Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
181 kapcsolatok: A középkori Magyar Királyság története, A Német-római Birodalom államai, A Német-római Birodalom története, A vegyesházi királyok kora, Aacheni békeszerződés (1748), Albert Kázmér szász–tescheni herceg, Albert mainzi érsek, Albrecht Dürer (festő), Amália Auguszta bajor királyi hercegnő, Augsburgi egyházmegye, Badeni Őrgrófság, Badeni Nagyhercegség, Bajor Hercegség, Bajor Választófejedelemség, Bonn, Brandenburg történelme, Brandenburgi Borbála magyar királyné, Brandenburgi Választófejedelemség, Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség, Buda visszafoglalása, Christian Mentzel, Cillei Anna lengyel királyné, Cillei Borbála, Cseh Királyság, Dürnkruti csata, Düsseldorf, Drezda, Eltzi vár, Enrico Zuccalli, Ensch, Erzsébet Ludovika porosz királyné, Fejedelem, Felső-szászországi körzet, Frigyes Keresztély szász választófejedelem, Giorgione da Castelfranco, Guillaume Gouffier de Bonnivet, Habsburg Anna magyar hercegnő, Habsburg Erzsébet magyar hercegnő, Habsburg-ház, Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő, Habsburg–Estei Miksa főherceg, Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg, Habsburg–Lotaringiai Károly József főherceg, Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Jozefa főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő, Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg, Habsburg–Toscanai Károly Szalvátor főherceg, ..., Hans Leo Hassler, Harmincéves háború, Háromnapos varsói csata (1656), Heidelbergi várkastély, Heinrich Schütz, Hercegpüspök, I. Albert német király, I. Ferenc német-római császár, I. Frigyes Ágost szász király, I. Frigyes Vilmos porosz király, I. György brit király, I. József magyar király, I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek, I. Lajos bajor király, I. Lajos magyar király, I. Lajos szicíliai király, I. Lipót magyar király, I. Mátyás magyar király, I. Rudolf német király, II. Ágost lengyel király, II. Frigyes pfalzi választófejedelem, II. Lajos magyar király, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem, II. Zsigmond Ágost lengyel király, III. András magyar király, III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg, III. György brit király, III. Gyula pápa, III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem, III. Pál pápa, III. Robert de La Marck, III. Vilmos türingiai tartománygróf, IV. Ince pápa, IV. Károly német-római császár, IV. Rudolf osztrák főherceg, IV. Vencel cseh király, Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő, Jagelló-ház, József Ferdinánd bajor herceg, József Kelemen kölni hercegérsek, Johann Christian Günther, Johann Joachim Quantz, Johannita Rend (Brandenburgi), Jules Mazarin, Karl Theodor von Dalberg, Karl Volkmar Stoy, Karl von Eckartshausen, Károly Sándor lotaringiai herceg, Köln, Kölni főegyházmegye, Kölni püspökök és érsekek listája, Kölni Választófejedelemség, Königsbergi vár, Király, Kohlhaas Mihály, Lajos Vilmos badeni őrgróf, Landshuti esküvő, Lengyel örökösödési háború, Lengyelország májusi alkotmánya, Leopold Joseph von Daun, Lipcsei Egyetem, Lommatzsch, Lucas Cranach (festő, 1472–1553), Lutherstadt Wittenberg, Luxemburgi Erzsébet magyar királyné, Mainzi egyházmegye, Mainzi Választófejedelemség, Manesse-kódex, Marburg, Mária Anna bajor királyi hercegnő, Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő, Mária Terézia magyar királynő, Második thorni béke, Móric szász választófejedelem, Metzi Amalarius, Michel Natalis, Monarchia, Moritzburg kastély, Nándorfehérvár ostroma (1688), Német Aranybulla, Német-római Birodalom, Németország, Németország történelme, Nový Žďár, Osztrák örökösödési háború, Osztrák Császárság, Osztrák–magyar háború (1477–1488), Pfalzi örökösödési háború, Pfalzi Rupert cseh királyi herceg, Piast Anna cillei grófné, Piast Hedvig lengyel királyné (1350–1390), Pompeii, Protestáns Unió, Rachel Ruysch, Rajna-vidéki körzet, Rajnai forint, Rajnai Palotagrófság, Réthát, Regensburgi egyházmegye, Rupert német király, Salzburgi Érsekség, Savoyai Mária Karolina szárd királyi hercegnő, Spanyol örökösödési háború, Stiborici Stibor, Szász Margit brandenburgi választófejedelemné, Szász Választófejedelemség, Szászország uralkodóinak listája, Szent Liga (1684), Tadeusz Kościuszko, Terézia Kinga lengyel királyi hercegnő, Tizenhat város tizenhat leánya (film), Trieri egyházmegye, Trieri püspökök és érsekek listája, Trieri Választófejedelemség, V. Kelemen pápa, VI. Ince pápa, VI. Kelemen pápa, VII. János trieri érsek, VII. Károly német-római császár, VIII. Bonifác pápa, Württembergi Királyság, Worringeni csata, X. Gergely pápa, X. Leó pápa, XV. Gergely pápa, XXII. János pápa, XXIII. János (ellenpápa), Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő, Zsigmond magyar király, 1700, 1761. Bővíteni index (131 több) »
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
Új!!: Választófejedelem és A középkori Magyar Királyság története · Többet látni »
A Német-római Birodalom államai
Az alábbiakban a Német-római Birodalom államai állnak sorrendben.
Új!!: Választófejedelem és A Német-római Birodalom államai · Többet látni »
A Német-római Birodalom története
A Német-római Birodalom koronája A Birodalom zászlaja (1400 után) A Birodalom címere (a 15. századtól) A Német-római Császárság vagy Német-római Birodalom, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom, (majd a 15. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Választófejedelem és A Német-római Birodalom története · Többet látni »
A vegyesházi királyok kora
A késő-középkori Magyar Királyságot a magyar történelem vegyesházi királyok koraként ismeri, ami alatt a Vencel trónra lépésétől II. Lajos király haláláig tartó időszakot értjük.
Új!!: Választófejedelem és A vegyesházi királyok kora · Többet látni »
Aacheni békeszerződés (1748)
Az 1748.
Új!!: Választófejedelem és Aacheni békeszerződés (1748) · Többet látni »
Albert Kázmér szász–tescheni herceg
Albert Kázmér szász–tescheni herceg (Prinz Albert Kasimir August Ignaz Pius Franz Xaver zu Sachsen, Herzog von Teschen) (Moritzburg, 1738. július 11. – Bécs, 1822. február 10.), a Wettin-házból származó szász herceg, lengyel királyi herceg, 1765-től Teschen (uralkodó) hercege, 1765–1780-ig Magyarország császári helytartója, 1780-tól 1793-ig Németalföld osztrák főkormányzója.
Új!!: Választófejedelem és Albert Kázmér szász–tescheni herceg · Többet látni »
Albert mainzi érsek
Brandenburgi Albert (Cölln, ma Berlin része, 1491. június 28. Mainz, 1545. szeptember 24.) 1514-től választófejedelem, Mainz érseke és a birodalom főkancellárja (Archicancellarius per Germaniam), 1518-tól bíboros.
Új!!: Választófejedelem és Albert mainzi érsek · Többet látni »
Albrecht Dürer (festő)
Ifjabb Albrecht Dürer, magyarul Ajtósi Adalbert (Nürnberg, 1471. május 21. – Nürnberg, 1528. április 6.) magyar származású bajor festő, grafikus, könyvkiadó és művészetelméleti író, idősebb Ajtósi Adalbert aranyműves fia.
Új!!: Választófejedelem és Albrecht Dürer (festő) · Többet látni »
Amália Auguszta bajor királyi hercegnő
Amália Auguszta (Amalie Auguste von Bayern) (München, 1801. november 13. – Drezda, Szász Királyság, 1877. november 8.) a Wittelsbach-házból származó bajor királyi hercegnő, I. Miksa bajor király leánya, Erzsébet Ludovika porosz királyné ikerhúga, I. Ferenc József és Erzsébet királyné nagynénje.
Új!!: Választófejedelem és Amália Auguszta bajor királyi hercegnő · Többet látni »
Augsburgi egyházmegye
Az Augsburgi egyházmegye egy németországi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Választófejedelem és Augsburgi egyházmegye · Többet látni »
Badeni Őrgrófság
A Badeni Őrgrófság a 12–18.
Új!!: Választófejedelem és Badeni Őrgrófság · Többet látni »
Badeni Nagyhercegség
A Badeni Nagyhercegség 1806–1918 között fennállt német szabadállam volt a mai Baden-Württemberg területén.
Új!!: Választófejedelem és Badeni Nagyhercegség · Többet látni »
Bajor Hercegség
A Bajor Hercegség a 10.-19.
Új!!: Választófejedelem és Bajor Hercegség · Többet látni »
Bajor Választófejedelemség
A Bajor Választófejedelemség (németül: Kurfürstentum Bayern) történelmi állam a mai Németország területén.
Új!!: Választófejedelem és Bajor Választófejedelemség · Többet látni »
Bonn
Bonn Németország 19., Észak-Rajna-Vesztfália tartomány 9.
Új!!: Választófejedelem és Bonn · Többet látni »
Brandenburg történelme
A Brandenburg címerében látható sas már 1170 óta a terület szimbóluma Brandenburg töredezett történelme több, mint ezer évre nyúlik vissza.
Új!!: Választófejedelem és Brandenburg történelme · Többet látni »
Brandenburgi Borbála magyar királyné
Brandenburgi Borbála (Ansbach, brandenburg-ansbachi őrgrófság (1806 óta Bajorország), 1464. május 30. – Ansbach, 1515. szeptember 4.) vagy más néven Barbara,,,,,, születésétől kezdve brandenburgi őrgrófnő, első névleges házassága révén glogaui hercegné, a második névleges házassága jogán magyar és cseh királyné.
Új!!: Választófejedelem és Brandenburgi Borbála magyar királyné · Többet látni »
Brandenburgi Választófejedelemség
A Brandenburgi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 1356 és 1806 között állt fenn, (1157 és 1815 között mint Brandenburgi Őrgrófság. A Német-római Birodalom egyik legfontosabb állama és választófejedelme volt. Élén a Brandenburgi választófejedelm állt, aki egyúttal az birodalmi főkamarás címet is viselte.
Új!!: Választófejedelem és Brandenburgi Választófejedelemség · Többet látni »
Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség
A Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség vagy Hannoveri Választófejedelemség (Kurfürstentum Braunschweig-Lüneburg, Kurfürstentum Hannover vagy röviden Kurhannover) a Német-római Birodalom 1692-ben létrehozott, kilencedik választófejedelemsége volt.
Új!!: Választófejedelem és Braunschweig-Lüneburgi Választófejedelemség · Többet látni »
Buda visszafoglalása
Buda visszafoglalása a töröktől 1686.
Új!!: Választófejedelem és Buda visszafoglalása · Többet látni »
Christian Mentzel
Christian Mentzel (Fürstenwalde/Spree, 1622. június 15. – Berlin, 1701. január 27.) német orvos, botanikus, sinológus.
Új!!: Választófejedelem és Christian Mentzel · Többet látni »
Cillei Anna lengyel királyné
Cillei Anna (1380/81 – Krakkó, 1416. március 20./21.), lengyelül: Anna Cylejska, szlovénül: Ana Celjska, németül: Anna von Cilli, cillei grófnő, lengyel királyné.
Új!!: Választófejedelem és Cillei Anna lengyel királyné · Többet látni »
Cillei Borbála
Cillei Borbála (1392 – Mělník, Csehország, 1451. július 11.) (németül: Barbara von Cilli; csehül: Barbora Cellská; szlovénül és horvátul: Barbara Celjska) magyar, horvát, német és cseh királyné, német-római császárné, Magyarország régense.
Új!!: Választófejedelem és Cillei Borbála · Többet látni »
Cseh Királyság
A Cseh Királyság középkori állam volt a mai Csehország és Szilézia területén.
Új!!: Választófejedelem és Cseh Királyság · Többet látni »
Dürnkruti csata
A dürnkruti csata vagy második morvamezei csata, a Habsburg Rudolf és II. Ottokár cseh király közötti háború döntő csatája volt.
Új!!: Választófejedelem és Dürnkruti csata · Többet látni »
Düsseldorf
Düsseldorf város Németországban, Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány fővárosa.
Új!!: Választófejedelem és Düsseldorf · Többet látni »
Drezda
A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.
Új!!: Választófejedelem és Drezda · Többet látni »
Eltzi vár
Az eltzi vár madártávlatból Az eltzi vár Németországban, Rajna-vidék–Pfalz tartományban, Koblenztől körülbelül 20 kilométerre található déli irányban, Németország egyik legszebb váraként tartják számon.
Új!!: Választófejedelem és Eltzi vár · Többet látni »
Enrico Zuccalli
Enrico Zuccalli (Roveredo (RG), 1642 – München, 1724. március 8.) svájci olasz barokk építész.
Új!!: Választófejedelem és Enrico Zuccalli · Többet látni »
Ensch
Ensch település Németországban, Rajna-vidék-Pfalz tartományban.
Új!!: Választófejedelem és Ensch · Többet látni »
Erzsébet Ludovika porosz királyné
Erzsébet Ludovika,, (München, 1801. november 13. – Drezda, 1873. december 14.) a Wittelsbach-ház pfalzi ágából származó bajor (választófejedelmi) hercegnő (Kurprinzessin von Pfalz und Bayern), 1806-tól bajor királyi hercegnő, IV. Frigyes Vilmos porosz király feleségeként 1840-től 1861-ig Poroszország királynéja (Königin von Preußen), Erzsébet császárné és királyné nagynénje és keresztanyja.
Új!!: Választófejedelem és Erzsébet Ludovika porosz királyné · Többet látni »
Fejedelem
A fejedelem (latinul princeps vagy dux) egyes monarchikus államokban az uralkodó általános megnevezése; olyan uralkodó, aki az uralma alatt álló országban, vagy országrészben a hatalmat ténylegesen gyakorolja, bizonyos királyi külsőségek és jogok nélkül (esetleg a császárral, királlyal függő, vagy hűbéres viszonyban van).
Új!!: Választófejedelem és Fejedelem · Többet látni »
Felső-szászországi körzet
A Felső-szászországi körzet térképe A Felső-szászországi körzet a Német-római Birodalom tíz körzetének egyike.
Új!!: Választófejedelem és Felső-szászországi körzet · Többet látni »
Frigyes Keresztély szász választófejedelem
Frigyes Keresztély (Drezda, Szászország, 1722. szeptember 5. – Drezda, Szászország, 1763. december 17.), 1763 októbere és decembere között, kevesebb mint három hónapra Szászország választófejedelme.
Új!!: Választófejedelem és Frigyes Keresztély szász választófejedelem · Többet látni »
Giorgione da Castelfranco
Giorgione, alias Giorgio Barbarelli da Castelfranco (Castelfranco Veneto, 1477/1478 – Velence, 1510 októbere) olasz festő, a reneszánsz egyik vezető velencei mestere, aki életművét mindössze alig több mint tíz év alatt alkotta meg.
Új!!: Választófejedelem és Giorgione da Castelfranco · Többet látni »
Guillaume Gouffier de Bonnivet
Guillaume Gouffier, Bonnivet ura (1482/1488 k. – Pavia, 1525. február 24.) francia hadvezér, Franciaország admirálisa.
Új!!: Választófejedelem és Guillaume Gouffier de Bonnivet · Többet látni »
Habsburg Anna magyar hercegnő
Ausztriai Anna (francia nyelvterületen ismert még, mint Luxemburgi Anna; Bécs, Ausztria, 1432. április 12. – Eckartsberga, Türingia, Német-római Birodalom, 1462. november 14.), saját jogán Luxemburg hercegnéje, valamint türingiai tartománygrófné Bátor Vilmos hitveseként.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg Anna magyar hercegnő · Többet látni »
Habsburg Erzsébet magyar hercegnő
Ausztriai Erzsébet (Bécs, Ausztria, 1436 vége vagy 1437 eleje – Krakkó, Lengyelország, 1505. augusztus 30.), Lengyelország királynéja és Litvánia nagyfejedelemnéja 1454 és 1492 között IV. Kázmér feleségeként.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg Erzsébet magyar hercegnő · Többet látni »
Habsburg-ház
A Habsburg-ház vagy Habsburg-dinasztia, amely ismert még Ausztriai-ház néven is, Európa történelmének az egyik legnagyobb és legbefolyásosabb uralkodóháza volt; a Habsburg-családból származott, amely család a nevét a mai Svájc területén fekvő birtokáról (váráról) kapta.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg-ház · Többet látni »
Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő
Habsburg–Estei Mária Leopoldina (ismert még mint Ausztria–Estei Mária Leopoldina főhercegnő, teljes nevén Mária Leopoldina Anna Jozefa Johanna,,; Milánó, 1776. december 10. – Wasserburg am Inn, 1848. június 23.), a Habsburg–Lotaringiai-ház estei ágából származó osztrák főhercegnő, modenai hercegnő, Ferdinánd Károly főherceg és Estei Mária Beatrix hercegnő második leánya, aki Károly Tivadar választófejedelem második hitveseként pfalzi és bajor választófejedelemné 1795 és 1799 között, majd második házassága révén Arco grófnéja Ludwig von Arco gróf feleségeként.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Estei Mária Leopoldina főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Estei Miksa főherceg
Habsburg–Estei Miksa József főherceg (Erzherzog Maximilian Joseph von Österreich–Este) (Modena; 1782. július 14. – Ebenzweier Kastély, Altmünster am Traunsee; 1863. június 1.), osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Mária Terézia császárné unokája, császári tüzértábornok, erődítési szakértő, 1835–63-ig a Német Lovagrend Nagymestere.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Estei Miksa főherceg · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg
Ferdinánd Károly Antal (Bécs, Osztrák Főhercegség, 1754. június 1. – Bécs, Osztrák Császárság, 1806. december 24.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főherceg, a Milánói Hercegség kormányzója 1765 és 1796 között, valamint Estei Mária Beatrixszal kötött házasságra révén modenai és reggiói herceg, ám a napóleoni háborúk miatt sosem uralkodott.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Ferdinánd Károly Antal főherceg · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Károly József főherceg
Habsburg–Lotaringiai Károly József Emánuel főherceg (Erzherzog Karl Joseph Emanuel Johann Nepomuck Anton Prokop von Österreich), Bécs, 1745.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Károly József főherceg · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő
Ausztriai Mária Amália (teljes születési nevén Mária Amália Jozefa Johanna Antónia; Bécs, Ausztria, 1746. február 26. – Prága, Ausztria, 1804. június 18.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, I. Ferenc német-római császár és Ausztriai Mária Terézia császárné nyolcadik gyermeke.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Mária Amália főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő
Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet Jozefa főhercegnő, teljes német nevén Erzherzögin Maria Elisabeth Josepha Johanna Antonia von Österreich, Bécs, 1743.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Mária Erzsébet főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna főhercegnő
Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna Gabriella főhercegnő, teljes német nevén Erzherzogin Maria Johanna Gabriele Josepha Antonia von Österreich (Bécs, 1750. február 4. – Bécs, 1762. december 23.); Mária Terézia császárné leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Mária Johanna főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Jozefa főhercegnő
Habsburg–Lotaringiai Mária Jozefa Gabriella főhercegnő, (teljes német nevén Erzherzögin Maria Josepha Gabriele Johanna Antónia Anna von Österreich), (Bécs, 1751. március 19. – Bécs, 1767. október 15.), Mária Terézia császárné leánya, osztrák főhercegnő, német-római császári hercegnő, magyar és cseh királyi hercegnő.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Mária Jozefa főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő
Ausztriai Mária Krisztina (teljes nevén Mária Krisztina Johanna Jozefa Antónia,,; Bécs, Ausztria, 1742. május 13. – Bécs, Ausztria, 1798. június 24.), Habsburg–Lotaringiai-házból származó osztrák főhercegnő, Albert Kázmér szász–tescheni herceggel kötött szerelmi házassága révén Teschen hercegnéje, valamint az Osztrák-Németalföld társkormányzója férje mellett 1781 és 1792 között.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Mária Krisztina főhercegnő · Többet látni »
Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg
Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc Xavér főherceg (Erzherzog Maximilian Franz Xaver Joseph Johann Anton de Paula Wenzel von Österreich), (Bécs, 1756. december 8. – Hetzendorf, Alsó-Ausztria, 1801. július 26.); osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, Mária Terézia császárné legifjabb gyermeke.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Lotaringiai Miksa Ferenc főherceg · Többet látni »
Habsburg–Toscanai Károly Szalvátor főherceg
Habsburg–Toscanai Károly Szalvátor (ismert még mint Toscanai Károly Szalvátor főherceg,,; Firenze, 1839. április 30. – Bécs, 1892. január 18.), a Habsburg–Lotaringiai-ház toscanai ágából származó osztrák főherceg, toscanai herceg, II. Lipót toszkánai nagyherceg és Bourbon–Szicíliai Mária Antónia gyermeke, egyben a Császári és Királyi Hadsereg altábornagya.
Új!!: Választófejedelem és Habsburg–Toscanai Károly Szalvátor főherceg · Többet látni »
Hans Leo Hassler
Hans Leo Hassler von Roseneck (Hasler) (Nürnberg, 1564. október 26. – Frankfurt, 1612. június 8.) német zeneszerző és orgonista, a korai barokk jelentős képviselője.
Új!!: Választófejedelem és Hans Leo Hassler · Többet látni »
Harmincéves háború
A harmincéves háború vagy első harmincéves háború II. Mátyás, II. Ferdinánd és III. Ferdinánd uralkodása alatt (1618–1648) a Habsburgok összes koronatartományára és Közép-Európa jelentős részére kiterjedő háborúk sorozata volt. A 17. század világháborújának is emlegetik, egyike volt a legpusztítóbb konfliktusoknak, Európa minden hatalmát érintette. Becslések szerint a háború folyamán 8–11 millió ember vesztette életét. Ennél nagyobb pusztítást később csak a napóleoni háborúk, még később az első és második világháború és a két világháború közötti időszak (tehát a második harmincéves háború) okozott a kontinensen. Bár az összecsapásokat sokan vallásháborúként, a katolikusok és protestánsok ellentéteként határoztak meg, a háború fő törésvonalai a Német-római Birodalmon belül a megerősödésre törekvő császári hatalom és az abszolutizmussal szembeszálló választófejedelmek között húzódtak, míg az európai hegemóniáért a Habsburgok és a Bourbon-dinasztia vetélkedtek. A harmincéves háború évszázadokra állandósította a Német-római Birodalom politikai és területi megosztottságát. Míg a spanyol örökösödési háborúig a Francia Királyság vált Európa legerősebb katonai hatalmává, a 17. század második felére Svédország vált a Baltikum meghatározó tényezőjévé. A háborút záró vesztfáliai békekötés tekinthető a modern, az európai hatalmi egyensúlyra törekvő diplomácia születésének. A háború jelentős anyagi pusztulással és demográfiai veszteségekkel járt, egyes német területek (Brandenburg, Pomeránia, Württemberg) 60–70%-a elnéptelenedett. Mindez a kor hadseregeinek finanszírozási és ellátási módszerével, a civil lakosságra óriási terheket hárító „a háború önmagát táplálja” (bellum se ipsum alet) (idősebb Catónak tulajdonított mondás) szellemével magyarázható. A harmincéves háború hosszú távú eredményei közé sorolható, hogy a növekvő számú zsoldosseregek költségei kikényszerítették azokat az adminisztratív és pénzügyi változtatásokat, melyek Európa-szerte az abszolutisztikus rendszerek és a békeidőben is fenntartott, reguláris hadseregek létrejöttéhez vezettek. A háborúval járó taktikai változások és a korábbinál nagyobb létszámú seregek létrejötte hozzájárult a hadügyi forradalomból kimaradó Oszmán Birodalom 17. század végi legyőzéséhez. Az 1914–1945 közötti időszakot egyesek a „második harmincéves háború” időszakának nevezik. Már 1946-ban Charles de Gaulle úgy nyilatkozott: „A mi győzelmünkkel végződött harmincéves háború drámája számos váratlan eseményt foglalt magában”. Erről a teóriáról írt Sigmund Neumann könyvében, szerinte az első harmincéves háborúhoz hasonlóan a 20. század eleji nagy háború is több kisebb konfliktus eredménye.
Új!!: Választófejedelem és Harmincéves háború · Többet látni »
Háromnapos varsói csata (1656)
A háromnapos varsói csata a lengyel-litván-tatár sereg és az egyesült svéd-brandenburgi hadak közt 1656.
Új!!: Választófejedelem és Háromnapos varsói csata (1656) · Többet látni »
Heidelbergi várkastély
„''Zordan dőlt nagy idők titkaitól nehéz'' ''árnyával s az egész völgyre feküdt a vár'' ''orkán tépte falakkal;'' ''ám az örök Nap ifjitó'' ''fényt ontott a gigász tömbre, a rom körül'' ''zöldebb volt a borostyán, a hegyoldalon'' ''nyájas lombjukat erdők'' ''zúgatták le a vár felől''.” Friedrich Hölderlin: Heidelberg (Rónay György fordítása) A heidelbergi várkastély Németország egyik nevezetes romépülete, Heidelberg városának jelképe.
Új!!: Választófejedelem és Heidelbergi várkastély · Többet látni »
Heinrich Schütz
Heinrich Schütz (Köstritz, 1585. október 8. – Drezda, 1672. november 6.) az egyik legjelentősebb 17.
Új!!: Választófejedelem és Heinrich Schütz · Többet látni »
Hercegpüspök
A hercegpüspök ill.
Új!!: Választófejedelem és Hercegpüspök · Többet látni »
I. Albert német király
Habsburg Albert (Rheinfelden, 1255. július – Königsfelden, 1308. május 1.), a Habsburg-házból származó, I. Rudolf német király és Hohenburg Gertrúd másodszülött fiaként született ausztriai herceg, aki 1282-től az Osztrák Hercegség hercege, majd 1298-tól a Német Királyság királya I. Albert néven.
Új!!: Választófejedelem és I. Albert német király · Többet látni »
I. Ferenc német-római császár
Lotaringiai Ferenc István (Nancy, 1708. december 8. – Innsbruck, 1765. augusztus 18.) a Lotaringiai-házból származó herceg, 1729 és 1737 között Lotaringia és Bar uralkodó hercege III. Ferenc néven, 1737-től Toscana nagyhercege II. Ferenc néven, továbbá Habsburg Mária Terézia uralkodónővel kötött házassága révén 1740-től az osztrák örökös tartományok társuralkodója, valamint 1745-től a Német-római Birodalom császára I. Ferenc néven.
Új!!: Választófejedelem és I. Ferenc német-római császár · Többet látni »
I. Frigyes Ágost szász király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Frigyes Ágost szász király · Többet látni »
I. Frigyes Vilmos porosz király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Frigyes Vilmos porosz király · Többet látni »
I. György brit király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. György brit király · Többet látni »
I. József magyar király
I. József (Bécs, 1678.
Új!!: Választófejedelem és I. József magyar király · Többet látni »
I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek
Kelemen Ágost bajor herceg (Clemens August Ferdinand Maria Hyazinth von Bayern) (Brüsszel, 1700. augusztus 16. – Koblenz, 1761. február 6.), a Wittelsbach-házból származó bajor választófejedelmi herceg (Kurprinz von Bayern), 1723–61-ig I. Kelemen Ágost néven Köln hercegérseke, és választófejedelme (Fürsterzbischof von Köln), a kölni fejedelemség világi birtokosa (Landesherr), a római Szentszék legátusa (legatus natus), a Német Lovagrend nagymestere (Hoch- und Deutschmeister des Deutschen Ordens), továbbá Regensburg, Münster, Osnabrück, Paderborn és Hildesheim hercegi rangú püspöke, Altötting prépostja.
Új!!: Választófejedelem és I. Kelemen Ágost kölni hercegérsek · Többet látni »
I. Lajos bajor király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Lajos bajor király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. Lajos szicíliai király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Lajos szicíliai király · Többet látni »
I. Lipót magyar király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Lipót magyar király · Többet látni »
I. Mátyás magyar király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Mátyás magyar király · Többet látni »
I. Rudolf német király
I.
Új!!: Választófejedelem és I. Rudolf német király · Többet látni »
II. Ágost lengyel király
II.
Új!!: Választófejedelem és II. Ágost lengyel király · Többet látni »
II. Frigyes pfalzi választófejedelem
II.
Új!!: Választófejedelem és II. Frigyes pfalzi választófejedelem · Többet látni »
II. Lajos magyar király
II.
Új!!: Választófejedelem és II. Lajos magyar király · Többet látni »
II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem
II.
Új!!: Választófejedelem és II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem · Többet látni »
II. Zsigmond Ágost lengyel király
II.
Új!!: Választófejedelem és II. Zsigmond Ágost lengyel király · Többet látni »
III. András magyar király
III.
Új!!: Választófejedelem és III. András magyar király · Többet látni »
III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg
III.
Új!!: Választófejedelem és III. Ferdinánd toszkánai nagyherceg · Többet látni »
III. György brit király
III.
Új!!: Választófejedelem és III. György brit király · Többet látni »
III. Gyula pápa
III.
Új!!: Választófejedelem és III. Gyula pápa · Többet látni »
III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem
III.
Új!!: Választófejedelem és III. Károly Fülöp pfalzi választófejedelem · Többet látni »
III. Pál pápa
III.
Új!!: Választófejedelem és III. Pál pápa · Többet látni »
III. Robert de La Marck
III.
Új!!: Választófejedelem és III. Robert de La Marck · Többet látni »
III. Vilmos türingiai tartománygróf
Szász Vilmos (Meißen, 1425. április 30. – Weimar, 1482. szeptember 17.) vagy más néven Bátor Vilmos,, luxemburgi nyelven: Wilhelm III.
Új!!: Választófejedelem és III. Vilmos türingiai tartománygróf · Többet látni »
IV. Ince pápa
IV.
Új!!: Választófejedelem és IV. Ince pápa · Többet látni »
IV. Károly német-római császár
IV.
Új!!: Választófejedelem és IV. Károly német-római császár · Többet látni »
IV. Rudolf osztrák főherceg
Szent István-dómban, de ma már a Főegyházmegyei Római Katolikus Múzeumban van kiállítva Bécsben. IV.
Új!!: Választófejedelem és IV. Rudolf osztrák főherceg · Többet látni »
IV. Vencel cseh király
IV.
Új!!: Választófejedelem és IV. Vencel cseh király · Többet látni »
Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő
Jagelló Hedvig (lengyelül Jadwiga Jagiellonka, litvánul Jadvyga Jogailaitė, 1408. április 8. – 1431. december 8.) lengyel királyi hercegnő, a lengyel trón örököse és litván nagyhercegnő.
Új!!: Választófejedelem és Jagelló Hedvig lengyel királyi hercegnő · Többet látni »
Jagelló-ház
A Jagelló-ház nagy jelentőségű, litván származású uralkodódinasztia, mely a középkor legvégén élte fénykorát, amikor tagjai a litván mellett a lengyel, a magyar-horvát és a cseh koronát is birtokolták.
Új!!: Választófejedelem és Jagelló-ház · Többet látni »
József Ferdinánd bajor herceg
József Ferdinánd Lipót bajor herceg,,, (Bécs, 1692. október 28. – Brüsszel, 1699. február 6.), a Wittelsbach-házból származó II. Miksa Emánuel választófejedelem fia, II. Károly spanyol király trónjának kijelölt örököse.
Új!!: Választófejedelem és József Ferdinánd bajor herceg · Többet látni »
József Kelemen kölni hercegérsek
József Kelemen Kajetán bajor herceg, Joseph Clemens Kajetan von Bayern, (München, 1671. december 5. – Bonn, 1723. november 12.) a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, II. Miksa Emánuel választófejedelem öccse.
Új!!: Választófejedelem és József Kelemen kölni hercegérsek · Többet látni »
Johann Christian Günther
Johann Christian Günther (Strigau, Szilézia, 1695. április 8. – Jéna, 1723. március 15.) német költő.
Új!!: Választófejedelem és Johann Christian Günther · Többet látni »
Johann Joachim Quantz
Johann Joachim Quantz (Scheden, 1697. január 30. – Potsdam, 1773. július 12.) 18.
Új!!: Választófejedelem és Johann Joachim Quantz · Többet látni »
Johannita Rend (Brandenburgi)
A német johannita rend vendégháza Jeruzsálemben A johannita lovagrendek a történelmi Jeruzsálemi, Rodoszi és Máltai Szent János Katonai és Ispotályosi Rendnek protestáns ágai, a mai katolikus Szuverén Máltai Rend protestáns testvérei.
Új!!: Választófejedelem és Johannita Rend (Brandenburgi) · Többet látni »
Jules Mazarin
Jules Mazarin (született Giulio Raimondo Mazarino) (Pescina, 1602. július 14. – Vincennes, 1661. március 9.) olasz-francia diplomata, egyházi politikus, államférfi.
Új!!: Választófejedelem és Jules Mazarin · Többet látni »
Karl Theodor von Dalberg
Karl Theodor Anton Maria Reichsfreiherr von und zu Dalberg (Mannheim, 1744. február 8. – Regensburg, 1817. február 20.) 1802 és 1806 között választófejedelem és a Német-római Birodalom főkancellárja, majd 1813-ig a Rajnai Szövetség hercegprímása.
Új!!: Választófejedelem és Karl Theodor von Dalberg · Többet látni »
Karl Volkmar Stoy
Karl Volkmar Stoy (Pegau, 1815. január 22. – Jéna, 1885. január 23.) – német, a herbartiánus pedagógia képviselője, egyetemi tanár.
Új!!: Választófejedelem és Karl Volkmar Stoy · Többet látni »
Karl von Eckartshausen
Karl von Eckartshausen (Haimhausen, 1752. június 28. – München, kb. 1803. május 12. v. május 13.) német keresztény misztikus író és filozófus.
Új!!: Választófejedelem és Karl von Eckartshausen · Többet látni »
Károly Sándor lotaringiai herceg
Károly Sándor Emánuel, Lotaringia és Bar hercege (németül Prinz Karl Alexander von Lothringen und Bar, franciául Charles-Alexandre duc de Lorraine et de Bar); (Lünenstadt, ma: Lunéville, Franciaország, 1712. december 12. – Tervuren, ma: Brüsszel, Belgium, 1780. július 4.), Lotaringia és Bar hercege, császári-királyi tábornagy, Németalföld osztrák császári főkormányzója és főkapitánya (Generalstatthalter und Generalkapitän), a Német Lovagrend 52.
Új!!: Választófejedelem és Károly Sándor lotaringiai herceg · Többet látni »
Köln
Köln (helyi nyelvjárás szerint: Kölle, az ókorban: Colonia Agrippina, franciául és angolul: Cologne, hollandul: Keulen, régi magyar neve: Kolonya) Németország negyedik legnagyobb városa (Berlin, Hamburg és München után); az Észak-Rajna-Vesztfália szövetségi tartomány legnagyobb városa.
Új!!: Választófejedelem és Köln · Többet látni »
Kölni főegyházmegye
A Kölni főegyházmegye egy németországi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Választófejedelem és Kölni főegyházmegye · Többet látni »
Kölni püspökök és érsekek listája
Az alábbi lista a kölni püspököket, érsekeket tartalmazza.
Új!!: Választófejedelem és Kölni püspökök és érsekek listája · Többet látni »
Kölni Választófejedelemség
A Kölni Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 953 és 1803 között állt fenn.
Új!!: Választófejedelem és Kölni Választófejedelemség · Többet látni »
Königsbergi vár
A königsbergi kastély vagy königsbergi vár (németül: Königsberger Schloss, oroszul: Кёнигсбергский замок – Kjonyigszbergszkij zamok) az egykori kelet-poroszországi Königsberg (1946 óta Kalinyingrád) központjában álló kastély volt.
Új!!: Választófejedelem és Königsbergi vár · Többet látni »
Király
Király alatt eredeti értelmében egy állam olyan egyszemélyi vezetőjét értjük, akinek egy személyben van törvényhozó, bírói és végrehajtó hatalma, azaz uralkodik, és aki ezeket a jogokat szuverén módon gyakorolja, azaz más uralkodónak ezen jogok gyakorlását tekintve nincs alárendelve.
Új!!: Választófejedelem és Király · Többet látni »
Kohlhaas Mihály
Hans Kohlhas egy 1840 körüli rézmetszeten A Kohlhaas Mihály (eredeti címén Michael Kohlhaas) Heinrich von Kleist történelmi tárgyú kisregénye.
Új!!: Választófejedelem és Kohlhaas Mihály · Többet látni »
Lajos Vilmos badeni őrgróf
Lajos Vilmos badeni őrgróf (Ludwig Wilhelm Markgraf von Baden), (Párizs; 1655.
Új!!: Választófejedelem és Lajos Vilmos badeni őrgróf · Többet látni »
Landshuti esküvő
A landshuti esküvő egy történelmi felvonulás, amit négyévente nyáron a bajorországi Landshut városában rendeznek meg.
Új!!: Választófejedelem és Landshuti esküvő · Többet látni »
Lengyel örökösödési háború
A lengyel örökösödési háború (Wojna o sukcesję polską) 1734–1738 között zajlott, az 1735–38-as orosz–osztrák–török háborúval párhuzamosan.
Új!!: Választófejedelem és Lengyel örökösödési háború · Többet látni »
Lengyelország májusi alkotmánya
A Május 3-i Alkotmány eredeti, kézzel írt szövege Lengyelország májusi alkotmánya, vagy gyakrabban használt elnevezésével: a Május 3-i alkotmány (lengyelül: Konstytucja Trzeciego Maja vagy Konstytucja 3 Maja 1791 roku, litvánul: Gegužės trečiosios konstitucija) a világ második és Európa első modern, kartális alkotmánya, melyet 1791.
Új!!: Választófejedelem és Lengyelország májusi alkotmánya · Többet látni »
Leopold Joseph von Daun
Leopold Joseph Maria von Daun gróf (Bécs, 1705. szeptember 24. – Bécs, 1766. február 5.) Teano hercege (Fürst von Thiano), császári-királyi tábornagy (k.k. Feldmarschall), a 18. század egyik sikeres hadvezére, Mária Terézia császárné katonai főtanácsadója, a hétéves háború második felében a Császári-Királyi Hadsereg (Kaiserlich-Königliche Armee) főparancsnoka.
Új!!: Választófejedelem és Leopold Joseph von Daun · Többet látni »
Lipcsei Egyetem
A Lipcsei Egyetem (németül: Universität Leipzig) szászországi felsőfokú oktatási intézmény, a legrégibb európai egyetemek egyike.
Új!!: Választófejedelem és Lipcsei Egyetem · Többet látni »
Lommatzsch
Lommatzsch egy német kisváros Szászországban, Meißen körzetében.
Új!!: Választófejedelem és Lommatzsch · Többet látni »
Lucas Cranach (festő, 1472–1553)
Idősebb Lucas Cranach (Kronach, 1472. október 4. – Weimar, 1553. október 16.) német festő, grafikus.
Új!!: Választófejedelem és Lucas Cranach (festő, 1472–1553) · Többet látni »
Lutherstadt Wittenberg
Lutherstadt Wittenberg (eredeti nevén: Wittenberg, latinosan Wittenberga, régi magyaros neve: Vittenberga) város Németországban Szász-Anhalt tartományban.
Új!!: Választófejedelem és Lutherstadt Wittenberg · Többet látni »
Luxemburgi Erzsébet magyar királyné
Luxemburgi Erzsébet (Visegrád, Magyarország, 1409. október 7. – Győr, Magyarország, 1442. december 19.), Magyarország trónörököse, továbbá magyar királyné 1437 decemberétől, német királyné 1438 márciusától, valamint cseh királyné 1438 májusától férjének, Albert királynak 1439 októberében bekövetkezett haláláig.
Új!!: Választófejedelem és Luxemburgi Erzsébet magyar királyné · Többet látni »
Mainzi egyházmegye
A Mainzi egyházmegye egy németországi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Választófejedelem és Mainzi egyházmegye · Többet látni »
Mainzi Választófejedelemség
A Mainzi Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 780 és 1803 között állt fenn.
Új!!: Választófejedelem és Mainzi Választófejedelemség · Többet látni »
Manesse-kódex
Tannhäuser, a Manesse-kódex illusztrációja A Manesse-kódex (Zürich, 1305-1340), avagy a Große heidelberger Liederhandschrift (Nagy Heidelbergi Daloskönyv) a középkori címerművészet legszebb példái közé tartozik.
Új!!: Választófejedelem és Manesse-kódex · Többet látni »
Marburg
Marburg an der Lahn város Hessenben, Németországban.
Új!!: Választófejedelem és Marburg · Többet látni »
Mária Anna bajor királyi hercegnő
Mária Anna (ismert még mint Bajorországi Mária Anna,, teljes nevén magyarul: Mária Anna Leopoldina Erzsébet Vilma; München, Bajor Választófejedelemség, 1805. január 27. – Wachwitz, Szász Királyság, 1877. szeptember 13.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi hercegnő, I. Miksa bajor király és Badeni Karolina leánya, Zsófia Friderika osztrák főhercegné ikertestvére, aki 1833-tól II. Frigyes Ágost szász király második feleségeként Szászország királynéja hitvese 1854-es haláláig.
Új!!: Választófejedelem és Mária Anna bajor királyi hercegnő · Többet látni »
Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő
Ludovika Vilma (ismert még mint Bajorországi Ludovika Vilma,; München, Bajor Királyság, 1808. augusztus 30. – München, Bajor Királyság, 1892. január 26.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi hercegnő, I. Miksa bajor király és Badeni Karolina ötödik leánya, Miksa József bajor herceg felesége.
Új!!: Választófejedelem és Mária Ludovika Vilma bajor királyi hercegnő · Többet látni »
Mária Terézia magyar királynő
Mária Terézia (régiesen II. Mária, teljes nevén Mária Terézia Walpurga Amália Krisztina,; Bécs, 1717. május 13. – Bécs, 1780. november 29.) a Habsburg-házból származó német-római császári hercegnő, osztrák főhercegnő, magyar, cseh és német királyi hercegnő, 1740-től Ausztria uralkodó főhercegnője, magyar és cseh királynő, valamint Lotaringiai Ferenc császár hitveseként német-római császárné 1745 és 1765 között.
Új!!: Választófejedelem és Mária Terézia magyar királynő · Többet látni »
Második thorni béke
Hercegi Poroszország A második thorni béke a Német Lovagrend és Lengyelország közt dúló tizenhárom éves háborút lezáró, 1466.
Új!!: Választófejedelem és Második thorni béke · Többet látni »
Móric szász választófejedelem
I.
Új!!: Választófejedelem és Móric szász választófejedelem · Többet látni »
Metzi Amalarius
Metzi Amalarius vagy Amalarius Fortunatus (Gallia, 775 körül – Metz, 850 körül) középkori frank klerikus, a római katolikus liturgia megalkotásának egyik kiemelkedő alakja.
Új!!: Választófejedelem és Metzi Amalarius · Többet látni »
Michel Natalis
Michel Natalis (Liège, 1610. október 10. – Liège, 1668. szeptember 3.) vallon rézmetsző.
Új!!: Választófejedelem és Michel Natalis · Többet látni »
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Új!!: Választófejedelem és Monarchia · Többet látni »
Moritzburg kastély
A Moritzburg kastély (Schloss Moritzburg) a németországi Moritzburgban, Drezdától mintegy 13 km-re, egy mesterséges szigeten épült barokk vadászkastély.
Új!!: Választófejedelem és Moritzburg kastély · Többet látni »
Nándorfehérvár ostroma (1688)
Nándorfehérvár 1688-as ostroma része volt a Szent Liga és az Oszmán Birodalom között 1684-ben kezdődött háború hadműveleteinek, amely során a császári seregek elfoglalták a várat és a várost.
Új!!: Választófejedelem és Nándorfehérvár ostroma (1688) · Többet látni »
Német Aranybulla
Az Aranybulla trieri példánya, a 31 fejezetből álló dokumentumot hét eredeti példányban készítették el, és a ráfüggesztett aranypecsétről nevezték el IV. (Luxemburgi) Károly portréja az aranypecséten A német Aranybulla egy IV. (Luxemburgi) Károly által 1356-ban, a tartományurak nyomására kiadott okirat, mely a német-római birodalom alkotmányául szolgált.
Új!!: Választófejedelem és Német Aranybulla · Többet látni »
Német-római Birodalom
A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.
Új!!: Választófejedelem és Német-római Birodalom · Többet látni »
Németország
Németország, vagy hivatalos nevén a Németországi Szövetségi Köztársaság(), egy független szövetségi állam Közép- és Nyugat-Európában.
Új!!: Választófejedelem és Németország · Többet látni »
Németország történelme
Németország történelme az őskőkori időkre nyúlik vissza; területén találták meg a neandervölgyi ember ősének tekintett heidelbergi ember első leleteit.
Új!!: Választófejedelem és Németország történelme · Többet látni »
Nový Žďár
1754-ből származó határkő a német-cseh államhatáron Nový Žďár (németül Neuenbrand) Aš településrésze Csehországban a Karlovy Vary-i kerület Chebi járásában.
Új!!: Választófejedelem és Nový Žďár · Többet látni »
Osztrák örökösödési háború
Az osztrák örökösödési háború (1740–1748) VI. Károly német-római császár halála és leánya, Mária Terézia trónra lépése után robbant ki.
Új!!: Választófejedelem és Osztrák örökösödési háború · Többet látni »
Osztrák Császárság
Az Osztrák Császárság (hivatalos neve 1804-1867 között: Osztrák Császárság (németül: Kaiserthum Oesterreich), 1867 és 1918 között: a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok (Die im Reichsrat vertretenen Königreiche und Länder), köznapi nevén, illetve egyszerűen Ausztria egy 1804-től 1918-ig létező állam volt Közép-Európában, amely állam 1804-től 1867-ig a Habsburg Monarchián belül, 1867-től pedig az Osztrák–Magyar Monarchia néven létrejövő államszövetség részeként, a reálunió két tagállama közül a Lajtán inneni része volt, más néven Ciszlajtánia vagy Lajtáninnen (németül: Cisleithanien vagy Zisleithanien, csehül: Předlitavsko, lengyelül: Przedlitawia, szlovénül: Cislajtanija, ukránul: Цислейтанія), azaz az Ausztriai Császárság nem hivatalos megnevezése volt. A Monarchia ciszlajtániai területével szemben ott volt a szintén nem hivatalosan Transzlajtánia névvel illetett Magyar Királyság, hivatalos megnevezése szerint a magyar szent korona országai, amelyet többször próbáltak beolvasztani az Osztrák Császárságba, de a magyar felfogás szerint közjogilag tőle mindig független maradt, mint ahogy az 1806-ban megszűnt elődállam Német-római Birodalomtól is.
Új!!: Választófejedelem és Osztrák Császárság · Többet látni »
Osztrák–magyar háború (1477–1488)
Az osztrák–magyar háború a Hunyadi Mátyás vezette Magyar Királyság és az V. Frigyes (III. Frigyes néven Német-római császár) uralma alatt álló Habsburg Osztrák Főhercegség katonai konfliktusa volt.
Új!!: Választófejedelem és Osztrák–magyar háború (1477–1488) · Többet látni »
Pfalzi örökösödési háború
A pfalzi örökösödési háború (1688–1697), más neveken az augsburgi liga háborúja, a Nagy Szövetség háborúja vagy kilencéves háború 1688-ban robbant ki, amikor XIV. Lajos francia király magának követelte elhunyt sógora, II. Károly pfalzi választófejedelem örökségét, és csapatokat küldött a Pfalzi Választófejedelemségbe. Franciaországgal szemben az augsburgi liga szövetsége vonult fel, amelyet 1685-ben a Német-római Birodalom, a Spanyol Királyság és a Savoyai Hercegség hozott létre, ehhez Bajorország, Brandenburg, a Pfalzi Választófejedelemség, Portugália, a Szász Választófejedelemség, Svédország és a Holland Köztársaság (az Egyesült Tartományok), majd 1689-ben Anglia is csatlakozott. (Brit történészek a háborúnak ezt a szakaszát Vilmos király háborújának is nevezik). A fő hadműveletek a Rajna mentén, Pfalz és a Baden területén folytak, de a háború kiterjedt Spanyolországra, Észak-Itáliára, Írországra és az észak-amerikai gyarmatokra is. Az európai háborút főleg nagy ostromműveletek jellemezték (Philippsburg, Mainz, Mons, Namur, Charleroi, Barcelona), ritkán került sor nagy nyílt ütközetekre (fleurusi és marsagliai csata). 1696-ra a hadviselő felek kimerültek, és 1697-ben megkötötték a ryswicki békeszerződést, amelyben Franciaország megszerezte Elzászt és Strassburgot, de a többi hódításáról le kellett mondania. Az 1701-ben kitört spanyol örökösödési háború a pfalzi háború közvetlen folytatásának tekinthető.
Új!!: Választófejedelem és Pfalzi örökösödési háború · Többet látni »
Pfalzi Rupert cseh királyi herceg
Ifjúkori arcképe Pfalzi Rupert (Prága, 1619. december 27. (Julián naptár szerint december 17.) – London, 1682. november 29.) cseh királyi herceg, pfalzi herceg, katona és hadvezér, 1644–1682 között Cumberland hercege.
Új!!: Választófejedelem és Pfalzi Rupert cseh királyi herceg · Többet látni »
Piast Anna cillei grófné
Piast Anna (1366 – 1422. június 9./1425.), lengyelül: Anna Kazimierzówna, szlovénül: Ana Piast, németül: Anna von Polen, lengyel királyi hercegnő, első férje jogán cillei grófné, második házassága jogán Teck hercegnéje, Ehingen, Schelkingen és Berg zálogtulajdonos úrnője (Pfandherrin).
Új!!: Választófejedelem és Piast Anna cillei grófné · Többet látni »
Piast Hedvig lengyel királyné (1350–1390)
Piast Hedvig (1350 (körül) – 1390. március 27.), lengyelül: Jadwiga żagańska, csehül: Hedvika Zaháňská, németül: Hedwig von Sagan, a sziléziai Glogau hercegnője, első férje jogán lengyel királyné, második házassága jogán a sziléziai Liegnitz hercegnéje.
Új!!: Választófejedelem és Piast Hedvig lengyel királyné (1350–1390) · Többet látni »
Pompeii
Pompeii ókori római romváros Nápoly közelében, Campania olasz régióban.
Új!!: Választófejedelem és Pompeii · Többet látni »
Protestáns Unió
A Protestáns Unió 1608. május 14-i chartája, ma a bajor állami levéltárban A Protestáns Unió (németül Protestantische Union) a Német-római Birodalom protestáns rendjeinek szövetsége volt, amely a németországi reformáció megerősödése érdekében, a császár katolizációs törekvése elleni védekezésül jött létre.
Új!!: Választófejedelem és Protestáns Unió · Többet látni »
Rachel Ruysch
Rachel Ruysch (Hága, 1664. június 3. – Amszterdam, 1750. augusztus 12.) holland barokk festőművész, virágcsendéleteivel vált híressé.
Új!!: Választófejedelem és Rachel Ruysch · Többet látni »
Rajna-vidéki körzet
A Rajna-vidéki körzet térképe A Rajna-vidéki körzet (németül: Kurrheinischer Reichskreis) a Német-római Birodalom tíz körzetének egyike.
Új!!: Választófejedelem és Rajna-vidéki körzet · Többet látni »
Rajnai forint
A rajnai forint eredetileg azon Rajna menti választófejedelmek által veretett aranypénz volt, akik IV. Károly aranybullájában pénzverési jogot kaptak.
Új!!: Választófejedelem és Rajnai forint · Többet látni »
Rajnai Palotagrófság
A Rajnai Palotagrófság (németül Kurpfalz, vagy Pfalzgrafschaft bei Rhein, hollandul Rijn-Palts, franciául Palatinat du Rhin, pfalziul: Kurpalz); a hét német választófejedelemség egyike, amely Északnyugat-Németország területén létezett 1085 és 1803 között.
Új!!: Választófejedelem és Rajnai Palotagrófság · Többet látni »
Réthát
Réthát (1945-ig Wiesenhaid) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.
Új!!: Választófejedelem és Réthát · Többet látni »
Regensburgi egyházmegye
A Regensburgi egyházmegye egy németországi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Választófejedelem és Regensburgi egyházmegye · Többet látni »
Rupert német király
Pfalzi Rupert, (1352. május 5. 119. oldal – 1410. május 18.) német király 1400-tól, rajnai palotagróf és választófejedelem (pfalzi választó) 1398-tól III.
Új!!: Választófejedelem és Rupert német király · Többet látni »
Salzburgi Érsekség
A Salzburgi Érsekség egy történelmi államalakulat volt, mely 1328 és 1803 között állt fenn.
Új!!: Választófejedelem és Salzburgi Érsekség · Többet látni »
Savoyai Mária Karolina szárd királyi hercegnő
Savoyai Mária Karolina szárd királyi hercegnő Savoyai Mária Karolina Antonietta szárd királyi hercegnő, Principessa Maria Carolina Antonietta di Savoia (Torino, 1764. január 17. – Drezda, 1782. december 28.) a Savoyai-házból származó királyi hercegnő, savoyai és piemonti hercegnő, 1781-től szász koronahercegné (Kronprinzessin von Sachsen), Antal hercegnek, a Szász Választófejedelemség trónörökösének, a későbbi I. Antal királynak első felesége.
