Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
32 kapcsolatok: Ágota (Száműzött Eduárd felesége), Árpád-házi Ágota, Cerdic wessexi király, Cerdic-ház, December 10., Hastingsi csata, Hitvalló Eduárd angol király, I. Edgár angol király, I. Henrik angol király, I. Vilmos angol király, II. Edmund angol király, II. Ethelred angol király, II. Harold angol király, II. Knut dán király, II. Róbert normandiai herceg, Karácsony, London, Magyar Királyság, Magyarország, Malmesburyi Vilmos, Október 15., Skócia, Skóciai Szent Margit, Száműzött Eduárd, 1051, 1053, 1066, 1106, 1120, 1125, 1126, 519.
Ágota (Száműzött Eduárd felesége)
Árpád-házi Ágota Egyes források szerint I. István magyar király és Gizella bajor hercegnő egyik leánya, mások szerint azonban István egyik nővére, azaz Géza magyar fejedelem és Sarolt fejedelemasszony leánya volt (utóbbi feltevés valószínűségét erősen csökkenti, hogy ez esetben évtizedekkel kellett volna idősebbnek lennie férjénél, aki 1016-ban született).
Új!!: II. Edgár angol király és Ágota (Száműzött Eduárd felesége) · Többet látni »
Árpád-házi Ágota
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ágota (Száműzött Eduárd felesége).
Új!!: II. Edgár angol király és Árpád-házi Ágota · Többet látni »
Cerdic wessexi király
Cerdic (467. – 534.) az angliai Wessexi Királyság alapító uralkodója volt.
Új!!: II. Edgár angol király és Cerdic wessexi király · Többet látni »
Cerdic-ház
A Cerdic-ház (vagy Wessex-ház) egy ősi angolszász dinasztia, tagjai 519-től 973-ig – a hét angolszász királyság egyikét képező – Wessex, ezután Anglia királyaiként uralkodtak 1066-ig.
Új!!: II. Edgár angol király és Cerdic-ház · Többet látni »
December 10.
Névnapok: Judit + Eulália, Lívia, Loretta.
Új!!: II. Edgár angol király és December 10. · Többet látni »
Hastingsi csata
A hastingsi csata az Anglia meghódítására indított normann hadjárat döntő ütközete volt.
Új!!: II. Edgár angol király és Hastingsi csata · Többet látni »
Hitvalló Eduárd angol király
III. Eduárd, más néven Hitvalló Szent Eduárd (angolul: Edward the Confessor), (1005 márciusahttp://genealogy.euweb.cz/brit/cerdic2.html#EC – 1066. január 5.Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: Európa uralkodói (Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti, Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1997, fordította Tamáska Péter,, ill., 55. oldalMagyar Nagylexikon, főszerkesztő: Élesztős László, Magyar Nagylexikon Kiadó, Budapest, 1998,, 7. kötet, 14. oldalRévai nagy lexikona, VI. kötet (Dúc–Etele), Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság, Budapest, 1912, 141. oldal), az utolsó előtti angolszász király 1042-től haláláig; Angliában a tényleges hatalom az oligarchák (Wessexi Godwin és hat fia,Tolnai Világtörténelme, Középkor I., szerkesztette: Dr. Mangold Lajos és Dr. Horváth Cyril, Budapest, A Magyar Kereskedelmi Közlöny, Hírlap- és Könyvkiadó Vállalat kiadása (Hasonmás kiadás, Kassák kiadó, Budapest, 1991),, 424. oldal Merciai Leofric, és az északi részek ura, Siward) kezében nyugodott, a szentéletű Eduárd számára leginkább csak a keresztény vallás gyakorlása jutott.
