Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
100 kapcsolatok: Abbászida Kalifátus, Abbászidák, Ajse Hafsza szultána, Akindzsi, Akkojunlu, Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán, Al-Asraf Túmán Báj egyiptomi szultán, Aleppó, Amasya (település), Anatólia, Ankara, Antalya (település), Azerbajdzsán, Örményország, Észak-Afrika, Bagdad, Bayburt (tartomány), Beduinok, Bejhan szultána, Bursa (település), Caniço, Ciprus (sziget), Csáldiráni csata, Cserkeszek, Damaszkusz, Diyarbakır (tartomány), Diyarbakır (település), Dzsidda, Edirne (település), Egyiptom, Eretnekség, Erzincan (tartomány), Eufrátesz, Fatma szultána, Földközi-tenger, Fegyverszünet, Fekete-tenger, Fikh, Gáza, Grúzia, Hatidzse szultána, Hegyi-Karabah, Hidzsáz, I. Iszmáíl perzsa sah, I. Mengli Giráj krími kán, I. Szulejmán oszmán szultán, II. Bajazid oszmán szultán, India, Irán, Iszlám, ..., Isztambul, Janicsár, Jemen, Kairó, Kalifa, Kalifák listája, Kereszténység, Kurajs-törzs, Kurdisztán, Kurdok, Levante, Magyarország, Malatya (település), Mamlúk Birodalom, Manisa (település), Medina (Szaúd-Arábia), Mekka, Mezopotámia, Nílus, Október 10., Oszmán szultánok listája, Oszmán uralkodók listája, Palesztina (régió), Pestis, Rodosz (sziget), Rumélia, Sah szultána, Síita iszlám, Szafavidák, Szandzsák, Szeptember 22., Szpáhi, Szuez, Szuezi-csatorna, Szunnita iszlám, Taurusz-hegység, Török hűbérbirtok, Tebriz, Trabzon (tartomány), Velencei Köztársaság, X. Leó pápa, 13. század, 1467, 1470, 1512, 1514, 1516, 1517, 1519, 1520. Bővíteni index (50 több) »
Abbászida Kalifátus
Az Abbászida Kalifátus közel-keleti és észak-afrikai területeket uraló, középkori muszlim birodalom volt.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Abbászida Kalifátus · Többet látni »
Abbászidák
Az Abbászidák (Abbász-törzs) a mekkai Kurajs-törzs egyik klánját alkották, amely közeli rokonságban állt Mohamed prófétával – alapítója, a névadó al-Abbász éppúgy Abd al-Muttalib fia volt, mint Mohamed apja, Abdalláh.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Abbászidák · Többet látni »
Ajse Hafsza szultána
Ayşe Hafsa szultána, oszmán-török átírásban: حفصہ سلطان; (1470-75 körül – 1534. március 19.) feltehetőleg krími tatár hercegnő, az első oszmán válide szultána 1520 és 1534 között.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Ajse Hafsza szultána · Többet látni »
Akindzsi
második rigómezei csatában (1448. október 17–20) Az akindzsi (törökül akıncı) irreguláris könnyűlovas katona volt az oszmán hadseregben.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Akindzsi · Többet látni »
Akkojunlu
Az Akkojunlu (azeri Ağqoyunlu, oszmán آق قوينلى, törökül Akkoyunlu, perzsa írással آغ قویونلو vagy آق قوینلو) oguz-török törzsszövetség, majd emirátus, végül szultanátus a középkor és újkor fordulóján megalakuló türk állam.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Akkojunlu · Többet látni »
Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán
Al-Asraf Kánszauh, azaz Kánszauh al-Gauri (1446 – Szíria, Mardzs Dábik, 1516. augusztus 24.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, te pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok huszonkettedik, utolsó előtti szultánja volt (uralkodott 1501. április 20-tól haláláig).
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Al-Asraf Kánszauh egyiptomi szultán · Többet látni »
Al-Asraf Túmán Báj egyiptomi szultán
Al-Asraf Túmán Báj, másképp Túmánbáj (1474/1475 k. – Egyiptom, Kairó, 1517. április 14.) az egyiptomi cserkesz (elterjedt, de pontatlan elnevezéssel burdzsi) mamlúkok huszonharmadik, egyben a Mamlúk Birodalom utolsó szultánja volt (uralkodott 1516. október 10-től 1517. január 22-ig).
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Al-Asraf Túmán Báj egyiptomi szultán · Többet látni »
Aleppó
Aleppó (ókori nevén Ḫalap) nagy múltra visszatekintő közel-keleti város.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Aleppó · Többet látni »
Amasya (település)
Amasya (korábban Amaseia vagy Amasia, görög eredetű szó: Αμάσεια, magyar szövegekben gyakran Amaszia vagy Amászia) város Törökország középső északi részében, Amasya tartomány fővárosa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Amasya (település) · Többet látni »
Anatólia
Anatólia (Kis-Ázsia) fekvése Törökországon belül Műholdkép Kis-Ázsiáról Anatólia vagy Kis-Ázsia (görögül Aνατολή vagy Ανατολία, törökül Anadolu) egy félsziget, Délnyugat-Ázsia része, amely a mai Törökország területén található.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Anatólia · Többet látni »
Ankara
Ankara (régiesen Angora) 1923 óta Törökország fővárosa, második legnagyobb városa Isztambul után, valamint az ország egyik legnagyobb egyetemi városa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Ankara · Többet látni »
Antalya (település)
Antalya török város, a Földközi-tenger egyik öblének partján, Antalya tartomány székhelye.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Antalya (település) · Többet látni »
Azerbajdzsán
Azerbajdzsán (azeriül: Azərbaycan), hivatalos nevén az Azerbajdzsáni Köztársaság (azeriül Azərbaycan Respublikası) Eurázsia kaukázusi régiójának legnagyobb országa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Azerbajdzsán · Többet látni »
Örményország
Örményország (örmény nyelven: Հայաստան, Hajasztán vagy Հայք, Haik) tengerparttal nem rendelkező hegyvidéki ország, 1991 óta független parlamentáris köztársaság.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Örményország · Többet látni »
Észak-Afrika
Észak-Afrika Afrika kontinens északi részét jelenti.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Észak-Afrika · Többet látni »
Bagdad
Bagdad (arab írással بغداد, tudományos átiratban Baġdād) Irak fővárosa és Bagdad kormányzóság székhelye, Délnyugat-Ázsia második legnagyobb városa Teherán után.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Bagdad · Többet látni »
Bayburt (tartomány)
Bayburt tartomány Törökország egyik északkeleti tartománya, székhelye Bayburt városa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Bayburt (tartomány) · Többet látni »
Beduinok
A beduinok (arab nyelven بدوي badawí, jelentése: a puszták lakói) a Közel-Kelet és Észak-Afrika területén élő nomád arabok.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Beduinok · Többet látni »
Bejhan szultána
Bejhan szultána (Trabzon, ? - Isztambul, 1559) oszmán szultána.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Bejhan szultána · Többet látni »
Bursa (település)
Bursa (más nevei Brusa, görögül: Prusa, Προύσσα) Törökország északnyugati részén fekvő Bursa tartományának székhelye, az ország negyedik legnagyobb városa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Bursa (település) · Többet látni »
Caniço
Caniço egy mintegy 1200 lakosú kisváros Madeira szigetének Santa Cruz járásában.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Caniço · Többet látni »
Ciprus (sziget)
Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete, területe 9251 km².
