Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Angoulême-i Izabella, Aragóniai Izabella francia királyné, Artois-i Blanka navarrai királyné, Berengária kasztíliai királynő, Bourbon Margit navarrai királyné, Franciaországi Izabella angol királyné, I. Eduárd angol király, I. Henrik navarrai király, I. Jakab aragóniai király, I. Johanna navarrai királynő, I. Theobald navarrai király, II. Eduárd angol király, III. Eduárd angol király, III. Fülöp francia király, III. Ferdinánd kasztíliai király, III. Henrik angol király, IV. Fülöp francia király, IV. Rajmond Berengár provence-i gróf, IX. Alfonz leóni király, IX. Lajos francia király, János angol király, Június 18., Kasztíliai Eleonóra angol királyné, Magyarországi Jolán aragóniai királyné, Nijmegen, Provence-i Eleonóra, Provence-i Margit francia királyné, Robert d’Artois (1216–1250), Savoyai Beatrix provence-i grófné, VI. Fülöp francia király, Woodstock (Oxfordshire), XI. Alfonz kasztíliai király, 1318, 1355.
Angoulême-i Izabella
#ÁTIRÁNYÍTÁS Angoulême-i Izabella angol királyné.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Angoulême-i Izabella · Többet látni »
Aragóniai Izabella francia királyné
Aragóniai Izabella sírja a Saint-Denis-székesegyházban Aragóniai Izabella (1247 – Cosenza, 1271. január 28.) Franciaország királynéja, III. (Merész) Fülöp első felesége, I. (Hódító) Jakab aragóniai király és Magyarországi Jolánta lánya – ezáltal II. András magyar király unokája – volt.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Aragóniai Izabella francia királyné · Többet látni »
Artois-i Blanka navarrai királyné
Artois-i Blanka navarrai királyné, I. Henrik navarrai király felesége és I. Johanna navarrai királynő édesanyja.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Artois-i Blanka navarrai királyné · Többet látni »
Berengária kasztíliai királynő
Berengária a Burgundiai-házból származó kasztíliai királynő (1217), apja VIII. (Nemes) Alfonz (1155–1214) kasztíliai király, anyja a Plantagenêt-házból származó Eleonóra (1161? 1162? – 1214), II. Henrik angol király (1133 - 1189) és Aquitániai Eleonóra (1122 - 1204) lánya, I. (Oroszlánszívű) Richárd (1157 - 1199) királynak a húga, I. (Földnélküli) János (1167 - 1216) királynak a nővére.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Berengária kasztíliai királynő · Többet látni »
Bourbon Margit navarrai királyné
Bourbon Margit (1211 – Provins, Franciaország, 1256. április 12.) I. Theobald navarrai király felesége.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Bourbon Margit navarrai királyné · Többet látni »
Franciaországi Izabella angol királyné
Franciaországi Izabella (Párizs, 1292 k. – Castle Rising, Norfolk, 1358. augusztus 23.) Anglia királynéja 1308–1327 között.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Franciaországi Izabella angol királyné · Többet látni »
I. Eduárd angol király
I. Eduárd (melléknevein Nyakigláb Eduárd vagy a Skótok pörölye; 1239. június 17./18. – 1307. július 7.) Anglia királya 1272-től haláláig. Eduárd III. Henrik angol király egyetlen (bizonyítottan létezett) fiaként született. Trónörökösként már fiatal korában bevonták a politikai küzdelmekbe, melyek idővel a bárók lázadásává és polgárháborúvá fajultak. A herceg 1259-ben ideiglenesen a főurak reformmozgalma mellé állt, de miután kibékült bizonytalan politikájú apjával, a királyi párt egyik fő támaszává lépett elő. Egy elvesztett csata után túszként tartották fogva, ám szökése után az 1265-ös eveshami csatában legyőzte, és megölte a lázadók vezérét, Simon de Montfort-t. A polgárháború végeztével Eduárd csatlakozott a Szentföldre induló nyolcadik keresztes hadjárathoz. A keresztes háború sikertelennek bizonyult, és Eduárd a hazaúton értesült arról, hogy apja meghalt, ő pedig Anglia királya lett. Lassan, másfél évig utazgatva ért haza, és 1274. augusztus 19-én koronázták meg a westminsteri apátságban. 1276–77-ben elfojtott egy kisebb walesi lázadást (a walesi hercegségeket angol vazallusoknak tekintette), majd amikor 1282-ben ismét fellázadtak, teljesen meghódította, és angol igazgatás alá helyezte a térséget. Erről az eseményről szól Arany János A walesi bárdok című költeménye. Hódítása megszilárdítására várakat építtetett, és angol lakosságú városokat alapított. Uralkodása idején örökösödési válság tört ki Skóciában, amikor a kiskorú Margit királynő meghalt. Eduárd a helyzetet kihasználva kiterjesztette hatalmát a szomszédos országra. Döntőbíróként lépett fel a számos trónkövetelő igényének elbírálására, de miután a skótok megválasztották John Balliolt, továbbra is Skócia hűbéruraként viselkedett. Ugyanekkor háborúba keveredett IV. Fülöp francia királlyal, aki el kívánta kobozni Aquitania hercegségét (amely addig perszonáluniót alkotott Angliával). A háborúk költségeinek fedezésére Eduárd több alkalommal különadót vetett ki, valamint kiűzte a zsidókat országából, hogy elkobzott vagyonukkal, illetve a száműzésük jelentette politikai tőkét felhasználva újabb adókat szedve feltöltse kincstárát. A főurak egy része tiltakozott a magas adóterhek miatt, és a belpolitikai helyzet közel állt az újabb polgárháborúhoz, amikor a skótok William Wallace által vezetett újabb lázadása egy táborban egyesítette a királyt és báróit. A kezdeti angol sikerek után a skótok győzelmeket arattak; a rossz egészségű Eduárd erre maga indult északnak, de útközben megbetegedett és meghalt. I. Eduárd 188 cm-es testalkatával jóval kortársai fölé magasodott, emiatt kapta a Nyakigláb Eduárd gúnynevet. Heves vérmérsékletű, dühkitörésekre hajlamos férfi volt, aki könnyedén meg tudta félemlíteni ellenfeleit. Alattvalói tisztelték katonai képességei, adminisztrációs tehetsége és vallásos buzgalma miatt. Bár a walesi és skóciai hadjárataiban néha kimondottan kegyetlenül viselkedett, rátermett uralkodóként helyreállította országa apja uralma alatt szétzilálódott rendjét, végleg meghódította Walest, és ideiglenesen uralma alá hajtotta Skóciát is.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és I. Eduárd angol király · Többet látni »
I. Henrik navarrai király
A Champagne-házból származó I. (Kövér) Henrik navarrai király 1270-től 1274-ig uralkodott, egyidejűleg III.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és I. Henrik navarrai király · Többet látni »
I. Jakab aragóniai király
I.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és I. Jakab aragóniai király · Többet látni »
I. Johanna navarrai királynő
I. Johanna királynő pecsétje I. Johanna (Bar-sur-Seine, 1273. január 14. – Vincennes, 1305. április 2.) navarrai királynő, aki 1274-től 1305-ig uralkodott (egyidejűleg I. Johanna néven Champagne grófnője is), a Navarrai Királyság utolsó uralkodója volt a Champagne-i házból, I. (Kövér) Henrik (1249–1274) király leánya és utódja.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és I. Johanna navarrai királynő · Többet látni »
I. Theobald navarrai király
A Champagne-i házból származó I. (Utószülött, avagy Trubadúr) Theobald (franciául: Thibaut, magyarosan: Tibold), navarrai királyként 1234-től 1253-ig uralkodott, IV.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és I. Theobald navarrai király · Többet látni »
II. Eduárd angol király
II.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és II. Eduárd angol király · Többet látni »
III. Eduárd angol király
III.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és III. Eduárd angol király · Többet látni »
III. Fülöp francia király
III.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és III. Fülöp francia király · Többet látni »
III. Ferdinánd kasztíliai király
III. (Szent) Ferdinánd, a Burgundiai-házból származó kasztíliai király (1217–1252) és leóni király (1230–1252), a királyságok történetének egyik legjelentősebb uralkodója. Kasztíliai Berengária konstantinápolyi latin császárné bátyja.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és III. Ferdinánd kasztíliai király · Többet látni »
III. Henrik angol király
III.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és III. Henrik angol király · Többet látni »
IV. Fülöp francia király
IV.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és IV. Fülöp francia király · Többet látni »
IV. Rajmond Berengár provence-i gróf
#ÁTIRÁNYÍTÁS IV. Rajmund Berengár provence-i gróf.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és IV. Rajmond Berengár provence-i gróf · Többet látni »
IX. Alfonz leóni király
IX. Alfonz a Burgundiai-házból származó leóni király (1188 – 1230) II. Ferdinánd (1137 - 1188) leóni király fia és utóda, akinek az édesanyja Urraca (1151 – 1188) volt, II. Ferdinánd első felesége, I. Alfonz (1109? – 1185) portugál királynak és Savoyai Matildának (1125 – 1157) a leánya, a házasságot egyébként a pápa 1175-ben érvénytelenítette.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és IX. Alfonz leóni király · Többet látni »
IX. Lajos francia király
IX.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és IX. Lajos francia király · Többet látni »
János angol király
János vagy Földnélküli János (1166/1167. december 24. – 1216. október 19.) Anglia királya 1199-től haláláig. Uralkodása során elvesztette Normandiát. Az angol bárók lázadását követően János írta alá a Magna Cartát, az angol alkotmányos rendszer történetének egyik legelső alapdokumentumát. János II. Henrik angol király ötödik és egyben legkisebb fiaként született, és emiatt sokáig nem számíthatott jelentős földbirtokokra; ekkor kapta a „Földnélküli” gúnynevet. Bátyjai 1173-ban kezdődött és 1174-ben levert lázadását követően azonban ő vált apja kedvencévé. Henrik kinevezte őt Írország urává, és tekintélyes birtokokkal látta el Angliában és a kontinensen. Amikorra bátyja, Oroszlánszívű Richárd trónra lépett, többi fiútestvére már meghalt, így ő lett az angol trón örököse. Mialatt Richárd a harmadik keresztes háború során a Szentföldön tartózkodott, János megpróbálta megszerezni a hatalmat, de nem járt sikerrel. Richárd 1199-ben gyermektelenül halt meg, így Jánost Anglia királyává koronázták. A másik jelölt, unokaöccse, Artúr bretagne-i herceg számíthatott Fülöp francia király támogatására. 1200-ban azonban a Le Goulet-i szerződésben János és Fülöp rendezték területi vitájukat a francia területeken. 1202-ben Jánosnak sikerült elfognia Artúrt, akit meggyilkoltatott, amikor szorult helyzetbe került. Hívei emiatt azonban, és azért, ahogyan a normandiai, breton és anjoui nemesekkel bánt, még inkább elpártoltak tőle. 1204-ben a franciák teljesen megszállták az angol koronához tartozó Normandiát. A következő évtized során János elsődleges célja a hercegség visszafoglalása lett, ezért új adókat vetett ki, megreformálta a hűbéri katonai szolgálat rendjét és az igazságszolgáltatást. Jogi reformjai maradandó nyomot hagytak az angol szokásjogban. 1209-ben a canterburyi érsek kinevezése fölötti vita miatt III. Ince pápa kiátkozta, Angliát pedig egyházi tilalom alá helyezte. Az interdiktumot csak 1213-ban oldották fel. 1214-ben János megindította Normandia visszafoglalását célzó hadjáratát, de a bouvines-i csatában szövetségesei döntő vereséget szenvedtek. Hazatérése után az angol bárók a magas adók és a főurakkal való bánásmódja miatt fellázadtak ellene. Az egyezkedés során mindkét fél aláírta a Magna Cartát, bár a benne foglaltakat egyik fél sem kívánta betartani. Amikor a harcokban János felülkerekedett, a bárók behívták Fülöp francia király fiát, Oroszlán Lajost. János kelet-angliai hadjáratán elkapta a vérhast és 1216. október 19-én meghalt. A trónon kilencéves fia, III. Henrik követte. János sokáig vitatott személyisége volt az angol történelemnek, a vele ellenséges középkori krónikások kegyetlennek, kapzsinak, istentelennek és bujának írták le. A reformáció után példaként tekintették a pápával szembeni kiállását. A viktoriánus irodalomban és a modern Robin Hood-történetekben negatív figuraként szerepel. Ma a történészek árnyaltabban látják alakját: bár jelleme még a kor standardjaival mérve is hagy kívánnivalót maga után, emellett művelt volt, hadseregét jól szervezte, és nagy gondot fordított a megfelelő közigazgatásra és igazságszolgáltatásra.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és János angol király · Többet látni »
Június 18.
