Tartalomjegyzék
53 kapcsolatok: A Dráva-sík állatvilága, Abda, Apátkúti-patak, Az Aggteleki-karszt gerinces állatai, Által-ér, Bene-patak, Cobitis, Cobitis taenia, Cobitis teania, Csincse-patak, Cuha, Deseda, Eger-patak (Heves vármegye), Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer, Egyek-pusztakócsi-mocsarak Természetvédelmi Terület, Erdélyi-középhegység Natúrpark, Fekete-víz (Nógrád vármegye), Finn-öböl, Halfajok magyar és latin neveikkel, Hór-patak, Karulai Nemzeti Park, Kácsi-patak, Kánya-patak, Körösök, Kövi csík, Közép-Tisza-vidék, Kőfúró csík, Kemence-patak (Börzsöny), Kerka-vidék, Kis-Csincse, Laskó-patak, Lator-patak, Magas-Tátra, Magyarország halfajainak listája, Magyarország védett állatai, Maros-ártér Natúrpark, Mártélyi Tájvédelmi Körzet, Olasz csík, Ostoros-patak, Parádi-Tarna, Peruća-tó, Pinarágó, Rákos-patak (Duna), Réticsík, Sályi-patak, Szuha-patak (Cserhát), Tardi-ér, Tarna (patak), Túri-hasadék, Túrkeve, ... Bővíteni index (3 több) »
A Dráva-sík állatvilága
A kistáj nyugati része a Közép-dunai faunakerület illír faunakörzetének Dráva-menti faunajárásába tartozik.
Megnézni Vágó csík és A Dráva-sík állatvilága
Abda
Abda község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban, Győr központjától légvonalban 8 km-re nyugatra.
Megnézni Vágó csík és Abda
Apátkúti-patak
Az Apátkúti-patak Pest vármegyében, Pilisszentlászlótól délre ered, mintegy 420 méteres tengerszint feletti magasságban, a Dunántúli-középhegység részét képező Dunazug-hegyvidéken, a Visegrádi-hegységben.
Megnézni Vágó csík és Apátkúti-patak
Az Aggteleki-karszt gerinces állatai
Az Aggteleki Nemzeti Parkot ugyan elsősorban az élettelen természeti értékek védelmére hozták létre, de megalakítása működési területe (az Aggteleki-karszt és a Szalonnai-karszt) élővilágának megismerését is jelentősen elősegítette.
Megnézni Vágó csík és Az Aggteleki-karszt gerinces állatai
Által-ér
Által-ér a Duna egyik jobb oldali mellékfolyója Komárom-Esztergom vármegyében.
Megnézni Vágó csík és Által-ér
Bene-patak
A Bene-patak a Mátrában ered, Mátraháza településtől keletre, Heves vármegyében, mintegy 730 méteres tengerszint feletti magasságban.
Megnézni Vágó csík és Bene-patak
Cobitis
''Cobitis biwae'' ''Cobitis calderoni'' ''Cobitis paludica'' ''Cobitis shikokuensis'' ''Cobitis taenia'' A Cobitis a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó nem.
Megnézni Vágó csík és Cobitis
Cobitis taenia
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vágó csík.
Megnézni Vágó csík és Cobitis taenia
Cobitis teania
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vágó csík.
Megnézni Vágó csík és Cobitis teania
Csincse-patak
A Csincse-patak a Bükk-vidék területén ered Új-hutánál, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, majd Négyes és Borsodivánka közt beletorkollik az Eger-patakba 90 m tengerszint feletti magasságban.
Megnézni Vágó csík és Csincse-patak
Cuha
A Cuhai-Bakony-ér a Bakony egyik legjelentősebb patakja, a Duna jobb oldali mellékvize Magyarországon.
Megnézni Vágó csík és Cuha
Deseda
Kaposvártól északra található a környék leghosszabb, Magyarország egyik leghosszabb mesterséges tava, a Deseda.
Megnézni Vágó csík és Deseda
Eger-patak (Heves vármegye)
Az Eger-patak a leghosszabb vízfolyás Egerben és környékén.
Megnézni Vágó csík és Eger-patak (Heves vármegye)
Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer
Az Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer a Heves vármegye keleti részének és a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye nyugati, délnyugati részének felszíni vizeit összegyűjtő három jelentősebb vízfolyás által, patakokkal és kisebb vízfolyásokkal sűrűn átszőtt területet foglalja magában.
Megnézni Vágó csík és Eger–Laskó–Csincse-vízrendszer
Egyek-pusztakócsi-mocsarak Természetvédelmi Terület
Kékbegy Tündérrózsa Vízitök Mocsári teknős Vízisikló Európai vidra Az Egyek-pusztakócsi-mocsarak Természetvédelmi Terület egy jelentős természeti értéket képviselő vizes élőhely Magyarországon, az Alföld középső részén, Hortobágytól nyugatra, a Tisza egykori öntésterületei helyén.
Megnézni Vágó csík és Egyek-pusztakócsi-mocsarak Természetvédelmi Terület
Erdélyi-középhegység Natúrpark
Az Erdélyi-középhegység Natúrpark (románul Parcul Natural Apuseni) IUCN V-ös besorolású védett terület Romániában, Bihar megye, Fehér megye és Kolozs megye területén.
Megnézni Vágó csík és Erdélyi-középhegység Natúrpark
Fekete-víz (Nógrád vármegye)
A Fekete-víz a Cserhátban ered, Herencsény településtől délkeletre, Nógrád vármegyében, mintegy 310 méteres tengerszint feletti magasságban.
Megnézni Vágó csík és Fekete-víz (Nógrád vármegye)
Finn-öböl
A Finn-öböl (finnül Suomenlahti, észtül Soome laht, oroszul Финский залив) a Balti-tenger kelet-nyugati irányban 390 km hosszan elhúzódó öble.
Megnézni Vágó csík és Finn-öböl
Halfajok magyar és latin neveikkel
Kategória:Állatokkal kapcsolatos listák.
Megnézni Vágó csík és Halfajok magyar és latin neveikkel
Hór-patak
A Hór-patak a Bükkben ered Répáshutától északnyugati irányban Gyertyánvölgy fölött.
Megnézni Vágó csík és Hór-patak
Karulai Nemzeti Park
A Karulai Nemzeti Park Észtország déli részén, Võru és Valga megyében található nemzeti park.
Megnézni Vágó csík és Karulai Nemzeti Park
Kácsi-patak
A Kácsi-patak az Egri-Bükkalján, Kács településtől északnyugatra, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, mintegy 230 méteres tengerszint feletti magasságban ered.
Megnézni Vágó csík és Kácsi-patak
Kánya-patak
A Kánya-patak (másik nevén Vér-patak) a Bükk-vidék területén ered, Szomolyától északi irányban, Noszvaj Várkút elnevezésű részén.
Megnézni Vágó csík és Kánya-patak
Körösök
Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket.
Megnézni Vágó csík és Körösök
Kövi csík
A kövi csík (Barbatula barbatula) a pontyalakúak rendjébe és a Nemacheilidae családjába tartozó, a ritkasága miatt védett halfaj.
Megnézni Vágó csík és Kövi csík
Közép-Tisza-vidék
A Közép-Tisza-vidék a Tokajtól Tiszaföldvárig terjedő síkság elnevezése, mely a Taktaköz, Borsodi-ártér, Hortobágy, Jászság és a Nagykunság területét foglalja magába.
Megnézni Vágó csík és Közép-Tisza-vidék
Kőfúró csík
A kőfúró csík vagy törpecsík (Sabanejewia aurata) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó védett faj.
Megnézni Vágó csík és Kőfúró csík
Kemence-patak (Börzsöny)
A Kemence-patak az Ipoly bal oldali mellékvize Magyarországon.
Megnézni Vágó csík és Kemence-patak (Börzsöny)
Kerka-vidék
A Kerka-vidék vagy Hetés a Zalai-dombság legnyugatibb kistája Zala és részben Vas vármegyében, kis északnyugati kiszögellése és nyugati pereme már Szlovénia területén található, ahol Lendva-hegy (Lendavske gorice) a neve, és délnyugati lejtői az ország egyik ismert borvidékét alkotják.
Megnézni Vágó csík és Kerka-vidék
Kis-Csincse
A Kis-Csincse a Csincse-patak mellékága Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Megnézni Vágó csík és Kis-Csincse
Laskó-patak
A Laskó-patak Heves vármegyében, a Bükk-vidék területén ered és a Tisza-tóba torkollik.
Megnézni Vágó csík és Laskó-patak
Lator-patak
A Lator-patak (más néven Tardi-patak vagy Nád-ér) a Bükk-vidéken ered a Kő-völgyben Tardi-patak néven (az Egri-Bükkalján, Tard településtől északra, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében), mintegy 290 méteres tengerszint feletti magasságban.
