Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
55 kapcsolatok: A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig, A Pál utcai fiúk, Árva vármegye, Élesd, Békéscsaba, Békésszentandrás, Bömhécek, Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő), Birján, Bokod (Magyarország), Buzárovits Gusztáv, Csabai kolbász, Csanádpalota, Csög, Drótostót, Dunaszentpál, Erdős, Esterházy Mária, Esztergom vármegye, Fadd, Fancsal, Fáj, Gyermekvédelem, Gyomaendrőd, I. Boleszláv lengyel király, Kassahámor, Lajoskomárom, Magyar Athenas, Magyarok, Nagymorávia, Németek, Rákosszentmihály, Rhédey-palota, Rimóc, Rudabányácska, Savanyú Jóska, Sepse, Sváb-Törökország, Szabadság tér (Budapest), Szarvas (település), Számpor, Szímő, Szilágyegerbegy, Szlovákok, Szlovenszka krajina, Tót, Tót (egyértelműsítő lap), Tót atyafiak, Tóth, Tótmegyer, ..., Tótság, Tótsági Esperességi Kerület, Tótsági járás, Tótszállás, Zsámbéki-medence. Bővíteni index (5 több) »
A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig
A Kárpát-medence sajátságos földrajzi egység Európa közepén.
Új!!: Tótok és A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig · Többet látni »
A Pál utcai fiúk
Práter utcai szoborcsoport (Szanyi Péter alkotása, 2007) Az osztály – illusztráció a könyv első kiadásában (1907) A Pál utcai fiúk Molnár Ferenc ifjúsági regénye.
Új!!: Tótok és A Pál utcai fiúk · Többet látni »
Árva vármegye
Árva vármegye (szlovákul: Orava, németül: Arwa, lengyelül: Orawa) közigazgatási egység az egykori Magyar Királyság felvidéki részében.
Új!!: Tótok és Árva vármegye · Többet látni »
Élesd
Élesd (románul Aleșd) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tótok és Élesd · Többet látni »
Békéscsaba
Békéscsaba, régebbi nevén Csaba, vagy Nagy-Csaba, majd Békés-Csaba, megyeszékhely, megyei jogú város, Békés vármegye gazdasági-földrajzi központja és székhelye.
Új!!: Tótok és Békéscsaba · Többet látni »
Békésszentandrás
Békésszentandrás nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásban.
Új!!: Tótok és Békésszentandrás · Többet látni »
Bömhécek
Szlovén házak Bellosics Bálint rajzán a 19. században. A bömhéc a magyarországi szlovénség egyik magyar elnevezése.
Új!!: Tótok és Bömhécek · Többet látni »
Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő)
Beniczei és micsinyei Beniczky Ödön Jenő, Benitzky József Jenő Ferenc György Ádám (Josephus Eugenius Franciscus Georgius Adamus, kezdetben az Eugen/Eugenius névalakot használta, helyenként Benitzky; Pest, 1822. február 13. – Cinkota, 1874. szeptember 13.) Zsámbok és Cinkota földesura majd nagybirtokosa, országgyűlési képviselő.
Új!!: Tótok és Beniczky Ödön (országgyűlési képviselő) · Többet látni »
Birján
Birján község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Tótok és Birján · Többet látni »
Bokod (Magyarország)
Bokod község Komárom-Esztergom vármegyében, az Oroszlányi járásban.
Új!!: Tótok és Bokod (Magyarország) · Többet látni »
Buzárovits Gusztáv
Buzárovits Gusztáv (Buzárovich Gusztáv) (Pécs, 1846. február 2. (keresztelés) – Esztergom, 1882. július 3.) nyomdász, aki 1876-ban könyvnyomdát és kötészetet, valamint könyv-, papír-és írószer-, és zeneműkereskedést hozott létre Esztergomban a Lőrinc utca 5.
Új!!: Tótok és Buzárovits Gusztáv · Többet látni »
Csabai kolbász
Egy szál csabai kolbász A csabai kolbász (csabai vastagkolbász, Čabianska klobása) meghatározott alapanyagokból készült, eredetvédett, azaz hivatalosan csak Békéscsaba és Gyula területén belül előállított, fűszeres, paprikás kolbászféleség.
Új!!: Tótok és Csabai kolbász · Többet látni »
Csanádpalota
Csanádpalota város az ország délkeleti csücskében, Csongrád-Csanád vármegye Makói járásában.
Új!!: Tótok és Csanádpalota · Többet látni »
Csög
Csög (románul Cig) falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tótok és Csög · Többet látni »
Drótostót
Tizenkilencedik századi vándor iparos Drótozott edények a szentendrei skanzenben A drótostót (szlovákul: slovenský drotár) törött cserépedények és lyukas fémedények javításával foglalkozó vándoriparos volt.
Új!!: Tótok és Drótostót · Többet látni »
Dunaszentpál
Dunaszentpál község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Új!!: Tótok és Dunaszentpál · Többet látni »
Erdős
Erdős (1899-ig Lesnicz) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.
Új!!: Tótok és Erdős · Többet látni »
Esterházy Mária
Esterházy Mária (galántai grófnő) (Pozsony, 1638. február 2. – Ungvár, 1684. április 2.).
Új!!: Tótok és Esterházy Mária · Többet látni »
Esztergom vármegye
Esztergom vármegye (latinul: Comitatus Strigoniensis, németül: Graner Gespanschaft, szlovákul: Ostrihomská župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyságban.
Új!!: Tótok és Esztergom vármegye · Többet látni »
Fadd
Fadd nagyközség Tolna vármegye Tolnai járásában.
Új!!: Tótok és Fadd · Többet látni »
Fancsal
Fancsal község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Encsi járásában.
Új!!: Tótok és Fancsal · Többet látni »
Fáj
Fáj, Fáy-kastély A kastély környezete (1860) Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Új!!: Tótok és Fáj · Többet látni »
Gyermekvédelem
A gyermekvédelem a szociális munka szakterülete, olyan köztevékenység, mely a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítésére, veszélyeztetettségének megelőzésére és megszüntetésére, valamint a szülői vagy más hozzátartozói gondoskodásból kikerülő gyermek helyettesítő védelmének biztosítására szolgál.
Új!!: Tótok és Gyermekvédelem · Többet látni »
Gyomaendrőd
A gyomai református templom tornya Gyomaendrőd város Békés vármegyében, a Gyomaendrődi járás székhelye.
Új!!: Tótok és Gyomaendrőd · Többet látni »
I. Boleszláv lengyel király
I. Boleszláv, ismertebb nevén Bátor Boleszláv vagy Nagy Boleszláv, régiesen Boleszló (967 – 1025. június 17.) lengyel uralkodó a Piast-házból. 992. május 25-étől 1025 húsvétjáig fejedelemként, élete utolsó hónapjaiban királyként uralkodott. Országának fennhatóságát kiterjesztette Pomeránia, Lausitz (Luzsica, Lusatia) és egy ideig a cseh fejedelemség területére. Lengyelországot Európa egyik fontos országává tette, létrehozta a német irányítástól független lengyel egyházat.
Új!!: Tótok és I. Boleszláv lengyel király · Többet látni »
Kassahámor
Kassahámor egykori község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.
Új!!: Tótok és Kassahámor · Többet látni »
Lajoskomárom
Lajoskomárom nagyközség Fejér vármegyében, az Enyingi járásban.
Új!!: Tótok és Lajoskomárom · Többet látni »
Magyar Athenas
A Magyar Athenas, Bod Péter összeállításában megjelent irodalmi lexikon, amelyben a szerző 528 író életét és munkásságát ismerteti, s feljegyez továbbá 62 névtelenül megjelent munkát is.
Új!!: Tótok és Magyar Athenas · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Tótok és Magyarok · Többet látni »
Nagymorávia
A két Morávia valószínűbb elhelyezkedése és kiterjedése (pirossal) A Nagymorva Birodalom, egy közép-európai történelmi államalakulat, amely egyes történészek szerint 833 és a 10. század eleje között létezhetett és melynek lakói a mai csehek, morvák és szlovákok ősei voltak.
Új!!: Tótok és Nagymorávia · Többet látni »
Németek
A németek többségükben Közép-Európa területén élő, német nyelven beszélő, többnyire germán eredetű nép.
Új!!: Tótok és Németek · Többet látni »
Rákosszentmihály
Rákosszentmihály egykor önálló nagyközség, ma Budapest városrésze a XVI. kerületben.
Új!!: Tótok és Rákosszentmihály · Többet látni »
Rhédey-palota
A Rhédey-palota műemlék épület Kolozsvár belvárosában, a Jókai (Napoca) utca és a Fő tér sarkán.
Új!!: Tótok és Rhédey-palota · Többet látni »
Rimóc
Rimóc község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Tótok és Rimóc · Többet látni »
Rudabányácska
Rudabányácska (régebben Bányácska, Szépbánya, szlovákul Baňačka) egykor önálló község, 1981 óta Sátoraljaújhelyhez tartozik.
Új!!: Tótok és Rudabányácska · Többet látni »
Savanyú Jóska
Savanyó József (Izsákfa, 1841. szeptember 12. – Tótvázsony, 1907. április 9.) Savanyú vagy Savanyó Jóska néven hírhedtté vált bakonyi betyár.
Új!!: Tótok és Savanyú Jóska · Többet látni »
Sepse
Sepse magyar nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Tótok és Sepse · Többet látni »
Sváb-Törökország
Sváb-Törökország (németül Schwäbische Türkei) a Baranya és Tolna vármegyei német településterület, ahol a 18. században több mint 200 német (sváb) település jött létre.
Új!!: Tótok és Sváb-Törökország · Többet látni »
Szabadság tér (Budapest)
A budapesti Szabadság tér a belvárosban, az V. kerületben, a Lipótvárosban található, a hivatali negyed közepén.
Új!!: Tótok és Szabadság tér (Budapest) · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: Tótok és Szarvas (település) · Többet látni »
Számpor
Számpor Szliács városrésze, 1987-ig önálló község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zólyomi járásban.
Új!!: Tótok és Számpor · Többet látni »
Szímő
A két világháború és a kitelepítés áldozatainak emlékműve Szent Márton szobra a főtéren A régi iskola épülete, ma a Jedlik Ányos emlékszobának, a községi könyvtárnak, és a Csemadok helyi szervezetének otthont adó épület Jedlik Ányos mellszobra Szímő (régebben Szimő, szlovákul Zemné) falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Új!!: Tótok és Szímő · Többet látni »
Szilágyegerbegy
Szilágyegerbegy (románul Tămășești) falu Romániában, a Partiumban, Máramaros megyében.
Új!!: Tótok és Szilágyegerbegy · Többet látni »
Szlovákok
A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.
Új!!: Tótok és Szlovákok · Többet látni »
Szlovenszka krajina
Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.
Új!!: Tótok és Szlovenszka krajina · Többet látni »
Tót
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tótok.
Új!!: Tótok és Tót · Többet látni »
Tót (egyértelműsítő lap)
;Thot.
Új!!: Tótok és Tót (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Tót atyafiak
A Tót atyafiak Mikszáth Kálmán 1881-ben írt novelláskötete.
Új!!: Tótok és Tót atyafiak · Többet látni »
Tóth
A Tóth a harmadik leggyakoribb magyar családnév.
Új!!: Tótok és Tóth · Többet látni »
Tótmegyer
Tótmegyer (szlovákul Palárikovo, korábban Slovenský Meder) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Új!!: Tótok és Tótmegyer · Többet látni »
Tótság
A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.
Új!!: Tótok és Tótság · Többet látni »
Tótsági Esperességi Kerület
A Tótsági Esperességi Kerület vagy Tótsági Esperesség, olykor egyszerűen Tótsági Kerület latinul Districtus Tóthságiensis a mai Vendvidék és Muravidék egy részén a 18.-19. század között fennállt katolikus egyházi közigazgatási terület volt.
Új!!: Tótok és Tótsági Esperességi Kerület · Többet látni »
Tótsági járás
A Tótsági járás a muraszombati járást megelőzően a történelmi Vendvidék területének egyrészén létezett járás.
Új!!: Tótok és Tótsági járás · Többet látni »
Tótszállás
Tótszállás település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tótok és Tótszállás · Többet látni »
Zsámbéki-medence
Pozíció Magyarország térképén A Zsámbéki-medence a Budai-hegység, a Pilis, a Gerecse hegyvonulatai és az Etyeki-dombság lankái között húzódik, Budapest központjától alig 30 kilométerre a Dunazug-hegyvidék területén.
Új!!: Tótok és Zsámbéki-medence · Többet látni »
