Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
177 kapcsolatok: A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája, A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (S–Zs), A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája, A Margit-sziget története, A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem története, Aggházy Károly, Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról, Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola, Arany János (költő), Arányi Miksa, Augusztus 22., Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája, Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája, Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek, Ágoston, Állami Középipartanoda, Örley János, ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Érettségi vizsga, Ballagi Károly, Baross Gábor (politikus), Batthyány Ervin, Bánki Donát Műszaki Főiskola, Báthory Nándorné, Biczó Géza, Bittó-kormány, Brassai Sámuel, Brassói Főreáliskola, Buziásfürdő, Buziásfürdői park, Csabacsűd, Deák-párt, Demetrovics Zsolt, Dobránszky Péter, Doby Jenő, Eötvös József (író), Eötvös Loránd, Egri Érseki Jogakadémia, ELTE Állam- és Jogtudományi Kar, ELTE Bölcsészettudományi Kar, ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet, ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola, Február 6., Fekete Tamás (szobrász), François Guizot, François Mignet, Fröhlich Izidor, Frim Jakab, Géber Ede, Gönczy Pál, ..., Geréb József, Gobbi Henrik, Grimm Vince, Györök Leó, Gyertyánffy István, Hölzel Mór, Hegedűs Károly, Hegedüs Lajos (jogtudós), Herman Ottó, Historizáló építészet Magyarországon, Hock Zoltán, Homonna, Hubay Jenő, Hugonnai Vilma, Illésy Sándor (polgármester), Imre Sándor (nyelvész), Iosif Goldiș, Jónás János, Június 24., Jedlicska Pál, Jurenák Sándor, Kaán János, Kalocsai Érseki Könyvtár, Kandra Jakab, Karánsebes, Katus László, Köpesdy Sándor, Közigazgatás, Keglevich Gábor (főispán), Kemény Gábor (politikus, 1830–1888), Kereszténydemokrácia a Kárpát-medencében, Keszler József, Kiskunfélegyháza, Kiss Károly (vegyészmérnök), Kogutowicz Manó, Kubinyi Lajos, Lónyay Menyhért, Lónyay-kormány, Lechner Károly, Lipp Vilmos, Lippich Elek, Liszt Ferenc, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Lukács Móric, Machik József, Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet, Magyar időszaki lapok a 19. században, Magyar Tudományos Akadémia, Magyarország és Spanyolország kapcsolatai, Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája, Magyarország földművelésügyi minisztereinek listája, Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája, Mátrai Lajos György, Mikó-kert, Miklós Ödön, Molnár Viktor (politikus), Munkács díszpolgárainak listája, Neÿ Ferenc, November 10., Oravicabánya, Országos Közoktatási Tanács, Országos Magyar Iparművészeti Társulat, Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Országos Nőképző Egyesület, Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum, Palóczy Lipót, Pauler Tivadar, Péterffy József, Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849), Pesti Műegylet, Petri Lajos, Petrik Lajos, Prém József, Premontrei kolostor (Zsámbék), Pruzsinszky János, Rosty Albert, Rosty család, Rosty Pál (földrajztudós), Samassa József, Sándor Béla (festőművész), Sárkány József (jogász), Sátoraljaújhely, Schmidt Sándor (mineralógus), Schmitt Jenő Henrik, Simonyi Lajos, Steindl Imre, Sváby Pál, Szalay család (kéméndi), Szalay Imre (muzeológus), Szalay László (jogász, 1813–1864), Szalay-Berzeviczy András, Szalay-Berzeviczy Attila, Szamossy Elek, Szőgyény-Marich László (jogász, 1840–1916), Szeged–Békéscsaba-vasútvonal, Szent István Gimnázium (Kalocsa), Szent Mihály-templom (Kolozsvár), Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentkereszty Stefánia, Szerelmi álmok – Liszt, Szlávy-kormány, Szlovenszka krajina, Tar Csatár, Táborszky Ottó, Történelmi Képcsarnok, Telcs Ede, Terner Adolf, Tetszvényjog, Timon Ákos, Tisza Kálmán, Tisza Kálmán-kormány, Trefort, Trefort Ágost, Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Technikum, Trefort Ágoston-díj, Ugron Gábor (politikus, 1880–1960), Utazás Észak-Amerikában, Varjassy Árpád, Vendvidéki Közművelődési Egyesület, Weber Antal (építész), Wenckheim-kormány, Wohl Janka, Wohl Stefánia, Zala György (szobrász), Zirzen Janka, 1839, 1886. Bővíteni index (127 több) »
A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája
Ezen a lapon a Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája található családi név szerinti betűrendben, születési és halálozási évvel, a sírhely pontos megjelölésével szögletes zárójelben.
Új!!: Trefort Ágoston és A Fiumei Úti Sírkert nevezetes halottainak listája · Többet látni »
A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (S–Zs)
Nincs leírás.
Új!!: Trefort Ágoston és A Magyar Tudományos Akadémia tagjainak listája (S–Zs) · Többet látni »
A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája
A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája az egyes akadémiai tisztségek jellegét és történet mutatja be röviden, valamint a tisztséget betöltő akadémikusok listáját közli kronológiai táblázatban.
Új!!: Trefort Ágoston és A Magyar Tudományos Akadémia tisztségviselőinek listája · Többet látni »
A Margit-sziget története
A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadója A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén.
Új!!: Trefort Ágoston és A Margit-sziget története · Többet látni »
A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem története
MOME főépület A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem története 1880-ban kezdődött.
Új!!: Trefort Ágoston és A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem története · Többet látni »
Aggházy Károly
Aggházy Károly Vince (Pest, 1855. október 30. – Budapest, 1918. október 8.) magyar zeneszerző, zongoraművész, zenepedagógus, a magyar zenetörténet jelentős alakja.
Új!!: Trefort Ágoston és Aggházy Károly · Többet látni »
Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról
A nyelvészetben elfogadott álláspont szerint a magyar nyelv az uráli nyelvcsaládba, azon belül a finnugor nyelvek csoportjába tartozik; a finnugor nyelvrokonságot fogadja el a Magyar Tudományos Akadémia is.
Új!!: Trefort Ágoston és Alternatív elméletek a magyar nyelv rokonságáról · Többet látni »
Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola
A győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola ezen a néven 1978 és 1999 utolsó napja között önállóan működő főiskola volt, míg korábbi neve 1975-78-ig Tanítóképző Főiskola, Győr.
Új!!: Trefort Ágoston és Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola · Többet látni »
Arany János (költő)
Arany János csoportos emlékművea Magyar Nemzeti Múzeum előtt, Strobl Alajos műve Arany János (Nagyszalonta, 1817. március 2. – Budapest, 1882. október 22.) magyar költő, tanár, lapszerkesztő, a Kisfaludy Társaság igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia tagja és főtitkára.
Új!!: Trefort Ágoston és Arany János (költő) · Többet látni »
Arányi Miksa
Arányi Miksa (született: Max Aufricht; Trencsén, 1858. május 13. – Párizs, 1937. október 8.) író, újságíró, tanár, műfordító.
Új!!: Trefort Ágoston és Arányi Miksa · Többet látni »
Augusztus 22.
Névnapok: Menyhért, Mirjam + Agaton, Barakon, Barakony, Bogdána, Boglár, János, Mária, Merse, Mirjána, Szigfrid, Timót, Timótea, Timóteus, Timóteusz, Zakeus, Zombor.
Új!!: Trefort Ágoston és Augusztus 22. · Többet látni »
Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája
1848.
Új!!: Trefort Ágoston és Az 1848–1849-es országgyűlés képviselőinek listája · Többet látni »
Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája
Az országgyűlés meghatározó politikusai Az 1861-es magyarországi országgyűlést (1848-49 után a második) Ferenc József azért hívta össze, hogy az általa kiadott októberi diplomát illetve a februári pátenst a birodalma egészén, így Magyarországon is keresztülvigye.
Új!!: Trefort Ágoston és Az 1861-es magyarországi országgyűlés képviselőinek listája · Többet látni »
Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek
A Magyar Tudományos Akadémia elhunyt tagjai fölött tartott emlékbeszédek a Magyar Tudományos Akadémia sorozata volt.
Új!!: Trefort Ágoston és Az MTA Elhunyt Tagjai Fölött Tartott Emlékbeszédek · Többet látni »
Ágoston
Az Ágoston latin eredetű férfinév.
Új!!: Trefort Ágoston és Ágoston · Többet látni »
Állami Középipartanoda
A budapesti Állami Középipartanoda (később Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola) Trefort Ágoston vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete alapján jött létre, 1879.
Új!!: Trefort Ágoston és Állami Középipartanoda · Többet látni »
Örley János
Őrley János, Örley János Károly Aladár (Pest, Józsefváros, 1864. június 26. – Budapest, 1914. szeptember 14.) vegyészmérnök, királyi iparfelügyelő, Örley László öccse.
Új!!: Trefort Ágoston és Örley János · Többet látni »
ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Kar
Az Óbudai Egyetem (ÓE) Ybl Miklós Építéstudományi Kar (rövidítése: ÓE-YBL) építőmérnök-, építészmérnök- és műszaki-menedzser-képző felsőfokú oktatási intézmény.
Új!!: Trefort Ágoston és ÓE Ybl Miklós Építéstudományi Kar · Többet látni »
Érettségi vizsga
Az érettségi vizsga (röviden érettségi, régiesen matura) a középiskolai tanulmányokat lezáró és a felsőoktatásba bebocsátó vizsga, amely számos ország jogrendszerében szerepel, és sok helyen – így a kétszintű érettségi bevezetése óta a legtöbb képzésben Magyarországon is – a felsőoktatási felvételi eljárásban is helyettesíti a vizsgát.
Új!!: Trefort Ágoston és Érettségi vizsga · Többet látni »
Ballagi Károly
Ballagi Károly született Bloch Károly néven (Buj, 1824. április 24. – Miskolc, 1888. november 21.) királyi tanácsos és tanfelügyelő, Ballagi Mór öccse.
Új!!: Trefort Ágoston és Ballagi Károly · Többet látni »
Baross Gábor (politikus)
Bellusi Baross Gábor, teljes nevén Baross Gábor János Jusztin (Pruzsina, 1848. június 6. – Budapest, 1892. május 9.) magyar politikus, a korszerű magyar kereskedelem és közlekedés megalapítója.
Új!!: Trefort Ágoston és Baross Gábor (politikus) · Többet látni »
Batthyány Ervin
Németújvári gróf Batthyány Ervin Ágoston Károly Ferenc (Bögöte, 1877. október 17. – Stroud, Gloucestershire grófság, Egyesült Királyság, 1945. június 9.) nagybirtokos, iskolaalapító, közíró, lapkiadó, az anarchizmus tanainak hirdetője.
Új!!: Trefort Ágoston és Batthyány Ervin · Többet látni »
Bánki Donát Műszaki Főiskola
A Bánki Donát Műszaki Főiskola a magyar gépészmérnöki főiskolai oktatás egyik legjelentősebb intézménye volt, mely 2000-től a Budapesti Műszaki Főiskola, majd 2010-től az Óbudai Egyetem Bánki Donát Gépész és Biztonságtechnikai Mérnöki Karaként él tovább.
Új!!: Trefort Ágoston és Bánki Donát Műszaki Főiskola · Többet látni »
Báthory Nándorné
Báthory Nándorné, született Száhlender Ida (Nagyvárad, 1864. április 13. – 1932) magyar írónő, több katolikus nőegylet tisztségviselője.
Új!!: Trefort Ágoston és Báthory Nándorné · Többet látni »
Biczó Géza
Kiskéri Biczó Géza, Bitzó (Nagykőrös, 1853. február 20. – Budapest, 1907. november 4.) festőművész, grafikus és rajztanár.
Új!!: Trefort Ágoston és Biczó Géza · Többet látni »
Bittó-kormány
Bittó István (fényképezte: Ellinger Ede) Bittó-kormány a kiegyezés utáni negyedik magyar kormány volt.
Új!!: Trefort Ágoston és Bittó-kormány · Többet látni »
Brassai Sámuel
Szülőháza Torockószentgyörgyön Brassai Sámuel (Torockószentgyörgy, 1797. június 15. vagy 1800. február 13. – Kolozsvár, 1897. június 24.) nyelvész, filozófus, természettudós, az „utolsó erdélyi polihisztor”, az MTA tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Brassai Sámuel · Többet látni »
Brassói Főreáliskola
A Brassói Magyar Királyi Állami Főreáliskola egy nyolcosztályos reálgimnázium volt.
Új!!: Trefort Ágoston és Brassói Főreáliskola · Többet látni »
Buziásfürdő
Buziásfürdő, egyes forrásokban Búziásfürdő, 1905-ig Buziás város Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Trefort Ágoston és Buziásfürdő · Többet látni »
Buziásfürdői park
A buziásfürdői parkot 1815-ben létesítették a város északi részén, hogy a gyógykezelésre érkező látogatóknak kellemes, pihentető környezetet nyújtsanak.
Új!!: Trefort Ágoston és Buziásfürdői park · Többet látni »
Csabacsűd
Csabacsűd nagyközség Békés vármegye Szarvasi járásában.
Új!!: Trefort Ágoston és Csabacsűd · Többet látni »
Deák-párt
Gróf Andrássy Gyula portréja, Benczúr Gyula festménye Deák Ferenc 1861-ben Lovászi és szentmargitai '''Sümeghy Ferenc''' (1819–1869) jogász, zalai földbirtokos, politikus, főszolgabíró, a Deák-párt egyik országgyűlési képviselője. A Deák-párt név alatt az 1865-től (de facto 1867-től) 1875-ig hatalmon lévő politikai csoportosulást, a korábbi Felirati Pártot értjük, amelyet maga a kiegyezés megkötője, Deák Ferenc vezetett.
Új!!: Trefort Ágoston és Deák-párt · Többet látni »
Demetrovics Zsolt
Demetrovics Zsolt (Budapest, 1971. november 14. –) klinikai szakpszichológus, addiktológus, kulturális antropológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja; az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK) dékánja, Pszichológiai Intézetének igazgatója és a Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszék vezetője.
Új!!: Trefort Ágoston és Demetrovics Zsolt · Többet látni »
Dobránszky Péter
Dobránszky Péter (családi néven miszticzai Dobra Péter) (Kótaj, 1845. június 2. – Budapest, 1918. május 24.) bölcseleti és jogi doktor, országgyűlési képviselő, egyetemi tanár, közgazdász.
Új!!: Trefort Ágoston és Dobránszky Péter · Többet látni »
Doby Jenő
Doby Jenő (Kassa, 1834. szeptember 4. – Porto-Ré, 1907. július 1.) grafikus, rézmetsző, rézkarcoló, festőművész, ifj. Doby Jenő, Doby Alice, és Doby Géza, biokémikus apja.
Új!!: Trefort Ágoston és Doby Jenő · Többet látni »
Eötvös József (író)
Báró vásárosnaményi Eötvös József Károly Bertalan Adalbert (Buda, 1813. szeptember 3. – Pest, 1871. február 2.) magyar jogász, író, a Batthyány-kormány, majd az Andrássy-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere, a Magyar Tudományos Akadémia (1866-tól 1871-ig) és a Kisfaludy Társaság első elnöke (1860–1867), Eötvös Ignác politikus fia, Eötvös Loránd fizikus apja.
Új!!: Trefort Ágoston és Eötvös József (író) · Többet látni »
Eötvös Loránd
Báró vásárosnaményi Eötvös Loránd Ágoston (külföldön gyakran: Roland Eötvös) (Buda, 1848. július 27. Eötvös Loránd Ágoston Ignácz Albert József, keresztelője augusztus 5-én a krisztinavárosi plébánián – Budapest, 1919. április 8.) magyar fizikus, feltaláló, politikus, akadémikus, egyetemi tanár, hegymászó.
Új!!: Trefort Ágoston és Eötvös Loránd · Többet látni »
Egri Érseki Jogakadémia
Az Egri Érseki Jogakadémia avagy Magyar Katolikus Jogakadémia egri iskola volt.
Új!!: Trefort Ágoston és Egri Érseki Jogakadémia · Többet látni »
ELTE Állam- és Jogtudományi Kar
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar az egyetem egyik legrégibb kara.
Új!!: Trefort Ágoston és ELTE Állam- és Jogtudományi Kar · Többet látni »
ELTE Bölcsészettudományi Kar
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar (rövidítve: ELTE BTK) az ELTE legrégebbi folyamatosan működő egyetemi kara.
Új!!: Trefort Ágoston és ELTE Bölcsészettudományi Kar · Többet látni »
ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet
Az ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar legnagyobb intézete.
Új!!: Trefort Ágoston és ELTE BTK Angol–Amerikai Intézet · Többet látni »
ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola (röviden: Trefort) gimnázium Budapest VIII. kerületében, a Trefort utcában.
Új!!: Trefort Ágoston és ELTE Trefort Ágoston Gyakorlóiskola · Többet látni »
Február 6.
Névnapok: Dorottya, Dóra + Agmánd, Ajándék, Áldor, Amand, Amanda, Ámor, Annadóra, Ditte, Dolli, Dórabella, Doren, Dorinka, Dorit, Dorka, Dorkás, Dorotea, Doroti, Gara, Júnó, Kalliszta, Kasszandra, Korvin, Manda, Mendi, Menodóra, Réka, Szamanta, Szilvánusz, Tétisz, Ticiána, Titán, Titánia, Titanilla, Titusz.
Új!!: Trefort Ágoston és Február 6. · Többet látni »
Fekete Tamás (szobrász)
Fekete Tamás (Budapest, 1931. július 23. – Budapest, 2007. február 27.) szobrászművész.
Új!!: Trefort Ágoston és Fekete Tamás (szobrász) · Többet látni »
François Guizot
François Pierre Guillaume Guizot (Nîmes, 1787. október 4. – Saint-Ouen-le-Pin, 1874. szeptember 12.) francia politikus, író, történész, I. Lajos Fülöp francia király uralkodása idején miniszterelnök.
Új!!: Trefort Ágoston és François Guizot · Többet látni »
François Mignet
François Auguste Marie Mignet (Aix-en-Provence, 1796. május 8. – Párizs, 1884. március 24.) francia történetíró, a Magyar Tudományos Akadémia kültagja.
Új!!: Trefort Ágoston és François Mignet · Többet látni »
Fröhlich Izidor
Fröhlich Izidor (egyes forrásokban Frőlich) (Pest, 1852. december 23. – Budapest, Terézváros, 1931. január 24.) magyar elméleti fizikus, egyetemi tanár; Fröhlich Róbert (1844–1894) református lelkész, archeológus, akadémikus öccse.
Új!!: Trefort Ágoston és Fröhlich Izidor · Többet látni »
Frim Jakab
Frim Jakab (Körmend, 1852. május 1. – Budapest, Erzsébetváros, 1919. április 23.) tanító, gyógypedagógus.
Új!!: Trefort Ágoston és Frim Jakab · Többet látni »
Géber Ede
Géber Ede (Körmend, 1840. november 19. – Kolozsvár, 1891. október 1.) orvos, bőrgyógyász, egyetemi tanár.
Új!!: Trefort Ágoston és Géber Ede · Többet látni »
Gönczy Pál
Gönczy Pál mellszobra Hajdúszoboszlón Gönczy Pál (Hajdúszoboszló, 1817. december 26. – Karácsond, 1892. január 10.) magyar pedagógus, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselője, az MTA tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Gönczy Pál · Többet látni »
Geréb József
Geréb József, 1881-ig Geiger (Szabadka, 1861. május 1. – Budapest, 1930. június 6.) (1930. június 8.) Az Est, 21.
Új!!: Trefort Ágoston és Geréb József · Többet látni »
Gobbi Henrik
Gobbi Henrik (Enrico Gobbi-Ruggieri, Gobby Henrik Alajos Béla; Pest, Józsefváros, 1841. június 7. – Budapest, Lipótváros, 1920. március 20.) zongoraművész, Gobbi Alajos hegedűpedagógus bátyja.
Új!!: Trefort Ágoston és Gobbi Henrik · Többet látni »
Grimm Vince
Grimm Vince (a külföldi szakirodalomban Vincent Grimm és Vincenz Grimm néven is szerepel) (Bécs, 1801. március 15. − Pest, 1872. január 15.) osztrák születésű magyar litográfus, nyomdaigazgató, sakkozó, sakkfeladványszerző.
Új!!: Trefort Ágoston és Grimm Vince · Többet látni »
Györök Leó
Györök Leó, Györök Leó György, teljes nevén: Györök György Ferenc Leó (Pápa, 1847. április 22. – Budapest, 1899. december 15.) magyar festő, grafikus, író, nyelvtanár, a párizsi kommün magyar résztvevője, a magyar művészettörténet egyik legkalandosabb életű alakja.
Új!!: Trefort Ágoston és Györök Leó · Többet látni »
Gyertyánffy István
Gyertyánffy István (Tibód, Udvarhelyszék 1834. december 25. – Budapest, 1930. augusztus 2.) magyar pedagógus, pedagógiai író, kir.tan.tankerületi főigazgató, a Ferenc József-rend tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Gyertyánffy István · Többet látni »
Hölzel Mór
Hölzel Mór (Moritz Hölzel, Prága, 1841. január 18. – Bártfa, 1902. július 24.) festő, rajzoló, szobrászművész, a bártfai szobrásziskola megalapítója és vezetője.
