Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
131 kapcsolatok: Afrikanizált méh, Almásy György, Anatolij Nyikolajevics Bukrejev, Aorszok, Apolló-lepke, Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései, Ászik, Ázsia, Ázsia történelme, Ázsia UNESCO globális geoparkjai, Ürümcsi, Üzbegisztán, Üzbegisztán világörökségi helyszínei, Észak-Ázsia, Balkas-tó, Bíborkirályka, Biskek, Boszten-tó, Call of Duty: Modern Warfare 2, Csagatáj Kánság, Csatkal-hegység, Csóka (madár), Csuvasok, Dzsungária, Erőss Zsolt, Eurázsiai-hegységrendszer, Eurázsiai-lemez, Fehérfarkú rubinbegy, Fenyőrigó, Fergana, Fergana-hegység, Ferganai-medence, Gatyáskuvik, Góbi, Gʻazalkent, Gleccser, Győzelem-csúcs, Hópárduc (hegymászás), Heftaliták, Hegyi fehérlepke, Hegység, Hermelin, Himalájai füzike, Himalájai királyfogoly, Hotel a Halott Alpinistához, Hszüan-cang, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület, Hunok, I. e. 165, Ibolyaszín boglárka, ..., Ili (folyó), Iszik-köl (tó), Iusztinianoszi pestisjárvány, Jarkand-gímszarvas, Jenyiszeji kirgizek, Kajdu (folyó), Kapsagáji-víztározó, Karatau-hegység, Karluk Törzsszövetség, Karvalybagoly, Kaszpi tigris, Kaukázusi füzike, Kazahsztán, Kazahsztán földrajza, Kazahsztán világörökségi helyszínei, Kékbegy, Kína, Kína földrajza, Kína világörökségi helyszínei, Kínai–hsziungnu háborúk, Közép-Ázsia, Közönséges szemeslepke, Közönséges tűzlepke, Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság, Kirgizek, Kirgizisztán, Kirgizisztán világörökségi helyszínei, Koncse-darja, Kunlun, Kusánok, Lanius borealis, Láng Sándor, Manasz (eposz), Mongol hadjárat Hvárezm ellen, Nagy Sándor (hegymászó), Nyikolaj Alekszejevics Szevercov, Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij, Orogén fázisok listája, Oroszország földrajza, Pamír, Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij, Prinz Gyula, Protoceratops, R1a-SUR51, Recés tarkalepke, Selyemút, Sivatagi nyúl, Syngrapha devergens, Szakák, Szibériai őz, Szibériai jegenyefenyő, Szir-darja, Szulajman-hegy, Takla-Makán, Talasz Alatau, Tarim-medence, Taskömür, Taskent, Tianshan, Tibet, Tibeti nyelv, Tien-San, Tien-San vapiti, Tien-San-i karvalybagoly, Tiensan, Tiensan-hegység, Tulipán, Turáni-alföld, Turfani-medence, Turkesztáni vadkutya, Turpan, Uhu, Ujgur Kaganátus, Vapiti, Varga Csaba (hegymászó), Vándorsólyom, Vuszunok, Zsetiszu, 2004 új világörökségi helyszínei, 2013 új világörökségi helyszínei, 2016 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (81 több) »
Afrikanizált méh
Az afrikanizált méh az egyik leghírhedtebb hibrid rovar, ma már önálló fajta.
Új!!: Tien-san és Afrikanizált méh · Többet látni »
Almásy György
Zsadányi és törökszentmiklósi Almásy György (Felsőlendva, 1867. augusztus 11. – Graz, 1933. szeptember 23.) magyar utazó, Ázsia-kutató, állattani és néprajzi gyűjtő.
Új!!: Tien-san és Almásy György · Többet látni »
Anatolij Nyikolajevics Bukrejev
Anatolij Nyikolajevics Bukrejev (Korkino, Cseljabinszki terület, 1958. január 16. – Annapurna, Nepál, 1997. december 25.) orosz nemzetiségű kazak hegymászó, aki a világ tizennégy 8000 méter feletti hegycsúcsából hetet megmászott oxigénpalack nélkül.
Új!!: Tien-san és Anatolij Nyikolajevics Bukrejev · Többet látni »
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Új!!: Tien-san és Aorszok · Többet látni »
Apolló-lepke
Az Apolló-lepke (Parnassius apollo) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a pillangófélék (Papilionidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Apolló-lepke · Többet látni »
Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései
Az ókori kínaiak útjaikon akkor jutottak el a dél-ázsiai és közép-ázsiai országokba, amikor ott már magas kultúrájú államok létesültek, ezért azt nem mondhatjuk, hogy Indiát, Iránt, Mezopotámiát a Távol-Keletről a kínaiak fedezték fel, csupán azt, hogy saját kultúrájuk szemszögéből nézve megismerték ezeket a területeket.
Új!!: Tien-san és Az ókori kínaiak földrajzi felfedezései · Többet látni »
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Tien-san és Ászik · Többet látni »
Ázsia
Ázsia a legnagyobb és legnépesebb kontinens.
Új!!: Tien-san és Ázsia · Többet látni »
Ázsia történelme
Térkép Ázsiáról az 1890-es évekből Nagy Sándor birodalma Kőrösi Csoma Sándor arcképe Ázsia kontinens történelme évezredekre tekint vissza.
Új!!: Tien-san és Ázsia történelme · Többet látni »
Ázsia UNESCO globális geoparkjai
Ázsia földtani örökségének nemzetközi szintű elismertetésében kiemelkedő szerep jut a kontinens geoparkjainak.
Új!!: Tien-san és Ázsia UNESCO globális geoparkjai · Többet látni »
Ürümcsi
Ürümcsi (mongol eredetű szó jelentése csodás legelő; kínaiul: 乌鲁木齐, pinjin: Wūlǔmùqí, magyaros: Vulumucsi; ujgur nyelven: ئۈرۈمچى) hárommillió lakosú város és adminisztrációs központ Kínában.
Új!!: Tien-san és Ürümcsi · Többet látni »
Üzbegisztán
Üzbegisztán független állam Közép-Ázsiában.
Új!!: Tien-san és Üzbegisztán · Többet látni »
Üzbegisztán világörökségi helyszínei
Üzbegisztán területéről eddig hét helyszín került fel a világörökségi listára, harmincegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Tien-san és Üzbegisztán világörökségi helyszínei · Többet látni »
Észak-Ázsia
Délkelet-Ázsia Egyes szakirodalmak Észak-Ázsiának nevezik Ázsia egyik régióját, amely Oroszország ázsiai területét foglalja magába.
Új!!: Tien-san és Észak-Ázsia · Többet látni »
Balkas-tó
A Balkas-tó nagy részben sósvizű, lefolyástalan tó Kazahsztán délkeleti részében, Közép-Ázsia legnagyobb tava.
Új!!: Tien-san és Balkas-tó · Többet látni »
Bíborkirályka
A bíborkirályka (Leptopoecile sophiae) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül az őszapófélék (Aegithalidae) családjába és a Leptocile nembe tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Bíborkirályka · Többet látni »
Biskek
Biskek (Бишкек, بىشكهك) Kirgizisztán fővárosa.
Új!!: Tien-san és Biskek · Többet látni »
Boszten-tó
A Boszten-tó a Tien-san délkeleti peremén, Korla várostól 57 km-re Hszincsiangban található.
Új!!: Tien-san és Boszten-tó · Többet látni »
Call of Duty: Modern Warfare 2
A Call of Duty: Modern Warfare 2 egy first-person shooter videójáték, melyet az Infinity Ward fejlesztett és az Activision adott ki Xbox 360, PlayStation 3 és Microsoft Windows platformokra.
Új!!: Tien-san és Call of Duty: Modern Warfare 2 · Többet látni »
Csagatáj Kánság
A Csagatáj Kánság (mongolul Цагаадайн Хаант Улс) mongol vezetésű állam volt Közép-Ázsiában és Nyugat-Mongóliában.
Új!!: Tien-san és Csagatáj Kánság · Többet látni »
Csatkal-hegység
A Csatkal-hegység egy hegyvonulat Üzbegisztán és Kirgizisztán területén.
Új!!: Tien-san és Csatkal-hegység · Többet látni »
Csóka (madár)
A csóka (Coloeus monedula) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a varjúfélék (Corvidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Csóka (madár) · Többet látni »
Csuvasok
Csuvas diaszpóra az oroszországi Volgai Körzetben A csuvasok (csuvas nyelven: чăвашсем, oroszul: чуваши) türk származású népcsoport, akik a mai Oroszország területén a Volgától Szibériáig húzódó területen élnek.
Új!!: Tien-san és Csuvasok · Többet látni »
Dzsungária
Dzsungária (kínai írásjegyekkell: 準噶爾, pinjin átírással: Zhǔngáěr; ujgurul: Җуңғар ойманлиғи / جۇڭغار ئويمانلىغى) földrajzi régió Belső-Ázsiában, amelynek nagy része a kínai Hszincsiang északi felének felel meg, de átnyúlik Kazahsztánba és Mongóliába is.
Új!!: Tien-san és Dzsungária · Többet látni »
Erőss Zsolt
Erőss Zsolt (Csíkszereda, 1968. március 7. – Kancsendzönga, 2013. május 21. körül) erdélyi születésű székely hegymászó, aki 2002.
Új!!: Tien-san és Erőss Zsolt · Többet látni »
Eurázsiai-hegységrendszer
Az Eurázsiai-hegységrendszer elhelyezkedése Európában Az Eurázsiai-hegységrendszer a Föld legnagyobb hegységrendszere.
Új!!: Tien-san és Eurázsiai-hegységrendszer · Többet látni »
Eurázsiai-lemez
Az Eurázsiai-lemez kiterjedése és a szomszédos lemezek Az Eurázsiai-lemez egy nagyméretű avagy elsődleges tektonikus lemez, amely magában foglalja az úgynevezett Eurázsia kontinens legnagyobb részét (amely a hagyományos kontinens felosztás szerint Európa és Ázsia), azonban ez alól kivétel az Indiai szubkontinens, az Arab-félsziget, Északkelet-Szibéria.
Új!!: Tien-san és Eurázsiai-lemez · Többet látni »
Fehérfarkú rubinbegy
A fehérfarkú rubinbegy (Calliope pectoralis) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Fehérfarkú rubinbegy · Többet látni »
Fenyőrigó
A fenyőrigó (Turdus pilaris) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez, ezen belül a rigófélék (Turdidae) családjához tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Fenyőrigó · Többet látni »
Fergana
''Fergana'' elhelyezkedése Üzbegisztán keleti részében. Fergana vagy Fargana (üzbégül: Fargʻona / Фарғона, oroszul: Фергана) város Közép-Ázsiában, Üzbegisztán keleti részében.
Új!!: Tien-san és Fergana · Többet látni »
Fergana-hegység
A Fergana-hegység, kirgiz nyelven: Fergana to Kirgizisztán, más néven Ferganskiy Khrebet a Tien-san egyik hegylánca a Kirgiziában.
Új!!: Tien-san és Fergana-hegység · Többet látni »
Ferganai-medence
A Fergánai-medence vagy Fergána-völgy régió Közép-Ázsiában, amelynek területe Üzbegisztánra, Kirgizisztánra és Tádzsikisztánra terjed ki.
Új!!: Tien-san és Ferganai-medence · Többet látni »
Gatyáskuvik
A gatyáskuvik (Aegolius funereus) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe, a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Gatyáskuvik · Többet látni »
Góbi
A Góbi Ázsia egyik nagy sivataga, Kína északi és Mongólia déli részén terül el.
Új!!: Tien-san és Góbi · Többet látni »
Gʻazalkent
Gʻazalkent (cirill írással: Ғазалкент; orosz nyelven: Газалкент) város Üzbegisztán Taskent tartományában.
Új!!: Tien-san és Gʻazalkent · Többet látni »
Gleccser
A gleccser olyan jégtömeg, amely hóból alakul ki a hegységekben, és a gravitáció hatására lassan csúszik lefelé a jellegzetesen U keresztmetszetű gleccservölgyekben.
Új!!: Tien-san és Gleccser · Többet látni »
Győzelem-csúcs
A Győzelem-csúcs (kirgiz nevén Jengish Chokusu) egy 7439 méter magas hegy a kirgiz-kínai határon, a Tien-san hegységben.
Új!!: Tien-san és Győzelem-csúcs · Többet látni »
Hópárduc (hegymászás)
A Hópárduc (oroszul: Снежный барс) címet azok a hegymászók kapják meg, akik a volt Szovjetunió mind az öt hétezres csúcsát megmásszák.
Új!!: Tien-san és Hópárduc (hegymászás) · Többet látni »
Heftaliták
Heftalita lovas harcos (460–479.) A heftaliták, illetve fehér hunok néven ismert csoportosulás a tielö szövetség részeseiből, valamint Közép-Ázsia szkíta népességéből alakult ki.
Új!!: Tien-san és Heftaliták · Többet látni »
Hegyi fehérlepke
A hegyi fehérlepke (Pieris bryoniae) a fehérlepkefélék családjába tartozó, Európában elterjedt lepkefaj.
Új!!: Tien-san és Hegyi fehérlepke · Többet látni »
Hegység
Nem tévesztendő össze a következővel: Hegy. A hegyvidék szó ide irányít át.
Új!!: Tien-san és Hegység · Többet látni »
Hermelin
Hermelin augusztusban, Himalája, India A hermelin (Mustela erminea) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Hermelin · Többet látni »
Himalájai füzike
Himácsal Prades, India Himácsal Prades, India A himalájai füzike (Phylloscopus humei) a madarak (Aves) osztályába, a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába tartozó faj. Korábban az óvilági poszátafélék családjába tartozott. 1994 óta tekintik külön fajnak, ekkor választották el a vándorfüzikétől (Phylloscopus inornatus), morfológiai (Shirihai & Madge, 1993), bioakusztikai (Alström & Olsson, 1988; Irwin et al., 2001) és molekuláris (Irwin et al., 2001) jellemzők alapján. A madár latin nevét Allan Octavian Hume-ról kapta.
Új!!: Tien-san és Himalájai füzike · Többet látni »
Himalájai királyfogoly
A himalájai királyfogoly (Tetraogallus himalayensis) a madarak (Aves) osztályának a tyúkalakúak (Galliformes) rendjébe és a fácánfélék (Phasianidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Himalájai királyfogoly · Többet látni »
Hotel a Halott Alpinistához
A Hotel a Halott Alpinistához (azaz Otel „U pogibsevo alpinyiszta”) Grigorij Kromanov 1979-ben készült sci-fi filmje, fantasztikus krimije Arkagyij és Borisz Sztrugackij Fogadó a Halott Alpinistához című regénye alapján.
Új!!: Tien-san és Hotel a Halott Alpinistához · Többet látni »
Hszüan-cang
(602 körül – 664. február 5.) kínai buddhista szerzetes, tudós, utazó és fordító, aki a Tang-dinasztia korai időszakában készített beszámolókat a kínai és az indiai buddhizmus kapcsolatáról.
Új!!: Tien-san és Hszüan-cang · Többet látni »
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület
Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület (ujgur nyelven) vagy kínaiul röviden Hszincsiang (kínai írással 新疆, pinjin átírással Xinjiang) Kína legnyugatibb és legnagyobb tartománya.
Új!!: Tien-san és Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület · Többet látni »
Hunok
Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.
Új!!: Tien-san és Hunok · Többet látni »
I. e. 165
Nincs leírás.
Új!!: Tien-san és I. e. 165 · Többet látni »
Ibolyaszín boglárka
Az ibolyaszín boglárka (Polyommatus thersites) európai és nyugat-ázsiai elterjedésű, a boglárkalepkék családjához tartozó nappali lepkefaj.
Új!!: Tien-san és Ibolyaszín boglárka · Többet látni »
Ili (folyó)
Az Ili (ujgurul ئىلى دەرياسى, ULY: Ili deryasi, UYY: Ili dəryasi ?, Или Дәряси; kazahul Ile, ئله; oroszul Или; kínaiul 伊犁河; pinjin átírással Yīlí Hé; dunganul Йили хә, Xiao "erjing: اِلِ حْ; mongolul Ил; jelentése fényes) folyó Közép-Ázsiában, Kínában és Kazahsztánban.
Új!!: Tien-san és Ili (folyó) · Többet látni »
Iszik-köl (tó)
Az Iszik-köl déli partjának egy szakasza, a háttérben havas csúcsok. Az Iszik-köl az űrből, 1992 szeptemberi felvétel. Az Iszik-köl (kirgizül Ысыккөл, Iszikköl oroszul Иссык-Куль, Isszük-kul) lefolyástalan hegyi tó a Tiensan-hegység északi részében, a kirgizisztáni Iszik-köl tartományban.
Új!!: Tien-san és Iszik-köl (tó) · Többet látni »
Iusztinianoszi pestisjárvány
Szt. Sebestyén a pestis áldozataiért imádkozik (Josse Lieferinxe képe, 15. sz vége) A iusztinianoszi pestisjárvány i. sz.
Új!!: Tien-san és Iusztinianoszi pestisjárvány · Többet látni »
Jarkand-gímszarvas
A Jarkand-gímszarvas (Cervus elaphus yarkandensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó gímszarvas (Cervus elaphus) egyik közép-ázsiai alfaja.
Új!!: Tien-san és Jarkand-gímszarvas · Többet látni »
Jenyiszeji kirgizek
A jenyiszeji kirgizek (a kínai forrásokban kienkunok) az ókor végén a Jenyiszej felső folyásánál élő, eredetileg valamilyen paleoszibériai nyelvet beszélő nép voltak.
Új!!: Tien-san és Jenyiszeji kirgizek · Többet látni »
Kajdu (folyó)
A Kajdu folyó (497 km hosszú) a Tien-san középső részén ered, olvadt hó és esővíz táplálja.
Új!!: Tien-san és Kajdu (folyó) · Többet látni »
Kapsagáji-víztározó
Kapsagáji-víztározó, amelyet írnak Qapshaghay Bogeni-víztározó, és néha Kapsagáj-tó néven is, Kazahsztán délkeleti részén, Almatitól kb.
Új!!: Tien-san és Kapsagáji-víztározó · Többet látni »
Karatau-hegység
Karatau-hegység, vagy Qarataū, kazah nyelven Qarataū Zhotasy, oroszul Khrebet Karatau, hegység, a Tien-san északnyugati része, Kazahsztán déli részén.
Új!!: Tien-san és Karatau-hegység · Többet látni »
Karluk Törzsszövetség
Térkép Mahmud al-Kashgari Dīwān című művéből, a térképen a türk törzsek elhelyezkedése látható. (11. század) A karlukok egy kiemelkedő nomád törzsi törzsszövetség volt, amely a Kara-Irtysh (Fekete-Irtysh) és a Tarbagatai-hegység területén élt az Altaj-hegységtől nyugatra Közép-Ázsiában. (más néven qarluqok, karlukok, ótörökül: 𐰴𐰺𐰞𐰸, Qarluq, paramongolul: Harluut, egyszerűsített kínai: 葛逻禄; hagyományos kínai: 葛邏祿 Géluólù; szokásos hangtani: Gelu, Khololo, Khorlo, perzsa: خَلُّخ, Khallokh, arabul: قارلوق Qarluq) A karlukok adták a nevüket a türk nyelvek különálló karluk csoportjának, amelybe az ujgur, üzbég és ilitürk nyelvek is beletartoznak.
