Tartalomjegyzék
9 kapcsolatok: Árupénz, Érme, Barter, Digitális jegybankpénz, Hitelpénz, Kínai jüan, Magyar forint, Pénz, Valuta.
Árupénz
krétai rézöntvény (i. e. 2. évezred) Az árupénz az önálló, belső értékkel bíró, pénzként működő tárgy, ami a gazdaságtörténet során főleg nemesfémekből készült érmét jelentett.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Árupénz
Érme
Az érme, pénzérme vagy fémpénz rögzített minőségű és mennyiségű fémből készült, leggyakrabban korong alakú, törvény által szabályozott módon, rendszerint állami vagy uralkodói fennhatóság alatt álló intézmény által kibocsátott pénz, törvényes fizetési eszköz.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Érme
Barter
A barter közgazdasági fogalmának jelentése a pénz nélküli árucsere.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Barter
Digitális jegybankpénz
A digitális jegybankpénz (DJBP, angolul Central Bank Digital Currency, CBDC) a jegybank által kibocsátott, tehát a jegybankkal szembeni követelést megtestesítő, csak elektronikus formában tárolható és felhasználható digitális pénz.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Digitális jegybankpénz
Hitelpénz
A hitelpénz belső érték nélküli, nemesfémből készült pénzre beválthatatlan pénz, bankjegy, papírpénz vagy pénzérme, amely csereeszközként és fizetési eszközként szolgál.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Hitelpénz
Kínai jüan
A kínai jüan Kína hivatalos pénzneme.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Kínai jüan
Magyar forint
A magyar forint (neve kisbetűvel írandó; jele: Ft, ISO-kódja: HUF, Hungarian forint) 1946.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Magyar forint
Pénz
A pénz a legegyszerűbb meghatározása szerint a társadalomban általánosan és azonnal felhasználható csere- és fizetési eszköz.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Pénz
Valuta
Valuta A valuta széles értelemben egy ország törvényes fizetési eszköze, azaz hivatalos pénze.
Megnézni Törvényes fizetési eszköz és Valuta