Új!!: II. Edgár angol király és Hitvalló Eduárd angol király · Többet látni »
I. Edgár angol király
Békés Edgar, óangol alakjában Eadgar, (943 – 975. július 8.), Anglia királya 959 és 975 között. I. Edmund fiatalabb fia volt. A Békés jelzőt használják neve előtt, de a valóságban bátyjánál, Eadwignél keményebben vezette az országot. Tőle már életében, 958-ban megszerezte Northumbriát és Merciát. Hivatalosan Eadwig halála után, 959-ben lett Anglia királya. Ő nevezte ki Dunstant Canterbury érsekévé, aki később életvitele miatt megtagadta a koronázást. Ez egy diszkrét jelzés a népszerűsített történelemben arra, hogy Edgar szeretője, Wulfthryth, wiltoni apáca 961-ben lánygyermeket szült neki. Dunstan végig a király tanácsnoka volt. Edgar uralkodása az angolszász királyság egyik legbékésebb időszaka volt, s ekkor élte a szász királyság fénykorát. Bár már előtte is több királyt hívnak Anglia megalapítójának, mégis az ő időszaka alatt vált egységes egésszé a terület. Edgar uralkodásának a végére kevés esélye volt már csak annak, hogy az országrészek ismét visszavonuljanak, s külön életet éljenek, mint Edwy uralkodásának a végén. Uralkodását gyakran összekapcsolják a Szerzetesi Reformmozgalommal, amit Dunstan, Aethelwold és Oswald idején érte el csúcspontját. A mozgalom méretéről és fontosságáról az akadémikusok még mindig vitatkoznak. Edgart 973-ban Bath-ban koronázták meg. Ez nem az eddig megszokott beiktatás volt, hanem birodalmi ceremónia, aminek megszervezése rengeteg időbe és diplomáciai megbeszélésbe került. A koronázás menetét Dunstan dolgozta ki, s a mai napig hasonlóképpen történik a brit uralkodók koronázása. A szimbolikus koronázás egy fontos lépés volt. Nem sokkal a koronázás után Chesterben Britannia hat királya és a skót király is tiszteltét tette nála. Kifejezték, hogy szeretnének Edgar hűbéresei lenni. Edgar halálától a normann hódításig nem egyszerű öröklés szerint váltották egymást a királyok. Edgar 975. július 8-án Winchesterben halt meg 31 éves korában, s Glastonburyben temették el. Edgar halála az angolszász Anglia végét is jelenti, mert a 11. században ezen a területen három ország, 2 dán és egy viking volt. Uralkodásáról a Tolnai Világtörténelme című könyv a következőket írja.
Új!!: II. Edgár angol király és I. Edgár angol király · Többet látni »
I. Henrik angol király
I. Henrik (1068 szeptembere – 1135. december 1.) Anglia királya 1100-tól haláláig. Henrik Hódító Vilmos negyedik fia volt. Neveltetése során megtanult latinul írni-olvasni, és valamennyire a szabad művészetekbe is beavatták, ezért a későbbi krónikák Henry Beauclerc („Könyves Henrik”) névvel illették. Apja halála után két bátyja örökölte országait: az idősebbik Róbert a Normandiai Hercegséget, Rufus Vilmos pedig Angliát. Henrik birtok nélkül maradt, de később megvásárolta Róberttől Cotentin grófságát. Miután egy ideig viszálykodó bátyjai között lavírozott, végleg Vilmos mellett kötelezte el magát. Henrik jelen volt, amikor 1100-ban Vilmos egy vadászbalesetben meghalt, és utána sietve Anglia királyává koronáztatta magát. Feleségül vette a skót király lányát, Matildot, akitől két gyereke született; emellett számos szeretőt tartott, akik több mint húsz törvénytelen gyerekkel ajándékozták meg. Róbert nem ismerte el Henrik megkoronázását. A két fivér fegyveres viszálykodásának az 1106-os tinchebrayi csata vetett véget, ahol Henrik foglyul ejtette Róbertet, és utána élete végéig fogságban tartotta. A szomszédos uralkodók (Anjou és Flandria grófjai, valamint a francia király) azonban Róbert fiát, Clito Vilmost ismerték el Normandia törvényes hercegének, ezért a következő évtizedekben fel-fellángolt a háború a szomszédokkal. Keménykezű, néha kegyetlen, de hatékony uralkodónak tartották, aki ügyesen építette ki hatalmi bázisát, és a háborúk során meg tudta osztani ellenségeit. Angliában a meglévő angolszász hagyomány alapjain továbbfejlesztette az igazságszolgáltatási rendszert, javított a közigazgatás és az adóbeszedés hatékonyságán. Henrik támogatta az egyház Gergely-féle megreformálását, de az invesztitúra kérdésében konfliktusba keveredett a nemzeti egyház fejével, Anselm canterburyi érsekkel. Egyetlen törvényes fia, Vilmos Adelin 1120-ban vízbe fulladt. Henrik lányát, Matild özvegy császárnét jelölte ki örököséül, aki ezután Anjou grófjához, Geoffroyhoz ment feleségül. Henrik 1135. december 1-jén halt meg, de tervei ellenére nem Matild örökölte a trónt, hanem unokaöccse, Blois-i István koronáztatta magát királlyá, ami közel két évtizedes polgárháborúhoz vezetett.
