Logo
Uniópédia
Kommunikáció
Szerezd meg: Google Play
Új! Töltse Uniópédia az Android™ készülék!
Ingyenes
Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
 

Törvényhatósági jogú város

Index Törvényhatósági jogú város

A törvényhatósági jogú város (rövidítve th.j. város, t.j. város, tjv. stb.) a városok és a törvényhatóságok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1870 és 1950 között.

89 kapcsolatok: A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920), A Magyar Királyság városainak listája (1910), Abaúj-Torna vármegye, Arad vármegye, Aradi járás, Önkormányzat (fogalom), Baranya vármegye, Bács-Bodrog vármegye, Bács-Kiskun vármegye, Békés vármegye, Békés vármegye története, Bélabánya, Bereck, Bihar vármegye, Borsod vármegye, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Budapest főpolgármestere, Csongrád vármegye, Csongrád-Csanád vármegye, Deák Béla (jogász), Diósgyőr-Vasgyár, Esztergom, Főispán (1526–1950), Fejér vármegye, Fejér vármegye története, Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye, Győr-Moson-Sopron vármegye, Hajdú vármegye, Hajdú-Bihar vármegye, Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, Hódmezővásárhely, Hodrushámor, Horvát-Szlavónország, Illyefalva, Kaposvár, Karánsebes, Kassai járás, Közigazgatási bizottság, Községi bíró, Kecskemét, Keresztes Sándor (politikus), Komárom (Szlovákia), Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye, Komáromi járás (Szlovákia), Losonczi Farkas Károly, Magyar választási rendszer, Magyarország megyéi (1945–1950), Magyarországi országgyűlési választások, Máramarosi közigazgatási kirendeltség, Megyei jogú város (önkormányzati rendszer), ..., Megyei város (polgári korszak), Mezőváros, Miskolc, Miskolc főispánjainak listája, Municípium (Románia), Németh Károly (főispán), Ostrava, Osztrák–Magyar Monarchia, Pancsova, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, Polgármester, Pozsonyi járás, Ráday Gedeon (belügyminiszter), Rendezett tanácsú város, Rendezett tanácsú városok listája, Selmec- és Bélabánya, Somogy vármegye, Somogy vármegye története, Sopron vármegye, Soproni járás, Székelyföld, Szeged, Szentegyháza, Szepes vármegye, Szolnok-Doboka vármegye, Törvényhatóság, Tervezett székely székek, Thj, Thj., Tjv., Ung vármegye, Ungvár, Vas vármegye, Virilizmus, 1876-os megyerendezés, 1930 a jogalkotásban, 1942 a jogalkotásban, 1947 a jogalkotásban, 1950-es megyerendezés. Bővíteni index (39 több) »

A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920)

A Magyar Királyság területe az 1876-os megyerendezés után csak vármegyékre és törvényhatósági jogú városokra oszlott (az utóbbiakhoz értve Budapestet és Fiumét is), megszűntek a feudális korszakban kialakult különböző egyéb területi egységek, melyek sajátos önkormányzati és közigazgatási rendszerét már 1870-ben megszüntették.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és A Magyar Királyság vármegyéinek listája (1881–1920) · Többet látni »

A Magyar Királyság városainak listája (1910)

Az alábbi szócikk a Magyar Királyság városait sorolja fel az 1910-es népszámlálási adatok alapján.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és A Magyar Királyság városainak listája (1910) · Többet látni »

Abaúj-Torna vármegye

Abaúj-Torna vármegye, a Magyar Királyság egyik közigazgatási egysége 1881 és 1945 között.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Abaúj-Torna vármegye · Többet látni »

Arad vármegye

Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Arad vármegye · Többet látni »

Aradi járás

Az Aradi járás a történelmi Arad vármegye egyik járása volt.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Aradi járás · Többet látni »

Önkormányzat (fogalom)

Az önkormányzat (autonómia) bizonyos testületeknek az a jogosultsága, hogy belső ügyeik szabályozása céljából másokra is kötelező szabályokat állapíthatnak meg és ezek korlátain belül önmagukat igazgathatják is.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Önkormányzat (fogalom) · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Baranya vármegye · Többet látni »

Bács-Bodrog vármegye

Bács-Bodrog vármegye közigazgatási térképe 1927-ből. A Jugoszláviához tartozó területen az 1918 előtti magyar közigazgatási beosztás van feltüntetve. Bács-Bodrog vármegye (németül: Komitat Batsch-Bodrog, latinul: Bachiensis et Bodrogiensis, szerbül: Бач-Бодрошка жупанија, horvátul: Bačko-Bodroška županija) közigazgatási egység a Magyar Királyság alföldi részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bács-Bodrog vármegye · Többet látni »

Bács-Kiskun vármegye

Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »

Békés vármegye

Békés vármegye, 1950 és 2022 között Békés megye (németül: Komitat Bekesch, latinul: Comitatus Bekesiensis, románul: Comitatul Bichiș, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, a Dél-Alföld régióban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Békés vármegye · Többet látni »

Békés vármegye története

Békés vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Békés vármegye története · Többet látni »

Bélabánya

Bélabánya (régi nevén Fejérbánya) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bélabánya · Többet látni »

Bereck

Bereck (románul Brețcu, németül Bretz, latinul Angustia) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bereck · Többet látni »

Bihar vármegye

Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Bihar vármegye · Többet látni »

Borsod vármegye

Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Borsod vármegye · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »

Budapest főpolgármestere

Budapest főpolgármestere Budapest Fővárosnak a város lakossága által választott első számú vezetője, az önkormányzat hivatalának – a Főpolgármesteri Hivatalnak – irányítója 1990 óta.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Budapest főpolgármestere · Többet látni »

Csongrád vármegye

Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Csongrád vármegye · Többet látni »

Csongrád-Csanád vármegye

Csongrád-Csanád vármegye, 1950 és 2020 között Csongrád megye, 2020 és 2022 között Csongrád-Csanád megye közigazgatási egység Magyarország délkeleti részén, az Alföldön.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Csongrád-Csanád vármegye · Többet látni »

Deák Béla (jogász)

Deák Béla (Kula, 1876. május 29. – Zombor, 1929. április 13.) jogász, Bács-Bodrog vármegye főügyésze (1911–1916), országgyűlési képviselő (1916–1918).

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Deák Béla (jogász) · Többet látni »

Diósgyőr-Vasgyár

Diósgyőr-Vasgyár vagy a diósgyőr-vasgyári kolónia, a helyiek szóhasználatában Vasgyár, Miskolc egyik városrésze.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Diósgyőr-Vasgyár · Többet látni »

Esztergom

Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Esztergom · Többet látni »

Főispán (1526–1950)

A főispán a Magyar Királyságban a király által kinevezett méltóság volt, aki a királyt (a kiegyezés után a kormányt) képviselte a vármegyében, jelenleg az egykori kormánymegbízottak hivatalos megnevezése.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Főispán (1526–1950) · Többet látni »

Fejér vármegye

A Bory-vár Fejér vármegye (1950-től 2022-ig hivatalosan Fejér megye, németül: Komitat Stuhlweiß) Magyarország fő közigazgatási egységeinek egyike, a Közép-Dunántúl régió központi vármegyéje.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Fejér vármegye · Többet látni »

Fejér vármegye története

Fejér vármegye (németül: Komitat Weißenburg; latinul: Comitatus Albensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Fejér vármegye története · Többet látni »

Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye

1 Komárom vm., 2 Győr, 3 Sopron, 4 Mosontól Sopronhoz 1921-ben (1928-ban), 5 Mosonból Csehszlovákiához 1947-ben, 6 az egykori Pozsonyból Csehszlovákiához 1947-ben, 7 Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vm. 1923-1945, 8 megszűnt 1914-es megyehatár, 9 mai megyehatár Győr, Moson és Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Győr, Moson és Pozsony k.e.e. vármegye · Többet látni »

Győr-Moson-Sopron vármegye

Győr-Moson-Sopron vármegye, 1950 és 1990 között Győr-Sopron megye, 1990 és 2022 között Győr-Moson-Sopron megye, közigazgatási egység, amely Magyarország északnyugati részében található.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Győr-Moson-Sopron vármegye · Többet látni »

Hajdú vármegye

Hajdú vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Hajdú vármegye – eredeti nevén Hajdú megye – (németül: Komitat Haiduck, latinul: Comitatus Hajdonicalis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén, mely 1950-ben beolvadt Hajdú-Bihar megyébe.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Hajdú vármegye · Többet látni »

Hajdú-Bihar vármegye

Hajdú-Bihar vármegye, 1950 és 2022 között Hajdú-Bihar megye, közigazgatási egység Magyarországon, az Észak-Alföld régióban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Hajdú-Bihar vármegye · Többet látni »

Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom

A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (röviden: HVIM) nemzeti radikális, szélsőjobboldali ifjúsági szervezet.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom · Többet látni »

Hódmezővásárhely

Református templom barokk stílusú Református Újtemplom, épült 1799-ben 258x258px 258x258px 257x257pxHódmezővásárhely megyei jogú város az ország délkeleti részén.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Hódmezővásárhely · Többet látni »

Hodrushámor

Hodrushámor község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Hodrushámor · Többet látni »

Horvát-Szlavónország

Horvát-Szlavónország vagy a Horvát–Szlavón Királyság (horvátul Kraljevina Hrvatska i Slavonija, németül Königreich Kroatien und Slawonien) Magyarország társországa, a Magyar Királyság autonóm része, Szent István Korona Országainak egyike volt 1868–1918 között.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Horvát-Szlavónország · Többet látni »

Illyefalva

Illyefalva (románul Ilieni, németül Ilgendorf) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Illyefalva · Többet látni »

Kaposvár

Kaposvár (németül: Ruppertsburg, horvátul: Kapošvar) megyei jogú város a Dél-Dunántúlon, Somogy vármegye és a Kaposvári járás székhelye, egyetemi város, valamint a Kaposvári Egyházmegye székvárosa.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kaposvár · Többet látni »

Karánsebes

ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Karánsebes · Többet látni »

Kassai járás

A Kassai járás a Magyar Királyság, Abaúj-Torna vármegye közigazgatási egysége volt.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kassai járás · Többet látni »

Közigazgatási bizottság

A közigazgatási bizottság az önkormányzati és az állami közigazgatás összehangolására és a különböző közigazgatási ágak közötti együttműködés biztosítására törvényhatóságonként létrehozott testület volt Magyarországon 1876 és 1950 között.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Közigazgatási bizottság · Többet látni »

Községi bíró

A községi bíró a kis- és nagyközségek első tisztviselője, a községi elöljáróság feje, a községi képviselő-testület elnöke volt Magyarországon 1950-ig.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Községi bíró · Többet látni »

Kecskemét

Kecskemét (németül: Ketschkemet, szlovákul: Kečkemét, latinul: Aegopolis) megyei jogú város, Bács-Kiskun vármegye és a Kecskeméti járás székhelye.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Kecskemét · Többet látni »

Keresztes Sándor (politikus)

Keresztes Sándor (Magyarókereke, 1919. március 9. – Budapest, 2013. augusztus 14.) jogász, magyar kereszténydemokrata politikus, a Demokrata Néppárt, majd a Kereszténydemokrata Néppárt alapító tagja, utóbbinak 1989–1990-ben első elnöke, 1990–1994 között vatikáni nagykövet.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Keresztes Sándor (politikus) · Többet látni »

Komárom (Szlovákia)

Nádor-vonal V. bástyája a levegőből Erzsébet-híd Komárom vagy Révkomárom (szlovákul Komárno, németül Komorn, szerbül Komoran) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában, a Duna és a Vág-Duna összefolyásánál.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Komárom (Szlovákia) · Többet látni »

Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye

1 Komárom tjv. Magyarországon maradt része, 2 Győr vm., 3 Hont vm., 4 Komárom és Esztergom k.e.e.vm. 1923-1938, 5 mai megyehatár, 6 megszűnt 1914-es megyehatár Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített (k.e.e.) vármegye az 1923.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Komárom és Esztergom k.e.e. vármegye · Többet látni »

Komáromi járás (Szlovákia)

A Komáromi járás elhelyezkedése a Nyitrai kerületen belül A komáromi járás (Okres Komárno) szlovákiai közigazgatási egység, a Nyitrai kerület része.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Komáromi járás (Szlovákia) · Többet látni »

Losonczi Farkas Károly

Losonczi (Lossonczi, Lossonczy) Farkas Károly (1820 – 1901. január 30.) jogász, Miskolc első polgármestere, tizenkét évig állt a város élén.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Losonczi Farkas Károly · Többet látni »

Magyar választási rendszer

A magyar választási rendszer a Magyarországon használt szavazási módszerek és szabályok összessége, beleértve legfőképpen az országgyűlési képviselők megválasztásának rendszerét (parlamenti választások) és a helyi önkormányzati választásokat.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Magyar választási rendszer · Többet látni »

Magyarország megyéi (1945–1950)

Magyarország az 1950-es megyerendezés előtt 25 megyére és 14 törvényhatósági jogú városra oszlott.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Magyarország megyéi (1945–1950) · Többet látni »

Magyarországi országgyűlési választások

Választási eredmények kivetítése 2006-ban Ez a szócikk a magyarországi országgyűlési képviselők választásáról szól.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Magyarországi országgyűlési választások · Többet látni »

Máramarosi közigazgatási kirendeltség

A Máramarosi közigazgatási kirendeltség egyike volt az 1939-ben a magyar kormány által Kárpátalja területén szervezett három közigazgatási egységnek illetve közigazgatási hivatalnak, nagyjából az egykori Máramaros és Ugocsa vármegyék Kárpátaljához tartozó területét foglalta magába.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Máramarosi közigazgatási kirendeltség · Többet látni »

Megyei jogú város (önkormányzati rendszer)

A megyei jogú város olyan város Magyarországon, amely – megfelelő eltérésekkel – saját hatásköreként ellátja a megyei feladat- és hatásköröket.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Megyei jogú város (önkormányzati rendszer) · Többet látni »

Megyei város (polgári korszak)

A megyei város a városok egyik jogi kategóriája volt Magyarországon 1930 és 1950 között.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Megyei város (polgári korszak) · Többet látni »

Mezőváros

16. században. A mezőváros (latinul oppidum, v. oppidium) a terület földesura által kiváltságokkal felruházott település volt a történelmi Magyarországon.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Mezőváros · Többet látni »

Miskolc

Miskolc (szlovákul és csehül Miškovec, németül Mischkolz) megyei jogú város Magyarország északkeleti részén, a Bükk-vidék keleti lejtőinél.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Miskolc · Többet látni »

Miskolc főispánjainak listája

Miskolc főispánjainak listája a Miskolc, mint törvényhatósági jogú város (1909–1950) főispánjainak nevét, és a pozíció betöltésének kezdő, illetve záródátumát tartalmazza.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Miskolc főispánjainak listája · Többet látni »

Municípium (Románia)

A municípium (magyarra a tartományi rendszer bevezetéséig törvényhatósági jogú város vagy hibásan törvényhatóság, újabban megyei jogú város alakban is fordítják) a közigazgatási területi egységek egyik típusa Romániában, a városi önkormányzatok egyik jogi kategóriája.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Municípium (Románia) · Többet látni »

Németh Károly (főispán)

Németh Károly, bejczi (Pozsony, 1867. november 4. – Győr, 1931. október 20.) jogász, főispán, országgyűlési képviselő, felsőházi tag.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Németh Károly (főispán) · Többet látni »

Ostrava

Ostrava (németül Ostrau, lengyelül Ostrawa, cseh kiejtése:, kb. osztrává) ipari jellegű város Csehország északkeleti részén, Morvaország és Szilézia határán, a lengyel határ közelében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Ostrava · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Pancsova

Pancsova (szerbül Панчево / Pančevo, németül Pantschowa vagy Banstadt, románul Panciova) város Szerbiában, a Vajdaságban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Pancsova · Többet látni »

Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye

első katonai felmérés térképén Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási térképe az 1930-as évek második feléből Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye közigazgatási egység volt Magyarország középső részén 1876 és 1950 között.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye · Többet látni »

Polgármester

A polgármester a helyi önkormányzat választott vezetője számos országban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Polgármester · Többet látni »

Pozsonyi járás

A Pozsonyi járás Pozsony vármegye járása volt a Magyar Királyságban a trianoni békeszerződés előtt.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Pozsonyi járás · Többet látni »

Ráday Gedeon (belügyminiszter)

Balról a negyedik Ráday Gedeon Rádai gróf Ráday Gedeon (Pest, 1872. október 18. – Iklad, 1937. szeptember 22.) főispán, politikus, belügyminiszter.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Ráday Gedeon (belügyminiszter) · Többet látni »

Rendezett tanácsú város

A rendezett tanácsú város (rövidítve: r.t. város) a magyar közigazgatásban 1870 és 1929 között a városok egyik jogi kategóriája volt.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Rendezett tanácsú város · Többet látni »

Rendezett tanácsú városok listája

A rendezett tanácsú városok száma Magyarországon 1886-ban (Horvát-Szlavónországgal) 123, (Horvát-Szlavónország nélkül) 1891-ben 106, 1912-ben 112, 1920-ban pedig (a régi területen) 125.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Rendezett tanácsú városok listája · Többet látni »

Selmec- és Bélabánya

Selmec- és Bélabánya Selmecbányából és Bélabányából álló szabad királyi, majd törvényhatósági jogú város volt a Magyar Királyságban.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Selmec- és Bélabánya · Többet látni »

Somogy vármegye

Somogy vármegye, 1950 és 2022 között Somogy megye (németül: Komitat Schomodei, horvátul: Šomođska županija) közigazgatási egység Magyarországon, a Dunántúlon, a Dél-Dunántúli régió területén.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Somogy vármegye · Többet látni »

Somogy vármegye története

Somogy vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Somogy vármegye (németül: Komitat Schomodei, latinul: Comitatus Simigiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Somogy vármegye története · Többet látni »

Sopron vármegye

Sopron vármegye (németül: Komitat Ödenburg, latinul: Comitatus Soproniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Sopron vármegye · Többet látni »

Soproni járás

A Soproni járás Győr-Moson-Sopron vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Soproni járás · Többet látni »

Székelyföld

Székelyföld (rovásírással 11px10px9px10px10px10px10px8px6 px, (ritkábban Secuimea)) alatt az Erdély, Románia, területén található, történelmi székely székek területét kell érteni.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Székelyföld · Többet látni »

Szeged

Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szeged · Többet látni »

Szentegyháza

Szentegyháza városa, háttérben a Hargitával. Szentegyháza (románul Vlăhița) város Romániában, Erdélyben, Hargita megyében, amely Szentegyházasfalu, (románul Vlăhița-sat), Szentkeresztbánya (vagy Újvlahica, Újváros; románul Mina Sfânta Cruce) Lövétebánya (románul Minele Lueta) és Homoródfürdő (románul Băile Homorod) települések egyesítése révén keletkezett 1968-ban, és a neve 1990-ig Vlahica volt.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szentegyháza · Többet látni »

Szepes vármegye

Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szepes vármegye · Többet látni »

Szolnok-Doboka vármegye

Szolnok-Doboka vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szolnok-Doboka vármegye (németül: Sollnok-Dobeschdorf) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Szolnok-Doboka vármegye · Többet látni »

Törvényhatóság

A törvényhatóságok a kétszintű helyi önkormányzati rendszer felső szintjét képező, területi alapon szervezett közjogi testületek voltak Magyarországon 1950-ig.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Törvényhatóság · Többet látni »

Tervezett székely székek

A tervezett székely székek A történelmi székely székek száma 7 fő- és 5 fiúszék volt.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Tervezett székely székek · Többet látni »

Thj

#ÁTIRÁNYÍTÁS Törvényhatósági jogú város.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Thj · Többet látni »

Thj.

#ÁTIRÁNYÍTÁS Törvényhatósági jogú város.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Thj. · Többet látni »

Tjv.

#ÁTIRÁNYÍTÁS Törvényhatósági jogú város.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Tjv. · Többet látni »

Ung vármegye

Ung vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északkeleti részében.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Ung vármegye · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Ungvár · Többet látni »

Vas vármegye

Vas vármegye, 1950 és 2022 között Vas megye, közigazgatási terület Magyarország nyugati részén.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Vas vármegye · Többet látni »

Virilizmus

A virilizmus a vagyonosok, illetve a legtöbb adót fizetők számára kitüntetett jogokat, elsősorban aránytalan választójogot (nagyobb képviseletet) biztosító politikai és jogi elv.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és Virilizmus · Többet látni »

1876-os megyerendezés

Magyarország vármegyéi 1881 és 1918 között Az 1876-os megyerendezés Magyarország közigazgatási területi beosztásának átfogó átalakítása volt 1876-77-ben, az ország politikai és közjogi berendezkedésének a kiegyezést követő átszervezése során.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és 1876-os megyerendezés · Többet látni »

1930 a jogalkotásban

1930-ban az alábbi jogszabályokat alkották meg.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és 1930 a jogalkotásban · Többet látni »

1942 a jogalkotásban

1942-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és 1942 a jogalkotásban · Többet látni »

1947 a jogalkotásban

1947-ben az alábbi jogszabályokat alkották meg.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és 1947 a jogalkotásban · Többet látni »

1950-es megyerendezés

Az 1950-es megyerendezés – a járásrendezéssel együtt – a tanácsrendszer magyarországi bevezetését megalapozó közigazgatási területi reform egyik eleme volt.

Új!!: Törvényhatósági jogú város és 1950-es megyerendezés · Többet látni »

KimenőBeérkező
Hé! Mi vagyunk a Facebook-on most! »