1012 kapcsolatok: A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története, A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig, A középkori Magyar Királyság története, A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom), A magyarországi nemzetiségek története, A magyarországi zsidók története, A Margit-sziget története, A Sokorói-dombság látnivalói, A szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozó falvak, Abaújvár, Abafalva, Abos, Aggtelek, Aggteleki Nemzeti Park, Ajnácskő, Alcantarai Szent Péter-templom (Budapest), Alkotmányosalapismeretek-vizsga, Almási vár, Alpestes, Alsóboldogfalva, Alsóerdőfalva, Alsógalla, Alsóhuta, Alsókálosa, Alsószalók, Alsóvadász, Alsóvenice, Alsózsolca, Andocs, Aorszok, Apor nemzetség, Arad vármegye, Aradványpuszta, Arany Horda, Aranyosgyéres, Aranyosszék, Aschaffenburg, Újantalvölgy, Újcsanálos, Újfalu (Esztergom), Újhartyán, Újléta, Újszék, Újszentmargita, Újtikos, Asszonyvására, Ausztria történelme, Aynard vára, Ábrahámfalva (történelmi település), Ács (település), ..., Ákos nemzetség, Árokalja, Árpád-ház, Árpád-házi Anna macsói hercegné, Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271), Árpád-házi Szent Margit, Árpád-kor, Árva vára, Ászik, Ínségeledel, Čepikuće, Üllő (település), Ünővár, Ürög (városrész), Üröm (település), Üszögpuszta, Ögödej mongol nagykán, Örkény (település), Örmény (Esztergom), Ötvöskónyi hárs, Özörény, Ódorog, Ógyalla, Óradna, Óvár (Kolozsvár), Élesd, Éleskővár, Éradony, Érkeserű, Érseki központ (Kalocsa), Babenberg-ház, Bagamér, Baglyaskő vára, Bajót, Bajmóc vára, Bajsa, Bakonynána, Bakonyszentlászló, Balaton, Balaton (település), Balatonfűzfő, Balatonfőkajár, Balmazújváros, Balotaszállás, Bana, Banići, Baracháza, Baracska, Baracska nemzetség, Baranya vármegye története, Baranyabán, Baranyavár, Barcarozsnyó, Barlabaševec, Basal, Batu kán, Bács-Kiskun vármegye, Bácsi vár, Bálványosváralja, Bánó család, Bánhida, Bánmonostor, Bányaváros, Bátaszék, Békés, Békés vármegye története, Békéssámson, Békésszentandrás, Béla magyar királyi herceg (1250–1269), Bélapátfalvai ciszterci kolostor, Bélavézse, Böszörmények, Búcsúszentlászló, Búzaháza, Bükkaranyos, Bükkmogyorósd, Bőszénfa, Bekecs (település), Belényesszentmiklós, Beli, Bencés kolostor (Pusztaszer), Bencések, Benevár, Benkő László (író), Beregdaróc, Beregi erdőispánság, Beregszász, Berethalom, Bernecebaráti, Bertény, Besenyőpetőfalva, Betelepülések és betelepítések Magyarországra, Bihar (település), Bihar vármegye, Bihardiószeg, Biharkeresztes, Biharugra, Bilak, Bisamberg, Bodroghalász, Bodrogkeresztúr, Bodrogszerdahely, Bogdánd, Bogumilok, Bokajalfalu, Boldog Özséb, Boldog Buzád, Boldogkőújfalu, Boldogkői vár, Boldogkőváralja, Boldva, Bor (ital), Borbánd, Borostyánkő (Ausztria), Borota, Borsa nemzetség, Borsod vármegye, Borsodi földvár, Borsodnádasd, Borsodszentgyörgy, Borsova vármegye, Borsovai vár, Boszniai bánság, Botfalu (Szlovákia), Bromberg, Budai pénzverő, Budapest, Budapest nevének eredete, Budapest VIII. kerülete, Budavári Palota, Bugac, Bugyikfala, Buják, Bujáki vár, Bujánháza, Catalogus Ninivensis, Cegőtelke, Cegléd, Chocimi csata (1621), Cholnoky család, Cipszerek, Csagatáj kán, Csanád nemzetség, Csákberény, Csányó vára, Császló, Császlóc, Cséffa, Csíkcsicsó, Csíkrákos, Csót, Csehvár, Csepin, Cserekert, Cseszneki Jakab, Csetfalva, Csicsógombás, Csiklovabánya, Csobotfalva, Csongrád (település), Csongrád vármegye, Csorsztin, Csupor nemzetség, Csurenypuszta, Dabar (Szlovákia), Dabas, Dalmácia (horvátországi régió), Darnóc, Darnóc vára, Darnózseli, Darnya, Daruszentmiklós, Dédesi vár, Désakna, Debreceni Rophoin, Deklešanec, Deménd, Derekegyház, Diósgyőr, Doli, Domaháza, Dombóvár, Domonkos kolostor (Margit-sziget), Domonkos-rend, Donja Rijeka, Donje Utore, Drávacsepely, Drégely vára, Dropkovec, Dunakanyar, Dunavarsány, Dzsocsi, Ecséd, Ecseg, Egerfarmos, Egresi ciszterci monostor, Egri vár, Egyedi monostor, Egyek, Egyházhely, Ellősmonostora, Ellend, Elpusztult települések Budapest területén, Emberfő, Eperjes (Magyarország), Erdély történelme, Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig, Erdélyi Fejedelemség (1570–1711), Erdélyi szászok, Erdőhorváti, Erdővágás, Eszeny, Esztergom, Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái, Esztergom története, Esztergom városrészei, Esztergomi vár, Európa történelme, Familiaritás, Farmos, Farnas, Fáj, Fáy András, Fűrészfalu, Földes, Földvár (építmény), Fülöpszállás, Fülek, Füleki vár, Fehéroroszország történelme, Fehérvári jog, Fekete templom, Feketegyarmat, Feketepatak (Ukrajna), Felsőfüle, Felsőmocsolád, Felsőnyék, Felsőpalojta, Felsőrajk, Felsőszentiván, Fenes, Ferences templom és kolostor (Zágráb), Fertőszentmiklós, Firtosváralja, Fogaras vármegye, Fogarasi vár, Forró (Magyarország), Garamtolmács, Garancspetróc, Gáborján, Gát (település), Gótikus székesegyház (Eger), Göd, Gödényháza, Gölnicbánya, Görgő (település), Görgey család, Gút, Güjük mongol nagykán, Gerencsérvár, Gergelyfája, Gerzence, Giovanni da Pian del Carpine, Girincs, Gornja Rijeka, Gornje Utore, Gradiscse vára (Margečan), Grobosinc, Gyalu (Románia), Györgyfalva, Győr, Győr története, Győri bazilika, Győrszentiván, Gyugy, Gyulafehérvári érseki székesegyház, Gyulafehérvári főegyházmegye, Hahót nemzetség, Hajdúböszörmény, Hajdúdorog népessége, Hajdúdorog története, Harina, Harsány, Harta (Magyarország), Havasalföld, Háromnapos varsói csata (1656), Hédervári család, Hédervári kastély, Héreg, Hét (település), Héthárs, Hídvég (Románia), Hegyesdi vár, Hejőkürt, Hejőszalonta, Helemba, Hercegszántó, Heresznye, Hernádgecse, Hernádkak, Hernádkércs, Hetényegyháza, Holdudvar (Margit-sziget), Holics, Hollókő, Hollókői vár, Hontvarsány, Horvátország kultúrája, Horvátország magyar emlékei, látnivalói, Horvátzsidány, Hosszúhetény, Huszt (település), Huszti vár, I. Géza magyar király, I. Károly magyar király, I. Lajos magyar király, I. László magyar király, I. Vencel cseh király, Időjárás, Igmánd nemzetség, III. András magyar király, Illés barát, Illyéd, Ilonavár (Ecseg), Ipacsfa, Ipolynyék, Ipolytölgyes, IV. Béla magyar király, Izsákfalva, Jablánc, Jacopo Tiepolo, Jan Długosz, Jáki templom, Jánoshalma, Jánossomorja, Járdánháza, Jászói prépostság, Jászóváralja, Jászberény, Jászberényi palánkvár, Jászfényszaru, Jászjákóhalma, Jászok, Jászszentlászló, Jéke, Jelenje, Jesenice (Dugi Rat), Jeszenő vára, Jolsvatapolca, Julianus barát, Kacsics nemzetség, Kakucs, Kalka menti csata, Kalocsa, Kalotaszegi templomok, Kamond, Kanizsamonostor, Kaplony, Karakojunlu, Karancsalja, Karcag, Kartal (település), Kassa, Kaszaper, Káld, Kállay család (nagykállói), Kálnok, Kálosa, Kálvin tér, Kán nemzetség, Kána (Magyarország), Kára, Kárásztelek, Károlyfalu, Kárpátalja várai, Káta nemzetség, Kémes, Kétágú templom (Kolozsvár), Kétbodony, Kína történelme, Kínai középkor, Kóka, Kórógy vára, Körösnagyharsány, Körösszeg, Körösszegapáti, Körösszegi vár, Köröstárkány, Kötöny, Kötöny kun fejedelem, Középkor, Középkori magyar irodalom, Küküllő vármegye, Kőd, Kőrös (Horvátország), Kőröstetétlen, Kőszeg ostroma, Kőszegi vár, Kőszegremete, Kővárvidék, Kecskekő (vár), Kelemér, Keleti magyarok, Kemény-kastély (Marosvécs), Kemenesmihályfa, Kemenessömjén, Kerekvár (Eszteregnye), Keresztény szerzetesség, Kereszténység védőbástyája, Kesztölc, Kettős kereszt (heraldika), Kettősmező, Kevevára, Kincsesbánya, Kipcsakok, Királydaróc, Királyi városrész (Esztergom), Kis-Somlyó hegy, Kisandacs, Kisasszonyfa, Kisbács, Kisboldogasszony-templom (Gyöngyöspata), Kisdobsza, Kisgyőr, Kisharsány, Kiskázmér, Kiskemlék vára, Kiskerény, Kiskundorozsma, Kiskunhalas, Kiskunság, Kispetri, Kisszeben, Kisszentlőrinc, Kistapolcsány, Kistapolcsányi család, Kisvaszar, Kiszucaújhely, Klissza vára, Kocsér, Koháry család, Kolozs vármegye, Kolozsmonostori apátság, Kolozsvár, Kolta (település), Komádi, Komáromi erődrendszer, Kondoros, Korpona (Szlovákia), Kosd, Kovászó, Krakkó, Krakkó főtere, Krakkó történelmi központja, Krassó vármegye, Krassóvár, Kraszna vármegye, Kroissenbrunni csata, Kručica (Dubrovačko primorje), Kulcs (település), Kunfalva, Kunok, Kunország, Lackfi András, Lajosmizse, Laszkarisz Mária magyar királyné, Lándzsásnemesek, Lébényi templom, Léka, Létánfalva, Lövő, Lőcse, Legenda (David Gemmell), Legnicai csata, Leibic, Lendvai Benedek, Lengyel–lovagrendi háború (1331–32), Lesses, Limpak, Lisac (Dubrovačko primorje), Livónia, Ljubina (Dvor), Lotrščak-torony, Lovag, Lozsád, Macsói bánság, Macsola, Mad Max 2., Maglóca, Magna Curia Regis, Magyar katolikus egyház, Magyar Királyság, Magyar konyhaművészet, Magyar népművészet, Magyar szókincs, Magyar szürke szarvasmarha, Magyar utca (Kolozsvár), Magyar vándor, Magyarókereki református templom, Magyar–török háború (1521–26), Magyarellenesség, Magyarfráta, Magyarittabé, Magyarkanizsa, Magyarok, Magyarok Nagyasszonya, Magyarország építészete, Magyarország és Lengyelország kapcsolatai, Magyarország és Szlovákia kapcsolatai, Magyarország háborúinak listája, Magyarország művészete, Magyarországi németek, Majki műemlékegyüttes, Majkovi, Majorvár, Maklár, Malompatak, Maniga, Margit-sziget, Margitszigeti érseki vár, Margitszigeti johannita vár, Marino Morosini velencei dózse, Markaz, Marosszentimre, Marosvásárhely, Marosvécs, Martonos, Málca, Málnás, Mályva (növénynemzetség), Márévár, Mária-tisztelet Magyarországon, Máriabesnyő, Máriagyűd, Máriakéménd, Márpod, Mátészalka, Mátra, Mátrafüred, Ménfőcsanak, Ménhárd, Mecenzéf, Mehádia, Mernye, Meszesi kapu, Mezőbaj, Mezőcsát, Mezőfalva, Mezőkaszony, Mezőkovácsháza, Mezőlak, Mezőszabolcs, Mihályfa, Miklósvár, Milkó, Millenniumi emlékmű, Miszlóka, Mocsa, Mogorić, Mogyoród, Moldova történelme, Moldva (fejedelemség), Mongol betörések Palesztinába, Mongol Birodalom, Mongol hadjárat Hvárezm ellen, Monok, Monoszló Lodomér, Moraván, Morvaszentjános, Mosonmagyaróvári vár, Mravnica (Dubrovačko primorje), Muhi csata, Munkácsi járás (1946–2020), Munkácsi vár, Muravidék, Nadab, Nagy-Somlói borvidék, Nagybánya, Nagybereg, Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa), Nagyborzsova, Nagydemeter, Nagydivény, Nagydobrony, Nagyenyedi vártemplom, Nagyhalomi földvár, Nagyhegyes, Nagykanizsa, Nagykarácsony, Nagykáta, Nagykázmér, Nagykér, Nagykőrös, Nagykemlék, Nagykemlék vára, Nagykosztolány, Nagykozár, Nagylapás, Nagymaros, Nagymegyer, Nagymihály, Nagyszentjános, Nagytalmács, Nagyvárad, Nagyváradi vár, Nagyváty, Nagyvázsony, Nagyvenyim, Nagyzerind, Napkor, Nágocs, Németderzs, Németszőgyén, Nemesvita, Nevelek dűlő, Nevest, Nevetlenfalu, Noszlop, Nyárádmagyarós, Nyáregyháza, Nyésta, Nyírpazony, Nyegrefalva, Nyitraperjés, Ošlje, Ocfalva, Ocskay család, Olasztelek, Olcsvaapáti, Orbolc vára, Orgovány, Oroszország, Oroszország történelme, Osl nembeli I. Herbord, Osl nemzetség, Ostrogašica, Osztrák őrgrófság, Pag (település), Palánkvár, Palócok, Pannonhalma, Pannonhalmi Bencés Főapátság, Paptamási, Pasarét, Paszab, Patak (Magyarország), Patakfalva, Pálfa, Pálmonostora, Pásztó, Pásztor, Pátfalu, Pátyod, Pázmánd, Pécsújfalu, Pécsi középkori egyetem, Pécsi székesegyház, Pécsváradi bencés kolostor, Pély, Pónik, Pölöske, Pecsenyéd, Perbál, Perecse, Peredmér, Perejaszlav, Perkáta, Perkő, Pernek, Pieninek, Pilisi erdőispánság, Pilismarót, Pilisszentkereszt, Pilisvörösvár, Pinkafő, Podgora (Dubrovačko primorje), Podimoć, Podumci, Polgár (település), Poltár, Pone Navata, Pozsonyi vár, Pozsonyligetfalu, Pozsonynádas, Prakfalva, Premontrei kolostor (Zsámbék), Premontrei konvent (Margit-sziget), Premontrei rend, Pusztadaróc, Pusztaföldvár, Pusztai János (író), Radnót, Rahói járás (1946–2020), Rapsóné vára, Rábaszentmiklós, Ráckeresztúr, Rád nemzetség, Rátót nembeli Roland, Rátót nemzetség, Rátonbükk, Rüsz, Református templom (Boldva), Rogerius mester, Román stílusú építészet Magyarországon, Románia történelme, Rosztov, Rzeczniów, Sajógömör, Sajónémeti, Sajónémeti vár, Salgó vára, Salgótarján látnivalói, Salgóvár, Sarkadi kistérség, Sarud, Sárga veszedelem, Sárosi erdőispánság, Sárvár (Ecsed), Sárvásári református templom, Sáska (település), Sátoraljaújhely, Sófalva (Beszterce-Naszód megye), Sólyomkő vára, Sóvárad, Sövényfalva, Sükő, Sülysáp, Sümeg, Sümegprága, Sőreg (település), Sebesvár, Sebesvár vára, Sedlarica, Segesd (Magyarország), Segesvár, Seget Gornji, Sepsikőröspatak, Sepsiszék, Siklód, Simontelke, Sinfalva, Smokovljani, Soltész, Solymos vára (Románia), Somfalva, Somlói vár, Somlyócsehi, Somogy vármegye történelme, Somogyfajsz, Sopronhorpács, Szabadbattyán, Szabás, Szabolcs (település), Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története, Szabolcsi földvár, Szalók nemzetség, Szamosdob, Szarvas (település), Szarvaskő (Horvátország), Szatmárnémeti, Szárazajta, Szársomlyó Természetvédelmi Terület, Szártak kán, Szászfenes, Szászorbó, Szászsáros, Szászsebes, Szászveresmart, Százd, Százdi apátság, Székelyderzs, Székelyek, Székelyhíd, Székelykő, Székelytámadt vár, Székelytelek, Székesfehérvár története, Szépfalu (Románia), Szűz Mária-templom (Salona), Szörényi bánság, Szörényvár, Szürte, Sződ, Szőlősardó, Szedmerőc, Szeged, Szegedi vár, Szegvár, Szelestyehuta, Szelevény, Szent György-hegy, Szent István Lovagrend (stefaniták), Szent István-templom (Nagybörzsöny), Szent Katalin-kápolna (Brassó), Szent Kinga, Szent Márk-templom (Zágráb), Szent Mihály-székesegyház (Kijev), Szent Mihály-templom (Budapest V. kerület), Szent Mihály-templom (Sopron), Szent Miklós-körtemplom, Szent Pantaleon-apátság, Szentágota, Szentborbás, Szentdénes, Szentes, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szentgyörgy (Szlovákia), Szentgyörgymező, Szentháromság-templom (Rákospalota), Szentjobbi apátság, Szentkirály (Esztergom), Szentmihály (Kolozs megye), Szentpéterszeg, Szepes vármegye, Szepesedelény, Szepesi vár, Szepesszombat, Szepestamásfalva, Szepsi, Szeretfalva, Szernye-mocsár, Szeszta, Szigeti Szent István-templom, Szilágyborzás, Szilágynagyfalu, Szilézia, Szirák, Szlovákia címere, Szlovákia magyar emlékei, látnivalói, Szlovákia világörökségi helyszínei, Szmolenszk, Szocsi, Szolnok, Szolnok történelme, Szombathely, Szond, Szubotáj, Tabán (Budapest), Tamáshida, Tardos nemzetség, Tarjánpuszta, Tarnabod, Tartományúr, Tataros, Tatárok, Tállyai vár, Táp (település), Tápé, Tápiógyörgye, Tápiószele, Tápszentmiklós, Tárnok (település), Tátika nemzetség, Téglás, Tét, Tűzlándzsa, Török-iszlám építészet Magyarországon, Törökök, Törökország, Törökruszka, Törökszentmiklós, Tekus ispán, Temesnagyfalu, Temesszécsény, Temetvény, Terem (település), Tereske, Tevel, Thelegdy család, Tihanyi apátság, Timár, Tiszaalpár, Tiszaderzs, Tiszakeresztúr, Tiszakeszi, Tiszanagyfalu, Tiszapalkonya, Tiszavasvári, Točionik, Tokaji borvidék, Toluj, Tomajmonostora, Toporc, Topuszkai ciszterci apátság, Torna vármegye, Tornai vár, Trencsén vármegye, Trnova (Dubrovačko primorje), Trnovica (Dubrovačko primorje), Trogir, Turul nemzetség, Tuzsér, Unešić, Ungvár, Ungvári vár, V. Boleszláv lengyel fejedelem, Vaján, Vajola, Valkó vára, Valpó, Vanyarc, Varasd vára, Vargyas, Vasvár, Vác, Vágújhely, Vágfarkasd, Vágsellye, Vágsziklás, Vámosszabadi, Váradelőhegyi prépostság, Várak építészete, Váralmás, Vári (Ukrajna), Várjeszenő, Városliget, Váty várispánság, Véres kard, Vésztő, Vedresábrány, Velencei Köztársaság, Velika Črešnjevica, Verőce (Horvátország), Verőce vára, Verbóc, Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék, Verseg, Veszprém története, Vetés (Románia), Vezend, Villány, Visegrád, Visegrádi vár, Visočani, Visznek, Vitányvár, Vizslás, Vlagyimir, Volgai Bolgárország, Wrocław, Zagyvafő vára, Zalaboldogfa, Zalaszántó, Zamárdi, Zágráb, Zágrábi katedrális, Zákányszék, Zára, Zólyom, Zemplén (település), Zengő (hegy), Zetelaka, Zlogonje, Znióváralja, Zrínyi család, Zsámbék, Zsolna, 1239. június 3-ai napfogyatkozás, 1241. október 6-ai napfogyatkozás, 13. század, 1430, 1993 új világörökségi helyszínei. Bővíteni index (962 több) »
A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története
A magyarok első királya, Szent István (997–1038) alapította a kalocsai székhelyű püspökséget, közvetlenül Esztergom (1001) és Veszprém után, valószínűleg már 1002-ben.
Új!!: Tatárjárás és A Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye története · Többet látni »
A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig
A Kárpát-medence sajátságos földrajzi egység Európa közepén.
Új!!: Tatárjárás és A Kárpát-medence településföldrajza a 13. századig · Többet látni »
A középkori Magyar Királyság története
Géza fejedelem nyugat felé fordult, 973-ban követeket küldött a német-római császárhoz, I. (Nagy) Ottóhoz, és keresztény papokat, hittérítőket kért tőle.
Új!!: Tatárjárás és A középkori Magyar Királyság története · Többet látni »
A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom)
Oroszlánfigura a Szent Adalbert-templom bejáratától a Magyar Nemzeti Múzeumban, (1190 körül) Az esztergomi Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére épült középkori román, később gótikus székesegyház egykoron Magyarország egyik legnagyobb temploma volt, szépsége miatt méltán kapta a régi magyar széptemplom nevét.
Új!!: Tatárjárás és A középkori Szent Adalbert-székesegyház (Esztergom) · Többet látni »
A magyarországi nemzetiségek története
Magyarországon fennállása során mindig jelentős számban éltek más nemzetiségűek is a magyarok mellett.
Új!!: Tatárjárás és A magyarországi nemzetiségek története · Többet látni »
A magyarországi zsidók története
A budapesti Dohány utcai zsinagóga A magyarországi zsidók története a Magyarország területén élő zsidók történetét öleli fel az ókortól a napjainkig.
Új!!: Tatárjárás és A magyarországi zsidók története · Többet látni »
A Margit-sziget története
A Margit-sziget részletes térképe 1928-ból, amely a sziget sétányainak szerkezetét és intézményeinek elhelyezkedését emeli ki Árpád-házi Szent Margit, a sziget névadója A Margit-sziget a Duna egyik szigete Budapest területén.
Új!!: Tatárjárás és A Margit-sziget története · Többet látni »
A Sokorói-dombság látnivalói
A Sokorói-dombság látnivalói a tájegységen belül szétszórtan találhatók meg.
Új!!: Tatárjárás és A Sokorói-dombság látnivalói · Többet látni »
A szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozó falvak
A szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozó falvak 1526 előtt és után az alábbiak.
Új!!: Tatárjárás és A szentgotthárdi ciszterci apátsághoz tartozó falvak · Többet látni »
Abaújvár
Abaújvár község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Gönci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Abaújvár · Többet látni »
Abafalva
Abafalva (szlovákul Abovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Új!!: Tatárjárás és Abafalva · Többet látni »
Abos
Abos (szlovákul Obišovce) község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Abos · Többet látni »
Aggtelek
A Baradla-barlang bejárata Aggtelek község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Aggtelek · Többet látni »
Aggteleki Nemzeti Park
Az Aggteleki Nemzeti Park (ANP) Magyarország negyedikként alapított nemzeti parkja, melyet 1985-ben az Aggteleki Tájvédelmi Körzetből hoztak létre.
Új!!: Tatárjárás és Aggteleki Nemzeti Park · Többet látni »
Ajnácskő
Ajnácskő (szlovákul Hajnáčka, németül Pirsenstein) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.
Új!!: Tatárjárás és Ajnácskő · Többet látni »
Alcantarai Szent Péter-templom (Budapest)
A budapesti Alcantrai Szent Péter-templom, gyakran csak belvárosi ferences templom, ferenc(rend)iek temploma a pesti belvárosban, a Ferenciek terén található.
Új!!: Tatárjárás és Alcantarai Szent Péter-templom (Budapest) · Többet látni »
Alkotmányosalapismeretek-vizsga
Az alkotmányosalapismeretek-vizsga sikeres letétele a magyar állampolgárságról szóló 1993.
Új!!: Tatárjárás és Alkotmányosalapismeretek-vizsga · Többet látni »
Almási vár
Az almási vár romjai Romániában, Erdélyben, Szilágy megyében, Váralmáson láthatóak.
Új!!: Tatárjárás és Almási vár · Többet látni »
Alpestes
Alpestes (vagy Peștișul Mare) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Tatárjárás és Alpestes · Többet látni »
Alsóboldogfalva
Alsóboldogfalva (1899-ig Alsó-Boldogasszonyfalva, románul Bodogaia, németül Unter-Mariendorf) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Alsóboldogfalva · Többet látni »
Alsóerdőfalva
Alsóerdőfalva (1892-ig Újleszna) község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Poprádi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Alsóerdőfalva · Többet látni »
Alsógalla
Alsógalla 1947.
Új!!: Tatárjárás és Alsógalla · Többet látni »
Alsóhuta
Alsóhuta (románul: Iegheriște) település Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Alsóhuta · Többet látni »
Alsókálosa
Alsókálosa Kálosa településrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban, Tornaljától 10 km-re nyugatra.
Új!!: Tatárjárás és Alsókálosa · Többet látni »
Alsószalók
Alsószalók község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Új!!: Tatárjárás és Alsószalók · Többet látni »
Alsóvadász
Alsóvadász község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szikszói járásban.
Új!!: Tatárjárás és Alsóvadász · Többet látni »
Alsóvenice
Alsóvenice település Romániában, Brassó megyében.
Új!!: Tatárjárás és Alsóvenice · Többet látni »
Alsózsolca
Alsózsolca város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Alsózsolca · Többet látni »
Andocs
Andocs község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Andocs · Többet látni »
Aorszok
Skukha, az ászi nép aorsz törzsének nagyura a behisztuni felirat domborművén Az aorszok – görög nyelvű forrásokban aorszoi (ἄορσοι), arab kútfőkben al-Arsiyya, al-Arsiya, As-yah, al-Ursiyya, al-Larisiya, al-Orsiyya és Ors – az alán (korábban masszaget) szövetségéhez tartoztak, s az ászi nép egyik törzsét képviselték.
Új!!: Tatárjárás és Aorszok · Többet látni »
Apor nemzetség
Az Apor nemzetség névadó őse Apor vezér volt.
Új!!: Tatárjárás és Apor nemzetség · Többet látni »
Arad vármegye
Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.
Új!!: Tatárjárás és Arad vármegye · Többet látni »
Aradványpuszta
Aradványpuszta Nyíradony város része, Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Aradványpuszta · Többet látni »
Arany Horda
Az Arany Horda mongol állam volt a mai Délnyugat-Oroszország, Ukrajna és Kazahsztán területén, a Mongol Birodalom részbirodalma, majd egyik utódállama.
Új!!: Tatárjárás és Arany Horda · Többet látni »
Aranyosgyéres
Aranyosgyéres (1911-ig Gyéres, románul Câmpia Turzii, 1925-ig Ghiriș-Arieș, vagy Gieresch) municípium Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Aranyosgyéres · Többet látni »
Aranyosszék
az első katonai felmérés térképének részletén Aranyosszék egyike volt a székely székeknek, vagyis a történelmi Székelyföld közigazgatási egységeinek.
Új!!: Tatárjárás és Aranyosszék · Többet látni »
Aschaffenburg
Aschaffenburg város Németországban, Északnyugat-Bajorországban.
Új!!: Tatárjárás és Aschaffenburg · Többet látni »
Újantalvölgy
Újantalvölgy község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Újantalvölgy · Többet látni »
Újcsanálos
Újcsanálos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Újcsanálos · Többet látni »
Újfalu (Esztergom)
Újfalu – vagy Nova Villa – Esztergom egyik középkori városrészének a neve.
Új!!: Tatárjárás és Újfalu (Esztergom) · Többet látni »
Újhartyán
Újhartyán város Pest vármegyében, a Dabasi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Újhartyán · Többet látni »
Újléta
Újléta község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Újléta · Többet látni »
Újszék
Újszék (1899-ig Novoszedlicza) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Szinnai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Újszék · Többet látni »
Újszentmargita
Újszentmargita község Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Újszentmargita · Többet látni »
Újtikos
Újtikos község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban.
Új!!: Tatárjárás és Újtikos · Többet látni »
Asszonyvására
Asszonyvására (románul: Târgușor) település Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Asszonyvására · Többet látni »
Ausztria történelme
Ausztria története egészen az őskőkorszakig nyúlik vissza.
Új!!: Tatárjárás és Ausztria történelme · Többet látni »
Aynard vára
Aynard vára – elpusztult középkori vár a mai Pest vármegye területén.
Új!!: Tatárjárás és Aynard vára · Többet látni »
Ábrahámfalva (történelmi település)
Ábrahámfalva (korábbi nevén Ábrámfalva, névváltozatain Ábránfalva vagy Abránfalva) Erdélyben, Székelyföldön, a Magyar Királyság, illetve a mai Románia területén fennállt, a 13-14.
Új!!: Tatárjárás és Ábrahámfalva (történelmi település) · Többet látni »
Ács (település)
Ács (németül: Atsch) város Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Ács (település) · Többet látni »
Ákos nemzetség
Az Ákos nemzetség középkori címere Az Ákos nemzetség monostorának temploma, utóbb református templomhttp://muvtor.btk.ppke.hu/romanika/akos1.htm Ákos, egykori bencés (?) apátsági templom.
Új!!: Tatárjárás és Ákos nemzetség · Többet látni »
Árokalja
Árokalja (románul Arcalia, németül Kallesdorf) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Árokalja · Többet látni »
Árpád-ház
Az Árpád-ház a honfoglaló magyar törzsszövetség vezéréről elnevezett dinasztia.
Új!!: Tatárjárás és Árpád-ház · Többet látni »
Árpád-házi Anna macsói hercegné
Árpád-házi Anna (1226 körül – 1285 körül) az Árpád-házból származó magyar királyi hercegnő, IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária királyné negyedik leánya, Rosztyiszlav Mihajlovics halicsi fejedelemmel kötött házassága révén 1247–1248 között szlavón bánné, 1254–1262 között macsói bánné, majd 1262–1271 között a Macsói bánság kormányzója.
Új!!: Tatárjárás és Árpád-házi Anna macsói hercegné · Többet látni »
Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271)
Árpád-házi Erzsébet (1236 – Landshut, 1271. október 24.) magyar királyi hercegnő, házassága révén Bajorország uralkodó hercegnéje.
Új!!: Tatárjárás és Árpád-házi Erzsébet magyar királyi hercegnő (1236–1271) · Többet látni »
Árpád-házi Szent Margit
Árpád-házi Szent Margit (Klissza, 1242. január 27. – Margit-sziget, 1270. január 18.) IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária bizánci császári hercegnő leánya, Árpád-házi Szent Erzsébet unokahúga, Árpád-házi Boldog Erzsébet nagynénje.
Új!!: Tatárjárás és Árpád-házi Szent Margit · Többet látni »
Árpád-kor
Az Árpád-kor az államalapítástól (1000-től) egészen 1301-ig, az Árpád-ház férfiágának kihalásáig tartott, mindaddig az uralkodók Árpád nagyfejedelem leszármazottai közül kerültek ki.
Új!!: Tatárjárás és Árpád-kor · Többet látni »
Árva vára
A mai Szlovákiában lévő Árva vára (szlovákul Oravský hrad) a középkorban fontos szerepet játszott Magyarország északi határa és a Lengyelország felé vezető kereskedelmi út védelmében.
Új!!: Tatárjárás és Árva vára · Többet látni »
Ászik
Ászik a Kárpát-medencében (i. sz. 2. század) Az ászik, helyesebben jászik – nevük görög köntösben aszianoi (ασιανοι), aszioi (ασιοι), iazügesz (ιαζυγες) stb., latinosan asii, astacae stb., napjainkban jászok – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Tatárjárás és Ászik · Többet látni »
Ínségeledel
Az ínségeledel vagy szegények étele olyan olcsó, könnyen hozzáférhető táplálék, amit az emberek nagy szegénység, (háború vagy a mezőgazdaság, illetve a kenyérgabonák termesztéséhez kedvezőtlen időjárás által kiváltott) éhínség idején fogyasztanak.
Új!!: Tatárjárás és Ínségeledel · Többet látni »
Čepikuće
Čepikuće falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Čepikuće · Többet látni »
Üllő (település)
Üllő város Pest vármegyében, a budapesti agglomerációban, azon belül a Vecsési járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Üllő (település) · Többet látni »
Ünővár
Ünővár egy várhely Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyei Ruškovica határában, a Monoszlói-hegység területén.
Új!!: Tatárjárás és Ünővár · Többet látni »
Ürög (városrész)
Ürög (vagy Magyarürög) Pécs egyik városrésze a Mecsekoldalban Makár, Donátus és Patacs között, mely 1930-ig önálló település volt, 1930–1954 között pedig Mecsekalja része lett; 1954 óta városrésze a baranyai megyeszékhelynek.
Új!!: Tatárjárás és Ürög (városrész) · Többet látni »
Üröm (település)
Üröm (avagy Erben) község Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járásban, a budapesti agglomerációban helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Üröm (település) · Többet látni »
Üszögpuszta
Üszögpuszta (horvátul Isik) Pécs közigazgatási területének délkeleti szélén fekvő településrész.
Új!!: Tatárjárás és Üszögpuszta · Többet látni »
Ögödej mongol nagykán
Ögödej nagykán (1186 vagy 1189 – 1241. december 11.) Dzsingisz nagykán harmadik fiaként a Mongol Birodalom második nagykánja volt 1229-től haláláig.
Új!!: Tatárjárás és Ögödej mongol nagykán · Többet látni »
Örkény (település)
Örkény város Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Örkény (település) · Többet látni »
Örmény (Esztergom)
Örmény (latinul: Villa Armenorum) a középkori Esztergom egyik külvárosa, és az esztergomi főkáptalan faluja volt.
Új!!: Tatárjárás és Örmény (Esztergom) · Többet látni »
Ötvöskónyi hárs
A több száz éves ötvöskónyi hárs a Somogy vármegyei Ötvöskónyiban, a Czindery-kastély parkjában található, a nagylevelű hársak egyik képviselője.
Új!!: Tatárjárás és Ötvöskónyi hárs · Többet látni »
Özörény
Gömörhorka (más néven Özörény, 1906-ig Horka) község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.
Új!!: Tatárjárás és Özörény · Többet látni »
Ódorog
Ódorog a mai Dorog város középkori, az újratelepülés (1694) előtti őse, helyén ma a dorogi mészművek bányaterülete és meddőhányói találhatóak.
Új!!: Tatárjárás és Ódorog · Többet látni »
Ógyalla
Ógyalla (szlovákul Hurbanovo, korábban Stará Ďala, németül Altdala) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Komáromi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Ógyalla · Többet látni »
Óradna
A főtér – jobbról balra a volt főszolgabírói hivatal, a Florian Porcius nyolc osztályos iskola (volt állami elemi népiskola), bal szélen a római katolikus templom A görög katolikus templom Sírok a zsidó temetőben Óradna környéke 1769–1773 között Óradna (Radna, románul Rodna, Rodna Veche, régen Rogna és Rocna is, németül Altrodenau, Roden vagy Rodenau, szászul Rodne vagy Rudne) falu Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Óradna · Többet látni »
Óvár (Kolozsvár)
Az Óvár térképe 1831-ből Az Óvár Kolozsvár legrégebbi része, amely a belváros északnyugati részén helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Óvár (Kolozsvár) · Többet látni »
Élesd
Élesd (románul Aleșd) város Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Élesd · Többet látni »
Éleskővár
Éleskővár (helyenként csak Éleskő) Szilvásvárad mellett, a bükk-vidéki Kukucsó-völgy, Tófalu-völgy és Szalajka-völgy által határolt vonulatának csúcsán található várrom.
Új!!: Tatárjárás és Éleskővár · Többet látni »
Éradony
Éradony református temploma Éradony (románul Adoni) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Éradony · Többet látni »
Érkeserű
Érkeserű (románul Cheșereu) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Érkeserű · Többet látni »
Érseki központ (Kalocsa)
Légifotó a hajdani érseki központról (ma Szentháromság tér). A kalocsai érseki központ a mai Szentháromság téren húzódott.
Új!!: Tatárjárás és Érseki központ (Kalocsa) · Többet látni »
Babenberg-ház
A Babenberg-ház vagy Babenbergek 976 és 1246 között a mai Ausztria elődjén, Ostmarkon (Alsó- és Felső-Ausztrián) uralkodó dinasztia.
Új!!: Tatárjárás és Babenberg-ház · Többet látni »
Bagamér
Bagamér nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bagamér · Többet látni »
Baglyaskő vára
Baglyaskő vára Salgótarjánhoz tartozik — a beépített területtől nyugatra, a Karancs u. 78 címen.
Új!!: Tatárjárás és Baglyaskő vára · Többet látni »
Bajót
Bajót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Bajót · Többet látni »
Bajmóc vára
Bajmóc vára a Nyitra folyó jobb partján, egy jól megközelíthető kis dombon épült a 13. század második felében (Csorba), amikor már vizesárokkal vették körül.
Új!!: Tatárjárás és Bajmóc vára · Többet látni »
Bajsa
Bajsa (szerbül Бајша / Bajša) a Szerbia északi részét képező Vajdaság egyik kis faluja.
Új!!: Tatárjárás és Bajsa · Többet látni »
Bakonynána
Bakonynána község Veszprém vármegyében, a Zirci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bakonynána · Többet látni »
Bakonyszentlászló
Bakonyszentlászló (németül Laßldorf) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bakonyszentlászló · Többet látni »
Balaton
Balatongyörökön, a 448 méter magas Boncsostetőn A Balaton (költői nevén: „a magyar tenger”, becenevén: Balcsi, németül: Plattensee, latinul: Lacus Pelso, horvátul: Blatno jezero) tó a Dunántúlon, Közép-Európa legnagyobb tava, Magyarország vízrajzának meghatározó eleme.
Új!!: Tatárjárás és Balaton · Többet látni »
Balaton (település)
Balaton község Heves vármegyében, a Bélapátfalvai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Balaton (település) · Többet látni »
Balatonfűzfő
Balatonfűzfő, Jézus Szíve-templom Balatonfűzfő város Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Balatonfűzfő · Többet látni »
Balatonfőkajár
Balatonfőkajár község Veszprém vármegyében, a Balatonalmádi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Balatonfőkajár · Többet látni »
Balmazújváros
Balmazújváros Hajdú-Bihar vármegye egyik városa, a Balmazújvárosi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Balmazújváros · Többet látni »
Balotaszállás
Balotaszállás község Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunhalasi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Balotaszállás · Többet látni »
Bana
Bana község Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bana · Többet látni »
Banići
Banići falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Banići · Többet látni »
Baracháza
Baracháza egy régi térképen Baracháza (románul Bărăteaz, korábban Călugăruș, németül Baratzendorf) település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Tatárjárás és Baracháza · Többet látni »
Baracska
Baracska község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Baracska · Többet látni »
Baracska nemzetség
(Baracska, Brucsa, Brugsa, Boroksa).
Új!!: Tatárjárás és Baracska nemzetség · Többet látni »
Baranya vármegye története
Baranya vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Baranya vármegye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében.
Új!!: Tatárjárás és Baranya vármegye története · Többet látni »
Baranyabán
Baranyabán (horvátul Popovac, Ban) község a horvátországi Eszék-Baranya megye északi részén, a Duna és a Dráva folyók által határolt – Baranyai háromszögnek nevezett földrajzi – térségben.
Új!!: Tatárjárás és Baranyabán · Többet látni »
Baranyavár
Baranyavár falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Tatárjárás és Baranyavár · Többet látni »
Barcarozsnyó
Barcarozsnyó (1910-ig Rozsnyó, románul Râșnov, németül Rosenau, szászul Rusnâ, latinul Comidava) város Romániában, az erdélyi Barcaságban, Brassó megyében.
Új!!: Tatárjárás és Barcarozsnyó · Többet látni »
Barlabaševec
Barlabaševec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.
Új!!: Tatárjárás és Barlabaševec · Többet látni »
Basal
Basal község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Basal · Többet látni »
Batu kán
Batu kán Batu (1207 körül – 1255/56) az Arany Horda első kánja, Dzsingisz kán legidősebb fiának, Dzsocsinak a második fia, Dzsingisz kán rangidős unokája, a nyugati területek meghódítására indított hadjárat – a magyarországi tatárjárás – fővezére.
Új!!: Tatárjárás és Batu kán · Többet látni »
Bács-Kiskun vármegye
Bács-Kiskun vármegye, 1950 és 2022 között Bács-Kiskun megye közigazgatási egység Magyarország déli részén, a Dél-Alföld régióban.
Új!!: Tatárjárás és Bács-Kiskun vármegye · Többet látni »
Bácsi vár
A bácsi vár (szerbül Бачка тврђава / Bačka tvrđava) a mai Szerbiában, a Vajdaság nyugati részén található történelmi magyar várrom.
Új!!: Tatárjárás és Bácsi vár · Többet látni »
Bálványosváralja
Bálványosváralja (románul Unguraș, németül Schlosswall) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Tatárjárás és Bálványosváralja · Többet látni »
Bánó család
A tapolylucskai és kükemezei Bánó család Magyarország ma is élő történelmi családjainak egyike.
Új!!: Tatárjárás és Bánó család · Többet látni »
Bánhida
Bánhida (németül Weinhild) Tatabánya városrésze 1947 óta, előtte község volt Komárom vármegye Tatai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bánhida · Többet látni »
Bánmonostor
Bánmonostor (szerbül Баноштор / Banoštor) falu Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bácskai körzetben, Belcsény községben.
Új!!: Tatárjárás és Bánmonostor · Többet látni »
Bányaváros
Rozsnyó címere A bányavárosok Magyarországon a középkorban a szabad királyi városok és mezővárosok mellett a városok harmadik csoportját alkották.
Új!!: Tatárjárás és Bányaváros · Többet látni »
Bátaszék
Bátaszék város Tolna vármegye Szekszárdi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bátaszék · Többet látni »
Békés
Békés város Békés vármegyében.
Új!!: Tatárjárás és Békés · Többet látni »
Békés vármegye története
Békés vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Békés vármegye (németül: Komitat Bekesch; latinul: Comitatus Bekesiensis, szlovákul: Békešská stolica) közigazgatási egység volt Magyarország alföldi részében.
Új!!: Tatárjárás és Békés vármegye története · Többet látni »
Békéssámson
Békéssámson község a Dél-Alföldi régióban, Békés vármegyében, az Orosházi járásban, a Körös–Maros közén, a Csongrádi-síkon.
Új!!: Tatárjárás és Békéssámson · Többet látni »
Békésszentandrás
Békésszentandrás nagyközség Békés vármegyében, a Szarvasi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Békésszentandrás · Többet látni »
Béla magyar királyi herceg (1250–1269)
Árpád-házi Béla magyar királyi herceg (Buda, 1250 – 1269. június 20. és október 3. között) magyar királyi herceg, IV. Béla és Laszkarisz Mária másodszülött fia, V. István öccse.
Új!!: Tatárjárás és Béla magyar királyi herceg (1250–1269) · Többet látni »
Bélapátfalvai ciszterci kolostor
Az apátsági templom bejárata A templom oldalról A templom madártávlatból A templom a Bélkő heggyel A bélapátfalvi ciszterci kolostor a 815 m magas Bél-kő lábánál, egy erdős-ligetes emelkedésen fakadó forrás (Háromkút) mellett található.
Új!!: Tatárjárás és Bélapátfalvai ciszterci kolostor · Többet látni »
Bélavézse
Bélavézse (1899-ig Belovezsa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bélavézse · Többet látni »
Böszörmények
A böszörmények muszlim bolgár-török nép, akik a honfoglalókkal együtt vagy nagyjából egy időben érkeztek a Kárpát-medencébe.
Új!!: Tatárjárás és Böszörmények · Többet látni »
Búcsúszentlászló
Búcsúszentlászló (2004 előtt Bucsuszentlászló) község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Tatárjárás és Búcsúszentlászló · Többet látni »
Búzaháza
Búzaháza (románul Grâușorul, korábban Buza) falu Romániában, Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Búzaháza · Többet látni »
Bükkaranyos
Bükkaranyos község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bükkaranyos · Többet látni »
Bükkmogyorósd
Bükkmogyorósd község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bükkmogyorósd · Többet látni »
Bőszénfa
Bőszénfa község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bőszénfa · Többet látni »
Bekecs (település)
Bekecs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Szerencsi járásban, Szerencs várossal gyakorlatilag egybeépülve.
Új!!: Tatárjárás és Bekecs (település) · Többet látni »
Belényesszentmiklós
Belényesszentmiklós település Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Belényesszentmiklós · Többet látni »
Beli
Beli falu Horvátországban Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Tatárjárás és Beli · Többet látni »
Bencés kolostor (Pusztaszer)
Amióta mintegy nyolc évszázaddal ezelőtt a magyar honfoglalás regényes históriáját (Gesta Hungarorum) leírta Anonymus, azóta legendák övezik a szeri pusztát, ahol Árpád és vezértársai az első „országgyűlést” tartották.
Új!!: Tatárjárás és Bencés kolostor (Pusztaszer) · Többet látni »
Bencések
A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.
Új!!: Tatárjárás és Bencések · Többet látni »
Benevár
A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban található.
Új!!: Tatárjárás és Benevár · Többet látni »
Benkő László (író)
Benkő László (Szombathely, 1952. március 13.), magyar író.
Új!!: Tatárjárás és Benkő László (író) · Többet látni »
Beregdaróc
Beregdaróc község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Beregdaróc · Többet látni »
Beregi erdőispánság
A beregi erdőispánság királyi udvarbirtok volt Bereg (Nagybereg) központtal.
Új!!: Tatárjárás és Beregi erdőispánság · Többet látni »
Beregszász
Piactér – 1939 A városalapító Lampert herceg emléktáblája a római katolikus templom falán Beregszász (ukránul Берегове (Berehove), oroszul Береговo (Beregovo), németül Bergsaß, Lampertshaus) város Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járás és Beregszász község székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Beregszász · Többet látni »
Berethalom
A szárnyasoltár Az erődtemplom a főtérről A sekrestyeajtó zárszerkezete A Mauzóleumtorony A kocsibejáró A Scheidungshaus A Katolikus torony A Harangtorony Az erődtemplom jobbra Berethalom (románul Biertan, korábban Ghiertan, németül Birthälm) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében, a történelmi Királyföldön.
Új!!: Tatárjárás és Berethalom · Többet látni »
Bernecebaráti
Bernecebaráti község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bernecebaráti · Többet látni »
Bertény
Bertény (Birtin) település Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Bertény · Többet látni »
Besenyőpetőfalva
Besenyőpetőfalva (1899-ig Petőfalu, szlovákul Pečeňady) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Besenyőpetőfalva · Többet látni »
Betelepülések és betelepítések Magyarországra
A Magyar Királyság etnográfiai térképe (1910) A betelepülések és betelepítések Magyarországra és az ennek következtében kialakuló demográfiai változások alakították ki az ország jelenlegi nemzetiségi térszerkezetét.
Új!!: Tatárjárás és Betelepülések és betelepítések Magyarországra · Többet látni »
Bihar (település)
Bihar (románul Biharia) községközpont Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Bihar (település) · Többet látni »
Bihar vármegye
Bihar vármegye (románul: Comitatul Bihor, németül: Komitat Bihar; latinul: Comitatus Bihariensis) Magyarország közigazgatási egysége volt 1950-ig.
Új!!: Tatárjárás és Bihar vármegye · Többet látni »
Bihardiószeg
Bihardiószeg (románul Diosig, régebben: Diosig in Bihor) községközpont Romániában Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Bihardiószeg · Többet látni »
Biharkeresztes
Biharkeresztes város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Tatárjárás és Biharkeresztes · Többet látni »
Biharugra
Biharugra község Békés vármegyében, a Sarkadi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Biharugra · Többet látni »
Bilak
Bilak (románul Domnești, régebb Bileag, németül Attelsdorf, vagy Billak, erdélyi szász nyelven Attelsdref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Bilak · Többet látni »
Bisamberg
Bisamberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Korneuburgi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bisamberg · Többet látni »
Bodroghalász
Bodroghalász település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban, a Bodrog folyó partján.
Új!!: Tatárjárás és Bodroghalász · Többet látni »
Bodrogkeresztúr
Bodrogkeresztúr egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Tokaji járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bodrogkeresztúr · Többet látni »
Bodrogszerdahely
Bodrogszerdahely (szlovákul Streda nad Bodrogom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bodrogszerdahely · Többet látni »
Bogdánd
Bogdánd (románul Bogdand) falu Romániában Szatmár megyében, Szilágycsehtől 21 km-re nyugatra, Szatmárnémetitől és Zilahtól egyaránt 60 km-re.
Új!!: Tatárjárás és Bogdánd · Többet látni »
Bogumilok
A bogumilok egy eretneknek nyilvánított, a 10. századi Bulgáriában feltűnt, keresztény, gnosztikus jellegű vallási irányzat követői.
Új!!: Tatárjárás és Bogumilok · Többet látni »
Bokajalfalu
Bokajalfalu környéke 1769-1773 között Bokajalfalu (Alfalubokaj) falu Romániában, Fehér megyében, Alkenyér községben.
Új!!: Tatárjárás és Bokajalfalu · Többet látni »
Boldog Özséb
Esztergomi Boldog Özséb (Esztergom, 1200 körül – Szentkereszt, 1270. január 20.) a pálos rend megalapítója.
Új!!: Tatárjárás és Boldog Özséb · Többet látni »
Boldog Buzád
Boldog Buzád, más néven Hahót nembeli Buzád (1180 körül – Pest, 1243. december 8.) boldoggá avatott államférfi, szörényi bán, majd domonkos szerzetes, a tatárjárás vértanúja.
Új!!: Tatárjárás és Boldog Buzád · Többet látni »
Boldogkőújfalu
Boldogkőújfalu település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
Új!!: Tatárjárás és Boldogkőújfalu · Többet látni »
Boldogkői vár
A boldogkői vár a Hernád folyó völgyének keleti oldalán, Boldogkőváralja közvetlen közelében emelkedő sziklaszirten álló középkori vár.
Új!!: Tatárjárás és Boldogkői vár · Többet látni »
Boldogkőváralja
Boldogkőváralja község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Gönci járásában.
Új!!: Tatárjárás és Boldogkőváralja · Többet látni »
Boldva
Boldva község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Boldva · Többet látni »
Bor (ital)
A bor a bortermő szőlő Vitis vinifera fürtjeinek kisajtolt, édes levéből alkoholos erjedés útján nyert ital.
Új!!: Tatárjárás és Bor (ital) · Többet látni »
Borbánd
Borbánd környéke 1769-1773 között Borbánd falu Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Tatárjárás és Borbánd · Többet látni »
Borostyánkő (Ausztria)
Borostyánkő (németül Bernstein) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Borostyánkő (Ausztria) · Többet látni »
Borota
Borota község Bács-Kiskun vármegye Jánoshalmai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Borota · Többet látni »
Borsa nemzetség
A Borsa vagy Barsa, Borsay nemzetség ősi fészke a Sebes-Körös és Berettyó vidéke volt.
Új!!: Tatárjárás és Borsa nemzetség · Többet látni »
Borsod vármegye
Borsod vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Borsod vármegye (németül: Borschod; latinul: Borsodiensis) közigazgatási egység volt Magyarország északkeleti részén 1923-ig, majd 1939–1945 között.
Új!!: Tatárjárás és Borsod vármegye · Többet látni »
Borsodi földvár
A borsodi földvár vagy Borsod vára fa-föld szerkezetű sáncvár az Edelényhez tartozó egykori Borsod településen, Borsod vármegye korábbi központja és névadója.
Új!!: Tatárjárás és Borsodi földvár · Többet látni »
Borsodnádasd
Borsodnádasd kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Borsodnádasd · Többet látni »
Borsodszentgyörgy
Borsodszentgyörgy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Borsodszentgyörgy · Többet látni »
Borsova vármegye
Borsova vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Borsovavár központtal.
Új!!: Tatárjárás és Borsova vármegye · Többet látni »
Borsovai vár
A Borsovai földvár Mezővári mellett található a Tisza és a Borzsa folyó találkozásánál.
Új!!: Tatárjárás és Borsovai vár · Többet látni »
Boszniai bánság
A Boszniai bánság (bosnyákul Banovina Bosna) középkori délszláv állam volt a mai Bosznia-Hercegovina (részben Dalmácia, Szerbia és Montenegró) területén.
Új!!: Tatárjárás és Boszniai bánság · Többet látni »
Botfalu (Szlovákia)
Botfalu (más néven Russóbotfalu) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágújhelyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Botfalu (Szlovákia) · Többet látni »
Bromberg
Bromberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Bécsújhelyvidéki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bromberg · Többet látni »
Budai pénzverő
Világkrónikájában (1493) Buda látképe (részlet) Mikoviny Sámuel Notitiájából, 1737 A budai pénzverő a középkorban Budán működő pénzverő műhely (Királyi Pénzverde vagy Domus Regalis, Magna Curia Regis németül Kammerhof) épületegyüttes része volt, amelyet IV. Béla magyar király alapított a tatárjárás után 1255-ben és rövid megszakításokkal Buda várának török megszállásáig működött.
Új!!: Tatárjárás és Budai pénzverő · Többet látni »
Budapest
Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.
Új!!: Tatárjárás és Budapest · Többet látni »
Budapest nevének eredete
Lánchíd éjszakai megvilágításban Budapest nevének eredete ma is vitára ad okot.
Új!!: Tatárjárás és Budapest nevének eredete · Többet látni »
Budapest VIII. kerülete
Budapest VIII.
Új!!: Tatárjárás és Budapest VIII. kerülete · Többet látni »
Budavári Palota
A Budavári Palota (németül Burgpalast, törökül Budin Kalesi vagy Budin Sarayi) Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja, egyben a volt királyi palota.
Új!!: Tatárjárás és Budavári Palota · Többet látni »
Bugac
A bugaci puszta Rovásírásos tábla a falu szélén Bugac nagyközség Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Bugac · Többet látni »
Bugyikfala
Bugyikfala község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Bugyikfala · Többet látni »
Buják
Buják község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Buják · Többet látni »
Bujáki vár
Buják várának romjai egy 310 méter magas hegyen találhatóak a falutól északra, erdős hegyektől körülvéve.
Új!!: Tatárjárás és Bujáki vár · Többet látni »
Bujánháza
Bujánháza település Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Bujánháza · Többet látni »
Catalogus Ninivensis
A Catalogus Ninivensis egy jegyzék, mely több, 1235-ben (egyes források szerint 1234-ben) létező premontrei rendházat sorol fel a mai Magyarország és Erdély területén.
Új!!: Tatárjárás és Catalogus Ninivensis · Többet látni »
Cegőtelke
A cegőtelki görögkatolikus fatemplom Cegőtelke (románul Țigău) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Cegőtelke · Többet látni »
Cegléd
Cegléd a negyedik legnépesebb település Pest vármegyében, Érd, Dunakeszi és Szigetszentmiklós után, és a legnépesebb a Ceglédi járásban, amelynek a székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Cegléd · Többet látni »
Chocimi csata (1621)
További jelentéseket lásd a Chocimi csata egyértelműsítő oldalon Chocimi csata (1621): Még tartott az 1617–29-es svéd-lengyel háború, mikor a nemesi köztársaság megpróbálkozott Moldva és Havasalföld elfoglalásával.
Új!!: Tatárjárás és Chocimi csata (1621) · Többet látni »
Cholnoky család
A magyar történelmi Cholnoky család eredetét a 13.
Új!!: Tatárjárás és Cholnoky család · Többet látni »
Cipszerek
A cipszerek vagy szepességi szászok német ajkú népcsoport.
Új!!: Tatárjárás és Cipszerek · Többet látni »
Csagatáj kán
Csagatáj vagy Csaadaj (mongolul Цагадай; 1183. december 22. – 1242. július 1.) Dzsingisz kán második fia.
Új!!: Tatárjárás és Csagatáj kán · Többet látni »
Csanád nemzetség
A Csanád nemzetség (Sunad, Chanad) őse valószínűleg az a Csanád vezér volt, aki 1028-ban Ajtonyt legyőzte, s kinek a krónikák szerint atyja Doboka volt, és az Árpád-házzal állt rokonságban.
Új!!: Tatárjárás és Csanád nemzetség · Többet látni »
Csákberény
Csákberény (szlovákul: Čakberíň) község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Csákberény · Többet látni »
Csányó vára
Csányó vára egy várrom Horvátországban, a Visokóhoz tartozó Čanjevo település határában.
Új!!: Tatárjárás és Csányó vára · Többet látni »
Császló
Császló község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Császló · Többet látni »
Császlóc
Császlóc falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Császlóc · Többet látni »
Cséffa
Cséffa (románul Cefa) falu Romániában, Bihar megyében, Cséffa község központja.
Új!!: Tatárjárás és Cséffa · Többet látni »
Csíkcsicsó
Csíkcsicsó (románul Ciceu) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Csíkcsicsó · Többet látni »
Csíkrákos
Csíkrákos (románul Racu) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Csíkrákos · Többet látni »
Csót
Csót egy község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Csót · Többet látni »
Csehvár
Csehvár egy elpusztult erősség a Börzsöny keleti részén, Diósjenő közelében.
Új!!: Tatárjárás és Csehvár · Többet látni »
Csepin
Csepin (középkori magyar nevén Csapa) falu és község Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Tatárjárás és Csepin · Többet látni »
Cserekert
Cserekert pecsételőhely Cserekert Létavértes falu jellegű, különálló településrésze.
Új!!: Tatárjárás és Cserekert · Többet látni »
Cseszneki Jakab
Csesznek, várrészletCseszneki Jakab 13. századi magyar főúr, bakonyi erdőispán, trencséni ispán, s mint királyi kardhordozó az országos bárók egyike.
Új!!: Tatárjárás és Cseszneki Jakab · Többet látni »
Csetfalva
Csetfalva (ukránul Четфалва) egy csaknem teljesen magyar lakosságú falu Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Csetfalva · Többet látni »
Csicsógombás
Csicsógombás környéke 1769-1773 között Csicsógombás település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Csicsógombás · Többet látni »
Csiklovabánya
Csiklovabánya, 1911 és 1918 között Csiklóbánya (Németcsiklova,, vagy Deutsch-Tschiklowa) falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Tatárjárás és Csiklovabánya · Többet látni »
Csobotfalva
A csobotfalvi római katolikus templom Csobotfalva (románul Cioboteni) Csíkszereda település része Romániában Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Csobotfalva · Többet látni »
Csongrád (település)
Csongrád város Csongrád-Csanád vármegyében, a Csongrádi járásban, melynek székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Csongrád (település) · Többet látni »
Csongrád vármegye
Csongrád vármegye (németül: Komitat Tschongrad, latinul: Comitatus Chongradiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság alföldi részében.
Új!!: Tatárjárás és Csongrád vármegye · Többet látni »
Csorsztin
Csorsztin falu Lengyelországban, a Kis-lengyelországi vajdaságban.
Új!!: Tatárjárás és Csorsztin · Többet látni »
Csupor nemzetség
A Csupor nemzetség (Chupor, Chupur) nemzetség a 13. század elején élt, rövid életű nemzetség volt.
Új!!: Tatárjárás és Csupor nemzetség · Többet látni »
Csurenypuszta
Csurenypuszta település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Csurenypuszta · Többet látni »
Dabar (Szlovákia)
Dabar (1899-ig Dobrocs) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Losonci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Dabar (Szlovákia) · Többet látni »
Dabas
Dabas város Pest vármegyében, a Dabasi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Dabas · Többet látni »
Dalmácia (horvátországi régió)
Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.
Új!!: Tatárjárás és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »
Darnóc
Darnóc falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Új!!: Tatárjárás és Darnóc · Többet látni »
Darnóc vára
Darnóc vára egy várrom Horvátországban, a Verőce-Drávamente megyei Csacsincéhez tartozó Darnóc település határában.
Új!!: Tatárjárás és Darnóc vára · Többet látni »
Darnózseli
A temetőkápolna A francia oszlop Darnózseli község Győr-Moson-Sopron vármegye Mosonmagyaróvári járásában.
Új!!: Tatárjárás és Darnózseli · Többet látni »
Darnya
Darnya község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Darnya · Többet látni »
Daruszentmiklós
Daruszentmiklós község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban, Dunaújvárostól 23 kilométerre.
Új!!: Tatárjárás és Daruszentmiklós · Többet látni »
Dédesi vár
A dédesi vár egy 13.
Új!!: Tatárjárás és Dédesi vár · Többet látni »
Désakna
Désakna falu Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Désakna · Többet látni »
Debreceni Rophoin
Debreceni Rophoin vagy Rafain (1271 előtt – 1318) bán IV. (Kun) László katonai vezetője, a Debreceni család tagja, Debreceni Dózsa nádor nagybátyja.
Új!!: Tatárjárás és Debreceni Rophoin · Többet látni »
Deklešanec
Deklešanec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.
Új!!: Tatárjárás és Deklešanec · Többet látni »
Deménd
Deménd (szlovákul Demandice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Deménd · Többet látni »
Derekegyház
Derekegyház község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Derekegyház · Többet látni »
Diósgyőr
Diósgyőr Magyarország egyik történelmi települése, ma Miskolc egyik városrésze.
Új!!: Tatárjárás és Diósgyőr · Többet látni »
Doli
Doli falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Doli · Többet látni »
Domaháza
Domaháza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Domaháza · Többet látni »
Dombóvár
Dombóvár város Tolna vármegyében, a Dombóvári járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Dombóvár · Többet látni »
Domonkos kolostor (Margit-sziget)
A margitszigeti domonkos rendi apácakolostort IV. Béla alapította Szűz Mária tiszteletére.
Új!!: Tatárjárás és Domonkos kolostor (Margit-sziget) · Többet látni »
Domonkos-rend
A Domonkos-rend vagy dominikánus rend (latinul Ordo Fratrum Praedicatorum, azaz magyarul Prédikátor Testvérek Rendje) vagy Szent Domonkos-rend (közkeletű magyar nevén dömés rend, dömések) III. Honoriusz pápa által 1216-ban szentesített prédikáló- és koldulórend.
Új!!: Tatárjárás és Domonkos-rend · Többet látni »
Donja Rijeka
Donja Rijeka falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.
Új!!: Tatárjárás és Donja Rijeka · Többet látni »
Donje Utore
Donje Utore falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Tatárjárás és Donje Utore · Többet látni »
Drávacsepely
Drávacsepely község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Drávacsepely · Többet látni »
Drégely vára
Drégely vára a Börzsöny északi részén, Drégelypalánk és Nagyoroszi községektől egyforma távolságra, a zöldellő hegyek egyik 444 méter magas vulkanikus sziklacsúcsán magasodik.
Új!!: Tatárjárás és Drégely vára · Többet látni »
Dropkovec
Dropkovec falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében.
Új!!: Tatárjárás és Dropkovec · Többet látni »
Dunakanyar
A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.
Új!!: Tatárjárás és Dunakanyar · Többet látni »
Dunavarsány
Dunavarsány város Pest vármegyében, a Szigetszentmiklósi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Dunavarsány · Többet látni »
Dzsocsi
Dzsocsi (1181 körül – 1227 februárja) Dzsingisz kán legidősebb fia volt.
Új!!: Tatárjárás és Dzsocsi · Többet látni »
Ecséd
Ecséd község Heves vármegye Hatvani járásában.
Új!!: Tatárjárás és Ecséd · Többet látni »
Ecseg
Ecseg község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Tatárjárás és Ecseg · Többet látni »
Egerfarmos
Egerfarmos község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Egerfarmos · Többet látni »
Egresi ciszterci monostor
Az Egresi ciszterci monostort 1179-ben III. Béla király alapította.
Új!!: Tatárjárás és Egresi ciszterci monostor · Többet látni »
Egri vár
Zala György: Az egri vár védelme 1552 A Gergely-bástya és a Hippolyt-kapu ágyú a Dobó István Vármúzeum kiállításán A „Tűzkerék” rekonstruált példánya A vár védőinek mostanáig megismert névsora Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára.
Új!!: Tatárjárás és Egri vár · Többet látni »
Egyedi monostor
Egyedi monostor, vagy Egyedi Mindszent apátság Bihar vármegyében a mai Diószeg mellett terült el.
Új!!: Tatárjárás és Egyedi monostor · Többet látni »
Egyek
Egyek nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Balmazújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Egyek · Többet látni »
Egyházhely
Egyházhely (1899-ig Kiripolcz, szlovákul Kostolište, korábban Kiripolec, németül Kirchenplatz) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Egyházhely · Többet látni »
Ellősmonostora
Ellősmonostor vagy Ellés monostor egy rom Csongrád közelében.
Új!!: Tatárjárás és Ellősmonostora · Többet látni »
Ellend
Ellend (Lenda) község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Ellend · Többet látni »
Elpusztult települések Budapest területén
A mai Budapest területén már az ókorban léteztek települések, amelyeknek területén, eltűnésük után az Árpád-kortól kezdődően nem csak a három város, Óbuda, Buda és a Pest osztozott, hanem mellettük, néha egészen közel a városfalakhoz, falvak is voltak.
Új!!: Tatárjárás és Elpusztult települések Budapest területén · Többet látni »
Emberfő
Emberfő és környéke egy régi térképen Emberfő falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Emberfő · Többet látni »
Eperjes (Magyarország)
Eperjes (1954-ig Kiskirályság) község Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Eperjes (Magyarország) · Többet látni »
Erdély történelme
Erdély történelme sok évszázadon át összefonódott a magyar nép, az egész Magyarország történetével.
Új!!: Tatárjárás és Erdély történelme · Többet látni »
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig
Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig szervesen összefonódott egész Magyarország korabeli történelmével.
Új!!: Tatárjárás és Erdély története a honfoglalástól a mohácsi vészig · Többet látni »
Erdélyi Fejedelemség (1570–1711)
Az Erdélyi Fejedelemség (vagy Erdel Prensliği), a rákosi végzésre hivatkozva, a mohácsi csatavesztést követő kettős királyválasztás következményeként 1570-ben, a speyeri szerződés által létrejött történelmi államalakulat, az Oszmán Birodalom vazallus állama, amely jelentős szerepet töltött be a kora újkori magyar történelemben.
Új!!: Tatárjárás és Erdélyi Fejedelemség (1570–1711) · Többet látni »
Erdélyi szászok
Erdélyi szász régiók1. Királyföld ''(Königsboden)''2. Barcaság ''(Burzenland)''3. Beszterce-vidék ''(Nösnerland)'' Németek lakta területek Romániában 1918-ban (a mai romániai megyékre kivetítve; a térkép a bánáti és szatmári németeket is feltünteti) Aldorfi szász jegyespár, 1874. Asszonyfalva, erődtemplom Brassó főtere Brassó, Fekete templom Fenyőfalva, erődtemplom Jakabfalva, erődtemplom Medgyes belvárosa Nagyszeben, Brukenthal-palota Nagyszeben, a Fazekasok tornya Nemes, erődtemplom Segesvár óvárosa Szászdálya, erődtemplom Szentágota, erődtemplom Az erdélyi szászok (saját nyelvükön Siebenbürger Sachsen) német anyanyelvű kisebbség Romániában, Erdélyben.
Új!!: Tatárjárás és Erdélyi szászok · Többet látni »
Erdőhorváti
Erdőhorváti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Sárospataki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Erdőhorváti · Többet látni »
Erdővágás
Erdővágás (1899-ig Richwald) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Bártfai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Erdővágás · Többet látni »
Eszeny
Eszeny (korábban Яворове) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban, közvetlenül a magyar–ukrán határ mellett.
Új!!: Tatárjárás és Eszeny · Többet látni »
Esztergom
Esztergom fejlett iparú, iskola- és kikötőváros Komárom-Esztergom vármegyében, a Duna jobb partján, megyei jogú város, az Esztergomi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Esztergom · Többet látni »
Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái
Esztergom sok középkori egyházi épülete az 1500-1600-as években fokozatosan elpusztult a török elleni háborúkban.
Új!!: Tatárjárás és Esztergom elpusztult középkori templomai és kápolnái · Többet látni »
Esztergom története
A ma Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom település már Árpád-ház korában nagyon fontos szerepet játszott a magyarság történelmében, amit részben kitűnő földrajzi elhelyezkedésének köszönhetett.
Új!!: Tatárjárás és Esztergom története · Többet látni »
Esztergom városrészei
A városrészek vázlatos elhelyezkedése Esztergom közigazgatási határain belül A város kiterjedése a 19. század végén Az egykori Szenttamás nagyközség ma több városrészre tagolódik, és a Szenttamás elnevezés csak a Szent Tamás-hegyre korlátozódik Esztergom belterületi városrészeinek jelenleg érvényben lévő elnevezéseiről az önkormányzat 2004-ben döntött, és ezt 2008.
Új!!: Tatárjárás és Esztergom városrészei · Többet látni »
Esztergomi vár
Az esztergomi vár a Duna jobb partján emelkedő, több mint ötven méter magas, szakadékos oldalfalakkal határolt magaslaton áll, a Komárom-Esztergom vármegyei Esztergom óvárosában.
Új!!: Tatárjárás és Esztergomi vár · Többet látni »
Európa történelme
Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.
Új!!: Tatárjárás és Európa történelme · Többet látni »
Familiaritás
A familiaritás a hűbéri függés magyarországi változataként a 13.
Új!!: Tatárjárás és Familiaritás · Többet látni »
Farmos
Farmos község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Farmos · Többet látni »
Farnas
Farnas (románul Sfăraș) falu Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Farnas · Többet látni »
Fáj
Fáj, Fáy-kastély A kastély környezete (1860) Fáj község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Fáj · Többet látni »
Fáy András
Fáy András szülőháza (Vasárnapi Újság, 1886. 26. sz.) Fáy András (Kohány, 1786. május 30. – Pest, 1864. július 26.) író, politikus és nemzetgazda, a magyar reformkor irodalmi és társadalmi mozgalmainak egyik legtevékenyebb alakja, 1837-től 1841-ig a Kisfaludy Társaság igazgatója.
Új!!: Tatárjárás és Fáy András · Többet látni »
Fűrészfalu
Fűrészfalu (1899-ig Hvozdicz, szlovákul Hvozdnica) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Új!!: Tatárjárás és Fűrészfalu · Többet látni »
Földes
Földes egy település Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Földes · Többet látni »
Földvár (építmény)
A szabolcsi földvár A földvár az őskortól használt erődítménytípus, eredete a Kr.e. 6.
Új!!: Tatárjárás és Földvár (építmény) · Többet látni »
Fülöpszállás
Fülöpszállás község Bács-Kiskun vármegye Kiskőrösi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Fülöpszállás · Többet látni »
Fülek
Fülek magyar többségű város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában, számottevő szlovák és némi cigány kisebbséggel.
Új!!: Tatárjárás és Fülek · Többet látni »
Füleki vár
A füleki vár (szlovákul Fiľakovský hrad, németül Burg Fileck) egy egykori vulkán lekopott bazaltperemére épült középkori erődítmény Szlovákiában, Fülek város közepén.
Új!!: Tatárjárás és Füleki vár · Többet látni »
Fehéroroszország történelme
Fehéroroszország (vagy Belarusz) történelme egészen az őskorig nyúlik vissza, bár a beloruszok első független állama csak 1991-ben jött létre.
Új!!: Tatárjárás és Fehéroroszország történelme · Többet látni »
Fehérvári jog
Szent István király, Képes krónika III. István királlyá koronázása, a Képes krónika miniatúrája A fehérvári jog a magyar városok önkormányzati jogalapját képező szabadságjogcsalád, amit elsőként a Magyar Királyság világi fővárosának számító Székesfehérvár kapott meg, mely ezzel első igazi városunkká alakult.
Új!!: Tatárjárás és Fehérvári jog · Többet látni »
Fekete templom
A Fekete templom télen 250px 250px 250px A brassói szász evangélikus Fekete templom Románia legnagyobb temploma, egyben az európai gótika legkeletebbre fekvő jelentős alkotása.
Új!!: Tatárjárás és Fekete templom · Többet látni »
Feketegyarmat
Feketegyarmat (románul Iermata Neagră) falu Romániában, Arad megyében, Kisjenőtől északnyugatra, a Fekete-Körös mellett, Ant és Nagyzerind közt, a román-magyar határ közelében.
Új!!: Tatárjárás és Feketegyarmat · Többet látni »
Feketepatak (Ukrajna)
Feketepatak (ukránul Чорний Потік) település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Feketepatak (Ukrajna) · Többet látni »
Felsőfüle
Felsőfüle egy régi térképen Felsőfüle, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Felsőfüle · Többet látni »
Felsőmocsolád
Felsőmocsolád község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Felsőmocsolád · Többet látni »
Felsőnyék
Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Felsőnyék · Többet látni »
Felsőpalojta
Felsőpalojta község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Felsőpalojta · Többet látni »
Felsőrajk
Felsőrajk község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.
Új!!: Tatárjárás és Felsőrajk · Többet látni »
Felsőszentiván
Felsőszentiván község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Felsőszentiván · Többet látni »
Fenes
Fenes település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Tatárjárás és Fenes · Többet látni »
Ferences templom és kolostor (Zágráb)
A zágrábi Ferences templom és kolostor egy római katolikus épületegyüttes a Káptalandombon Zágrábban, Horvátországban.
Új!!: Tatárjárás és Ferences templom és kolostor (Zágráb) · Többet látni »
Fertőszentmiklós
Fertőszentmiklós város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Fertőszentmiklós · Többet látni »
Firtosváralja
Firtosváralja (románul Firtușu) falu Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Firtosváralja · Többet látni »
Fogaras vármegye
Fogaras vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Fogaras vármegye (románul: Comitatul Făgăraș, németül: Komitat Fogarasch) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság délkeleti részében 1876 és 1920 között.
Új!!: Tatárjárás és Fogaras vármegye · Többet látni »
Fogarasi vár
A Vörös torony (b) és a Tomori-torony (j), előtérben a Szabó János-bástyával A Tömlöc-bástya, jobboldalt a kapubástyával Az első emeleti loggia A fogarasi vár Romániában, Fogaras város központjában található várkastély.
Új!!: Tatárjárás és Fogarasi vár · Többet látni »
Forró (Magyarország)
Forró község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban, annak második legnagyobb területű és népességszámú községe.
Új!!: Tatárjárás és Forró (Magyarország) · Többet látni »
Garamtolmács
Garamtolmács (szlovákul Tlmače) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Garamtolmács · Többet látni »
Garancspetróc
Garancspetróc község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Új!!: Tatárjárás és Garancspetróc · Többet látni »
Gáborján
Gáborján község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Tatárjárás és Gáborján · Többet látni »
Gát (település)
Gát falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Gát (település) · Többet látni »
Gótikus székesegyház (Eger)
A Szent István által 1004 körül alapított Egri egyházmegye első székesegyházát a Várdombon, a püspöki palota közelében emelték.
Új!!: Tatárjárás és Gótikus székesegyház (Eger) · Többet látni »
Göd
Göd város Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Göd · Többet látni »
Gödényháza
Gödényháza település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Gödényháza · Többet látni »
Gölnicbánya
Gölnicbánya (szlovákul Gelnica, németül Göllnitz) város Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásának székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Gölnicbánya · Többet látni »
Görgő (település)
Görgő (korábban Harchov) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Új!!: Tatárjárás és Görgő (település) · Többet látni »
Görgey család
Görgei Artúr — portrélitográfia, Magyar Nemzeti Múzeum A Görgey család (Görgei család) az Árpád-korban, II. Géza király idején az országba települt szász hospesektől származik.
Új!!: Tatárjárás és Görgey család · Többet látni »
Gút
Gút település (ukránul: Гут) Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Gút · Többet látni »
Güjük mongol nagykán
Güjük (mongolul Гүюг; 1206. március 19. – 1248. április 20.) Ögödej kán legidősebb fia, a Mongol Birodalom harmadik nagykánja 1246 és 1248 között.
Új!!: Tatárjárás és Güjük mongol nagykán · Többet látni »
Gerencsérvár
A Vértes várai többnyire a tatárjárás után épültek fel, az ország többi várához hasonlóan, mikor az ország védelméhez ekkor sürgősen szükség volt megfelelő védelmi rendszer kiépítésére.
Új!!: Tatárjárás és Gerencsérvár · Többet látni »
Gergelyfája
Gergelyfája település Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Tatárjárás és Gergelyfája · Többet látni »
Gerzence
Gerzence város és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.
Új!!: Tatárjárás és Gerzence · Többet látni »
Giovanni da Pian del Carpine
Giovanni da Pian del Carpine latinul Plano Carpini Johannes (Magione, 1182 – Bar, 1252. április 1.) ferences rendi szerzetes, tartományfőnök, pápai legátus, érsek.
Új!!: Tatárjárás és Giovanni da Pian del Carpine · Többet látni »
Girincs
Girincs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Girincs · Többet látni »
Gornja Rijeka
Gornja Rijeka (régi magyar neve Reka) falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.
Új!!: Tatárjárás és Gornja Rijeka · Többet látni »
Gornje Utore
Gornje Utore falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Tatárjárás és Gornje Utore · Többet látni »
Gradiscse vára (Margečan)
Gradiscse egy várrom Horvátországban, az Ivanechez tartozó Margečan település határában.
Új!!: Tatárjárás és Gradiscse vára (Margečan) · Többet látni »
Grobosinc
Grobosinc város és község Horvátországban Belovár-Bilogora megyében.
Új!!: Tatárjárás és Grobosinc · Többet látni »
Gyalu (Románia)
200px 200px Gyalu (románul Gilău, németül Julmarkt) település Romániában Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Tatárjárás és Gyalu (Románia) · Többet látni »
Györgyfalva
A római katolikus templom részlete A református templom tornya Györgyfalva (1930-ig és a köznyelvben máig Ghiurfalău) magyar többségű falu Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Györgyfalva · Többet látni »
Győr
Győr (latinul Arrabona, Jaurinum, németül Raab, horvátul Jura, Đura) megyei jogú város Magyarországon.
Új!!: Tatárjárás és Győr · Többet látni »
Győr története
Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum) Győr Magyarország legrégibb múltra visszatekintő városai közé sorolható, és egyike azoknak a városainknak, melyek kialakulásuktól fogva folyamatosan fontos szerepet töltenek be.
Új!!: Tatárjárás és Győr története · Többet látni »
Győri bazilika
A győri Mennyekbe Fölvett Boldogságos Szűz Mária székesegyház a Győri egyházmegye főtemploma.
Új!!: Tatárjárás és Győri bazilika · Többet látni »
Győrszentiván
Győrszentiván egykor önálló község, mely 1970 óta Győr városrésze.
Új!!: Tatárjárás és Győrszentiván · Többet látni »
Gyugy
Gyugy község Somogy vármegyében, a Fonyódi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Gyugy · Többet látni »
Gyulafehérvári érseki székesegyház
A Szent Mihály székesegyház Gyulafehérváron A Gyulafehérvári érseki székesegyház a Szent István király által alapított erdélyi püspökség, majd az 1991-ben érsekség rangjára emelt főegyházmegye széktemploma.
Új!!: Tatárjárás és Gyulafehérvári érseki székesegyház · Többet látni »
Gyulafehérvári főegyházmegye
A Gyulafehérvári főegyházmegye a történelmi Erdély területét magába foglaló római katolikus részegyház Romániában.
Új!!: Tatárjárás és Gyulafehérvári főegyházmegye · Többet látni »
Hahót nemzetség
A Hahót nemzetség őse Hohold volt, ki 1164 körül; III. István király idején a stájer Marburg és Graz vidékéről érkezett Magyarországra, és a királytól a zalai Pölöske víznél kapott földet, ott ahol később Hahót falu épült.
Új!!: Tatárjárás és Hahót nemzetség · Többet látni »
Hajdúböszörmény
A város történelmi címere Bodaszőlő címere Hajdúböszörmény város Hajdú-Bihar vármegyében; a Hajdúböszörményi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Hajdúböszörmény · Többet látni »
Hajdúdorog népessége
Hajdúdorog népességváltozásának ábrája 1773 és 2013 között Hajdúdorog az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar vármegye északi területein fekszik.
Új!!: Tatárjárás és Hajdúdorog népessége · Többet látni »
Hajdúdorog története
Hajdúdorog címere Hajdúdorog az úgynevezett öreg hajdúvárosok egyike, amely az ország északkeleti részén, Hajdú-Bihar megye északi területén fekszik.
