Tartalomjegyzék
329 kapcsolatok: A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története, A középkori Magyar Királyság története, A Magyar Királyság a 18. században, A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920), A Magyar Királyság városainak listája (1910), A vegyesházi királyok kora, Aba nemzetség, Abaúj vármegye, Abaúj-Torna vármegye, Abaújvár, Alispán, Alsó-Fehér vármegye, Alsó-Zala vármegye, Alsótábla, Anton Bernolák, Apponyi György (főispán), Archontológia, Armalista, Úrbéri rendelet, Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő), Az adózás története, Államvédelmi Hatóság, Áprilisi törvények, Árpád-ház, Árva vármegye, Üszögpuszta, Önkormányzat (fogalom), Ózdi kistérség, Bakonyi erdőispánság, Bakonynána, Balkány története, Baranya vármegye, Barna János (művelődéstörténész), Barna Mihály (genealógus), Bató István, Bács vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Bácsi vár, Bánság, Bársonyos (település), Békés vármegye, Békés vármegye története, Bölöny Bálint, Belváros (Miskolc), Beregi erdőispánság, Beregszász, Bihar vármegye, Borsod vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Borsos család, ... Bővíteni index (279 több) »
A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története
A magyarok első királya, Szent István (997–1038) alapította a kalocsai székhelyű püspökséget, közvetlenül Esztergom (1001) és Veszprém után, valószínűleg már 1002-ben.
Megnézni Vármegye és A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
Megnézni Vármegye és A középkori Magyar Királyság története
A Magyar Királyság a 18. században
A 18.
Megnézni Vármegye és A Magyar Királyság a 18. században
A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)
A Magyar Királyság területe az 1876-os megyerendezés után csak vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra oszlott (az utóbbiakhoz értve Budapestet és Fiumét is), megszűntek a feudális korszakban kialakult különböző egyéb területi egységek, melyek sajátos önkormányzati és közigazgatási rendszerét már 1870-ben megszüntették.
Megnézni Vármegye és A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)
A Magyar Királyság városainak listája (1910)
Az alábbi szócikk a Magyar Királyság városait sorolja fel az 1910-es népszámlálási adatok alapján.
Megnézni Vármegye és A Magyar Királyság városainak listája (1910)
A vegyesházi királyok kora
A késő-középkori Magyar Királyságot a magyar történelem vegyesházi királyok koraként ismeri, ami alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük.
Megnézni Vármegye és A vegyesházi királyok kora
Aba nemzetség
Az Aba-nemzetség vagy Oba-nemzetség az egyik legkiterjedtebb Árpád-kori eredetű nemzetség volt.
Megnézni Vármegye és Aba nemzetség
Abaúj vármegye
Abaúj vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt a 13.
Megnézni Vármegye és Abaúj vármegye
Abaúj-Torna vármegye
Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.
Megnézni Vármegye és Abaúj-Torna vármegye
Abaújvár
Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
Megnézni Vármegye és Abaújvár
Alispán
Az alispán a középkori magyar vármegye ispánjának – az újkorban főispánjának – helyettese volt.
Megnézni Vármegye és Alispán
Alsó-Fehér vármegye
Mátyás király halálakor 260px Alsó- és Felső-Fehér vármegyék egy 1862-es térképen Alsó-Fehér vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Alsó-Fehér vármegye (Albensis Inferior, Albensis Transylvanensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban, a történelmi Erdély területén.
Megnézni Vármegye és Alsó-Fehér vármegye
Alsó-Zala vármegye
Alsó-Zala vármegye vagy Alsó-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország délnyugati részében.
Megnézni Vármegye és Alsó-Zala vármegye
Alsótábla
Az Alsótábla (még: kamara, képviselőház) a magyar országgyűlés alsóháza a Felsőtábla mellett a kétkamarás rendi országgyűlések időszakában (1608-1848), az 1848-as első népképviseleti országgyűlésig.
Megnézni Vármegye és Alsótábla
Anton Bernolák
Anton Bernolák (magyarosan: Bernolák Antal), (Szlanica, Árva vármegye, 1762. október 4. – Érsekújvár, 1813. január 15.) katolikus pap, író, nyelvész; a szlovák irodalmi nyelv megalapítója.
Megnézni Vármegye és Anton Bernolák
Apponyi György (főispán)
Gróf nagyapponyi Apponyi György László, (Nagyappony, 1736. november 5. – Bécs, 1782. október 5.) nagybirtokos főnemes, kamarás, titkos tanácsos, főispán.
Megnézni Vármegye és Apponyi György (főispán)
Archontológia
Az archontológia történeti segédtudomány, mely a tisztségviselők hivatali jegyzékének összeállításával, életpályájuk vizsgálatával foglalkozik.
Megnézni Vármegye és Archontológia
Armalista
Az armalista a 16–19. századi kisnemesség egyik csoportja.
Megnézni Vármegye és Armalista
Úrbéri rendelet
Az úrbéri rendelet vagy úrbéri pátens Mária Terézia magyar királynő, Habsburg uralkodó által 1767-ben kiadott szabályozás, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt.
Megnézni Vármegye és Úrbéri rendelet
Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő)
Szendrő városának és egész Magyarországnak is jelentős műemléke a barokk stílusban épült római katolikus Assisi Szent Ferenc-templom.
Megnézni Vármegye és Assisi Szent Ferenc-templom (Szendrő)
Az adózás története
Az adó egy adott közösség tagjai által kötelezően fizetendő hozzájárulás a közös célok megvalósításához.
Megnézni Vármegye és Az adózás története
Államvédelmi Hatóság
Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) a magyarországi kommunista pártállami diktatúra részben titkosan tevékenykedő államvédelmi szervezete volt 1948 és 1956 között.
Megnézni Vármegye és Államvédelmi Hatóság
Áprilisi törvények
Batthyány Lajos miniszterelnök képmásával Az áprilisi törvények az utolsó magyar rendi országgyűlésen (1847–1848) elfogadott és V. Ferdinánd király által április 11-én szentesített törvénycsomag, amely 31 cikkből állt.
Megnézni Vármegye és Áprilisi törvények
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Megnézni Vármegye és Árpád-ház
Árva vármegye
Árva vármegye (szlovákul: Orava, németül: Arwa, lengyelül: Orawa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében.
Megnézni Vármegye és Árva vármegye
Üszögpuszta
Üszögpuszta (horvátul Isik) Pécs közigazgatási területének délkeleti szélén fekvő településrész.
Megnézni Vármegye és Üszögpuszta
Önkormányzat (fogalom)
Az önkormányzat (autonómia) bizonyos testületeknek az a jogosultsága, hogy belső ügyeik szabályozása céljából másokra is kötelező szabályokat állapíthatnak meg és ezek korlátain belül önmagukat igazgathatják is.
Megnézni Vármegye és Önkormányzat (fogalom)
Ózdi kistérség
Ózdi kistérség: kistérség Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, központja: Ózd.
Megnézni Vármegye és Ózdi kistérség
Bakonyi erdőispánság
A bakonyi erdőispánság királyi udvarbirtok volt, amelyik a 12. században alakult, a Bakony erdő területén.
Megnézni Vármegye és Bakonyi erdőispánság
Bakonynána
Bakonynána község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Megnézni Vármegye és Bakonynána
Balkány története
Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye negyedik legnagyobb területű települése a Nagykállói járásban.
Megnézni Vármegye és Balkány története
Baranya vármegye
Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.
Megnézni Vármegye és Baranya vármegye
Barna János (művelődéstörténész)
Nyermeghi Barna János, álnevén Detre (Budapest, 1880. november 15. – Budapest, 1934. november 14.) magyar genealógus, művelődéstörténész, műfordító, költő.
Megnézni Vármegye és Barna János (művelődéstörténész)
Barna Mihály (genealógus)
Barna Mihály (1810 – 1888. február 22.) magyar genealógus, történész, ügyvéd.
Megnézni Vármegye és Barna Mihály (genealógus)
Bató István
Bató István (Miskolc, 1812. március 25. – Miskolc, 1890. április 6.) miskolci polgár, kereskedő, több helyi történet és legenda szereplője.
Megnézni Vármegye és Bató István
Bács vármegye
Bács vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Bácsvár központtal a mai Vajdaság déli részén.
Megnézni Vármegye és Bács vármegye
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Megnézni Vármegye és Bács-Kiskun vármegye
Bácsi vár
A bácsi vár (szerbül Бачка тврђава / Bačka tvrđava) a mai Szerbiában, a Vajdaság nyugati részén található történelmi magyar várrom.
Megnézni Vármegye és Bácsi vár
Bánság
A Bánság térképe Bánság vagy Bánát (németül, románul, szerbhorvátul Banat, szerbül Банат) földrajzi és történelmi régió a Kárpát-medence délkeleti részén.
Megnézni Vármegye és Bánság
Bársonyos (település)
Műemlék plébániaház Bársonyos község Komárom-Esztergom vármegyében, a Kisbéri járásban.
Megnézni Vármegye és Bársonyos (település)
Békés vármegye
Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.
Megnézni Vármegye és Békés vármegye
Békés vármegye története
Békés vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében.
Megnézni Vármegye és Békés vármegye története
Bölöny Bálint
Kémeri Bölöny Bálint (Tasnádszántó, 1857. július 24. – Szilágysomlyó, 1942. január 29.) magyar jogász, elbeszélő, író, rendőrfőkapitány.