Új!!: Választófejedelem és Savoyai Mária Karolina szárd királyi hercegnő · Többet látni »
Spanyol örökösödési háború
A spanyol örökösödési háború (1701–1714) az utolsó Habsburg-házi spanyol király, az utód nélküli II. Károly halála után kezdődött 1701-ben, és az utrechti (1713), majd a rastatti és a badeni békeszerződések (1714) zárták le.
Új!!: Választófejedelem és Spanyol örökösödési háború · Többet látni »
Stiborici Stibor
Stiborici Stibor (1347 – 1414) lengyel nemesi családban született.
Új!!: Választófejedelem és Stiborici Stibor · Többet látni »
Szász Margit brandenburgi választófejedelemné
Szász Margit (Weimar, 1449 – Spandau, 1501. július 13.),,,,, luxemburgi nyelven: Margréit vu Sachsen, szász és luxemburgi hercegnő, türingiai tartománygrófnő.
Új!!: Választófejedelem és Szász Margit brandenburgi választófejedelemné · Többet látni »
Szász Választófejedelemség
A Szász Választófejedelemség a 14.-19.
Új!!: Választófejedelem és Szász Választófejedelemség · Többet látni »
Szászország uralkodóinak listája
Az alábbi lista Szászország hercegeit, választófejedelmeit és királyait sorolja fel.
Új!!: Választófejedelem és Szászország uralkodóinak listája · Többet látni »
Szent Liga (1684)
A Szent Liga 1684.
Új!!: Választófejedelem és Szent Liga (1684) · Többet látni »
Tadeusz Kościuszko
A Kościuszko család nemesi címere Kościuszko eskütétele Krakkóban Andrzej Tadeusz Bonawentura Kościuszko (magyarosan Kosciuszko Tádé, lengyelül kiejtve, magyarosan kiejtve kb. „Tadeus Koscsusko”) (Mereczowszczyzna, Lengyel–Litván Unió (ma: Fehéroroszország) 1746. február 4. – Solothurn, Svájc, 1817. október 15.), hadmérnök, lengyel és amerikai tábornok, az amerikai függetlenségi háború résztvevője, a nemzeti fegyveres erők főparancsnoka a nevét viselő, az Orosz Birodalom ellen indított 1794-es nagy felkelés idején, a lengyel, a litván, a fehérorosz és az amerikai nemzetek hőse.
Új!!: Választófejedelem és Tadeusz Kościuszko · Többet látni »
Terézia Kinga lengyel királyi hercegnő
Sobieska Terézia Kinga (Kunigunda) (Teresa Kunegunda Sobieska) (Krakkó, 1676. március 4. – Velence, 1730. március 10.) lengyel királyi hercegnő, III. (Sobieski) János lengyel király leánya, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelemmel kötött házassága révén 1695-től Bajorország választófejedelemnéje (Kurfürstin von Bayern), Felső- és Alsó-Bajorország, valamint Felső-Pfalz hercegnéje, VII. Károly német-római császár anyja.
Új!!: Választófejedelem és Terézia Kinga lengyel királyi hercegnő · Többet látni »
Tizenhat város tizenhat leánya (film)
A Tizenhat város tizenhat leánya egy a Magyar Televízió által készített, az M1-en bemutatott színes magyar történelmi témájú tévéjáték, kalandfilm, ifjúsági film Krúdy Gyula írása után Katkics Ilona rendezésében.
Új!!: Választófejedelem és Tizenhat város tizenhat leánya (film) · Többet látni »
Trieri egyházmegye
A Trieri egyházmegye egy németországi római katolikus egyházmegye.
Új!!: Választófejedelem és Trieri egyházmegye · Többet látni »
Trieri püspökök és érsekek listája
Az alábbi lista a trieri püspököket, érsekeket tartalmazza.
Új!!: Választófejedelem és Trieri püspökök és érsekek listája · Többet látni »
Trieri Választófejedelemség
A Trieri Választófejedelemség egy történelmi államalakulat volt, mely 898 és 1803 között állt fenn.
Új!!: Választófejedelem és Trieri Választófejedelemség · Többet látni »
V. Kelemen pápa
V.
Új!!: Választófejedelem és V. Kelemen pápa · Többet látni »
VI. Ince pápa
VI.
Új!!: Választófejedelem és VI. Ince pápa · Többet látni »
VI. Kelemen pápa
VI.
Új!!: Választófejedelem és VI. Kelemen pápa · Többet látni »
VII. János trieri érsek
VII.
Új!!: Választófejedelem és VII. János trieri érsek · Többet látni »
VII. Károly német-római császár
Bajor Károly Albert (Brüsszel, 1697. augusztus 6. – München, 1745. január 20.), a Wittelsbach-házból származó, II. Miksa Emánuel bajor választófejedelem és Sobieska Terézia Kinga lengyel hercegnő harmadik gyermekeként született bajor herceg, aki 1726-tól bajorországi választófejedelem I. Károly Albert néven, 1741-től cseh király III.
Új!!: Választófejedelem és VII. Károly német-római császár · Többet látni »
VIII. Bonifác pápa
Benedetto Caetani (Anagni, 1235 körül – Róma, 1303. október 11.) VIII.
Új!!: Választófejedelem és VIII. Bonifác pápa · Többet látni »
Württembergi Királyság
A Württembergi Királyság egy történelmi német államalakulat, ami 1805 és 1918 között állt fenn a mai Német Szövetségi Köztársaság Baden-Württemberg tartományán belül.
Új!!: Választófejedelem és Württembergi Királyság · Többet látni »
Worringeni csata
A worringeni csatára 1288.
Új!!: Választófejedelem és Worringeni csata · Többet látni »
X. Gergely pápa
Boldog X. Gergely (Piacenza, 1210 – Arezzo, 1276. január 10.) néven lépett fel a katolikus egyház történetének 184.
Új!!: Választófejedelem és X. Gergely pápa · Többet látni »
X. Leó pápa
X.
Új!!: Választófejedelem és X. Leó pápa · Többet látni »
XV. Gergely pápa
XV.
Új!!: Választófejedelem és XV. Gergely pápa · Többet látni »
XXII. János pápa
XXII.
Új!!: Választófejedelem és XXII. János pápa · Többet látni »
XXIII. János (ellenpápa)
XXIII.
Új!!: Választófejedelem és XXIII. János (ellenpápa) · Többet látni »
Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő
Zsófia Friderika (ismert még mint Bajorországi Zsófia Friderika,,, teljes nevén magyarul: Zsófia Friderika Dorottya Vilma; München, Bajor Választófejedelemség, 1805. január 27. – Bécs, Osztrák–Magyar Monarchia, 1872. május 28.), a Wittelsbach-házból származó bajor királyi hercegnő, I. Miksa bajor király és Badeni Karolina leánya, Mária Anna szász királyné ikertestvére, aki Habsburg–Lotaringiai Ferenc Károly főherceg hitveseként osztrák főhercegné, többek között I. Ferenc József osztrák császár és magyar király és I. Miksa mexikói császár édesanyja.
Új!!: Választófejedelem és Zsófia Friderika bajor királyi hercegnő · Többet látni »
Zsigmond magyar király
Luxemburgi Zsigmond, (csehül: Zikmund Lucemburský, Nürnberg, 1368. február 14. – Znaim, 1437. december 9.) 1378-tól 1388-ig és 1411-től 1415-ig brandenburgi választófejedelem, 1387-től Magyarország és Horvátország királya, 1411-től német király, 1419-től cseh király, 1433-tól német-római császár, a késő középkori Európa egyik legjelentősebb személyisége, a hercegi birtokáról elnevezett, német eredetű Luxemburg-ház tagja.
Új!!: Választófejedelem és Zsigmond magyar király · Többet látni »
1700
Anjou Fülöp Alexander von Kotzebue – A narvai csata A nagy északi háború főbb hadmozdulatai.
Új!!: Választófejedelem és 1700 · Többet látni »
1761
Nincs leírás.
Új!!: Választófejedelem és 1761 · Többet látni »
