Tartalomjegyzék
18 kapcsolatok: A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája, A Hírnök (folyóirat), A Magyar Nép Könyvtára (Minerva Rt.), Borsai Mária, Ex libris Erdélyben, Halálozások 1964-ben, Híres marosvásárhelyiek listája, Jósika Miklós, Könyvgrafika, Magyar Nép (hetilap), Márkos András (szobrász), Művészeti Szalon, Romániai magyar albumok, Romániai magyar ábécéskönyvek, Romániai magyar képzőművészeti szakirodalom, Szopos Sándor, Tóth István (egyértelműsítő lap), Tizenegyek antológiája.
A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája
Ezen a lapon a Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája található családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel.
Megnézni Tóth István (grafikus) és A Házsongárdi temető nevezetes halottainak listája
A Hírnök (folyóirat)
A Hírnök (1903–1942) katolikus családok társadalmi, irodalmi és művészeti folyóirata; kéthetenként, majd havonta jelent meg; P. Trefán Leonárd egy általa 1903-ban alapított római katolikus hitbuzgalmi közlönyből (Szt Ferenc Hírnöke /1903–1921/) alakította át az 1921.
Megnézni Tóth István (grafikus) és A Hírnök (folyóirat)
A Magyar Nép Könyvtára (Minerva Rt.)
A Magyar Nép Könyvtára – a Magyar Nép „olvasóközönségének mulattatására, ismereteinek bővítésére” az előfizetőknek 1923 és 1940 között ingyen megküldött könyvsorozat.
Megnézni Tóth István (grafikus) és A Magyar Nép Könyvtára (Minerva Rt.)
Borsai Mária
Borsai Mária (Bánffyhunyad, 1906. június 6. – Montréal, Kanada, 1990.) magyar meseíró.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Borsai Mária
Ex libris Erdélyben
Az első magyar ex libris Erdélyben az általános vélemény szerint ifj.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Ex libris Erdélyben
Halálozások 1964-ben
Ez a szócikk az 1964-es évben elhunyt nevezetes személyeket sorolja fel.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Halálozások 1964-ben
Híres marosvásárhelyiek listája
Olyan polgárok, akik valamilyen kapcsolatban álltak Marosvásárhellyel és dicsőséget, hírnevet szereztek a városnak.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Híres marosvásárhelyiek listája
Jósika Miklós
Báró branyicskai Jósika Miklós (ejtsd józsika) (Torda, 1794. április 28. – Drezda, 1865. február 27.) író, újságíró, politikus, a magyar romantikus regény megteremtője.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Jósika Miklós
Könyvgrafika
Könyvgrafika a képzőművészet, közelebbről a grafika ama ága, amelynek feladata, hogy a könyvet hangsúlyozottan grafikai látásmódra törekedve változatos eszközökkel, tartalmával egybehangolt esztétikus külsővel közelebb hozza az olvasóközönséghez.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Könyvgrafika
Magyar Nép (hetilap)
Magyar Nép Politikai, gazdasági, szépirodalmi képes hetilap.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Magyar Nép (hetilap)
Márkos András (szobrász)
Márkos András (Kolozsvár, 1919. február 6. – Kolozsvár, 1972. május 18.) erdélyi magyar szobrász.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Márkos András (szobrász)
Művészeti Szalon
Művészeti Szalon – képes havi folyóirat volt Kolozsvárt 1926 és 1932 között.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Művészeti Szalon
Romániai magyar albumok
Album Erdélyben (1918-1980).
Megnézni Tóth István (grafikus) és Romániai magyar albumok
Romániai magyar ábécéskönyvek
Ábécéskönyv Erdélyben (1918-1980) az ábácéskönyv az írás-olvasás megtanításának és elsajátításának legfőbb eszköze, s így a nemzetiség anyanyelvi írásbeliségének és irodalmi műveltségének mindenkori kiindulópontja.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Romániai magyar ábécéskönyvek
Romániai magyar képzőművészeti szakirodalom
Előzmények a 19-20.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Romániai magyar képzőművészeti szakirodalom
Szopos Sándor
Szopos Sándor (Csíkszereda, 1881. szeptember 8. – Kolozsvár, 1954. december 24.) festőművész, grafikus.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Szopos Sándor
Tóth István (egyértelműsítő lap)
;Tóth István.
Megnézni Tóth István (grafikus) és Tóth István (egyértelműsítő lap)
Tizenegyek antológiája
Tizenegyek antológiája – a Trianon után kényszerűen önálló útra lépett erdélyi magyar irodalomban „az erdélyi új magyar nemzedék első öntudatos generációs megmozdulása” (Jancsó Béla); 1923-ban jelent meg Kolozsváron.