Új!!: Tien-san és Karluk Törzsszövetség · Többet látni »
Karvalybagoly
A karvalybagoly (Surnia ulula) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó Surnia nem egyetlen faja.
Új!!: Tien-san és Karvalybagoly · Többet látni »
Kaszpi tigris
A kaszpi tigrist (korábban Panthera tigris virgata) a tigris egyik alfajának vélték, de a mitokondriális DNS vizsgálatok után, amit 2009-ben végeztek el, azonosnak tekintik a szibériai tigrissel.
Új!!: Tien-san és Kaszpi tigris · Többet látni »
Kaukázusi füzike
A kaukázusi füzike (Phylloscopus sindianus) a verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a füzikefélék (Phylloscopidae) családjába és a Phylloscopus nembe tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Kaukázusi füzike · Többet látni »
Kazahsztán
Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.
Új!!: Tien-san és Kazahsztán · Többet látni »
Kazahsztán földrajza
Kazahsztán térképe Kazahsztán Eurázsia közepén, Kelet-Európa és Közép-Ázsia határán terül el.
Új!!: Tien-san és Kazahsztán földrajza · Többet látni »
Kazahsztán világörökségi helyszínei
Kazahsztán területéről eddig hat helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhárom helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Tien-san és Kazahsztán világörökségi helyszínei · Többet látni »
Kékbegy
A kékbegy (Luscinia svecica) a madarak (Aves) osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe, ezen belül a légykapófélék (Muscicapidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Kékbegy · Többet látni »
Kína
A Kínai Népköztársaság, röviden Kína (egyszerűsített kínai írásmóddal 中华人民共和国 (中国), pinjin: Zhōnghuá Rénmín Gònghéguó (Zhōngguó), magyaros átírásban: Csunghua Zsenmin Kunghokuo (Csungkuo)) a világ második legnépesebb és Kelet-Ázsia legnagyobb országa, amely egyben túlmutat régióján, mivel mind Közép-Ázsiában, mind a tengeren vannak területei.
Új!!: Tien-san és Kína · Többet látni »
Kína földrajza
Kína földrajza hatalmas területe, valamint mozgalmas geológiai múltja miatt rendkívül változatos.
Új!!: Tien-san és Kína földrajza · Többet látni »
Kína világörökségi helyszínei
Kína területéről eddig ötvenhét helyszín került fel a világörökségi listára, hatvanegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Tien-san és Kína világörökségi helyszínei · Többet látni »
Kínai–hsziungnu háborúk
A kínai– háború azon csaták összességének elnevezése, melyek a kínai Han-dinasztia és a hsziungnu törzsek között zajlottak le i. e. 133 és i. sz. 89 között.
Új!!: Tien-san és Kínai–hsziungnu háborúk · Többet látni »
Közép-Ázsia
Közép-Ázsia Ázsia hatalmas, szárazfölddel körülvett régiója.
Új!!: Tien-san és Közép-Ázsia · Többet látni »
Közönséges szemeslepke
A közönséges szemeslepke (Arethusana arethusa) európai és nyugat-ázsiai elterjedésű, a tarkalepkefélék családjához tartozó lepkefaj.
Új!!: Tien-san és Közönséges szemeslepke · Többet látni »
Közönséges tűzlepke
A közönséges tűzlepke (Lycaena phlaeas) a rovarok (Insecta) osztályának lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe és a boglárkalepkefélék (Lycaenidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Közönséges tűzlepke · Többet látni »
Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság
A Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság (Kirgiz SZSZK; Кыргыз Советтик Социалисттик Республикасы Qığız; Киргизская Советская Социалистическая Республика, gyakran Szovjet Kirgizisztán) a Szovjetunió egyik tagállama volt 1936-tól 1991-ig.
Új!!: Tien-san és Kirgiz Szovjet Szocialista Köztársaság · Többet látni »
Kirgizek
A kirgizek (kirgiz: кыргыздар) szibériai eredetű közép-ázsiai nép.
Új!!: Tien-san és Kirgizek · Többet látni »
Kirgizisztán
Kirgizisztán (régiesen Kirgizia) közép-ázsiai ország.
Új!!: Tien-san és Kirgizisztán · Többet látni »
Kirgizisztán világörökségi helyszínei
Kirgizisztán területéről eddig három helyszín került fel a világörökségi listára, két helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Tien-san és Kirgizisztán világörökségi helyszínei · Többet látni »
Koncse-darja
Folke Bergman svéd régész térképe a Lop-nór környékéről (1935) A Koncse-darja Hszincsiang folyója, 550 km hosszú.
Új!!: Tien-san és Koncse-darja · Többet látni »
Kunlun
A Kunlun (kínai: 崑崙山(脈) / 昆仑山(脉) Ázsia egyik leghosszabb hegysége, amely Kína nyugati részén terül el. Magashegység, csipkézett vonulatokkal, gleccserekkel. Tágabb értelemben a Pamírtól a Szecsuáni-medencéig közel km hosszan húzódó, kelet felé legyezőszerűen szétágazó láncok együttesét, míg szűkebb értelemben ennek csak nyugati felét nevezik így. Felépítését, formáit tekintve a Tien-san rokona: nagy átlagmagasságú, glaciálisan átformált, újra kiemelődött láncos röghegység.
Új!!: Tien-san és Kunlun · Többet látni »
Kusánok
A kusánok, kínai nevükön jüecsik (月氏 vagy 月支), vagy tokhárok kelet-iráni nyelvű nép voltak.
Új!!: Tien-san és Kusánok · Többet látni »
Lanius borealis
A Lanius borealis a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjén belül a gébicsfélék (Laniidaee) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Lanius borealis · Többet látni »
Láng Sándor
Láng Sándor (Rákosszentmihály, 1913. július 29. – Budapest, 1982. január 6.) geográfus, karsztkutató, egyetemi tanár.
Új!!: Tien-san és Láng Sándor · Többet látni »
Manasz (eposz)
A Manasz (kirgiz: Манас дастаны, arab: ماناس دستانی, azeri: Manas Dastanı, török: Manas Destanı) a kirgiz nép őseposza, valamint hős főszereplőjének neve.
Új!!: Tien-san és Manasz (eposz) · Többet látni »
Mongol hadjárat Hvárezm ellen
A mongol hadjárat Hvárezm ellen 1219-ben kezdődött és 1221-ig, a Hvárezmi Birodalom teljes meghódításáig tartott.
Új!!: Tien-san és Mongol hadjárat Hvárezm ellen · Többet látni »
Nagy Sándor (hegymászó)
Nagy Sándor (Budapest, 1950. július 30.–), magyar hegymászó, sportvezető, gépészmérnök, egyetemi oktató.
Új!!: Tien-san és Nagy Sándor (hegymászó) · Többet látni »
Nyikolaj Alekszejevics Szevercov
Nyikolaj Alekszejevics Szevercov (Voronyezsi kormányzóság, 1827. november 5. – Don, 1885. február 8.) orosz kutató és természettudós, Belső-Ázsia élővilágának egyik feltárója és leírója.
Új!!: Tien-san és Nyikolaj Alekszejevics Szevercov · Többet látni »
Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij
Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij (oroszul: Николай Михайлович Пржевальский) (Orosz Birodalom, Szmolenszki kormányzóság, Kimborovo, 1839. április 12. – Karakol, 1888. november 1.) orosz tábornok, geográfus, Ázsia-kutató, a 19.
Új!!: Tien-san és Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij · Többet látni »
Orogén fázisok listája
Az orogén fázisok a Föld történetének hegységképződési periódusai, a szárazulatképződés legfontosabb szakaszai.
Új!!: Tien-san és Orogén fázisok listája · Többet látni »
Oroszország földrajza
Oroszország földrajza a világ legnagyobb területű országa természeti és társadalmi jellegű térbeli rendszereinek leírása.
Új!!: Tien-san és Oroszország földrajza · Többet látni »
Pamír
A Pamír hegység Közép-Ázsiában, a Himalája, Tien-san, Karakorum, Kunlun és Hindukus hegységek találkozásánál.
Új!!: Tien-san és Pamír · Többet látni »
Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij
thumb Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij, 1906-ig Szemjonov (oroszul Пётр Петрович Семёнов-Тян-Шанский) (Rjazanka, 1827. január 14. – Szentpétervár, 1914. március 11.) orosz földrajztudós, botanikus, statisztikus, entomológus.
Új!!: Tien-san és Pjotr Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij · Többet látni »
Prinz Gyula
Prinz Gyula (Rábamolnári (ma: Püspökmolnári), 1882. január 11. – Budapest, 1973. december 31.) geológus, geográfus, néprajzkutató.
Új!!: Tien-san és Prinz Gyula · Többet látni »
Protoceratops
A Protoceratops (jelentése 'első szarv arc' az ógörög πρωτο- / proto- 'első', κερατ- / kerat- 'szarv' és -ωψ / -opsz 'arc' szavak összetételéből) a ceratopsia növényevő dinoszauruszok egyik neme, amely a késő kréta kor campaniai korszakában élt, a mai Mongólia területén.
Új!!: Tien-san és Protoceratops · Többet látni »
R1a-SUR51
R1a-SUR51 - Y-kromoszóma apai vonal, megtalálható a modern baskírokban, misarokban, magyarokban és szerbekben.
Új!!: Tien-san és R1a-SUR51 · Többet látni »
Recés tarkalepke
A recés tarkalepke (Melitaea aurelia) a tarkalepkefélék családjába tartozó, Európától Közép-Ázsiáig elterjedt lepkefaj.
Új!!: Tien-san és Recés tarkalepke · Többet látni »
Selyemút
A kínai selyemárukat az Ázsián átvezető karavánutakon szállították a kereskedők Európába, ahol igen nagy becsben tartották a titokzatos kelmét.
