Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Szerbia és Szerbia történelme
Szerbia és Szerbia történelme 49 közös dolog (a Uniópédia): Albánia, Antant, Balkán-félsziget, Belgrád, Bizánci Birodalom, Bolgárok, Bulgária, Dalmácia, Délszláv háború, Délvidék, Drina, Első Balkán-háború, Első szerb felkelés, Első világháború, Európai Unió, Gavrilo Princip, Görögország, Horvátok, IV. István Uroš szerb cár, Jugoszlávia, Középkor, Koszovó, Magyar Királyság, Magyarország, Második szerb felkelés, Miloš Obrenović, Montenegró, Nemanja István szerb fejedelem, Niš, Oszmán Birodalom, ..., Osztrák–Magyar Monarchia, Petrović Đorđe Karađorđe, Rigómezei csata (1389), Románia, Slobodan Milošević, Szarajevói merénylet, Szendrő (Szerbia), Szent Száva, Szerb nyelv, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Szerbek, Szerbia és Montenegró, Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vazallus, 19. század, 7. század, 8. század, 9. század. Bővíteni index (19 több) »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Albánia és Szerbia · Albánia és Szerbia történelme ·
Antant
Az antant (eredetileg írásban entente) kifejezés az Anglia és Franciaország között 1904.
Antant és Szerbia · Antant és Szerbia történelme ·
Balkán-félsziget
A Balkán-félsziget Európa délkeleti részén található félsziget: keleten a Fekete-tenger, délen és nyugaton a Földközi-tenger (Márvány-tenger, Égei-tenger, Jón-tenger, Adriai-tenger) mossa partjait.
Balkán-félsziget és Szerbia · Balkán-félsziget és Szerbia történelme ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Szerbia · Belgrád és Szerbia történelme ·
Bizánci Birodalom
A Bizánci Birodalom, ritkábban Kelet-római Birodalom, hivatalos nevén Római Birodalom (– ógörög átírással: „Baszileia Rhómaión” vagy újgörög átírással: „Vaszilía Romaíon”, latinul Imperium Romanum) ókori–középkori államalakulat, mely fénykorában Európán kívül Ázsiára és Afrikára is kiterjedt.
Bizánci Birodalom és Szerbia · Bizánci Birodalom és Szerbia történelme ·
Bolgárok
A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.
Bolgárok és Szerbia · Bolgárok és Szerbia történelme ·
Bulgária
Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.
Bulgária és Szerbia · Bulgária és Szerbia történelme ·
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Dalmácia és Szerbia · Dalmácia és Szerbia történelme ·
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Délszláv háború és Szerbia · Délszláv háború és Szerbia történelme ·
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Délvidék és Szerbia · Délvidék és Szerbia történelme ·
Drina
Perućaci vízierőmű A Drina folyó Montenegró, Bosznia-Hercegovina, valamint Szerbia területén található; a Száva leghosszabb mellékfolyója.
Drina és Szerbia · Drina és Szerbia történelme ·
Első Balkán-háború
Az első Balkán-háború a Balkán-szövetség tagjainak – Bulgária, Szerbia, Görögország, Montenegró – az Oszmán Birodalom ellen vívott, 1912.
Első Balkán-háború és Szerbia · Első Balkán-háború és Szerbia történelme ·
Első szerb felkelés
Belgrád felszabadítása Az első szerb felkelés 1804–1813 között zajlott, Djordje Petrović-Karadjordje vezetésével.
Első szerb felkelés és Szerbia · Első szerb felkelés és Szerbia történelme ·
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Első világháború és Szerbia · Első világháború és Szerbia történelme ·
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Európai Unió és Szerbia · Európai Unió és Szerbia történelme ·
Gavrilo Princip
Gavrilo Princip (cirill írással Гаврило Принцип) (Obljaj, 1894. július 25., – 1918. április 28., Theresienstadt, Osztrák–Magyar Monarchia, ma Terezín, Csehország) boszniai szerb terrorista.
Gavrilo Princip és Szerbia · Gavrilo Princip és Szerbia történelme ·
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Görögország és Szerbia · Görögország és Szerbia történelme ·
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Horvátok és Szerbia · Horvátok és Szerbia történelme ·
IV. István Uroš szerb cár
IV.
IV. István Uroš szerb cár és Szerbia · IV. István Uroš szerb cár és Szerbia történelme ·
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Jugoszlávia és Szerbia · Jugoszlávia és Szerbia történelme ·
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Középkor és Szerbia · Középkor és Szerbia történelme ·
Koszovó
Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.
Koszovó és Szerbia · Koszovó és Szerbia történelme ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Magyar Királyság és Szerbia · Magyar Királyság és Szerbia történelme ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Magyarország és Szerbia · Magyarország és Szerbia történelme ·
Második szerb felkelés
A második szerb felkelés az első felkelést követő megtorlások vezetője, Szulejmán pasa ellen irányult.
Második szerb felkelés és Szerbia · Második szerb felkelés és Szerbia történelme ·
Miloš Obrenović
#ÁTIRÁNYÍTÁS Milos szerb fejedelem.
Miloš Obrenović és Szerbia · Miloš Obrenović és Szerbia történelme ·
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Montenegró és Szerbia · Montenegró és Szerbia történelme ·
Nemanja István szerb fejedelem
I.
Nemanja István szerb fejedelem és Szerbia · Nemanja István szerb fejedelem és Szerbia történelme ·
Niš
Niš (régi magyar forrásokban Nissa) város Szerbiában.
Niš és Szerbia · Niš és Szerbia történelme ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Oszmán Birodalom és Szerbia · Oszmán Birodalom és Szerbia történelme ·
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia · Osztrák–Magyar Monarchia és Szerbia történelme ·
Petrović Đorđe Karađorđe
Petrović Đorđe Karađorđe, olykor magyarosan Petrovics Gyorgye Karagyorgye (Viševac, 1768. november 3. – Radovanjski Lug, 1817. július 24.) az első szerb felkelés vezetője, a Karađorđević család őse.
Petrović Đorđe Karađorđe és Szerbia · Petrović Đorđe Karađorđe és Szerbia történelme ·
Rigómezei csata (1389)
Az első rigómezei csata (más forrásokban rigóföldi csata vagy koszovói csata) a Balkán középkori történelmének sorsdöntő eseménye volt.
Rigómezei csata (1389) és Szerbia · Rigómezei csata (1389) és Szerbia történelme ·
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Románia és Szerbia · Románia és Szerbia történelme ·
Slobodan Milošević
Slobodan Milošević (magyar átírással Szlobodan Milosevics, cirill betűkkel Слободан Милошевић, IPA, Pozsarevác, 1941. augusztus 20. – Hága, 2006. március 11.) szerb és jugoszláv államfő, a Szerbiai Szocialista Párt elnöke.
Slobodan Milošević és Szerbia · Slobodan Milošević és Szerbia történelme ·
Szarajevói merénylet
A szarajevói merényletet 1914.
Szarajevói merénylet és Szerbia · Szarajevói merénylet és Szerbia történelme ·
Szendrő (Szerbia)
Szendrő város Szerbiában, a Dunai körzet székhelye.
Szendrő (Szerbia) és Szerbia · Szendrő (Szerbia) és Szerbia történelme ·
Szent Száva
Szent Száva, eredeti nevén Rastko Nemanjić, (1174 – 1236. január 14.), a szerb államiság megteremtőjeként tisztelt, dinasztiaalapító Nemanja István szerb fejedelem legkisebb fia.
Szent Száva és Szerbia · Szent Száva és Szerbia történelme ·
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Szerb nyelv és Szerbia · Szerb nyelv és Szerbia történelme ·
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Jugoszláv Királyság.
Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szerbia · Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Szerbia történelme ·
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Szerbek és Szerbia · Szerbek és Szerbia történelme ·
Szerbia és Montenegró
Szerbia és Montenegró, 1992 és 2003 között: Jugoszláv Szövetségi Köztársaság két korábbi jugoszláv tagköztársaság, Szerbia és Montenegró államszövetsége volt délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten 1992 és 2006 között.
Szerbia és Szerbia és Montenegró · Szerbia és Montenegró és Szerbia történelme ·
Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz
Informális kapcsolatok 1965-ben indultak az Európai Gazdasági Közösség (EU) és Jugoszlávia között, és az első közös nyilatkozatot már 1967-ben aláírták, ami után az EGK 1969-ben állandó képviseletet hozott létre Belgrádban.
Szerbia és Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz · Szerbia csatlakozása az Európai Unióhoz és Szerbia történelme ·
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Szerbia és Vajdaság Autonóm Tartomány · Szerbia történelme és Vajdaság Autonóm Tartomány ·
Vazallus
A vazallus vagy hűbéres kifejezés szűkebb, illetve eredeti értelmében a feudalizmus hűbéri hierarchiájában elfoglalt státuszra utal.
Szerbia és Vazallus · Szerbia történelme és Vazallus ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Szerbia · 19. század és Szerbia történelme ·
7. század
A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.
7. század és Szerbia · 7. század és Szerbia történelme ·
8. század
Az 8.
8. század és Szerbia · 8. század és Szerbia történelme ·
9. század
A világ keleti fele a 9. század végén (angol nyelvű) A 9.
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Szerbia és Szerbia történelme
- Mi van a közös Szerbia és Szerbia történelme
- Közötti hasonlóságok Szerbia és Szerbia történelme
Összehasonlítását Szerbia és Szerbia történelme
Szerbia 410 kapcsolatokat, ugyanakkor Szerbia történelme 190. Ami közös bennük 49, a Jaccard index 8.17% = 49 / (410 + 190).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Szerbia és Szerbia történelme. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
