Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
115 kapcsolatok: A török kiűzése Magyarországról, Adriai-tenger, Albánia, Algír, Ausztria, Azovi erőd, Égei-tenger, Bajorország, Balkán (térség), Bécs, Besszarábia, Bosznia-Hercegovina, Boszporusz, Brandenburg, Buda (történelmi település), Budapest, Dalmácia, Dardanellák, Egyiptom, Első világháború, Erdély, Erdélyi Fejedelemség, Esztergom, Európa, Földközi-tenger, Fekete-tenger, Felső-Magyarországi Fejedelemség, Francia–spanyol háború (1683–1684), Franciaország, Galícia, Görögök, Görögország, Habsburg Birodalom, Havasalföld, Hercegovina, Hmelnickij, Horvátország, I. Péter orosz cár, II. Ágost lengyel király, III. János lengyel király, Jón-tenger, Július 14., Június 7., Kahlenbergi csata, Kamjanec-Pogyilszkij, Kandiai háború, Kara Musztafa pasa, Karlócai béke, Konstantinápoly, Konstantinápolyi béke (1700), ..., Krím, Krími Tatár Kánság, Kurucok, Lengyel–Litván Unió, Lengyel–litván unió, Lengyelország, Magyar Királyság, Magyarország, Moldva (fejedelemség), Morea, Nagyharsányi csata, Német-római Birodalom, Orosz Birodalom, Orosz–török háború (1676–81), Orosz–török háborúk, Oszmán Birodalom, Pápai Állam, Pápai állam, Párkányi csata, Peloponnészosz, Pfalzi örökösödési háború, Préveza, Rajna, Regensburgi fegyverszünet, Savoyai Hercegség, Spanyolok, Spanyolország, Szalánkeméni csata, Szászország, Szent István Lovagrend (Toszkána), Szent Liga (1684), Szerbek, Szerbia, Szuverén Máltai Lovagrend, Taganrog, Török háborúk Magyarországon, Temesköz, Temesvár, Thököly Imre, Tunisz, Ukrajna, V. Iván orosz cár, Velence (Olaszország), Velencei Köztársaság, XI. Ince pápa, XIV. Lajos francia király, Zentai csata, 16. század, 1669, 1672, 1683, 1684, 1685, 1686, 1687, 1688, 1689, 1690, 1691, 1694, 1695, 1696, 1697, 1700, 1998. Bővíteni index (65 több) »
A török kiűzése Magyarországról
A török kiűzése Magyarországról (más szóval nagy török háború vagy török elleni visszafoglaló háború) annak a nagy hadjáratsorozatnak volt az eredménye, amellyel a történelmi Magyar Királyság területének nagy részéről kiszorították az Oszmán Birodalmat.
Új!!: A Szent Liga háborúja és A török kiűzése Magyarországról · Többet látni »
Adriai-tenger
Az Adriai-tenger, gyakran csak Adria a Földközi-tenger része, annak az Appennin- és a Balkán-félszigetek által határolt öble, egyben legészakibb nyúlványa.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Adriai-tenger · Többet látni »
Albánia
Az Albán Köztársaság vagy Albánia (albánul Republika e Shqipërisë vagy Shqipëria, feltételezett jelentése: ’sasok földje’) Délkelet-Európában, a Balkán-félszigeten fekvő független állam.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Albánia · Többet látni »
Algír
A város és a kikötő, 1921 körül Algír Algéria fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Algír · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Ausztria · Többet látni »
Azovi erőd
Az azovi erőd (oroszul Азовская крепость) erődítmény Azov városában, Oroszországban, a Rosztovi területen, szemközt a Don folyóval és északon az azovi kikötővel.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Azovi erőd · Többet látni »
Égei-tenger
Az Égei-tenger a Földközi-tenger egyik nyúlványa, mely a görög félsziget és Anatólia között helyezkedik el.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Égei-tenger · Többet látni »
Bajorország
Bajorország (németül Bayern) Németország legnagyobb területű tartománya.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Bajorország · Többet látni »
