Tartalomjegyzék
15 kapcsolatok: Andrei Șaguna, Újvidék, Écska, Délvidéki szerb felkelés (1848), December 15., Február 7., Josip Rajačić, Magyarország és Szerbia kapcsolatai, Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben, Maximilian Eugen von Stein, Stevan Petrović Knićanin, Szőregi Kisboldogasszony szerb ortodox templom, Szerb Vajdaság, Titeli-fennsík, 1908.
Andrei Șaguna
Szent Andrei Șaguna, 19.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Andrei Șaguna
Újvidék
Újvidék, korábban Péterváradi Sánc (szerbül Нови Сад / Novi Sad, horvátul Novi Sad, németül Neusatz, szlovákul Nový Sad) város Szerbiában, a Vajdaság Autonóm Tartomány székvárosa és a Dél-bácskai körzet adminisztratív központja.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Újvidék
Écska
Écska (szerbül Ечка / Ečka, románul Ecica, németül Etschka) település Szerbiában a Vajdaságban a Közép-bánsági körzetben, Nagybecskerek községben.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Écska
Délvidéki szerb felkelés (1848)
Az 1848–49-es délvidéki szerb felkelés során a magyarországi szerbek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc okozta kavarodást felhasználva megpróbálták kiharcolni önállóságukat.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Délvidéki szerb felkelés (1848)
December 15.
Névnapok: Valér + Detre, Dezsér, Dezsider, Dezső, Mária, Valérián.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és December 15.
Február 7.
Névnapok: Rómeó, Tódor + Richárd, Romuald, Romvald, Terensz, Terestyén, Trisztán, Zília, Tamás.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Február 7.
Josip Rajačić
litográfiáján Josip Rajačić (Lučani, Horvátország, 1785. július 30. – Karlóca, 1861. december 13.) (szerb cirill írással: Јосиф Рајачић) horvátországi születésű szerb pátriárka, a magyarországi szerb nemzeti mozgalom vezetője.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Josip Rajačić
Magyarország és Szerbia kapcsolatai
Magyarország és Szerbia kapcsolatai Magyarország és a Szerb Köztársaság (szerbül cirill írással Република Србија, latin írással Republika Srbija) közti kétoldalú, elsősorban diplomáciai de gazdasági és kulturális kapcsolatokat is jelenti.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Magyarország és Szerbia kapcsolatai
Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben
Nemzetiségek aránya Magyarországon (Erdéllyel együtt, de Horvátország nélkül) az 1840-es évek elején Magyarország népességének többségét a 19. században már régóta a nem magyar nemzetiségű lakosság adta.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben
Maximilian Eugen von Stein
Maximilian Eugen Freiherr von Stein vagy Stein Miksa, (Bécs, 1814. április 13. – Konstantinápoly, 1858. április 13.) osztrák báró, katona, az 1848–49-es szabadságharc mellett viselt legmagasabb rendfokozata honvéd ezredes, az emigrációban léptették elő vezérőrnaggyá, Ferhád pasa néven az oszmán-török hadsereg tábornoka.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Maximilian Eugen von Stein
Stevan Petrović Knićanin
Stevan Petrović Knićanin (Стеван Петровић Книћанин, Knić, 1807. február 15. – Belgrád, 1855.május 14.) szerb politikus, katonatiszt.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Stevan Petrović Knićanin
Szőregi Kisboldogasszony szerb ortodox templom
A Kisboldogasszony szerb ortodox templom Szőreg egyik legrégebbi, copf-klasszicista stílusban fennmaradt építménye, amely Szűz Mária születésének fölszentelt szerb ortodox templom.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Szőregi Kisboldogasszony szerb ortodox templom
Szerb Vajdaság
A Szerb Vajdaság (szerbül: Српска Војводина) egy rövid életű önjelölt szerb autonóm terület volt a Habsburg Birodalomban a Magyar Királyság területén, jobbára a mai Délvidéken az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt 1848-1849-ig.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Szerb Vajdaság
Titeli-fennsík
A Titeli-fennsík, más nevein Titeli-hegy, Titeli-löszplató, Kis-plató (szerbül Тителски Брег / Titelski Breg) a Bácska délkeleti szegletében, Titel városánál, a Duna-Tisza találkozásánál alluviális síkságból kiemelkedő, nagyjából kör alakú fennsík, amely szigetszerűen áll a tájban.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és Titeli-fennsík
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Megnézni Ðorđe Stratimirović és 1908
Ismert mint Dorde Stratimirovic.