Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
28 kapcsolatok: Albánia, Autóút, Autópálya, Balkán (térség), Durrës, Elbasan, Európai Unió, Fier, Gjirokastra, Kavaja, Kilométer, Koplik, Korça, Kukës, Lezha, Librazhd, Lushnja, Magyarország, Ország, Pogradec, Prrenjas, Rrëshen, Rrogozhina, Shkodra, Szocializmus, Tepelena, Tirana, Vlora.
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: Albánia autópályái és Albánia · Többet látni »
Autóút
Autóút Autóút vége Az autóút: gyorsforgalmi út, kizárólag gépjárműforgalomra, külterületen két vagy több, belterületen négy vagy több forgalmi sávval, egy vagy – egymástól fizikailag elválasztott – két pályával.
Új!!: Albánia autópályái és Autóút · Többet látni »
Autópálya
W Az M1-es autópálya Magyarországon Magyarország autópályáinak keresztmetszeti méretei A magyar KRESZ szerint az autópálya "jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út".
Új!!: Albánia autópályái és Autópálya · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: Albánia autópályái és Balkán (térség) · Többet látni »
Durrës
Durrës (régi magyar neve: Duránc) város Albánia középső partvidéki részén, az azonos nevű Durrës kerület székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Durrës · Többet látni »
Elbasan
Elbasan város Albánia központi részén, a Shkumbin folyó kiterjedt, nyílt völgysíkságában, az Elbasani-sík északkeleti peremén, Tiranától légvonalban 33, közúton 40 kilométerre délkeleti irányban.
Új!!: Albánia autópályái és Elbasan · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: Albánia autópályái és Európai Unió · Többet látni »
Fier
Fier (aromán Fearica) város Albánia délnyugati részén, Vlora városától légvonalban 30 kilométerre észak–északkeletre, az Adriai-tenger partjától mintegy 15 kilométerre.
Új!!: Albánia autópályái és Fier · Többet látni »
Gjirokastra
Gjirokastra hagyományos házai, 2001-es fotó Gjirokastra (vagy, aromunul Arghirocastru) Albánia déli részén található kisváros az É.sz.
Új!!: Albánia autópályái és Gjirokastra · Többet látni »
Kavaja
Kavaja város Albánia középső részén, Durrës városától légvonalban 16, közúton 21 kilométerre délkeletre, az Adriai-tenger partján elterülő Kavajai-síkon.
Új!!: Albánia autópályái és Kavaja · Többet látni »
Kilométer
A kilométer (SI-jele: km) hosszúságegység a metrikus rendszerben, amely egyenlő ezer méterrel (a kilo- az 1000-szeres szorzó SI-prefixuma).
Új!!: Albánia autópályái és Kilométer · Többet látni »
Koplik
Keresztelő Szent János-templom Koplik, korábbi nevén Koplik i Poshtëm város Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 17, közúton 18 kilométerre észak–északnyugati irányban, a Shkodrai-síkság északi részén.
Új!!: Albánia autópályái és Koplik · Többet látni »
Korça
bélyegkép Korça (/Koritsza, aromunul Corita,, vagy) város Albánia délkeleti részén, a görög határ közelében, az azonos nevű Korça kerület székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Korça · Többet látni »
Kukës
Kukës város Albánia északkeleti részén, Shkodra városától légvonalban 75 kilométerre keletre, a koszovói határ közelében, a Drin folyó völgyében felduzzasztott Fierzai-tó partján.
Új!!: Albánia autópályái és Kukës · Többet látni »
Lezha
Lezha kisváros Albánia északnyugati részén, az azonos nevű Lezha kerület székhelye, egyúttal püspöki székhely.
Új!!: Albánia autópályái és Lezha · Többet látni »
Librazhd
Librazhd kisváros Kelet-Albániában, Elbasan városától légvonalban 21, közúton 25 kilométerre északkeletre, Elbasan megyében.
Új!!: Albánia autópályái és Librazhd · Többet látni »
Lushnja
Lushnja város Közép-Albánia nyugati részén, az azonos nevű Lushnja kerület székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Lushnja · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: Albánia autópályái és Magyarország · Többet látni »
Ország
Az ország az a rendszerint összefüggő politikai földrajzi területi egység, amelyet a többi ország önálló, (szuverén) államnak ismer el.
Új!!: Albánia autópályái és Ország · Többet látni »
Pogradec
Pogradec város és alközség Albánia délkeleti részén, az albán–macedón határon fekvő Ohridi-tó délnyugati partját alkotó, hegyek körbeölelte árkos süllyedékben, Korçától légvonalban 35, közúton 40 kilométerre észak–északnyugati irányban.
Új!!: Albánia autópályái és Pogradec · Többet látni »
Prrenjas
Prrenjas (gyakran Përrenjas) város és alközség Albánia délkeleti részén, a Shkumbin felső völgye és az Ohridi-tó közötti Domosdovai-fennsíkon, Elbasantól légvonalban 40, közúton 55 kilométerre délkelet–keleti irányban.
Új!!: Albánia autópályái és Prrenjas · Többet látni »
Rrëshen
Rrëshen kisváros Albánia északnyugati részén, Lezhától légvonalban 20 kilométerre keleti irányban, a Mirdita vidékének a Kis-Fan folyó partján fekvő közigazgatási és gazdasági központja, a római katolikus Rrësheni egyházmegye székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Rrëshen · Többet látni »
Rrogozhina
Rrogozhina város, egyúttal községközpont és alközség Albánia középső részén, Durrës városától légvonalban 31, közúton 39 kilométerre délkeletre, a Shkumbin folyó jobb partján.
Új!!: Albánia autópályái és Rrogozhina · Többet látni »
Shkodra
Shkodra látképe a Buna folyóval és a Shkodrai-tóval Shkodra (aromunul és, vagy Skadar,, régi magyar nevén Szkutari vagy Kadar) város Albánia északnyugati részén, a montenegrói határ közelében, az azonos nevű Shkodra kerület székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Shkodra · Többet látni »
Szocializmus
Egy jellegzetes transzparens a magyar szocializmus hajnalán, az 1947. május elsejei felvonuláson Szocialista Brigád kitűző A szocializmus (latin socius.
Új!!: Albánia autópályái és Szocializmus · Többet látni »
Tepelena
Tepelena kisváros Albánia déli részén, az azonos nevű Tepelena kerület székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Tepelena · Többet látni »
Tirana
Tirana Albánia fővárosa, egyben az azonos nevű Tirana kerület székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Tirana · Többet látni »
Vlora
A Vlorai-öböl látképe Vlora (/Aulón, aromunul és,, régi magyar nevén Avlona vagy Valóna) város Albánia délnyugati részén, az Adriai-tenger partján, az azonos nevű Vlora kerület székhelye.
Új!!: Albánia autópályái és Vlora · Többet látni »
