Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Telepítés
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Magyarország

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Magyarország

Esztergom-Budapesti főegyházmegye vs. Magyarország

Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye. Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Közötti hasonlóságok Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Magyarország

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Magyarország 16 közös dolog (a Uniópédia): Budapest, Esztergom, Esztergomi bazilika, I. István magyar király, Nógrád vármegye, Prágai Szent Adalbert, Protestantizmus, Római katolikus egyház, Szent István-bazilika (Budapest), Szombathely, Török hódoltság, Tisza, Vármegye, 16. század, 17. század, 20. század.

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Budapest és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · Budapest és Magyarország · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Esztergom és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · Esztergom és Magyarország · Többet látni »

Esztergomi bazilika

Az Esztergomi bazilika, teljes nevén Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház, egy klasszicista és óegyiptomi stílusban épült bazilika Esztergom városában, az Esztergom-Budapesti főegyházmegye székesegyháza.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Esztergomi bazilika · Esztergomi bazilika és Magyarország · Többet látni »

I. István magyar király

I.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és I. István magyar király · I. István magyar király és Magyarország · Többet látni »

Nógrád vármegye

Nógrád vármegye, 1950 és 2022 között Nógrád megye, közigazgatási egység Magyarország északi részén.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Nógrád vármegye · Magyarország és Nógrád vármegye · Többet látni »

Prágai Szent Adalbert

Prágai Szent Adalbert (csehül: Svatý Vojtěch, lengyelül: Święty Wojciech), (955 körül – Pomeránia, 997. április 23.) Prága püspöke, Magyarország és Poroszország hittérítője, keresztény mártír.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Prágai Szent Adalbert · Magyarország és Prágai Szent Adalbert · Többet látni »

Protestantizmus

A protestantizmus mint gyűjtőnév alatt a kereszténység azon egyik fő ágát szokták érteni, amely a reformáció teológiai alapelveit követi.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Protestantizmus · Magyarország és Protestantizmus · Többet látni »

Római katolikus egyház

A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Római katolikus egyház · Magyarország és Római katolikus egyház · Többet látni »

Szent István-bazilika (Budapest)

A Szent István-bazilika (ismert még lipótvárosi plébániatemplom néven is) neoreneszánsz stílusú, basilica minor rangú templom Budapest V. kerületében, Lipótvárosban.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Szent István-bazilika (Budapest) · Magyarország és Szent István-bazilika (Budapest) · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Szombathely · Magyarország és Szombathely · Többet látni »

Török hódoltság

Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Török hódoltság · Magyarország és Török hódoltság · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Tisza · Magyarország és Tisza · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Vármegye · Magyarország és Vármegye · Többet látni »

16. század

A 16.

16. század és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · 16. század és Magyarország · Többet látni »

17. század

A 17.

17. század és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · 17. század és Magyarország · Többet látni »

20. század

14px Évtizedek: 1900-as évek 1910-es évek 1920-as évek 1930-as évek 1940-es évek 1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek Buzz Aldrin a Holdon (Apollo–11, 1969) A 20.

20. század és Esztergom-Budapesti főegyházmegye · 20. század és Magyarország · Többet látni »

A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol

Összehasonlítását Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Magyarország

Esztergom-Budapesti főegyházmegye 75 kapcsolatokat, ugyanakkor Magyarország 1188. Ami közös bennük 16, a Jaccard index 1.27% = 16 / (75 + 1188).

Referenciák

Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja Esztergom-Budapesti főegyházmegye és Magyarország. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:

Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »