Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
94 kapcsolatok: Baranya megye, Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság, Baranyai-dombság, Baranyavár, Baranyavári járás, Batthyány Kázmér, Batu kán, Bács-Bodrog vármegye, Benyovszky Móric (főispán), Berényi Zsigmond, Bobánovics Jenő, Boros István (biológus), Cienfuegos Alvarez, Dárda (település), Draskovich János (főispán), Draskovich János (főudvarmester), Dráva, Duna, Dunai svábok, Dunaszekcső, Dunántúl, Esterházy Pál (nádor), Fényes Elek, Fejérváry Imre, Festetics Pál (kamarai alelnök), Györffy György, Gyetvai János, Habsburg Birodalom, Hegyháti járás, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország, Jugoszlávia, Kardos Kálmán, Kálvinizmus, Község, Keresztes-Fischer Ferenc, Kertész Endre (forradalmár), Klimó György, Latin nyelv, Lipthay Béla (főispán), Magyar Királyság, Magyarok, Magyarország, Mailáth György (országbíró, 1818–1883), Mónosokor, Mecsek, Mohács, Mohácsi járás, Német nyelv, ..., Németek, Nesselrode Ferenc Vilmos, Nikolits Mihály, Okorág, Okorvölgy, Oszmán Birodalom, Pécs, Pécsi egyházmegye, Pécsi járás, Pécsi-víz, Pécsvárad, Pécsváradi járás, Perczel Miklós (honvédezredes), Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Római Birodalom, Római katolikus egyház, Sásd, Siklós, Siklósi járás, Somogy vármegye, Somssich Pongrác, Szapáry Lajos, Szentlőrinc, Szentlőrinci járás, Szerbek, Tatárjárás, Török hódoltság, Thurn Antal Kázmér, Tolna vármegye, Trianoni békeszerződés, Végh István, Végh Péter (országbíró), Verőce vármegye, Villány, 16. század, 17. század, 1805, 1845, 1857, 1880, 1910, 1918, 1920, 1991. Bővíteni index (44 több) »
Baranya megye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Baranya vármegye.
Új!!: Baranya vármegye története és Baranya megye · Többet látni »
Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság
A Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság (vagy Srpsko-mađarska republika Baranja-Baja) rövid életű, nyolc napig fennálló bábállam volt, amelyet 1921.
Új!!: Baranya vármegye története és Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság · Többet látni »
Baranyai-dombság
A Baranyai-dombság Baranya vármegyében nagyrészt Pécsvárad és Mohács között elterülő változatos felszínformájú dombvidék, a Dunántúli-dombság része.
Új!!: Baranya vármegye története és Baranyai-dombság · Többet látni »
Baranyavár
Baranyavár falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Baranya vármegye története és Baranyavár · Többet látni »
Baranyavári járás
A Baranyavári járás Baranya vármegye legdélebbi járása volt 1941.
Új!!: Baranya vármegye története és Baranyavári járás · Többet látni »
Batthyány Kázmér
Németújvári gróf Batthyány Kázmér Antal Ferenc (Pozsony, 1807. június 3. – Párizs, 1854. július 13.) reformkori liberális ellenzéki vezető, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc alatt pedig főispán, kormánybiztos és a Szemere-kormány tagjaként Magyarország első külügyminisztere volt.
Új!!: Baranya vármegye története és Batthyány Kázmér · Többet látni »
Batu kán
Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.
Új!!: Baranya vármegye története és Batu kán · Többet látni »
Bács-Bodrog vármegye
Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Baranya vármegye története és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »
Benyovszky Móric (főispán)
Gróf benyói és urbanói dr. Benyovszky Móric István Benő (Nagylég, 1872. április 8. – Budapest, 1936. február 4.) nagybirtokos főnemes, politikus, Baranya vármegye főispánja, Benyovszky Lajos ügyvéd fia, Benyovszky Rudolf hegedűművész testvére.
Új!!: Baranya vármegye története és Benyovszky Móric (főispán) · Többet látni »
Berényi Zsigmond
Gróf karancsberényi Berényi Zsigmond József (Bokod, 1694. szeptember 27. – Pécs, 1748. szeptember 25.) A Pécsi Egyházmegye 65.
Új!!: Baranya vármegye története és Berényi Zsigmond · Többet látni »
Bobánovics Jenő
Bobánovics Jenő (Csáktornya, 1904. április 7. – Budapest, 1983. október 16.) kommunista politikus, Somogy, majd Baranya vármegye főispánja.
Új!!: Baranya vármegye története és Bobánovics Jenő · Többet látni »
Boros István (biológus)
Boros István, születési és 1902-ig használt nevén Sauerwein István (Sárosd, 1891. szeptember 6. – Pécs, 1980. június 12.) biológus, zoológus, politikus.
Új!!: Baranya vármegye története és Boros István (biológus) · Többet látni »
Cienfuegos Alvarez
Cienfuegos Alvarez, eredeti nevén Álvaro de Cienfuegos SJ (Oviedo, Asztúria, 1657. február 27. – Róma, 1739. augusztus 19.) spanyol származású pécsi megyéspüspök.
Új!!: Baranya vármegye története és Cienfuegos Alvarez · Többet látni »
Dárda (település)
Dárda kicsi város Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Baranya vármegye története és Dárda (település) · Többet látni »
Draskovich János (főispán)
Gróf trakostyáni Draskovich János (1675 körül – Klenovnik, 1733. július 21.) nagybirtokos főnemes, Baranya és Valkó vármegye főispánja, altábornagy, királyi főkamarás, horvát bán.
Új!!: Baranya vármegye története és Draskovich János (főispán) · Többet látni »
Draskovich János (főudvarmester)
Gróf trakostyáni Draskovich János (1629 körül – 1692. április 2.) nagybirtokos főnemes, főudvarmester, Baranya és Valkó vármegye főispánja.
Új!!: Baranya vármegye története és Draskovich János (főudvarmester) · Többet látni »
Dráva
A Dráva forrása Villachnál Maribor alatt A Dráva (olaszul, szlovénül és horvátul Drava, németül Drau) a Duna jobb oldali mellékfolyója 40 095 km²-es vízgyűjtő területtel és 749 km-es hosszal.
Új!!: Baranya vármegye története és Dráva · Többet látni »
Duna
A Duna Európa második leghosszabb folyama az oroszországi Volga után.
Új!!: Baranya vármegye története és Duna · Többet látni »
Dunai svábok
A dunai svábok (más néven Duna menti németek, németül Donauschwaben) az egykori Magyar Királyság és utódállamai, így a mai Magyarország területén élő német nyelvű népcsoport elnevezése.
Új!!: Baranya vármegye története és Dunai svábok · Többet látni »
Dunaszekcső
Dunaszekcső község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.
Új!!: Baranya vármegye története és Dunaszekcső · Többet látni »
Dunántúl
A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.
Új!!: Baranya vármegye története és Dunántúl · Többet látni »
Esterházy Pál (nádor)
Galántai herceg Esterházy Pál (Kismarton, Habsburg Birodalom, 1635. szeptember 8. – Kismarton, Habsburg Birodalom, 1713. március 26.), a magyar arisztokrata Esterházy családból származó magyar gróf és birodalmi herceg, előbb Moson vármegye ispánja, majd a Magyar Királyság nádora 1681-től 1713-as haláláig.
Új!!: Baranya vármegye története és Esterházy Pál (nádor) · Többet látni »
Fényes Elek
Csokalyi Fényes Elek (Csokaly, 1807. július 7. – Újpest, 1876. július 23.) magyar statisztikus, közgazdasági statisztikai és földrajzi író, a honismereti szemlélet és munkálkodás hazai megteremtője, a magyarországi közgazdasági statisztika első jelentős képviselője, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja 1837-től, rendes tagja (1858–1867).
Új!!: Baranya vármegye története és Fényes Elek · Többet látni »
Fejérváry Imre
Dr.
Új!!: Baranya vármegye története és Fejérváry Imre · Többet látni »
Festetics Pál (kamarai alelnök)
Tolnai gróf Festetics Pál (Ság, 1722. december 7. – Pozsony, 1782. április 7.) nagybirtokos, kamarai alelnök, titkos tanácsos, Festetics György és Festetics Julianna apja.
Új!!: Baranya vármegye története és Festetics Pál (kamarai alelnök) · Többet látni »
Györffy György
Szigethi és nádudvari Györffy György (Szucság, 1917. augusztus 26. – Budapest, 2000. december 19.) Széchenyi-díjas történész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a történettudomány kandidátusa.
Új!!: Baranya vármegye története és Györffy György · Többet látni »
Gyetvai János
Gyetvai János (Szentlőrinckáta, 1889. április 8. – Budapest, 1967. május 14.) író, újságíró, politikus.
Új!!: Baranya vármegye története és Gyetvai János · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: Baranya vármegye története és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Hegyháti járás
A Hegyháti járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Baranya vármegye története és Hegyháti járás · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Baranya vármegye története és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvátok
A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.
Új!!: Baranya vármegye története és Horvátok · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: Baranya vármegye története és Horvátország · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: Baranya vármegye története és Jugoszlávia · Többet látni »
Kardos Kálmán
Kardos Kálmán (Kardoss, vaszkai és kardosfalvai, ill. kardosvaszkai, Hidas, 1839. június 5. – Hidas, 1916. június 1.) ügyvéd, főispán, országgyűlési képviselő.
Új!!: Baranya vármegye története és Kardos Kálmán · Többet látni »
Kálvinizmus
A „Református keresztyénség”, „Református hit” és „Kegyelem tana” ide vezetnek.
Új!!: Baranya vármegye története és Kálvinizmus · Többet látni »
Község
Községháza a Fejér vármegyei Káloz faluban A község a közigazgatási rendszer területi és szervezeti alapegysége a legtöbb európai (és számos Európán kívüli) országban.
Új!!: Baranya vármegye története és Község · Többet látni »
Keresztes-Fischer Ferenc
Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc (született Fischer Ferenc; Pécs, Ausztria–Magyarország, 1881. február 18. – Bécs, Osztrák Köztársaság, 1948. március 3.), magyar ügyvéd, politikus, korábban k. u. k. főhadnagy, előbb Baranya, Pécs és Somogy vármegye főispánja, majd a Magyar Királyság belügyminisztere 1931 és 1935 (a Károlyi Gyula- és a Gömbös-kormányok), valamint 1938 és 1944 között (az Imrédy-, a második Teleki-, a Bárdossy- és a Kállay-kormányok alatt), továbbá az ország ideiglenes miniszterelnöki teendőinek betöltője gróf Teleki Pál halálakor (1941. április 3.), majd Dr. Bárdossy László lemondását követően (1942. március 7–9. között).
Új!!: Baranya vármegye története és Keresztes-Fischer Ferenc · Többet látni »
Kertész Endre (forradalmár)
Kertész Endre (Fogaras, 1906. november 3. – Pécs, 1991. március 14.) ügyvéd, Baranya vármegye főispánja, politikus, jogtanácsos.
Új!!: Baranya vármegye története és Kertész Endre (forradalmár) · Többet látni »
Klimó György
A Klimó Györgynek állított emléktábla, a pécsi Szent István téren Klimó György (Lopassó, 1710. április 4. – Pécs, 1777. május 2.) római katolikus püspök Pécs városában, a korabeli tudomány és irodalom pártfogója.
Új!!: Baranya vármegye története és Klimó György · Többet látni »
Latin nyelv
A latin nyelv az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül a latin-faliszkuszi nyelvek csoportjába tartozó nyelv.
Új!!: Baranya vármegye története és Latin nyelv · Többet látni »
Lipthay Béla (főispán)
Báró kisfaludi és lubellei Lipthay Béla (Pest-Belváros, 1827. január 27. – Budapest, 1899. május 11.) 1848/49-es honvédszázados, Baranya és Pest megyék főispánja, országgyűlési képviselő, főrendiházi tag.
Új!!: Baranya vármegye története és Lipthay Béla (főispán) · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Baranya vármegye története és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és Magyarok · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Baranya vármegye története és Magyarország · Többet látni »
Mailáth György (országbíró, 1818–1883)
Ifjabb székhelyi Mailáth György József Lipót Károly Ambrus (Pozsony, 1818. december 8. – Budapest, Várnegyed, 1883. március 29.) országbíró és a főrendiház elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatótanácsának tiszteleti tagja.
Új!!: Baranya vármegye története és Mailáth György (országbíró, 1818–1883) · Többet látni »
Mónosokor
#ÁTIRÁNYÍTÁS Okorág Kategória:Magyarország megszűnt települései Kategória:Baranya vármegye települései.
Új!!: Baranya vármegye története és Mónosokor · Többet látni »
Mecsek
A Mecsek középhegység a Dél-Dunántúlon, Pécstől északra.
Új!!: Baranya vármegye története és Mecsek · Többet látni »
Mohács
Mohács a Dunáról Mohács (Moosach) város Baranya vármegyében, a Mohácsi járás központja, a megye harmadik legnépesebb települése.
Új!!: Baranya vármegye története és Mohács · Többet látni »
Mohácsi járás
A Mohácsi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Baranya vármegye története és Mohácsi járás · Többet látni »
Német nyelv
A német a germán nyelvek nyugati ágába tartozó nyelv.
Új!!: Baranya vármegye története és Német nyelv · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Baranya vármegye története és Németek · Többet látni »
Nesselrode Ferenc Vilmos
Gróf Nesselrode Ferenc Vilmos, Wilhelm Franz Johann Bertrand von Nesselrode (Düsseldorf, 1652. június 26. – Pécs, 1732. szeptember 29.) megyéspüspök.
Új!!: Baranya vármegye története és Nesselrode Ferenc Vilmos · Többet látni »
Nikolits Mihály
Nikolits Mihály (Lugos, 1901. szeptember 23. – Budapest, 1992. október 3.) magyar köztisztviselő, 1938–1945 között pécsi, 1943–1945 között Baranya vármegyei főispán, 1939-től Magyarország mozgósítási kormánybiztosa.
Új!!: Baranya vármegye története és Nikolits Mihály · Többet látni »
Okorág
Okorág község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Új!!: Baranya vármegye története és Okorág · Többet látni »
Okorvölgy
Okorvölgy község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Új!!: Baranya vármegye története és Okorvölgy · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: Baranya vármegye története és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pécs
Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.
Új!!: Baranya vármegye története és Pécs · Többet látni »
Pécsi egyházmegye
A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben.
Új!!: Baranya vármegye története és Pécsi egyházmegye · Többet látni »
Pécsi járás
A Pécsi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Baranya vármegye története és Pécsi járás · Többet látni »
Pécsi-víz
A Pécsi-víz Pécsett ered, Baranya vármegyében.
Új!!: Baranya vármegye története és Pécsi-víz · Többet látni »
Pécsvárad
Pécsvárad (vagy Petschwar) város Baranya vármegyében, a Pécsváradi járás székhelye.
Új!!: Baranya vármegye története és Pécsvárad · Többet látni »
Pécsváradi járás
A Pécsváradi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Baranya vármegye története és Pécsváradi járás · Többet látni »
Perczel Miklós (honvédezredes)
Bonyhádi lovag Perczel Miklós (Bonyhád, 1812. december 15. – Baja, 1904. március 14.) Baranya vármegye és Pécs szabad királyi város főispánja, politikus, az 1848–49 évi szabadságharcban honvédezredes, az amerikai polgárháborúban az északi hadsereg ezredese, Perczel Mór honvédtábornok öccse.
Új!!: Baranya vármegye története és Perczel Miklós (honvédezredes) · Többet látni »
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Új!!: Baranya vármegye története és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »
Római Birodalom
Romulust és Remust szoptatja A Római Birodalom az ókori Róma által létrehozott államalakulat volt a Földközi-tenger medencéjében.
Új!!: Baranya vármegye története és Római Birodalom · Többet látni »
Római katolikus egyház
A római katolikus egyház vagy saját szóhasználatában Római Katolikus Anyaszentegyház a világ legnagyobb keresztény felekezete.
Új!!: Baranya vármegye története és Római katolikus egyház · Többet látni »
Sásd
Sásd város Baranya vármegyében.
Új!!: Baranya vármegye története és Sásd · Többet látni »
Siklós
Siklós város Baranya vármegyében, a Siklósi járás központja.
Új!!: Baranya vármegye története és Siklós · Többet látni »
Siklósi járás
A Siklósi járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Baranya vármegye története és Siklósi járás · Többet látni »
Somogy vármegye
Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.
Új!!: Baranya vármegye története és Somogy vármegye · Többet látni »
Somssich Pongrác
Saárdi gróf Somssich Pongrác (Somogysárd, 1788. május 17. – Mike, 1849. augusztus 29.) politikus, Baranya vármegye főispánja, államtanácsos, királyi személynök, Országos Honvédelmi Bizottmánynak a tagja, az MTA igazgatósági tagja, alnádor.
Új!!: Baranya vármegye története és Somssich Pongrác · Többet látni »
Szapáry Lajos
Dr.
Új!!: Baranya vármegye története és Szapáry Lajos · Többet látni »
Szentlőrinc
Szentlőrinc város Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járás székhelye.
Új!!: Baranya vármegye története és Szentlőrinc · Többet látni »
Szentlőrinci járás
A Szentlőrinci járás Baranya vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.
Új!!: Baranya vármegye története és Szentlőrinci járás · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: Baranya vármegye története és Szerbek · Többet látni »
Tatárjárás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tatárjárás (egyértelműsítő lap).
Új!!: Baranya vármegye története és Tatárjárás · Többet látni »
Török hódoltság
Erdélyi fejedelemséget, valamint a Kanizsai-, Budai-, Egri-, Temesvári- és Váradi- vilajetet. A török hódoltság a Kárpát-medence területének az Oszmán Birodalom uralma alatt álló része volt Buda 1541-es elfoglalásától több mint másfél évszázadig, a terület Habsburg irányítás alatt történt felszabadításáig (1686–1699).
Új!!: Baranya vármegye története és Török hódoltság · Többet látni »
Thurn Antal Kázmér
Vallesassinai gróf Thurn Antal Kázmér (Csehország, ? – Bécs, 1734. december 25.) megyéspüspök.
Új!!: Baranya vármegye története és Thurn Antal Kázmér · Többet látni »
Tolna vármegye
Tolna vármegye, 1950 és 2022 között Tolna megye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység Magyarországon, a Dél-Dunántúlon.
Új!!: Baranya vármegye története és Tolna vármegye · Többet látni »
Trianoni békeszerződés
date.
Új!!: Baranya vármegye története és Trianoni békeszerződés · Többet látni »
Végh István
Verebi Végh István (Bécs, 1762. augusztus 4. – Damonya, 1834. szeptember 30.) a Tartománybiztosság főigazgatója, királyi biztos, Baranya vármegye főispánja, koronaőr.
Új!!: Baranya vármegye története és Végh István · Többet látni »
Végh Péter (országbíró)
Verebi Végh Péter (Vereb, 1725. december 12. – Sopron, 1807. március 5.) királyi tanácsos, tárnokmester, országbíró.
Új!!: Baranya vármegye története és Végh Péter (országbíró) · Többet látni »
Verőce vármegye
Verőce vármegye (németül Komitat Virovititz, horvátul Virovitica / Virovitička županija, szlovákul Virovitická župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli, Horvát–Szlavónországhoz tartozó részében.
Új!!: Baranya vármegye története és Verőce vármegye · Többet látni »
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Baranya vármegye története és Villány · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: Baranya vármegye története és 16. század · Többet látni »
17. század
A 17.
Új!!: Baranya vármegye története és 17. század · Többet látni »
1805
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és 1805 · Többet látni »
1845
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és 1845 · Többet látni »
1857
Az első, "a szó szűkebb értelmében vett világválság" éve.
Új!!: Baranya vármegye története és 1857 · Többet látni »
1880
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és 1880 · Többet látni »
1910
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és 1910 · Többet látni »
1918
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és 1918 · Többet látni »
1920
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és 1920 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: Baranya vármegye története és 1991 · Többet látni »
