi hüllőkből (theropoda dinoszauruszokból) fejlődtek ki A biológiai rendszertanban monofilumnak vagy monofiletikus csoportnak, ritkábban holofilumnak, holofiletikus csoportnak nevezzük az egy közös rendszertani őstől származó élőlények összességét (vagyis az őst és összes leszármazottját együttesen).

Új!!: Állatrendszertan és Monofiletikus csoport · Többet látni »

Növényrendszertan

Carl von Linné ''Species Plantarum'' című művének címlapja A növényrendszertan mind az élő, mind a kihalt növényeket rang szerint csoportosított rendszerbe állítja, mégpedig oly módon, hogy abban kifejeződjenek az egyes csoportok rokonsági kapcsolatai.

Új!!: Állatrendszertan és Növényrendszertan · Többet látni »

Nem (rendszertan)

Az állatok fajainak rendszertani besorolásában a nem (latinul genus) az egyik fő kategória, amely a család és a faj fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Állatrendszertan és Nem (rendszertan) · Többet látni »

Nemzetség (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.

Új!!: Állatrendszertan és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »

Nyílférgek

A nyílférgek (Chaetognatha) egy körülbelül 100 fajt felölelő állattörzs.

Új!!: Állatrendszertan és Nyílférgek · Többet látni »

Nyelesférgek

A nyelesférgek vagy álmohaállatok (Entroprocta vagy Kamptozoa) az állatok (Regnum Animalia) egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Nyelesférgek · Többet látni »

Nyelvtani eset

#ÁTIRÁNYÍTÁS Eset.

Új!!: Állatrendszertan és Nyelvtani eset · Többet látni »

Nyelvtani nem

#ÁTIRÁNYÍTÁS Nem (nyelvészet).

Új!!: Állatrendszertan és Nyelvtani nem · Többet látni »

Ormányosférgek

Az ormányosférgek (Echiura, máshol Echiurida) a valódi testüreges (Eucoelomata) állatok egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Ormányosférgek · Többet látni »

Ország (rendszertan)

A biológiai rendszertanban az ország egy taxon, azaz rendszertani kategória.

Új!!: Állatrendszertan és Ország (rendszertan) · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Állatrendszertan és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Parafiletikus

#ÁTIRÁNYÍTÁS Parafiletikus csoport.

Új!!: Állatrendszertan és Parafiletikus · Többet látni »

Parafiletikus csoport

A hüllők egy parafiletikus taxon, viszont a madarakkal együtt monofiletikus csoportot alkotnak. A biológiai rendszertanban parafilumnak vagy parafiletikus csoportnak az olyan taxonómiai vagy egyéb csoportosítást nevezzük, melyben a csoport tagjai visszavezethetők egy közös ősre, viszont a csoport maga nem tartalmazza annak a bizonyos legközelebbi közös ősnek az összes leszármazottját.

Új!!: Állatrendszertan és Parafiletikus csoport · Többet látni »

Pókok

A pókok (Araneae) az ízeltlábúak (Arthropoda) közé sorolt pókszabásúak osztályának egyik rendje.

Új!!: Állatrendszertan és Pókok · Többet látni »

Pókszabásúak

A pókszabásúak (Arachnida) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének a csáprágós ízeltlábúak (Chelicerata) altörzsébe tartozó osztály.

Új!!: Állatrendszertan és Pókszabásúak · Többet látni »

Pörgekarúak

A pörgekarúak (Brachiopoda, régi magyar nevén kagylósférgek) kéthéjú külső vázzal rendelkező tapogató-csillókoszorús állatcsoport.

Új!!: Állatrendszertan és Pörgekarúak · Többet látni »

Piócák

A piócák vagy nadályok (Hirudinea) a gyűrűsférgek törzsének (Annelida), a nyeregképzők osztályának (Clitellata) egyik alosztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Piócák · Többet látni »

Porcos halak

Atlanti ördögrája ''(Mobula birostris)'' 300px A porcos halak (Chondrichthyes) a gerinchúrosok törzsének (Chordata) egyik osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Porcos halak · Többet látni »

Prérifarkas

200px A prérifarkas vagy kojot (Canis latrans) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Állatrendszertan és Prérifarkas · Többet látni »

Puhatestűek

Tarka kúpcsiga ''(Calliostoma zyzyphinum)'' háza A puhatestűek (Mollusca) az állatok (Animalia) országának egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Puhatestűek · Többet látni »

Rákok

A rákok (Crustacea) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsébe tartozó altörzs.

Új!!: Állatrendszertan és Rákok · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Állatrendszertan és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Rendszertan (biológia)

A biológiában a rendszertan (taxonómia) az élőlények csoportosításával, leírásával, elnevezésével foglalkozó tudományág.

Új!!: Állatrendszertan és Rendszertan (biológia) · Többet látni »

Rovarok

A rovarok (Insecta) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsének, a hatlábúak (Hexapoda) altörzsének egy osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Rovarok · Többet látni »

Skorpiók

A skorpiók (Scorpiones) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a pókszabásúak (Arachnida)) osztályának egy rendje, több mint 3000 ismert faja van. Főleg homokos vagy köves talajokon, a trópusok és szubtrópusok táján, elsősorban sivatagokban és félsivatagokban élnek, de sokféle környezeti körülményhez alkalmazkodtak, és az Antarktiszon kívül minden kontinensen megtalálhatók.

Új!!: Állatrendszertan és Skorpiók · Többet látni »

Soksertéjűek

A soksertéjűek (Polychaeta) a gyűrűsférgek (Annelida) állattörzs egyik osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Soksertéjűek · Többet látni »

Spirálisan barázdálódó állatok

A spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) az ősszájúak (Protostomia) egyik fő csoportja.

Új!!: Állatrendszertan és Spirálisan barázdálódó állatok · Többet látni »

Szamár

#ÁTIRÁNYÍTÁS Házi szamár.

Új!!: Állatrendszertan és Szamár · Többet látni »

Szárnyas rovarok

A szárnyas rovarok (Pterygota) az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében és a rovarok (Insecta) osztályának egyik alosztálya – más felosztásban elsődlegesen szárnyas rovarok néven a kétbütykűek (Dycondylea) alosztályának egyik szekciója.

Új!!: Állatrendszertan és Szárnyas rovarok · Többet látni »

Szárnyatlan rovarok

A szárnyatlan rovarok, vagy elsődlegesen szárnyatlan rovarok (Apterygota) elnevezés apró, fürge rovarok alosztály szintű parafiletikus csoportjára utal.

Új!!: Állatrendszertan és Szárnyatlan rovarok · Többet látni »

Százlábúak

Barna százlábú ''(Lithobius forficatus)'' A százlábúak (Chilopoda) a soklábúak (Myriapoda) altörzsének egyik osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Százlábúak · Többet látni »

Szürke farkas

A szürke farkas észak-amerikai alfajainak történelmi és jelenlegi elterjedése Farkasszuka A szürke farkas vagy csak egyszerűen farkas (Canis lupus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Állatrendszertan és Szürke farkas · Többet látni »

Szivacsok

A szivacsok (vagy „pórusosok” — Spongiaria vagy Porifera) az aljzathoz rögzült vízi, legtöbbször tengeri, gyakran telepes állatok törzse; az úgynevezett bazális állatcsoportok egyike.

Új!!: Állatrendszertan és Szivacsok · Többet látni »

Tapogatós-csillókoszorús állatok

A tapogatós-csillókoszorús állatok (Lophotrochozoa) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) közé sorolt ősszájúak (Protostomia) csoportjában a spirálisan barázdálódó állatok (Spiralia) egyik főtörzse.

Új!!: Állatrendszertan és Tapogatós-csillókoszorús állatok · Többet látni »

Taxon

A biológiai rendszertanban taxonnak nevezik az élőlények egyazon kategóriába sorolt és közös gyűjtőnévvel ellátott csoportját.

Új!!: Állatrendszertan és Taxon · Többet látni »

Törzs (rendszertan)

Az élőlények rendszertani besorolásában a törzs az ország (regnum) és az osztály (classis) között álló fő rendszertani kategória.

Új!!: Állatrendszertan és Törzs (rendszertan) · Többet látni »

Tüskésbőrűek

A tüskésbőrűek (Echinodermata) az állatok országának (Animalia), az újszájúak főtörzsének (Deuterostomia) egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Tüskésbőrűek · Többet látni »

Tengericsillagok

1.

Új!!: Állatrendszertan és Tengericsillagok · Többet látni »

Tengerililiomok

A tengerililiomok (Crinoidea) a tüskésbőrűek törzsének legősibb osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Tengerililiomok · Többet látni »

Tengerisünök

A tengerisünök (Echinoidea) a tüskésbőrűek egyik fiatal osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Tengerisünök · Többet látni »

Tengeriuborkák

A tengeriuborkák (Holothuroidea) a tüskésbőrűek törzsének (Echinodermata) egyik osztálya.

Új!!: Állatrendszertan és Tengeriuborkák · Többet látni »

Tudomány

A tudomány a bennünket körülvevő világ megismerésére irányuló tevékenység és az ezen tevékenység során szerzett igazolt (tesztelt vagy bizonyított) ismeretek gondolati rendszere.

Új!!: Állatrendszertan és Tudomány · Többet látni »

Tulajdonnév

A tulajdonnév a főnevek azon fajtája, amely – a köznevekkel ellentétben – nem dolgok egy csoportjára, hanem egy konkrét egyedre utal, tehát azonosító funkciót tölt be.

Új!!: Állatrendszertan és Tulajdonnév · Többet látni »

Valódi szövetes állatok

A valódi szövetes állatok (Eumetazoa) egy klád, amely minden nagyobb állatcsoportot magába foglal a szivacsok kivételével.

Új!!: Állatrendszertan és Valódi szövetes állatok · Többet látni »

Vörös farkas

A vörös farkas vagy rőt farkas (Canis rufus) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó faj.

Új!!: Állatrendszertan és Vörös farkas · Többet látni »

Vedlő állatok

A vedlő állatok (vedlőállatok, Ecdysozoa) az ősszájúak (Protostomia) egyik legfontosabb taxonja (főtörzse).

Új!!: Állatrendszertan és Vedlő állatok · Többet látni »

Virágállatok

A virágállatok vagy korallok (Anthozoa) a csalánozók (Cnidaria) törzsének egyik osztálya két alosztállyal, közel 7000 leírt fajjal.

Új!!: Állatrendszertan és Virágállatok · Többet látni »

Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe

A Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe (International Code of Zoological Nomenclature, ICZN) zoológiai szabályok gyűjteménye, amely egy alapvető célt szolgál: teljes egyetemességet és folyamatosságot biztosít az állatok taxonómiai megítélés szerinti elnevezéséhez.

Új!!: Állatrendszertan és Zoológiai Nevezéktan Nemzetközi Kódexe · Többet látni »

Zsákállatok

#ÁTIRÁNYÍTÁS Előgerinchúrosok.

Új!!: Állatrendszertan és Zsákállatok · Többet látni »

Zsinórférgek

A zsinórférgek (Nemertea) az állatok (Regnum Animalia) egyik törzse.

Új!!: Állatrendszertan és Zsinórférgek · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »