Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
69 kapcsolatok: Alkotmányos monarchia, Annexiós válság, Banja Luka, Berlini kongresszus, Berlini szerződés, Bihács, Bosnyák nyelv, Boszniai vilajet, Császári és Királyi Hadsereg, Dalmát Királyság (1815–1918), De facto, December 1., Gyarmat (terület), Habsburg–Lotaringiai-ház, Horvát Királyság, Horvát nyelv, Horvátok, I. Ferdinánd bolgár cár, I. Ferenc József magyar király, Ifjútörök mozgalom, II. Abdul-Hamid oszmán szultán, Irredentizmus, IV. Károly magyar király, Július 13., Kállay Béni, Kereszténység, Maglaj, Magyar király, Magyar nyelv, Mostar, Muszlimok (hívők), Nacionalizmus, Nagyhatalom, Német Császárság, Német nyelv, Németek, Nemzet, Október 7., Olasz front (első világháború), Orosz Birodalom, Orosz–török háború (1877–78), Ortodox kereszténység, Oskar Potiorek, Oszmán Birodalom, Oszmán hadsereg, Osztrák császárok listája, Osztrák Császárság, Osztrák–magyar korona, Osztrák–Magyar Monarchia, Pápa (egyházfő), ..., Római katolikus egyház, Stephan Sarkotić von Lovćen, Stephan von Jovanović, Szarajevó, Szarajevói merénylet, Szent István Koronájának Országai, Szerb Királyság (1882–1918), Szerb Királyság (egyértelműsítő lap), Szerb nyelv, Szlovén–Horvát–Szerb Állam, Szlovének, Szunnita iszlám, Thallóczy Lajos, Travnik, Tuzla (Bosznia-Hercegovina), Vallásszabadság, 1878, 1908, 1918. Bővíteni index (19 több) »
Alkotmányos monarchia
Az alkotmányos monarchia olyan monarchia, amelyben az uralkodó hatalmi jogait írott vagy íratlan alkotmány alapján gyakorolja.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Alkotmányos monarchia · Többet látni »
Annexiós válság
Bosznia-Hercegovina és a Novi Pazar-i szandzsák Annexiós válság a megnevezése annak a nemzetközi diplomáciai krízisnek, amit Bosznia-Hercegovina annektálása okozott Ausztria-Magyarország részéről pár évvel az első világháború előtt.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Annexiós válság · Többet látni »
Banja Luka
Banja Luka (magyarul Orbászvár, szerbül cirill írással Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosa.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Banja Luka · Többet látni »
Berlini kongresszus
Alekszandr Gorcsakov és Benjamin Disraeli beszélgetése A berlini kongresszus egy 1878-ban (június 13. és július 13. között), a nagyhatalmak (Oroszország, Nagy-Britannia, Franciaország, az Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország és Németország), valamint az Oszmán Birodalom és a balkáni népek (görögök, szerbek, románok, montenegróiak és albánok) között lezajló konferencia elnevezése, amelynek célja az orosz–török háború után a balkáni térség országainak meghatározása volt. A kongresszus a berlini szerződés aláírásával ért véget, amely a San Stefanó-i békeszerződést írta felül.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Berlini kongresszus · Többet látni »
Berlini szerződés
Berlini szerződés név alatt ismeretes az érdekelt európai hatalmak között 1878-ban Berlinben megtartott kongresszuson létrejött 1878.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Berlini szerződés · Többet látni »
Bihács
Bihács (horvátul Bihać, helyi nyelvjárásban Bišće) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Bihács · Többet látni »
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Bosnyák nyelv · Többet látni »
Boszniai vilajet
A Boszniai vilajet egy nagyrészt a mai Bosznia-Hercegovina, valamint a horvátországi Szlavónia, Lika és a történelmi Dalmácia területén fekvő oszmán vilajet volt.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Boszniai vilajet · Többet látni »
Császári és Királyi Hadsereg
A Császári és Királyi Hadsereg, németül: kaiserlich und königliche Armee (k.u.k. Armee) volt az Osztrák–Magyar Monarchia szárazföldi hadereje 1867-től 1918-ig.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Császári és Királyi Hadsereg · Többet látni »
Dalmát Királyság (1815–1918)
A Dalmát Királyság az Adriai-tenger keleti partján fekvő osztrák koronatartomány (Kronland). 1797-től 1867-ig a Habsburg Birodalom tartománya, kivéve 1805–1815 között, ekkor a napóleoni Francia Császárság része.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Dalmát Királyság (1815–1918) · Többet látni »
De facto
A de facto (latin: ’tényszerűen’, ’a tények felől nézve’) jogi kifejezés, melynek szabad fordítása körülbelül „gyakorlatilag” vagy „gyakorlatban”, párja a de jure kifejezésnek, ami viszont azt jelenti: ’a jogi helyzet szerint’.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és De facto · Többet látni »
December 1.
Névnapok: Elza + Arnó, Arnold, Arnót, Bianka, Blanka, Blondina, Bonita, Ében, Ede, Elígiusz, Enid, Erzsébet, Natali, Natália, Natasa, Noella, Oszkár, Uros.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és December 1. · Többet látni »
Gyarmat (terület)
Gyarmatosított területek a világon 1945-ben A gyarmat szónak a történelemben két fő jelentése van: az egyik az ókorban egyes nagy népek által idegen területen létrehozott település.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Gyarmat (terület) · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai-ház
A Habsburg–Lotaringiai-ház (ismert még mint Ausztria–Lotaringiai-ház) egy 1736-ban, a Habsburg-házból származó Mária Terézia főhercegnő (később királynő és császárné) és a Lotaringiai-házból származó Ferenc István herceg (később császár) házasságával alapított uralkodócsalád, amelynek tagjai többek között a Szent Római Birodalom (Német-római Birodalom) császárai, osztrák császárok, német királyok, magyar királyok és cseh királyok, valamint toscanai nagyhercegek voltak.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Habsburg–Lotaringiai-ház · Többet látni »
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Horvát Királyság · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Horvátok · Többet látni »
I. Ferdinánd bolgár cár
I.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és I. Ferdinánd bolgár cár · Többet látni »
I. Ferenc József magyar király
I.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és I. Ferenc József magyar király · Többet látni »
Ifjútörök mozgalom
Az ifjútörök mozgalom (törökül Jön Türkler) eredetileg az Oszmán Birodalom utolsó évtizedeiben működő, heterogén, nacionalista, alkotmánypárti politikai tömörülés volt, amely 1908-tól kis megszakítással 1918-ig kezében tartotta az állam irányítását.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Ifjútörök mozgalom · Többet látni »
II. Abdul-Hamid oszmán szultán
Abdül Hamid II II.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és II. Abdul-Hamid oszmán szultán · Többet látni »
Irredentizmus
Magyar irredenta plakát 1922-ből. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés aláírása után az irredentizmus kultusszá vált Magyarországon, kialakultak sajátos jelképei Lillafüred, 1939 Az irredentizmus (olasz irredento, azaz „meg nem váltott” szóból) a nacionalizmussal és a revizionizmussal összefüggő eszme vagy mozgalom, melynek célja az elvesztett szülőföld visszaigénylése, és visszafoglalása.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Irredentizmus · Többet látni »
IV. Károly magyar király
IV.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és IV. Károly magyar király · Többet látni »
Július 13.
Névnapok: Jenő + Erneszt, Ernő, Harri, Hendrik, Henriett, Henrietta, Henrik, Indra, Jakab, Jákó, Jákob, Jakus, Milda, Perdita, Sára, Sári, Sarolta, Silás, Szilas, Szilvánusz, Szólát, Szórád, Szovát, Üdvöske.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Július 13. · Többet látni »
Kállay Béni
Nagykállói Kállay Béni (Kállay Benjámin) (Pest, 1839. december 22. – Bécs, 1903. július 13.) politikus, diplomata, történész.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Kállay Béni · Többet látni »
Kereszténység
A kereszténység (a magyarországi protestáns hívők szóhasználatában gyakran keresztyénség) egyistenhívőThe Catholic Encyclopedia, Volume IX,; William F. Albright, From the Stone Age to Christianity; H. Richard Niebuhr; About.com,; Jonathan Kirsch, God Against the Gods; Linda Woodhead, An Introduction to Christianity; The Columbia Electronic Encyclopedia; The New Dictionary of Cultural Literacy,; New Dictionary of Theology,, p. 496-99; David Vincent Meconi, "Pagan Monotheism in Late Antiquity" in Journal of Early Christian Studies, p. 111–12 vallás, amelynek középpontjában Jézus Krisztus élete, halála, feltámadása és tanításai állnak, ahogy az az Újszövetségben szerepel, illetve ahogyan azt az egyes felekezetek magyarázzák. Több mint kétmilliárd hívőjével a legelterjedtebb világvallás. A zsidó és iszlám vallással együtt az ábrahámi vallásokhoz tartozik. A kereszténység az Ószövetségen, valamint Keresztelő Jánosnak, Jézus Krisztusnak és első követőiknek az Újszövetségben leírt életén és tanításaikon alapul. A keresztények egyistenhívőknek vallják magukat, és néhány felekezet kivételével azt is vallják, hogy az Egy Isten a Szentháromságot alkotó három személyben (hiposztázis) (Atya, Fiú és Szentlélek), mint az Isten szétválaszthatatlan lényegében (ouszia) létezik. Hitük szerint Jézus az ószövetségi próféciák által megjövendölt Messiás (Felkent), más néven Krisztus, az emberiség megváltója a kárhozattól. Jézust a többségi keresztény hit Isten fiának, megváltóként emberré lett Istennek tartja, aki Isten és ember egy személyben, keveredés nélkül. A kereszténység számos, kultúránként változó vallásgyakorlatból és sok, egymástól kissé eltérő hitet valló felekezetből tevődik össze. Az elmúlt két évezredben kialakult felekezetek több fő ágazatba: ókeleti, ortodox, katolikus, protestáns és Szentháromság-tagadó csoportokra különíthetők el.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Kereszténység · Többet látni »
Maglaj
Maglaj kisváros Bosznia-Hercegovina középső részén, a Bosznia-hercegovinai Föderáció Zenica-doboji kantonjában.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Maglaj · Többet látni »
Magyar király
Magyarország koronaékszerei A magyar király a Magyar Királyság uralkodó államfője volt 1000 és 1918 között.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Magyar király · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Magyar nyelv · Többet látni »
Mostar
Mostar (ejtsd: mosztár) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Mostar · Többet látni »
Muszlimok (hívők)
A muszlimok az iszlám vallás követői.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Muszlimok (hívők) · Többet látni »
Nacionalizmus
A nacionalizmus a nemzetek kialakulásának, a nemzetté válás folyamatának ideológiája.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Nacionalizmus · Többet látni »
Nagyhatalom
A nagyhatalom kifejezést napjainkban általában olyan országoknak tulajdonítják, amelyek gazdaságukon, külpolitikájukon és katonai erejükön keresztül globális befolyással rendelkeznek.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Nagyhatalom · Többet látni »
Német Császárság
A Német Császárság (Deutsches Kaiserreich, hivatalosan Deutsches Reich) a német egyesítéstől fennálló nemzetállam, amely II. Vilmos császár 1918.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Német Császárság · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Németek · Többet látni »
Nemzet
A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Nemzet · Többet látni »
Október 7.
Névnapok: Amália + Amál, Bakács, Baksa, Bekény, Bekes, Garfield, Gerold, Girót, Mária, Márk, Márkus, Rodion, Szergiusz, Vendelina, Zserald.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Október 7. · Többet látni »
Olasz front (első világháború)
Az olasz front (osztrák–magyar szóhasználatban délnyugati front néven is) az első világháború egyik frontvonala volt, ahol 1915-től 1918-ig Olaszország és az Osztrák–Magyar Monarchia csapatai, illetve 1918-ban más antant csapatok és német segédcsapatok is küzdöttek egymással.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Olasz front (első világháború) · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orosz–török háború (1877–78)
Az orosz–török háború 1877–1878 között zajlott a Balkánon és a Kaukázusban.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Orosz–török háború (1877–78) · Többet látni »
Ortodox kereszténység
Az ortodox kereszténységNem azonos az ortodoxiával, amely egy tanítás eredetiségét hangsúlyozó kifejezés.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Ortodox kereszténység · Többet látni »
Oskar Potiorek
Oskar Potiorek (Bleiberg, Karintia, 1853. november 20. – Klagenfurt, 1933. december 17.) osztrák katonatiszt, császári és királyi táborszernagy, 1902–1906-ig az Osztrák–Magyar Monarchia vezérkari főnökének helyettese, 1911-től 1914-ig Bosznia-Hercegovina katonai kormányzója, a szarajevói merénylet túlélője, első világháborús hadseregparancsnok, 1914 decemberéig a szerbiai front parancsnoka.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Oskar Potiorek · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Oszmán hadsereg
Az oszmán hadsereg felvonulása Szigetvár ellen I. Szulejmán oszmán szultán vezetésével Az oszmán hadseregen általában az Oszmán Birodalom javarészt irreguláris egységekből álló, nagy tömegű haderejét értjük.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Oszmán hadsereg · Többet látni »
Osztrák császárok listája
#ÁTIRÁNYÍTÁS Ausztria császára#Osztrák császárok listája.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Osztrák császárok listája · Többet látni »
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Osztrák Császárság · Többet látni »
Osztrák–magyar korona
Az osztrák–magyar korona (rövidítése: K; németül: Krone) az Osztrák–Magyar Monarchia pénzneme volt.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Osztrák–magyar korona · Többet látni »
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »
Pápa (egyházfő)
