Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Zalaegerszeg és Zalai-dombság

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Zalaegerszeg és Zalai-dombság

Zalaegerszeg vs. Zalai-dombság

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város. A Zalai-dombság Magyarország nyugati határszélén, a Nyugat-magyarországi peremvidéken elterülő földrajzi középtáj.

Közötti hasonlóságok Zalaegerszeg és Zalai-dombság

Zalaegerszeg és Zalai-dombság 29 közös dolog (a Uniópédia): Agyag, Balaton, Bazita, Dunántúl, Fűz, Földkéreg, Göcsej, Göcseji Falumúzeum, Holocén, Horvátország, Kavics, Litoszféra, Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum, Magyarország, Nagykanizsa, Pannon-tenger, Pleisztocén, Pliocén, Suvadás, Szőlő, Szelídgesztenye, Szlovénia, Teskánd, Vaddisznó, Vályog, Zala (folyó), Zala vármegye, Zalaegerszeg, 1920-as évek.

Agyag

Agyag Az agyag igen elterjedt üledék, finomszemcsés összetevőkből áll.

Agyag és Zalaegerszeg · Agyag és Zalai-dombság · Többet látni »

Balaton

Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.

Balaton és Zalaegerszeg · Balaton és Zalai-dombság · Többet látni »

Bazita

Bazita egykor önálló község, 1969 óta Zalaegerszeg városrésze.

Bazita és Zalaegerszeg · Bazita és Zalai-dombság · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Dunántúl és Zalaegerszeg · Dunántúl és Zalai-dombság · Többet látni »

Fűz

Szomorúfűz Európai szomorúfűz A fűz vagy fűzfa (Salix) a fűzfafélék (Salicaceae) család névadó nemzetsége.

Fűz és Zalaegerszeg · Fűz és Zalai-dombság · Többet látni »

Földkéreg

A Föld öves felépítése A földkéreg a Föld legkülső kőzetburka.

Földkéreg és Zalaegerszeg · Földkéreg és Zalai-dombság · Többet látni »

Göcsej

A Göcsej vagy Közép-Zalai-dombság (régi népies neve Göcsejország) a Zalai-dombság legnagyobb kistája Zala vármegye területén.

Göcsej és Zalaegerszeg · Göcsej és Zalai-dombság · Többet látni »

Göcseji Falumúzeum

Harangláb A Göcseji Falumúzeum skanzen Zalaegerszegen.

Göcseji Falumúzeum és Zalaegerszeg · Göcseji Falumúzeum és Zalai-dombság · Többet látni »

Holocén

A holocén (jelenkor) a földtörténet egy kora, amely a kainozoikum („újállati idő”), ill.

Holocén és Zalaegerszeg · Holocén és Zalai-dombság · Többet látni »

Horvátország

Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.

Horvátország és Zalaegerszeg · Horvátország és Zalai-dombság · Többet látni »

Kavics

A kavics természetesen aprózódott, túlnyomóan kvarc- és kvarcitszemekből álló, laza üledékes kőzethalmazok természetes állapotú, vagy mosott, osztályozott, esetleg tört terméke.

Kavics és Zalaegerszeg · Kavics és Zalai-dombság · Többet látni »

Litoszféra

A Föld öves felépítése A litoszféra a Föld külső, a kéregből és a felső földköpeny merev szilárd részéből álló kőzetburok, amely a köpeny asztenoszféra nevű képlékeny részén úszik.

Litoszféra és Zalaegerszeg · Litoszféra és Zalai-dombság · Többet látni »

Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum

A Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum országos gyűjtőkörű múzeum Zalaegerszeg olai városrészében.

Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum és Zalaegerszeg · Magyar Olaj- és Gázipari Múzeum és Zalai-dombság · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Magyarország és Zalaegerszeg · Magyarország és Zalai-dombság · Többet látni »

Nagykanizsa

Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.

Nagykanizsa és Zalaegerszeg · Nagykanizsa és Zalai-dombság · Többet látni »

Pannon-tenger

A Pannon-tenger egy ősi tenger volt nagyjából a mai Kárpát-medence területén a miocén végén és pliocén korszakokban.

Pannon-tenger és Zalaegerszeg · Pannon-tenger és Zalai-dombság · Többet látni »

Pleisztocén

A pleisztocén földtörténeti kor, a pliocént követő, a holocén („jelenkor”) előtti kora.

Pleisztocén és Zalaegerszeg · Pleisztocén és Zalai-dombság · Többet látni »

Pliocén

A pliocén földtörténeti kor, a neogén földtörténeti idő két kora közül a második, amely 5,333 millió évvel ezelőtt kezdődött a miocén kor után, és 2,58 millió évvel ezelőtt ért véget a pleisztocén kor kezdetekor.

Pliocén és Zalaegerszeg · Pliocén és Zalai-dombság · Többet látni »

Suvadás

Suvadás, Balatonakarattya A suvadás, vagy lejtőcsuszamlás a vastag homokréteg rendszerint vékonyabb agyag- és márgarétegekkel való váltakozásaikor keletkezik.

Suvadás és Zalaegerszeg · Suvadás és Zalai-dombság · Többet látni »

Szőlő

Szőlőhegy Genf kantonban Magnélküli Thompson csemegeszőlő ''(vitis vinifera)'' A szőlő (Vitis) a szőlőfélék (Vitaceae) családjának egyik sok fajt és azon belül sok alfajt magába foglaló nemzetsége.

Szőlő és Zalaegerszeg · Szőlő és Zalai-dombság · Többet látni »

Szelídgesztenye

Szelídgesztenyefa termése ''Castanea sativa'' fatörzs metszete A szelídgesztenye vagy szelídgesztenyefa (Castanea sativa) a bükkfafélék családjába tartozó, gyors növekedésű fafaj.

Szelídgesztenye és Zalaegerszeg · Szelídgesztenye és Zalai-dombság · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Szlovénia és Zalaegerszeg · Szlovénia és Zalai-dombság · Többet látni »

Teskánd

Teskánd község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.

Teskánd és Zalaegerszeg · Teskánd és Zalai-dombság · Többet látni »

Vaddisznó

250px A vaddisznó (Sus scrofa) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a disznófélék (Suidae) családjába és a Suinae alcsaládjába tartozó faj.

Vaddisznó és Zalaegerszeg · Vaddisznó és Zalai-dombság · Többet látni »

Vályog

A vályog olyan törmelékes üledék, amely szemcseméret-összetétel szerint megközelítőleg azonos mennyiségben agyagból, iszapból és homokból áll (jellemzően 40-40-20% arányban).

Vályog és Zalaegerszeg · Vályog és Zalai-dombság · Többet látni »

Zala (folyó)

A Zala teljes terjedelmében Magyarország területén fekvő folyó.

Zala (folyó) és Zalaegerszeg · Zala (folyó) és Zalai-dombság · Többet látni »

Zala vármegye

Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.

Zala vármegye és Zalaegerszeg · Zala vármegye és Zalai-dombság · Többet látni »

Zalaegerszeg

Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: „Zeg”) Zala vármegye székhelye, megyei jogú város.

Zalaegerszeg és Zalaegerszeg · Zalaegerszeg és Zalai-dombság · Többet látni »

1920-as évek

Nincs leírás.

1920-as évek és Zalaegerszeg · 1920-as évek és Zalai-dombság · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Zalaegerszeg és Zalai-dombság

Zalaegerszeg 525 kapcsolatokat, ugyanakkor Zalai-dombság 214. Ami közös bennük 29, a Jaccard index 3.92% = 29 / (525 + 214).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Zalaegerszeg és Zalai-dombság. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »