Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: A király személye körüli miniszterek listája, Alsótábla, Batthyány Lajos (miniszterelnök), Deák Ferenc (igazságügy-miniszter), Eötvös József (író), Ellenzéki Párt, Esterházy Pál Antal, Klauzál Gábor, Konzervatív Párt (Magyarország), Kossuth Lajos, Magyarország, Magyarország belügyminisztereinek listája, Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája, Magyarország honvédelmi minisztereinek listája, Magyarország igazságügy-minisztereinek listája, Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája, Magyarország kormányfőinek listája, Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája, Magyarország pénzügyminisztereinek listája, Március 17., Március 23., Mészáros Lázár, Miniszterelnök, Október 2., Országgyűlés, Országos Honvédelmi Bizottmány, Széchenyi István, Szemere Bertalan, V. Ferdinánd magyar király, Weber Henrik, 1848.
A király személye körüli miniszterek listája
A király személye körüli miniszteri hivatalt a Batthyány-kormány idején hozták létre.
Új!!: Batthyány-kormány és A király személye körüli miniszterek listája · Többet látni »
Alsótábla
Az Alsótábla (még: kamara, képviselőház) a magyar országgyűlés alsóháza a Felsőtábla mellett a kétkamarás rendi országgyűlések időszakában (1608-1848), az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig.
Új!!: Batthyány-kormány és Alsótábla · Többet látni »
Batthyány Lajos (miniszterelnök)
Batthyány Lajos kiejtése Gróf németújvári Batthyány Lajos Ferenc József (Pozsony, 1807. február 10. – Pest, 1849. október 6.) államférfi, Magyarország első alkotmányos miniszterelnöke, vértanú.
Új!!: Batthyány-kormány és Batthyány Lajos (miniszterelnök) · Többet látni »
Deák Ferenc (igazságügy-miniszter)
Kehidai Deák Ferenc (született: Deák Ferenc Antal, Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.) magyar politikus, jogász, táblabíró, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere.
Új!!: Batthyány-kormány és Deák Ferenc (igazságügy-miniszter) · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Batthyány-kormány és Eötvös József (író) · Többet látni »
Ellenzéki Párt
Az Ellenzéki Párt a magyarországi reformellenzék különböző irányzatait egyesítő politikai csoportosulás volt 1847-48-ban.
Új!!: Batthyány-kormány és Ellenzéki Párt · Többet látni »
Esterházy Pál Antal
Herceg galántai Esterházy Pál Antal (Bécs, 1786. március 11. – Regensburg, 1866. május 21.) diplomata, a király személye körüli miniszter, Sopron vármegye örökös főispánja, az Aranygyapjas rend lovagja, a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztese, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás.
Új!!: Batthyány-kormány és Esterházy Pál Antal · Többet látni »
Klauzál Gábor
Szlavoviczi Klauzál Gábor (Pest, 1804. november 18. – Kalocsa, 1866. augusztus 3.) reformkori magyar politikus, miniszter.
Új!!: Batthyány-kormány és Klauzál Gábor · Többet látni »
Konzervatív Párt (Magyarország)
A Konzervatív Párt egy 1846.
Új!!: Batthyány-kormány és Konzervatív Párt (Magyarország) · Többet látni »
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Új!!: Batthyány-kormány és Kossuth Lajos · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország · Többet látni »
Magyarország belügyminisztereinek listája
Magyarország belügyminisztereinek listája.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország belügyminisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája
A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az első magyar felelős kormány (Batthyány-kormány) által életre hívott minisztérium volt, mely a szabadságharc leverését követően megszűnt.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország honvédelmi minisztereinek listája
Magyarország honvédelmi minisztereinek, hadügyminisztereinek, hadügyi népbiztosainak listája 1848.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország honvédelmi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország igazságügy-minisztereinek listája
Nincs leírás.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország igazságügy-minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája
A Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium az első magyar felelős kormány (Batthyány-kormány) által életre hívott minisztérium volt, mely a szabadságharc leverését követően megszűnt, feladatait a mindenkori bécsi kormány látta el.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország közmunka- és közlekedésügyi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország kormányfőinek listája
Magyarországon 1848-ban a 12 pont második követelése volt a felelős kormány (a mai szóhasználattól eltérően minisztérium) felállítása.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország kormányfőinek listája · Többet látni »
Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája
Eötvös József báró, a nevelésügyi miniszter).
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország pénzügyminisztereinek listája
Magyarország pénzügyminisztereinek listája, illetve a pénzügyminiszteri funkciók ellátására kinevezett tisztségviselők időrendben, hivatali idejükkel.
Új!!: Batthyány-kormány és Magyarország pénzügyminisztereinek listája · Többet látni »
Március 17.
Névnapok: Gertrúd, Patrik + Jozefa, Jozefin, Jozefina, József, Nóna, Páris, Patrícius, Petur, Petúr, Trudi.
Új!!: Batthyány-kormány és Március 17. · Többet látni »
Március 23.
Névnapok: Emőke + Appia, Áprilka, Arvéd, Arvid, Balabán, Emő, Kartal, Odin, Ottó, Údó, Emese.
Új!!: Batthyány-kormány és Március 23. · Többet látni »
Mészáros Lázár
Pacséri Mészáros Lázár Ferenc Xavér József (Baja, 1796. február 20. – Titley, Anglia, 1858. november 16.) honvéd altábornagy, hadügyminiszter.
Új!!: Batthyány-kormány és Mészáros Lázár · Többet látni »
Miniszterelnök
A magyar miniszterelnök pecsétje 1848-ban A miniszterelnök egy kormányfői tisztség, melynek betöltője az adott országban a végrehajtó hatalmat irányító állami szerv, a kormány (kabinet, minisztertanács) vezetője.
Új!!: Batthyány-kormány és Miniszterelnök · Többet látni »
Október 2.
Névnapok: Petra + Berengár, Örs, Petrina, Tamás, Tomaj.
Új!!: Batthyány-kormány és Október 2. · Többet látni »
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Új!!: Batthyány-kormány és Országgyűlés · Többet látni »
Országos Honvédelmi Bizottmány
Az Országos Honvédelmi Bizottmány (röviden Honvédelmi Bizottmány, vagy OHB), az 1848–49-es szabadságharc idején, 1848.
Új!!: Batthyány-kormány és Országos Honvédelmi Bizottmány · Többet látni »
Széchenyi István
Gróf sárvárfelsővidéki Széchenyi István (Bécs, 1791. szeptember 21. a német nyelvű bejegyzésben az ékezetes é betűt is feltüntették – Döbling, 1860. április 8.) államférfi, valóságos belső titkos tanácsos, császári és királyi kamarás, író, polihisztor, közgazdász, a Batthyány-kormány közlekedési minisztere, „a legnagyobb magyar” (Kossuth Lajos – egyik legnagyobb politikai ellenfele – méltatta így: „polgári erényben nagy férfiak, minő például az, kit én, nem gyáva hizelgésből, hanem meggyőződésből, a’ magyarok legnagyobbikának szoktam nevezni.”).
Új!!: Batthyány-kormány és Széchenyi István · Többet látni »
Szemere Bertalan
Szemerei Szemere Bertalan (de genere Huba) (Vatta, Borsod megye, 1812. augusztus 27. – Buda, 1869. január 18.) magyar politikus, országgyűlési képviselő, író, jogtudós, az első felelős magyar kormány belügyminisztere, majd a Magyar Királyság második miniszterelnöke az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt.
Új!!: Batthyány-kormány és Szemere Bertalan · Többet látni »
V. Ferdinánd magyar király
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd (ismert még mint Ausztriai Ferdinánd főherceg, teljes nevén Ferdinánd Károly Lipót József Ferenc Marcellin,,; Bécs, 1793. április 19. – Prága, 1875. június 29.) a Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, II. Ferenc német-római császár (1804-től osztrák császár) és Bourbon–Szicíliai Mária Terézia császárné legidősebb fiúgyermeke, 1835-től Ausztria császára és a Lombard–Velencei Királyság uralkodója I. Ferdinánd néven, valamint magyar, horvát és cseh király V. Ferdinánd néven 1848-as lemondatásáig.
Új!!: Batthyány-kormány és V. Ferdinánd magyar király · Többet látni »
Weber Henrik
A Weber család (1846) Mosonyi Mihály zeneszerző és felesége (1840-es évek) Weber Henrik (Pest, 1818. május 24. – Pest, 1866. május 14.) magyar festőművész.
Új!!: Batthyány-kormány és Weber Henrik · Többet látni »
1848
Nincs leírás.
Új!!: Batthyány-kormány és 1848 · Többet látni »