Balkán (térség)
A Balkán-félsziget és a Regát területét történelmi-kulturális vonatkozásban egy régiónak lehet tekinteni, s egyszerűen a Balkán névvel szokás jelölni.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Balkán (térség) · Többet látni »
Bécs
Bécs (németül: Wien, bajor nyelvjárás szerint: Wean) Ausztria fővárosa és egyben legnagyobb városa, valamint az ország kilenc szövetségi tartománya közül az egyik.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Bécs · Többet látni »
Besszarábia
Besszarábia (románul Basarabia, ukránul Бессарабія, régi magyar neve: Bazarábföld) a Prut, a Dnyeszter, és a Duna-delta által határolt terület, amely jórészt megegyezik a mai Moldovai Köztársasággal, kisebb déli része azonban 1940-ben a Szovjetunióhoz, 1991-ben pedig Ukrajnához került.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Besszarábia · Többet látni »
Bosznia-Hercegovina
Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »
Boszporusz
A Boszporusz (görögül: Βόσπορος, törökül: Boğaziçi vagy İstanbul Boğazı) Európát Ázsiától elválasztó tengerszoros, amely a Fekete-tengert (törökül: Karadeniz, görögül: Μαύρη Θάλασσα) a Márvány-tengerrel (törökül: Marmara Denizi, görögül: Θάλασσα τουΜαρμαρά) köti össze.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Boszporusz · Többet látni »
Brandenburg
Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Brandenburg · Többet látni »
Buda (történelmi település)
Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Buda (történelmi település) · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Budapest · Többet látni »
Dalmácia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Dalmácia (egyértelműsítő lap).
Új!!: A Szent Liga háborúja és Dalmácia · Többet látni »
Dardanellák
A Dardanellák (törökül: Çanakkale Boğazı, görögül: Δαρδανέλλια, Dardanellia), korábbi nevén Hellészpontosz, görögül Ἑλλήσποντος, Hellespontos) az Égei-tengert a Márvány-tengerrel összekötő tengerszoros. Hossza 70 km, szélessége kb. 1200 és 6000 méter között váltakozik. Átlagos mélysége 55 méter, legmélyebb pontja 82 méter. A tengerszoros elválasztja Európát (a Gallipoli-félszigetet) Ázsiától. Nevét Dardania városáról kapta, mely az ókorban az ázsiai oldalon feküdt. A Dardanellák legnagyobb városa Çanakkale, és itt található az első világháborúban fontos szerepet betöltő Gallipoli (törökül Gelibolu) is.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Dardanellák · Többet látni »
Egyiptom
Egyiptom (arabul: مصر,, Miszr; egyiptomi arab ejtéssel:, Maszr), hivatalosan Egyiptomi Arab Köztársaság (arabul: جمهورية مصر العربية) transzkontinentális ország, területének nagyobbik része Észak-Afrikában, kisebb része Délnyugat-Ázsiában található.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Egyiptom · Többet látni »
Első világháború
Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Első világháború · Többet látni »
Erdély
A tág értelemben vett, a Partiummal és a Kelet-Bánsággal kiegészült Erdély hegy- és vízrajzi térképe Erdély (románul Transilvania vagy Ardeal, németül Siebenbürgen vagy Transsilvanien, latinul Transsilvania vagy Transsylvania, erdélyi szász nyelven Siweberjen, törökül Erdelistan) földrajzi-történeti-politikai alakulat Közép-Európában, a Kárpát-medence keleti részén, a mai Románia területén.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Erdély · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Erdélyi Fejedelemség (1570–1711).
Új!!: A Szent Liga háborúja és Erdélyi Fejedelemség · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Esztergom · Többet látni »
Európa
Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jeges-tenger, keleten az Urál hegység, az Urál-folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus vidéke és a Fekete-tenger, délen pedig a Földközi-tenger.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Európa · Többet látni »
Földközi-tenger
A Földközi-tenger az Atlanti-óceánhoz a Gibraltári-szorossal kapcsolódó melléktenger, amelyet három kontinens vesz körbe: északról Európa, keletről Ázsia, délről pedig Afrika.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Földközi-tenger · Többet látni »
Fekete-tenger
A Fekete-tenger Délkelet-Európa és Kis-Ázsia között található.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Fekete-tenger · Többet látni »
Felső-Magyarországi Fejedelemség
A Felső-Magyarországi Fejedelemség egy, a középkori Magyar Királyság területén a 17.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Felső-Magyarországi Fejedelemség · Többet látni »
Francia–spanyol háború (1683–1684)
Az 1683–84-es francia–spanyol háború, francia szóhasználatban „(újra)egyesítési háború” (guerre des réunions) egy viszonylag rövid ideig tartó katonai konfliktus volt a Francia Királyság és a Spanyol Királyság között.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Francia–spanyol háború (1683–1684) · Többet látni »
Franciaország
Franciaország, vagy hivatalos nevén a Francia Köztársaság, egy független állam Nyugat-Európában, amely európai közigazgatási és tengerentúli területekkel egyaránt rendelkezik.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Franciaország · Többet látni »
Galícia
Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Galícia · Többet látni »
Görögök
A görögök vagy régiesen hellének (görögül: Ελληνες – ellinesz) egy etnikai csoport, akik a Földközi-tenger keleti régióiban élnek, többnyire Görögországban és Cipruson.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Görögök · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Görögország · Többet látni »
Habsburg Birodalom
A Habsburg Birodalom vagy Habsburg Monarchia (vagy Habsburgerreich) megnevezés alatt a történelemtudomány azon európai államok összességét érti, amelyek a Habsburg-ház (később a Habsburg–Lotaringiai-ház) uralma alatt álltak a középkortól egészen 1918-ig.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Habsburg Birodalom · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Havasalföld · Többet látni »
Hercegovina
#ÁTIRÁNYÍTÁS Bosznia-Hercegovina.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Hercegovina · Többet látni »
Hmelnickij
Hmelnickij (ukránul: Хмельницький) területi jelentőségű város Ukrajna nyugati részén, Podólia történelmi régióban.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Hmelnickij · Többet látni »
Horvátország
Horvátország (hivatalosan Horvát Köztársaság) délkelet-európai állam a Balkán-félszigeten.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Horvátország · Többet látni »
I. Péter orosz cár
I.
Új!!: A Szent Liga háborúja és I. Péter orosz cár · Többet látni »
II. Ágost lengyel király
II.
Új!!: A Szent Liga háborúja és II. Ágost lengyel király · Többet látni »
III. János lengyel király
Jan Sobieski (Oleszko, Lengyelország, 1629. augusztus 17. – Varsó, Lengyelország, 1696. június 17.), Lengyelország királya és Litvánia nagyfejedeleme III.
Új!!: A Szent Liga háborúja és III. János lengyel király · Többet látni »
Jón-tenger
A Jón-tenger határai: sárga. hagyományos határ, narancsszín az Olasz Meteorológiai Szolgálat, piros a Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet szerint A Jón-tenger (olaszul Mare Ionio; görögül Ιόνιο Πέλαγος / Jónio Pélagosz; albánul Deti Jon; latinul Mare Ionium) a Földközi-tenger peremtengere, az Adriai-tenger déli előtengere Olaszország (Szicília, Calabria, Salentói-félsziget) és Albánia délnyugati, illetve Görögország nyugati partjai között.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Jón-tenger · Többet látni »
Július 14.
Névnapok: Örs, Stella + Bonaventúra, Esztellia, Ferenc, Herkules, Jusztusz, Kamill, Kamilló, Örsi, Zala, Zalán, Zalánka.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Július 14. · Többet látni »
Június 7.
Névnapok: Róbert + Ariadna, Ariadné, Arianna, Arienn, Berengár, Bogumil, Énok, Énók, Gotlib, Jeremi, Jeremiás, Kocsárd, Oriána, Robertin, Robertina, Robertó, Robin, Robinzon, Sebes, Seherezádé.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Június 7. · Többet látni »
Kahlenbergi csata
A kahlenbergi csata 1683.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Kahlenbergi csata · Többet látni »
Kamjanec-Pogyilszkij
Kamjanec-Pogyilszkij (cirill betűkkel Кам’янець-Подільський, lengyelül Kamieniec Podolski, örmény nyelven Կամիանեց-Պոդոլսկի) járási jogú város Ukrajna Hmelnickiji területén, a Kamjanec-pogyilszkiji járás székhelye.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Kamjanec-Pogyilszkij · Többet látni »
Kandiai háború
A kandiai háború az Oszmán Birodalomnak a Velencei Köztársaság és a Máltai lovagrend ellen vívott hosszú, negyedszázadig tartó harca a Földközi- és az Égei-tengeren, a velencei–török háborúk részeként.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Kandiai háború · Többet látni »
Kara Musztafa pasa
Kara Musztafa kivégzése selyemzsinórral Kara Musztafa (Merzifon, 1634/35 – Nándorfehérvár, 1683. december 25.), teljes neve Merzifonlu Kara Musztafa pasa, oszmán-török nagyvezír.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Kara Musztafa pasa · Többet látni »
Karlócai béke
A karlócai békeszerződést 1699.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Karlócai béke · Többet látni »
Konstantinápoly
Konstantinápoly (a mai Isztambul,,,, szláv nyelveken Carigrad): a Római, a Bizánci és az Oszmán Birodalom fővárosa, a szultánnak, a legfőbb török hatóságoknak, a sejk-ül-iszlamnak, görög, örmény és örmény-katolikus patriárkának, római katolikus érseknek és nagy rabbinusnak székhelye volt.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Konstantinápoly · Többet látni »
Konstantinápolyi béke (1700)
Konstantinápolyi béke (1700): 1700.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Konstantinápolyi béke (1700) · Többet látni »
Krím
A Krím a Fekete- és Azovi-tenger között elhelyezkedő félsziget, melyet a 30 km hosszú és 9 km széles Perekopi-földszoros csatol a kontinenshez és kelet felé a hosszan elnyúló Kercsi-félszigetben, a Kercsi-szorosnál végződik.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Krím · Többet látni »
Krími Tatár Kánság
A kánság katonai zászlaja. A kánság vallási zászlaja. A Krími Tatár Kánság (krími tatár nyelven: Qırım Hanlığı, oroszul: Крымское ханство, ukránul: Кримське ханство, törökül: Kırım Hanlığı, lengyelül: Chanat krymski) egy hajdani állam, amely a Kaukázustól egészen a Dunáig terjedt, a mai Oroszország, Ukrajna és Románia területén.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Krími Tatár Kánság · Többet látni »
Kurucok
Greguss Imre: Rákóczi lovon id. Georg Philipp Rugendas: Kuruc-labanc lovas párbaj Kuruc-labanc csatajelenet (ismeretlen festő) Rákóczi-címeres kuruc zászló A kurucok a 17-18. századi Magyarország területén vívott, Habsburg-ellenes felkelésekben részt vevő katonák, illetve a velük rokonszenvezők.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Kurucok · Többet látni »
Lengyel–Litván Unió
Lengyel–Litván Unió – a Lengyel Királyság és a Litván Nagyfejedelemség uniója, hivatalos neve: Lengyel Királyság és Litván Nagyfejedelemség (lengyelül: Królestwo Polskie i Wielkie Księstwo Litewskie, latinul: Regnum Poloniae Magnusque Ducatus Lithuaniae).
Új!!: A Szent Liga háborúja és Lengyel–Litván Unió · Többet látni »
Lengyel–litván unió
#ÁTIRÁNYÍTÁS Lengyel–Litván Unió.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Lengyel–litván unió · Többet látni »
Lengyelország
A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Lengyelország · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Magyarország · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Morea
#ÁTIRÁNYÍTÁS Peloponnészosz.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Morea · Többet látni »
Nagyharsányi csata
A nagyharsányi csata vagy Szársomlyó hegyi csata (más nevein második mohácsi csata, villányi csata) 1687.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Nagyharsányi csata · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Német-római Birodalom · Többet látni »
Orosz Birodalom
Az Orosz Birodalom nagycímere Orosz Birodalom (magyaros átírásban: Rosszijszkaja imperija) Oroszország hivatalos elnevezése 1721 és 1917 között.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Orosz Birodalom · Többet látni »
Orosz–török háború (1676–81)
Az orosz-török háború vagy czehryni (csihirini) hadjárat Oroszország és az Oszmán Birodalom háborúja, melynek fő hadszíntere Ukrajna volt.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Orosz–török háború (1676–81) · Többet látni »
Orosz–török háborúk
Az orosz–török háborúk az Orosz Birodalom és az Oszmán Birodalom háborúi a 16–20. század között.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Orosz–török háborúk · Többet látni »
Oszmán Birodalom
Az Oszmán Birodalom (oszmán-török nyelven: دولتْ علیّه عثمانیّه Devlet-i Âliye-yi Osmâniyye, mai török nyelven: Osmanlı İmparatorluğu vagy Osmanlı Devleti), az egyik legnagyobb és a legtovább fennálló iszlám világbirodalom, amely évszázadokon át megkerülhetetlen hatalmi tényező volt a világ politikai, gazdasági és kulturális erőviszonyainak alakulásában.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Oszmán Birodalom · Többet látni »
Pápai Állam
#ÁTIRÁNYÍTÁS Pápai állam.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Pápai Állam · Többet látni »
Pápai állam
A pápai állam vagy egyházi állam (latinul: Status Pontificius, vagy Patrimonium Petri („Péter öröksége”), olaszul: Stato Ecclesiastico, Stato della Chiesa) a pápák világi fejedelemsége volt 756-tól 1870-ig.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Pápai állam · Többet látni »
Párkányi csata
Párkányi csata néven ismert az az ütközet, amely 1683.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Párkányi csata · Többet látni »
Peloponnészosz
A Peloponnészoszi-félsziget, vagy röviden Peloponnészosz (görögül Πελοπόννησος) nagy félsziget a Balkán-félsziget déli csúcsán, a Földközi-tengerbe nyúlva, a Korinthoszi-öböltől délre.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Peloponnészosz · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Préveza
Préveza (görögül: Πρέβεζα) egy város északnyugat Görögországban, az az Ambrakiai-öböl bejáratánál az északi félszigeten.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Préveza · Többet látni »
Rajna
A Rajna (németül Rhein, franciául Rhin, hollandul Rijn, pfalzi nyelven Rhoi) Nyugat-Európa legfontosabb folyóinak egyike.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Rajna · Többet látni »
Regensburgi fegyverszünet
A regensburgi fegyverszünet egy három oldalú megállapodás volt, amelyet 1684.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Regensburgi fegyverszünet · Többet látni »
Savoyai Hercegség
A Savoya Hercegség államai 1700 körül Savoya zászlaja Savoya címere a 16. században A Savoyai Hercegség történelmi állam volt 1416–1847 között Nyugat-Európában.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Savoyai Hercegség · Többet látni »
Spanyolok
A spanyolok (spanyolul: españoles) tömegében Spanyolországban élő újlatin nyelvű nép, illetve az e népből származó személyek.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Spanyolok · Többet látni »
Spanyolország
Spanyolország, hivatalos nevén Spanyol Királyság (spanyolul és galiciai nyelven Reino de España, katalánul Regne d’Espanya, baszk nyelven Espainiako Erresuma) független állam Dél-Európában, illetve Észak- és Nyugat-Afrikában (a hozzá tartozó Ceuta és Melilla autonóm városokkal, valamint a Kanári-szigetekkel).
Új!!: A Szent Liga háborúja és Spanyolország · Többet látni »
Szalánkeméni csata
A szalánkeméni csata 1691. augusztus 19-én zajlott le a délvidéki Szalánkemén falu mellett, a Duna jobb partján. A Szent Liga szövetségében harcoló, Bádeni Lajos őrgróf vezette Habsburg- és német-római császári haderő nagy győzelmet aratott a Köprülü Musztafa nagyvezír által irányított, jelentős számbeli fölényben lévő török hadak fölött. Mindkét haderőt tapasztalt hadvezérek vezették; a török tisztikart francia tanácsadók is segítették. Badeni Lajos csapatai Szalánkeménnél egy dombháton foglaltak állást. A Zimonyból kimozduló törökök az ütközet előtti éjszaka briliáns manőverrel körülzárták a császári tábort, elvágva annak utánpótlását és visszavonulási útvonalait. A kitörési kísérletek igen súlyos véráldozatokkal jártak, mert a janicsárok minden rohamot visszavertek, de végül a korszerűbben felszerelt, jól kiképzett és fegyelmezett, modern tüzérségük erejére támaszkodó császári egységek az őrgróf által személyesen vezetett lovasrohammal, véres küzdelemben felülkerekedtek. A csatában elesett maga Köprülü nagyvezír, számos pasa és török katonai méltóság. A keresztény oldalon életét vesztette (sokak mellett) Holstein hercege, Charles-Louis de Souches táborszernagy és Zrínyi Ádám magyar zászlósúr, Zrínyi Miklós egyetlen fia. A keresztény koalíció szalánkeméni győzelme a Magyarország területének a töröktől elhódítására indított Habsburg–török háborúk egyik legvéresebb ütközete volt. A vereség több évvel visszavetette az újabb török hadjáratokat a Balkánon, tehermentesítve a Habsburgoknak a rajnai fronton háborúzó haderejét.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Szalánkeméni csata · Többet látni »
Szászország
