Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Árpád-ház és Hontpázmány nemzetség
Árpád-ház és Hontpázmány nemzetség 20 közös dolog (a Uniópédia): Aba Amadé, Esztergom, Géza magyar fejedelem, Gizella magyar királyné, I. István magyar király, I. László magyar király, II. András magyar király, II. Béla magyar király, III. Béla magyar király, Ispán, IV. Béla magyar király, Kálmán magyar király, Képes krónika, Koppány vezér, Kristó Gyula, Kun Erzsébet magyar királyné, Laszkarisz Mária magyar királyné, Magyarország, Muhi csata, V. István magyar király.
Aba Amadé
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején Aba Amadé (Omode, 1240? – Kassa, 1311. szeptember 5.?) – tulajdonképpen Aba nembeli Amadé – magyar országbíró, nádor.
Árpád-ház és Aba Amadé · Aba Amadé és Hontpázmány nemzetség ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Árpád-ház és Esztergom · Esztergom és Hontpázmány nemzetség ·
Géza magyar fejedelem
Moritz von Schwind festménye Gézáról Josef Kriehuber litográfiája alapján (1828) Géza fejedelem szobra Székesfehérvárott. A talapzat felirata: Géza nagyfejedelem 972-997 Fehérvár alapítója Géza (945 – 997) magyar fejedelem volt 972 és 997 között.
Árpád-ház és Géza magyar fejedelem · Géza magyar fejedelem és Hontpázmány nemzetség ·
Gizella magyar királyné
Liudolf Gizella, gyakran Bajor Gizella, Boldog Gizella (Bad Abbach, 984 körül – Passau, 1065. május 7.) bajor hercegnő, I. István magyar király felesége, ezáltal az utolsó fejedelemné és az első magyar királyné.
Árpád-ház és Gizella magyar királyné · Gizella magyar királyné és Hontpázmány nemzetség ·
I. István magyar király
I.
Árpád-ház és I. István magyar király · Hontpázmány nemzetség és I. István magyar király ·
I. László magyar király
I.
Árpád-ház és I. László magyar király · Hontpázmány nemzetség és I. László magyar király ·
II. András magyar király
Thuróczi-krónikában Az Aranybulla Hősök terén, a Millenniumi emlékmű bal oldali pantheonján Budapesten Gertrúd és II. András II.
Árpád-ház és II. András magyar király · Hontpázmány nemzetség és II. András magyar király ·
II. Béla magyar király
II.
Árpád-ház és II. Béla magyar király · Hontpázmány nemzetség és II. Béla magyar király ·
III. Béla magyar király
III.
Árpád-ház és III. Béla magyar király · Hontpázmány nemzetség és III. Béla magyar király ·
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Árpád-ház és Ispán · Hontpázmány nemzetség és Ispán ·
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Árpád-ház és IV. Béla magyar király · Hontpázmány nemzetség és IV. Béla magyar király ·
Kálmán magyar király
Könyves Kálmán (horvátul és; Székesfehérvár, 1074 körül – Székesfehérvár, 1116. február 3.) 1095-től magyar király, 1102-től horvát király, 1106-tól haláláig pedig Dalmácia királya.
Árpád-ház és Kálmán magyar király · Hontpázmány nemzetség és Kálmán magyar király ·
Képes krónika
A Képes krónika latin nyelven írt krónika, illetve az azt tartalmazó kódex, amely 1360 körül készült Nagy Lajos király utasítására.
Árpád-ház és Képes krónika · Hontpázmány nemzetség és Képes krónika ·
Koppány vezér
Képes krónikából Koppány vezér, egyes forrásokban Cupan dux (962/964 – 997) Géza magyar fejedelem rokonának, Tar Zerindnek a fia volt.
Árpád-ház és Koppány vezér · Hontpázmány nemzetség és Koppány vezér ·
Kristó Gyula
Kristó Gyula (Orosháza, 1939. július 11. – Szeged, 2004. január 24.) magyar történész, középkorász, egyetemi tanár, az MTA levelező tagja (1998).
Árpád-ház és Kristó Gyula · Hontpázmány nemzetség és Kristó Gyula ·
Kun Erzsébet magyar királyné
Kun Erzsébet (1240 – 1290-95 között) magyar királyné, V. István felesége, IV. László anyja.
Árpád-ház és Kun Erzsébet magyar királyné · Hontpázmány nemzetség és Kun Erzsébet magyar királyné ·
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.
Árpád-ház és Laszkarisz Mária magyar királyné · Hontpázmány nemzetség és Laszkarisz Mária magyar királyné ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Árpád-ház és Magyarország · Hontpázmány nemzetség és Magyarország ·
Muhi csata
A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a mongolok Kárpát-medencébe való betörése után.
Árpád-ház és Muhi csata · Hontpázmány nemzetség és Muhi csata ·
V. István magyar király
V.
Árpád-ház és V. István magyar király · Hontpázmány nemzetség és V. István magyar király ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Árpád-ház és Hontpázmány nemzetség
- Mi van a közös Árpád-ház és Hontpázmány nemzetség
- Közötti hasonlóságok Árpád-ház és Hontpázmány nemzetség
Összehasonlítását Árpád-ház és Hontpázmány nemzetség
Árpád-ház 257 kapcsolatokat, ugyanakkor Hontpázmány nemzetség 89. Ami közös bennük 20, a Jaccard index 5.78% = 20 / (257 + 89).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Árpád-ház és Hontpázmány nemzetség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
