Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
38 kapcsolatok: Állatok, Cerkóffélék, Cerkófmajomformák, Eduard Rüppell, Elevenszülő emlősök, Emlősök, Eritrea, Esős évszak, Etiópia, Euarchontoglires, Faj, Fű, Főemlősök, Galléros pávián, Gerincesek, Gerinchúrosok, Gumó, Gyümölcs, Hím, Hímnem (biológia), Keskenyorrú majmok, Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark, Mag, Magyarország, Majomalkatúak, Makákó, Méhlepényesek, Nőnem (biológia), Orrtükör nélküliek, Pávián, Rizóma, Simien Nemzeti Park, Szegedi Vadaspark, Ujj, Ujjperc, Virág (botanika), Zöld, 1835.
Állatok
Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.
Új!!: Dzseládapávián és Állatok · Többet látni »
Cerkóffélék
A cerkóffélék (Cercopithecidae) a főemlősök (Primates) orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjének, azon belül a keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportjának egyik családja (a másik két család a gibbonféléké és a emberféléké).
Új!!: Dzseládapávián és Cerkóffélék · Többet látni »
Cerkófmajomformák
Szavannacerkóf ''(Chlorocebus aethiops)'' Wolf-cerkóf ''(Cercopithecus wolfi)'' Brazza-cerkóf ''(Cercopithecus neglectus)'' Japán makákó nőstény a kölykével ''(Macaca fuscata)'' Oroszlánfejű makákó ''(Macaca silenus)'' Galléros pávián hím ''(Papio hamadryas)'' Dzseládapávián hím ''(Theropithecus gelada)'' Mandrill ''(Mandrillus sphinx)'' A cerkófmajomformák (Cercopithecinae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozó alcsalád.
Új!!: Dzseládapávián és Cerkófmajomformák · Többet látni »
Eduard Rüppell
Eduard Rüppell teljes nevén Rüppel Wilhelm Peter Eduard Simon Rüppell (Majna-Frankfurt, 1794. november 20. – Majna-Frankfurt, 1884. december 10.) német természettudós, Észak-Afrika kutató.
Új!!: Dzseládapávián és Eduard Rüppell · Többet látni »
Elevenszülő emlősök
Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.
Új!!: Dzseládapávián és Elevenszülő emlősök · Többet látni »
Emlősök
Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.
Új!!: Dzseládapávián és Emlősök · Többet látni »
Eritrea
Eritrea egy állam Kelet-Afrika szarván.
Új!!: Dzseládapávián és Eritrea · Többet látni »
Esős évszak
Az esős évszak vagy nedves évszak kifejezést általában a trópusi éghajlat időjárására használják.
Új!!: Dzseládapávián és Esős évszak · Többet látni »
Etiópia
Etiópia, 1936-ig: Abesszínia Kelet-Afrika egyik állama, „Afrika szarvánál” található.
Új!!: Dzseládapávián és Etiópia · Többet látni »
Euarchontoglires
Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.
Új!!: Dzseládapávián és Euarchontoglires · Többet látni »
Faj
A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.
Új!!: Dzseládapávián és Faj · Többet látni »
Fű
#ÁTIRÁNYÍTÁS Perjefélék.
Új!!: Dzseládapávián és Fű · Többet látni »
Főemlősök
A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.
Új!!: Dzseládapávián és Főemlősök · Többet látni »
Galléros pávián
A galléros pávián (Papio hamadryas, másképp Papio hamadryas hamadryas) az öt páviánfaj – más megközelítésben egyetlen faj alfajai – legismertebbike.
Új!!: Dzseládapávián és Galléros pávián · Többet látni »
Gerincesek
A gerincesek (Vertebrata) közé olyan kétoldali szimmetriájú, embrionális állapotban szelvényes jellegeket mutató, újszájú (Deuterostomata) állatokat sorolunk, amelyeknél az egyedfejlődés korai szakaszában megjelenő gerinchúr (chorda dorsalis) indukáló hatására (neuruláció) ektodermális csőidegrendszer, valamint ennek védelmére mezodermális eredetű gerincoszlop (columna vertebralis) és koponya (cranium) alakul ki.
Új!!: Dzseládapávián és Gerincesek · Többet látni »
Gerinchúrosok
A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.
