Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Pávafarkú salamonpecsét

Index Pávafarkú salamonpecsét

A pávafarkú salamonpecsét (Polygonatum verticillatum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó, Magyarországon védett faj.

40 kapcsolatok: Aggteleki-karszt, Élőhely, Évelő növény, Börzsöny (hegység), Bükk-vidék, Carl von Linné, Család (rendszertan), Egyesült Királyság, Egyszikűek, Eurázsia, Európa, Faj, Flóra (biológia), Gyöktörzs, Himalája, Kína, Lepel (botanika), Levél (botanika), Magyarország, Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme, Mátra, Medvefűformák, Montán bükkös öv, Növények, Nemzetség (rendszertan), Osztály (rendszertan), Rend (rendszertan), Salamonpecsét, Skandinávia, Spanyolország, Spárgafélék, Spárgavirágúak, Szár (botanika), Szurdokerdő, Tarack (botanika), Tengerszint feletti magasság, Termés, Virág (botanika), Zárvatermők, Zempléni-hegység.

Aggteleki-karszt

Az Aggteleki-karszt (kistájkataszteri megnevezés szerint Aggteleki- hegység) Magyarország egy kistája, amely a Gömör–Tornai karsztvidék magyarországi része.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Aggteleki-karszt · Többet látni »

Élőhely

Az élőhelyek (idegen szóval biotópok, olykor élethelyek) a természetes táj egyfajta, közös tulajdonság alapján történő részekre osztását, csoportosítását jelentik.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Élőhely · Többet látni »

Évelő növény

A nagy meténg ''(Vinca major)'', egy évelő növény Évelő növénynek azokat a lágyszárúakat szoktuk nevezni, amelyek hosszú ideig élnek és termésérés után a föld feletti száruk elpusztul, viszont mindig van földbeli száruk (gyöktörzs, hagyma, hagymagumó, gumó) vagy vastag gyökerük, amely áttelel.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Évelő növény · Többet látni »

Börzsöny (hegység)

A Börzsöny hegység Magyarország északi részén, Pest és Nógrád vármegyében fekszik.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Börzsöny (hegység) · Többet látni »

Bükk-vidék

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Bükk-vidék · Többet látni »

Carl von Linné

Carl von Linné, eredeti latinos nevén Carolus Linnaeus (Råshult, 1707. május 23. – Hammarby, 1778. január 10.) svéd természettudós, orvos és botanikus.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Carl von Linné · Többet látni »

Család (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a család (latinul: familia) az egyik fő kategória, amely a rend (ordo) és a nemzetségcsoport (növényeknél és gombáknál) vagy a nemzetség (állatoknál) (tribus) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Család (rendszertan) · Többet látni »

Egyesült Királyság

Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Egyesült Királyság · Többet látni »

Egyszikűek

Az egyszikűek (Liliopsida, Monocotyledonopsida, Monocotyledonae), az APG IV-rendszer szerint monocots, a növények országának (Plantae), a zárvatermők törzsének (Magnoliophyta) egyik osztálya.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Egyszikűek · Többet látni »

Eurázsia

Eurázsia alatt az Európa és Ázsia által alkotott szuperkontinenst értjük, amelynek túlnyomó többsége az eurázsiai kéreglemezen fekszik és így geológiai értelemben a lemeztektonikában egyetlen kontinens.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Eurázsia · Többet látni »

Európa

Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Európa · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Faj · Többet látni »

Flóra (biológia)

Egy sziget flórájának egyszerűsített ábrája - minden növényfaj bekeretezve szerepel A botanikában a flóra (többes számban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Flóra (biológia) · Többet látni »

Gyöktörzs

Gyömbér rizómája A gyöktörzs (gyökértörzs, rizóma) egyes növények vastag, rendszerint el nem ágazó és belül tömör, függőlegesen vagy vízszintesen növő, föld alatti módosult szára.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Gyöktörzs · Többet látni »

Himalája

A Himalája az Eurázsiai-hegységrendszer része, Tibet és az indiai szubkontinens között húzódik.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Himalája · Többet látni »

Kína

A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Kína · Többet látni »

Lepel (botanika)

A tulipán színes lepellevelei A lepel (perigonium; virágképletbeli jele: P) a csészére és pártára el nem különülő, egynemű virágokra jellemző virágtakaró, a lepellevelek (tepala) összessége.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Lepel (botanika) · Többet látni »

Levél (botanika)

Páfránylevél Lepke petéi egy levélen A levél (folium) a növények hajtástengelyének korlátolt növekedésű, zöld színtestben – s így klorofillban – gazdag, fotoszintetizálást végző oldalszerve.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Levél (botanika) · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Magyarország · Többet látni »

Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme

A hazánkban történő, természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységek előtörténete az 1800-as években kezdődött és egészen a már nevében és tartalmában is természetvédelminek tekinthető, 1935-ben megalkotott erdő- és természetvédelmi törvényig tartott.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Magyarország védett növényfajainak törvényi védelme · Többet látni »

Mátra

Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Mátra · Többet látni »

Medvefűformák

A medvefűformák (Nolinoideae) a spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, a spárgafélék (Asparagaceae) családjába tartozó alcsalád.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Medvefűformák · Többet látni »

Montán bükkös öv

A montán bükkös öv a mérsékelt öv nedves éghajlatú területének egyik, hegyvidéki területekre jellemző növényzeti öve, a Kárpát-medence egyik alapvető klímazonális öve.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Montán bükkös öv · Többet látni »