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Ciprus (sziget) · Többet látni »
Csáldiráni csata
A csáldiráni csata vagy csaldorani, çaldirani ütközet (török nyelven Çaldiran Savaşi) 1514.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Csáldiráni csata · Többet látni »
Cserkeszek
A cserkeszek, más néven középső cserkeszek (önelnevezésük адыгэ / adüge vagy шэрджэс / serdzsesz) Oroszország déli részén, a Karacsáj- és Cserkeszföld északnyugati részén, a Kaukázus északnyugati oldalán, a Kubán felső folyása mentén élő népcsoport.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Cserkeszek · Többet látni »
Damaszkusz
Damaszkusz (arabul Dimask, teljes nevén Dimask as-Sám, röviden Dimask vagy Sám, törökül Şam, régi, ma már nem használatos magyaros elnevezése Dömöck) Szíria fővárosa és legnépesebb városa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Damaszkusz · Többet látni »
Diyarbakır (tartomány)
Diyarbakır tartomány (kurdul: Amed) Törökország délkeleti részén fekvő tartománya, lakosságának nagy része kurd nemzetiségű.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Diyarbakır (tartomány) · Többet látni »
Diyarbakır (település)
Diyarbakır (oszmán-törökül: دیاربکر, Diyâr-ı Bekr, kurdul:ئامهد, Amed) Törökország Délkelet-anatóliai régiójában, a Tigris folyó partján található város, Diyarbakır tartomány székhelye, nagyvárosi önkormányzattal (Büyükşehir Belediyesi) rendelkezik.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Diyarbakır (település) · Többet látni »
Dzsidda
Dzsidda (Jedda, Jiddah, Jidda, Juddah; جدّة Ǧiddah) szaúd-arábiai város a Vörös-tenger partvidékén.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Dzsidda · Többet látni »
Edirne (település)
Edirne (magyarul Drinápoly) város Európában, Törökország legnyugatibb részén, az egykori Trákia területén, közel a görög és a bolgár határhoz.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Edirne (település) · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Egyiptom · Többet látni »
Eretnekség
Az eretnekség (herezis) valamely vallás alapvető hittételeivel való szándékos és lényeges szembehelyezkedés.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Eretnekség · Többet látni »
Erzincan (tartomány)
Erzincan tartomány Törökország egyik tartománya a Kelet-anatóliai régióban, székhelye Erzincan városa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Erzincan (tartomány) · Többet látni »
Eufrátesz
Dura-Európosznál, Szíria Az Eufrátesz (helyesebben Euphratész Εὐφράτης, sumerül Buranunna,,, (al-Furát), örményül Եփրատ (Yeṗrat), (Perath), kurdul Ferat,, óperzsául Ufrat, szírül ܦܪܘܬ vagy ܦܪܬ (Frot vagy Prâth)) az egyik legnagyobb közel-keleti folyó, az ókori Mezopotámia két folyamának egyike (a másik a Tigris).
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Eufrátesz · Többet látni »
Fatma szultána
Fatma szultána (1500–1573 körül) I. Szelim oszmán szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán húga.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Fatma szultána · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Földközi-tenger · Többet látni »
Fegyverszünet
A fegyverszünet (vagy tűzszünet, fegyvernyugvás) a harci cselekmények ideiglenes, helyi érvényű (angol: ceasefire), vagy hosszabb ideig tartó, általános (angol: armistice) beszüntetése.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Fegyverszünet · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Fekete-tenger · Többet látni »
Fikh
A fikh (فقه) az iszlám jogfilozófiája, jogtudomány, amely leginkább hasonlít az európai jogfogalomhoz.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Fikh · Többet látni »
Gáza
Gáza, más néven Gázaváros a Palesztin Autonóm Területek Gázai övezetének legnagyobb települése és székhelye.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Gáza · Többet látni »
Grúzia
Grúzia vagy Georgia (grúz nyelven: საქართველო / Szakartvelo) állam a Kaukázusban, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határán,Európai Parlament,, 17/07/2014: "...pursuant to Article 49 of the Treaty on European Union, Georgia, Moldova and Ukraine – like any other European state – have a European perspective and may apply to become members of the Union provided that they adhere to the principles of democracy, respect fundamental freedoms and human and minority rights and ensure the rule of law..."" a Fekete-tenger keleti partján.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Grúzia · Többet látni »
Hatidzse szultána
Hatidzse szultána I. Szelim szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán nővére.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Hatidzse szultána · Többet látni »
Hegyi-Karabah
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hegyi-Karabah Köztársaság.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Hegyi-Karabah · Többet látni »
Hidzsáz
Szaúd-Arábiában Hidzsáz (Arab nyelven: الحجاز, al-Ḥiǧāz) régió a mai Szaúd-Arábia nyugati részén.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Hidzsáz · Többet látni »
I. Iszmáíl perzsa sah
I.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és I. Iszmáíl perzsa sah · Többet látni »
I. Mengli Giráj krími kán
I.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és I. Mengli Giráj krími kán · Többet látni »
I. Szulejmán oszmán szultán
A Törvényhozó (Kanunî) és a Nagy jelzőkkel illetett I. Szulejmán (oszmán-törökül سليمان, modern törökül Süleymān) (Trabzon, 1494. november 6. – Szigetvár, 1566. szeptember 6.) apja, I. Szelim halálát (1520) követően, 26 évesen, szeptember 30-án lett az Oszmán Birodalom szultánja, egyben az iszlám kalifája, ezzel az akkori világ egyik első számú vezetője.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és I. Szulejmán oszmán szultán · Többet látni »
II. Bajazid oszmán szultán
II.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és II. Bajazid oszmán szultán · Többet látni »
India
India (hindi nyelven भारत, ISO: Bhārat), hivatalosan Indiai Köztársaság (hindi nyelven भारत गणराज्य, ISO Bhārat Gaṇarājya), dél-ázsiai független ország, a Föld hetedik legnagyobb és legnépesebb országa, fővárosa Újdelhi.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és India · Többet látni »
Irán
Irán, hivatalos nevén az Iráni Iszlám Köztársaság (perzsául: جمهوری اسلامی ایران), a nemzetközi diplomáciában gyakran Perzsa Államként vagy Siíta Államként hivatkozott, régebbi elnevezéssel Perzsia, közel-keleti ország Délnyugat-Ázsiában.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Irán · Többet látni »
Iszlám
Az iszlám (arabul الإسلامal-islām, al-iszlám) az ősi arab politeizmussal, a zsidó vallással és a kereszténységgel közös tőről fakadó ábrahámi, monoteista vallás, melynek hívei a Koránt Isten szavának, Mohamedet pedig az utolsó és fő prófétának, a „próféták pecsétjének” tartják.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Iszlám · Többet látni »
Isztambul
Isztambul (régiesen Sztambul, előző történelmi nevein Bizánc vagy Konstantinápoly) 15 milliós agglomerációs lakosságával (2017) a Föld egyik legnépesebb, és Törökország legnépesebb települése.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Isztambul · Többet látni »
Janicsár
Janicsár a 15. században (Gentile Bellini rajza)A janicsár, (törökül yeniçeri (jenicseri), új sereg) az oszmán-török seregben szolgáló zsoldos gyalogság katonája.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Janicsár · Többet látni »
Jemen
Jemen állam Délnyugat-Ázsiában, az Arab-félsziget délnyugati peremén fekszik.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Jemen · Többet látni »
Kairó
Kairó ((al-Káhirah), jelentése: a Győzedelmes) az Egyiptomi Arab Köztársaság fővárosa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Kairó · Többet látni »
Kalifa
A kalifa (jelentése: követő, utód) az iszlám legfelsőbb vallási vezetőjének kijáró cím volt, amely eleinte világi főhatalommal is párosult.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Kalifa · Többet látni »
Kalifák listája
Az alábbi lista a kalifákat tartalmazza.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Kalifák listája · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Kereszténység · Többet látni »
Kurajs-törzs
A Kurajs-törzs volt Ábrahám leszármazottai közül az egyik legerősebb törzs.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Kurajs-törzs · Többet látni »
Kurdisztán
Ázsiában Kurdisztán geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Kurdisztán · Többet látni »
Kurdok
A kurdok az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó kurd nyelvet beszélő népcsoport.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Kurdok · Többet látni »
Levante
A szűken vett Levante hozzávetőleges elhelyezkedése Levante történelmi földrajzi régió, amely a Közel-Keleten terül el.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Levante · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Magyarország · Többet látni »
Malatya (település)
Malatya (hettita: Melid; görögül: Μαλάτεια, Malateia; örményül: Մալաթիա, Malatia; kurdul: Meletî, latinul: Melitene) Törökország Malatya tartományának székhelye.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Malatya (település) · Többet látni »
Mamlúk Birodalom
A Mamlúk Birodalom (elavult átírásban: Mameluk Birodalom) egy középkori szunnita iszlám államalakulat volt, mely Egyiptomban jött létre a 13. század közepén az Ajjúbidák megbuktatásával, és 1517-ben szűnt meg, amikor az Oszmán Birodalom bekebelezte.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Mamlúk Birodalom · Többet látni »
Manisa (település)
Manisa (görögül: Μαγνησία (Magnészia), latinul: Magnesia) Törökország Manisa tartományának székhelye, İzmirtől 36 km-re, az İzmir–Isztambul autópálya mentén fekszik.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Manisa (település) · Többet látni »
Medina (Szaúd-Arábia)
Medina (arabul: المدينة vagy المدينة المنورة) egy város Szaúd-Arábia nyugati részének Hidzsáz régiójában.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Medina (Szaúd-Arábia) · Többet látni »
Mekka
Mekka IPA: vagy Makkah IPA: (teljes nevén: Makkah al-Mukarramah IPA: Arabul: مكة المكرمة) metropolisz Szaúd-Arábia nyugati részén, a Vörös-tengertől 80 kilométerre.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Mekka · Többet látni »
Mezopotámia
Az ókori Mezopotámia térképe Mezopotámia (görögül: Μεσοποταμία, az óperzsa Miyanrudan („a folyók közötti ország”) fordításából; arámi elnevezése Beth-Nahrain, vagyis a („Két folyó háza”) egy közel-keleti terület volt az ókorban. Mezopotámia folyóközt jelent. Földrajzi értelemben egy hordalékkal feltöltött síkság volt, amely a Tigris és az Eufrátesz folyók között feküdt, és felölelte a mai Irak, továbbá Törökország és Szíria egy részét. Mezopotámia a világ egyik legrégibb civilizációja, a globális emberi civilizáció egyik bölcsője volt. A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést. A sumer ékírás párhuzamosan született az egyiptomi hieroglifákkal, és még néhány régebbi felirat is ismert, mely valószínűleg az írások őse lehet (Nagada-kultúra). Mezopotámiát számos ókori civilizáció benépesítette és meghódította, elsőként a sumerek, majd akkádok, babilóniaiak, asszírok, perzsák, hettiták és médek. Itt fontos megemlíteni, hogy az ókori Mezopotámiával kapcsolatos események dátumai még mindig vitatottak, és a dátumozásnak számos különböző módszere és meghatározása van. Az alábbiakban a legáltalánosabban elfogadott feltételezések vannak felsorolva.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Mezopotámia · Többet látni »
Nílus
A Nílus (- an-Nīl) a Föld leghosszabb (egyes mérések alapján az Amazonas után a második leghosszabb) folyója, hosszát 6695 és 6853 km közé teszik.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Nílus · Többet látni »
Október 10.