Megnézni Vármegye és Bölöny Bálint
Belváros (Miskolc)
Miskolc belvárosa tulajdonképpen maga a történelmi Miskolc, az ezen kívül eső városrészek vagy önálló települések voltak, mielőtt a városhoz csatolták őket, vagy később épültek.
Megnézni Vármegye és Belváros (Miskolc)
Beregi erdőispánság
A beregi erdőispánság királyi udvarbirtok volt Bereg (Nagybereg) központtal.
Megnézni Vármegye és Beregi erdőispánság
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Megnézni Vármegye és Beregszász
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Megnézni Vármegye és Bihar vármegye
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Megnézni Vármegye és Borsod vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.
Megnézni Vármegye és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye
Borsos család
A Borsos család címere A Borsos család régi magyar kisbirtokos nemesi család, amely Zala vármegyéből ered és több vármegyébe elszármazott.
Megnézni Vármegye és Borsos család
Borsova vármegye
Borsova vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Borsovavár központtal.
Megnézni Vármegye és Borsova vármegye
Brassó vármegye
Brassó vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Brassó vármegye (románul: Comitatul Brașov) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság erdélyi részében.
Megnézni Vármegye és Brassó vármegye
Budapest főpolgármestere
Budapest főpolgármestere Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta.
Megnézni Vármegye és Budapest főpolgármestere
Bunyevácok
Bunyevác lány népviseletben A bunyevácok (horvátul: Bunjevci, szerbül: Буњевци) délszláv népcsoport a Bácskában.
Megnézni Vármegye és Bunyevácok
Burgenland
Burgenland (magyarul szokás az Őrvidék, a Felsőőrvidék vagy újabban a magyarosított Várvidék elnevezés, horvátul és gradistyeiül Gradišće, szlovénül Gradiščanska, vendül Gradišče, cseh nyelven Hradsko) Ausztria Magyarországgal határos szövetségi tartománya.
Megnézni Vármegye és Burgenland
Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna (1484 – Buda, 1506. július 26.) vagy hagyományosan Candalei Anna, Kendali Anna,,,,,,,, candale-i (kendali) és benauges-i grófnő, magyar, horvát és cseh királyné.
Megnézni Vármegye és Candale-i Anna magyar királyné
Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben
A Candale-i Anna magyar királynévá koronázása az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.
Megnézni Vármegye és Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben
Címeres levél
Doncs mester címere (1327). A legkorábbi magyar címeradomány és egyben címerjavítás. A címerleírás alapján rekonstruált címerrajz.Nagy Iván (IX. 345. l.) a csebi Pogány családdal kapcsolatban említi, hogy címerüket Károly Róberttől kapták 1326-ban.
Megnézni Vármegye és Címeres levél
Cholnoky család
A magyar történelmi Cholnoky család eredetét a 13.
Megnézni Vármegye és Cholnoky család
Comitatus
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Megnézni Vármegye és Comitatus
Comitatus Önkormányzati Szemle
A Comitatus Önkormányzati Szemle 1991-2012 között a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének szakmai folyóirata, 2013-tól független szakmai-tudományos periodika.
Megnézni Vármegye és Comitatus Önkormányzati Szemle
Csák Máté (tárnokmester)
Csák nembeli I. Máté (†1245-1249 között) a Csák nemzetség trencséni ágának első ismert tagja, asztalnokmester, tárnokmester, több vármegye ispánja.
Megnézni Vármegye és Csák Máté (tárnokmester)
Csák Máté (trencséni tartományúr)
Csák nembeli III.
Megnézni Vármegye és Csák Máté (trencséni tartományúr)
Csáky Miklós (erdélyi vajda)
Körösszegi Csáky Miklós (? – Kőrös, 1426) főúr, erdélyi vajda, számos vármegye főispánja.
Megnézni Vármegye és Csáky Miklós (erdélyi vajda)
Csík vármegye
Csík vármegye (németül: Komitat Tschik, latinul: Comitatus Csikiensis) Magyarország egyik vármegyéje volt Erdély keleti határán 1876 és 1918, majd 1940 és 1945 között.
Megnézni Vármegye és Csík vármegye
Csömör
Csömör nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban.
Megnézni Vármegye és Csömör
Csendőrség
Egy 1896-os lovastáboricsendőr-tanfolyam emléklapja Vasárnapi Ujság, 1897) A csendőrség (korábban francia eredetű szóval zsandárság) Európa számos országában létező, helyenként szervezetileg részben a hadsereghez tartozó, katonai elvek szerint szervezett rendőri szerv, melynek fő feladata a rendfenntartás.
Megnézni Vármegye és Csendőrség
Cserhát
A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.
Megnézni Vármegye és Cserhát
Csernojevics Arzén
Csernojevics Arzén (III. Arsenije Čarnojević, Csarnojevics Arszenije, Arsenius; – Арсеније III Чарнојевић – Аесеније III Црнојевић – Αρσένιος Τσιρνόγεβιτς) (Cetinje-Bajice, 1633 körül – Bécs, 1706.
Megnézni Vármegye és Csernojevics Arzén
Csetény
Csetény község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Megnézni Vármegye és Csetény
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Megnézni Vármegye és Csongrád vármegye
Darnay család
A Darnay család az egyik legrégibb eredetű magyar nemesi család, amely az Aba nemzetségből származtatja magát.
Megnézni Vármegye és Darnay család
Délvidék
A Délvidék elnevezés eredetileg a történelmi Magyar Királyság különböző déli területeit jelölte, ma pedig nem pontosan körülhatárolt földrajzi névként, illetve politikai kifejezésként él.
Megnézni Vármegye és Délvidék
Délvidéki szerb felkelés (1848)
Az 1848–49-es délvidéki szerb felkelés során a magyarországi szerbek az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc okozta kavarodást felhasználva megpróbálták kiharcolni önállóságukat.
Megnézni Vármegye és Délvidéki szerb felkelés (1848)
Dísz tér
A budapesti Dísz tér főként egy- és kétemeletes régi lakóházak által határolt, észak-déli irányban elnyúló terület az I. kerületben, a Várnegyed központi részén.
Megnézni Vármegye és Dísz tér
Debreceni Református Kollégium
A Debreceni Református Kollégium Debrecen egyik fő oktatási intézménye, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején a Debrecenbe menekült kormány forradalmi országgyűléseinek és az 1944.
Megnézni Vármegye és Debreceni Református Kollégium
Dessewffy József
Gróf cserneki és tarkő Dessewffy József (Krivány, 1771. február 13. – Pest, 1843. május 2.) országgyűlési követ, több megye táblabírája, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja.
Megnézni Vármegye és Dessewffy József
Diósgyőri vár
A diósgyőri vár egy középkori vár a történelmi Diósgyőr városában, ami ma Miskolc egyik városrésze.
Megnézni Vármegye és Diósgyőri vár
Doboka vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképének részletén, 1782-85 Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Doboka vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt erdélyi történelmi vármegyéknek.
Megnézni Vármegye és Doboka vármegye
Drugeth I. Vilmos
Drugeth Vilmos (Drugeth I. Vilmos; – 1342. szeptember) frank származású magyarosodott főnemes, Drugeth I. János legidősebb fia, 1333–42 között Magyarország nádora és ezzel a kunok bírája.
Megnézni Vármegye és Drugeth I. Vilmos
Dukátus
A dukátus (a latin dux „herceg, vezér” szóból képzett ducatus, „hercegség, vezérség, főparancsnokság” szóból) Magyarországon a trónörökös kormányzása alatt álló terület a honfoglalástól körülbelül 1110-ig.
Megnézni Vármegye és Dukátus
Duna–Tisza-csatorna
A Duna–Tisza-csatorna több száz éve tervezett mesterséges csatorna, amely a Kiskunságon át vezetne, a Dunát kötné össze a Tiszával körülbelül a Dunaharaszti-Dabas-Cegléd-Szolnok vonal mentén.
Megnézni Vármegye és Duna–Tisza-csatorna
Eduard Taaffe
Eduard Taaffe gróf (magyarosan: Taaffe Ede) (Prága, 1833. február 24. – Ellischau, Csehország, 1895. november 29.) osztrák politikus, 1863–1867 között Salzburg koronatartomány (Kronland Salzburg) császári-királyi tartományi elnöke (k.k.
Megnézni Vármegye és Eduard Taaffe
Egri főegyházmegye
Az Egri főegyházmegye a római katolikus egyházhoz tartozó egyházmegye Magyarországon.
Megnézni Vármegye és Egri főegyházmegye
Egyházi anyakönyv
Az egyházi anyakönyvek olyan egyházi jegyzékek, amelyekben a kereszteléseket, házasságkötéseket, bérmálásokat, temetéseket tartják nyilván, jellemzően időrendben.
Megnézni Vármegye és Egyházi anyakönyv
Egyházmegye
Az egyházmegye egyházkormányzati egység a történelmi keresztény egyházakban.
Megnézni Vármegye és Egyházmegye
Erdély történelme
Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.
Megnézni Vármegye és Erdély történelme
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.
Megnézni Vármegye és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig
Erdélyi fejedelem
Erdély fejedelmeFallenbüchl 1988, p. 77.
Megnézni Vármegye és Erdélyi fejedelem
Erdélyi levéltárak
Az Állami Levéltár kolozsvári épületeÉpült 1968-ban Levéltár ('levél' a magyar régiségben oklevél, irat, a 'tár' tárolóhely) – oklevelek, iratok őrzőhelye.
Megnézni Vármegye és Erdélyi levéltárak
Erdélyi országgyűlés
Erdélyi országgyűlésnek az Erdélyi Fejedelemség magyar, székely és szász nemzetének rendi gyűlését nevezzük 1541 és 1865 között.
Megnézni Vármegye és Erdélyi országgyűlés
Erdélyi szász univerzitás
Az erdélyi szász univerzitás vagy szász universitas vagy szász egyetem (latinul universitas saxonum, németül Nationsuniversität) az erdélyi szászok önkormányzati szerve volt 1486-tól 1876-ig; ezt követően alapítványként működött 1937-ig.
Megnézni Vármegye és Erdélyi szász univerzitás
Erdészeti palota (Miskolc)
Az Erdészeti palota Deák téri homlokzatának részlete Az Erdészeti palota vagy más néven az Erdőigazgatóság székháza Miskolcon a Deák tér 1.
Megnézni Vármegye és Erdészeti palota (Miskolc)
Erdőispánság
Az erdőispánságok királyi udvarbirtokok voltak a Magyar Királyságban a 13. században.
Megnézni Vármegye és Erdőispánság
Eszmei község
Jellegzetes eszmei község: a Tolna vármegye Tamási járásához tartozó és nyolc különálló darabból álló Majsamiklósvár 1912-ben (sötétebb színnel jelölve; a világosabb szín a járás többi községét jelöli) Eszmei község vagy uradalmi község olyan község volt a 19.
Megnézni Vármegye és Eszmei község
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Vármegye és Esztergom vármegye
Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Az Esztergom-Budapesti főegyházmegye, korábban esztergomi érsekség vagy esztergomi főegyházmegye római katolikus egyházmegye.
Megnézni Vármegye és Esztergom-Budapesti főegyházmegye
Familiaritás
A familiaritás a hűbéri függés magyarországi változataként a 13.
Megnézni Vármegye és Familiaritás
Fáy András
Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
Megnézni Vármegye és Fáy András
Főispán (1526–1950)
A főispán a Magyar Királyságban a király által kinevezett méltóság volt, aki a királyt (a kiegyezés után a kormányt) képviselte a vármegyében, jelenleg az egykori kormánymegbízottak hivatalos megnevezése.
Megnézni Vármegye és Főispán (1526–1950)
Fejér vármegye
A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.
Megnézni Vármegye és Fejér vármegye
Felső-Fehér vármegye
Felső-Fehér vármegye Erdély egyik vármegyéje volt, melyet a 18.
Megnézni Vármegye és Felső-Fehér vármegye
Felső-Zala vármegye
Felső-Zala vármegye vagy Felső-Zala megye közigazgatási egység volt a Magyarországi Tanácsköztársaság idején az ország nyugati, délnyugati részében.
Megnézni Vármegye és Felső-Zala vármegye
Felvidék
A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.
Megnézni Vármegye és Felvidék
Fiktív helynevek Magyarországon
A köznapi nyelvben született fantázia településnevek vagy létező helységek, falvak, városok közkeletű tréfás, szatirikus elnevezései, melyek egy része sértő az ott lakók számára.
Megnézni Vármegye és Fiktív helynevek Magyarországon
Foix-ház
A Foix-ház francia eredetű európai uralkodódinasztia, 1479-től királyi ház.
Megnézni Vármegye és Foix-ház
Forgon Péter
Forgon Péter (17. sz.) földbirtokos, emlékíró.
Megnézni Vármegye és Forgon Péter
Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben
A francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben az az esemény, amelynek során XII. Lajos francia király unokahúgát, a 18 éves Annát 1502.
Megnézni Vármegye és Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben
Galgóczi Erzsébet Emlékmúzeum
A Galgóczi Erzsébet emlékszoba Győr-Ménfőcsanakon található meg a Bezerédy kastély egyik mellékszárnyában.
Megnézni Vármegye és Galgóczi Erzsébet Emlékmúzeum
Garamszegi evangélikus templom
A garamszegi evangélikus templom, 2008 július 7-én az UNESCO Világörökségi Bizottságának 32.
Megnézni Vármegye és Garamszegi evangélikus templom
Gömör és Kishont vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel.
Megnézni Vármegye és Gömör és Kishont vármegye
Glogovác
Glogovác község pecsétje 1837-ből Glogovác, 1910 és 1918 között Öthalom (románul Vladimirescu, 1947-ig Glogovăți, németül Glogowatz) falu Romániában, Arad megyében.
Megnézni Vármegye és Glogovác
Gróf
A gróf (latinul comes), a középkori Nyugat- Közép- és Dél-Európában a királytól sokszor csak közvetetten függő, nagy fokú autonómiával rendelkező feudális nagybirtokosokat jelentette, akik egy-egy területi egység vezetői, a helyi közigazgatás, katonai és bírói hatalom birtokosai voltak.
Megnézni Vármegye és Gróf
Győr vasúttörténete
Győr vasúti állomás 1915-ben Győr kedvező földrajzi fekvése, s minden irányban szerteágazó közútjai, a hajózható Mosoni-Duna miatt évszázadokon keresztül fontos szerepet játszott a kereskedelemben.
Megnézni Vármegye és Győr vasúttörténete
Győr-Moson-Sopron vármegye
Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.
Megnézni Vármegye és Győr-Moson-Sopron vármegye
Győri csata
A győri csata vagy kismegyeri csata Kismegyeren 1809.
Megnézni Vármegye és Győri csata
Gyergyószék
Gyergyószék a történelmi Székelyföld egyik fiúszéke volt, mely a 15.
Megnézni Vármegye és Gyergyószék
Gyulafehérvári főegyházmegye
A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.
Megnézni Vármegye és Gyulafehérvári főegyházmegye
Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg
Károly Ambrus (Milánó, Milánói Hercegség, 1785. november 2. – Tata, Magyar Királyság, 1809. szeptember 2.), a Habsburg–Lotaringiai-ház estei ágából származó osztrák főherceg, modenai herceg, 1808-as püspökké szentelését követően esztergomi érsek 1809-ben bekövetkezett haláláig.
Megnézni Vármegye és Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg
Hajdú kerület
Mátyás király halálakor az első katonai felmérésen Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Hajdú kerület (Hajdúkerület, Hajdú városok kerülete) Magyarország egyik kiváltságos kerülete volt a 17-19.
Megnézni Vármegye és Hajdú kerület
Határispánság
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Megnézni Vármegye és Határispánság
Határvármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Megnézni Vármegye és Határvármegye
Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (röviden: HVIM) nemzeti radikális, szélsőjobboldali ifjúsági szervezet.
Megnézni Vármegye és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom
Háromváros
Háromváros Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd városainak összefoglaló elnevezése volt.
Megnézni Vármegye és Háromváros
Herpay Gábor
Herpay Gábor (Szabadszállás, 1885. október 5. – Debrecen, 1946. augusztus 15.) levéltáros.
Megnézni Vármegye és Herpay Gábor
Heves és Külső-Szolnok vármegye
Heves és Külső-Szolnok vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Megnézni Vármegye és Heves és Külső-Szolnok vármegye
Hiteleshely
A hiteleshely régies nevén bizonyságtevő hely (latinul loca credibilia/testimonialia) a feudalizmus kori Magyarországon azt a szerepet töltötte be, mint ma egy közjegyző.
Megnézni Vármegye és Hiteleshely
Hodász
Hodász nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járásban.
Megnézni Vármegye és Hodász
Horvát bánság
A Magyar Királyság autonóm tartományai A horvát bánság a történelmi Horvátország területén, a Horvát Királyságnak a Magyar Királyság általi meghódítása révén a 11.
Megnézni Vármegye és Horvát bánság
Horvát Királyság
Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7.
Megnézni Vármegye és Horvát Királyság
Horvát-Szlavónország
Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.
Megnézni Vármegye és Horvát-Szlavónország
Horváti család
A Horváti család Valkó vármegyei származású, de más vármegyékben is birtokos család, mely nevét a Valkó megyei, mára elpusztult Horváti faluról kapta.
Megnézni Vármegye és Horváti család
Hosszúmező
Hosszúmező (románul Câmpulung la Tisa, 1974-ig Câmpulung, ruszinul Dolho Pole, jiddisül דעפאליע, németül Langenfeld) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében, Hosszúmező község központja.
Megnézni Vármegye és Hosszúmező
Hunyadi János
Hunyadi János (Kolozsvár, 1407 – Zimony, 1456. augusztus 11.) Magyarország kormányzója 1446 és 1453 között.
Megnézni Vármegye és Hunyadi János
Huszár
Magyar Frimont huszár. A 9. huszárezred parancsnoka 1806-1831 között Frimont János volt,http://huszarmuzeum.hu/tartalom.php?tart.
Megnézni Vármegye és Huszár
I. Ferenc magyar király
Ferenc József Károly (Firenze, Toszkána, 1768. február 12. – Bécs, Ausztria, 1835. március 2.) Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák uralkodó főherceg, 1792-től a Német-római Birodalom utolsó császára II.
Megnézni Vármegye és I. Ferenc magyar király
I. István magyar király
I.
Megnézni Vármegye és I. István magyar király
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Megnézni Vármegye és I. Károly magyar király
Igali járás
Az Igali járás Somogy vármegye egyik járása volt.
Megnézni Vármegye és Igali járás
II. Géza magyar király
II.
Megnézni Vármegye és II. Géza magyar király
II. József magyar király
II.
Megnézni Vármegye és II. József magyar király
II. József nyelvrendelete
1784.
Megnézni Vármegye és II. József nyelvrendelete
II. Mátyás magyar király
Habsburg Mátyás vagy Ausztriai Mátyás (Bécs, 1557. február 24. – Bécs, 1619. március 20.), a Habsburg-házból származó osztrák főherceg, német, magyar és cseh királyi herceg, aki II.
