Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok Grünwaldi csata és Litvániai teuton keresztes hadjáratok
Grünwaldi csata és Litvániai teuton keresztes hadjáratok 18 közös dolog (a Uniópédia): A Német Lovagrend háborúi, Algirdas litván nagyfejedelem, Balti népek, Hanza-szövetség, II. Ulászló lengyel király, Kardtestvérek rendje, Konrád lengyel fejedelem, Krevai unió, Lengyel–Litván Unió, Lengyelország, Litván Nagyfejedelemség, Livónia, Magyarország, Német Lovagrend, Poroszok, Poroszország (történeti), Szamogitia, 15. század.
A Német Lovagrend háborúi
A Német Lovagrend háborúi során a Német Lovagrend 1226-os lengyelországi letelepedése és az 1466-os második thorni béke között majdnem állandó háborúkban állt.
A Német Lovagrend háborúi és Grünwaldi csata · A Német Lovagrend háborúi és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Algirdas litván nagyfejedelem
Algirdas (kb. 1296 – 1377. május 24.), Litvánia nagyfejedelme 1345 és 1377 között.
Algirdas litván nagyfejedelem és Grünwaldi csata · Algirdas litván nagyfejedelem és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Balti népek
A balti törzsek területei 1200 körül. A keleti-balt törzseket barnás, a nyugati-baltokat zöldes színek jelölik. A balti népek a balti nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő történelmi népcsoportok.
Balti népek és Grünwaldi csata · Balti népek és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Hanza-szövetség
A Hanza-szövetség kiterjedése 1400 körül A Hanza-szövetség kereskedővárosok szövetsége volt a középkorban, amely Észak-Európában és a Balti-térségben működött a 13-17. században.
Grünwaldi csata és Hanza-szövetség · Hanza-szövetség és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
II. Ulászló lengyel király
Jagelló, megkeresztelkedése után Ulászló (litvánul Jogaila, lengyelül Jagiełło; 1352/1362 – 1434. június 1.) Litvánia nagyfejedelme (1377–1392) és Lengyelország királya (1386–1434), 1399-ig feleségével, Hedviggel közösen társuralkodóként). A pogánynak született Jagelló 1377-ben megörökölte apjától a Litván Nagyfejedelemséget, amelyben nagybátyjával, Kęstutisszal megosztottan uralkodott. Miután Jagelló titkos megállapodást kötött a Teuton Lovagrenddel ellene, Kęstutis 1381-ben megdöntötte hatalmát, de a következő évben Jagelló csellel elfogta őt, és börtönbe záratta, ahol meghalt. 1386-ban feleségül vette a tizenkét éves lengyel királynőt, Hedviget, és miután megkeresztelkedett, II. Ulászló néven Lengyelország társuralkodója lett. 1399-ben Hedvig meghalt, és Jagelló perszonálunióban egyesítette Lengyelországot és Litvániát, megalapítva a két ország több évszázados szövetségét. 1392-től Litvániát formálisan Kęstutis fia, Vytautas kormányozta, ő azonban elismerte Jagellót urának. 1410-ben a lengyel–litván szövetség a grünwaldi csatában döntő győzelmet aratott a Teuton Lovagrend felett, és az unió kivívta helyét a korabeli nagyhatalmak között. Ő alapította a Jagelló-dinasztiát (gyakorlatilag a Gediminas-ház mellékágát), amely a lengyel és litván koronákon kívül időnként a cseh és magyar koronát is birtokolta, így Közép- és Kelet-Európa egyik legfontosabb királyi háza lett. Jagelló és utódai idején a lengyel–litván unió volt a világ legnagyobb területű keresztény állama.
Grünwaldi csata és II. Ulászló lengyel király · II. Ulászló lengyel király és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Kardtestvérek rendje
A Kardtestvérek rendje (Livóniai Kardtestvérek rendje) 1202-ben Albert von Buxthoeven rigai püspök által alapított militáns lovagrend volt.
Grünwaldi csata és Kardtestvérek rendje · Kardtestvérek rendje és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Konrád lengyel fejedelem
Mazóviai Konrád, (1187 – 1247. augusztus 31.) Igazságos Kázmér és Znojmói Heléna kisebbik fia.
Grünwaldi csata és Konrád lengyel fejedelem · Konrád lengyel fejedelem és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Krevai unió
A Lengyel–Litván Unió címere Lengyelország és Litvánia 1387-ben A krevai unió (ritkábban krewói unió) Lengyelország és Litvánia perszonáluniója.
Grünwaldi csata és Krevai unió · Krevai unió és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Grünwaldi csata és Lengyel–Litván Unió · Lengyel–Litván Unió és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Grünwaldi csata és Lengyelország · Lengyelország és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Litván Nagyfejedelemség
A Litván Nagyfejedelemség (teljes nevén: Litván, Rusz és Szamogitiai Nagyfejedelemség) 1219-ben jött létre, és 1795-ig létezett.
Grünwaldi csata és Litván Nagyfejedelemség · Litván Nagyfejedelemség és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Grünwaldi csata és Livónia · Litvániai teuton keresztes hadjáratok és Livónia ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Grünwaldi csata és Magyarország · Litvániai teuton keresztes hadjáratok és Magyarország ·
Német Lovagrend
Tannhäuser mint a Német Lovagrend tagja A Német Lovagrend vagy Teuton Lovagrend (latinul Ordo Teutonicus, Ordo domus Sanctae Mariae Theutonicorum Ierosolimitanorum, vagy Ordo Teutonicus Sanctae Mariae in Jerusalem, németül Orden der Brüder vom Deutschen Haus St. Mariens in Jerusalem vagy Deutscher Orden) német egyházi-katonai lovagrend volt, amelyet eredetileg Palesztinában alapítottak betegápoló tevékenység céljából.
Grünwaldi csata és Német Lovagrend · Litvániai teuton keresztes hadjáratok és Német Lovagrend ·
Poroszok
A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.
Grünwaldi csata és Poroszok · Litvániai teuton keresztes hadjáratok és Poroszok ·
Poroszország (történeti)
A történeti Poroszország, másképp Ó-Poroszország egy ma nagyobbrészt Lengyelországhoz, kisebbrészt Oroszországhoz tartozó (Kalinyingrád és körzete) történelmi terület.
Grünwaldi csata és Poroszország (történeti) · Litvániai teuton keresztes hadjáratok és Poroszország (történeti) ·
Szamogitia
Szamogitia címere Szamogitia más néven Samaitia, Szamogétföld a mai Žemaitia történelmi neve, ami Litvánia Balti-tengermelléki történelmi területe.
Grünwaldi csata és Szamogitia · Litvániai teuton keresztes hadjáratok és Szamogitia ·
15. század
A 15.
15. század és Grünwaldi csata · 15. század és Litvániai teuton keresztes hadjáratok ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy Grünwaldi csata és Litvániai teuton keresztes hadjáratok
- Mi van a közös Grünwaldi csata és Litvániai teuton keresztes hadjáratok
- Közötti hasonlóságok Grünwaldi csata és Litvániai teuton keresztes hadjáratok
Összehasonlítását Grünwaldi csata és Litvániai teuton keresztes hadjáratok
Grünwaldi csata 172 kapcsolatokat, ugyanakkor Litvániai teuton keresztes hadjáratok 57. Ami közös bennük 18, a Jaccard index 7.86% = 18 / (172 + 57).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Grünwaldi csata és Litvániai teuton keresztes hadjáratok. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
