Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán 39 közös dolog (a Uniópédia): Augusztus 29., Bécs, Bécs ostroma (1529), Bej, Bejler-bej, Belgrád, Buda (történelmi település), Esztergom, Földközi-tenger, Fráter György, Gyalui egyezmény, Hatvan, I. Ferdinánd magyar király, I. Ferenc francia király, I. János magyar király, II. János magyar király, II. Joachim brandenburgi választófejedelem, II. Lajos magyar király, Jagelló Izabella magyar királyné, Kereszténység, Krími Tatár Kánság, Magyar Királyság, Mohácsi csata, Nógrádi vár, Nizza, Oszmán Birodalom, Oszmán uralkodók listája, Pápai állam, Pécs, Rumélia, ..., Spanyolország, Székesfehérvár, Szerémség, Tatárok, Török Bálint (hadvezér), V. Károly német-római császár, Velencei Köztársaság, Wilhelm von Roggendorf, Zrínyi Miklós (hadvezér). Bővíteni index (9 több) »
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Augusztus 29. és Habsburg–török háború (1540–47) · Augusztus 29. és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Bécs és Habsburg–török háború (1540–47) · Bécs és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Bécs ostroma (1529)
Bécs első török ostroma (Erste Wiener Türkenbelagerung) 1529.
Bécs ostroma (1529) és Habsburg–török háború (1540–47) · Bécs ostroma (1529) és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Bej
Ahmed bej A bej (törökül: bey; régiesen bég) egy oszmán cím, mely a pasák férfiivadékait és az ezredesi rendfokozatot nyert katonai és polgári hivatalnokokat illette; az előkelőbb európaiakat is megtisztelték néha ezzel a címmel.
Bej és Habsburg–török háború (1540–47) · Bej és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Bejler-bej
A bejler-bej (helyesebben bejler beji; régiesen beglerbég, jelentése szerint: „a bejek beje”) egyes vezíri rangon álló katonák magas hivatallal járó külön rangja volt az Oszmán Birodalomban.
Bejler-bej és Habsburg–török háború (1540–47) · Bejler-bej és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Belgrád és Habsburg–török háború (1540–47) · Belgrád és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Buda (történelmi település) és Habsburg–török háború (1540–47) · Buda (történelmi település) és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Esztergom és Habsburg–török háború (1540–47) · Esztergom és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Földközi-tenger és Habsburg–török háború (1540–47) · Földközi-tenger és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Fráter György
Fráter György vagy György barát (eredeti nevén Juraj Utješenić vagy Utišinović, anyja családi nevéről Martinuzzi Györgyként is ismert; Kamicsác, 1482. június 18. – Alvinc, 1551. december 17.) pálos szerzetes, katona, országos és erdélyi politikus, helytartó, váradi püspök, majd esztergomi érsek és bíboros.
Fráter György és Habsburg–török háború (1540–47) · Fráter György és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Gyalui egyezmény
A gyalui egyezményt 1541.
Gyalui egyezmény és Habsburg–török háború (1540–47) · Gyalui egyezmény és I. Szulejmán oszmán szultán ·
Hatvan
Hatvan (németül: Hottwan) város Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani járás székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Hatvan · Hatvan és I. Szulejmán oszmán szultán ·
I. Ferdinánd magyar király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferdinánd magyar király · I. Ferdinánd magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán ·
I. Ferenc francia király
I.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. Ferenc francia király · I. Ferenc francia király és I. Szulejmán oszmán szultán ·
I. János magyar király
Szapolyai János (Szepesváralja, 1480 vagy 1487 – Szászsebes, 1540. július 22.), a befolyásos Szapolyai-házból való erdélyi vajda 1510 és 1526 között, majd magyar király I. János néven 1526-tól haláláig.
Habsburg–török háború (1540–47) és I. János magyar király · I. János magyar király és I. Szulejmán oszmán szultán ·
II. János magyar király
Szapolyai János Zsigmond (teljes nevén János Zsigmond István,; Buda, Magyar Királyság, 1540. július 7. – Gyulafehérvár, Erdélyi Fejedelemség, 1571. március 14.), a Szapolyai-házból származó magyar király 1540 és 1551, valamint 1556 és 1570 között II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. János magyar király · I. Szulejmán oszmán szultán és II. János magyar király ·
II. Joachim brandenburgi választófejedelem
Joachim Hektor (ismert magyar ragadványnevén a Fekete Herceg,; Cölln, 1505. január 13. – Köpenick, 1571. január 3.) a Hohenzollern-házból származó német nemesember, Joachim Nesztór brandenburgi választófejedelem fia, aki apját követvén Brandenburg választófejedelme 1535-től 1571-es haláláig.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Joachim brandenburgi választófejedelem · I. Szulejmán oszmán szultán és II. Joachim brandenburgi választófejedelem ·
II. Lajos magyar király
II.
Habsburg–török háború (1540–47) és II. Lajos magyar király · I. Szulejmán oszmán szultán és II. Lajos magyar király ·
Jagelló Izabella magyar királyné
Jagelló Izabella (Krakkó, Lengyel Királyság, 1519. január 18. – Gyulafehérvár, Keleti Magyar Királyság, 1559. szeptember 15.), a Jagelló-házból származó lengyel királyi hercegnő, I. Zsigmond lengyel király és Sforza Bona királyné legidősebb gyermeke.
Habsburg–török háború (1540–47) és Jagelló Izabella magyar királyné · I. Szulejmán oszmán szultán és Jagelló Izabella magyar királyné ·
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Habsburg–török háború (1540–47) és Kereszténység · I. Szulejmán oszmán szultán és Kereszténység ·
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Habsburg–török háború (1540–47) és Krími Tatár Kánság · I. Szulejmán oszmán szultán és Krími Tatár Kánság ·
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Habsburg–török háború (1540–47) és Magyar Királyság · I. Szulejmán oszmán szultán és Magyar Királyság ·
Mohácsi csata
A mohácsi csata 1526.
Habsburg–török háború (1540–47) és Mohácsi csata · I. Szulejmán oszmán szultán és Mohácsi csata ·
Nógrádi vár
A nógrádi vár (Novigrad, azaz Újvár) Magyarország legrégibb szabálytalan alaprajzú, belső tornyos kővára.
Habsburg–török háború (1540–47) és Nógrádi vár · I. Szulejmán oszmán szultán és Nógrádi vár ·
Nizza
Nizza (franciául: Nice,, olaszul Nizza, görögül Nikaia) Franciaország ötödik legnagyobb városa.
Habsburg–török háború (1540–47) és Nizza · I. Szulejmán oszmán szultán és Nizza ·
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán Birodalom · I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán Birodalom ·
Oszmán uralkodók listája
Az oszmán szultánok és kalifák listája uralkodásuk sorrendjében, lent a családfával a dinasztiaalapítástól a birodalom megszűnéséig (1299–1922/1924).
Habsburg–török háború (1540–47) és Oszmán uralkodók listája · I. Szulejmán oszmán szultán és Oszmán uralkodók listája ·
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pápai állam · I. Szulejmán oszmán szultán és Pápai állam ·
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Habsburg–török háború (1540–47) és Pécs · I. Szulejmán oszmán szultán és Pécs ·
Rumélia
Balkánon (1801) Rumélia (törökül Rumeli, bolgárul Румелия, albánul Rumelia, bosnyákul Rumelija) az Oszmán Birodalom dél-európai birtokainak neve.
Habsburg–török háború (1540–47) és Rumélia · I. Szulejmán oszmán szultán és Rumélia ·
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Habsburg–török háború (1540–47) és Spanyolország · I. Szulejmán oszmán szultán és Spanyolország ·
Székesfehérvár
Székesfehérvár (további nevek), megyei jogú város a Dunántúlon, a Közép-Dunántúl régió központja, Fejér vármegye és a Székesfehérvári járás székhelye.
Habsburg–török háború (1540–47) és Székesfehérvár · I. Szulejmán oszmán szultán és Székesfehérvár ·
Szerémség
A Szerémség vagy Szerém (horvátul Srijem, szerbül Срем / Srem) történeti-földrajzi régió az egykori Magyar Királyság illetve a mai Horvátország és Szerbia területén; a Duna és a Száva között elterülő nagytáj.
Habsburg–török háború (1540–47) és Szerémség · I. Szulejmán oszmán szultán és Szerémség ·
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Habsburg–török háború (1540–47) és Tatárok · I. Szulejmán oszmán szultán és Tatárok ·
Török Bálint (hadvezér)
Enyingi Török Bálint (1502. szeptember 25. – 1503. február 24. között. – 1550) magyar főnemes, hadvezér, nándorfehérvári bán.
Habsburg–török háború (1540–47) és Török Bálint (hadvezér) · I. Szulejmán oszmán szultán és Török Bálint (hadvezér) ·
V. Károly német-római császár
V.
Habsburg–török háború (1540–47) és V. Károly német-római császár · I. Szulejmán oszmán szultán és V. Károly német-római császár ·
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Habsburg–török háború (1540–47) és Velencei Köztársaság · I. Szulejmán oszmán szultán és Velencei Köztársaság ·
Wilhelm von Roggendorf
1541-ben Ferdinánd egy nagy hadsereget küldött Roggendorf vezérletével a Magyar Királyság fővárosa ellen Wilhelm von Roggendorf (német nevén Wilhelm Freiherr von Roggendorf, magyarosan Roggendorf Vilmos) (Roggendorf, 1481. k. – Komárom, 1541. augusztus 25.) alsó-ausztriai születésű osztrák báró, a Habsburg-haderő generálisa, akinek neve közismert a magyar történelemben.
Habsburg–török háború (1540–47) és Wilhelm von Roggendorf · I. Szulejmán oszmán szultán és Wilhelm von Roggendorf ·
Zrínyi Miklós (hadvezér)
Barabás Miklós: Zrínyi Miklós (1842) Zrínyi IV.
Habsburg–török háború (1540–47) és Zrínyi Miklós (hadvezér) · I. Szulejmán oszmán szultán és Zrínyi Miklós (hadvezér) ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán
- Mi van a közös Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán
- Közötti hasonlóságok Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán
Összehasonlítását Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán
Habsburg–török háború (1540–47) 204 kapcsolatokat, ugyanakkor I. Szulejmán oszmán szultán 180. Ami közös bennük 39, a Jaccard index 10.16% = 39 / (204 + 180).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Habsburg–török háború (1540–47) és I. Szulejmán oszmán szultán. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