Megnézni Vármegye és II. Mátyás magyar király
III. Ferdinánd magyar király
III.
Megnézni Vármegye és III. Ferdinánd magyar király
Illésházy István (nádor)
Illésházai gróf (korábban báró) Illésházy István (1541 márciusa – Bécs, 1609. május 5.) protestáns főnemes, főispán, 1608 és 1609 között Magyarország nádora.
Megnézni Vármegye és Illésházy István (nádor)
Ispán
Az ispán legismertebb jelentésében a vármegye király által kinevezett első emberét jelentette a középkorban, az újkorban a tisztség neve főispán lett.
Megnézni Vármegye és Ispán
Járás
Magyarország járásai a 2013. január 1-jétől a 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet szerint A járás a vármegye részét alkotó, annak felosztásával kialakított, települések meghatározott csoportját magába foglaló közigazgatási területi egység Magyarországon.
Megnézni Vármegye és Járás
Jászkun kerület
Mátyás király halálakor A Jászkun kerület 1279-ben alakult ki, a területére betelepített jászok és kunok önálló közigazgatási egységeként.
Megnézni Vármegye és Jászkun kerület
Jászok
A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Vármegye és Jászok
Jobbágy
II. József korában A jobbágy (lat: colonus) fogalma a Magyar Királyságban való megjelenése után jelentős változáson ment keresztül: kezdetben a királyt szolgáló előkelőket jelentette, a középkor végén pedig a használt földje után járulékokkal, azaz termény- és pénzadóval, valamint szolgáltatásokkal tartozó telkes parasztot jelentett.
Megnézni Vármegye és Jobbágy
Jobbágyrendelet
II. József arcképe A Jobbágyrendeletet II. József magyar király adta ki 1785.
Megnézni Vármegye és Jobbágyrendelet
Karancskeszi vármegye
Karancskeszi vármegye egyike Mikszáth nógrádi, palócföldi fiktív helyszíneinek.
Megnézni Vármegye és Karancskeszi vármegye
Karánsebesi–lugosi bánság
A Karánsebesi-Lugosi Bánság (Románul: Banatul de Lugos-Caransebeş, szerbül: Лугошка и карансебешка бановина / Lugoška i karansebeška banovina) vagy Lugos-Karánsebesi Bánság, Lugos-karánsebes Kerülete egy védelmi, közigazgatási egység (bánság) volt az Erdélyi Fejedelemségben 1536-tól 1658-ig.
Megnézni Vármegye és Karánsebesi–lugosi bánság
Károlyi család
A nagykárolyi Károlyi család grófi címerének egyik változata A nagy-károlyi gróf Károlyi család (18. század előtti másik írásmódja Károly) egyike az ősi magyar főnemesi családoknak.
Megnézni Vármegye és Károlyi család
Kárpátalja földrajzi fekvése
Kárpátalja (ukránul Закарпатська область, vagyis „Kárpátontúli terület”) Ukrajna nyugati, Magyarországgal, Szlovákiával, Romániával és egy kis szakaszon Lengyelországgal szomszédos régiója.
Megnézni Vármegye és Kárpátalja földrajzi fekvése
Kárpátalja története
Kárpátalja a földrajzilag a Kárpát-medence szerves része, így történetét sem lehet elválasztani a Kárpát-medence történetétől.
Megnézni Vármegye és Kárpátalja története
Kézdimárkosfalva
Kézdimárkosfalva (románul Mărcușa, németül Markesdorf) falu Romániában Kovászna megyében.
Megnézni Vármegye és Kézdimárkosfalva
Közúti közlekedés a középkorban
A közúti közlekedés fejlődése a Római Birodalom bukásával lezárult.
Megnézni Vármegye és Közúti közlekedés a középkorban
Közigazgatási bizottság
A közigazgatási bizottság az önkormányzati és az állami közigazgatás összehangolására és a különböző közigazgatási ágak közötti együttműködés biztosítására törvényhatóságonként létrehozott testület volt Magyarországon 1876 és 1950 között.
Megnézni Vármegye és Közigazgatási bizottság
Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
Közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegyék Magyarország egyes területein a vármegyékkel azonos jogállású, a magyar politika revíziós törekvéseit elnevezésükben is kifejező közigazgatási egységek voltak 1923–1945 között.
Megnézni Vármegye és Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye
Községi bíró
A községi bíró a kis- és nagyközségek első tisztviselője, a községi elöljáróság feje, a községi képviselő-testület elnöke volt Magyarországon 1950-ig.
Megnézni Vármegye és Községi bíró
Közszabadság
Közszabadságnak (libertas) hívták az Árpád-korban az eredetileg független szabad (liber) magyarok jogállását.
Megnézni Vármegye és Közszabadság
Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola (Debrecen)
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola egyike Debrecen legrégebbi iskoláinak.
Megnézni Vármegye és Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola (Debrecen)
Keve vármegye
Keve vármegye egyike volt Magyarország első vármegyéinek.
Megnézni Vármegye és Keve vármegye
Királyi könyvek
A Királyi könyvek (Libri Regii, Liber Regius) a Habsburg-házi uralkodók idején (pontosabban 1527-1867, illetve -1918) vezetett iktatókönyvek, jegyzékek, kivonatok, melyekben különféle kancelláriai ügykörök fő adatait gyűjtötték össze, mint birtokadományozás, nemesítés, nemességújítás, nemesség megerősítése, határozatok a kétes nemességi vizsgálat ügyében, családi leszármazási bizonyítások, cím- és méltóságadományozások (főispánság, királyi tanácsosság, zászlósuraság, a király legfőbb kegyúri joga alá tartozó főpapi kinevezés), adományozások, honosítások és ezek érvényesítéséhez szükséges eskütétel bizonyítékai, testületek (városok, vármegyék, káptalanok, társulatok) részére adott címeres pecsét és jelvények használatának engedélyezése, községi kiváltságok adományozása (adó-, rév-, vámmentesség, vásártartás joga) és ezek megerősítése, testületi kiváltságok (céhlevelek, alapszabályok), a magántulajdonban levő ingatlanok felmentése a közterhek alól (exemptio), a királyi kincstár (fiscus) jószágainak lekötése az érdemek megjutalmazása fejében (inscriptio), magánügyletek királyi jóváhagyása (végrendelet, jobbágyfelszabadítás, birtokátruházás, ajándékozás, hitbizomány-alapítás), egyes jogügyletek hivatalos adatai (perhalasztás, pertörlés, megkegyelmezés, fizetési halasztás, házassági dispensatio, utódok törvényesítése, fiúsítás stb.), magánoklevelek átírása, a találmányok szabadalmát biztosító pátensek, elvi jelentőségű határozatok közigazgatási, igazságszolgáltatási, pénzügyi, katonai ügyekben stb.
Megnézni Vármegye és Királyi könyvek
Királyi személynök
A királyi személynök, más néven a király személyének képviselője, ha a király nincs jelen, főleg az igazságszolgáltatásban olyan ügyeknél, melyeket a király személyes bíráskodásának tartottak fenn.
Megnézni Vármegye és Királyi személynök
Királyi vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Megnézni Vármegye és Királyi vármegye
Kiskanizsa
Kiskanizsa (németül Klein-Kanizsa) Nagykanizsának mind kiterjedésére, mind pedig lakosságszámát tekintve egyik legjelentősebb városrésze.
Megnézni Vármegye és Kiskanizsa
Kiskőrös
Kiskőrös város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskőrösi járásban.
Megnézni Vármegye és Kiskőrös
Klasszicista építészet Magyarországon
Pollack Mihály: Magyar Nemzeti Múzeum Az esztergomi bazilika Festetics-kastély, Dég A klasszicista építészet Magyarországon egy kicsit később kezdett kibontakozni, mint az Európa nyugati felén jelentkező klasszicizmus.
Megnézni Vármegye és Klasszicista építészet Magyarországon
Kolonvár
Kolonvár a későbbi Zala és Somogy vármegyék határán Zalavár közelében Géza fejedelem által építtetett földvár volt.
Megnézni Vármegye és Kolonvár
Komárom-Esztergom vármegye
Komárom-Esztergom vármegye, 1950 és 1990 között Komárom megye, 1990 és 2022 között Komárom-Esztergom megye, közigazgatási egység Magyarország északnyugati részén, a Közép-Dunántúl régióban.
Megnézni Vármegye és Komárom-Esztergom vármegye
Kora újkori magyar történelem
Kora újkori magyar történelem alatt a 16–18.
Megnézni Vármegye és Kora újkori magyar történelem
Kossuth Lajos
Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19. – Torino, Olaszország, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke.
Megnézni Vármegye és Kossuth Lajos
Kovács János (mérnök)
Kovács János (1700 körül – Apatin, 1765. március 12.) mérnök, kartográfus, krónikaíró.
Megnézni Vármegye és Kovács János (mérnök)
Krassó vármegye
Mátyás király halálakor Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Krassó vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Krassóvár központtal.
Megnézni Vármegye és Krassó vármegye
Kraszna vármegye
Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.
Megnézni Vármegye és Kraszna vármegye
Kristóffy József
Kristóffy emléktáblája szülővárosában, Makón Csejtei Kristóffy József Mihály András (Makó, 1857. szeptember 7. – Budapest, 1928. március 29.) szabadelvű párti politikus, a Fejérváry-kormány belügyminisztere.
Megnézni Vármegye és Kristóffy József
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11.
Megnézni Vármegye és Kunok
Kuriális község
A kuriális község 1848 előtt olyan falu, amelyben kizárólag nemesi jogállású vagy nemesi telekre telepített jobbágyok és zsellérek, ill.
Megnézni Vármegye és Kuriális község
Liptó vármegye
Liptó (szlovákul Liptov, latinul Liptoviensis, Lyptoviensis, Liptaviensis, Liptovium, németül Liptau, lengyelül Liptów) a Magyar Királyság közigazgatási területe, vármegyéje volt.
Megnézni Vármegye és Liptó vármegye
Magyar katolikus egyház
A magyar katolikus egyház a katolikus egyház magyarországi szervezeteinek összefoglaló elnevezése.
Megnézni Vármegye és Magyar katolikus egyház
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Megnézni Vármegye és Magyar Királyság
Magyar nemesség
Barabás Miklós festőművész ''Előkelő hölgy portréja'' című 1860-as munkája A magyar nemesség vagy magyar arisztokrácia, a magyar történelem során a feudális előjogokkal rendelkező uralkodó nemesi társadalmi osztály volt a Magyar Királyságban.
Megnézni Vármegye és Magyar nemesség
Magyar történelem
Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.
Megnézni Vármegye és Magyar történelem
Magyar törzsek
A honfoglalás kori magyarok más sztyeppi népekhez hasonlóan törzsekre tagozódtak.
Megnézni Vármegye és Magyar törzsek
Magyarország
Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja.
Megnézni Vármegye és Magyarország
Magyarország alaptörvénye
Magyarország alaptörvénye a Magyar Közlönyben kihirdetett hivatalos szövegek szerint Magyarország Alaptörvénye a magyar jogi hierarchiában a legfelsőbb szintű jogforrás, amely 2012.
Megnézni Vármegye és Magyarország alaptörvénye
Magyarország főútjai
A „0” kilométerkő a budapesti Clark Ádám téren; innen indul a 2-es, a 3-as, a 4-es, az 5-ös, a 6-os, a 7-es, a 10-es, a 11-es, a 31-es és az 51-es főút kilométer-számozása.Magyarország úthálózatának gerincét alkotják a már elkészült gyorsforgalmi utak mellett a főutak.
Megnézni Vármegye és Magyarország főútjai
Magyarország közigazgatási kerületei II. József uralkodása alatt
II. József magyar király (ur. 1780–1790) 1785-ben az addigi, nagyfokú autonómiát élvező, a magyar rendiség alapját képező vármegyerendszer helyett új közigazgatást vezetett be, amelynek keretében 10 kerületet hoztak létre Nyitra, Besztercebánya, Kassa, Munkács, Nagyvárad, Temesvár, Pest, Győr, Pécs és Zágráb székhellyel.
Megnézni Vármegye és Magyarország közigazgatási kerületei II. József uralkodása alatt
Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben
Nemzetiségek aránya Magyarországon (Erdéllyel együtt, de Horvátország nélkül) az 1840-es évek elején Magyarország népességének többségét a 19. században már régóta a nem magyar nemzetiségű lakosság adta.
Megnézni Vármegye és Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben
Magyarországi protestánsüldözések
A 16. század derekára a Magyar Királyságban is elterjedt a reformáció.
Megnézni Vármegye és Magyarországi protestánsüldözések
Makk-féle összeesküvés
Makk-féle összeesküvés néven ismert az a mozgalom, amelyet Makk József szervezett, Kossuth Lajos nevében és felhatalmazásával, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc folytatásaképpen a Habsburg-uralom ellen.
Megnézni Vármegye és Makk-féle összeesküvés
Marczibányi István
Emléktáblája Makón Puhói Marczibányi István (Makó, 1752. július 25. – Buda, 1810. december 21.) Csanád vármegye alispánja, valóságos belső titkos tanácsos, a művészetek és a tudomány mecénása.
Megnézni Vármegye és Marczibányi István
Maros megye
Maros megye Erdély központi részén helyezkedik el, a Maros folyó északkeletről délnyugat fele szeli át 180 km hosszan.
Megnézni Vármegye és Maros megye
Maros-Torda vármegye
Maros-Torda vármegye (németül: Mieresch-Thorenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében 1876-tól 1920-ig, majd 1940-től 1944-ig.
Megnézni Vármegye és Maros-Torda vármegye
Máramarosi közigazgatási kirendeltség
A Máramarosi közigazgatási kirendeltség egyike volt az 1939-ben a magyar kormány által Kárpátalja területén szervezett három közigazgatási egységnek illetve közigazgatási hivatalnak, nagyjából az egykori Máramaros és Ugocsa vármegyék Kárpátaljához tartozó területét foglalta magába.
Megnézni Vármegye és Máramarosi közigazgatási kirendeltség
Máriaradnai kolostor
A máriaradnai kolostor Mária-hegyhely, a Temesvári egyházmegye legfontosabb búcsújáró helye az Aradtól 30 km-re keletre található, közigazgatásilag Lippához besorolt Máriaradnán.
Megnézni Vármegye és Máriaradnai kolostor
Megye (egyértelműsítő lap)
* Megye, közigazgatási egység.
Megnézni Vármegye és Megye (egyértelműsítő lap)
Megye (közigazgatási egység)
A megye NUTS 3 szintű közigazgatási területi egység Magyarországon, lakóinak közössége 1990 óta önkormányzati joggal rendelkezik, azonban évezredes múltra tekint vissza.
Megnézni Vármegye és Megye (közigazgatási egység)
Megyeháza (Miskolc)
A klasszicista stílusban épült Megyeháza, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye székháza, a miskolci Városház tér 1.
Megnézni Vármegye és Megyeháza (Miskolc)
Megyeháza (Szekszárd)
A régi megyeháza főhomlokzata A régi megyeháza főbejárata A régi megyeháza épülete Szekszárd központjában található (Béla király tér 1.). Helyén korábban a szekszárdi apátság uradalmi épületei álltak.
Megnézni Vármegye és Megyeháza (Szekszárd)
Megyei város (polgári korszak)
A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.
Megnézni Vármegye és Megyei város (polgári korszak)
Megyer (törzs)
A megyer törzs a magyar törzsszövetség egyik törzse volt.
Megnézni Vármegye és Megyer (törzs)
Moson vármegye
Moson vármegye (németül Komitat Wieselburg, latinul: Comitatus Mosoniensis, szlovákul: Mošonská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Vármegye és Moson vármegye
Nagy-Magyarország-emlékmű (Nagykanizsa)
A nagykanizsai Nagy-Magyarország-emlékmű Nagykanizsán az Eötvös-téren áll.
Megnézni Vármegye és Nagy-Magyarország-emlékmű (Nagykanizsa)
Nagyváty
Nagyváty község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Megnézni Vármegye és Nagyváty
Návay Lajos-szobor
Az eredeti szobor Návay Lajos makói szobrának ma már csak a mellékalakjai állnak.
Megnézni Vármegye és Návay Lajos-szobor
Négyes
Négyes község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.
Megnézni Vármegye és Négyes
Nógrád vármegye története
Nógrád vármegye (szlovákul: Novohrad; németül: Neograd vagy Neuburg; latinul: Comitatus Nogradiensis vagy Comitatus Neogradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Megnézni Vármegye és Nógrád vármegye története
Nőtincs
Nőtincs ezeréves múltra visszatekintő község Nógrád vármegye délnyugati részén, a Rétsági járásban.
Megnézni Vármegye és Nőtincs
Nemes város
A szabad királyi városok és a mezővárosok mellett a nemes városok egy harmadik csoportot képeznek az erdélyi városállományban – rangsor szerint a két típus között helyezkednek el.
Megnézni Vármegye és Nemes város
Nemesi vármegye
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Megnézni Vármegye és Nemesi vármegye
Nemességi igazolás
A nemesség igazolás a nemesi cím jogos használatának igazolása.
Megnézni Vármegye és Nemességi igazolás
Nyúzóvölgyi vérengzés
Az egykori kemencei vármegyeháza épülete, ahol fogva tartották a megvádolt romák egy részét A nyúzóvölgyi vérengzés néven ismert eset cigányok elleni tömeges kivégzés volt 1782-ben, amely egy lényegét tekintve kirakatper keretén belül zajlott Hont vármegye akkori székhelyén, Kemencén.
Megnézni Vármegye és Nyúzóvölgyi vérengzés
Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye
Magyarország 1941 és 1944 között Az egykori vármegyeház épülete Érsekújvárban Nyitra és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye Magyarország egyik vármegyéje volt 1938 és 1945 között.
Megnézni Vármegye és Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye
Nyitra vármegye
Nyitra vármegye (szlovákul Nitrianska župa vagy Nitrianska stolica, németül Komitat Neutra, latinul Comitatus Nytriensis, Nitriensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Megnézni Vármegye és Nyitra vármegye
Nyugat-Dunántúl
Nyugat-Dunántúl a nyolc magyarországi statisztikai régió egyike, az ország északnyugati részében helyezkedik el.
Megnézni Vármegye és Nyugat-Dunántúl
Országgyűlés
Az Országgyűlés Magyarország parlamentje, legfőbb hatalmi és törvényhozó szerve, a népszuverenitás letéteményese.
Megnézni Vármegye és Országgyűlés
Osztrák–Magyar Monarchia
Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.
Megnézni Vármegye és Osztrák–Magyar Monarchia
Palásti csata
A palásti csata (szlovákul Bitka pri Plášťovciach) 1552.