Megnézni Vágó csík és Lator-patak
Magas-Tátra
A Magas-Tátra (szlovákul Vysoké Tatry, lengyelül Tatry Wysokie, németül Hohe Tatra) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata, s egyben a világ legkisebb magashegysége a Tátra keleti részén, Szlovákia és Lengyelország határán.
Megnézni Vágó csík és Magas-Tátra
Magyarország halfajainak listája
Ez a Magyarország területén élő halfajok listája.
Megnézni Vágó csík és Magyarország halfajainak listája
Magyarország védett állatai
Magyarországon a vadon élő állatok védelmét az 1996.
Megnézni Vágó csík és Magyarország védett állatai
Maros-ártér Natúrpark
A Maros-ártér Natúrpark (románul Parcul Natural Lunca Mureșului) Románia nyugati részének egyetlen olyan natúrparkja, mely síkságon terül el.
Megnézni Vágó csík és Maros-ártér Natúrpark
Mártélyi Tájvédelmi Körzet
A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe 2 260 hektár.
Megnézni Vágó csík és Mártélyi Tájvédelmi Körzet
Olasz csík
Az olasz csík (Sabanejewia larvata) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Vágó csík és Olasz csík
Ostoros-patak
Az Ostoros-patak a Bükk-vidék területén található.
Megnézni Vágó csík és Ostoros-patak
Parádi-Tarna
A Parádi-Tarna a Mátrában ered, Parádsasvár településtől északnyugatra, Heves vármegyében, mintegy 620 méteres tengerszint feletti magasságban.
Megnézni Vágó csík és Parádi-Tarna
Peruća-tó
A Peruća egy mesterséges tó Horvátországban, Dalmáciában, melyet 1960-ban a HE Peruća vizierőmű vízellátására hoztak létre.
Megnézni Vágó csík és Peruća-tó
Pinarágó
#ÁTIRÁNYÍTÁS Vágó csík.
Megnézni Vágó csík és Pinarágó
Rákos-patak (Duna)
A Rákos-patak a Gödöllői-dombságból eredő és a Dunába torkolló patak.
Megnézni Vágó csík és Rákos-patak (Duna)
Réticsík
Portré egy réticsíkról A réticsík (Misgurnus fossilis) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, a pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe és a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó faj.
Megnézni Vágó csík és Réticsík
Sályi-patak
A Sályi-patak a Bükk-vidék területén, a Latorpusztánál (Latorfő) eredő Latorúti-patakkal együtt (mely Latorpuszta területén torkollik a Sályi-patakba) Mezőnyárádnál ömlik bele a Kácsi-patakba.
Megnézni Vágó csík és Sályi-patak
Szuha-patak (Cserhát)
A Nógrád vármegyei Szuha-patak a Cserhát hegységben Garáb község közelében ered, és a Zagyvába torkollik.
Megnézni Vágó csík és Szuha-patak (Cserhát)
Tardi-ér
A Tardi-ér (régebbi nevén Orosz-ér) egy csatornázott kisvízfolyás Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Megnézni Vágó csík és Tardi-ér
Tarna (patak)
A Tarna forrása az OpenTopoMApt térképen (https://opentopomap.org/#map.
Megnézni Vágó csík és Tarna (patak)
Túri-hasadék
200px 200px 200px A Túri-hasadék vagy Túr-koppándi hasadék (románul Cheile Turului vagy Cheile Turenilor) országos jelentőségű természetvédelmi terület Romániában, Kolozs megyében.
Megnézni Vágó csík és Túri-hasadék
Túrkeve
Túrkeve város Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Mezőtúri járásában, a Nagykunság szívében, a Hortobágy-Berettyó partján helyezkedik el.
Megnézni Vágó csík és Túrkeve
Tőkési ág
A Tőkési ág (szlovákul Klátovské rameno) a Kis-Duna jobb oldali ága.
Megnézni Vágó csík és Tőkési ág
Turjánvidék
A Turjánvidék a Duna–Tisza közi homokhátság és a Duna-völgy találkozási vonalánál láp- és mocsárrendszert alkotva több mint 130 km hosszan húzódó terület kb.
Megnézni Vágó csík és Turjánvidék
8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke
Őszi kikerics ''(Colchicum autumnale)'' A tatai 8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke a Duna–Ipoly Nemzeti Park egyik helyi jelentőségű, kb.
Megnézni Vágó csík és 8-as Réti-tó és Réti-tavak környéke