Névnapok: Gedeon + Bendegúz, Dániel, Daniló, Dános, Ferenc, Gede, Gedő, Gida, Glenn, Hajna, Lajos, Leó, Leon, Lionel, Samu, Sámuel.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Október 10. · Többet látni »
Oszmán szultánok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Oszmán uralkodók listája.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Oszmán szultánok listája · Többet látni »
Oszmán uralkodók listája
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Oszmán uralkodók listája · Többet látni »
Palesztina (régió)
Palesztina (korábban ארץ–כנען, Eretẓ Kena'an vagy פלשׂתינה, Palestina) földrajzi régió Nyugat-Ázsiában.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Palesztina (régió) · Többet látni »
Pestis
A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Pestis · Többet látni »
Rodosz (sziget)
Műholdfelvétel Rodosz szigetéről Rodosz (ógörög helyesírással: Ῥόδος; újgörög helyesírással: Ρόδος) görög sziget az Égei-tengerben, Anatólia délnyugati partja közelében, 18 km-re a Kara-foktól.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Rodosz (sziget) · Többet látni »
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Rumélia · Többet látni »
Sah szultána
Sah szultána (teljes nevén Şah-ı Huban szultána) (1507–1572 körül) I. Szelim oszmán szultán és Ajse Hafsza szultána lánya, I. Szulejmán szultán húga.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Sah szultána · Többet látni »
Síita iszlám
A síita iszlám, arabul as-sía (الشيعة) az iszlám egyik nagyobb vallási kisebbsége, mely ma a muszlimok 10-13%-át egyesíti.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Síita iszlám · Többet látni »
Szafavidák
A Szafavidák a perzsa sahok kurd származású dinasztiája (1501–1722/36), de uralmuk alatt türkmén, grúz cserkesz, és pontusi görögAnthony Bryer.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Szafavidák · Többet látni »
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Szandzsák · Többet látni »
Szeptember 22.
Névnapok: Móric + Armida, Armilla, Emerita, Írisz, Marót, Maurícia, Mór, Ottó, Tamás, Zelinda, Zella, Zöldike, Zsella Ez az őszi (a déli félgömbön a tavaszi) nap-éj egyenlőség napja és az ősz (a déli félgömbön a tavasz) kezdete: ezen a napon az éjjelek és a nappalok a Föld minden pontján egyforma hosszúak.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Szeptember 22. · Többet látni »
Szpáhi
Melchior Lorch (1646) fametszete, eredeti nyomat 1576-ből. (Bibliothèque Nationale, Paris) A szpáhi vagy régibb kifejezéssel szpahoglán különleges lovaskatona volt az Oszmán Birodalom hadseregében.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Szpáhi · Többet látni »
Szuez
Szuez egy tengeri kikötőváros Egyiptom északkeleti részén, a Vörös-tenger Szuezi-öblének északi partján, a Szuezi-csatorna déli végéhez közel.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Szuez · Többet látni »
Szuezi-csatorna
A Szuezi-csatorna a vörös-tengeri Szuez városánál A csatornán a hajók útvonala a Nagy-Keserű-tavon vezet keresztül A Szuezi-csatorna (arabul: قناة السويس, azaz Kanát asz-Szuvajsz), a Sínai-félsziget nyugati és a Nílus-delta keleti szélén épült tengeri csatorna, a világ egyik legfontosabb víziútja.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Szuezi-csatorna · Többet látni »
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Szunnita iszlám · Többet látni »
Taurusz-hegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Torosz-hegység.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Taurusz-hegység · Többet látni »
Török hűbérbirtok
Mérete alapján háromféle török hűbérbirtok létezett.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Török hűbérbirtok · Többet látni »
Tebriz
260px 260px Kék mecset Tebriz, Ark Tebriz (perzsául تبریز, azeri Təbriz) a legnagyobb város Irán északnyugati részében, Kelet-Azerbajdzsán tartomány székhelye.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Tebriz · Többet látni »
Trabzon (tartomány)
Trabzon tartomány Törökország egyik tartománya a Fekete-tengeri régióban, székhelye Trabzon városa.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Trabzon (tartomány) · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és Velencei Köztársaság · Többet látni »
X. Leó pápa
X.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és X. Leó pápa · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 13. század · Többet látni »
1467
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1467 · Többet látni »
1470
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1470 · Többet látni »
1512
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1512 · Többet látni »
1514
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1514 · Többet látni »
1516
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1516 · Többet látni »
1517
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1517 · Többet látni »
1519
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1519 · Többet látni »
1520
Nincs leírás.
Új!!: I. Szelim oszmán szultán és 1520 · Többet látni »