Megnézni Vármegye és Palásti csata
Pallosjog
A pallosjog (más néven szabad ispánság) az uralkodótól nyert, ám tőle függetlenül gyakorolható bírói hatalom volt halálbüntetés kiszabására és foganatosítására.
Megnézni Vármegye és Pallosjog
Pandúr
Horvát pandúrok (1742) Eredetileg a pandúroknak a déli határőrvidéken határőri szolgálatot teljesítő szerb és szász katonákat nevezték.
Megnézni Vármegye és Pandúr
Pápa–Csorna-vasútvonal
| A Dunántúl északi részén, a Rábaközben található Pápa–Csorna vasútvonal a MÁV 14-es számú vonala.
Megnézni Vármegye és Pápa–Csorna-vasútvonal
Pécsi egyházmegye
A Pécsi egyházmegye a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, amit Szent István király alapított 1009-ben.
Megnézni Vármegye és Pécsi egyházmegye
Perényi család
A Perényi család ősei a XIII.
Megnézni Vármegye és Perényi család
Perger János (jogtudós)
Nagybányai Perger János (ritkán Pergel János) (Nagyvárad, 1791. május 15. – Pest, 1838. május 25.) jogtudós, történész, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.
Megnézni Vármegye és Perger János (jogtudós)
Perlaki járás
A Perlaki járás Zala vármegye egyik járása volt a trianoni békeszerződés előtt, valamint a második világháború alatt.
Megnézni Vármegye és Perlaki járás
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.
Megnézni Vármegye és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye
Pesti Hazai Első Takarékpénztár
Budapest V. kerületében, Károlyi utca 12. A Pesti Hazai Első Takarékpénztár egyesületi formában Fáy András kezdeményezésére alakult meg.
Megnézni Vármegye és Pesti Hazai Első Takarékpénztár
Petrőczy család
A petrőczi és kaszavári Petrőczy család tagjai az 1600-as évek második felében és az 1700-as évek elején a magyarországi történések ismert szereplői voltak: Mind idősebb Petrőczy István (aki bárói címet kapott), mind ifjabb Petrőczy István, aktív részesei voltak a kuruc mozgalmaknak.
Megnézni Vármegye és Petrőczy család
Pilisi erdőispánság
A pilisi erdőispánság királyi udvarbirtok volt a 12. század végétől a Pilis erdő és hegység területén, amit erdőóvó–ardó szolgálónépek laktak.
Megnézni Vármegye és Pilisi erdőispánság
Poroszló (település)
Poroszló község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.
Megnézni Vármegye és Poroszló (település)
Régi rendőrség (Makó)
A rendőrség régi épülete A Makói Rendőrkapitányság régi épülete a Városközpontban, a Teleki László utcán található.
Megnézni Vármegye és Régi rendőrség (Makó)
Révfülöp
Révfülöp nagyközség Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Megnézni Vármegye és Révfülöp
Rendezett tanácsú város
A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.
Megnézni Vármegye és Rendezett tanácsú város
Sarud
Sarud község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.
Megnézni Vármegye és Sarud
Sára Sándor
Sára Sándor (Tura, 1933. november 28. – Budapest, 2019. szeptember 22.) a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, filmrendező, érdemes és kiváló művész.
Megnézni Vármegye és Sára Sándor
Sárosi erdőispánság
A sárosi erdőispánság királyi udvarbirtok, vadászterület volt a 12. század második felétől a Tarca és Tapoly folyó vidékén, amit erdőóvó–ardó szolgálónépek laktak.
Megnézni Vármegye és Sárosi erdőispánság
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Megnézni Vármegye és Sátoraljaújhely
Schless István
Schless István (Nagykanizsa, 1885. november 8. – Bécs, 1962. december 23.) méltatlanul elfelejtett Európa-hírű magyar feltaláló.
Megnézni Vármegye és Schless István
Sempte várispánság
Sempte várispánság várszervezettel és várbirtokkal rendelkező várispánság volt, Sempte központtal.
Megnézni Vármegye és Sempte várispánság
Somogy vármegye története
Somogy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Somogy vármegye (németül: Komitat Schomodei, latinul: Comitatus Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Vármegye és Somogy vármegye története
Somogyszob
Somogyszob község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Megnézni Vármegye és Somogyszob
Sopron vármegye
Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Vármegye és Sopron vármegye
Sorok család
A Sorok család régi magyar nemesi család, amely Győrből, Győr vármegyéből ered és több vármegyébe elszármazott.
Megnézni Vármegye és Sorok család
Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae
Az 1791-es kolozsvári kiadás címlapja A latin címén Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae (magyarul: „Az erdélyi oláhok kérelme”) két 18.
Megnézni Vármegye és Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae
Szabad kerület
Szabad kerületnek nevezték régebben Magyarország azon területrészeit, amelyek királyi privilégiumok alapján mind a vármegyei, mind a földesúri magánhatóság alól kivétettek, önkormányzattal bírtak, helyi ügyeiket saját közegeikkel kezelték, közvetítették az állami közigazgatást, a törvénykezésben területükre és tagjaikra az ügyek legnagyobb részében külön első folyamodású bíróságuk volt, az országgyűlésen követeikkel részt vettek és a szabad királyi városokkal együtt a negyedik országos rendet alkották.
Megnézni Vármegye és Szabad kerület
Szabad királyi város
A szabad királyi város (latinul: libera regiae civitas, vagy egyszerűen civitas) várostípus volt a középkor második felében és az újkorban a Magyar Királyságban.
Megnézni Vármegye és Szabad királyi város
Szabadelvű Párt
A Szabadelvű Párt egy magyarországi liberális párt volt a dualizmus korában.
Megnézni Vármegye és Szabadelvű Párt
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is.
Megnézni Vármegye és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története
Szana vármegye
Mátyás király halálakor Szana vármegye a három alsószlavón vármegye egyike, azoknak legdélibb tagja.
Megnézni Vármegye és Szana vármegye
Szandzsák
A szandzsák az Oszmán Birodalomban a vilajet (helytartóság) kisebb területi egységeinek a neve.
Megnézni Vármegye és Szandzsák
Széchényi Ferenc (politikus)
Gróf sárvár-felsővidéki Széchényi Ferenc de Paola György (Széplak, Sopron vármegye, 1754. április 28. – Bécs, 1820. december 13.) államférfi, könyvtár- és múzeumalapító, Somogy vármegye főispánja, királyi főkamarásmester, aranygyapjas lovag, királyi küldött és biztos, Széchenyi István édesapja.
Megnézni Vármegye és Széchényi Ferenc (politikus)
Szécsényi Kónya
Szécsényi Kónya (? – 1367) magyar főnemes, aki I. Lajos magyar király idejében 1366-tól haláláig Horvátország, Dalmácia és Szlavónia bánja volt.
Megnézni Vármegye és Szécsényi Kónya
Szécsényi konföderáció oklevele
Szécsényi konföderáció oklevele (Latinul: Instrumentum Confoederationis Inclitorum Regni Hungariae Statuum et Ordinum pro Libertate confoederatorum, más néven: szécsényi országos szövetséglevél) a szécsényi országgyűlésen 1705.
Megnézni Vármegye és Szécsényi konföderáció oklevele
Szécsényi Tamás
Szécsényi Tamás (? – 1354?) országbíró, erdélyi vajda, tárnokmester és számos vármegye ispánja Károly Róbert és fia Nagy Lajos magyar király idején.
Megnézni Vármegye és Szécsényi Tamás
Szék (terület)
A Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjai a 13. században A szék a magyar közigazgatás egyik alapvető területi egysége volt az 1876-os megyerendezésig a Magyar Királyság önrendelkezéssel bíró népcsoportjainál: a székelyeknél, szászoknál, kunoknál, jászoknál, a szepesi gömörőröknél és az egyházi nemeseknél.
Megnézni Vármegye és Szék (terület)
Székely székekhez tartozó települések
A következő lista a székely székek településeit mutatja be.
Megnézni Vármegye és Székely székekhez tartozó települések
Székelyföld
Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.
Megnézni Vármegye és Székelyföld
Székelyföld történelme
Székelyföld térképe (Aranyosszék nélkül) Ez a szócikk a történelmi Székelyföld, illetve a székelyek történelmét írja le a 13.
Megnézni Vármegye és Székelyföld történelme
Székelyföld történelmi székei
A történelmi székely székek A történelmi székely székek száma 7 fő- és 5 fiúszék volt.
Megnézni Vármegye és Székelyföld történelmi székei
Szepességi székek
A szepességi székek, a Tízlándzsás szék Középsőszék, Felszék, Hegyszék a Szepesség vármegyei szintű autonómiával bíró körzetei voltak, a 12. századtól az újkorig álltak fenn.
Megnézni Vármegye és Szepességi székek
Szerviens
A szerviens olyan személy, aki urának (dominus) – királynak vagy földesúrnak – kizárólag katonai szolgálattal tartozik (vitéz, milites), ennek fejében adománybirtokot kap.
Megnézni Vármegye és Szerviens
Szikszói csata
Az Abaúj vármegyei Szikszó mezőváros mellett a török hódoltság korában több ütközetre került sor.
Megnézni Vármegye és Szikszói csata
Szlavón bánság
A Magyar Királyság autonóm tartományai. Szlavónia ma Zágráb központtal Horvátország magterületének számít Szlavónia címere http://hu.wikibooks.org/wiki/Szlav%C3%B3nia_c%C3%ADmere A Szlavón bánság, a történelmi Szlavónia a mai Horvátország területén, eredetileg a Dráva és a Száva között és a Száva túlsó partján a Kapela hegységig terjedő területen lévő földrajzi-politikai régiót jelentette.
