Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
288 kapcsolatok: A fizika ágazatai, A Mindentudás Egyeteme előadóinak listája, A szótagszámlálás szabálya, Abel-díj, Abraham de Moivre, Abszolút centrális momentum, Abszolút momentum, Adolphe Quetelet, Aktuárius, Alakparaméter, Alan Turing, Alekszandr Mihajlovics Ljapunov, Andrei Okounkov, Andrej Andrejevics Markov (matematikus, 1856–1922), Andrej Nyikolajevics Kolmogorov, Arany Dániel, Arkuszszinusz-eloszlás, Atomhalmaz, Augusztus 16., Általánosított sűrűségfüggvény, Ökonometria, Örökifjú tulajdonság, Émile Borel, Érvelési hiba, Bartlett-tétel, Baruch Spinoza, Basel-probléma, Basu-tétel, Bayes-féle rekurzív becslés, Bayes-tétel, Béta-függvény, Becsléselmélet, Bernoulli család, Bernoulli-eloszlás, Bernoulli-teszt, Berry–Esseen-tétel, Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest), Bienaymé-formula, Binomiális eloszlás, Blaise Pascal, Borel–Kolmogorov-paradoxon, Burr-eloszlás, Carl Hindenburg, Catalan-állandó, Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség, Centrális határeloszlás-tétel, Centrális momentum, Chernoff-egyenlőtlenség, Christiaan Huygens, CIR-folyamat, ..., Cochran-tétel, Courant Matematikatudományi Intézet, Cox-folyamat, Csáki Endre, Csörgő Miklós, Csörgő Sándor, Csebisev-egyenlőtlenség, Csebisev-tétel, Cseke Vilmos, Csipkerózsika-paradoxon, Csiszár Imre (matematikus), Dagum-eloszlás, Daniel Bernoulli, Degenerált eloszlás, Diffúziós Monte-Carlo-módszer, Differenciálgeometria, Dirac-delta, Diszkrét egyenletes eloszlás, Diszkrét eloszlás, Diszkrét matematika, Diszkrét valószínűségi változó, Dutch book, E, Egyenletes eloszlás, Elemi esemény, Ellenőrző összeg, Eloszlásfüggvény, Elosztó típusú sorban állás, Emil Julius Gumbel, Enrico Letta, Erdős Pál, Erdős–Kac-tétel, Erlang-eloszlás, Esemény (matematika), Eseményalgebra, Eseménytér, Etnikai diverzitás, Eukleidész-féle szám, Euler-integrál, Extrémérték-elmélet, F-eloszlás, Faktoriális momentum, Független és azonos eloszlású véletlenszerű változók, Független események, Független halmazrendszerek, Független valószínűségi változók, Fürdőkádgörbe, Feltételes eloszlás, Feltételes függetlenség, Feltételes várható érték, First-order second-moment eljárás, Fizika, Folytonos eloszlás, Folytonos valószínűségi változó, Fosszília, Fréchet-eloszlás, Fritz József, Galambos János (matematikus), Galton-deszka, Gamma-függvény, Gamma-folyamat, Gauss-féle hibafüggvény, Generált σ-algebra, Generátorfüggvény, Gerolamo Cardano, Gompertz-eloszlás, Grigorij Alekszandrovics Margulisz, Gumbel-eloszlás, Gyakori tévedések listája, Gyires Béla, Halmaz (matematika), Halmazalgebra, Halmos Pál, Hardy–Ramanujan-tétel, Harmonikus szám, Hatványtörvény, Hatványtörvény-eloszlás, Hírérték (információelmélet), Helyettesítéses integrálás, Helyi idő (matematika), Hilbert-problémák, Hillél Fürstenberg, Információstatisztika, Invertálható mátrix, Irina Grekova, Itó-kalkulus, Jakob Bernoulli, Jánossy Lajos (fizikus), Július 19., Július 21., John Craig, John Maynard Keynes, John William Strutt, Joseph Fourier, Joseph Louis Lagrange, Karakterisztikus függvény (valószínűségszámítás), Katona Gyula (matematikus), Kálmán-szűrő, Kászoni Zoltán István, Kétborítékos paradoxon, Kísérlet (matematika), Közös eloszlás, Kezdeti σ-algebra, Khí-eloszlás, Khí-négyzet eloszlás, Kiss László (statisztikus), Klepp Ferenc, Kombinatorika, Komlós János (matematikus), Konvolúció, Kopula (valószínűségszámítás), Korrespondenciatétel, Kovariancia, Kovarianciamátrix, Kriptográfia, Kummer-függvény, Kumulánsgeneráló függvény, Kupán Pál, Landau-eloszlás, Lévy-eloszlás, Leo Perutz, Leonhard Euler, Logaritmikus eloszlás, Logaritmus, M/D/1-típusú sorbanállás, M/G/1-típusú sorbanállás, M/M/1-típusú sorbanállás, Magyar Hold-radar-kísérlet, Majdnem minden, Major Péter (matematikus), Makroökonómia, Markov-egyenlőtlenség (valószínűségszámítás), Markov-folyamat, Martingál, Matematika, Matematikai közgazdaságtan, Matematikai szimbólumok listája, Matematikai Wolf-díj, Mérték (matematika), Medgyessy Pál (matematikus), Medián, Momentum (matematika), Monty Hall-paradoxon, Nagy számok törvénye, Normalizáló állandó, O jelölés, Pafnutyij Lvovics Csebisev, PageRank, Paradoxon, Pareto-eloszlás, Pascal-háromszög, Pál Lénárd, Peremeloszlás, Petit Palais (Párizs), Petr Beckmann, Pierre de Fermat, Pierre-Simon de Laplace, Poisson-eloszlás, Poisson-folyamat, Pollaczek Félix, Pollaczek–Khinchine-formula, Prékopa András, Prímteszt, Program (informatika), Projektor mátrix, Pszichológiai statisztika, Rademacher-eloszlás, Rangkorreláció, Rayleigh-eloszlás, Rényi Alfréd, Révész Pál, Rózsaszín zaj, Richard Dedekind, Richard von Mises, Ruzsa Z. Imre, Sűrűségfüggvény, Schmidt Ágoston, Skálaparaméter, Smith-szám, Sorbanállás-elmélet, Standard hiba, Statisztika, Statisztikai erő, Statisztikus fizika, Statisztikus mechanika, Stirling-formula, Szabályos feltételes eloszlás, Számítógépes zeneszerzés, Számtani közép, Számtani-mértani sorozat, Szórás (valószínűségszámítás), Születésnap-paradoxon, Szigmoid függvények, Szitaformula, Sztochasztikus folyamat, Sztochasztikus folyamatok listája, Térstatisztika, Többdimenziós valószínűségeloszlás, Többváltozós eloszlásfüggvény, Török Aurél, Túlélés-analízis, Túlélési függvény, Teljes várható érték tétele, Termodinamikai béta, Trigamma-függvény, Tusnády Gábor, Ugró-folyamat, Valószínűség, Valószínűség-eloszlás, Valószínűség-eloszlások listája, Valószínűség-számítás, Valószínűséggeneráló függvény, Valószínűségi mező, Valószínűségi tömegfüggvény, Valószínűségi változó, Valószínűségi vektorváltozó, Variancia, Végtelen sok majom és írógép tétele, Véletlen, Véletlen gráf, Vörös zaj, Venn-diagram, Viktor Jakovlevics Bunyakovszkij, Warren Weaver, Weibull-eloszlás, Wendelin Werner, Weszprémi István, Wiener-folyamat, William Burnside, Zéta-eloszlás, Zipf-eloszlás, 1. típusú Gumbel-eloszlás, 1657 a tudományban, 1812 a tudományban, 1894, 1903 a tudományban, 2. típusú Gumbel-eloszlás, 68–95–99,7 szabály. Bővíteni index (238 több) »
A fizika ágazatai
A fizika fő területei A fizika az anyag és az energia valamilyen kölcsönhatásával foglalkozó tudományág.
Új!!: Valószínűségszámítás és A fizika ágazatai · Többet látni »
A Mindentudás Egyeteme előadóinak listája
Ebben a listában a Mindentudás Egyeteme első tíz szemeszterén 2002.
Új!!: Valószínűségszámítás és A Mindentudás Egyeteme előadóinak listája · Többet látni »
A szótagszámlálás szabálya
A szótagszámlálás szabálya vagy szótagszámlálási szabály az pontjában ismertetett helyesírási szabály (olykor hatszótag-szabálynak, valamint – némileg félrevezető módon – 6: 3-as szabálynak is nevezik).
Új!!: Valószínűségszámítás és A szótagszámlálás szabálya · Többet látni »
Abel-díj
Az Abel-díj (hivatalos nevén Niels Henrik Abel Matematikai Díj, norvégul: Abelprisen) a Norvég Tudományos Akadémia által 2003 óta évente odaítélt kitüntetés a matematika területén elért tudományos eredmények elismerésére.
Új!!: Valószínűségszámítás és Abel-díj · Többet látni »
Abraham de Moivre
Abraham de Moivre (Vitry-le-François, 1667. május 26. – London, 1754. november 27.) francia matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Abraham de Moivre · Többet látni »
Abszolút centrális momentum
Egy valószínűségi változó abszolút centrális momentumai vagy abszolút centrált momentumai több, a változó eloszlását jellemző számértéket is takarnak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Abszolút centrális momentum · Többet látni »
Abszolút momentum
Egy valószínűségi változó abszolút momentumai több, a változó eloszlását jellemző számértéket is takarnak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Abszolút momentum · Többet látni »
Adolphe Quetelet
Lambert Adolphe Jacques Quetelet (Gent, 1796. február 22. – Brüsszel, 1874. február 17.) belga csillagász, matematikus, statisztikus és szociológus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Adolphe Quetelet · Többet látni »
Aktuárius
Az aktuárius olyan szakember, aki a kockázatok pénzügyi hatásait elemzi, és a következtetésekből levont módszereket alkalmazza a gyakorlatban.
Új!!: Valószínűségszámítás és Aktuárius · Többet látni »
Alakparaméter
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén az alakparaméter a valószínűségi eloszlás jellemzésére szolgáló egyik numerikus paraméter.
Új!!: Valószínűségszámítás és Alakparaméter · Többet látni »
Alan Turing
Alan Mathison Turing (IPA) (Maida Vale, London, 1912. június 23. – Wilmslow, Cheshire, Anglia, 1954. június 7.) angol matematikus, a modern számítógép-tudomány egyik atyja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Alan Turing · Többet látni »
Alekszandr Mihajlovics Ljapunov
Alekszandr Mihajlovics Ljapunov (Jaroszlavl, 1857. június 6. – Odessza, 1918. november 3.) orosz matematikus, fizikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Alekszandr Mihajlovics Ljapunov · Többet látni »
Andrei Okounkov
Andrei Okounkov (oroszul: Андрей Ю́рьевич Окуньков, Andrej Jurjevics Okunykov) (Moszkva, 1969, június 26. –) orosz származású amerikai matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Andrei Okounkov · Többet látni »
Andrej Andrejevics Markov (matematikus, 1856–1922)
Andrej Andrejevics Markov id.