Új!!: Tien-san és Selyemút · Többet látni »
Sivatagi nyúl
A sivatagi nyúl vagy tolaj (Lepus tolai) Közép-Ázsia, Mongólia és Észak-Kína sivatagaiban, félsivatagaiban élő nyúlfaj.
Új!!: Tien-san és Sivatagi nyúl · Többet látni »
Syngrapha devergens
A Syngrapha devergens a rovarok (Insecta) osztályának a lepkék (Lepidoptera) rendjébe, ezen belül a bagolylepkefélék (Noctuidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Syngrapha devergens · Többet látni »
Szakák
Skukha, az ászik, pontosabban az aorszok törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén A szakák közép-ázsiai szkíták.
Új!!: Tien-san és Szakák · Többet látni »
Szibériai őz
A szibériai őz (Capreolus pygargus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és az őzformák (Capreolinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Szibériai őz · Többet látni »
Szibériai jegenyefenyő
A szibériai jegenyefenyő (Abies sibirica) Kelet-Ázsiából származó és dísznövényként Magyarországon is terjedő örökzöld; a jegenyefenyő nemzetség Balsamea (balzsamfenyő) fajsorának tagja.
Új!!: Tien-san és Szibériai jegenyefenyő · Többet látni »
Szir-darja
A Szir-darja (az ókorban ógörögül Ἰαξάρτης, kazahul Сырдария, tádzsikul Сирдарё, üzbégül Sirdaryo, perzsául) egyike Közép-Ázsia két leghosszabb folyójának Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kazahsztán területén.
Új!!: Tien-san és Szir-darja · Többet látni »
Szulajman-hegy
A Szulajman-hegy (más ismert nevén Szulajman szikla vagy Szulajman trónusa, kirgiz nyelven: Сулайман-тоо) 1110 méter magas hegy Kirgizisztán délnyugati csücskében, Os városában.
Új!!: Tien-san és Szulajman-hegy · Többet látni »
Takla-Makán
A Takla-Makán homoksivatag Közép-Ázsiában, Kína Hszincsiang-Ujgur tartományában, a lefolyástalan Tarim-medencében, a Kunlun hegységtől északra, a Pamír és a Tien-san hegységektől keletre, illetve délre.
Új!!: Tien-san és Takla-Makán · Többet látni »
Talasz Alatau
A Talasz-Alatau, Talas Alatau, Talas Ala-Too vagy Alataw hegység a Tien-san-hegység vonulata, amely Kirgizisztán Talasz régiójának déli és keleti határát alkotja.
Új!!: Tien-san és Talasz Alatau · Többet látni »
Tarim-medence
A Tarim-medence délnyugat felől, a kép bal felső sarkában az Isszik-Kul tóval Tarim és mellékfolyói (angol feliratokkal) A Lop nor-tó kiszáradt medre egy évi 1,2 millió tonna kapacitású káliműtrágya gyárral A Tarim-medence (kínaiul: Tarim Pendi) Közép-Ázsia egyik földrajzi nagytája Kína Hszincsiang tartományában.
Új!!: Tien-san és Tarim-medence · Többet látni »
Taskömür
Taskömür (kirgiz nyelven: Ташкөмүр vagy Tash-Kumyr) város Dél-Kirgizisztán Dzsalalabad tartományában, mely a terület öt legnagyobb városának egyike.
Új!!: Tien-san és Taskömür · Többet látni »
Taskent
Taskent (üzbégül: Toshkent, cirill betűkkel: Тошкент, tádzsikul: Тошканд/Toskand ill. تاشکند, oroszul: Ташкент) Üzbegisztán fővárosa, amely a selyemúttól északra, a kazah határnál, a Tien-san hegység nyugati peremén elhelyezkedő iparváros (gép- és repülőgépgyártás, gyapotfeldolgozás, élelmiszeripar), közlekedési csomópont metróval és repülőtérrel, kulturális központ egyetemmel, főiskolával, kutatóintézettel, színházzal, múzeummal, obszervatóriummal és állatkerttel.
Új!!: Tien-san és Taskent · Többet látni »
Tianshan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tien-san.
Új!!: Tien-san és Tianshan · Többet látni »
Tibet
Tibet (tibeti:བོད Wylie:Bod; IPA: pʰø̀) hegyvidéki és fennsíki terület Belső-Ázsiában, a tibeti nép otthona.
Új!!: Tien-san és Tibet · Többet látni »
Tibeti nyelv
A tibeti nyelvet a Pamírtól kiinduló Himalája és Tien-san hegyvonulatai által körülzárt Tibetben beszélik.
Új!!: Tien-san és Tibeti nyelv · Többet látni »
Tien-San
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tien-san.
Új!!: Tien-san és Tien-San · Többet látni »
Tien-San vapiti
A Tien-San vapiti vagy Tien-San maralszarvas (Cervus canadensis songaricus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába tartozó vapiti (Cervus canadensis) egyik ázsiai alfaja.
Új!!: Tien-san és Tien-San vapiti · Többet látni »
Tien-San-i karvalybagoly
A Tien-San-i karvalybagoly (Surnia ulula tianschanica) a madarak osztályának a bagolyalakúak (Strigiformes) rendjéhez, a bagolyfélék (Strigidae) családjához tartozó karvalybagoly egy alfaja.
Új!!: Tien-san és Tien-San-i karvalybagoly · Többet látni »
Tiensan
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tien-san.
Új!!: Tien-san és Tiensan · Többet látni »
Tiensan-hegység
#ÁTIRÁNYÍTÁS Tien-san.
Új!!: Tien-san és Tiensan-hegység · Többet látni »
Tulipán
A tulipán (Tulipa) kehelyalakú virággal rendelkező, több színben nyíló, hagymás dísznövény, a liliomfélék (Liliaceae) családjának egy nemzetsége.
Új!!: Tien-san és Tulipán · Többet látni »
Turáni-alföld
A Turáni-alföld vagy Turán-síkság (kazak: Тұран ойпаты) 100-200 méter magas süllyedékterület Közép-Ázsiában, a Kaszpi-tenger, a déli-Urál, a Kazak-hátság, a Tien-san és az Iráni-medence északi peremének hegységei között.
Új!!: Tien-san és Turáni-alföld · Többet látni »
Turfani-medence
A Turfani-medence vagy más nevein Turpani-depresszió vagy Lukcsuni-medence (kínai: 吐魯番盆地) Kínához tartozó süllyedékterület Belső-Ázsiában.
Új!!: Tien-san és Turfani-medence · Többet látni »
Turkesztáni vadkutya
A turkesztáni vadkutya (Cuon alpinus hesperius) az emlősök (Mammalia) osztályának ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a kutyafélék (Canidae) családjába tartozó ázsiai vadkutya (Cuon alpinus) egyik alfaja.
Új!!: Tien-san és Turkesztáni vadkutya · Többet látni »
Turpan
Turpan (a Turpan a város ujgur nevének átírása, arab írással: تۇرپان, kínaiul: 吐鲁番市 /Turfan/ Pinjin átírással: Turfán) egy prefektúraszintű város a Kínai Népköztársaságban, a Hszincsiang Ujgur Autonóm Terület központjában.
Új!!: Tien-san és Turpan · Többet látni »
Uhu
Erős tépőcsőre van 200px 200px 200px Az uhu vagy nagy fülesbagoly (Bubo bubo) a madarak osztályának bagolyalakúak (Strigiformes) rendjébe és a bagolyfélék (Strigidae) családjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Uhu · Többet látni »
Ujgur Kaganátus
Az Ujgur Kaganátus vagy Ujgur Birodalom (ujgur: ئورخۇن ئۇيغۇر خانلىقى) egy belső-ázsiai birodalom volt, amely a 8. században a második Türk Kaganátus összeomlása után keletkezett, és főleg ujgur, valamint oguz törzseket fogott össze.
Új!!: Tien-san és Ujgur Kaganátus · Többet látni »
Vapiti
Vapitik az Opal teraszon, a Yellowstone Nemzeti Parkban levő Mammoth Hot Springsnél A vapiti (Cervus canadensis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.
Új!!: Tien-san és Vapiti · Többet látni »
Varga Csaba (hegymászó)
Varga Csaba (Belényes, 1982 –) nagyváradi építész, aki magyarként, a nagyváradi magyar kisebbség képviselőjeként kezdett el hegyeket mászni.
Új!!: Tien-san és Varga Csaba (hegymászó) · Többet látni »
Vándorsólyom
A vándorsólyom (Falco peregrinus) a madarak (Aves) osztályának sólyomalakúak (Falconiformes) rendjébe, azon belül a sólyomfélék (Falconidae) családjába tartozó faj, Angola és az Egyesült Arab Emírségek nemzeti madara.
Új!!: Tien-san és Vándorsólyom · Többet látni »
Vuszunok
A vuszunok (kínai nyelven: 烏孫; pinyin átírásban: Wūsūn; Wū-sūn; jelentése „varjú / holló unokái”) indoeurópai félnomád sztyeppei pásztornép volt, akiket a kínai feljegyzésekben az i. e. 2.
Új!!: Tien-san és Vuszunok · Többet látni »
Zsetiszu
Zsetiszu, vagy Szemirecsje (kazah nyelven: Жетысу, Джетысу, és Yedi-su törökül, هفتآب) a "hét folyó" régiója, amelyek közül öt ma is létezik.
Új!!: Tien-san és Zsetiszu · Többet látni »
2004 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2004.
Új!!: Tien-san és 2004 új világörökségi helyszínei · Többet látni »
2013 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2012.
Új!!: Tien-san és 2013 új világörökségi helyszínei · Többet látni »
2016 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2016.
Új!!: Tien-san és 2016 új világörökségi helyszínei · Többet látni »