Szászország Németország egyik tartománya.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Szászország · Többet látni »
Szent István Lovagrend (Toszkána)
A Szent István Lovagrend (olaszul Sacro Militare Ordine di Santo Stefano Papa e Martire, amely annyit tesz Szent István pápa és vértanú Katonai Lovagrendje) toszkán alapítású katonai lovagrend, amelyet 1554.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Szent István Lovagrend (Toszkána) · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Szerbek
A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Szerbek · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Szerbia · Többet látni »
Szuverén Máltai Lovagrend
#ÁTIRÁNYÍTÁS Máltai lovagrend.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Szuverén Máltai Lovagrend · Többet látni »
Taganrog
Taganrog (cirill betűkkel Таганрог) város és kikötő Oroszországban, a Rosztovi területen, az Azovi-tenger partján.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Taganrog · Többet látni »
Török háborúk Magyarországon
A török háborúk Magyarországon azon konfliktusok egész sorát alkotják, amelyek az 1526-os mohácsi vésztől 1699-ig, az oszmánok kiűzéséig tartottak.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Török háborúk Magyarországon · Többet látni »
Temesköz
A Temesköz a Maros, a Tisza és a Duna által közrezárt síkság, melyen a Temes folyik keresztül, a Bánság síkvidéki része.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Temesköz · Többet látni »
Temesvár
Temesvár (a bánsági bolgárok nyelvén: Timišvár) város Romániában, a Bánságban.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Temesvár · Többet látni »
Thököly Imre
Gróf késmárki Thököly Imre (Késmárk, 1657. szeptember 25. – İzmit, 1705. szeptember 13.) magyar főnemes, kuruc hadvezér, 1682–1685 között Felső-Magyarország, majd 1690-ben Erdély fejedelme.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Thököly Imre · Többet látni »
Tunisz
Tunisz (arab írással تونس, tudományos átiratban Tūnis) Tunézia fővárosa.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Tunisz · Többet látni »
Ukrajna
Ukrajna kelet-európai állam.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Ukrajna · Többet látni »
V. Iván orosz cár
V.
Új!!: A Szent Liga háborúja és V. Iván orosz cár · Többet látni »
Velence (Olaszország)
Velence (olaszul: Venezia, velenceiül: Venesia vagy Venexia, latinul: Venetiae, angolul: Venice, németül: Venedig) város Olaszországban, az észak-olaszországi Veneto régió, az egykori Velencei Köztársaság, és a Velencei patriarkátus székhelye.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Velence (Olaszország) · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Velencei Köztársaság · Többet látni »
XI. Ince pápa
Szobra Budapesten, a Budai Várnegyedben Boldog XI.
Új!!: A Szent Liga háborúja és XI. Ince pápa · Többet látni »
XIV. Lajos francia király
XIV.
Új!!: A Szent Liga háborúja és XIV. Lajos francia király · Többet látni »
Zentai csata
A zentai csata, 1697.
Új!!: A Szent Liga háborúja és Zentai csata · Többet látni »
16. század
A 16.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 16. század · Többet látni »
1669
Uopiuzte h h z T Karácsony előtt gcaer topkh.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1669 · Többet látni »
1672
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1672 · Többet látni »
1683
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1683 · Többet látni »
1684
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1684 · Többet látni »
1685
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1685 · Többet látni »
1686
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1686 · Többet látni »
1687
július 18. – A keresztény sereg Eszékhez ér https://gallica.bnf.fr/ark:/12148/btv1b53041052r.item Vue de la bataille d'Esseck zoom.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1687 · Többet látni »
1688
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1688 · Többet látni »
1689
Az alkotmányos királyság ekkor alakult ki.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1689 · Többet látni »
1690
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1690 · Többet látni »
1691
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1691 · Többet látni »
1694
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1694 · Többet látni »
1695
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1695 · Többet látni »
1696
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1696 · Többet látni »
1697
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1697 · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1700 · Többet látni »
1998
Nincs leírás.
Új!!: A Szent Liga háborúja és 1998 · Többet látni »
