25 kapcsolatok: A Dráva-sík növényzete, Az Aggteleki-karszt növényeinek listája, Éger- és kőrislápok, Égeres láperdő, Érmelléki löszös hát, Balaton, Béda-Karapancsa, Berettyó–Kálló köze, Botanikus kert (Soroksár), Carex elata, Carex stricta, Cserhátpuszta, Egres-patak, Gödöllői-dombság, Hortobágy (tájegység), Hortobágyi Nemzeti Park, Magassásosok, Naplás-tó, Nádasok és magassásosok, Orgoványi rétek, Rákos-patak (Duna), Sás, Szilas-patak (Duna), Zsombékosok, Zsombékosok és magassásrétek.
A Dráva-sík növényzete
A terület a zárt tölgyes övbe tartozik, de természetes növényzetének elsöprő többségét mezőgazdasági kultúrák helyettesítik.
Új!!: Zsombéksás és A Dráva-sík növényzete · Többet látni »
Az Aggteleki-karszt növényeinek listája
Az Aggteleki Nemzeti Park, valamint a Gömör–Tornai-karszt területén több, mint 1300 növényfaj él.
Új!!: Zsombéksás és Az Aggteleki-karszt növényeinek listája · Többet látni »
Éger- és kőrislápok
Az éger- és kőrislápok, más néven lápi cserjések és láperdők (Alnion glutinosae) Malcuit, 1929 a láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae) Br.-Bl.
Új!!: Zsombéksás és Éger- és kőrislápok · Többet látni »
Égeres láperdő
„Lábas éger” fák Berlin közelében Az égeres láperdő a láperdők és lápcserjések (Alnetea glutinosae Br.-Bl. & Tx. ex Westhoff & al. 1946) növénytársulástani osztályában az éger- és kőrislápok (Alnion glutinosae Malcuit, 1929) társuláscsoportjának egyik növénytársulása.
Új!!: Zsombéksás és Égeres láperdő · Többet látni »
Érmelléki löszös hát
Partalja Partalja tavasszal Az Érmelléki löszös hát a Berettyó–Körös-vidék északkeleti kistája Hajdú-Bihar vármegye keleti peremén.
Új!!: Zsombéksás és Érmelléki löszös hát · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Zsombéksás és Balaton · Többet látni »
Béda-Karapancsa
A Béda–Karapancsa a Duna–Dráva Nemzeti Park egyik tájegysége, nagyrészt a Baranya vármegyei Homorúd község közigazgatási területén.
Új!!: Zsombéksás és Béda-Karapancsa · Többet látni »
Berettyó–Kálló köze
A Berettyó–Kálló köze a Berettyó–Körös-vidék északkeleti kistája Hajdú-Bihar vármegye délkeleti részén.
Új!!: Zsombéksás és Berettyó–Kálló köze · Többet látni »
Botanikus kert (Soroksár)
A Soroksári Botanikus Kert Budapest XXIII. kerületében, azon belül (amint ezt neve is jelzi) Soroksáron, a Péteri-major nevű részen található.
Új!!: Zsombéksás és Botanikus kert (Soroksár) · Többet látni »
Carex elata
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsombéksás.
Új!!: Zsombéksás és Carex elata · Többet látni »
Carex stricta
#ÁTIRÁNYÍTÁS Zsombéksás.
Új!!: Zsombéksás és Carex stricta · Többet látni »
Cserhátpuszta
Cserhátpuszta a szlovákiai Komáromhoz tartozó településrész.
Új!!: Zsombéksás és Cserhátpuszta · Többet látni »
Egres-patak
Az Egres-patak a Gödöllői-dombságban ered, Erdőkertes északkeleti határában, Pest vármegyében, mintegy 200 méteres tengerszint feletti magasságban.
Új!!: Zsombéksás és Egres-patak · Többet látni »
Gödöllői-dombság
A Gödöllői-dombság Pest vármegyében Budapesttől keleti irányba a Galga folyóig tartó kistáj.
