Megnyitás a Google TérképenTartalomjegyzék
23 kapcsolatok: Alánia, Amu-darja, Aorszok, Aral-tó, Ászik, Ázsia éghajlata, Üzbegisztán, Éghajlati övezetek, Belső-Ázsia, Félsivatag, Kazahsztán, Kazahsztán földrajza, Kőfúró csík, Mérsékelt öv, Mugaldzsar, Szir-darja, Szovjetunió, Türkmenisztán, Turanizmus, Turán (régió), Turáni mélyföld, Turgaj-kapu, Turkesztán.
Alánia
Alánia az ászi nép középkori királysága volt a Kaukázus északi előterében.
Megnézni Turáni-alföld és Alánia
Amu-darja
Az Amu-darja (az ókorban ógörögül Ὦξος, latinul Oxus, tádzsikul Омударё vagy дарёи Ому, perzsául, üzbégül Amudarjo) Közép-Ázsia két leghosszabb folyója közül az egyik (a másik a vele szinte párhuzamosan folyó Szir-darja).
Megnézni Turáni-alföld és Amu-darja
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Megnézni Turáni-alföld és Aorszok
Aral-tó
Az Aral-tó vízgyűjtő területe Az Aral-tó (kazakul Арал теңізі / Aral tengizi, üzbégül Orol dengizi) Kazahsztán és Üzbegisztán határvidékén, a Kaszpi-tengertől keletre, a Turáni-alföldön elhelyezkedő lefolyástalan sóstó.
Megnézni Turáni-alföld és Aral-tó
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Megnézni Turáni-alföld és Ászik
Ázsia éghajlata
Ázsia éghajlata rendkívül bonyolult, területén minden éghajlati zóna megtalálható.
Megnézni Turáni-alföld és Ázsia éghajlata
Üzbegisztán
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.
Megnézni Turáni-alföld és Üzbegisztán
Éghajlati övezetek
A Földön több éghajlati övezet alakult ki.
Megnézni Turáni-alföld és Éghajlati övezetek
Belső-Ázsia
Belső-Ázsia Ázsia belső, száraz, nomadizmusra alkalmas, történeti-földrajzi-kulturális tényezők alapján lehatárolt területeinek elnevezése.
Megnézni Turáni-alföld és Belső-Ázsia
Félsivatag
A félsivatag átmenet a sivatag és a füves puszta (préri, sztyeppe, szavanna) között.
Megnézni Turáni-alföld és Félsivatag
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Megnézni Turáni-alföld és Kazahsztán
Kazahsztán földrajza
Kazahsztán térképe Kazahsztán Eurázsia közepén, Kelet-Európa és Közép-Ázsia határán terül el.
Megnézni Turáni-alföld és Kazahsztán földrajza
Kőfúró csík
A kőfúró csík vagy törpecsík (Sabanejewia aurata) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának pontyalakúak (Cypriniformes) rendjébe, ezen belül a csíkfélék (Cobitidae) családjába tartozó védett faj.
Megnézni Turáni-alföld és Kőfúró csík
Mérsékelt öv
A mérsékelt öv mindkét félgömbön a 23,5° és a 66,5° szélességi fokok között fekszik.
Megnézni Turáni-alföld és Mérsékelt öv
Mugaldzsar
A Mugaldzsar vagy Mugodzsár (kazak: Мұғалжар, orosz: Мугоджары) a Déli-Urál dombvidékké alacsonyodó déli folytatása Kazahsztán nyugati részén.
Megnézni Turáni-alföld és Mugaldzsar
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Megnézni Turáni-alföld és Szir-darja
Szovjetunió
A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége, röviden Szovjetunió vagy SZSZKSZ (magyaros átírásban: Szojuz Szovjetszkih Szocialisztyicseszkih Reszpublik, röviden Советский Союз vagy СССР, azaz: sz-sz-sz-r), államszocialista berendezkedésű szövetségi állam volt Eurázsiában, mely 1922-től 1991-ig állt fenn.
Megnézni Turáni-alföld és Szovjetunió
Türkmenisztán
Türkmenisztán egy közép-ázsiai ország, amely Afganisztánnal, Iránnal, Kazahsztánnal, Üzbegisztánnal határos, nyugaton pedig a Kaszpi-tenger mossa partját.
Megnézni Turáni-alföld és Türkmenisztán
Turanizmus
Habsburg József Ferenc főherceg, a Magyar Turáni Társaság első fővédnöke A turanizmus, turánizmus vagy az úgynevezett turáni gondolat az úgynevezett turáni népek közös eredetének és mai összetartozásának eszméje.
Megnézni Turáni-alföld és Turanizmus
Turán (régió)
Turán (perzsául: توران) a letelepedett iráni népektől északra, az Oxus (mai nevén az Amu-darja) folyón túl elterülő közép-ázsiai sztyeppék vidékének neve az iráni mitikus és epikus hagyományban.
Megnézni Turáni-alföld és Turán (régió)
Turáni mélyföld
#ÁTIRÁNYÍTÁS Turáni-alföld.
Megnézni Turáni-alföld és Turáni mélyföld
Turgaj-kapu
A Turgaj-kapu vagy más átírásokban Turgay- vagy Torgaj-kapu, Turgaj-völgy (kazahul Торғай қолаты, oroszul Тургайская ложбина) eróziós és tektonikus árok Kazahsztán területén.
Megnézni Turáni-alföld és Turgaj-kapu
Turkesztán
Turkisztán vagy más írással Turkesztán a történelemben Közép-Ázsia régióit jelezte, amelyet északon Szibéria, délen Tibet, India, Afganisztán és Perzsia (Irán); keleten a Góbi-sivatag; nyugaton pedig a Kaszpi-tenger határolt.
Megnézni Turáni-alföld és Turkesztán