Növények

A növények (Plantae) az élőlények egyik nagy, több százezer fajt felölelő országa.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Növények · Többet látni »

Nemzetség (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a nemzetség (latinul: genus, illetve tribus) egy taxon, azaz rendszertani kategória.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Nemzetség (rendszertan) · Többet látni »

Osztály (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában az osztály (latinul: classis) az egyik fő kategória, amely a törzs (phylum vagy divisio) és a rend (ordo) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Osztály (rendszertan) · Többet látni »

Rend (rendszertan)

Az élőlények biológiai rendszertani besorolásában a rend (latinul: ordo) az egyik fő kategória, amely az osztály (classis) és a család (familia) fő kategóriák között helyezkedik el.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Rend (rendszertan) · Többet látni »

Salamonpecsét

A salamonpecsét (Polygonatum) az egyszikűek (Monocots) spárgavirágúak (Asparagales) rendjének spárgafélék (Asparagaceae) családjának Nolinoideae alcsaládjába tartozó nemzetség.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Salamonpecsét · Többet látni »

Skandinávia

Skandinávia Skandinávia Észak-Európa, illetve annak egy részének elnevezése.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Skandinávia · Többet látni »

Spanyolország

Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Spanyolország · Többet látni »

Spárgafélék

A spárgafélék (Asparagaceae) a spárgavirágúak (Asparagales) növényrendjének egy családja.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Spárgafélék · Többet látni »

Spárgavirágúak

''Agapanthus africanus'' – ''Agapanthaceae'' család Az Ausztráliában elterjedt fűfafélék talán a legkülönlegesebb megjelenésű fatermetű növények. Látványos fatermetű agávéfaj ''(Yucca rostrata)'' Gyönyörű virágú orchideafaj ''(Cattleya warscewiczii)'' Fatermetű spárgavirágú-faj a ''Laxmanniaceae'' családból ''(Cordyline obtecta)'' Hatalmas virágzatot fejlesztő agávék ''(Agave attenuata)'' ''Amaryllis belladonna'' A jácintfélék ''(Hyacinthaceae)'' közé tartozó ''Veltheimia bracteata'' A csodabogyófélék családjába ''(Ruscaceae)'', a sárkányfafélék alcsaládjába tartozó ''Dracaena cinnabari'' A nősziromfélék családjába ''(Iridaceae)'' tartozó sáfrány ''(Crocus sp.)'' A spárgavirágúak vagy spárgaalkatúak (Asparagales) a zárvatermők törzsének (Magnoliophyta), az egyszikűek osztályának (Liliopsida) egyik rendje.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Spárgavirágúak · Többet látni »

Szár (botanika)

Repce ''(Brassica napus)'' elmetszett szára A szár (caulis) a szövetes növények korlátlan növekedésű hajtástengelye.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Szár (botanika) · Többet látni »

Szurdokerdő

Hegyi juhar ''(Acer pseudoplatanus)'' Magas kőris ''(Fraxinus excelsior)'' Gímpáfrány ''(Asplenium scolopendrium)'' Sárgaárvacsalán ''(Galeobdolon luteum)'' Díszes vesepáfrány ''(Polystichum setiferum)'' A szurdokerdők a párás, nedves, hűvös völgyek mélyén, erősen kőzettörmelékes felszíneken alakultak ki.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Szurdokerdő · Többet látni »

Tarack (botanika)

Tarackbúza ''(Elytrigia repens)'' tarackjaA tarack (stolo subterraneus) egy föld alatti inda, azaz egy hosszú szártagú módosult szár.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Tarack (botanika) · Többet látni »

Tengerszint feletti magasság

ősjegy A tengerszint feletti magasság vagy abszolút magasság a földrajzi pontok magasságának méréséhez meghatározott mérték.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Tengerszint feletti magasság · Többet látni »

Termés

''A nektarin termésének kialakulása'' '''1.''' Tavasszal a vízfelvétel hatására a levél- és virágrügyek megduzzadnak, a rügyben az osztódó szövetek gyorsan osztódnak és differenciálódnak '''2.''' A kibomló, fiatal virágrügyekben a párta és a csésze már jól elkülöníthető '''3.''' A kihajtott virágokban látható a porzók és a termő megtermékenyítés előtti állapota '''4.''' A megtermékenyítés után elhalnak a szirmok, a porzók, és a magház falának sejtjei osztódni kezdenek '''5.''' A sejtek nagyobbodnak, ezzel nő a termés mérete. Elkezdődik a klorofill lebomlása, amitől a termés héja színesedik '''6.''' A kifejlett, érett termés héját vörösre színezik a karotinoidok és az antociánok; az édes íz a szerves savak lebomlásának és a cukrok felhalmozódásának eredménye A termés (fructus) a zárvatermők (Magnoliophyta) sajátos, más növénycsoportra nem jellemző szerve, amely a termőből vagy csak annak magház részéből alakul ki.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Termés · Többet látni »

Virág (botanika)

12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Virág (botanika) · Többet látni »

Zárvatermők

A zárvatermők (Magnoliophyta) a növények legkésőbb (mintegy 120 millió éve) kifejlődött és jelenleg legváltozatosabb törzse.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Zárvatermők · Többet látni »

Zempléni-hegység

A Zempléni-hegység vagy Tokaji-hegység a Bodrog és a Hernád között húzódó Eperjes–Tokaji-hegység déli, Magyarországon található része.

Új!!: Pávafarkú salamonpecsét és Zempléni-hegység · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »