Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!Közötti hasonlóságok 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 9 közös dolog (a Uniópédia): Európai Néppárt (Kereszténydemokraták), Európai Parlament, Gál Kinga, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Munkáspárt, Magyarország, Párt, Szájer József, 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon.
Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
Az Európai Néppárt Képviselőcsoport (angol megnevezése: European People's Party Group) az Európai Parlament jobbközép képviselőcsoportja.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) · Európai Néppárt (Kereszténydemokraták) és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ·
Európai Parlament
Az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Európai Parlament · Európai Parlament és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ·
Gál Kinga
Gál Kinga (Kolozsvár, 1970. szeptember 6. –) jogász, fideszes politikus, európai parlamenti képviselő.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Gál Kinga · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Gál Kinga ·
Kereszténydemokrata Néppárt
A Kereszténydemokrata Néppárt (rövidített nevén KDNP) egy jobboldali magyar párt, amely 2010 óta a Fidesszel pártszövetségben Magyarország kisebbik kormánypártja.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Kereszténydemokrata Néppárt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt ·
Magyar Munkáspárt
A Magyar Munkáspárt (röviden Munkáspárt, előtte 1989-től 1993-ig Magyar Szocialista Munkáspárt, 1993-tól 2005-ig Munkáspárt, 2005-től 2013-ig Magyar Kommunista Munkáspárt) magyarországi, magát marxista–leninista pártnak definiáló politikai szervezet.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyar Munkáspárt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyar Munkáspárt ·
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Magyarország · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Magyarország ·
Párt
Pártnak nevezzük azt a társadalmi szervezetet, amelyet rendszerint egy alapító tag vagy egy alapítóközösség hoz létre azzal a céllal, hogy az adott társadalomban a politikai hatalomból részesüljön többnyire választások révén.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Párt · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Párt ·
Szájer József
Szájer József (Sopron, 1961. szeptember 7. –) magyar politikus, a Fidesz alapító tagja.
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Szájer József · Fidesz – Magyar Polgári Szövetség és Szájer József ·
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon
2014-ben európai parlamenti választást tartottak Magyarországon, mely a harmadik ilyen jellegű voksolás az ország történetében.
2014-es európai parlamenti választás Magyarországon és 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon · 2014-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség ·
A fenti lista az alábbi kérdésekre válaszol
- Amit úgy tűnik, hogy 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
- Mi van a közös 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
- Közötti hasonlóságok 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
Összehasonlítását 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség
2019-es európai parlamenti választás Magyarországon 126 kapcsolatokat, ugyanakkor Fidesz – Magyar Polgári Szövetség 155. Ami közös bennük 9, a Jaccard index 3.20% = 9 / (126 + 155).
Referenciák
Ez a cikk közötti kapcsolatot mutatja 2019-es európai parlamenti választás Magyarországon és Fidesz – Magyar Polgári Szövetség. Eléréséhez minden cikket, amelyből az információ kivontuk, kérjük, látogasson el:
