Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
30 kapcsolatok: Államelmélet, Bartolomé de las Casas, Christian Flechtenmacher, Deizmus, Dobra László, Filozófia, Hans Kelsen, Homoszexualitás a középkorban, Illuminátus rend, Jakab Elek (történész), Jean-Jacques Rousseau, Johann Gottlieb Fichte, Johannes Honterus, Köteles Sámuel, Klasszikus liberalizmus, Liberalizmus, Magyar Liberális Párt, Mihelics Vid, Neokantianizmus, Pacta sunt servanda, Paleolibertarianizmus, Piaci anarchizmus, Polgári engedetlenség, Politikai liberalizmus, Pozitív jog, Rerum novarum, Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae, Takács Albert, Történelmi materializmus, Thomas Hobbes.
Államelmélet
Az államelmélet vagy államfilozófia tárgyát képezik az állam lehetséges definíciói, megjelenése, formái, feladatai és céljai, valamint működésének intézményi, társadalmi, etikai és jogi feltételei és korlátai.
Új!!: Természetjog és Államelmélet · Többet látni »
Bartolomé de las Casas
Bartolomé de las Casas (Sevilla, 1484 – Madrid, 1566. július 18.) spanyol származású misszionárius, a San Cristóbal de las Casas-i egyházmegye püspöke, dominikánus szerzetes, az indiánok védője.
Új!!: Természetjog és Bartolomé de las Casas · Többet látni »
Christian Flechtenmacher
Christian Flechtenmacher (Brassó, 1785. szeptember 24. – Jászvásár, 1843. május 13.) erdélyi szász jogász, költő, a Moldvai Fejedelemség polgári törvénykönyvének egyik megalkotója, Alexandru Flechtenmacher zeneszerző apja.
Új!!: Természetjog és Christian Flechtenmacher · Többet látni »
Deizmus
David Hume A deizmus egy olyan istenre vonatkozó felfogás, vagy természetes vallási rendszer, amelynek képviselői hisznek ugyan egy legfelsőbb lényben, mint személyesen létező valóságban, és feltételezik, hogy a világot a természeti törvényekkel együtt ő teremtette, de tagadják, hogy ezen túlmenően együttműködne vagy beavatkozna a teremtésbe, és főképpen tagadják a keresztény értelemben vett természetfeletti kinyilatkoztatást.
Új!!: Természetjog és Deizmus · Többet látni »
Dobra László
Dobra László (Erdély, 1720. október 14. – Borbánd, 1784. január 1.) román származású jezsuita rendi pap, tanár, költő.
Új!!: Természetjog és Dobra László · Többet látni »
Filozófia
Raffaello: ''Az athéni iskola'' (1509. Vatikán, Stanza della Segnatura) 20 neves ókori filozófus (J. W. Cook metszete, 1825) A filozófia, régebben magyarítva bölcselet a világegyetem, a természet, az élet okával és céljával, a történelemben érvényesülő rendezőelvvel, a tudás és megismerés lehetőségével, a szépség, művészet és nyelv mibenlétével, a jogi-politikai normák természetével, a cselekedetek helyes vagy helytelen mivoltával, Isten és a transzcendencia létével foglalkozó tudományág.
Új!!: Természetjog és Filozófia · Többet látni »
Hans Kelsen
Hans Kelsen (Prága, 1881. október 11. – Berkeley, Kalifornia, 1973. április 19.) osztrák születésű amerikai jogász és jogtudós, az államelmélet művelője.
Új!!: Természetjog és Hans Kelsen · Többet látni »
Homoszexualitás a középkorban
A középkori Európában a homoszexualitáshoz való hozzáállás korszakonként és régiónként változott.
Új!!: Természetjog és Homoszexualitás a középkorban · Többet látni »
Illuminátus rend
A szövetség szimbóluma: Minerva baglya könyvön ülve. Nyomtatott grafika 1776-ból Adam Weishaupt, az illuminátus rend alapítója, teológiatanár, a kánonjog szakértője Johann Joachim Christoph Bode halálával az illuminátusokat többé nem lehetett feltámasztani Az illuminátus rendet (vagyis „a megvilágosodottak”), más néven bajor illuminátusok titkos társaságát, 1776.
Új!!: Természetjog és Illuminátus rend · Többet látni »
Jakab Elek (történész)
Sírja a Házsongárdi temetőben, apósa, Mike Sándor sírja mögött Szentgericzei Jakab Elek (Szentgerice, 1820. február 13. – Budapest, 1897. július 22.) történész, művelődéstörténész, levéltáros, jogász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1870), majd rendes (1889) tagja.
Új!!: Természetjog és Jakab Elek (történész) · Többet látni »
Jean-Jacques Rousseau
Jean-Jacques Rousseau (Genf, Genfi Köztársaság, 1712. június 28. – Ermenonville, Francia Királyság, 1778. július 2.), genfi felvilágosodás kori filozófus, író, zeneszerző.
Új!!: Természetjog és Jean-Jacques Rousseau · Többet látni »
Johann Gottlieb Fichte
Johann Gottlieb Fichte (Rammenau, 1762. május 19. – Berlin, 1814. január 29.) német filozófus.
Új!!: Természetjog és Johann Gottlieb Fichte · Többet látni »
Johannes Honterus
Johannes Honterus, eredeti nevén Holler (magyarosan: Honterus János) (Brassó, 1498 – Brassó, 1549. január 23.) erdélyi szász származású humanista polihisztor, egyházszervező lutheránus reformátor, természettudós, pedagógus, könyvkiadó és jogász.
Új!!: Természetjog és Johannes Honterus · Többet látni »
Köteles Sámuel
Köteles Sámuel (Újtorda, 1770. január 30. – Nagyenyed, 1831. május 17.) filozófus, államtudós, a Magyar Tudós Társaság rendes tagja.
Új!!: Természetjog és Köteles Sámuel · Többet látni »
Klasszikus liberalizmus
A klasszikus liberalizmus a liberalizmus azon formája, állapota, ahogy az a 19. századra kialakult.
Új!!: Természetjog és Klasszikus liberalizmus · Többet látni »
Liberalizmus
A liberalizmus, más néven szabadelvűség, a szabadságot jelentő liberty szó után alapvetően a személyes szabadságon és törvény előtti egyenlőségen alapul, vagyis a szabad gondolatok széles spektrumát jelentő eszmerendszer, melyek közös vonása, hogy az egyén szabadságát jelölik meg mint legfontosabb politikai célt.
Új!!: Természetjog és Liberalizmus · Többet látni »
Magyar Liberális Párt
A Magyar Liberális Párt (röviden MLP vagy Liberálisok) egy magyarországi, önálló frakcióval sosem rendelkező korábbi parlamenti párt, amelyet 2013 áprilisában hozott létre Fodor Gábor, a Fidesz egykori alelnöke és az SZDSZ korábbi elnöke.
Új!!: Természetjog és Magyar Liberális Párt · Többet látni »
Mihelics Vid
Mihelics Béla Vid (Csátalja, 1899. január 7. – Budapest, 1968. december 20.) szociológus, szociálpolitikus, a Vigilia, az Új Ember és a Hazánk szerkesztője, a Demokrata Néppárt országgyűlési képviselője, a katolikus magyar értelmiség fontos szereplője.
Új!!: Természetjog és Mihelics Vid · Többet látni »
Neokantianizmus
Immanuel Kant, az irányzat névadója A neokantianizmus, illetve újkantianizmus egy filozófiai irányzat, amely Immanuel Kant filozófiáját elevenítette fel és módosította.
Új!!: Természetjog és Neokantianizmus · Többet látni »
Pacta sunt servanda
A pacta sunt servanda (latin, körülbelüli magyar jelentése „a megállapodásokat teljesíteni kell”) a kötelmi jog egyik hagyományos alapelve.
Új!!: Természetjog és Pacta sunt servanda · Többet látni »
Paleolibertarianizmus
A paleolibertarianizmus a libertarianizmus egyik jobboldali irányzata.
Új!!: Természetjog és Paleolibertarianizmus · Többet látni »
Piaci anarchizmus
A piaci anarchizmus vagy szabadpiaci anarchizmus az anarchizmus és a libertarianizmus egyik jobboldali azaz individualista nézetrendszere.
Új!!: Természetjog és Piaci anarchizmus · Többet látni »
Polgári engedetlenség
A polgári engedetlenség egy erőszakmentes politikai tiltakozási forma.
Új!!: Természetjog és Polgári engedetlenség · Többet látni »
Politikai liberalizmus
A politikai liberalizmus a klasszikus liberalizmus politikai komponenseként, John Locke, Montesquieu, John Stuart Mill és mások nézeteinek szintéziseként indult.
Új!!: Természetjog és Politikai liberalizmus · Többet látni »
Pozitív jog
A pozitív jog annak a leírásnak a fogalma, ahogyan a jog van.
Új!!: Természetjog és Pozitív jog · Többet látni »
Rerum novarum
XIII. Leó pápa (1878–1903) A Rerum novarum (magyarul: „Az új dolgok/Új ügyeink”) XIII. Leó pápa egyik enciklikájának latin címe, amelyet 1891.
Új!!: Természetjog és Rerum novarum · Többet látni »
Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae
Az 1791-es kolozsvári kiadás címlapja A latin címén Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae (magyarul: „Az erdélyi oláhok kérelme”) két 18.
Új!!: Természetjog és Supplex libellus Valachorum Transsilvaniae · Többet látni »
Takács Albert
Takács Albert (Kecskemét, 1955. március 17. –) magyar jogász, 2001 és 2007 között az állampolgári jogok országgyűlési biztosának általános helyettese, 2007 és 2008 között igazságügyi és rendészeti miniszter.
Új!!: Természetjog és Takács Albert · Többet látni »
Történelmi materializmus
Karl Marx Friedrich Engels A történelmi materializmus a marxizmus egyik fő alkotórésze, annak társadalom- és történetfilozófiája.
Új!!: Természetjog és Történelmi materializmus · Többet látni »
Thomas Hobbes
Thomas Hobbes (Malmesbury, Angol Királyság, 1588. április 5. – Derbyshire, Angol Királyság, 1679. december 4.) angol filozófus.
Új!!: Természetjog és Thomas Hobbes · Többet látni »