Új!!: Trefort Ágoston és Hölzel Mór · Többet látni »
Hegedűs Károly
Hegedűs Károly (Szatmár, 1849. május 4. – Budapest, Józsefváros, 1925. február 13.) gépészmérnök, királyi tanácsos, az Állami Középipartanoda igazgatója és a magyar királyi technológiai iparmúzeum főigazgatója Budapesten.
Új!!: Trefort Ágoston és Hegedűs Károly · Többet látni »
Hegedüs Lajos (jogtudós)
Hegedüs Lajos, Candid (Nagyvárad, 1831. október 3. – Rákospalota, 1883. június 13.) jogtudós, jogi író; a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1874).
Új!!: Trefort Ágoston és Hegedüs Lajos (jogtudós) · Többet látni »
Herman Ottó
Herman Ottó (született Herrmann Károly Ottó; Breznóbánya, 1835. június 26. – Budapest, 1914. december 27.) magyar természetkutató, zoológus (ornitológus, ichthiológus, arachnológus), néprajzkutató, régész és politikus.
Új!!: Trefort Ágoston és Herman Ottó · Többet látni »
Historizáló építészet Magyarországon
A budapesti Országház A Központi Statisztikai Hivatal székháza A historizáló építészet Magyarországon az 1860-as évektől az 1900-as évek elejéig meghatározó építészeti irányzatok összefoglaló neve.
Új!!: Trefort Ágoston és Historizáló építészet Magyarországon · Többet látni »
Hock Zoltán
Hock Zoltán (Szentendre, 1962. május 14.) magyar tanár, politikus, országgyűlési képviselő.
Új!!: Trefort Ágoston és Hock Zoltán · Többet látni »
Homonna
A város panorámája Lakótelepen Sídlisko Pod Sokolejom A Szabadság tér A Mindenszentek tiszteletére szentelt plébániatemplom Homonna város Kelet-Szlovákiában.
Új!!: Trefort Ágoston és Homonna · Többet látni »
Hubay Jenő
Szalatnyai Hubay Jenő, bejegyezve Huber Eugenius Rudolphus Joannes.
Új!!: Trefort Ágoston és Hubay Jenő · Többet látni »
Hugonnai Vilma
Gróf szentgyörgyi Hugonnai Vilma (Hugonnai Vilma Jozefa Laura Ilka helyenként másképp: "Hugonnay") (Nagytétény, 1847. szeptember 30. – Budapest, Kőbánya, 1922. március 25.) az első magyar orvosnő.
Új!!: Trefort Ágoston és Hugonnai Vilma · Többet látni »
Illésy Sándor (polgármester)
Illésy Sándor (Pest, 1830. június 21. – Budapest, 1886. március 19.) nagykun-kerületi kapitány és Kisújszállás polgármestere.
Új!!: Trefort Ágoston és Illésy Sándor (polgármester) · Többet látni »
Imre Sándor (nyelvész)
Imre Sándor (Hegyközpályi, 1820. augusztus 6. – Hódmezővásárhely, 1900. december 21.) nyelvész, irodalomtörténész, folklorista.
Új!!: Trefort Ágoston és Imre Sándor (nyelvész) · Többet látni »
Iosif Goldiș
Iosif Goldiș, magyarosan Goldis János, papi nevén Goldis József (Székudvar, Arad megye, 1836. február 25. – Arad, 1902. április 5.) görögkeleti püspök.
Új!!: Trefort Ágoston és Iosif Goldiș · Többet látni »
Jónás János
Jónás János (Kiskunhalas, 1848. november 4. – Eperjes, 1911. január 3.) úttörő pedagógus és kereskedelmi akadémiai igazgató.
Új!!: Trefort Ágoston és Jónás János · Többet látni »
Június 24.
Névnapok: Iván + Bajnok, Beáta, Héra, János, Levéd, Levedi, Levente, Perenna.
Új!!: Trefort Ágoston és Június 24. · Többet látni »
Jedlicska Pál
Jedlicska Pál (Alsólopassó, 1844. január 14. – Esztergom vagy Nagyszombat, 1917. február 26.) római katolikus plébános, kanonok, egyházi író, helytörténész.
Új!!: Trefort Ágoston és Jedlicska Pál · Többet látni »
Jurenák Sándor
Sultzi Jurenák Sándor (Bazin, 1820. október 24. – Törökszentmiklós, 1901. október 19.) földbirtokos, a Ferenc József-rend lovagja, Békés vármegye megyebizottsági tagja, királyi tanácsos, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Gazdasági Egyletének hosszú éveken át volt elnöke.
Új!!: Trefort Ágoston és Jurenák Sándor · Többet látni »
Kaán János
Kaán János (Tolna, 1828. december 12. – Esztergom, 1912. március 22.) igazgató-tanár.
Új!!: Trefort Ágoston és Kaán János · Többet látni »
Kalocsai Érseki Könyvtár
Az érseki palota épületében, pompás barokk környezetben, faragott polcokon, szekrényekben őrzik a főszékesegyházi könyvtárat, mely a Kárpát-medence egyik legnagyobb egyházi könyvtára és egyben Magyarországé is.
Új!!: Trefort Ágoston és Kalocsai Érseki Könyvtár · Többet látni »
Kandra Jakab
Kandra Jakab/Kandra-Kabos Jakab (eredeti neve: Kabos Jakab) (Felsőbánya, 1843. április 29. – Eger, 1905. június 1.) római katolikus pap, történelmi és néprajzi kutató.
Új!!: Trefort Ágoston és Kandra Jakab · Többet látni »
Karánsebes
ortodox templom Római katolikus templom ferences kolostortemplom alapfalai A Megbékülés íve Múzeum, volt gyalogos határőrkaszárnya Karánsebes (románul Caransebeș, németül Karansebesch) megyei jogú város Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Trefort Ágoston és Karánsebes · Többet látni »
Katus László
Katus László (Kalocsa, 1927. július 13. – Budapest, 2015. január 26.) történész.
Új!!: Trefort Ágoston és Katus László · Többet látni »
Köpesdy Sándor
Köpesdy Sándor (Kiskunfélegyháza, 1840. december 10. – Budapest, 1925. március 29.) irodalomtörténész, pedagógus, pedagógiai író, főgimnáziumi igazgató.
Új!!: Trefort Ágoston és Köpesdy Sándor · Többet látni »
Közigazgatás
A közigazgatás azon szervezetek összessége, amelyek közhatalmat gyakorolva, az állam vagy az önkormányzat nevében közfeladatokat látnak el és jogszabályokat hajtanak végre.
Új!!: Trefort Ágoston és Közigazgatás · Többet látni »
Keglevich Gábor (főispán)
Gróf buzini Keglevich Gábor (Pest, 1784. szeptember 19. – Egreskátapuszta, 1854. június 16.) politikus, nagybirtokos, jogász, a Magyar Tudós Társaság igazgatósági tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Keglevich Gábor (főispán) · Többet látni »
Kemény Gábor (politikus, 1830–1888)
Magyargyerőmonostori báró Kemény Gábor (Csombord, 1830. július 9. – Ajnácskő, 1888. október 23.) gazdaságpolitikus, publicista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd tiszteleti tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Kemény Gábor (politikus, 1830–1888) · Többet látni »
Kereszténydemokrácia a Kárpát-medencében
A kereszténydemokrácia a 20. század közepén megjelenő eszmerendszer, amely a második világháború után nyert teret elsősorban Nyugat-Európában, gyökerei pedig az a 19. század derekára nyúlnak vissza.
Új!!: Trefort Ágoston és Kereszténydemokrácia a Kárpát-medencében · Többet látni »
Keszler József
Keszler József (Pásztó, 1846. szeptember 4. – Budapest, Terézváros, 1927. szeptember 18.) újságíró, műkritikus; korának egyik legtekintélyesebb színikritikusa volt.
Új!!: Trefort Ágoston és Keszler József · Többet látni »
Kiskunfélegyháza
Kiskunfélegyháza (németül: Feulegaß, jiddisül: פֿיילעדאַז) város Bács-Kiskun vármegyében a Duna–Tisza közi homokhátság középső részén a Kiskunságban fekszik, a Kiskunfélegyházi járás központja.
Új!!: Trefort Ágoston és Kiskunfélegyháza · Többet látni »
Kiss Károly (vegyészmérnök)
P.
Új!!: Trefort Ágoston és Kiss Károly (vegyészmérnök) · Többet látni »
Kogutowicz Manó
Kogutowicz Manó, eredeti nevén Emanuel Thomas Kogutovicz (Seelowitz, 1851. december 21. – Budapest, 1908. december 22.) térképész, a magyarországi kiadói kartográfia megalapítója.
Új!!: Trefort Ágoston és Kogutowicz Manó · Többet látni »
Kubinyi Lajos
Kubinyi Lajos (Újfehértó, 1821. április 22. – Budapest, 1880. március 12.) nemzetgazdasági író és lapszerkesztő.
Új!!: Trefort Ágoston és Kubinyi Lajos · Többet látni »
Lónyay Menyhért
Dr. nagylónyai és vásárosnaményi gróf Lónyay Menyhért (Nagylónya, 1822. január 6. – Budapest, 1884. november 3.) a Lónyay családból való magyar arisztokrata politikus, publicista, k. u. k. miniszter, előbb magyar pénzügyminiszter az Andrássy-kormányban, majd az Osztrák–Magyar Monarchia közös pénzügyminisztere 1870 és 1871 között, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke 1871-től 1872-es lemondásáig.
Új!!: Trefort Ágoston és Lónyay Menyhért · Többet látni »
Lónyay-kormány
A Lónyay-kormány a kiegyezés utáni második magyar kormány volt 1871.
Új!!: Trefort Ágoston és Lónyay-kormány · Többet látni »
Lechner Károly
A kolozsvári ideg- és elmegyógyintézet főépülete 2020-ban Lechner Károly (Pest, 1850. március 21. – Budapest, 1922. január 19.) magyar orvos, elmegyógyász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1921).
Új!!: Trefort Ágoston és Lechner Károly · Többet látni »
Lipp Vilmos
Lipp Vilmos János (Pest, 1835. december 11. – Keszthely, 1888. január 3.) bölcseleti doktor, régész, csorna-premontrei kanonok és főgimnáziumi igazgató.
Új!!: Trefort Ágoston és Lipp Vilmos · Többet látni »
Lippich Elek
Lippich Elek (ejtsd: lipics) (írói álnevei: Kadocsa Elek, Koronghy Lippich Elek, Koronghy L. Elek) (Kunszentmárton, 1862. április 2. – Merano, 1924. április 11.) költő, művészeti író.
Új!!: Trefort Ágoston és Lippich Elek · Többet látni »
Liszt Ferenc
Liszt Ferenc (világszerte használt német nevén Franz Liszt; Doborján, 1811. október 22. – Bayreuth, 1886. július 31.) magyar zeneszerző, zongoraművész, karmester és zenetanár, a 19. századi romantika egyik legjelentősebb zeneszerzője.
Új!!: Trefort Ágoston és Liszt Ferenc · Többet látni »
Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (röviden: LFZE vagy Zeneakadémia) a magyar zenei felsőoktatás intézménye, mai épülete pedig egyike a legismertebb épületeknek Budapest VI. kerületében, mely egyúttal a hazai hangversenyélet egyik legjelentősebb helyszíne.
Új!!: Trefort Ágoston és Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem · Többet látni »
Lukács Móric
Vizmai Lukács Móric Gergely (Pest, 1812. szeptember 5. – Budapest, 1881. november 5.) publicista, műfordító, politikus, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagja, 1876-től 1879-ig Kisfaludy Társaság 3.
Új!!: Trefort Ágoston és Lukács Móric · Többet látni »
Machik József
Machik József (Pest, 1805. január 27. – Budapest, 1890. augusztus 13.) ügyvéd, műegyetemi tanár.
Új!!: Trefort Ágoston és Machik József · Többet látni »
Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet
Az MEEI logója A Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet, röviden MEEI egy magyar szabványügyi hivatal volt, amely elsősorban a közforgalomba kerülő elektronikai eszközök és berendezések biztonsági működését és hatósági előírásoknak való megfelelését ellenőrizte.
Új!!: Trefort Ágoston és Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet · Többet látni »
Magyar időszaki lapok a 19. században
A 19.
Új!!: Trefort Ágoston és Magyar időszaki lapok a 19. században · Többet látni »
Magyar Tudományos Akadémia
A Magyar Tudományos Akadémia (röviden: MTA) magyarországi tudományos köztestület, amelynek fő feladata a tudomány művelése, a tudomány eredményeinek terjesztése, a magyar tudomány képviselete.
Új!!: Trefort Ágoston és Magyar Tudományos Akadémia · Többet látni »
Magyarország és Spanyolország kapcsolatai
Magyarország és Spanyolország kapcsolatai a középkortól a földrajzi távolság ellenére intenzív korszakokat éltek meg – halványabb periódusok mellett.
Új!!: Trefort Ágoston és Magyarország és Spanyolország kapcsolatai · Többet látni »
Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája
A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium az első magyar felelős kormány (Batthyány-kormány) által életre hívott minisztérium volt, mely a szabadságharc leverését követően megszűnt.
Új!!: Trefort Ágoston és Magyarország földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország földművelésügyi minisztereinek listája
Nincs leírás.
Új!!: Trefort Ágoston és Magyarország földművelésügyi minisztereinek listája · Többet látni »
Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája
Eötvös József báró, a nevelésügyi miniszter).
Új!!: Trefort Ágoston és Magyarország oktatásügyi minisztereinek listája · Többet látni »
Mátrai Lajos György
Mátrai Lajos György, családi néven: Muderlak (Pest, 1850. március 6. – Budapest, Ferencváros, 1906. október 15.) magyar szobrász.
Új!!: Trefort Ágoston és Mátrai Lajos György · Többet látni »
Mikó-kert
Mikó Imre szobra a Mikó-kertben A kolozsvári Mikó-kert gróf Mikó Imre nyaralójának a tizenkét holdas kertje volt, amelyet 1859-ben az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek (EME) adományozott.
Új!!: Trefort Ágoston és Mikó-kert · Többet látni »
Miklós Ödön
Miklósvári Miklós Ödön (Finke, 1857. december 14. – Passau, 1923. május 29.) magyar mérnök, politikus, 1892 és 1906 között szabadelvű párti országgyűlési képviselő, 1893-tól 1895-ig földművelésügyi államtitkár, 1906-tól főrendiházi tag.
Új!!: Trefort Ágoston és Miklós Ödön · Többet látni »
Molnár Viktor (politikus)
Kaposi Molnár Viktor (Brassó, 1859. augusztus 9. – Budapest, 1918. április 27.) művelődéspolitikus, miniszteri tanácsos, közoktatási államtitkár.
Új!!: Trefort Ágoston és Molnár Viktor (politikus) · Többet látni »
Munkács díszpolgárainak listája
Ez a lap Munkács díszpolgárainak listáját tartalmazza.
Új!!: Trefort Ágoston és Munkács díszpolgárainak listája · Többet látni »
Neÿ Ferenc
Pilisi Neÿ Ferenc (Pest, 1814. május 26. – Budapest, 1889. szeptember 11.) hírlapíró, színműíró, a pesti belvárosi reáliskola igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Neÿ Ferenc · Többet látni »
November 10.
Névnapok: Réka + András, André, Ariel, Ariéla, Ariella, Arietta, Delinke, Floransz, Florencia, Florentina, Jusztusz, Mátka, Meluzina, Nimfa, Rusztem, Tünde, Virgínia.
Új!!: Trefort Ágoston és November 10. · Többet látni »
Oravicabánya
A színház A volt polgári iskola, ma a Ion Dragalina Líceum központi épülete (1873) A városháza Római katolikus templom Vasútállomás Fekete Macska-ház Volt katonaiskola Poliklinika Knoblauch-patika Oravicabánya (Oravica, románul Oravița, németül Orawitz vagy Orawitza) város Romániában, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Trefort Ágoston és Oravicabánya · Többet látni »
Országos Közoktatási Tanács
Országos Közoktatási Tanács (Országos közoktatási tanács; OKT) – a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium (VKM) melletti testület.
Új!!: Trefort Ágoston és Országos Közoktatási Tanács · Többet látni »
Országos Magyar Iparművészeti Társulat
Trefort Ágoston vallás- és közoktatási miniszter, a társulat első elnöke Az Országos Magyar Iparművészeti Társulat (OMIT) 1885-ös megalapításakor azt a célt tűzte maga elé, hogy modern magyar iparművészet fellendítésén munkálkodjon: mind az önálló nemzeti karakter kialakításán, mind pedig a technikai színvonal emelésén.
Új!!: Trefort Ágoston és Országos Magyar Iparművészeti Társulat · Többet látni »
Országos Magyar Képzőművészeti Társulat
Az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat 1861-ben alakult meg, és 1948-ig működött.
Új!!: Trefort Ágoston és Országos Magyar Képzőművészeti Társulat · Többet látni »
Országos Nőképző Egyesület
Veres Pálné szobra Budapesten Az Országos Nőképző Egyesület a hazai nőnevelés ügyét előmozdító egyesület volt.
Új!!: Trefort Ágoston és Országos Nőképző Egyesület · Többet látni »
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum
Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum egy 1877-es alapítású budapesti múzeum.
Új!!: Trefort Ágoston és Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum · Többet látni »
Palóczy Lipót
Palóczy Lipót (Pest, 1849. szeptember 1. – Budapest, 1921. március 7.) főreáliskolai tanár, költő.
Új!!: Trefort Ágoston és Palóczy Lipót · Többet látni »
Pauler Tivadar
Pauler Tivadar (Buda, 1816. április 9. – Budapest, 1886. április 30.) magyar jogász, egyetemi tanár, miniszter, az MTA tagja, a Magyar Jogász Egylet első elnöke.
Új!!: Trefort Ágoston és Pauler Tivadar · Többet látni »
Péterffy József
Jagócsi Péterffy József (Baja, Bács vármegye, 1827. december 28. – Budapest, 1888. január 20.) magyar mezőgazdász, szakíró, újságíró, királyi miniszteri biztos.
Új!!: Trefort Ágoston és Péterffy József · Többet látni »
Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849)
A Pesti Hírlap (eredeti helyesírással Pesti Hirlap) a reformkortól, 1841-től jelent meg a szabadságharc bukásáig, 1849-ig.
Új!!: Trefort Ágoston és Pesti Hírlap (napilap, 1841–1849) · Többet látni »
Pesti Műegylet
A Pesti Műegylet (Műegylet) 25 éven át Magyarország első és sokáig egyetlen képzőművészeti szakintézménye volt Pest-Budán.
Új!!: Trefort Ágoston és Pesti Műegylet · Többet látni »
Petri Lajos
Petri Lajos, 1928-ig Pick (Szeged, 1884. június 10. – Budapest, 1963. augusztus 26.) szobrászművész, Balázs Béla gyermekkori jóbarátja, édesapja Pick Márk.
Új!!: Trefort Ágoston és Petri Lajos · Többet látni »
Petrik Lajos
Petrik Lajos (Sopron, 1851. december 5. – Budapest, 1932. június 7.) vegyész, keramikus, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola tanára, majd később igazgatója.
Új!!: Trefort Ágoston és Petrik Lajos · Többet látni »
Prém József
Prém József (Pest, 1850. március 7. – Budapest, 1910. október 12.) filozófiai doktor, főreáliskolai tanár, író, műfordító.
Új!!: Trefort Ágoston és Prém József · Többet látni »
Premontrei kolostor (Zsámbék)
A premontrei kolostor és templom romjai a Pest vármegye Budakeszi járásában található Zsámbék közigazgatási területén állnak, meghatározó látványosságai a városnak.
Új!!: Trefort Ágoston és Premontrei kolostor (Zsámbék) · Többet látni »
Pruzsinszky János
Pruzsinai és magyarfalvi Pruzsinszky János (Sopron, 1862. március 25. – Koromla, 1946. május 11.) filozófiai doktor, állami főgimnáziumi rendes tanár, a Magyar Tanárképző Gyakorló Főgimnázium igazgatója, tankerületi főigazgató.
Új!!: Trefort Ágoston és Pruzsinszky János · Többet látni »
Rosty Albert
Barkóczi Rosty Albert Ferenc János (Sopron, 1779. december 10. – Pest, 1847. november 4.) Békés vármegye alispánja, főjegyzője, táblabíró, földbirtokos.
Új!!: Trefort Ágoston és Rosty Albert · Többet látni »
Rosty család
A barkóci '''Rosty''' család címere. 1632. október 31. A barkóci Rosty család nagy múltra visszatekintő Vas, Békés, Pest és Zala vármegyei nemesi család.
Új!!: Trefort Ágoston és Rosty család · Többet látni »
Rosty Pál (földrajztudós)
Rosti Pál (Paul de Rosti) (született Barkóczi Rosty Pál István Ferenc de Paula) (Pest, 1830. november 29. – Dunapentele, 1874. december 7.) magyar földrajztudós, néprajztudós, fotográfus, az MTA levelező tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Rosty Pál (földrajztudós) · Többet látni »
Samassa József
Samassa József egyházjogi doktor, szepesi püspök, egri érsek, bíboros, egyházi író, az MTA tagja (igazgató 1906).
Új!!: Trefort Ágoston és Samassa József · Többet látni »
Sándor Béla (festőművész)
Sándor Béla (Győr, 1872 – Budapest, 1949) magyar festőművész és tanár.
Új!!: Trefort Ágoston és Sándor Béla (festőművész) · Többet látni »
Sárkány József (jogász)
Bács-Kiskun vármegye, Kiskőrös, Sárkány József utca Ilencfalvi Sárkány József (Dunaegyháza, 1828. február 27. – Budapest, 1903. december 6.) a budapesti királyi ítélőtábla alelnöke, honvéd őrnagy.
Új!!: Trefort Ágoston és Sárkány József (jogász) · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Trefort Ágoston és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Schmidt Sándor (mineralógus)
Schmidt Sándor (Szeged, 1855. január 29. – Budapest, 1904. május 16.) mineralógus, műegyetemi tanár, dékán, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja (1891).
Új!!: Trefort Ágoston és Schmidt Sándor (mineralógus) · Többet látni »
Schmitt Jenő Henrik
Schmitt Jenő Henrik (Znaim, 1851. november 5. – Schmargendorf, 1916. szeptember 14.) gnosztikus filozófus, anarchista.
Új!!: Trefort Ágoston és Schmitt Jenő Henrik · Többet látni »
Simonyi Lajos
Báró barbácsi és vitézvári Simonyi Lajos (Tarnopol, 1824. április 13. – Budapest, 1894. december 12.) politikus, földmívelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter.
Új!!: Trefort Ágoston és Simonyi Lajos · Többet látni »
Steindl Imre
''Steindl Imre portrészobra a pécsi Zsolnay Múzeumban. Strobl Alajos alkotása (1899)'' Dóm téren Steindl Imre (teljes nevén: Steindl Imre Ferenc Károly, németül néhol Emerich Steindl vagy Emmerich Steindl), (Pest, 1839. október 29. – Budapest, 1902. augusztus 31.) magyar építész, a magyar Országház tervezője, műegyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Új!!: Trefort Ágoston és Steindl Imre · Többet látni »
Sváby Pál
Sváby Pál (Szentandrás, 1837. január 19. – Réte, 1899. január 5.) filológus és reáliskolai igazgató.
Új!!: Trefort Ágoston és Sváby Pál · Többet látni »
Szalay család (kéméndi)
A báró és nemes kéméndi Szalay család, egy nemesi származású család, amely 1815.
Új!!: Trefort Ágoston és Szalay család (kéméndi) · Többet látni »
Szalay Imre (muzeológus)
Báró kéméndi Szalay Imre (Bécs, 1846. november 8. – Gainfarn, Ausztria, 1917. július 24.) miniszteri tanácsos, a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója, iparművészeti író.
Új!!: Trefort Ágoston és Szalay Imre (muzeológus) · Többet látni »
Szalay László (jogász, 1813–1864)
Kéméndi Szalay László (Buda, 1813. április 18. – Salzburg, 1864. július 17.) magyar történetíró, jogász, liberális politikus és publicista, az MTA tagja és főtitkára (1861), a modern magyar történettudomány egyik megalapozója.
Új!!: Trefort Ágoston és Szalay László (jogász, 1813–1864) · Többet látni »
Szalay-Berzeviczy András
Szalay-Berzeviczy András, (Constantine, Algéria, 1975. február 8. –) cégvezető, a TranzPress Kft.
Új!!: Trefort Ágoston és Szalay-Berzeviczy András · Többet látni »
Szalay-Berzeviczy Attila
Szalay-Berzeviczy Attila (Tatabánya, 1972. május 6. –) magyar egyetemi szakközgazdász és fotóművész, a Raiffeisen Bank International AG (Bécs) ügyvezető igazgatója.
Új!!: Trefort Ágoston és Szalay-Berzeviczy Attila · Többet látni »
Szamossy Elek
Szamossy Elek (Déva, 1826. június 28. – Budapest, 1888. április 21.) festőművész, litográfus, hivatalnok, tanár, Szamossy László festőművész apja.
Új!!: Trefort Ágoston és Szamossy Elek · Többet látni »
Szőgyény-Marich László (jogász, 1840–1916)
Ifj.
Új!!: Trefort Ágoston és Szőgyény-Marich László (jogász, 1840–1916) · Többet látni »
Szeged–Békéscsaba-vasútvonal
| A 135-ös számú Szeged–Békéscsaba vasútvonal egy 97 kilométer hosszú, – a Szeged-Rókus és Baktó, valamint a Sártó és Kopáncs közötti szakaszok kivételével – egyvágányú, nem villamosított vasúti fővonal a Dél-Alföldön.
Új!!: Trefort Ágoston és Szeged–Békéscsaba-vasútvonal · Többet látni »
Szent István Gimnázium (Kalocsa)
A Szent István Gimnázium négyosztályos középiskola Kalocsa belvárosában.
Új!!: Trefort Ágoston és Szent István Gimnázium (Kalocsa) · Többet látni »
Szent Mihály-templom (Kolozsvár)
A kolozsvári Szent Mihály-templom Erdély legkorábbi csarnoktemploma és második legnagyobb alapterületű temploma (a brassói Fekete templom után), amely Kolozsvár főterén, a hajdani nagypiacon áll.
Új!!: Trefort Ágoston és Szent Mihály-templom (Kolozsvár) · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Trefort Ágoston és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szentkereszty Stefánia
Báró zágoni Szentkereszty Stefánia Klára Mária (Kolozsvár, 1842. február 5. - Budapest, 1906. május 26.) festő, intézményalapító, alapítványi hölgy, a közjó érdekében kifejtett munkássága révén a székelyek nagyasszonya címet érdemelte ki.
Új!!: Trefort Ágoston és Szentkereszty Stefánia · Többet látni »
Szerelmi álmok – Liszt
A Szerelmi álmok – Liszt (1970) szovjet–magyar film.
Új!!: Trefort Ágoston és Szerelmi álmok – Liszt · Többet látni »
Szlávy-kormány
A Szlávy-kormány 1872.
Új!!: Trefort Ágoston és Szlávy-kormány · Többet látni »
Szlovenszka krajina
Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.
Új!!: Trefort Ágoston és Szlovenszka krajina · Többet látni »
Tar Csatár
Tar Csatár (Nagyvárad, 1836. szeptember 8. – Kaposvár, 1883. március 15.) Kaposvár kulturális életének egyik fontos alakja, az első kaposvári óvoda első vezetője volt, korábban színészkedéssel, színművek írásával és fordításával is foglalkozott.
Új!!: Trefort Ágoston és Tar Csatár · Többet látni »
Táborszky Ottó
Táborszky Ottó (Táborsky Ottó, Pöltschach, Ausztria, 1852. július 26. – Budapest, 1902. április 6.) múzeumigazgató, gépészmérnök.
Új!!: Trefort Ágoston és Táborszky Ottó · Többet látni »
Történelmi Képcsarnok
A Történelmi Képcsarnok a Magyar Nemzeti Múzeum egyik gyűjteményi egysége.
Új!!: Trefort Ágoston és Történelmi Képcsarnok · Többet látni »
Telcs Ede
Telcs Ede (eredetileg Teltsch, néhol helytelenül Telsch), (Baja, 1872. május 12. – Budapest, 1948. július 18.) magyar szobrász – éremművész.
Új!!: Trefort Ágoston és Telcs Ede · Többet látni »
Terner Adolf
Újfalusi Terner Adolf (Buda, 1835. május 3. – Pozsony, 1918. február 13.) bölcseleti és filozófiai doktor, geográfus, egyetemi tanár.
Új!!: Trefort Ágoston és Terner Adolf · Többet látni »
Tetszvényjog
A tetszvényjog (latinul az államnak az a joga, hogy a pápai rendeletek kihirdetését és végrehajtását előzetes állami (uralkodói, kormányhatósági) jóváhagyástól (placet) teheti függővé. Magyarországon a királyi tetszvényjogot (placetum regium) Zsigmond király a javadalmi ügyeket tárgyaló pápai iratokra nézve rendelte el, II. József pedig 1781-ben megújította. Utoljára az 1870. augusztus 9-én kelt miniszteri rendelet mondta ki, hogy a magyar király a tetszvényjoggal élni fog; ez ellen Simor János hercegprímás a püspöki kar nevében tiltakozott. Az egyházi törvénykönyv) is tiltja a fejedelmi placetum alkalmazását és azt egyházi delictumnak minősíti.
Új!!: Trefort Ágoston és Tetszvényjog · Többet látni »
Timon Ákos
Schmerhoffi Timon Ákos (Eger, 1850. augusztus 27. – Budapest, 1925. április 7.) magyar jogász, jogtörténész, egyetemi tanár.
Új!!: Trefort Ágoston és Timon Ákos · Többet látni »
Tisza Kálmán
Borosjenői Tisza Kálmán (Nagyvárad, 1830. december 16. – Budapest, 1902. március 23.), a Tisza családból való magyar nagybirtokos, politikus, a Képviselőház alelnöke, előbb magyar belügyminiszter a Wenckheim-kormányban, majd a Magyar Királyság miniszterelnöke (ideiglenesen felváltva belügyminiszter, pénzügyminiszter és a király személye körüli miniszter is) 1875-től 1890-ig.
Új!!: Trefort Ágoston és Tisza Kálmán · Többet látni »
Tisza Kálmán-kormány
Tisza Kálmán 1900 körül A Tisza Kálmán-kormány Magyarország kiegyezés utáni hatodik kormánya volt, ami azóta is a leghosszabb ideig volt hatalmon 1875 ősze és 1890 tavasza között, azaz közel tizennégy és fél évig.
Új!!: Trefort Ágoston és Tisza Kálmán-kormány · Többet látni »
Trefort
#ÁTIRÁNYÍTÁS Trefort Ágoston.
Új!!: Trefort Ágoston és Trefort · Többet látni »
Trefort Ágost
#ÁTIRÁNYÍTÁS Trefort Ágoston.
Új!!: Trefort Ágoston és Trefort Ágost · Többet látni »
Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Technikum
Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Technikum, vagy korábbi nevén BMSZC Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Szakgimnázium, megszokott rövidített nevén: Trefort SZAKI (1990 előtti nevén: Latinca Sándor Gép- és Villamosipari Szakközépiskola) egy budapesti műszaki technikum.
Új!!: Trefort Ágoston és Trefort Ágoston Két Tanítási Nyelvű Technikum · Többet látni »
Trefort Ágoston-díj
MTA tagja, később igazgatója A Trefort Ágoston-díj azoknak az állami és egyházi fenntartású intézményben dolgozóknak adományozható, akik az oktatás érdekében hosszabb időn át kiemelkedő munkát végeznek.
Új!!: Trefort Ágoston és Trefort Ágoston-díj · Többet látni »
Ugron Gábor (politikus, 1880–1960)
Ábránfalvi ifj.
Új!!: Trefort Ágoston és Ugron Gábor (politikus, 1880–1960) · Többet látni »
Utazás Észak-Amerikában
Az Utazás Észak-Amerikában Bölöni Farkas Sándor 1834-ben megjelent útirajza.
Új!!: Trefort Ágoston és Utazás Észak-Amerikában · Többet látni »
Varjassy Árpád
Csejthei Varjassy Árpád (Arad, 1854. március 31. – Arad, 1915. december 29.) Arad megyei királyi tanfelügyelő, középiskolai tanár és a temesvári nyilvános ipariskola igazgatója.
Új!!: Trefort Ágoston és Varjassy Árpád · Többet látni »
Vendvidéki Közművelődési Egyesület
A Vendvidéki Közművelődési Egyesület vagy Vendvidéki Magyar Közművelődési Egyesület magyarosítás céljából a történeti Vendvidéken létrehozott kulturális szerveződés, amelynek célja a magyarországi szlovénekbe (vendekbe) a magyar (hungarus) beoltása, a magyar nyelv elterjesztése és ezzel a lakosság beolvasztása a magyarokba.
Új!!: Trefort Ágoston és Vendvidéki Közművelődési Egyesület · Többet látni »
Weber Antal (építész)
Weber Antal (Pest, 1823. október 9. – Budapest, 1889. augusztus 4.) magyar műépítész, a 19.
Új!!: Trefort Ágoston és Weber Antal (építész) · Többet látni »
Wenckheim-kormány
Wenckheim Béla A Wenckheim-kormány a kiegyezés utáni ötödik kormány volt Wenckheim Béla vezetésével 1875.
Új!!: Trefort Ágoston és Wenckheim-kormány · Többet látni »
Wohl Janka
Wohl Janka, Wohl Ida (Pest, 1846. szeptember 1. – Budapest, 1901. május 23.) az első magyar zsidó származású írónő.
Új!!: Trefort Ágoston és Wohl Janka · Többet látni »
Wohl Stefánia
Wohl Stefánia (Pest, 1846. március 24. – Budapest, 1889. október 14.) írónő, Wohl Janka húga.
Új!!: Trefort Ágoston és Wohl Stefánia · Többet látni »
Zala György (szobrász)
Zala György, születési nevén Mayer György (Alsólendva, Zala vármegye, 1858. április 16. – Budapest, Józsefváros, 1937. július 31.) magyar szobrászművész, az előző századforduló hivatalos művészetének jelentős képviselője, a neobarokk emlékműszobrászat legjelentősebb mestere.
Új!!: Trefort Ágoston és Zala György (szobrász) · Többet látni »
Zirzen Janka
Zirzen Janka (keresztelés: Jászberény, 1824. május 23. – Budapest, 1904. december 28.) magyar pedagógus, a magyar nőnevelés egyik kiemelkedő alakja.
Új!!: Trefort Ágoston és Zirzen Janka · Többet látni »
1839
Nincs leírás.
Új!!: Trefort Ágoston és 1839 · Többet látni »
1886
Nincs leírás.
Új!!: Trefort Ágoston és 1886 · Többet látni »
