Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
46 kapcsolatok: Akács, Aranka (folyó), Észak-bánsági körzet, Borovszky Samu, Cigányok, Csanád nemzetség, Csóka (Szerbia), Csóka község, Horvátok, Jugoszlávok, Kerecsényi László, Macedónok, Magyarok, Montenegróiak, Nagykikinda, Nádasdy Tamás (nádor), Oroszok, Szaján (település), Szeged, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Török hódoltság, Törökkanizsai járás, Tiszaszentmiklós, Torontál vármegye, Trianoni békeszerződés, Ukránok, Vajdaság Autonóm Tartomány, 1337, 1360, 14. század, 1400, 1459, 1508, 1557, 1558, 1561, 1653, 1689, 1760, 1812, 1816, 1833, 1844, 2006.
Akács
Az Akács a latinosított görög (Achatius) eredetű férfinév régi magyar alakja, jelentése: achát (féldrágakő).
Új!!: Hódegyháza és Akács · Többet látni »
Aranka (folyó)
Az Aranka (románul Aranca, szerbül Златица / Zlatica) folyó Románia és Szerbia (Vajdaság) területén, a Tisza bal oldali mellékfolyója.
Új!!: Hódegyháza és Aranka (folyó) · Többet látni »
Észak-bánsági körzet
Az Észak-bánsági körzet (szerbül Северно-Банатски округ / Severnobanatski Okrug) közigazgatási egység a Bánságban és Bácskában, a Vajdaság Autonóm Tartomány északi részén, Szerbiában.
Új!!: Hódegyháza és Észak-bánsági körzet · Többet látni »
Borovszky Samu
Fiumei úti temetőben (18-5-13) Borovszky Samu sírjának felirata Adamóci és vittenci Borovszky Samu (Bácsordas, 1860. október 25. – Budapest, 1912. április 24.) történész, helytörténész, 1899-től az MTA levelező tagja, irattárnoka és irodaigazgatója.
Új!!: Hódegyháza és Borovszky Samu · Többet látni »
Cigányok
William-Adolphe Bouguereau: Fiatal cigányok (1879) Pongrácz Ferenc: Három cigány (1836), Magyar Nemzeti GalériaNikolaus Lenau ''A három cigány'' című allegorikus versének egyik illusztrációjahttp://nemzetisegek.hu/repertorium/2008/03/belivek_14-21.pdf Cigányok a képzőművészetben a vászon egyik és a másik oldalán, nemzetisegek.huhttp://beszelo.c3.hu/cikkek/fekete-testek-feher-testek Kovács Éva: A „cigány” képe az 1850-es évektől a XX. század első feléig, 2009. január, Évfolyam 14, Szám 1 » Roma-dosszié, beszelo.c3.huPapp Júlia 2001: https://pappjulia.eoldal.hu/cikkek/tanulmanyok/---...hegedum-fuggesztem-szomoru-fuzfakra...---.html „...Hegedűm függesztem szomorú Fűzfákra...”, pappjulia.eoldal.hu http://epa.hu/01600/01615/00076/pdf/EPA01615_ars_hungarica%202001_01_063-074.pdfhttps://akademiai.com/doi/abs/10.1556/170.2018.59.1.8?journalCode.
Új!!: Hódegyháza és Cigányok · Többet látni »
Csanád nemzetség
A Csanád nemzetség (Sunad, Chanad) őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, aki 1028-ban Ajtonyt legyőzte, s kinek a krónikák szerint atyja Doboka volt, és az Árpád-házzal állt rokonságban.
Új!!: Hódegyháza és Csanád nemzetség · Többet látni »
Csóka (Szerbia)
Csóka (szerbül Чока / Čoka) város és község Szerbiában, a Délvidéken, az Észak-bánsági körzetben, a hajdani Torontál vármegyében.
Új!!: Hódegyháza és Csóka (Szerbia) · Többet látni »
Csóka község
Csóka község (szerbül Општина Чока / Opština Čoka) Szerbia egyik községe, amely az Észak-bánsági körzet része.
Új!!: Hódegyháza és Csóka község · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Hódegyháza és Horvátok · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Hódegyháza és Jugoszlávok · Többet látni »
Kerecsényi László
Báró kányaföldi Kerecsényi László (neve helyenként Kerechényi vagy Kerecheny változatban is előfordul) (Zala vármegye, 1526 előtt – Nándorfehérvár, 1567.) nagybirtokos nemes, Somogy, majd Békés vármegye főispánja, Szigetvár és Gyula várának kapitánya.
Új!!: Hódegyháza és Kerecsényi László · Többet látni »
Macedónok
A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).
Új!!: Hódegyháza és Macedónok · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és Magyarok · Többet látni »
Montenegróiak
A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.
Új!!: Hódegyháza és Montenegróiak · Többet látni »
Nagykikinda
Nagykikinda (szerbül Кикинда / Kikinda, a II. világháború végéig Велика Кикинда / Velika Kikinda) város és község (járás) Szerbiában, a Vajdaságban, a Bánságban.
Új!!: Hódegyháza és Nagykikinda · Többet látni »
Nádasdy Tamás (nádor)
Báró nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Tamás (Buda, 1498 – Egervár, 1562. június 2.) magyar nagybirtokos főúr, 1537-től Horvátország és Szlavónia bánja, Vas vármegye főispánja, 1542-től a Magyar Királyság országbírója és katonai főparancsnoka, 1554-től a Magyar Királyság nádora, Kanizsai Orsolya férje, Nádasdy Ferenc báró, a kortársak által „fekete bégnek” nevezett hadvezér apja.
Új!!: Hódegyháza és Nádasdy Tamás (nádor) · Többet látni »
Oroszok
Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.
Új!!: Hódegyháza és Oroszok · Többet látni »
Szaján (település)
Szaján (avagy Magyarszaján, szerbül Сајан / Sajan) település a Szerb Köztársaság Vajdaság Autonóm Tartományának Észak-bánsági körzetében.
Új!!: Hódegyháza és Szaján (település) · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Hódegyháza és Szeged · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Hódegyháza és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Hódegyháza és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Hódegyháza és Szerbia · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Hódegyháza és Török hódoltság · Többet látni »
Törökkanizsai járás
A Törökkanizsai járás Torontál vármegye egyik járása volt.
Új!!: Hódegyháza és Törökkanizsai járás · Többet látni »
Tiszaszentmiklós
A görögkeleti templom Az evangélikus templom Tiszaszentmiklós (szerbül Остојићево / Ostojićevo, németül Sankt Nikolaus an der Theiß) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Hódegyháza és Tiszaszentmiklós · Többet látni »
Torontál vármegye
Torontál vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délvidéki részében.
Új!!: Hódegyháza és Torontál vármegye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Hódegyháza és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Ukránok
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Új!!: Hódegyháza és Ukránok · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Hódegyháza és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
1337
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1337 · Többet látni »
1360
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1360 · Többet látni »
14. század
A 14.
Új!!: Hódegyháza és 14. század · Többet látni »
1400
1400 a 14. század utolsó éve.
Új!!: Hódegyháza és 1400 · Többet látni »
1459
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1459 · Többet látni »
1508
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1508 · Többet látni »
1557
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1557 · Többet látni »
1558
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1558 · Többet látni »
1561
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1561 · Többet látni »
1653
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1653 · Többet látni »
1689
Az alkotmányos királyság ekkor alakult ki.
Új!!: Hódegyháza és 1689 · Többet látni »
1760
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1760 · Többet látni »
1812
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1812 · Többet látni »
1816
Gróf Nemes Ádám, az Osztrák Nemzeti Bank első kormányzója.
Új!!: Hódegyháza és 1816 · Többet látni »
1833
Leonidák Észak Amerika felett 1833-ban.
Új!!: Hódegyháza és 1833 · Többet látni »
1844
Nincs leírás.
Új!!: Hódegyháza és 1844 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: Hódegyháza és 2006 · Többet látni »