Új!!: Zsombéksás és Gödöllői-dombság · Többet látni »
Hortobágy (tájegység)
A Hortobágy Magyarország egyik kistája, a Közép-Tisza-vidék része.
Új!!: Zsombéksás és Hortobágy (tájegység) · Többet látni »
Hortobágyi Nemzeti Park
A pásztorfiú Somogyi Árpád szobrászművész alkotása A Hortobágyi Nemzeti Park hazánk első nemzeti parkja, melyet 1973.
Új!!: Zsombéksás és Hortobágyi Nemzeti Park · Többet látni »
Magassásosok
Zsombéksásos (''Caricetum elatae'' Koch 1926) — Lengyelország, Wysokie Bagno természetvédelmi terület A magassásosok (Magnocaricetalia Pignatti 1953) a nádasok és magassásosok (Phragmiti-Magnocaricetea Klika in Klika & Novák, 1941) társulástani osztályának egyik rendje.
Új!!: Zsombéksás és Magassásosok · Többet látni »
Naplás-tó
A Naplás-tó (hivatalos nevén Szilas-pataki árvízvédelmi tározó) Budapest legnagyobb kiterjedésű állóvize, melyet a Szilas-patak duzzasztásával az 1970-es években hoztak létre Budapest XVI. kerületében, Cinkotán.
Új!!: Zsombéksás és Naplás-tó · Többet látni »
Nádasok és magassásosok
Nád ''(Phragmites australis)'' A nádasok és magassásosok társulástani osztálya Magyarország mocsári és lápi növényzetének leglátványosabb, messziről is feltűnő növénytársulásait foglalja össze.
Új!!: Zsombéksás és Nádasok és magassásosok · Többet látni »
Orgoványi rétek
Az Ágasegyháza és Orgovány községek között elterülő, mocsarakkal, láprétekkel, nedves kaszálókkal, szikesekkel és homokbuckákkal tarkított táj 1976 óta védett, mint tájvédelmi körzet, 1990-es átminősítése óta a Kiskunsági Nemzeti Park törzsterülete.
Új!!: Zsombéksás és Orgoványi rétek · Többet látni »
Rákos-patak (Duna)
A Rákos-patak a Gödöllői-dombságból eredő és a Dunába torkolló patak.
Új!!: Zsombéksás és Rákos-patak (Duna) · Többet látni »
Sás
Csőrös sás A sás (Carex) a perjevirágúak (Poales) rendjébe, a palkafélék (Cyperaceae) családjába tartozó növénynemzetség, a palkafélék legfajgazdagabb nemzetsége.
Új!!: Zsombéksás és Sás · Többet látni »
Szilas-patak (Duna)
A Szilas-patak egy, a Gödöllői-dombságból eredő és Budapest Káposztásmegyer nevű részében a Dunába torkolló magyarországi patak.
Új!!: Zsombéksás és Szilas-patak (Duna) · Többet látni »
Zsombékosok
Bugás sásos ''(Caricetum paniculatae)'' A zsombékosok (Caricenion rostratae Bal.-Tul. 1963, Oberd. et al. 1967) a magassásos növénytársulások (Magnocaricetalia) egyik társulástani alcsoportja.
Új!!: Zsombéksás és Zsombékosok · Többet látni »
Zsombékosok és magassásrétek
Csomorikás villás sásos ''(Cicuto — Caricetum pseudocyperi)'' — a Zwolenki patak völgyében (Lengyelország, Borowiec természetvédelmi terület) A zsombékosok és magassásrétek a magassásosok (Magnocaricetalia Pignatti 1953) növénytársulástani rendjének egyetlen, Magyarországról is leírt társuláscsoportja 18, három alcsoportba sorolt társulással.
Új!!: Zsombéksás és Zsombékosok és magassásrétek · Többet látni »