Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
36 kapcsolatok: Ady Endre, Auschwitzi koncentrációs tábor, Belgrádi Egyetem, Cetinje, Cirill ábécé, Február 2., Február 22., Franciaország, Jugoszlávia, Jugoszlávok, Kerkabarabás, Magyar nyelv, Magyarok, Magyarország, Montenegró, Október 15., Párizs, Radics Viktória, Strasbourg, Szabadka, Szerb nyelv, Szerbek, Szerbia, Vajdaság Autonóm Tartomány, Zala vármegye, Zsidók, 1935, 1944, 1947, 1954, 1958, 1960, 1962, 1973, 1981, 1989.
Ady Endre
Diósadi Ady Endre, születési nevén: Ady András Endre (Érmindszent, 1877. november 22. – Budapest, Terézváros, 1919. január 27.) a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője.
Új!!: Danilo Kiš és Ady Endre · Többet látni »
Auschwitzi koncentrációs tábor
Az auschwitz–birkenaui koncentrációs tábor (németül Konzentrationslager Auschwitz-Birkenau, KL Auschwitz) a legnagyobb német megsemmisítőtábor és egy sor koncentrációs tábor neve, amely három fő táborból és 40-50 kisebb táborból állt.
Új!!: Danilo Kiš és Auschwitzi koncentrációs tábor · Többet látni »
Belgrádi Egyetem
A Belgrádi Egyetem (szerbül Универзитет у Београду / Univerzitet u Beogradu) Szerbia legrégebbi és legfontosabb egyeteme.
Új!!: Danilo Kiš és Belgrádi Egyetem · Többet látni »
Cetinje
Cetinje montenegrói város és község, az ország korábbi fővárosa.
Új!!: Danilo Kiš és Cetinje · Többet látni »
Cirill ábécé
A cirill ábécé egyfajta írásrendszer, mely leginkább Kelet-Európában és Észak-, valamint Közép-Ázsiában elterjedt.
Új!!: Danilo Kiš és Cirill ábécé · Többet látni »
Február 2.
Névnapok: Aida, Karolina + Adna, Apor, Aporka, Bodó, Brúnó, Brútusz, Johanna, Manyi, Maréza, Mari, Mária, Mariella, Marinka, Marion, Marióra, Mariska, Milli, Mimi, Miriam, Mirjam, Opika, Teofánia, Tifani, Virgínia.
Új!!: Danilo Kiš és Február 2. · Többet látni »
Február 22.
Névnapok: Gerzson + Gréte, Grétea, Kövecs, Lándor, Leander, Margit, Margita, Margitta, Margó, Pál, Palmer, Pável, Péter, Pető, Pósa, Túlia, Zétény.
Új!!: Danilo Kiš és Február 22. · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: Danilo Kiš és Franciaország · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Danilo Kiš és Jugoszlávia · Többet látni »
Jugoszlávok
A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.
Új!!: Danilo Kiš és Jugoszlávok · Többet látni »
Kerkabarabás
Kerkabarabás község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Új!!: Danilo Kiš és Kerkabarabás · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Danilo Kiš és Magyar nyelv · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Danilo Kiš és Magyarország · Többet látni »
Montenegró
Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.
Új!!: Danilo Kiš és Montenegró · Többet látni »
Október 15.
Névnapok: Teréz + Aranka, Aurélia, Auróra, Berény, Dominik, Hedda, Hédi, Hedvig, Rella, Relli, Rézi, Tegza, Tekla, Tereza, Teréza, Terézia, Teri, Terka, Tessza, Vilma.
Új!!: Danilo Kiš és Október 15. · Többet látni »
Párizs
Párizs (vagy a későbbi neolatin Lutetia Parisiorum) Franciaország fővárosa.
Új!!: Danilo Kiš és Párizs · Többet látni »
Radics Viktória
Radics Viktória (Zombor, Jugoszlávia, Vajdaság, 1960. január 13. –) magyar költő, esszéíró, kritikus, műfordító.
Új!!: Danilo Kiš és Radics Viktória · Többet látni »
Strasbourg
A Strasbourgi Egyetem főépülete, melyben az Európa Tanács első ülését tartotta Strasbourg (maɡyar kiejtés:, francia kiejtés (IPA):,, elzásziul Strossburi vagy Schdroosburi, rajnai frankul Strossburch, deákul Argentoratum) város Franciaország keleti határán, ahol az Ill-folyó a Rajnába torkollik.
Új!!: Danilo Kiš és Strasbourg · Többet látni »
Szabadka
Szabadka (szerbül Суботица / Subotica) város Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságban.
Új!!: Danilo Kiš és Szabadka · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Danilo Kiš és Szerb nyelv · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Danilo Kiš és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: Danilo Kiš és Szerbia · Többet látni »
Vajdaság Autonóm Tartomány
A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.
Új!!: Danilo Kiš és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »
Zala vármegye
Zala vármegye, 1950 és 2022 között Zala megye, közigazgatási egység a Dunántúl délnyugati részén.
Új!!: Danilo Kiš és Zala vármegye · Többet látni »
Zsidók
A zsidók (Jehudim;, Jidn) ókori közel-keleti nép, valamint a magukat ettől a néptől (izraeliták) származtató, Israelite origins and kingdom: "The first act in the long drama of Jewish history is the age of the Israelites" illetve a zsidó vallást követő, a világ minden részén élő emberek – kulturálisan és nyelvileg heterogén összetételű – közössége.
Új!!: Danilo Kiš és Zsidók · Többet látni »
1935
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1935 · Többet látni »
1944
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1944 · Többet látni »
1947
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1947 · Többet látni »
1954
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1954 · Többet látni »
1958
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1958 · Többet látni »
1960
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1960 · Többet látni »
1962
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1962 · Többet látni »
1973
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1973 · Többet látni »
1981
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1981 · Többet látni »
1989
Nincs leírás.
Új!!: Danilo Kiš és 1989 · Többet látni »