Névnapok: Arnold, Levente + Arnó, Arnót, Dezdemóna, Dolóresz, Doloróza, Efraim, Eliz, Eufémia, Evódia, Ilmár, Levéd, Levedi, Levendula, Márk, Markó, Márkó, Márkus, Sudár, Sudárka.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Június 18. · Többet látni »
Kasztíliai Eleonóra angol királyné
Kasztíliai Eleonóra (Kasztília, 1241. – Harby, 1290. november) I. Eduárd angol király felesége volt.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Kasztíliai Eleonóra angol királyné · Többet látni »
Magyarországi Jolán aragóniai királyné
Árpád-házi Jolán aragóniai királyné, született Jolán magyar királyi hercegnő (katalánul: Violant d'Hongria, aragóniai nyelven: reina Biolant d’Aragón / Violant d’Hongría,; Esztergom, 1219 után – Huesca, 1251. október 9.) magyar királyi hercegnő, házassága révén Aragónia–Katalónia királynéja és Montpellier úrnője.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Magyarországi Jolán aragóniai királyné · Többet látni »
Nijmegen
Nijmegen (holland,, helyi tájszólásban Nimwèège, németül: Nimwegen, franciául: Nimègue, spanyolul: Nimega) holland város és önkormányzat (község) Hollandia Gelderland tartományában, a német határ közelében.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Nijmegen · Többet látni »
Provence-i Eleonóra
#ÁTIRÁNYÍTÁS Provence-i Eleonóra angol királyné.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Provence-i Eleonóra · Többet látni »
Provence-i Margit francia királyné
Provence-i Margit (1221 – Párizs, 1295. december 20.) a középkori Franciaország királynéja, IX. (Szent) Lajos felesége és III. (Merész) Fülöp anyja volt.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Provence-i Margit francia királyné · Többet látni »
Robert d’Artois (1216–1250)
I.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Robert d’Artois (1216–1250) · Többet látni »
Savoyai Beatrix provence-i grófné
Savoyai Beatrix (1198 körül – 1267 körül) Tamás savoyai gróf és genfi Margit leánya.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Savoyai Beatrix provence-i grófné · Többet látni »
VI. Fülöp francia király
VI.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és VI. Fülöp francia király · Többet látni »
Woodstock (Oxfordshire)
Woodstock egy kisváros az angliai Oxfordshire-ben, Oxfordtól 13 kilométerre északnyugatra.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és Woodstock (Oxfordshire) · Többet látni »
XI. Alfonz kasztíliai király
XI. (Bosszúálló, vagy Igazságos) Alfonz, a Burgundiai-házból származó kasztíliai és leóni király (1312 – 1350) IV. Ferdinánd (1285 – 1312) kasztíliai és leóni király fia és utóda. Édesanyja, Konstancia (1290 – 1313) Dénes (1261 – 1325) portugál királynak és feleségének, az aragóniai királyi családból származó Portugáliai Szent Erzsébetnek (1271 – 1336) volt a leánya.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és XI. Alfonz kasztíliai király · Többet látni »
1318
Nincs leírás.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és 1318 · Többet látni »
1355
Nincs leírás.
Új!!: Angliai Eleonóra gelderni hercegné és 1355 · Többet látni »