A pápa (a görögből: πάππας pappas a latin: papa,.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Pápa (egyházfő) · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Római katolikus egyház · Többet látni »
Stephan Sarkotić von Lovćen
Stephan Sarkotić von Lovćen vagy Stjepan barun Sarkotić Lovćenski (Sinac, 1858. október 4. – Bécs, 1939. október 16.) az Osztrák–Magyar Monarchia Császári és Királyi Hadseregének horvát származású vezérezredese, Bosznia-Hercegovina területi kormányzója, Dalmácia és Montenegró katonai kormányzója az első világháború alatt.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Stephan Sarkotić von Lovćen · Többet látni »
Stephan von Jovanović
Stjepan Jovanović báró (horvátul Stjepan barun Jovanović, németül Stephan Freiherr von Jovanovich vagy Jovanović (Pazarište, Gospić mellett, 1828. január 5. – Zára, 1885. december 8.) horvát születésű katonatiszt, cs. és kir. tábornok.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Stephan von Jovanović · Többet látni »
Szarajevó
Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szarajevó · Többet látni »
Szarajevói merénylet
A szarajevói merényletet 1914.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szarajevói merénylet · Többet látni »
Szent István Koronájának Országai
A Szent István Koronájának Országai (más néven Transzlajtánia, a dualizmus alatt megegyezik a Magyar Szent Korona Országaival) az Osztrák–Magyar Monarchia horvát és magyar területei voltak.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szent István Koronájának Országai · Többet látni »
Szerb Királyság (1882–1918)
A Szerb Királyság vagy Szerbia, angol írásmód szerint olykor Szervia, egy 1882-ben, IV. Milán szerb fejedelem királlyá koronázásakor létrejövő államalakulat a Szerb Fejedelemség helyén.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szerb Királyság (1882–1918) · Többet látni »
Szerb Királyság (egyértelműsítő lap)
Ezen a néven a történelemben háromszor neveztek el államot.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szerb Királyság (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Szerb nyelv
A szerb nyelv (sárgával jelölve) elterjedése az egykori Jugoszlávia területén Horvátországi területek (sötétzölddel jelölve), ahol a szerb elismert kisebbségi nyelv A szerb nyelv (szerbül cirill ábécével српски jeзик, latin ábécével srpski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szerb nyelv · Többet látni »
Szlovén–Horvát–Szerb Állam
A Szlovén–Horvát–Szerb Állam egy rövid életű állam volt a Balkánon, az első világháború végén széthulló Osztrák–Magyar Monarchia egykori területén.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szlovén–Horvát–Szerb Állam · Többet látni »
Szlovének
A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szlovének · Többet látni »
Szunnita iszlám
háridzsita felekezeti többség van jelölve A szunnita iszlám az iszlám legnagyobb ága: a muszlimok mintegy 90%-a a követői közé tartozik.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Szunnita iszlám · Többet látni »
Thallóczy Lajos
Thallóczy Lajos (született: Strommer Lajos) (Kassa, 1857. december 8. – Herceghalom, 1916. december 1.) magyar történész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, 1913-tól 1916-ig a Magyar Történelmi Társulat elnöke, politikus, valóságos belső titkos tanácsos, a császári és királyi közös pénzügyi minisztérium osztályfőnöke.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Thallóczy Lajos · Többet látni »
Travnik
Travnik (szerbül Травник / Travnik, latinul Herbosa) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina középső részén, a Bosznia-Hercegovinai Föderációban.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Travnik · Többet látni »
Tuzla (Bosznia-Hercegovina)
Tuzla (cirill írással Тузла, középkori, szláv nevén Soli, magyarul régiesen Só) város és község Bosznia-Hercegovina északkeleti részén.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Tuzla (Bosznia-Hercegovina) · Többet látni »
Vallásszabadság
A vallásszabadság – más kifejezéssel szabad vallásgyakorlás – azt az alapvető emberi jogot jelenti, mely szerint az embereknek nemcsak megengedett a hitük szerinti vallásgyakorlása, hanem ezek hirdetését is szabadon gyakorolhatják (amennyiben az mások személyiségi vagy egyéb jogait nem sérti).
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és Vallásszabadság · Többet látni »
1878
Nincs leírás.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és 1878 · Többet látni »
1908
II. Mánuel (1889–1932) I. Ferdinánd bolgár cár a függetlenség bejelentésekor.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és 1908 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Bosznia-Hercegovinai Kondomínium és 1918 · Többet látni »
