Tartalomjegyzék
7 kapcsolatok: Őskor, Dolní Věstonice-i vénusz, Kalinyingrád, Művészet az őskorban, Művészettörténeti korszakok, Moraváni vénusz, Petřkovicei vénusz.
Őskor
A történettudomány szerinti őskor az ember történetének első, leghosszabb korszaka, amely a földtörténeti harmadidőszak utolsó szakaszával (pliocén) és a földtörténeti negyedidőszakkal (pleisztocén és holocén) esik egybe.
Megnézni Őskori művészet és Őskor
Dolní Věstonice-i vénusz
A Dolní Věstonice-i vénusz a felső paleolitikumban készített, kiégetett agyagszobrocska (kerámia).
Megnézni Őskori művészet és Dolní Věstonice-i vénusz
Kalinyingrád
Kalinyingrád, 1946 előtt Königsberg balti-tengeri kikötőváros, Oroszország exklávéjának, a Lengyelország és Litvánia között található Kalinyingrádi területnek (oroszul Калинингра́дская о́бласть, Kalinyingrádszkaja oblaszty) a székhelye.
Megnézni Őskori művészet és Kalinyingrád
Művészet az őskorban
#ÁTIRÁNYÍTÁS Őskori művészet.
Megnézni Őskori művészet és Művészet az őskorban
Művészettörténeti korszakok
A művészettörténeti korszakok vizsgálata a képzőművészet történetének, összefüggéseinek feltárását segíti, a topográfiai jellegű művészettörténet-írás mellett (lásd: Művészettörténet országok szerint).
Megnézni Őskori művészet és Művészettörténeti korszakok
Moraváni vénusz
A moraváni vénusz (szlovákul: Moravianska venuša) egy őskori mamutagyar szobrocska a gravettien kultúrából, melynek kora megközelítőleg i. e. 22 860 év.
Megnézni Őskori művészet és Moraváni vénusz
Petřkovicei vénusz
A petřkovicei vénusz (balra) és a věstonickei vénusz (jobbra) másolata a prágai Nemzeti Múzeumban A petřkovicei vénuszt (csehül Petřkovická venuše, szlovákul Landecká venuša, egyébként mindkét névváltozat elfogadott) 1953-ban találta Bohuslav Klíma régész az Ostrava melletti Landek hegyen lévő késő gravettien lelőhelyen.