Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Kína történelme és Kína világörökségi helyszínei
Kína történelme és Kína világörökségi helyszínei 56 közös dolog (a Uniópédia): Bodhiszattva, Bronz, Buddhizmus, Civilizáció, Csöcsiang, Csing-dinasztia, Csinghaj, Délkelet-Ázsia, Ember, Han-dinasztia, Homo erectus, Honan, Hopej, Hupej, India, Ipari forradalom, Jangce, Jünnan, Kanszu, Kína, Kínai jóslócsont, Kínai nagy fal, Kelet-Ázsia, Konfucianizmus, Konfuciusz, Korea (történelmi), Kubiláj mongol nagykán, Kujcsou, Lungmen-barlangok, Makaó, ..., Ming-dinasztia, Mongólia, Mongolok, Neokonfucianizmus, Peking, Sang-dinasztia, Sanghaj, Sanhszi, Santung, Sárga-folyó, Selyem, Senhszi, Szarvasmarha, Szecsuan, Szuj-dinasztia, Tang-dinasztia, Taoizmus, Tibet, Vietnám, 14. század, 15. század, 16. század, 17. század, 18. század, 19. század, 20. század. Bővíteni index (26 több) »
Bodhiszattva
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bódhiszattva.
Bodhiszattva és Kína történelme · Bodhiszattva és Kína világörökségi helyszínei ·
Bronz
hajtóműházban A bronz a réz különféle ötvözeteinek általános elnevezése.
Bronz és Kína történelme · Bronz és Kína világörökségi helyszínei ·
Buddhizmus
A buddhizmus filozófiai, gyakorlatalapú világnézet és vallás, amely bizonyos országokban vallási irányzatok kialakulását eredményezte.
Buddhizmus és Kína történelme · Buddhizmus és Kína világörökségi helyszínei ·
Civilizáció
A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.
Civilizáció és Kína történelme · Civilizáció és Kína világörökségi helyszínei ·
Csöcsiang
Csöcsiang (浙江; pinjin: Zhèjiāng) Kína egyik keleti tartománya.
Csöcsiang és Kína történelme · Csöcsiang és Kína világörökségi helyszínei ·
Csing-dinasztia
A Csing-dinasztia uralma alatt álló területek 1820-ban. Sárgával maga a Csing Birodalom, narancssárgával a birodalom vazallus államai vannak jelölve A Csing-dinasztia (1644–1912; kínaiul: 清朝, pinjin: Qīng cháo; mandzsuul: 12px, Daicing gurun; mongolul: Манж Чин Улс) az utolsó császári dinasztia volt Kínában.
Csing-dinasztia és Kína történelme · Csing-dinasztia és Kína világörökségi helyszínei ·
Csinghaj
Qinghai (pinjin: Qīnghǎi Shěng, magyar átírás: Csinghaj, kínaiul: 青海; tibetiül: མཚོ་སྔོན་) Kína egyik tartománya, amely a Csinghaj-tó után kapta a nevét.
Csinghaj és Kína történelme · Csinghaj és Kína világörökségi helyszínei ·
Délkelet-Ázsia
Délkelet-Ázsia Délkelet-Ázsia topográfiája Délkelet-Ázsia ázsiai régióba azon országok tartoznak, amelyek Kínától délre, Indiától keletre és Ausztráliától északra fekszenek.
Délkelet-Ázsia és Kína történelme · Délkelet-Ázsia és Kína világörökségi helyszínei ·
Ember
Az ember társadalmi lény; közösen végzett munka, a tagolt beszéd és gondolkodás jellemzi.
Ember és Kína történelme · Ember és Kína világörökségi helyszínei ·
Han-dinasztia
A Han-dinasztia (i. e. 206 – i. sz. 220) Kína történelmében az első hosszú életű császári dinasztia volt.
Han-dinasztia és Kína történelme · Han-dinasztia és Kína világörökségi helyszínei ·
Homo erectus
A Homo erectus (magyarul: „felegyenesedett ember”; néha azonosítva a Homo ergaster, azaz "munkás ember" fajjal) az emberi nem (Homo) egyik faja.
Homo erectus és Kína történelme · Homo erectus és Kína világörökségi helyszínei ·
Honan
Honan (pinjin: Hénán, kínai: 河南) a Kinai Népköztársaság tartománya.
Honan és Kína történelme · Honan és Kína világörökségi helyszínei ·
Hopej
(kínaiul 河北,, pinjin átírással Hébĕi) a Kinai Népköztársaság északi tartománya.
Hopej és Kína történelme · Hopej és Kína világörökségi helyszínei ·
Hupej
Hupej (kínai: 湖北, pinjin: Húběi) a Kinai Népköztársaság egyik tartománya.
Hupej és Kína történelme · Hupej és Kína világörökségi helyszínei ·
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
India és Kína történelme · India és Kína világörökségi helyszínei ·
Ipari forradalom
Watt-típusú gőzgép Ganz Ábrahám (1814–1867) vasöntőmester, gyáros. Röck István (1812–1882), gépgyáros, a Röck István Gépgyára alapítója. herendi porcelángyár alapítója. A "''Prückler Ignácz Magyarország első rum-, likőr- és pezsgőgyára''" reklámja 1886-ból. Az ország első pezsgőgyára volt, amelyet 1834-ben Prückler Ignác alapított. Kölber Fülöp (1816–1902) hintó- és kocsigyáros Topits József fia Első magyar gőztésztagyár alapítója. A '''Stowasser János féle első magyar hangszergyár''' újság reklámja 1909-ből Thék Endre (1842–1919) bútorgyáros. Ipari forradalom a neve annak az átfogó társadalmi, gazdasági és technológiai változásnak, amely 1769 és 1850 között először Nagy-Britanniában, majd Európa és Észak-Amerika egyes régióiban zajlott le.
Ipari forradalom és Kína történelme · Ipari forradalom és Kína világörökségi helyszínei ·
Jangce
Jünnan tartományban. A folyó 180 fokos fordulatot vesz, délről északra A folyó (egyszerűsített kínai: 长江; tradicionális kínai: 長江; pinjin: Cháng Jiāng, magyar népszerű átírásban: Csang-csiang vagy Jangce-kiang) a leghosszabb folyó Ázsiában; a maga 6342 km-ével az Amazonas, a Nílus után a Föld 3.
Jangce és Kína történelme · Jangce és Kína világörökségi helyszínei ·
Jünnan
Jünnan (egyszerűsített kínai: 云南, hagyományos kínai: 雲南; pinjin: Yúnnán; IPA) Kína egyik déli tartománya, amely Vietnámmal, Laosszal és Mianmarral határos.
Jünnan és Kína történelme · Jünnan és Kína világörökségi helyszínei ·
Kanszu
Gansu (kínai: 甘肃, pinjin: Gānsù, magyar átírás: Kanszu) a Kínai Népköztársaság északnyugati részén fekvő tartomány.
Kína történelme és Kanszu · Kína világörökségi helyszínei és Kanszu ·
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Kína és Kína történelme · Kína és Kína világörökségi helyszínei ·
Kínai jóslócsont
Jóslócsont a Sanghaji Múzeum anyagából A kínai jóslócsontok vagy jóscsontok a kínai ókor történetének meghatározó jelentőségű régészeti leletei, a kínai írás első emlékei.
Kína történelme és Kínai jóslócsont · Kína világörökségi helyszínei és Kínai jóslócsont ·
Kínai nagy fal
A kínai nagy fal (hagyományos írásjegyekkel: 長城; egyszerűsített írásjegyekkel: 长城; pinjin: Chángchéng, népszerű magyar átírás: Csang cseng) az i. e. 3. század és i. sz.
Kína történelme és Kínai nagy fal · Kína világörökségi helyszínei és Kínai nagy fal ·
Kelet-Ázsia
Kelet-Ázsia földrajzi kiterjedése Kelet-Ázsia Ázsia egyik régiója, mely meghatározható földrajzi és kulturális alapon is.
Kína történelme és Kelet-Ázsia · Kína világörökségi helyszínei és Kelet-Ázsia ·
Konfucianizmus
A konfucianizmus egy filozófiai iskola, illetve átfogó eszmerendszer, melyet alapítójáról, Konfuciuszról neveztek el.
Kína történelme és Konfucianizmus · Kína világörökségi helyszínei és Konfucianizmus ·
Konfuciusz
Latinos névformában Konfuciusz (eredeti latinos formában: Confucius), kínaiul: 孔夫子; ''pin-jin'' hangsúlyjelekkel: Kǒng Fūzi, "Kong mester"; vagy 孔子, azaz Kǒngzi; ezt magyarosítva: Kung Fu-ce ill.
Kína történelme és Konfuciusz · Kína világörökségi helyszínei és Konfuciusz ·
Korea (történelmi)
Korea egy régió a Koreai-félsziget területén, ahol Kidzsa király i. e. 1100 körül alapította az első dinasztiát.
Kína történelme és Korea (történelmi) · Kína világörökségi helyszínei és Korea (történelmi) ·
Kubiláj mongol nagykán
Kubiláj kán (1215. szeptember 23. – 1294. február 18.) a Mongol Birodalom nagykánja (1260–1294), a kínai Jüan-dinasztia alapítója és első császára (1279–1294).
Kína történelme és Kubiláj mongol nagykán · Kína világörökségi helyszínei és Kubiláj mongol nagykán ·
Kujcsou
Kujcsou (kínai: 贵州, pinjin: Guìzhōu, magyar átírás: Kujcsou) a Kinai Népköztársaság délnyugati részén fekvő tartománya.
Kína történelme és Kujcsou · Kína világörökségi helyszínei és Kujcsou ·
Lungmen-barlangok
A Lungmen-barlangok (angolos alakban: Longmen-barlangok, 龍門石窟/ 龙门石窟, kínaiul: „sárkánykapu-barlangok”) Kína keleti részében, a Jisuj folyó nyugati partján, Honan (Henan) tartományban, Lojang (Luoyang) várostól délre 12 km-re található buddhista sziklatemplomok.
Kína történelme és Lungmen-barlangok · Kína világörökségi helyszínei és Lungmen-barlangok ·
Makaó
Makaó (kínaiul: 澳門 (egyszerűsített írással: 澳门), portugálul: Macau) Kína különleges közigazgatási területe az ország délkeleti partjainál.
Kína történelme és Makaó · Kína világörökségi helyszínei és Makaó ·
Ming-dinasztia
Jung-lö császár idején A Ming-dinasztia (1368–1644, 明朝; pinjin: Míng Cháo) 276 éven át uralkodott Kínában, a mongol Jüan-dinasztia bukásától a mandzsu Csing-dinasztia létrejöttéig.
Kína történelme és Ming-dinasztia · Kína világörökségi helyszínei és Ming-dinasztia ·
Mongólia
Mongólia Belső-Ázsiában található ország.
Kína történelme és Mongólia · Kína világörökségi helyszínei és Mongólia ·
Mongolok
A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép.
Kína történelme és Mongolok · Kína világörökségi helyszínei és Mongolok ·
Neokonfucianizmus
A neokonfucianizmus (kínaiul: 宋明理學, szó szerint: „A - és Ming-kori elv-iskola”) a Szung-korban kialakult szellemi irányzat, amely a klasszikus konfuciánus tanítások újraértelmezésével, megreformálásával reagált a taoista és buddhista elképzelésekre.
Kína történelme és Neokonfucianizmus · Kína világörökségi helyszínei és Neokonfucianizmus ·
Peking
Peking (北京; pinjin: Běijīng; IPA) a Kínai Népköztársaság fővárosa, négy tartományi jogú városának egyike, a Pekingi főegyházmegye érseki székvárosa.
Kína történelme és Peking · Kína világörökségi helyszínei és Peking ·
Sang-dinasztia
A -dinasztia (商朝) az ókori Kína történelmének egy szakasza az i. e. 17.
Kína történelme és Sang-dinasztia · Kína világörökségi helyszínei és Sang-dinasztia ·
Sanghaj
(IPA:, népszerű magyar átírás: Sanghaj; sanghaji nyelvjárásban: Zånhae) Kína legnagyobb ipari városa, a Távol-Kelet egyik gazdasági központja, tartományi jogú város a kelet-kínai tengerpart középső részén, a Jangce torkolatvidékén, a folyam Huangpu nevű kis mellékfolyójának két partján.
Kína történelme és Sanghaj · Kína világörökségi helyszínei és Sanghaj ·
Sanhszi
Sanhszi (kínai: 山西, pinjin: Shānxī, angol átírás: Shanxi) a Kinai Népköztársaság északi tartománya.
Kína történelme és Sanhszi · Kína világörökségi helyszínei és Sanhszi ·
Santung
(kínai: 山东,, pinjin: Shāndōng, magyaros átírással: Santung) a Kínai Népköztársaság keleti részén fekvő tartomány.
Kína történelme és Santung · Kína világörökségi helyszínei és Santung ·
Sárga-folyó
A Sárga-folyó (tradicionális kínai: 黃河; egyszerűsített kínai írás: 黄河; pinjin: Huáng Hé,; magyaros: Huangho; időnként egyszerűen „A folyó”-nak hívják a kínaiak; mongol: Hatan Gol) a világ hetedik és Kína második leghosszabb folyója, 5464 km hosszú, a Tibet melletti tartományban ered, ahol gleccserekből táplálkozik.
Kína történelme és Sárga-folyó · Kína világörökségi helyszínei és Sárga-folyó ·
Selyem
A selyemhernyó gubói Selyemlepke ''(Bombyx mori) A selyem a köznyelvben általában a hernyóselymet, a selyemlepke (Bombyx mori) hernyójának mirigyváladékát jelenti, amely fontos textilipari nyersanyag.
Kína történelme és Selyem · Kína világörökségi helyszínei és Selyem ·
Senhszi
(kínai: 陕西, pinjin: Shǎnxī vagy Shaanxi, magyar átírás: Senhszi) a Kínai Népköztársaság tartománya.
Kína történelme és Senhszi · Kína világörökségi helyszínei és Senhszi ·
Szarvasmarha
A szarvasmarha (Bos taurus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj.
Kína történelme és Szarvasmarha · Kína világörökségi helyszínei és Szarvasmarha ·
Szecsuan
(kínai: 四川, pinjin: Sìchuān; magyarosan hibásan írják még Szecsuánnak is) a Kinai Népköztársaság közép-nyugati tartománya.
Kína történelme és Szecsuan · Kína világörökségi helyszínei és Szecsuan ·
Szuj-dinasztia
A -dinasztia rövid életű, de jelentős kínai dinasztia volt, amely a több mint három és fél évszázada széttagolt Kínát 589-ben újraegyesítette. A dinasztiának mindössze két uralkodója volt:, aki Szuj Ven-ti néven uralkodott (581–604), majd pedig a fia, Szuj Jang-ti (604–618). Míg konszolidálta a dinasztia hatalmát, újjáépítette az egységes igazgatási rendszert és felvirágoztatta a gazdaságot, addig költséges építkezéseivel és hadjárataival kimerítette az országot. 618-ban a dinasztiát felkelések döntötték meg, s helyére a Tang-dinasztia lépett. A -dinasztia legfontosabb öröksége az egységes kínai állam helyreállítása mellett a Nagy-csatorna felépítése volt.
Kína történelme és Szuj-dinasztia · Kína világörökségi helyszínei és Szuj-dinasztia ·
Tang-dinasztia
Tang Kao-cu, a dinasztia első császára A Tang-dinasztia (618–907) Kína egyik legjelentősebb császári dinasztiája, melynek időszakát a kínai civilizáció egyik aranykorának szokták nevezni.
Kína történelme és Tang-dinasztia · Kína világörökségi helyszínei és Tang-dinasztia ·
Taoizmus
A taoizmus Kína egyik legnagyobb autentikus ősi vallása, mely jelentős mértékben befolyásolta a kínai kultúrát, filozófiát, politikát, gazdaságot, irodalmat, zenét, a kínai orvoslást, kémiát, a harcművészeteket, geográfiát és a táplálkozástudományt.
Kína történelme és Taoizmus · Kína világörökségi helyszínei és Taoizmus ·
Tibet
Tibet (tibeti:བོད Wylie:Bod; IPA: pʰø̀) hegyvidéki és fennsíki terület Belső-Ázsiában, a tibeti nép otthona.
Kína történelme és Tibet · Kína világörökségi helyszínei és Tibet ·
Vietnám
Vietnám vagy hivatalos nevén Vietnámi Szocialista Köztársaság (Cộng hòa Xã hội Chủ nghĩa Việt Nam) szocialista berendezkedésű ország Délkelet-Ázsiában, Indokínai-félsziget keleti részén.
Kína történelme és Vietnám · Kína világörökségi helyszínei és Vietnám ·
14. század
A 14.
14. század és Kína történelme · 14. század és Kína világörökségi helyszínei ·
15. század
A 15.
15. század és Kína történelme · 15. század és Kína világörökségi helyszínei ·
16. század
A 16.
16. század és Kína történelme · 16. század és Kína világörökségi helyszínei ·
17. század
A 17.
17. század és Kína történelme · 17. század és Kína világörökségi helyszínei ·
18. század
Évtizedek: 1700-as évek 1710-es évek 1720-as évek 1730-as évek 1740-es évek 1750-es évek 1760-as évek 1770-es évek 1780-as évek 1790-es évek A 18.
18. század és Kína történelme · 18. század és Kína világörökségi helyszínei ·
19. század
Évtizedek: 1800-as évek 1810-es évek 1820-as évek 1830-as évek 1840-es évek 1850-es évek 1860-as évek 1870-es évek 1880-as évek 1890-es évek A 19.
19. század és Kína történelme · 19. század és Kína világörökségi helyszínei ·
20. század
14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.
20. század és Kína történelme · 20. század és Kína világörökségi helyszínei ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Kína történelme és Kína világörökségi helyszínei
- Mi van a közös Kína történelme és Kína világörökségi helyszínei
- Közötti hasonlóságok Kína történelme és Kína világörökségi helyszínei
Összehasonlítását Kína történelme és Kína világörökségi helyszínei
Kína történelme 380 kapcsolatokat, ugyanakkor Kína világörökségi helyszínei 218. Ami közös bennük 56, a Jaccard index 9.36% = 56 / (380 + 218).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Kína történelme és Kína világörökségi helyszínei. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