Új!!: Dzseládapávián és Gerinchúrosok · Többet látni »
Gumó
Édesburgonya ''(Ipomoea batatas)'' gyökérgumói A gumó (tuber) megvastagodott, gömbölyded, rövid szártagú, gyakran magas víztartalmú, tápanyag raktározására módosult növényi szerv, mely száron vagy gyökéren képződik.
Új!!: Dzseládapávián és Gumó · Többet látni »
Gyümölcs
A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.
Új!!: Dzseládapávián és Gyümölcs · Többet látni »
Hím
#ÁTIRÁNYÍTÁS Hímnem (biológia).
Új!!: Dzseládapávián és Hím · Többet látni »
Hímnem (biológia)
Mars római istenség pajzsa és lándzsája, a vas alkímiai jele a hímnemet jelképezi A biológiában a hímnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Új!!: Dzseládapávián és Hímnem (biológia) · Többet látni »
Keskenyorrú majmok
A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.
Új!!: Dzseládapávián és Keskenyorrú majmok · Többet látni »
Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark
A veszprémi Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark Magyarország harmadikként alapított állatkertje.
Új!!: Dzseládapávián és Kittenberger Kálmán Növény- és Vadaspark · Többet látni »
Mag
Érett jalapeño paprika félbevágva, a magok jól látszanak A mag (semen) a virágos növények (Spermatophyta) a magkezdeményből fejlődő szaporítószerve.
Új!!: Dzseládapávián és Mag · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Dzseládapávián és Magyarország · Többet látni »
Majomalkatúak
A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.
Új!!: Dzseládapávián és Majomalkatúak · Többet látni »
Makákó
A makákó (Macaca) az emlősök (Mammalia) osztályának főemlősök (Primates) rendjébe, ezen belül a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába és a cerkófmajomformák (Cercopithecinae) alcsaládjába tartozó nem.
Új!!: Dzseládapávián és Makákó · Többet látni »
Méhlepényesek
A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.
Új!!: Dzseládapávián és Méhlepényesek · Többet látni »
Nőnem (biológia)
Venus római istennő kézitükre és fésűje a nőnemet jelképezi A biológiában a nőnem a két biológiai nem (ivar) egyike.
Új!!: Dzseládapávián és Nőnem (biológia) · Többet látni »
Orrtükör nélküliek
Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).
Új!!: Dzseládapávián és Orrtükör nélküliek · Többet látni »
Pávián
A páviánok vagy babuinok (Papio) óvilági majmok, amelyek Afrikában és egy kis területen az Arab-félszigeten fordulnak elő.
Új!!: Dzseládapávián és Pávián · Többet látni »
Rizóma
#ÁTIRÁNYÍTÁS gyöktörzs.
Új!!: Dzseládapávián és Rizóma · Többet látni »
Simien Nemzeti Park
Vadkecske fajok elterjedési területei Abesszin kőszáli kecske ''(Capra walie)'' a paramo-növényzetben Abesszin vadrózsa ''(Rosa abyssinica)'' Az 1969-ben alapított Simien Nemzeti Park Etiópia egyik nemzeti parkja, területe 220 km².
Új!!: Dzseládapávián és Simien Nemzeti Park · Többet látni »
Szegedi Vadaspark
A Szegedi Vadaspark Magyarország egyik legfiatalabb állatkertje, és a legnagyobb területű is egyben.
Új!!: Dzseládapávián és Szegedi Vadaspark · Többet látni »
Ujj
Az ujj az emlősök, így például a főemlősök közé tartozó emberek végtagjain található tapintószerv.
Új!!: Dzseládapávián és Ujj · Többet látni »
Ujjperc
Az ujjpercek illusztrációja Az anatómiában az ujjpercek azok a csontok, amelyek az ujjakat és lábujjakat alkotják.
Új!!: Dzseládapávián és Ujjperc · Többet látni »
Virág (botanika)
12 különböző növénycsalád képviselőjének virága vagy virágzata A virág (flos) egy növényi szaporító szerv, a növényeken belül csak a virágos növényekre (Spermatophytina) jellemző, eredete a szárazföldi növények kialakulásához köthető.
Új!!: Dzseládapávián és Virág (botanika) · Többet látni »
Zöld
A zöld a természetben gyakran látható szín.
Új!!: Dzseládapávián és Zöld · Többet látni »
1835
Nincs leírás.
Új!!: Dzseládapávián és 1835 · Többet látni »
