Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Bábolnai ütközet

Index Bábolnai ütközet

A bábolnai ütközet az 1848–1849-es szabadságharc téli hadjáratának egy ütközete volt, melynek során 1848.

23 kapcsolatok: Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz, Bábolna (Magyarország), Bécsi és német légió, Dandár, December 16., December 26., December 27., December 28., December 30., Fertő, Görgei Artúr, Görgey Kornél, Győr, Komárom vármegye, Magyarország, Móri ütközet, Országos Honvédelmi Bizottmány, Ottinger Ferenc, Perczel Mór, Peter Giron, Téli hadjárat (1848–49), 1848, 1848–49-es forradalom és szabadságharc.

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz

Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz herceg (Brüsszel, 1787. május 11. – Bécs, 1862. március 21.) császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), az 1848–49-es magyar szabadságharc egy időszakában a császári-királyi csapatok főparancsnoka.

Új!!: Bábolnai ütközet és Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz · Többet látni »

Bábolna (Magyarország)

Bábolna város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.

Új!!: Bábolnai ütközet és Bábolna (Magyarország) · Többet látni »

Bécsi és német légió

A nemzetek szabadsága iránti elkötelezettségüket a német nemzet tagjai is kimutatták a szabadságharc során.

Új!!: Bábolnai ütközet és Bécsi és német légió · Többet látni »

Dandár

február 17-én. A pódium előtt a dandár vezénylő altisztje, Sgt. Maj. Ed Hansen fogadja a zászlóaljak vezénylő altisztjeinek jelentését. A szemle után a dandár a texasi Fort Bliss támaszponton vett részt kiegészítő kiképzésben, mielőtt megkezdte volna 10 hónapig tartó bevetését Irakban. NATO térképészeti jelölése a saját lövészdandárra. Az észak carolinai Fort Bragg támaszponton az Egyesült Államok Műszaki Hadtest ''(US Army Corps of Engineers)'' 1. dandárjának szálláskörlete. A dandár több manőver ezredből vagy zászlóaljból, parancsnoki törzsből, illetve tüzérségi és egyéb harctámogató alegységekből álló katonai egység.

Új!!: Bábolnai ütközet és Dandár · Többet látni »

December 16.

Névnapok: Aletta, Etelka + Adelaida, Adelheid, Aggeus, Alba, Alett, Alitta, Alvina, Aser, Azár, Beáta, Elke, Euzébia, Fehéra, Fehérke, Heidi, Hófehérke, Nauzika, Özséb, Tihamér.

Új!!: Bábolnai ütközet és December 16. · Többet látni »

December 26.

Névnapok: István + Dienes, Előd, Stefán, Stefánia, Stefi, Zuboly.

Új!!: Bábolnai ütközet és December 26. · Többet látni »

December 27.

Névnapok: János + Domán, Fabióla, Fabrícia, Lázár, Lázó, Teodor, Teofánia, Tifani.

Új!!: Bábolnai ütközet és December 27. · Többet látni »

December 28.

Névnapok: Kamilla + Apor, Apród, Ármin, Gáspár, Gazsó, Ince, Rúfusz, Teodor, Teofila, Tódor.

Új!!: Bábolnai ütközet és December 28. · Többet látni »

December 30.

Névnapok: Dávid + Anízia, Aníziusz, Dakó, Dénes, Dienes, Dókus, Dózsa, Hunor, Hunóra, Liberátusz, Libériusz, Libor, Libóriusz, Lotár, Margit, Sebő, Sebők, Szabin, Zalán, Zoárd, Zuárd.

Új!!: Bábolnai ütközet és December 30. · Többet látni »

Fertő

Légifelvétel a tó északi részéről A Fertő (gyakran Fertő tó, németül Neusiedler See) Magyarország északnyugati határa mentén, Sopron közelében található.

Új!!: Bábolnai ütközet és Fertő · Többet látni »

Görgei Artúr

Görgői és toporci Görgei Artúr (1848-ig Görgey formában, keresztlevelén szereplő neve: Johannes Arthur Woldemár Görgey) (Toporc, 1818. január 30. – Budapest, Lipótváros, 1916. május 21.) 1848–49-es honvédtábornok, hadügyminiszter, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején több alkalommal a honvédsereg fővezére, 1849.

Új!!: Bábolnai ütközet és Görgei Artúr · Többet látni »

Görgey Kornél

Görgői és toporczi Görgey Kornél (Lőcse, 1819. december 7. – Budapest, 1897. december 27.) honvédalezredes, a Magyar Királyi Honvédség altábornagya, a főrendiház örökös tagja, Görgei Artúr unokaöccse.

Új!!: Bábolnai ütközet és Görgey Kornél · Többet látni »

Győr

Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.

Új!!: Bábolnai ütközet és Győr · Többet látni »

Komárom vármegye

Komárom vármegye közigazgatási térképe 1907-ből Komárom vármegye (németül: Komitat Komorn, latinul: Comitatus Comaromiensis, szlovákul: Komárňanská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Bábolnai ütközet és Komárom vármegye · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Bábolnai ütközet és Magyarország · Többet látni »

Móri ütközet

A móri ütközet az 1848–49-es szabadságharc téli hadjáratának egyik ütközete volt melynek során 1848.

Új!!: Bábolnai ütközet és Móri ütközet · Többet látni »

Országos Honvédelmi Bizottmány

Az Országos Honvédelmi Bizottmány (röviden Honvédelmi Bizottmány, vagy OHB), az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848.

Új!!: Bábolnai ütközet és Országos Honvédelmi Bizottmány · Többet látni »

Ottinger Ferenc

Báró Ottinger Ferenc (Sopron, 1793. szeptember 28. – Bécs, 1869. április 8.) császári és királyi altábornagy, lovassági tábornok, az 1848-49 évi szabadságharc ellen fellépő császári alakulatok egyik vezénylő tábornoka.

Új!!: Bábolnai ütközet és Ottinger Ferenc · Többet látni »

Perczel Mór

Bonyhádi lovag Perczel Mór (Bonyhád, 1811. november 11. – Bonyhád, 1899. május 23.) Tolna vármegyei földbirtokos, honvédtábornok, az 1848–49 évi szabadságharc egyik katonai vezetője.

Új!!: Bábolnai ütközet és Perczel Mór · Többet látni »

Peter Giron

Peter Giron (Aachen, 1798. – Pest, 1849. október 20.) honvédezredes, a magyarországi német légió parancsnoka, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.

Új!!: Bábolnai ütközet és Peter Giron · Többet látni »

Téli hadjárat (1848–49)

A Téli hadjárat az 1848–49-es szabadságharc hadtörténetének egyik időszaka, melynek során a Windisch-Grätz herceg vezette császári csapatok több hadszíntéren összehangolt támadást indítottak a magyar szabadságharc erői ellen.

Új!!: Bábolnai ütközet és Téli hadjárat (1848–49) · Többet látni »

1848

Nincs leírás.

Új!!: Bábolnai ütközet és 1848 · Többet látni »

1848–49-es forradalom és szabadságharc

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc Magyarország újkori történetének egyik meghatározó eseménye, a modern nemzeti identitás egyik alapkövévé vált, mivel egyszerre törekedett az egyéni szabadságjogok kivívására és a nemzeti önrendelkezés megteremtésére.

Új!!: Bábolnai ütközet és 1848–49-es forradalom és szabadságharc · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »