Dzseládapávián és Főemlősök

Parancsikonokat: Különbségeket, Hasonlóságok, Jaccard hasonlósági koefficiens, Referenciák.

Közötti különbség Dzseládapávián és Főemlősök

Dzseládapávián vs. Főemlősök

Nőstény A dzseládapávián röviden dzseláda vagy barna pávián, hegyi pávián (Theropithecus gelada) a cerkóffélék családjába (Cercopithecidae), azon belül pedig a cerkófmajomformák alcsaládjába (Cercopithecinae) tartozó faj. A főemlősök (Primates) az emlősök (Mammalia) méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályának egyik rendje 183 fajjal.

Állatok

Az állatok (Animalia) az eukarióta élőlények egy rendszertani országát alkotják.

Állatok és Dzseládapávián · Állatok és Főemlősök · Többet látni »

Cerkóffélék

A cerkóffélék (Cercopithecidae) a főemlősök (Primates) orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjének, azon belül a keskenyorrú majmok vagy óvilági majmok (Catarrhini) csoportjának egyik családja (a másik két család a gibbonféléké és a emberféléké).

Cerkóffélék és Dzseládapávián · Cerkóffélék és Főemlősök · Többet látni »

Cerkófmajomformák

Szavannacerkóf ''(Chlorocebus aethiops)'' Wolf-cerkóf ''(Cercopithecus wolfi)'' Brazza-cerkóf ''(Cercopithecus neglectus)'' Japán makákó nőstény a kölykével ''(Macaca fuscata)'' Oroszlánfejű makákó ''(Macaca silenus)'' Galléros pávián hím ''(Papio hamadryas)'' Dzseládapávián hím ''(Theropithecus gelada)'' Mandrill ''(Mandrillus sphinx)'' A cerkófmajomformák (Cercopithecinae) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe és a cerkóffélék (Cercopithecidae) családjába tartozó alcsalád.

Cerkófmajomformák és Dzseládapávián · Cerkófmajomformák és Főemlősök · Többet látni »

Elevenszülő emlősök

Az elevenszülő emlősök (Theria) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik alosztályát alkotják, a tojásrakó emlősök mellett.

Dzseládapávián és Elevenszülő emlősök · Elevenszülő emlősök és Főemlősök · Többet látni »

Emlősök

Az emlősök (Mammalia) a gerinchúrosok törzsén (Chordata) belül a gerincesek altörzsének (Vertebrata) egyik osztályát alkotják.

Dzseládapávián és Emlősök · Emlősök és Főemlősök · Többet látni »

Euarchontoglires

Az Euarchontoglires az emlősök molekuláris törzsfájának egyik öregrendje.

Dzseládapávián és Euarchontoglires · Euarchontoglires és Főemlősök · Többet látni »

Faj

A biológiában a faj (species) a biológiai rendszerezés alapegységei közé tartozik, egyben taxonómiai szint.

Dzseládapávián és Faj · Faj és Főemlősök · Többet látni »

Gerinchúrosok

A gerinchúrosok (Chordata) a kétoldali szimmetriájú állatok (Bilateria) Újszájúak (Deuterostomia) főtörzsének egyik törzse.

Dzseládapávián és Gerinchúrosok · Főemlősök és Gerinchúrosok · Többet látni »

Gyümölcs

A népnyelv és a konyhaművészet általában gyümölcsnek nevezi a növények édes és húsos termését mint a szilva, alma, dió vagy narancs.

Dzseládapávián és Gyümölcs · Főemlősök és Gyümölcs · Többet látni »

Keskenyorrú majmok

A főemlősök rendjébe tartozó keskenyorrú majmok (Catarrhini) nagycsaládját óvilági majmoknak is nevezik, mert az Óvilágban élnek.

Dzseládapávián és Keskenyorrú majmok · Főemlősök és Keskenyorrú majmok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Dzseládapávián és Magyarország · Főemlősök és Magyarország · Többet látni »

Majomalkatúak

A majomalkatúak (Simiiformes) az emlősök (Mammalia) osztályába a főemlősök (Primates) rendjébe az orrtükör nélküliek (Haplorrhini) alrendjébe tartozó alrendág.

Dzseládapávián és Majomalkatúak · Főemlősök és Majomalkatúak · Többet látni »

Méhlepényesek

A méhlepényesek (Placentalia) az emlősök (Mammalia) osztályába tartozó elevenszülő emlősök (Theria) alosztályának egy alosztályága.

Dzseládapávián és Méhlepényesek · Főemlősök és Méhlepényesek · Többet látni »

Orrtükör nélküliek

Az orrtükör nélküliek vagy orrtükör nélküli főemlősök (Haplorrhini) a méhlepényes emlősök (Eutheria) alosztályába tartozó főemlősök (Primates) egyik alrendje. Két alrendága a majomalkatúaké (Simiiformes) és a koboldmaki-alkatúaké (Tarsiiformes). A két ág fejlődése mintegy 58 millió éve, a késő paleocén időszakban vált szét. Feltételezett közös ősük a csak ősmaradványokból ismert omomifélék (Omomydae) közül kerülhetett ki – az omomifélék a ma élő koboldmakifélékhez hasonló, de jóval kisebb szemű, feltehetőleg fán élő, de nappali állatok voltak. (Az orrtükör – latinul rhinarium – az orr végének szőrtelen, jellegzetes szerkezetű bőrfelülete az orrlyukak körül. A terület sok esetben barázdált, nedves, mint például a kutyáknál.).

Dzseládapávián és Orrtükör nélküliek · Főemlősök és Orrtükör nélküliek · Többet látni »

Pávián

A páviánok vagy babuinok (Papio) óvilági majmok, amelyek Afrikában és egy kis területen az Arab-félszigeten fordulnak elő.

Dzseládapávián és Pávián · Főemlősök és Pávián · Többet látni »