Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
31 kapcsolatok: A1-es autópálya (Horvátország), Ausztria, Autópálya, Belgrád, Bobovica (Szamobor), Bregana, Buzin (Zágráb), Délszláv háború, Európai Unió, Felsőlipóc, Görögország, Horvát nyelv, Horvát tavasz, Ivanja Reka, Jugoszlávia, Magyarország, Nyugat-Németország, Schengeni egyezmény, Sveta Nedelja (Zágráb megye), Szamobor, Száva, Szerbia, Vasfüggöny, Zágráb, Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér, Zára, 1970, 1972, 1977, 1991, 2006.
A1-es autópálya (Horvátország)
Az A1 autópálya délkelet felé haladva köti össze Zágrábot Dubrovnikkal.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és A1-es autópálya (Horvátország) · Többet látni »
Ausztria
Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Ausztria · Többet látni »
Autópálya
W Az M1-es autópálya Magyarországon Magyarország autópályáinak keresztmetszeti méretei A magyar KRESZ szerint az autópálya "jelzőtáblával autópályaként megjelölt osztottpályás út".
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Autópálya · Többet látni »
Belgrád
Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Belgrád · Többet látni »
Bobovica (Szamobor)
Bobovica falu Horvátországban Zágráb megyében.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Bobovica (Szamobor) · Többet látni »
Bregana
Bregana falu Horvátországban Zágráb megyében.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Bregana · Többet látni »
Buzin (Zágráb)
Buzin falu Zágráb közigazgatási területén Horvátországban, a főváros déli részén.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Buzin (Zágráb) · Többet látni »
Délszláv háború
A délszláv vagy jugoszláv háború a Balkánon elterülő volt Jugoszlávia hat tagköztársaságának függetlenedési törekvései nyomán kirobbant, összességében tíz évig tartó háború.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Délszláv háború · Többet látni »
Európai Unió
Az Európai Unió (röviden EU) gazdasági és politikai egyesülés, melyet 27 európai ország alkot.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Európai Unió · Többet látni »
Felsőlipóc
Felsőlipóc falu Horvátországban Vukovár-Szerém megyében.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Felsőlipóc · Többet látni »
Görögország
Görögország (görögül Ελλάδα (Elláda) vagy Ἑλλάς (Ellász); ógörögösen Ἑλλάς (Hellasz)), hivatalos nevén Görög Köztársaság (görögül Ελληνική Δημοκρατία (Elinikí Dimokratía)) állam Európa délkeleti részén, a Balkán-félsziget déli részén.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Görögország · Többet látni »
Horvát nyelv
A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Horvát nyelv · Többet látni »
Horvát tavasz
A Horvát tavasz egy kulturális és politikai mozgalom volt, amely Jugoszláviában az 1970-es évek elején Horvátország jogait próbálta érvényre juttatni.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Horvát tavasz · Többet látni »
Ivanja Reka
Ivanja Reka Zágráb városrésze, egykor Dugo Selo község egyik települése Horvátországban, a főváros délkeleti részén.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Ivanja Reka · Többet látni »
Jugoszlávia
Jugoszlávia (szerbhorvátul, horvátul és szlovénül Jugoslavija, szerbül és macedónul: Југославија) királyság, majd szövetségi köztársaság volt a Balkán-félszigeten.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Jugoszlávia · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Magyarország · Többet látni »
Nyugat-Németország
Nyugat-Németországnak, a köznyelvben gyakran röviden NSZK-nak nevezték Németország nyugati felét a Németországi Szövetségi Köztársaság (más fordításban Német Szövetségi Köztársaság,, németül Bundesrepublik Deutschland, BRD) 1949-es megalakulása (május 23.) és 1990-es kibővülése (október 3.) között.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Nyugat-Németország · Többet látni »
Schengeni egyezmény
Nem EU-tagállamok nyitott határokkal A schengeni egyezmény az Európai Unió (EU) első és harmadik pillérének része, amely elsősorban a belső határőrizet megszüntetését és a külső határok közös ellenőrzését jelenti.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Schengeni egyezmény · Többet látni »
Sveta Nedelja (Zágráb megye)
Sveta Nedelja (magyar nevén Szentnedele) város és község Horvátországban Zágráb megyében.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Sveta Nedelja (Zágráb megye) · Többet látni »
Szamobor
Szamobor város és község Horvátországban, Zágráb megyében.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Szamobor · Többet látni »
Száva
A Száva (szerbhorvátul és, cirill betűkkel Сава) a Duna jobb oldali mellékfolyója.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Száva · Többet látni »
Szerbia
Szerbia, hivatalos nevén Szerb Köztársaság (szerb cirill: Република Србија, latin: Republika Srbija) délkelet-európai állam.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Szerbia · Többet látni »
Vasfüggöny
el nem kötelezett Jugoszlávia és a keleti blokkból elszigetelődött Albánia. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között. Légifelvétel a berlini falról (1989) A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, ha bárki hozzáért vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön A vasfüggöny Európa hidegháborús kettéosztottságának politikai metaforája, egyben azoknak a politikai döntéseknek, rendelkezéseknek, valamint az ezeket megvalósító műszaki megoldásoknak a gyűjtőfogalma, amelyek a második világháború során kiterjesztett szovjet érdekszférába került közép- és kelet-európai országokban, azok népességének nyugatra irányuló szabad mozgását ellenőrző, korlátozó és később megakadályozó, a népességet Nyugattól elszigetelő céllal jöttek létre, illetve fizikailag az adott országok nyugati határai mentén, az 1940-es évek második felétől fokozatosan kiépítve jelentek meg.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Vasfüggöny · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Zágráb · Többet látni »
Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér
A Franjo Tuđman repülőtér (horvátul Zračna luka „Franjo Tuđman”) Horvátország legforgalmasabb nemzetközi repülőtere.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Zágráb-Franjo Tuđman repülőtér · Többet látni »
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és Zára · Többet látni »
1970
Nincs leírás.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és 1970 · Többet látni »
1972
Nincs leírás.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és 1972 · Többet látni »
1977
Nincs leírás.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és 1977 · Többet látni »
1991
Nincs leírás.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és 1991 · Többet látni »
2006
----.
Új!!: A3-as autópálya (Horvátország) és 2006 · Többet látni »