Megnézni Vármegye és Szlavón bánság
Szlavónia
Szlavónia földrajzi régió a mai Horvátország területén, a Dráva és a Száva közötti terület keleti részén.
Megnézni Vármegye és Szlavónia
Szlovákia közigazgatása
Szlovákia közigazgatási felosztása a történelem során gyakran változott.
Megnézni Vármegye és Szlovákia közigazgatása
Szolgabíró
A szolgabíró (latinul Iudex nobilium ~ a nemesek bírája; németül Stuhlrichter) a nemesi és polgári vármegyerendszer tisztviselője, aki igazságszolgáltatási és közigazgatási feladatokat látott el, eleinte a nemesség, később a jobbágyság és a polgárság számára is.
Megnézni Vármegye és Szolgabíró
Szolgálónép
Szolgálónépeknek hívjuk az Árpád-kor udvarbirtokain és várbirtokain – utóbbi esetben várnépeknek – dolgozó, szolgaállapotú (servus), szakosodott szolgáltatótevékenységet végző csoportjait, akik a birtok központja, az udvarház mellett, vagy a hozzá tartozó falvakban végezték tevékenységüket.
Megnézni Vármegye és Szolgálónép
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Megnézni Vármegye és Szolnok
Szolnok történelme
Csatajelenet a szolnoki vár alatt Szolnok város és közvetlen környezetének írott történelme mintegy 1000 évre tekint vissza.
Megnézni Vármegye és Szolnok történelme
Szolnok vármegye
Mátyás király halálakor Szolnok vármegyét Szent István király hozta létre a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Szolnok központtal.
Megnézni Vármegye és Szolnok vármegye
Tajnasári
Tajnasári (szlovákul Tajná, Tajná-Šárovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Megnézni Vármegye és Tajnasári
Tajnay család
Magyarországi nemesi család, amely a Bars vármegyei Tajnáról származik.
Megnézni Vármegye és Tajnay család
Törvényhatóság
A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.
Megnézni Vármegye és Törvényhatóság
Törvényhatósági jogú város
A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.
Megnézni Vármegye és Törvényhatósági jogú város
Temesvár története
Temesvár több uralmat élt át, és történetének legnagyobb részében fontos helység volt a régiójában, sőt, azokban az államokban, amelyekhez tartozott.
Megnézni Vármegye és Temesvár története
Termecsü
Termecsü – vagy Tarmacsu, Termacsu, Tormás – (középgörög nyelven Termadzusz, Tερματζους) Teveli fia, Tarkacsu unokája, Árpád fejedelem dédunokája volt.
Megnézni Vármegye és Termecsü
Tisza Kálmán-kormány
Tisza Kálmán 1900 körül A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig.
Megnézni Vármegye és Tisza Kálmán-kormány
Tolna (Magyarország)
Tolna (németül: Tolnau) város Tolna vármegyében, a Tolnai járás székhelye.
Megnézni Vármegye és Tolna (Magyarország)
Tolna vármegye története
Tolna vármegye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Vármegye és Tolna vármegye története
Torda-Aranyos vármegye
Torda-Aranyos vármegye (románul: Comitatul Turda-Arieș) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében, a történelmi Erdély területén.
Megnézni Vármegye és Torda-Aranyos vármegye
Torna vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn.
Megnézni Vármegye és Torna vármegye
Tornai erdőispánság
A tornai erdőispánság királyi udvarbirtok, vadászterület volt a 12. század második felétől a Torna patak vidékén.
Megnézni Vármegye és Tornai erdőispánság
Traian Vuia (feltaláló)
Traian Vuia (Kisszurdok, 1872. augusztus 17. – Bukarest, 1950. szeptember 3.) román feltaláló, a repülés egyik úttörője.
Megnézni Vármegye és Traian Vuia (feltaláló)
Turóc vármegye
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.
Megnézni Vármegye és Turóc vármegye
Udvarbirtok
Az udvarbirtok az Árpád-korban a királyi, királynői és hercegi (ld. dukátus) birtok (uradalom) egyik része – a másik a várbirtok – volt, amelyek a mozgásban lévő udvar ellátását, az udvari hadsereg helyi – vármegyei – részének eltartását, a terményfelesleg és a királyt (királynét, herceget) illető adók beszedését, tárolását, eladását végezték.
Megnézni Vármegye és Udvarbirtok
Ugocsai erdőispánság
Az ugocsai erdőispánság királyi udvarbirtok, vadászterület volt a 12. század második felétől a későbbi Ugocsa vármegyénél nagyobb területen.
Megnézni Vármegye és Ugocsai erdőispánság
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Megnézni Vármegye és Ungvár
Valkó vármegye
Mátyás király halálakor Valkó vármegye és várispánság a későbbi Szerém, Verőce és Pozsega vármegyék egy részét foglalta magában.
Megnézni Vármegye és Valkó vármegye
Vas vármegye története
Vas vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Vármegye és Vas vármegye története
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Megnézni Vármegye és Vác
Váci egyházmegye
A Váci egyházmegye (Dioecesis Vaciensis) a római katolikus egyház egyik magyarországi egyházmegyéje, mely Nógrád vármegye és Pest vármegye Dunától keletre eső része mellett Hatvan és Szolnok környékét foglalja magába.
Megnézni Vármegye és Váci egyházmegye
Vágvölgy
Vágbeszterce vára a trencséni kerületben Vágvidék, Vágvölgy (Považie): ma három szlovák régió neve, általában az Alsó-Vágmenti, a Középső-Vágmenti és a Felső-Vágmenti turisztikai régió összefoglaló neve.
Megnézni Vármegye és Vágvölgy
Várady Gábor
Várady Gábor (Máramarossziget, 1820. november 11. – Máramarossziget, 1906. november 12.) Várady Ádám megyei főjegyzőnek a fia, testőrtiszt, honvéd ezredes, később politikus, országgyűlési képviselő, ügyvéd.
Megnézni Vármegye és Várady Gábor
Várbirtok
A várbirtok vagy várföld az Árpád-korban a királyi, királynői és hercegi (l. dukátus) birtok (uradalom) egyik része – a másik az udvarbirtok – volt, amelyik a királyi vármegye szervezetét, élén az ispánnal és az ispáni várral eltartotta.
Megnézni Vármegye és Várbirtok
Várjobbágy
Az edelényi földvár rekonstruált képe Várjobbágynak (latinul: iobagiones castri) hívták a Szent István-i államszervezés idején a királyi vármegyék egyik katonaelemét, akik csak hadiszolgálattal tartoztak a várbirtokból kapott szolgálati birtokukért, és az ispán vezetésével vonultak hadba.
Megnézni Vármegye és Várjobbágy
Vármegyék
#ÁTIRÁNYÍTÁS vármegye.
Megnézni Vármegye és Vármegyék
Vármegyerendszer
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Megnézni Vármegye és Vármegyerendszer
Vármegyeszékhely
A vármegyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a vármegye (korábban megye) székhelyeként kijelöl.
Megnézni Vármegye és Vármegyeszékhely
Várszervezet
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vármegye.
Megnézni Vármegye és Várszervezet
Váty várispánság
Váty várispánság csak várszervezettel és várbirtokkal rendelkező ispánság volt, valószínűleg határispánság, Váty központtal.
Megnézni Vármegye és Váty várispánság
Vörösmarty Színház
A székesfehérvári belvárosi Vörösmarty Színháznak nagy múltja, vezető szerepe van a magyarországi színjátszás történetében.
Megnézni Vármegye és Vörösmarty Színház
Veres József (főispán)
Veres József (Szolnok, 1884. augusztus 18. – 1950. után) szobafestő, szociáldemokrata politikus, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye főispánja.
Megnézni Vármegye és Veres József (főispán)
Veszprém
bajor Gizella királyné veszprémi szobra. Ispánki József szobrászművész alkotása, 1938 Veszprém (szlovénül: Belomost) megyei jogú város a Közép-Dunántúl régióban, Veszprém vármegye és a Veszprémi járás székhelye.
Megnézni Vármegye és Veszprém
Veszprém középkori városrészei
Veszprém középkori városrészeinek elnevezésére az előkerült írásos dokumentumokból, elhelyezkedésükre ugyanezekből, valamint az elvégzett régészeti feltárások eredményeiből következtethetünk.
Megnézni Vármegye és Veszprém középkori városrészei
Veszprém vára
Veszprém vára visszabontott erődítmény Veszprém városának központjában.
Megnézni Vármegye és Veszprém vára
Veszprém vármegye története
Veszprém vármegye (németül: Komitat Wesprim, latinul: Comitatus Vesprimiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Vármegye és Veszprém vármegye története
Virilizmus
A virilizmus a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban aránytalan választójogot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv.
Megnézni Vármegye és Virilizmus
Wlassics család
A zalánkeméni nemes és báró Wlassics család egy horvát eredetű nemesi, majd főnemesi címmel rendelkező család.
Megnézni Vármegye és Wlassics család
Zala vármegye története
Zala vármegye (németül: Komitat Zala, latinul: Comitatus Zaladiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Megnézni Vármegye és Zala vármegye története
Zalavár
Zalavár község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Megnézni Vármegye és Zalavár
Zaránd vármegye
Zaránd vármegye egyike az 1876-os megyerendezés során megszűnt történelmi vármegyéknek.
Megnézni Vármegye és Zaránd vármegye
Záh nemzetség
jobbra Záh (Zaah, és nem Zács vagy Zách).
Megnézni Vármegye és Záh nemzetség
Zemplén (térség)
Zemplén térség, vagy régió a mai köznapi szóhasználatban elsősorban turisztikai, másrészt területfejlesztési és gazdálkodási szempontból kialakult földrajzi név.
Megnézni Vármegye és Zemplén (térség)
Zemplén vármegye
Zemplén vármegye (szlovákul Zemplín, németül Semplin, latinul Zemplinum) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén.
Megnézni Vármegye és Zemplén vármegye
Zrínyi Ilona Matematikaverseny
A Zrínyi Ilona Országos Matematikai Verseny a Matematikában Tehetséges Gyermekekért alapítvány (MATEGYE) által 1990 óta megrendezett országos matematikai verseny.
Megnézni Vármegye és Zrínyi Ilona Matematikaverseny
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Megnézni Vármegye és Zsigmond magyar király
1061. évi székesfehérvári országgyűlés
Az 1061-es székesfehérvári országgyűlést I. (Bajnok) Béla király hívta össze uralkodásának kezdetén uralma és a keresztény államberendezkedés megerősítése céljából.
Megnézni Vármegye és 1061. évi székesfehérvári országgyűlés
1876-os megyerendezés
Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.
Megnézni Vármegye és 1876-os megyerendezés
1879-es szegedi árvíz
Vágó Pál festménye a szegedi nagy árvízről (Móra Ferenc Múzeum) A szegedi „nagy” árvíz volt a török kor óta a legdrámaibb hatást gyakorló esemény a szegedi városkép fejlődésére.
Megnézni Vármegye és 1879-es szegedi árvíz
1891 a jogalkotásban
1891-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg.
Megnézni Vármegye és 1891 a jogalkotásban
1912 a jogalkotásban
1912-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg.
Megnézni Vármegye és 1912 a jogalkotásban
1913 a jogalkotásban
1913-ban az alábbi jogszabályokat alkották meg.
Megnézni Vármegye és 1913 a jogalkotásban
1923 a jogalkotásban
1923-ban az alábbi jogszabályokat alkották meg.
Megnézni Vármegye és 1923 a jogalkotásban
1930 a jogalkotásban
1930-ban az alábbi jogszabályokat alkották meg.
Megnézni Vármegye és 1930 a jogalkotásban
1950-es megyerendezés
Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.
Megnézni Vármegye és 1950-es megyerendezés
2023
---- 2023 májusában az Egészségügyi Világszervezet bejelentette, hogy már nem tekinti vészhelyzetnek a Covid19-pandémiát.
Megnézni Vármegye és 2023
, Borsova vármegye, Brassó vármegye, Budapest főpolgármestere, Bunyevácok, Burgenland, Candale-i Anna magyar királyné, Candale-i Anna magyar királynévá koronázása Székesfehérváron 1502-ben, Címeres levél, Cholnoky család, Comitatus, Comitatus Önkormányzati Szemle, Csák Máté (tárnokmester), Csák Máté (trencséni tartományúr), Csáky Miklós (erdélyi vajda), Csík vármegye, Csömör, Csendőrség, Cserhát, Csernojevics Arzén, Csetény, Csongrád vármegye, Darnay család, Délvidék, Délvidéki szerb felkelés (1848), Dísz tér, Debreceni Református Kollégium, Dessewffy József, Diósgyőri vár, Doboka vármegye, Drugeth I. Vilmos, Dukátus, Duna–Tisza-csatorna, Eduard Taaffe, Egri főegyházmegye, Egyházi anyakönyv, Egyházmegye, Erdély történelme, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdélyi fejedelem, Erdélyi levéltárak, Erdélyi országgyűlés, Erdélyi szász univerzitás, Erdészeti palota (Miskolc), Erdőispánság, Eszmei község, Esztergom vármegye, Esztergom-Budapesti főegyházmegye, Familiaritás, Fáy András, Főispán (1526–1950), Fejér vármegye, Felső-Fehér vármegye, Felső-Zala vármegye, Felvidék, Fiktív helynevek Magyarországon, Foix-ház, Forgon Péter, Francia–magyar szövetség és Foix–Jagelló házasság 1502-ben, Galgóczi Erzsébet Emlékmúzeum, Garamszegi evangélikus templom, Gömör és Kishont vármegye, Glogovác, Gróf, Győr vasúttörténete, Győr-Moson-Sopron vármegye, Győri csata, Gyergyószék, Gyulafehérvári főegyházmegye, Habsburg–Estei Károly Ambrus főherceg, Hajdú kerület, Határispánság, Határvármegye, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Háromváros, Herpay Gábor, Heves és Külső-Szolnok vármegye, Hiteleshely, Hodász, Horvát bánság, Horvát Királyság, Horvát-Szlavónország, Horváti család, Hosszúmező, Hunyadi János, Huszár, I. Ferenc magyar király, I. István magyar király, I. Károly magyar király, Igali járás, II. Géza magyar király, II. József magyar király, II. József nyelvrendelete, II. Mátyás magyar király, III. Ferdinánd magyar király, Illésházy István (nádor), Ispán, Járás, Jászkun kerület, Jászok, Jobbágy, Jobbágyrendelet, Karancskeszi vármegye, Karánsebesi–lugosi bánság, Károlyi család, Kárpátalja földrajzi fekvése, Kárpátalja története, Kézdimárkosfalva, Közúti közlekedés a középkorban, Közigazgatási bizottság, Közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye, Községi bíró, Közszabadság, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola (Debrecen), Keve vármegye, Királyi könyvek, Királyi személynök, Királyi vármegye, Kiskanizsa, Kiskőrös, Klasszicista építészet Magyarországon, Kolonvár, Komárom-Esztergom vármegye, Kora újkori magyar történelem, Kossuth Lajos, Kovács János (mérnök), Krassó vármegye, Kraszna vármegye, Kristóffy József, Kunok, Kuriális község, Liptó vármegye, Magyar katolikus egyház, Magyar Királyság, Magyar nemesség, Magyar történelem, Magyar törzsek, Magyarország, Magyarország alaptörvénye, Magyarország főútjai, Magyarország közigazgatási kerületei II. József uralkodása alatt, Magyarországi nemzetiségek 1848–49-ben, Magyarországi protestánsüldözések, Makk-féle összeesküvés, Marczibányi István, Maros megye, Maros-Torda vármegye, Máramarosi közigazgatási kirendeltség, Máriaradnai kolostor, Megye (egyértelműsítő lap), Megye (közigazgatási egység), Megyeháza (Miskolc), Megyeháza (Szekszárd), Megyei város (polgári korszak), Megyer (törzs), Moson vármegye, Nagy-Magyarország-emlékmű (Nagykanizsa), Nagyváty, Návay Lajos-szobor, Négyes, Nógrád vármegye története, Nőtincs, Nemes város, Nemesi vármegye, Nemességi igazolás, Nyúzóvölgyi vérengzés, Nyitra és Pozsony k.e.e. vármegye, Nyitra vármegye, Nyugat-Dunántúl, Országgyűlés, Osztrák–Magyar Monarchia, Palásti csata, Pallosjog, Pandúr, Pápa–Csorna-vasútvonal, Pécsi egyházmegye, Perényi család, Perger János (jogtudós), Perlaki járás, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Pesti Hazai Első Takarékpénztár, Petrőczy család, Pilisi erdőispánság, Poroszló (település), Régi rendőrség (Makó), Révfülöp, Rendezett tanácsú város, Sarud, Sára Sándor, Sárosi erdőispánság, Sátoraljaújhely, Schless István, Sempte várispánság, Somogy vármegye története, Somogyszob, Sopron vármegye, Sorok család, Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae, Szabad kerület, Szabad királyi város, Szabadelvű Párt, Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története, Szana vármegye, Szandzsák, Széchényi Ferenc (politikus), Szécsényi Kónya, Szécsényi konföderáció oklevele, Szécsényi Tamás, Szék (terület), Székely székekhez tartozó települések, Székelyföld, Székelyföld történelme, Székelyföld történelmi székei, Szepességi székek, Szerviens, Szikszói csata, Szlavón bánság, Szlavónia, Szlovákia közigazgatása, Szolgabíró, Szolgálónép, Szolnok, Szolnok történelme, Szolnok vármegye, Tajnasári, Tajnay család, Törvényhatóság, Törvényhatósági jogú város, Temesvár története, Termecsü, Tisza Kálmán-kormány, Tolna (Magyarország), Tolna vármegye története, Torda-Aranyos vármegye, Torna vármegye, Tornai erdőispánság, Traian Vuia (feltaláló), Turóc vármegye, Udvarbirtok, Ugocsai erdőispánság, Ungvár, Valkó vármegye, Vas vármegye története, Vác, Váci egyházmegye, Vágvölgy, Várady Gábor, Várbirtok, Várjobbágy, Vármegyék, Vármegyerendszer, Vármegyeszékhely, Várszervezet, Váty várispánság, Vörösmarty Színház, Veres József (főispán), Veszprém, Veszprém középkori városrészei, Veszprém vára, Veszprém vármegye története, Virilizmus, Wlassics család, Zala vármegye története, Zalavár, Zaránd vármegye, Záh nemzetség, Zemplén (térség), Zemplén vármegye, Zrínyi Ilona Matematikaverseny, Zsigmond magyar király, 1061. évi székesfehérvári országgyűlés, 1876-os megyerendezés, 1879-es szegedi árvíz, 1891 a jogalkotásban, 1912 a jogalkotásban, 1913 a jogalkotásban, 1923 a jogalkotásban, 1930 a jogalkotásban, 1950-es megyerendezés, 2023.