Új!!: II. Edgár angol király és I. Henrik angol király · Többet látni »
I. Vilmos angol király
I.
Új!!: II. Edgár angol király és I. Vilmos angol király · Többet látni »
II. Edmund angol király
II.
Új!!: II. Edgár angol király és II. Edmund angol király · Többet látni »
II. Ethelred angol király
II.
Új!!: II. Edgár angol király és II. Ethelred angol király · Többet látni »
II. Harold angol király
II.
Új!!: II. Edgár angol király és II. Harold angol király · Többet látni »
II. Knut dán király
II.
Új!!: II. Edgár angol király és II. Knut dán király · Többet látni »
II. Róbert normandiai herceg
II.
Új!!: II. Edgár angol király és II. Róbert normandiai herceg · Többet látni »
Karácsony
A karácsony („az Úr születése”) a kereszténység második legnagyobb ünnepe, teológiailag a húsvét után a legnagyobb, amellyel Isten fia, Jézus Krisztus földi születésére emlékeznek.
Új!!: II. Edgár angol király és Karácsony · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: II. Edgár angol király és London · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: II. Edgár angol király és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: II. Edgár angol király és Magyarország · Többet látni »
Malmesburyi Vilmos
Malmesburyi Vilmos, (Wiltshire, 1090/1096 körül – Oxford, 1143 körül) latin nyelven író középkori angol történetíró.
Új!!: II. Edgár angol király és Malmesburyi Vilmos · Többet látni »
Október 15.
Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.
Új!!: II. Edgár angol király és Október 15. · Többet látni »
Skócia
Skócia (angolul Scotland, skót gaelül Alba) az Egyesült Királyság második legnagyobb országrésze terület és népesség alapján.
Új!!: II. Edgár angol király és Skócia · Többet látni »
Skóciai Szent Margit
Szent Margit skót királyné arcképe egy kódexből Oltára a Canterbury-i katedrálisban Skóciai Szent Margit (Nádasd(?), Magyar Királyság, 1047. június 10. – Edinburgh, Skócia, 1093. november 16.) magyar származású skót királyné, aki III. Malcolm második feleségeként nagy befolyást gyakorolt a kora középkori Skócia egészére, ám legfőképpen hitéleti munkássága jelentős, mivel megismertette a latin rítusú katolikus egyház liturgiáján alapuló kereszténységet az országgal.
Új!!: II. Edgár angol király és Skóciai Szent Margit · Többet látni »
Száműzött Eduárd
Száműzött Eduárd (angolul Edward the Exile, más néven Edward Ætheling), (1016 – 1057. augusztus vége) II. Edmund angol király és Ealdgyth fia volt.
Új!!: II. Edgár angol király és Száműzött Eduárd · Többet látni »
1051
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 1051 · Többet látni »
1053
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 1053 · Többet látni »
1066
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 1066 · Többet látni »
1106
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 1106 · Többet látni »
1120
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 1120 · Többet látni »
1125
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 1125 · Többet látni »
1126
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 1126 · Többet látni »
519
Nincs leírás.
Új!!: II. Edgár angol király és 519 · Többet látni »