Új!!: Valószínűségszámítás és Andrej Andrejevics Markov (matematikus, 1856–1922) · Többet látni »
Andrej Nyikolajevics Kolmogorov
Andrej Nyikolajevics Kolmogorov (orosz: Андрей Николаевич Колмогоров) (Tambov, 1903. április 25. – Moszkva, 1987. október 20.) szovjet matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Andrej Nyikolajevics Kolmogorov · Többet látni »
Arany Dániel
Arany Dániel (született Arany Dávid) (Pest, 1863. július 11. – Budapest, 1944 decembere) magyar matematikatanár, matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Arany Dániel · Többet látni »
Arkuszszinusz-eloszlás
Az arkuszszinusz-eloszlás egy valószínűség-eloszlás, melynek a kumulatív eloszlásfüggvénye: a 0 ≤ x ≤ 1 tartományban, és a sűrűségfüggvénye: A standard arkuszszinusz-eloszlás a béta-eloszlás egy speciális esete, ahol α.
Új!!: Valószínűségszámítás és Arkuszszinusz-eloszlás · Többet látni »
Atomhalmaz
A halmazelméletben atomnak (más néven atomi halmaznak vagy atomhalmaznak) nevezzük egy halmazrendszer vagy halmazcsalád részhalmazként való tartalmazásra nézve (⊆) minimális elemeit ("legszűkebb elemeit").
Új!!: Valószínűségszámítás és Atomhalmaz · Többet látni »
Augusztus 16.
Névnapok: Ábrahám + Ábrán, Áhim, Amelita, Csépán, Dioméd, Ibrahim, István, Joachim, Joáhim, Joakim, Rokkó, Rókus, Stefán, Szeréna, Szerénke, Szerénusz, Szira, Szirka, Szirom, Szironka, Teodor, Ugor.
Új!!: Valószínűségszámítás és Augusztus 16. · Többet látni »
Általánosított sűrűségfüggvény
Az általánosított sűrűségfüggvény speciális tulajdonságú valós értékű függvény, ami főként a valószínűségszámításban és a mértékelméletben fordul elő, ahol mértékeket vagy előjeles mértékeket konstruálnak vele.
Új!!: Valószínűségszámítás és Általánosított sűrűségfüggvény · Többet látni »
Ökonometria
Az ökonometria a közgazdaságtan – azon belül is a matematikai közgazdaságtan – önálló tudománnyá fejlődött részterülete, amelynek célja a gazdasági jelenségek matematikai jellegű elemzése, továbbá a közgazdasági elméletek és modellek tapasztalati adatok alapján történő igazolása, illetve megcáfolása.
Új!!: Valószínűségszámítás és Ökonometria · Többet látni »
Örökifjú tulajdonság
Az örökifjú tulajdonság egy valószínűségszámításban használt fogalom.
Új!!: Valószínűségszámítás és Örökifjú tulajdonság · Többet látni »
Émile Borel
Émile Borel teljes nevén Félix Edouard Justin Émile Borel (Saint-Affrique, 1871. január 7. – Párizs, 1956. február 3.) francia matematikus, politikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Émile Borel · Többet látni »
Érvelési hiba
Az érvelési hiba egy logikus érvben lévő olyan hiba, amely az előfeltevések (premisszák) igazságától függetlenül hiba.
Új!!: Valószínűségszámítás és Érvelési hiba · Többet látni »
Bartlett-tétel
A sorbanállás-elméletben a Bartlett-tétel az ügyfelek számának az eloszlását adja meg egy rendszer adott részében, egy rögzített időben.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bartlett-tétel · Többet látni »
Baruch Spinoza
Spinoza főműve: ETHICA Ordine Geometrico demonstrata,... Benedictus (Baruch) Spinoza (Amszterdam, 1632. november 24. – Hága, 1677. február 21.) a felvilágosodás korának racionalista filozófusa, a panteizmus, illetve a korai materializmus képviselőjének is tekinthetjük.
Új!!: Valószínűségszámítás és Baruch Spinoza · Többet látni »
Basel-probléma
A matematikában a Basel-probléma az analízis egy híres problémája, melyet Pietro Mengoli (1626–1686) olasz matematikus vetett fel 1644-ben, és Leonhard Euler (1707–1786) svájci matematikus oldott meg először 1735-ben.
Új!!: Valószínűségszámítás és Basel-probléma · Többet látni »
Basu-tétel
A statisztikában a Basu-tétel azt állítja, hogy bármely komplett elégséges statisztika független bármely kiegészítő statisztikától.
Új!!: Valószínűségszámítás és Basu-tétel · Többet látni »
Bayes-féle rekurzív becslés
A valószínűségszámításban, statisztikában és gépi tanulásban a Bayes-féle rekurzív becslés vagy Bayes-szűrő egy általános probabilisztikus megközelítés egy ismeretlen sűrűségfüggvény megbecslésére, mely rekurzív módon, adott idő alatt beérkező mért adatokat és egy matematikai folyamatmodellt használ fel.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bayes-féle rekurzív becslés · Többet látni »
Bayes-tétel
A Bayes-tétel a valószínűségszámításban egy feltételes valószínűség és a fordítottja között állít fel kapcsolatot.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bayes-tétel · Többet látni »
Béta-függvény
A béta-függvény a következő képlettel definiált kétváltozós valós függvény: B: \mathbf R_+^2 \rightarrow \mathbf R, \quad \quad B (\alpha,\beta) \int_0^1 x^(1-x)^ \ dx.
Új!!: Valószínűségszámítás és Béta-függvény · Többet látni »
Becsléselmélet
A becsléselmélet a matematikai statisztika egyik jelentős területe, mely egy adott minta alapján a sokaságra vonatkozóan állapít meg érték(ek)et.
Új!!: Valószínűségszámítás és Becsléselmélet · Többet látni »
Bernoulli család
A bázeli Bernoulli család nyolc nevezetes matematikust adott a tudománynak, akik jelentősen hozzájárultak a matematika és a fizika fejlődéséhez.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bernoulli család · Többet látni »
Bernoulli-eloszlás
A valószínűségszámításban és a statisztika területén a Bernoulli-eloszlás egy diszkrét valószínűség-eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bernoulli-eloszlás · Többet látni »
Bernoulli-teszt
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a Bernoulli-teszt egy kísérlet, melynek kimenetele véletlenszerű, és két lehetséges kimenetele van: a siker és a kudarc.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bernoulli-teszt · Többet látni »
Berry–Esseen-tétel
A Berry–Esseen-tétel a centrális határeloszlás-tételben említett konvergencia sebességére ad mennyiségi választ egy adott maximális hibahatár figyelembevételével, a közelítő normális eloszlás és a valóságos minta középértékére vonatkozóan.
Új!!: Valószínűségszámítás és Berry–Esseen-tétel · Többet látni »
Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)
A Berzsenyi Dániel Gimnázium egy budapesti középiskola, melyet Magyarország elit iskolái között tartanak számon: a HVG 2021-es rangsora alapján az ország 17.
Új!!: Valószínűségszámítás és Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest) · Többet látni »
Bienaymé-formula
A Bienaymé-formula egy alapvető összefüggés a szórásnégyzettel (variancia) kapcsolatban.
Új!!: Valószínűségszámítás és Bienaymé-formula · Többet látni »
Binomiális eloszlás
Az X valószínűségi változó n és p paraméterű binomiális eloszlást követ – vagy rövidebben binomiális eloszlású – pontosan akkor, ha \mathbf P (X.
Új!!: Valószínűségszámítás és Binomiális eloszlás · Többet látni »
Blaise Pascal
Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus, teológus, moralista és vitatkozó.
Új!!: Valószínűségszámítás és Blaise Pascal · Többet látni »
Borel–Kolmogorov-paradoxon
A valószínűségszámításban a Borel–Kolmogorov-paradoxon egy nulla valószínűségű halmazra vett feltételes valószínűségre vonatkozó paradoxon.
Új!!: Valószínűségszámítás és Borel–Kolmogorov-paradoxon · Többet látni »
Burr-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében, a statisztika és az ökonometria területén a Burr-eloszlás egy folytonos valószínűség-eloszlás, nem negatív valószínűségi változókra.
Új!!: Valószínűségszámítás és Burr-eloszlás · Többet látni »
Carl Hindenburg
Carl Friedrich Hindenburg (Drezda, 1741. július 13. – Lipcse, 1808. március 17.) német matematikus, fő kutatási területe a kombinatorika és a valószínűségszámítás volt.
Új!!: Valószínűségszámítás és Carl Hindenburg · Többet látni »
Catalan-állandó
A matematikában a G Catalan-állandó időnként a kombinatorikai becslésekben fordul elő.
Új!!: Valószínűségszámítás és Catalan-állandó · Többet látni »
Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség
A matematikában a Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség (illetve angol nyelvterületen Cauchy–Schwarz-egyenlőtlenség, az orosz matematikai irodalomban pedig Cauchy–Bunyakovszkij-egyenlőtlenség) Augustin Louis Cauchyról, Hermann Amandus Schwarzról és Viktor Jakovlevics Bunyakovszkijról elnevezett egyenlőtlenség, mely gyakran használatos az euklideszi és Hilbert-terek elméletében, a végtelen sorok és szorzatok integrálásának elméletében és a valószínűségszámításban.
Új!!: Valószínűségszámítás és Cauchy–Bunyakovszkij–Schwarz-egyenlőtlenség · Többet látni »
Centrális határeloszlás-tétel
A normális eloszlás közelítése szimmetrikus (fent) és ferde (lent) Binomiális eloszlásokkal. A közelítés pirossal, a normális eloszlás zölddel van ábrázolva A centrális határeloszlás-tétel (CHT) azt mondja ki, hogy adott feltételek mellett, elegendően nagy számú és független valószínűségi változó középértéke (várható értéke) jó közelítéssel normális eloszlású, ha a független valószínűségi változók jól meghatározott középértékkel és szórásnégyzettel rendelkeznek.
Új!!: Valószínűségszámítás és Centrális határeloszlás-tétel · Többet látni »
Centrális momentum
Egy valószínűségi változó centrális momentumai vagy centrált momentumai több, a változó eloszlását jellemző számértéket is takarnak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Centrális momentum · Többet látni »
Chernoff-egyenlőtlenség
A Chernoff-egyenlőtlenség a valószínűségszámításban felső korlátot ad meg arra, hogy Bernoulli-eloszlású valószínűségi változókkal végzett kísérletek sorozatában a sikeres kísérletek száma mennyire tér el a várható értéktől.
Új!!: Valószínűségszámítás és Chernoff-egyenlőtlenség · Többet látni »
Christiaan Huygens
Christiaan Huygens (kiejtése hollandul (IPA):; angolul), latinos névformában Christianus Hugenius (1629. április 14. – 1695. július 8.) holland matematikus, fizikus és csillagász.
Új!!: Valószínűségszámítás és Christiaan Huygens · Többet látni »
CIR-folyamat
A CIR-folyamat egy ergodikus folyamat, mely állandó eloszlással rendelkezik.
Új!!: Valószínűségszámítás és CIR-folyamat · Többet látni »
Cochran-tétel
A statisztikában a Cochran-tételt a valószínűség-eloszlásokkal kapcsolatos eredmények igazolására használják a varianciaanalízisnél.
Új!!: Valószínűségszámítás és Cochran-tétel · Többet látni »
Courant Matematikatudományi Intézet
A Courant Matematikatudományi Intézet (Courant Institute of Mathematical Sciences vagy Courant Intézet) a New York Egyetem (NYU) független intézete, amely a matematika- és számítástechnika-kutatás, illetve ezek oktatásának központja az egyetemen.
Új!!: Valószínűségszámítás és Courant Matematikatudományi Intézet · Többet látni »
Cox-folyamat
A valószínűségszámításban a Cox-folyamat (ismert még dupla sztochasztikus Poisson-folyamatként is) egy sztochasztikus folyamat, mely a Poisson-folyamat általánosítása, ahol az idő-függő intenzitás λ(t), maga a sztochasztikus folyamat.
Új!!: Valószínűségszámítás és Cox-folyamat · Többet látni »
Csáki Endre
Csáki Endre (Budapest, 1935. január 7. –) magyar matematikus, egyetemi tanár.
Új!!: Valószínűségszámítás és Csáki Endre · Többet látni »
Csörgő Miklós
Csörgő Miklós (Egerfarmos, 1932. március 12. –) magyar-kanadai matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Csörgő Miklós · Többet látni »
Csörgő Sándor
Csörgő Sándor (Egerfarmos, 1947. július 16. – Szeged, 2008. február 14.) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Csörgő Sándor · Többet látni »
Csebisev-egyenlőtlenség
A Csebisev-egyenlőtlenség a valószínűségszámítás egyik egyenlőtlensége.
Új!!: Valószínűségszámítás és Csebisev-egyenlőtlenség · Többet látni »
Csebisev-tétel
Csebisev-tétel alatt több tétel értendő, melyeket Pafnutyij Lvovics Csebisev (1821–1894) orosz matematikus bizonyított be.
Új!!: Valószínűségszámítás és Csebisev-tétel · Többet látni »
Cseke Vilmos
Cseke Vilmos (Hátszeg, 1915. május 5. – Kolozsvár, 1983. március 10.) romániai magyar matematikus, egyetemi tanár, matematikai szakíró.
Új!!: Valószínűségszámítás és Cseke Vilmos · Többet látni »
Csipkerózsika-paradoxon
A Csipkerózsika-paradoxon egy valószínűségszámítási probléma: egy alvó személyt egy érme feldobása alapján egyszer vagy kétszer felébresztünk, és megkérdezzük, hogy mekkora a szubjektív valószínűsége, hogy fejet dobtunk.
Új!!: Valószínűségszámítás és Csipkerózsika-paradoxon · Többet látni »
Csiszár Imre (matematikus)
Csiszár Imre (Miskolc, 1938. február 7. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Csiszár Imre (matematikus) · Többet látni »
Dagum-eloszlás
Dagum-eloszlás A Dagum-eloszlás egy minden pozitív valós számra definiált folytonos valószínűség-eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Dagum-eloszlás · Többet látni »
Daniel Bernoulli
Daniel Bernoulli (Groningen, Hollandia, 1700. február 8. – Bázel, Svájc, 1782. március 17.) svájci orvos, fizikus és matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Daniel Bernoulli · Többet látni »
Degenerált eloszlás
Degenerált eloszlás valószínűség tömegfüggvénye Degenerált eloszlás kumulatív eloszlásfüggvénye A degenerált eloszlás vagy elfajult eloszlás egy valószínűség eloszlás, ahol a valószínűségi változó csak egy értéket vehet fel.
Új!!: Valószínűségszámítás és Degenerált eloszlás · Többet látni »
Diffúziós Monte-Carlo-módszer
A diffúziós Monte-Carlo-módszer (DMC) egy kvantum Monte-Carlo-módszer, mely a Green-függvényt használja a Schrödinger-egyenlet megoldására.
Új!!: Valószínűségszámítás és Diffúziós Monte-Carlo-módszer · Többet látni »
Differenciálgeometria
ultrapárhuzamos vonal A differenciálgeometria a matematika azon ága, amely a differenciálszámítás, az integrálszámítás és a lineáris algebra módszereinek segítségével tanulmányozza a geometria problémáit.
Új!!: Valószínűségszámítás és Differenciálgeometria · Többet látni »
Dirac-delta
A Dirac-delta vagy Dirac-delta-függvény vagy δ függvény a valós számok tartományában mindenhol zéró, kivéve az origóban, ahol értéke végtelen, a teljes számegyenesen vett integrálja pedig 1.
Új!!: Valószínűségszámítás és Dirac-delta · Többet látni »
Diszkrét egyenletes eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a diszkrét egyenletes eloszlás egy olyan valószínűségi eloszlás, ahol a felvehető értékek halmaza nem egy intervallum, hanem különálló számok halmaza, amelyek mind ugyanolyan valószínűséggel adódnak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Diszkrét egyenletes eloszlás · Többet látni »
Diszkrét eloszlás
Azoknak a valószínűségi változóknak nevezzük az eloszlását diszkrétnek, melyek 1 valószínűséggel vesznek fel értékeket egy olyan halmazból, aminek megszámlálhatóan sok eleme van.
Új!!: Valószínűségszámítás és Diszkrét eloszlás · Többet látni »
Diszkrét matematika
A diszkrét matematika a matematika azon része, amelyben diszkrét, jól meghatározott értékekkel végzünk műveleteket, nem pedig folytonos értékekkel.
Új!!: Valószínűségszámítás és Diszkrét matematika · Többet látni »
Diszkrét valószínűségi változó
Azokat a valószínűségi változókat nevezzük diszkrétnek, melyek 1 valószínűséggel vesznek fel értékeket egy olyan halmazból, aminek megszámlálhatóan sok eleme van.
Új!!: Valószínűségszámítás és Diszkrét valószínűségi változó · Többet látni »
Dutch book
Dutch book-nak nevezzük a fogadások világában azt a szituációt, ha a fogadó biztosan veszít.
Új!!: Valószínűségszámítás és Dutch book · Többet látni »
E
Az E a latin ábécé ötödik, a magyar ábécé kilencedik betűje.
Új!!: Valószínűségszámítás és E · Többet látni »
Egyenletes eloszlás
Az egyenletes eloszlás sűrűségfüggvénye A valószínűségszámításban egy X folytonos valószínűségi változót az intervallumon egyenletes eloszlásúnak nevezünk, ha sűrűségfüggvénye: A véletlengenerátorokat úgy tervezik, hogy egy adott intervallumon minél inkább megközelítsék az egyenletes eloszlást.
Új!!: Valószínűségszámítás és Egyenletes eloszlás · Többet látni »
Elemi esemény
A valószínűségszámításban egy véletlen kísérlet kimeneteleit egyelemű halmazokként tartalmazó események az elemi események.
Új!!: Valószínűségszámítás és Elemi esemény · Többet látni »
Ellenőrző összeg
Az ellenőrző összeg (angol kifejezéssel: checksum) egy általános informatikai és híradástechnikai fogalom, a digitális adatátvitel vagy adattárolás hibátlanságának ellenőrzését segítő módszer.
Új!!: Valószínűségszámítás és Ellenőrző összeg · Többet látni »
Eloszlásfüggvény
Az (Ω, A, P) valószínűségi mezőn értelmezett X valószínűségi változó eloszlásfüggvénye a következő összefüggéssel definiált függvény: F: \mathbb \rightarrow \mathbb, \quad \quad F(x).
Új!!: Valószínűségszámítás és Eloszlásfüggvény · Többet látni »
Elosztó típusú sorban állás
A sorbanállás-elméletben az elosztó típusú sorban állásra az jellemző, hogy a beérkező feladatokat szétosztják számos kiszolgáló között, és kiszolgálás után újra összeállítják őket.
Új!!: Valószínűségszámítás és Elosztó típusú sorban állás · Többet látni »
Emil Julius Gumbel
Emil Julius Gumbel (München, 1891. július 18.– New York, 1966. szeptember 10.) német matematikus és politikai író.
Új!!: Valószínűségszámítás és Emil Julius Gumbel · Többet látni »
Enrico Letta
Enrico Letta (Pisa, 1966. augusztus 20. –) olasz politikus, Olaszország miniszterelnöke 2013 áprilisától tíz hónapig.
Új!!: Valószínűségszámítás és Enrico Letta · Többet látni »
Erdős Pál
Erdős Pál (Budapest, 1913. március 26. – Varsó, 1996. szeptember 20.) Wolf- és Kossuth-díjas, valamint Állami Díjas magyar matematikus, az MTA tagja, a 20. század egyik legjelentősebb matematikusa.
Új!!: Valószínűségszámítás és Erdős Pál · Többet látni »
Erdős–Kac-tétel
Az Erdős–Kac-tétel a valószínűségszámítás és a számelmélet területén azt állítja, hogy ha ω(n) egy n szám egymástól különböző prímtényezőinek száma, és, ha az n számot 1 és N között egyenlő eséllyel sorsoljuk ki, akkor az valószínűség-eloszlása standard normális eloszlást mutat, amennyiben N elég nagy.
Új!!: Valószínűségszámítás és Erdős–Kac-tétel · Többet látni »
Erlang-eloszlás
Az Erlang-eloszlás egy folytonos valószínűség-eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Erlang-eloszlás · Többet látni »
Esemény (matematika)
A valószínűségszámításban az esemény egy absztrakt fogalom, amelyhez egy kísérlet kimenetelétől függően hozzárendelhető az az ítélet, hogy az adott esemény bekövetkezett-e vagy sem.
Új!!: Valószínűségszámítás és Esemény (matematika) · Többet látni »
Eseményalgebra
Az eseményalgebra a valószínűségszámításban egy halmazalgebra, ami egy eseménytér felett értelmezett eseményeket elemekként tartalmazza.
Új!!: Valószínűségszámítás és Eseményalgebra · Többet látni »
Eseménytér
A valószínűségszámításban az eseménytér egy véletlen kísérlet lehetséges kimeneteleit tartalmazza.
Új!!: Valószínűségszámítás és Eseménytér · Többet látni »
Etnikai diverzitás
Az etnikai diverzitás egy adott terület népességének összetettségét, diverzitását adja meg.
Új!!: Valószínűségszámítás és Etnikai diverzitás · Többet látni »
Eukleidész-féle szám
Az Eukleidész-féle számok En.
Új!!: Valószínűségszámítás és Eukleidész-féle szám · Többet látni »
Euler-integrál
A matematikában kétféle Euler-integrál ismert.
Új!!: Valószínűségszámítás és Euler-integrál · Többet látni »
Extrémérték-elmélet
Az extrémérték-elmélet szélsőséges eseményekkel a valószínűségszámítás keretein belül foglalkozik.
Új!!: Valószínűségszámítás és Extrémérték-elmélet · Többet látni »
F-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén az F-eloszlás egy folytonos valószínűség-eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és F-eloszlás · Többet látni »
Faktoriális momentum
Egy valószínűségi változó faktoriális momentumai több, a változó eloszlását jellemző számértéket is takarnak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Faktoriális momentum · Többet látni »
Független és azonos eloszlású véletlenszerű változók
A valószínűségszámításban és a statisztikában a véletlen, azaz random változók függetlenek és azonos eloszlásúak, ha minden véletlen változónak ugyanaz a valószínűség-eloszlása és egymástól teljesen függetlenek.
Új!!: Valószínűségszámítás és Független és azonos eloszlású véletlenszerű változók · Többet látni »
Független események
A valószínűségszámításban két esemény függetlensége azt írja le, hogy az egyik esemény bekövetkezése vagy nem bekövetkezése nincs hatással a másikra, és a másiknak sem az egyikre.
Új!!: Valószínűségszámítás és Független események · Többet látni »
Független halmazrendszerek
A valószínűségszámításban a halmazrendszerek függetlensége az események függetlenségének általánosítása, és segíti a valószínűségi változók függetlenségének definiálását.
Új!!: Valószínűségszámítás és Független halmazrendszerek · Többet látni »
Független valószínűségi változók
A valószínűségszámításban és statisztikában a valószínűségi változók függetlenek, ha ha az egyik értékének ismeretéből semmi információt sem lehet nyerni a másik lehetséges értékére.
Új!!: Valószínűségszámítás és Független valószínűségi változók · Többet látni »
Fürdőkádgörbe
Az úgynevezett fürdőkádgörbe műszaki területeken ismert, életciklust ábrázoló görbe.
Új!!: Valószínűségszámítás és Fürdőkádgörbe · Többet látni »
Feltételes eloszlás
A valószínűségszámításban a valószínűségi változók feltételes eloszlása egy lehetőség arra, hogy többdimenziós valószínűségeloszlások viselkedését vizsgálják peremeloszlásokra vonatkozóan.
Új!!: Valószínűségszámítás és Feltételes eloszlás · Többet látni »
Feltételes függetlenség
A valószínűségszámításban a feltételes függetlenség az események, halmazrendszerek, valószínűségi változók függetlenségének általánosítása a feltételes valószínűség és feltételes várható érték segítségével.
Új!!: Valószínűségszámítás és Feltételes függetlenség · Többet látni »
Feltételes várható érték
A valószínűségszámításban egy valószínűségi változó feltételes várható értéke a várható érték, feltéve, hogy bekövetkezik egy adott A\in \mathcal A esemény.
Új!!: Valószínűségszámítás és Feltételes várható érték · Többet látni »
First-order second-moment eljárás
A valószínűségszámításban a first-order second-moment eljárás, másként mean value first-order second-moment módszer egy közelítő módszer egy függvény momentumainak számítására, ahol a bemenő mennyiségek véletlenek.
Új!!: Valószínűségszámítás és First-order second-moment eljárás · Többet látni »
Fizika
A fizikai jelenségek különböző példái A fizika (ógörögül a természet ismerete, az ógörög φύσις fűzisz "természet"-ből) az anyaggalA Mai fizika elején Richard Feynman az atomi hipotézist javasolja a messze legtermékenyebb tudományos elképzelésnek: "Ha valamilyen kataklizma során, az összes tudományos ismeretnek egyetlen mondat el kellene pusztulnia, mely állítás tartalmazná a legtöbb információt a legkevesebb szóval kifejezve? Azt hiszem ez az,hogy minden dolog atomokból épül fel - kis részecskékből, melyek örök mozgásban vannak, vonzva egymást, amikor kis távolságra vannak egymástól, de ellenállnak annak, hogy egymáshoz préseljük őket..." és mozgásával, ill.
Új!!: Valószínűségszámítás és Fizika · Többet látni »
Folytonos eloszlás
Az X valószínűségi változó eloszlása folytonos pontosan akkor, ha az eloszlásfüggvénye folytonos függvény.
Új!!: Valószínűségszámítás és Folytonos eloszlás · Többet látni »
Folytonos valószínűségi változó
Az X valószínűségi változó folytonos, ha az eloszlásfüggvénye folytonos függvény.
Új!!: Valószínűségszámítás és Folytonos valószínűségi változó · Többet látni »
Fosszília
Madár fosszília amerikai Dél-Dakota államból került elő Egy ''Allosaurus'' fosszilizált koponyája Őslénytani Múzeumban A fosszíliák (a latin fossus, 'kiásott' szóból) vagy más néven ősmaradványok, ősleletek, az állatok, növények vagy más élő szervezetek megkövesedett vagy egyéb módon megőrződött maradványai, illetve lenyomatai (például lábnyomai, lásd: nyomfosszília).
Új!!: Valószínűségszámítás és Fosszília · Többet látni »
Fréchet-eloszlás
A valószínűségszámításban és a statisztikában a Fréchet-eloszlás az általánosított extrémérték-eloszlás egy speciális esete.
Új!!: Valószínűségszámítás és Fréchet-eloszlás · Többet látni »
Fritz József
Fritz József (Mosonmagyaróvár, 1943. április 27.–) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Fritz József · Többet látni »
Galambos János (matematikus)
Galambos János (Zirc, 1940. szeptember 1. – 2019. december 19.) magyar származású amerikai matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Galambos János (matematikus) · Többet látni »
Galton-deszka
A Galton-deszka ábrája Sir Francis Galton 1889-es munkájában A Galton-deszkával végzett kísérlet eredménye – berajzolták a normális eloszlás sűrűségfüggvényének grafikonját A Galton-deszka Francis Galton által 1889-ben feltalált szemléltetőeszköz, egy valószínűségszámítással kapcsolatos matematikai kísérlethez szükséges eszköz.
Új!!: Valószínűségszámítás és Galton-deszka · Többet látni »
Gamma-függvény
valós számegyenes mentén A Γ-függvény (gamma-függvény) a következő képlettel definiált komplex változós függvény: \Gamma (s) \int_0^\infty t^e^ \ dt.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gamma-függvény · Többet látni »
Gamma-folyamat
A gamma-folyamat egy sztochasztikus folyamat, független gamma-eloszlású növekményekkel.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gamma-folyamat · Többet látni »
Gauss-féle hibafüggvény
A matematikában a hibafüggvény (Gauss-féle hibafüggvénynek is hívják) egy speciális, szigmoid (szigmoid-függvény) alakú (nem elemi) függvény, mely a valószínűségszámításban, a statisztika területén, és a parciális differenciálegyenleteknél fordul elő.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gauss-féle hibafüggvény · Többet látni »
Generált σ-algebra
Egy Ω halmaz feletti A⊆''P''(&Omega) halmazcsalád által generált σ-algebra az a (⊆ részhalmaz-relációra nézve) legszűkebb, Ω feletti σ-algebra, amely tartalmazza A minden tagját elemként.
Új!!: Valószínűségszámítás és Generált σ-algebra · Többet látni »
Generátorfüggvény
A matematikában az r_0, r_1, \dots, r_i, \dots sorozat generátorfüggvénye az R(x).
Új!!: Valószínűségszámítás és Generátorfüggvény · Többet látni »
Gerolamo Cardano
Gerolamo Cardano, (Pavia, 1501. szeptember 24. – Róma, 1576. szeptember 21.) olasz származású polihisztor; matematikus, orvos, biológus, fizikus, vegyész, asztrológus, csillagász, filozófus, okkultista, író és szerencsejátékos.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gerolamo Cardano · Többet látni »
Gompertz-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a Gompertz-eloszlás egy folytonos valószínűségi eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gompertz-eloszlás · Többet látni »
Grigorij Alekszandrovics Margulisz
Grigorij Alekszandrovics Margulisz (Moszkva, 1946. február 24. –) Fields-érmes, Wolf- és Abel-díjas orosz-amerikai matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Grigorij Alekszandrovics Margulisz · Többet látni »
Gumbel-eloszlás
A Gumbel-eloszlás sűrűségfüggvénye különböző paraméterek esetén A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a Gumbel-eloszlás egy olyan valószínűség-eloszlás, mely különböző eloszlások mintái alapján a maximum vagy minimum értékek eloszlásait jósolja meg.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gumbel-eloszlás · Többet látni »
Gyakori tévedések listája
A következő lista az olyan jelenlegi, tévesen vagy helytelenül széles körben elterjedt elképzeléseket és hiedelmeket tartalmazza, melyek nevezetes témákkal kapcsolatosak, és mindezek mellett megbízható források is beszámolnak róluk.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gyakori tévedések listája · Többet látni »
Gyires Béla
Gyires Béla (Zágráb, 1909. március 29. – Budapest, 2001. augusztus 26.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Gyires Béla · Többet látni »
Halmaz (matematika)
A halmaz a matematika egyik legalapvetőbb fogalma, melyet leginkább az „összesség”, „sokaság” szavakkal tudunk körülírni (egy Georg Cantor által adott körülírását ld. lentebb); de mivel igazából alapfogalom, így nem tartjuk definiálandónak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Halmaz (matematika) · Többet látni »
Halmazalgebra
E szócikk egy matematikai struktúrafajtáról szól.
Új!!: Valószínűségszámítás és Halmazalgebra · Többet látni »
Halmos Pál
Halmos Pál (Paul Richard Halmos) (Budapest, 1916. március 3. – Los Gatos, Kalifornia, 2006. október 2.) amerikai magyar matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Halmos Pál · Többet látni »
Hardy–Ramanujan-tétel
A Hardy–Ramanujan-tétel azt állítja, hogy valamely n szám egymástól különböző prímtényezői ω(n) számának átlagos nagyságrendje log log n, a közelítés jellemző hibája \sqrt.
Új!!: Valószínűségszámítás és Hardy–Ramanujan-tétel · Többet látni »
Harmonikus szám
A matematikában az n-edik harmonikus szám az első n pozitív egész szám reciprokának az összege: Ez egyébként egyenlő ezen számok harmonikus közepe reciprokának az n-szeresével.
Új!!: Valószínűségszámítás és Harmonikus szám · Többet látni »
Hatványtörvény
A matematikában a hatványtörvény két mennyiség közötti kapcsolatról szól.
Új!!: Valószínűségszámítás és Hatványtörvény · Többet látni »
Hatványtörvény-eloszlás
A hatványtörvény-eloszlás egy olyan valószínűség-eloszlás, melynek sűrűségfüggvénye (vagy diszkrét esetben a tömegfüggvénye) a következő kifejezés: ahol \alpha > 1, és L(x) egy lassan változó függvény, mely kielégíti a \lim_ L(t\,x) / L(x).
Új!!: Valószínűségszámítás és Hatványtörvény-eloszlás · Többet látni »
Hírérték (információelmélet)
A hírérték az információelmélet egyik alapfogalma.Egy esemény vagy döntés bizonytalanságának a mértéke.
Új!!: Valószínűségszámítás és Hírérték (információelmélet) · Többet látni »
Helyettesítéses integrálás
A helyettesítéses integrálás egy matematikai módszer függvények integráljának kiszámítására vagy primitív függvényének meghatározására.
Új!!: Valószínűségszámítás és Helyettesítéses integrálás · Többet látni »
Helyi idő (matematika)
A sztochasztikus folyamatok matematikai tárgyalásában a helyi idő egy sztochasztikus folyamat, mely kapcsolódik a molekuláris diffúzió jelenségéhez, mint például a Brown-mozgás, melyet az jellemez, hogy egy adott szinten egy időmennyiségben hol tartózkodnak a részecskék.
Új!!: Valószínűségszámítás és Helyi idő (matematika) · Többet látni »
Hilbert-problémák
A II.
Új!!: Valószínűségszámítás és Hilbert-problémák · Többet látni »
Hillél Fürstenberg
Hillél Fürstenberg (Harry Fürstenberg, héber betűkkel הלל פורסטנברג, izraeli angol átírással Hillel Fürstenberg, Berlin, 1935. szeptember 29. –) izraeli matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Hillél Fürstenberg · Többet látni »
Információstatisztika
Az információstatisztika (a makrostatisztikában) az információs termékek és információs szolgáltatások, valamint az emberek által hordozott emberi tudás előállításával, kibocsátásával, forgalmával, kivitelével, behozatalával, felhasználásával, felhalmozásával, fogyasztásával, felhasználásával és készleteivel foglalkozó statisztika, melynek mutatóit mikro-, és makrostatisztikai szinten is lehet értelmezni.
Új!!: Valószínűségszámítás és Információstatisztika · Többet látni »
Invertálható mátrix
A lineáris algebrában egy n×n-es (négyzetes) A mátrix invertálható, reguláris, nemelfajuló vagy nem szinguláris, ha létezik egy olyan n×n-es B mátrix, melyre igaz: ahol I_n az n×n-es egységmátrixot jelöli és a szorzás a szokásos mátrixszorzás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Invertálható mátrix · Többet látni »
Irina Grekova
Jelena Szergejevna Ventcel (Елена Сергеевна Долгинцева, leánykori nevén Dolginceva, 1907. március 21., Reval – 2002. április 15., Moszkva), Irina Grekova (gyakran I. Grekova névre rövidítve, И Грекова) néven ismert, orosz író és matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Irina Grekova · Többet látni »
Itó-kalkulus
Brown-mozgás Itó-integrálja önmaga szerint Az Itó Kijosi nevét őrző Itó-kalkulus a valószínűségszámítás és az analízis határterülete, amely a klasszikus analízisbeli függvénykalkulus (differenciál- és integrálszámítás) módszereit kiterjeszti a sztochasztikus folyamatokra, pl.
Új!!: Valószínűségszámítás és Itó-kalkulus · Többet látni »
Jakob Bernoulli
Jakob Bernoulli (Bázel, 1654. december 27. – Bázel, 1705. augusztus 16.) svájci matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Jakob Bernoulli · Többet látni »
Jánossy Lajos (fizikus)
Jánossy Lajos (Budapest, 1912. március 2. – Budapest, 1978. március 2.) Kossuth-díjas fizikus, asztrofizikus, matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (rendes 1950).
Új!!: Valószínűségszámítás és Jánossy Lajos (fizikus) · Többet látni »
Július 19.
Névnapok: Emília + Ajtonka, Alfréd, Alfréda, Ambos, Ambró, Ambrus, Aranka, Arany, Arina, Arzén, Arzénia, Aura, Aurea, Aurélia, Emili, Eperke, Esztellia, Eszténa, Golda, Goldi, Goldina, Gyémánt, Jessica, Morella, Rubin, Rubina, Rubinka, Rufina, Stella, Szederke, Varsány, Versény, Vince.
Új!!: Valószínűségszámítás és Július 19. · Többet látni »
Július 21.
Névnapok: Dániel, Daniella + Léna, Angéla, Angelina, Dalida, Dana, Daniéla, Danila, Daniló, Dános, Danuta, Darrell, Deniel, Elina, Enzó, Helén, Ilma, Ilona, Júlia, Julietta, Julilla, Julitta, Lőrinc, Zsüliett, Dzsulietta.
Új!!: Valószínűségszámítás és Július 21. · Többet látni »
John Craig
John Craig (1663. – 1731. október 11.) skót matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és John Craig · Többet látni »
John Maynard Keynes
John Maynard Keynes (kiejtése: kéjnz, IPA: keɪnz) (Cambridge, Egyesült Királyság, 1883. június 5. – Firle, East Sussex, Egyesült Királyság, 1946. április 21.) angol matematikus és közgazdász, a modern makroökonómia megteremtője.
Új!!: Valószínűségszámítás és John Maynard Keynes · Többet látni »
John William Strutt
Báró John William Strutt, III.
Új!!: Valószínűségszámítás és John William Strutt · Többet látni »
Joseph Fourier
Jean-Baptiste Joseph Fourier (Auxerre, 1768. március 21. – Párizs, 1830. május 16.) francia matematikus és fizikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Joseph Fourier · Többet látni »
Joseph Louis Lagrange
Joseph-Louis Lagrange gróf, eredeti olasz nevén Giuseppe Luigi Lagrangia (Torino, 1736. január 25. – Párizs, 1813. április 10.) olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a matematikai analízis és az égitestek mechanikája területén elért eredményeiről híres.
Új!!: Valószínűségszámítás és Joseph Louis Lagrange · Többet látni »
Karakterisztikus függvény (valószínűségszámítás)
A karakterisztikus függvény a valószínűségszámításban egy speciális, komplex értékű függvény, ami véges mértékekhez vagy szűkebb értelemben valószínűségi mértékekhez, illetve eloszlásokhoz rendelhető hozzá.
Új!!: Valószínűségszámítás és Karakterisztikus függvény (valószínűségszámítás) · Többet látni »
Katona Gyula (matematikus)
Katona Gyula (angol nyelvű publikációkban G. O. H. Katona) (Budapest, 1941. március 16. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Katona Gyula (matematikus) · Többet látni »
Kálmán-szűrő
A Kálmán-szűrő egy algoritmus, mely mozgó, változó rendszerek állapotáról ad optimális becslést sorozatos mérésekkel, figyelembe véve az állapotméréseket és a zavaró tényezőket (zajok, bizonytalanságok, pontatlanságok).
Új!!: Valószínűségszámítás és Kálmán-szűrő · Többet látni »
Kászoni Zoltán István
Kászoni Zoltán István (Kolozsvár, 1952. december 25. –) romániai magyar újságíró, szerkesztő, irodalmár, nyelvész.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kászoni Zoltán István · Többet látni »
Kétborítékos paradoxon
A kétborítékos paradoxon egy nagyon egyszerűen megfogalmazható, ám annál fogósabb valószínűségszámítási paradoxon, amelyről és különféle változatairól, módosításairól, ill.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kétborítékos paradoxon · Többet látni »
Kísérlet (matematika)
A valószínűségszámításban kísérletnek nevezzük egy véletlen jelenség megfigyelését.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kísérlet (matematika) · Többet látni »
Közös eloszlás
A valószínűségszámításban a közös eloszlás egy lehetőség arra, hogy több alacsonyabb, általában egydimenziós valószínűségi mértékből konstruáljon egy magasabb dimenziós valószínűségeloszlást.
Új!!: Valószínűségszámítás és Közös eloszlás · Többet látni »
Kezdeti σ-algebra
A kezdeti σ-algebra a matematikában a mértékelmélet egy fogalma.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kezdeti σ-algebra · Többet látni »
Khí-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében, és a statisztika területén a khí-eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Khí-eloszlás · Többet látni »
Khí-négyzet eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén, a k szabadságfokú khí-négyzet eloszlás (más neveken: khi-négyzet, Khi2) k darab független normális eloszlású valószínűségi változónak a négyzetösszege.
Új!!: Valószínűségszámítás és Khí-négyzet eloszlás · Többet látni »
Kiss László (statisztikus)
Kiss László vagy Leslie Kish (Poprád, 1910. július 27. – Ann Arbor, Michigan, 2000. október 7.) magyar származású amerikai statisztikus, matematikus, szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kiss László (statisztikus) · Többet látni »
Klepp Ferenc
Klepp Ferenc (Temesvár, 1940. október 23. –) matematikus, matematikai szakíró, tankönyvíró, egyetemi tanár.
Új!!: Valószínűségszámítás és Klepp Ferenc · Többet látni »
Kombinatorika
A kombinatorika (szó szerinti jelentése „kapcsolástan”) a matematika azon területe, amely egy véges halmaz elemeinek valamilyen szabály alapján történő csoportosításával, kiválasztásával, sorrendbe rakásával foglalkozik.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kombinatorika · Többet látni »
Komlós János (matematikus)
Komlós János (Budapest, 1942. május 23. –) amerikai magyar matematikus, számítástechnikus, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Komlós János (matematikus) · Többet látni »
Konvolúció
A konvolúció egy olyan művelet, amit függvényeken és disztribúciókon is értelmeznek.
Új!!: Valószínűségszámítás és Konvolúció · Többet látni »
Kopula (valószínűségszámítás)
A kopula a valószínűségszámításban egy függvény, ami különböző valószínűségi változók peremeloszlásai és közös eloszlása között állít fel kapcsolatot.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kopula (valószínűségszámítás) · Többet látni »
Korrespondenciatétel
A korrespondenciatétel egy tétel a valószínűségszámításban, ami összekapcsolja a valós eloszlásokat és a valós eloszlásfüggvényeket.
Új!!: Valószínűségszámítás és Korrespondenciatétel · Többet látni »
Kovariancia
A kovariancia a valószínűségszámítás és a statisztika tárgykörébe tartozó mennyiség, ami megadja két egymástól különböző változó együttmozgását.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kovariancia · Többet látni »
Kovarianciamátrix
Egy (0; 0) központú kétdimenziós normális eloszlás, melynek kovarianzmátrixa \mathbf\Sigma.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kovarianciamátrix · Többet látni »
Kriptográfia
A kriptográfia (ógörög eredetű kif., κρυπτός (kryptós).
Új!!: Valószínűségszámítás és Kriptográfia · Többet látni »
Kummer-függvény
A matematikában több függvény is Kummer-függvényként ismert.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kummer-függvény · Többet látni »
Kumulánsgeneráló függvény
A kumulánsok a valószínűségszámításban és statisztikában a valószínűségi változókhoz rendelt mennyiségek.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kumulánsgeneráló függvény · Többet látni »
Kupán Pál
Kupán Pál (Marosvásárhely, 1968. szeptember 29. –) erdélyi magyar matematikus, egyetemi oktató.
Új!!: Valószínűségszámítás és Kupán Pál · Többet látni »
Landau-eloszlás
A Landau-eloszlás egy folytonos valószínűség-eloszlás, melyet Lev Davidovics Landau (1908–1968), szovjet fizikusról neveztek el.
Új!!: Valószínűségszámítás és Landau-eloszlás · Többet látni »
Lévy-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a Lévy-eloszlás olyan folytonos valószínűség-eloszlás, mely nem negatív valószínűségi változókra érvényes.
Új!!: Valószínűségszámítás és Lévy-eloszlás · Többet látni »
Leo Perutz
Leopold Perutz osztrák regényíró és matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Leo Perutz · Többet látni »
Leonhard Euler
Leonhard Euler (Bázel, 1707. április 15. – Szentpétervár, 1783. szeptember 18.) svájci matematikus és fizikus, a matematikatörténet egyik legtermékenyebb és legjelentősebb alakja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Leonhard Euler · Többet látni »
Logaritmikus eloszlás
Tömegfüggvény Kumulatív eloszlásfüggvény A logaritmikus eloszlás egy diszkrét valószínűség eloszlás, mely a MacLaurin-sor kiterjesztéséből vezethető le (a MacLaurin-sor a Taylor-sor egy speciális esete): -\ln(1-p).
Új!!: Valószínűségszámítás és Logaritmikus eloszlás · Többet látni »
Logaritmus
A logaritmus két szám között értelmezett matematikai művelet, amely közeli kapcsolatban van a hatványozással.
Új!!: Valószínűségszámítás és Logaritmus · Többet látni »
M/D/1-típusú sorbanállás
A sorbanállási elméletben az M/D/1-típusú sorbanállásra jellemző, hogy egy kiszolgáló van, a rendszerbe érkezések a Poisson-folyamat szerint történnek, és a kiszolgálási idő rögzített (determinisztikus).
Új!!: Valószínűségszámítás és M/D/1-típusú sorbanállás · Többet látni »
M/G/1-típusú sorbanállás
A sorbanállás-elméletben az M/G/1-típusú sorbanállás olyan sorbanállási modell, ahol a beérkező entitások véletlenszerűek (M), a Poisson-folyamat szerint, a szolgáltatási idő (G) általános eloszlású, és egy kiszolgáló van.
Új!!: Valószínűségszámítás és M/G/1-típusú sorbanállás · Többet látni »
M/M/1-típusú sorbanállás
A sorbanállási elméletben az M/M/1-típusú sorbanállásra jellemző, hogy egy kiszolgáló van, a rendszerbe érkezések a Poisson-folyamat szerint történnek, és a kiszolgálási idő exponenciális eloszlású.
Új!!: Valószínűségszámítás és M/M/1-típusú sorbanállás · Többet látni »
Magyar Hold-radar-kísérlet
A magyar Hold-radar-kísérletet Bay Zoltán, az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. műszaki igazgatója és laboratóriumvezetője, valamint munkatársai egy évvel Budapest ostroma után, 1946.
Új!!: Valószínűségszámítás és Magyar Hold-radar-kísérlet · Többet látni »
Majdnem minden
A matematika területén a majdnem minden, csaknem minden kifejezéseknek speciális, az intuitív köznyelvi használaton túlmutató jelentésük van.
Új!!: Valószínűségszámítás és Majdnem minden · Többet látni »
Major Péter (matematikus)
Major Péter (Budapest, 1947. október 26. –) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Major Péter (matematikus) · Többet látni »
Makroökonómia
A makrogazdasági körforgás A makroökonómia a modern közgazdaságtan egyik ága, amely – szemben az egyéni fogyasztók és vállalatok viselkedését, a piac működését elemző mikroökonómiával – a teljes nemzetgazdaságokat (és a közöttük lévő kapcsolatokat) vizsgálja, melyek állapotát aggregált változókon (mint a nemzeti jövedelem, az árszínvonal, az összes megtermelt termék és szolgáltatás mennyisége, munkanélküliség stb.) keresztül jellemzi.
Új!!: Valószínűségszámítás és Makroökonómia · Többet látni »
Markov-egyenlőtlenség (valószínűségszámítás)
A Markov-egyenlőtlenség a valószínűségszámításban becslést ad arra, hogy a valószínűségi változó kimenetele mekkora valószínűséggel halad meg egy megadott számot.
Új!!: Valószínűségszámítás és Markov-egyenlőtlenség (valószínűségszámítás) · Többet látni »
Markov-folyamat
A Markov-folyamat avagy Markoff-folyamat egy olyan sztochasztikus folyamat, amely nem „emlékezik”.
Új!!: Valószínűségszámítás és Markov-folyamat · Többet látni »
Martingál
A valószínűségszámítás elméletében a martingál a korrekt játék modellje, ahol a korábbi események sohasem segítik a jövőbeli nyerést.
Új!!: Valószínűségszámítás és Martingál · Többet látni »
Matematika
Pszeudoszféra Marosvásárhelyen, a Bolyai téren Euklidész: ''Elemek'' c. híres geometria-tankönyvéhez (Franciaország, XIV. szd. első évtizedei) A matematika tárgyát és módszereit tekintve, sajátos tudomány, mely részben a többi tudomány által vizsgált, részben pedig a matematika „belső” fejlődéséből adódóan létrejött (felfedezett, ill. feltalált) rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait vizsgálja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Matematika · Többet látni »
Matematikai közgazdaságtan
A matematikai közgazdaságtan a közgazdaság-tudomány azon területe, amely a gazdaság elemzéséhez matematikai eszközöket használ.
Új!!: Valószínűségszámítás és Matematikai közgazdaságtan · Többet látni »
Matematikai szimbólumok listája
Ez a táblázat a matematika különböző részterületein gyakran használt szimbólumokat foglalja össze.
Új!!: Valószínűségszámítás és Matematikai szimbólumok listája · Többet látni »
Matematikai Wolf-díj
A Wolf Alapítvány emblémája A matematikai Wolf-díj egyike a Wolf-díjaknak, amelyeket évente osztanak ki.
Új!!: Valószínűségszámítás és Matematikai Wolf-díj · Többet látni »
Mérték (matematika)
A mérték egy függvény, ami egy adott halmaz részhalmazaihoz egy számot rendel.
Új!!: Valószínűségszámítás és Mérték (matematika) · Többet látni »
Medgyessy Pál (matematikus)
Medgyessy Pál (Egercsehi, 1919. október 10. – Budapest, 1977. október 8.) matematikus, a matematikai tudományok doktora (1973).
Új!!: Valószínűségszámítás és Medgyessy Pál (matematikus) · Többet látni »
Medián
A medián a statisztika egy nevezetes középértéke, úgynevezett helyzeti középérték: az az érték, amelytől mérve az elemek abszolút távolságainak összege minimális.
Új!!: Valószínűségszámítás és Medián · Többet látni »
Momentum (matematika)
A valószínűségszámításban egy valószínűségi változó momentumai több, a változó eloszlását jellemző számértéket is takarnak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Momentum (matematika) · Többet látni »
Monty Hall-paradoxon
Az autót keresvén a 3. ajtót választjuk, erre Monty megmutatja, hogy az 1. ajtó mögött kecske van, és megkérdi, akarunk-e váltani. Jobbak az esélyeink, ha váltunk. A Monty Hall-paradoxon egy valószínűségi paradoxon, ami az Amerikai Egyesült Államokban futott Let's Make a Deal (Kössünk üzletet) című televíziós vetélkedő utolsó feladatán alapul, nevét a vetélkedő műsorvezetőjéről, Monty Hallról kapta.
Új!!: Valószínűségszámítás és Monty Hall-paradoxon · Többet látni »
Nagy számok törvénye
A nagy számok törvénye a valószínűségszámítás egyik alapvető tétele.
Új!!: Valószínűségszámítás és Nagy számok törvénye · Többet látni »
Normalizáló állandó
A normalizáló állandó koncepciója a valószínűségszámítás és a matematika egyes területeiről származik.
Új!!: Valószínűségszámítás és Normalizáló állandó · Többet látni »
O jelölés
Egy példa az ordó-jelölés használatára: ''f''(''x'') ∈ O(''g''(''x'')) vagyis létezik egy ''c'' > 0 és létezik egy ''x''0 úgy, hogy ''f''(''x'') ''x''0. Az Edmund Landautól származó ordó-jelölés (O jelölés) az analízisben és alkalmazásaiban (valószínűségszámítás, analitikus számelmélet, számításelmélet) függvények becslését megkönnyítő jelölésmód.
Új!!: Valószínűségszámítás és O jelölés · Többet látni »
Pafnutyij Lvovics Csebisev
Pafnutyij Lvovics Csebisev Pafnutyij Lvovics Csebisev, más átírásban Csebisov (oroszul: Пафнутий Львович Чебышёв) (Okatovo, Oroszország, 1821. május 16. – Szentpétervár, Oroszország, 1894. december 8.) orosz matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pafnutyij Lvovics Csebisev · Többet látni »
PageRank
Matematikai PageRank példa hálózatra, az értékrangsort százalékban kifejezve A PageRank az informatikában egy olyan algoritmus, amely hiperlinkekkel összekötött dokumentumokhoz számokat rendel azoknak a hiperlink-hálózatban betöltött szerepe alapján.
Új!!: Valószínűségszámítás és PageRank · Többet látni »
Paradoxon
Paradoxon alatt állítások olyan halmazát értjük, amelyek ellentmondásra vezetnek, vagy a józan észnek ellentmondó következtetés vonható le belőlük.
Új!!: Valószínűségszámítás és Paradoxon · Többet látni »
Pareto-eloszlás
A Pareto-eloszlás folytonos, félig végtelen intervallumú eloszlás \\ \left(\frac\right)^2 \frac & \text\alpha>2 \end. (Ha \alpha\le 1, a szórásnégyzet nem létezik). A momentum: A momentum generáló függvény csak nem pozitív értékekre definiálható (t≤0): A karakterisztikus függvény.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pareto-eloszlás · Többet látni »
Pascal-háromszög
\begin &&&&&1\\ &&&&1&&1\\ &&&1&&2&&1\\ &&1&&3&&3&&1\\ &1&&4&&6&&4&&1 \end A Pascal-háromszög első öt sora A Pascal-háromszög a matematikában a binomiális együtthatók háromszög alakban való elrendezése.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pascal-háromszög · Többet látni »
Pál Lénárd
Pál Lénárd Imre (Gyoma, 1925. november 7. – Budapest, 2019. október 21.) Kossuth-díjas fizikus, matematikus, politikus, a fizikai és matematikai tudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MSZMP Központi Bizottságának titkára.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pál Lénárd · Többet látni »
Peremeloszlás
A valószínűségszámításban és statisztikában a peremeloszlások több valószínűségi változó közös eloszlásának, illetve valószínűségi vektorváltozók eloszlásának jellemzői.
Új!!: Valószínűségszámítás és Peremeloszlás · Többet látni »
Petit Palais (Párizs)
A Petit Palais annak a monumentális építészeti együttesnek a része, amelyet az 1900-as párizsi világkiállítás alkalmából hoztak létre, és amely hosszú évtizedekre megteremtette az alapokat ahhoz, hogy Párizs vezető szerepre tegyen szert a világ művészeti életében.
Új!!: Valószínűségszámítás és Petit Palais (Párizs) · Többet látni »
Petr Beckmann
Petr Beckmann (Prága, 1924. november 13. – Boulder (Colorado), 1993. augusztus 3.) villamosmérnök professzor volt, aki a szabadelvűség és az atomenergia ismert szószólója lett.
Új!!: Valószínűségszámítás és Petr Beckmann · Többet látni »
Pierre de Fermat
Pierre de Fermat (fonetikusan) (Beaumont-de-Lomagne, 1607. január 13. és 1608. január 12. között – Castres, 1665. január 12.) francia jogász, a toulouse-i fellebbviteli bíróság tagja, és korának műkedvelő matematikusa.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pierre de Fermat · Többet látni »
Pierre-Simon de Laplace
Pierre-Simon de Laplace (Beaumont-en-Auge, Normandia, 1749. március 23. – Párizs, 1827. március 5.) francia matematikus, csillagász és fizikus (egyes források szerint születési időpontja március 28.).
Új!!: Valószínűségszámítás és Pierre-Simon de Laplace · Többet látni »
Poisson-eloszlás
A valószínűségszámításban és a statisztikában a Poisson-eloszlás egy diszkrét valószínűségi eloszlás, a binomiális eloszlás határeloszlása.
Új!!: Valószínűségszámítás és Poisson-eloszlás · Többet látni »
Poisson-folyamat
A Poisson-folyamat egy sztochasztikus folyamat, mely események számát és időközeit modellezi.
Új!!: Valószínűségszámítás és Poisson-folyamat · Többet látni »
Pollaczek Félix
Pollaczek Félix Leo (Bécs, 1892. december 1. – Párizs Boulogne-Billancourt, 1981. április 29.) osztrák származású mérnök és matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pollaczek Félix · Többet látni »
Pollaczek–Khinchine-formula
A sorbanállás-elméletben a Pollaczek–Khinchine-formula kifejezi az átlagos sorbanállási hosszúságot, ahol a feladatok a Poisson-folyamat szerint érkeznek, és a szolgáltatás ideje általános eloszlást mutat az M/G/1-típusú sorbanállás szerint.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pollaczek–Khinchine-formula · Többet látni »
Prékopa András
Prékopa András (Nyíregyháza, 1929. szeptember 11. – Budapest, 2016. szeptember 18.) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Prékopa András · Többet látni »
Prímteszt
Prímteszten a matematikában vagy informatikában olyan (determinisztikus) algoritmust vagy indeterminisztikus (például valószínűség-elméleti) módszereket is megengedő eljárást értünk, melynek ismeretében bármely adott egész számról, vagy csak bizonyos típusú számokról (véges sok lépésben) el tudjuk dönteni, hogy prímszám-e, vagy pedig összetett.
Új!!: Valószínűségszámítás és Prímteszt · Többet látni »
Program (informatika)
A számítógépes program azon utasításoknak a sorozata, amelyeket a számítógépnek egymás után végre kell hajtania valamely feladat elvégzése céljából, jellemző módon azt, hogy az adatokkal milyen műveleteket végezzen.
Új!!: Valószínűségszámítás és Program (informatika) · Többet látni »
Projektor mátrix
A projektor mátrix vagy idempotens mátrix egy olyan négyzetes mátrix, amelynek minden sajátértéke 0 vagy 1.
Új!!: Valószínűségszámítás és Projektor mátrix · Többet látni »
Pszichológiai statisztika
A matematikai statisztikai módszerek pszichológiai alkalmazásának régi hagyománya van.
Új!!: Valószínűségszámítás és Pszichológiai statisztika · Többet látni »
Rademacher-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a Rademacher-eloszlás olyan diszkrét valószínűség-eloszlás, melynél 50% esélye van az 1 értéknek, és 50% esélye van a -1 értéknek.
Új!!: Valószínűségszámítás és Rademacher-eloszlás · Többet látni »
Rangkorreláció
A rangkorreláció vagy rangkorrelációs együttható a valószínűségszámításban valószínűségi változók közötti kapcsolatot vizsgál a korrelációhoz hasonlóan.
Új!!: Valószínűségszámítás és Rangkorreláció · Többet látni »
Rayleigh-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében, és a statisztika területén a Rayleigh-eloszlás egy folytonos valószínűség eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Rayleigh-eloszlás · Többet látni »
Rényi Alfréd
Rényi Alfréd (Budapest, 1921. március 20. – Budapest, 1970. február 1.) magyar matematikus, akadémikus, Rényi Kató férje.
Új!!: Valószínűségszámítás és Rényi Alfréd · Többet látni »
Révész Pál
Révész Pál (Budapest, 1934. június 6. – 2022. november 14.) magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Révész Pál · Többet látni »
Rózsaszín zaj
A rózsaszín zaj (pink zaj), vagy más néven 1/f zaj olyan zaj, melynek a teljesítményspektrum sűrűsége (energia/Hz) fordítottan arányos a frekvenciával.
Új!!: Valószínűségszámítás és Rózsaszín zaj · Többet látni »
Richard Dedekind
Julius Wilhelm Richard Dedekind (Braunschweig, 1831. október 6. – Braunschweig, 1916. február 12.) német matematikus, kiemelkedő munkássága az absztrakt algebra, valamint az algebrai számelmélet területén és a valós számok, ezáltal az analízis elméleti megalapozásában (ld. Dedekind-szeletek).
Új!!: Valószínűségszámítás és Richard Dedekind · Többet látni »
Richard von Mises
Richard von Mises (1930) Richard von Mises, nemesi előnévvel Richard Edler von Mises (Lemberg, 1883. április 19. – Boston, Amerikai Egyesült Államok, 1953. július 14.) osztrák születésű, 1909–1914 és 1919–1933 között Németországban, 1939-től haláláig az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő matematikus, fizikus, filozófus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Richard von Mises · Többet látni »
Ruzsa Z. Imre
Ruzsa Z. Imre (Budapest, 1953. július 23. –) magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Ruzsa Z. Imre · Többet látni »
Sűrűségfüggvény
Annak a valószínűsége, hogy egy valószínűségi változó értéke a és b közé esik, megfelel a valószínűségi sűrűségfüggvény a és b közötti szakaszának görbe alatti területének A valószínűségszámításban az X valószínűségi változó sűrűségfüggvénye f pontosan akkor, ha az X-nek az F-fel jelölt eloszlásfüggvénye előállítható a következő alakban: F(x).
Új!!: Valószínűségszámítás és Sűrűségfüggvény · Többet látni »
Schmidt Ágoston
Schmidt Ágoston (Ferencfalva, 1845. február 3. – Budapest, 1902. december 31.) piarista matematika-, fizika- és kémiatanár, egyetemi magántanár, Jedlik Ányos tanítványa.
Új!!: Valószínűségszámítás és Schmidt Ágoston · Többet látni »
Skálaparaméter
A skálaparaméter a valószínűségi eloszlások egy speciális numerikus paramétere, a valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén.
Új!!: Valószínűségszámítás és Skálaparaméter · Többet látni »
Smith-szám
A Smith-számok azon különleges összetett számok, melyeknél a számjegyek összege (adott számrendszerben, alapértelmezés szerint a 10-esben) megegyezik a szám prímosztóiban lévő számjegyek összegével.
Új!!: Valószínűségszámítás és Smith-szám · Többet látni »
Sorbanállás-elmélet
Kürtőskalács sor a Miskolci Kocsonyafesztiválon - 2015 A sorbanállás-elmélet különböző folyamatok eseményeivel kapcsolatos várakozási sorokat, sorbanállási időket a kiszolgálásra, és ezek összefüggéseit tárgyalja az alkalmazott matematika eszközeivel.
Új!!: Valószínűségszámítás és Sorbanállás-elmélet · Többet látni »
Standard hiba
A statisztikában a standard hiba a mintavétel eloszlásának szórása.
Új!!: Valószínűségszámítás és Standard hiba · Többet látni »
Statisztika
A statisztika avagy számhasonlítás a valóság számszerű információinak megfigyelésére, összegzésére, elemzésére és modellezésére irányuló gyakorlati tevékenység és tudomány.
Új!!: Valószínűségszámítás és Statisztika · Többet látni »
Statisztikai erő
Egy kettős hipotézisteszt statisztikai ereje nem más, mint az a valószínűség, hogy a teszt helyesen veti el a nullhipotézist, amikor az alternatív hipotézis igaz.
Új!!: Valószínűségszámítás és Statisztikai erő · Többet látni »
Statisztikus fizika
A statisztikus fizika vagy statisztikai fizika a sok részecskéből álló rendszereket tanulmányozó ága a fizikának.
Új!!: Valószínűségszámítás és Statisztikus fizika · Többet látni »
Statisztikus mechanika
A statisztikus mechanika a valószínűségszámítás eszközeivel vizsgál mechanikai problémákat.
Új!!: Valószínűségszámítás és Statisztikus mechanika · Többet látni »
Stirling-formula
A Stirling-formula a faktoriális függvény nagy értékeinek becslését segíti aszimptotika megadásával.
Új!!: Valószínűségszámítás és Stirling-formula · Többet látni »
Szabályos feltételes eloszlás
Egy valószínűségi változó szabályos feltételes eloszlása a valószínűségszámításban a valószínűségi változó eloszlását általánosítja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Szabályos feltételes eloszlás · Többet látni »
Számítógépes zeneszerzés
A számítógépes zeneszerzés a XX.
Új!!: Valószínűségszámítás és Számítógépes zeneszerzés · Többet látni »
Számtani közép
Számtani vagy aritmetikai középértéken \,n darab szám átlagát, azaz a számok összegének \,n-ed részét értjük.
Új!!: Valószínűségszámítás és Számtani közép · Többet látni »
Számtani-mértani sorozat
A matematikában a számtani-mértani sorozatok (angolul) olyan sorozatok, amelyek valamilyen módon általánosítják a számtani és mértani sorozatokat.
Új!!: Valószínűségszámítás és Számtani-mértani sorozat · Többet látni »
Szórás (valószínűségszámítás)
A szórás a valószínűségszámításban az eloszlásokat jellemző szóródási mérőszám.
Új!!: Valószínűségszámítás és Szórás (valószínűségszámítás) · Többet látni »
Születésnap-paradoxon
A születésnap-paradoxon az a jelenség, miszerint megdöbbentően nagy az elméleti valószínűsége annak, hogy viszonylag kevés, egy szobában tartózkodó személy közül lesz kettő, akiknek a születésnapja azonos hónap azonos sorszámú napjára esik.
Új!!: Valószínűségszámítás és Születésnap-paradoxon · Többet látni »
Szigmoid függvények
A szigmoid-függvények gyűjtőnév alatt ‘S’ alakú grafikonnal rendelkező (általában valós értékű és folytonos) függvényeket szokás érteni.
Új!!: Valószínűségszámítás és Szigmoid függvények · Többet látni »
Szitaformula
A matematikában a halmazelméletben a szitaformula egy halmazok elemszámának meghatározását segítő módszer.
Új!!: Valószínűségszámítás és Szitaformula · Többet látni »
Sztochasztikus folyamat
A sztochasztikus folyamat, vagy más néven véletlenszerű folyamat, az a folyamat, melyet – részben vagy teljesen – valószínűségi változók jellemeznek.
Új!!: Valószínűségszámítás és Sztochasztikus folyamat · Többet látni »
Sztochasztikus folyamatok listája
A sztochasztikus folyamatok lefolyását és kimenetelét valószínűségi változók határozzák meg részben vagy teljes mértékben.
Új!!: Valószínűségszámítás és Sztochasztikus folyamatok listája · Többet látni »
Térstatisztika
A térstatisztika (térségi statisztika) a környezet tanulmányozásának azon statisztika módszereit foglalja magában, amelyek segítségével a kutatásokat, vizsgálatokat egy meghatározott térre (térségre) korlátozzák, és ezt a matematikai tértudományok (topológia, geometria) vagy a földrajztudomány kvantitatív módszereinek segítségével végzik.
Új!!: Valószínűségszámítás és Térstatisztika · Többet látni »
Többdimenziós valószínűségeloszlás
A valószínűségszámításban a többdimenziós eloszlás egy valószínűségi vektorváltozó eloszlása, azaz egy \R^n-beli értékeket felvevő valószínűségi változó eloszlása.
Új!!: Valószínűségszámítás és Többdimenziós valószínűségeloszlás · Többet látni »
Többváltozós eloszlásfüggvény
Egy többváltozós eloszlásfüggvény a valószínűségszámításban egy valós értékű függvény, melyet többdimenziós valószínűségeloszlások, azaz valószínűségi vektorváltozók eloszlásának vizsgálatára használnak.
Új!!: Valószínűségszámítás és Többváltozós eloszlásfüggvény · Többet látni »
Török Aurél
Török Aurél III. Béla koponyájával (Budapest, 1890) Török Aurél rajza III. Béláról (1883) Ponori Török Aurél (eredeti nevén Ponori Thewrewk Aurél) (Pozsony, 1842. február 13. – Genf, 1912. szeptember 1.) magyar orvos, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (1892), egyetemi rendes tanár, és rektor, m. kir.
Új!!: Valószínűségszámítás és Török Aurél · Többet látni »
Túlélés-analízis
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a túlélés analízis az a részterület, mely biológiai organizmusok és műszaki rendszerek élettartamával foglalkozik.
Új!!: Valószínűségszámítás és Túlélés-analízis · Többet látni »
Túlélési függvény
A túlélési függvény a valószínűségszámítás speciális valós függvénye, ami az eloszlásfüggvényt egészíti ki.
Új!!: Valószínűségszámítás és Túlélési függvény · Többet látni »
Teljes várható érték tétele
A teljes várható érték tétele a valószínűségszámításban azt mondja ki, hogy ha X \operatorname(X) várható értékű valószínűségi változó, és Y valószínűségi változó, akkor azaz X Y-ra vett feltételes várható értéke megegyezik X várható értékével.
Új!!: Valószínűségszámítás és Teljes várható érték tétele · Többet látni »
Termodinamikai béta
A termodinamikai béta egy fizikai mennyiség a statisztikus mechanikában, mely egy rendszer termodinamikai hőmérsékletéhez (T), kapcsolódik.
Új!!: Valószínűségszámítás és Termodinamikai béta · Többet látni »
Trigamma-függvény
A trigamma-függvény, ψ1(z), a második poligamma-függvény.
Új!!: Valószínűségszámítás és Trigamma-függvény · Többet látni »
Tusnády Gábor
Tusnády Gábor (Mátészalka, 1941. december 21. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Valószínűségszámítás és Tusnády Gábor · Többet látni »
Ugró-folyamat
Az ugró-folyamat egy sztochasztikus folyamat, melynek diszkrét lépései vannak, ezeket nevezik az ‘ugrás’oknak, melyek nem folytonos mozgások, vagy apró folytonos folyamatok.
Új!!: Valószínűségszámítás és Ugró-folyamat · Többet látni »
Valószínűség
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valószínűségszámítás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűség · Többet látni »
Valószínűség-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében a valószínűség-eloszlás, a valószínűség-tömeg, a valószínűség-sűrűség mind függvények, melyek leírják, hogy egy véletlenszerű változó milyen valószínűséggel vehet fel egy bizonyos értéket.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűség-eloszlás · Többet látni »
Valószínűség-eloszlások listája
A valószínűség-eloszlások listája áttekintést ad az eloszlások fajtáiról.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűség-eloszlások listája · Többet látni »
Valószínűség-számítás
#ÁTIRÁNYÍTÁS Valószínűségszámítás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűség-számítás · Többet látni »
Valószínűséggeneráló függvény
A valószínűséggeneráló függvény a valószínűségszámításban a diszkrét valószínűségi változók eloszlásait jellemző függvény.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűséggeneráló függvény · Többet látni »
Valószínűségi mező
A valószínűségi mező a valószínűségszámítás egyik legfontosabb fogalma.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűségi mező · Többet látni »
Valószínűségi tömegfüggvény
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztikában a valószínűség tömegfüggvény annak a valószínűségét adja meg, hogy valamely diszkrét valószínűségi változó egy pontosan határozott értéket vesz fel.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűségi tömegfüggvény · Többet látni »
Valószínűségi változó
A valószínűségi változó a valószínűségszámítás egyik legfontosabb fogalma.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűségi változó · Többet látni »
Valószínűségi vektorváltozó
A valószínűségszámításban a valószínűségi vektorváltozó egy többdimenziós valószínűségi változó.
Új!!: Valószínűségszámítás és Valószínűségi vektorváltozó · Többet látni »
Variancia
A variancia avagy szórásnégyzet a valószínűségszámításban egy valószínűségi változó eloszlását jellemző szóródási mérőszám.
Új!!: Valószínűségszámítás és Variancia · Többet látni »
Végtelen sok majom és írógép tétele
Csimpánz írógéppel A végtelenmajom-tétel szerint ha adott valamilyen előre rögzített szöveg, és egy majom korlátlan ideig véletlenszerűen ütögeti egy írógép billentyűit, akkor majdnem biztos, hogy előbb-utóbb ezt az adott szöveget is leírja - még ha az olyan összetett és értelmes is, mint pl.
Új!!: Valószínűségszámítás és Végtelen sok majom és írógép tétele · Többet látni »
Véletlen
dobókockák rulett segítségével Dobókockával játszó férfiak ábrázolása egy Pompeji freskón A véletlen az egyedi esemény (vagy folyamat, történés) nem vélt bekövetkezése, illetve a köznyelvben a meghatározhatatlan, megjósolhatatlan vagy szabálytalan volta.
Új!!: Valószínűségszámítás és Véletlen · Többet látni »
Véletlen gráf
A matematikában a véletlen gráf egy olyan gráf, amely valamilyen véletlen folyamat során jön létre.
Új!!: Valószínűségszámítás és Véletlen gráf · Többet látni »
Vörös zaj
Vörös zaj spektrumaA vörös zaj, más néven Brown-zaj, egy olyan zaj, melyet véletlenszerű mozgás produkál, mint például a Brown-mozgás, ezért szokták még véletlenszerű mozgás zajának is hívni.
Új!!: Valószínűségszámítás és Vörös zaj · Többet látni »
Venn-diagram
A görög ábécé, a latin ábécé és az orosz ábécé Venn-diagramja A Venn-diagram, vagy más elnevezéssel halmazábra, a halmazokat, azok viszonyait, méretét és műveleteit szemléltető diagram.
Új!!: Valószínűségszámítás és Venn-diagram · Többet látni »
Viktor Jakovlevics Bunyakovszkij
Viktor Jakovlevics Bunyakovszkij (Bar, Ukrajna 1804. december 16. – Szentpétervár, Oroszország 1889. december 12.) matematikus, fizikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Viktor Jakovlevics Bunyakovszkij · Többet látni »
Warren Weaver
Warren Weaver (Reedsburg, Wisconsin, 1894. július 17. – New Milford, Connecticut, 1978. november 24.) az Alfred P. Sloan Alapítvány igazgató tanácsának alelnöke volt, nemzetközi hírű matematikus, szakíró és tudományszervező.
Új!!: Valószínűségszámítás és Warren Weaver · Többet látni »
Weibull-eloszlás
A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a Weibull-eloszlás egy folytonos valószínűség-eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Weibull-eloszlás · Többet látni »
Wendelin Werner
Wendelin Werner (Köln, 1968. szeptember 23. –) német születésű francia matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és Wendelin Werner · Többet látni »
Weszprémi István
Weszprémi István (Veszprém, 1723. augusztus 13. – Debrecen, 1799. március 13.) orvos, a hazai orvostörténet-írás úttörője.
Új!!: Valószínűségszámítás és Weszprémi István · Többet látni »
Wiener-folyamat
A Wiener-folyamat egy időben folytonos sztochasztikus folyamat, melyet Norbert Wiener (1894–1964), amerikai matematikusról neveztek el.
Új!!: Valószínűségszámítás és Wiener-folyamat · Többet látni »
William Burnside
William Burnside (Paddington, London, 1852. július 2. – West Wickham, Anglia, 1927. augusztus 21.) brit matematikus.
Új!!: Valószínűségszámítás és William Burnside · Többet látni »
Zéta-eloszlás
Zéta-eloszlás:valószínűségi tömeg függvény Zéta-eloszlás:kumulatív eloszlás függvény A valószínűségszámítás elméletében és a statisztika területén a zéta-eloszlás egy diszkrét valószínűség eloszlás.
Új!!: Valószínűségszámítás és Zéta-eloszlás · Többet látni »
Zipf-eloszlás
Valószínűségi tömeg függvény Kumulatív eloszlás függvény A Zipf-eloszlás (Zipf-törvény) egy tapasztalati törvény a matematikai statisztika eszközeivel kifejezve.
Új!!: Valószínűségszámítás és Zipf-eloszlás · Többet látni »
1. típusú Gumbel-eloszlás
A valószínűségszámítás területén az 1.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1. típusú Gumbel-eloszlás · Többet látni »
1657 a tudományban
Az 1657.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1657 a tudományban · Többet látni »
1812 a tudományban
Az 1812.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1812 a tudományban · Többet látni »
1894
Nincs leírás.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1894 · Többet látni »
1903 a tudományban
Az 1903.
Új!!: Valószínűségszámítás és 1903 a tudományban · Többet látni »
2. típusú Gumbel-eloszlás
A valószínűségszámítás területén a 2 típusú Gumbel eloszlás a Gumbel-eloszlás egy változata.
Új!!: Valószínűségszámítás és 2. típusú Gumbel-eloszlás · Többet látni »
68–95–99,7 szabály
A sötétkék rész az egy szigmán belüli (68,27%), a kék rész a két szigmán belüli (95,45%), a világoskék rész a három szigmán belüli (99,73%) tartományt jelöli A normális eloszlás eloszlásfüggvénye Statisztikában a 68–95–99,7 szabály mondja meg, hogy normális eloszlás esetén, várhatóan az adatok hány százaléka található az átlaghoz képest az egyszeres, kétszeres és háromszoros szóráson belül.
Új!!: Valószínűségszámítás és 68–95–99,7 szabály · Többet látni »
