Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
34 kapcsolatok: Úszás, Asztalitenisz, Atlétika, Augusztus 29., Balogh Ernő, Cselgáncs, Deák Horváth Péter, Egyesült Királyság, II. Erzsébet brit királynő, Kanada, Kerékpározás, Kossuth Rádió, London, M1 (televízióadó), M2 (televízióadó), Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018), Magyarország, MTVA, Novák Károly Eduárd, Olimpiai Stadion (London), Osváth Richárd, P. Fülöp Gábor, Pálos Péter, Románia, Sors Tamás, Szabó Nikolett, Szeptember 9., Szlovákia, Tóth Tamás (úszó), Vívás, 2008. évi nyári paralimpiai játékok, 2012, 2012. évi nyári olimpiai játékok, 2016. évi nyári paralimpiai játékok.
Úszás
Gyorsúszó Az úszás a folyadékban történő mozgás összefoglaló neve.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Úszás · Többet látni »
Asztalitenisz
Asztalitenisz (piktogram) Asztaliteniszező a riói olimpián Az asztalitenisz (más néven pingpong) egy labdajáték, amelyben kettő (egyéni játék) vagy négy játékos (páros játék) üt egy labdát egymás közt ütőkkel.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Asztalitenisz · Többet látni »
Atlétika
Női 400 méteres gátfutás Helsinkiben, az Olimpiai Stadionban Az atlétika futó, gyalogló, ugró és dobó vagy lökő sportágak összefoglaló elnevezése.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Atlétika · Többet látni »
Augusztus 29.
Névnapok: Beatrix, Erna + Bolda, Cézár, Ernella, Erneszta, Ernesztin, Ernesztina, János, Kamilla, Sebő, Szabella, Szabin, Szabina, Szabrina, Trixi.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Augusztus 29. · Többet látni »
Balogh Ernő
#ÁTIRÁNYÍTÁS Balogh Ernő (egyértelműsítő lap).
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Balogh Ernő · Többet látni »
Cselgáncs
A „dzsúdó” szó japánul A cselgáncs vagy dzsúdó (japánul 柔道, nyugaton jūdō vagy jiu-do) a 19. század végén kialakult japán küzdősport.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Cselgáncs · Többet látni »
Deák Horváth Péter
Deák Horváth Péter (Budapest, 1958. szeptember 14.–) magyar újságíró, műsorvezető, kommentátor.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Deák Horváth Péter · Többet látni »
Egyesült Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (angolul United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland) – egyszerűen csak Egyesült Királyság (UK) vagy (pontatlanul) Nagy-Britannia (GB) – nyugat-európai szigetország, mely a Brit-sziget teljes területét és az Ír-sziget északkeleti részét, valamint több kisebb szigetet foglal magába. Szárazföldi határa csak Észak-Írországnak van, Írországgal, ettől eltekintve az országot az Atlanti-óceán, az Északi-tenger, a La Manche és az Ír-tenger határolja. A legnagyobb szigetet, a Brit-szigetet a Csatorna-alagút köti össze Franciaországgal. 2020. január 31. óta hivatalosan nem tagja az Európai Uniónak. Az Egyesült Királyság egységállam (unitárius állam), melynek négy országrésze Anglia, Észak-Írország, Skócia és Wales. Parlamentáris monarchia, államfője a több mint 70 évig uralkodó II. Erzsébet brit királynő fia, III. Károly brit király. A parlament Londonban, az ország fővárosában van, de jogainak egy részét átruházta a három nemzeti fővárosban működő parlamentre, melyek Belfastban (Észak-Írország), Cardiffban (Wales) és Edinburgh-ban (Skócia) működnek. A Csatorna-szigetek és Man szigete brit koronafüggőség, az országnak nem részei, de azzal föderatív módon összekapcsolódnak. Az Egyesült Királyságnak tizennégy tengerentúli területe van, mind az egykori Brit Birodalom, a valaha volt legnagyobb birodalom maradványa, mely legnagyobb kiterjedésének idején, 1922-ben, a szárazföldi területek mintegy negyedét uralta. A brit befolyás a birodalom megszűnése után is felfedezhető a nyelvben, a kultúrában, és számos országban a jogrendszerben is. III. Károly a Nemzetközösség feje, és államfője a Nemzetközösségi királyság tagállamainak. Az Egyesült Királyság fejlett ipari ország, nominális GDP-jét tekintve az ötödik, vásárlóerő-paritását illetően pedig a hatodik legfejlettebb gazdaság. A 19. század folyamán a világ első iparosodott államává vált, a 20. század elején pedig a világ legerősebb hatalma volt. A két világháború veszteségei és a birodalom széthullása megszüntette vezető szerepét. Kétségtelen azonban, hogy az ország ma is nagyhatalom, gazdasági, politikai, kulturális és katonai befolyása jelentős. Atomhatalom, honvédelmi költségvetése a harmadik legnagyobb az országok között. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagja, továbbá tagja a G8-nak, a NATO-nak, az OECD-nek, a Kereskedelmi Világszervezetnek és a Nemzetközösségnek.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Egyesült Királyság · Többet látni »
II. Erzsébet brit királynő
II.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és II. Erzsébet brit királynő · Többet látni »
Kanada
Kanada (angolul és franciául Canada, ejtése angolul, franciául) az észak-amerikai kontinens nagy részén elterülő független, föderatív monarchia.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Kanada · Többet látni »
Kerékpározás
Kerékpárosok Pekingben A kerékpározás a kerékpárral való közlekedés.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Kerékpározás · Többet látni »
Kossuth Rádió
A Kossuth Rádió a Duna Médiaszolgáltató első számú rádióadója.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Kossuth Rádió · Többet látni »
London
London az Egyesült Királyság és azon belül Anglia fővárosa, a legnagyobb városi terület az Egyesült Királyságban; Európában Isztambul és Moszkva után a legnépesebb város.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és London · Többet látni »
M1 (televízióadó)
Az M1 a Duna Médiaszolgáltató egyik csatornája, Magyarország első és legrégebbi televízióadója.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és M1 (televízióadó) · Többet látni »
M2 (televízióadó)
Az M2 a Duna Médiaszolgáltató egyik tematikus csatornája, amely próbaadásait 1971. augusztus 18-án kezdte meg. 2012. december 22-én gyerekcsatornává alakult (0–14 éves korosztály).
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és M2 (televízióadó) · Többet látni »
Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018)
A Magyar Nemzet országosan megjelenő magyar közéleti, politikai napilap volt.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Magyar Nemzet (napilap, 1938–2018) · Többet látni »
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Magyarország · Többet látni »
MTVA
#ÁTIRÁNYÍTÁS Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és MTVA · Többet látni »
Novák Károly Eduárd
Novák Károly Eduárd (Csíkszereda, 1976. július 28. –) romániai magyar paralimpiai, világ- és Európa-bajnok kerékpározó.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Novák Károly Eduárd · Többet látni »
Olimpiai Stadion (London)
#ÁTIRÁNYÍTÁS London Stadion.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Olimpiai Stadion (London) · Többet látni »
Osváth Richárd
Osváth Richárd (Szatmárnémeti, 1985. február 28. –) romániai magyar kerekesszékes vívó, paralimpiai ezüst- és bronzérmes, világ- és Európa-bajnok, a DEAC Debrecen versenyzője.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Osváth Richárd · Többet látni »
P. Fülöp Gábor
P.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és P. Fülöp Gábor · Többet látni »
Pálos Péter
Pálos Péter (1985. augusztus 31. –) kétszeres paralimpiai bajnok, háromszoros világ-és Európa-bajnok magyar asztaliteniszező.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Pálos Péter · Többet látni »
Románia
Románia (IPA) kelet-közép-európai állam.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Románia · Többet látni »
Sors Tamás
Sors Tamás (Pécs, 1991. december 21. –) világcsúcstartó, többszörös paralimpiai, világ- és Európa-bajnok magyar úszó.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Sors Tamás · Többet látni »
Szabó Nikolett
Szabó Nikolett (Debrecen, ? –) magyar színésznő.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Szabó Nikolett · Többet látni »
Szeptember 9.
Névnapok: Ádám + Gara, Gorgiás, Omár, Orgona, Péter, Pető, Szergiusz, Sziringa, Vulfia.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Szeptember 9. · Többet látni »
Szlovákia
Szlovákia, hivatalosan Szlovák Köztársaság (szlovákul Slovensko, hivatalosan Slovenská republika) kelet-közép-európai állam a Kárpát-medence északi részén.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Szlovákia · Többet látni »
Tóth Tamás (úszó)
Tóth Tamás (Budapest, 1992. január 5. –) paralimpiai bajnok, Európa-bajnok és Európa-csúcstartó úszó.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Tóth Tamás (úszó) · Többet látni »
Vívás
2004-es athéni olimpián Küzdelem a páston (videó) A vívás technikai jellegű küzdősport.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és Vívás · Többet látni »
2008. évi nyári paralimpiai játékok
A XIII.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és 2008. évi nyári paralimpiai játékok · Többet látni »
2012
---- 2012 (MMXII) első napja vasárnapra esett a Gergely-naptár szerint.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és 2012 · Többet látni »
2012. évi nyári olimpiai játékok
Tower híd is ötkarikás lett London 2012 embléma az Emlékművön A 2012.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és 2012. évi nyári olimpiai játékok · Többet látni »
2016. évi nyári paralimpiai játékok
A 2016.
Új!!: 2012. évi nyári paralimpiai játékok és 2016. évi nyári paralimpiai játékok · Többet látni »