Új!!: Tatárjárás és Hajdúdorog története · Többet látni »
Harina
260px 260px Harina (románul Herina, németül Münzdorf, szászul Minzdref) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Harina · Többet látni »
Harsány
Harsány község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Harsány · Többet látni »
Harta (Magyarország)
Harta nagyközség Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Harta (Magyarország) · Többet látni »
Havasalföld
Havasalföld (más néven: Román-alföld, régen: Munténia, Vlahföld, Oláhország, románul: Țara Românească, latinul: Valachia) Moldva mellett Románia fő történelmi tartománya.
Új!!: Tatárjárás és Havasalföld · Többet látni »
Háromnapos varsói csata (1656)
A háromnapos varsói csata a lengyel-litván-tatár sereg és az egyesült svéd-brandenburgi hadak közt 1656.
Új!!: Tatárjárás és Háromnapos varsói csata (1656) · Többet látni »
Hédervári család
A Héderváriak címere a 15 századig Henrik, a Héderváriak őse, Képes krónika A hédervári kastély A mára már kihalt Hédervári család a Héder nemzetség egyik ága.
Új!!: Tatárjárás és Hédervári család · Többet látni »
Hédervári kastély
Hédervár azon kevés történelmet alakító hely közül való, amelyet első krónikásaink is feljegyeztek.
Új!!: Tatárjárás és Hédervári kastély · Többet látni »
Héreg
Héreg község Komárom-Esztergom vármegyében, a Tatabányai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Héreg · Többet látni »
Hét (település)
Hét község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Hét (település) · Többet látni »
Héthárs
Héthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul Septemtiliae) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Új!!: Tatárjárás és Héthárs · Többet látni »
Hídvég (Románia)
Hídvég (románul Hăghig, németül Fürstenberg) falu Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Tatárjárás és Hídvég (Románia) · Többet látni »
Hegyesdi vár
A hegyesdi vár vélhetően már a 13. század második felében felépült a tatárok újabb támadása elleni védelmi rendszer részeként.
Új!!: Tatárjárás és Hegyesdi vár · Többet látni »
Hejőkürt
Hejőkürt község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Hejőkürt · Többet látni »
Hejőszalonta
Hejőszalonta község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Hejőszalonta · Többet látni »
Helemba
Helemba (szlovákul Chľaba, németül Hellenbach) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Tatárjárás és Helemba · Többet látni »
Hercegszántó
Hercegszántó község Bács-Kiskun vármegye Bajai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Hercegszántó · Többet látni »
Heresznye
Heresznye község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Heresznye · Többet látni »
Hernádgecse
Hernádgecse község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Hernádgecse · Többet látni »
Hernádkak
Hernádkak község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Miskolci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Hernádkak · Többet látni »
Hernádkércs
Hernádkércs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában.
Új!!: Tatárjárás és Hernádkércs · Többet látni »
Hetényegyháza
Elhelyezkedése Kecskeméten belül Hetényegyháza Kecskemét városrésze, 1952 és 1981 között önálló község volt.
Új!!: Tatárjárás és Hetényegyháza · Többet látni »
Holdudvar (Margit-sziget)
A Margit-szigeti Casino, ma Holdudvarként ismert épületének területén egykoron Johannita keresztesek vára állt, de funkcionált védelmi vonalként, kórházként, majd ezt követően majorságként is.
Új!!: Tatárjárás és Holdudvar (Margit-sziget) · Többet látni »
Holics
Holics (szlovákul Holíč, németül Holitsch, korábban Weisskirchen) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Szakolcai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Holics · Többet látni »
Hollókő
Hollókő (németül: Rabenstein, szlovákul: Havraní Kameň) egy község Nógrád vármegyében, a Szécsényi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Hollókő · Többet látni »
Hollókői vár
A hollókői vár a Cserhát hegyei között, az UNESCO által a világörökség részévé nyilvánított palóc település, Hollókő közelében, egy kiugró sziklaszakadék szélén áll.
Új!!: Tatárjárás és Hollókői vár · Többet látni »
Hontvarsány
Hontvarsányi Árpád-kori templom Hontvarsány (korábban Varšany) Léva városrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Hontvarsány · Többet látni »
Horvátország kultúrája
Horvátország kultúrája hosszú múltra tekint vissza; a horvátok feltehetőleg 14 évszázada lakják ezt a területet, de a civilizációk, amelyek előttük éltek ezen a területen, jelentős hatással voltak a kultúrájára.
Új!!: Tatárjárás és Horvátország kultúrája · Többet látni »
Horvátország magyar emlékei, látnivalói
Ez a szócikk Horvátország legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a horvátországi magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be régió és téma szerinti csoportosításban.
Új!!: Tatárjárás és Horvátország magyar emlékei, látnivalói · Többet látni »
Horvátzsidány
A község látképe, háttérben a Kőszegi-hegység A Fő utca egy részlete kelet felé nézve Horvátzsidány község Vas vármegyében, a Kőszegi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Horvátzsidány · Többet látni »
Hosszúhetény
Hosszúhetény község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Hosszúhetény · Többet látni »
Huszt (település)
Huszt területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalján, a Huszti járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Huszt (település) · Többet látni »
Huszti vár
A huszti vár, Dörre Tivadar rajza A huszti vár (átírással Husztszkij zamok) a középkori Magyarország egyik legerősebb és legjelentősebb vára volt.
Új!!: Tatárjárás és Huszti vár · Többet látni »
I. Géza magyar király
I.
Új!!: Tatárjárás és I. Géza magyar király · Többet látni »
I. Károly magyar király
Thuróczi-krónikában I. Károly (köznapi nevén: Károly Róbert, születési nevén: Caroberto, magyarosan régebben: Róbert Károly; Nápoly, 1288 – Visegrád, 1342. július 16.) Anjou-házi magyar király 1308-tól haláláig.
Új!!: Tatárjárás és I. Károly magyar király · Többet látni »
I. Lajos magyar király
I.
Új!!: Tatárjárás és I. Lajos magyar király · Többet látni »
I. László magyar király
I.
Új!!: Tatárjárás és I. László magyar király · Többet látni »
I. Vencel cseh király
I.
Új!!: Tatárjárás és I. Vencel cseh király · Többet látni »
Időjárás
Az időjárás legjellemzőbb tulajdonsága a változékonyság Tornádó víztölcsére Hurrikán függőleges metszete a légáramlatokkal Időjárásnak nevezzük egy bolygót a világűrtől elválasztó atmoszféra valamely helyen és rövidebb időszakban jellemző fizikai paramétereit, azok kialakulását és egymásba átalakulását.
Új!!: Tatárjárás és Időjárás · Többet látni »
Igmánd nemzetség
Az Igmánd nemzetség (Huigman, Vigmam, Vigman, Vygman, Wigman, Wygmand) egyfalus kisnemesi nemzetség volt, melynek ősi, még szállásként (descensus) bírt birtokai a Komáromtól délre fekvő Nagyigmánd és Kisigmánd voltak.
Új!!: Tatárjárás és Igmánd nemzetség · Többet látni »
III. András magyar király
III.
Új!!: Tatárjárás és III. András magyar király · Többet látni »
Illés barát
Illés barát (más néven: Magyarországi Illés; latinosan: Elias Hungarus; 14. század), szerzetes, a pápai küldöttség tagja, alighanem az egyik első magyar utazó, aki eljutott Kínába.
Új!!: Tatárjárás és Illés barát · Többet látni »
Illyéd
Illyéd (1899-ig Illadia, románul Ilidia) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Tatárjárás és Illyéd · Többet látni »
Ilonavár (Ecseg)
Ilonavár (vagy Ecseg vára) egy mára elpusztult középkori vár a Cserhátban, Ecseg közelében.
Új!!: Tatárjárás és Ilonavár (Ecseg) · Többet látni »
Ipacsfa
Ipacsfa község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Ipacsfa · Többet látni »
Ipolynyék
Ipolynyék község, egykor járási székhely Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Ipolynyék · Többet látni »
Ipolytölgyes
Ipolytölgyes község Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Ipolytölgyes · Többet látni »
IV. Béla magyar király
Thuróczi-krónikában IV. Béla menekülése a tatárok elől IV. Béla ezüstdénárjának hátlapja az uralkodó trónon ülő képmásával IV.
Új!!: Tatárjárás és IV. Béla magyar király · Többet látni »
Izsákfalva
Izsákfalva (1892-ig Zsákóc, szlovákul Žakovce, németül Eisdorf) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Izsákfalva · Többet látni »
Jablánc
Jablánc község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Új!!: Tatárjárás és Jablánc · Többet látni »
Jacopo Tiepolo
Jacopo Tiepolo (vagy másként: Iacopo Tiepolo), volt a Velencei Köztársaság negyvenharmadik dózséja.
Új!!: Tatárjárás és Jacopo Tiepolo · Többet látni »
Jan Długosz
Jan Długosz (vagy Johannes Longinus), (Brzeżnica, 1415. december 1. – Krakkó, 1480. május 19.) latin nyelven író késő középkori lengyel történetíró és diplomata.
Új!!: Tatárjárás és Jan Długosz · Többet látni »
Jáki templom
A jáki templom az egykori jáki bencés apátság monumentális bazilikája a magyarországi román stílusú építészet kiemelkedő, szinte szimbolikus alkotása.
Új!!: Tatárjárás és Jáki templom · Többet látni »
Jánoshalma
Jánoshalma város Bács-Kiskun vármegyében, a Jánoshalmai járás központja.
Új!!: Tatárjárás és Jánoshalma · Többet látni »
Jánossomorja
A jánossomorjai ipartelep légi felvételen Jánossomorja város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Jánossomorja · Többet látni »
Járdánháza
Járdánháza község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Ózdi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Járdánháza · Többet látni »
Jászói prépostság
A Jászói prépostság alapítójának neve és keletkezésének éve nem ismert.
Új!!: Tatárjárás és Jászói prépostság · Többet látni »
Jászóváralja
Jászóváralja (szlovákul Jasovský Podzámok, németül Pisendorf) Jászó község része, egykor önálló település Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-vidéki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Jászóváralja · Többet látni »
Jászberény
Jászberény város az Észak-Alföld régióban, Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében fekszik; a Jászberényi járás központja.
Új!!: Tatárjárás és Jászberény · Többet látni »
Jászberényi palánkvár
A jászberényi palánkvár a török korban a jászberényi ferences templom és kolostor palánkkal megerősített erődítménye volt.
Új!!: Tatárjárás és Jászberényi palánkvár · Többet látni »
Jászfényszaru
Jászfényszaru (korábban: Fényszaru) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Jászfényszaru · Többet látni »
Jászjákóhalma
Jászjákóhalma község Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a Jászberényi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Jászjákóhalma · Többet látni »
Jászok
A jászok – indoiráni nyelvűnek tartott népcsoport – egykor a szkíta népek körébe, a szakák csoportjába tartoztak.
Új!!: Tatárjárás és Jászok · Többet látni »
Jászszentlászló
Jászszentlászló község Bács-Kiskun vármegye Kiskunmajsai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Jászszentlászló · Többet látni »
Jéke
Jéke község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Kisvárdai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Jéke · Többet látni »
Jelenje
Jelenje falu és község Horvátországban, a Tengermellék-Hegyvidék megyében.
Új!!: Tatárjárás és Jelenje · Többet látni »
Jesenice (Dugi Rat)
Jesenice falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Új!!: Tatárjárás és Jesenice (Dugi Rat) · Többet látni »
Jeszenő vára
Jeszenő vára (szlovákul: Jasenov vagy Jasenovský hrad) Homonnától 4 km-re délre, Várjeszenő szomszédságában állt, mára csak romjai maradtak meg.
Új!!: Tatárjárás és Jeszenő vára · Többet látni »
Jolsvatapolca
Jolsvatapolca község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagyrőcei járásban.A mai település Jolsvatapolca és Miglészpataka egyesített közigazgatási egysége.
Új!!: Tatárjárás és Jolsvatapolca · Többet látni »
Julianus barát
Julianus barát magyar Domonkos-rendi szerzetes volt, aki Gerhardusszal és még néhány szerzetestársával két utazást tett, hogy megkeresse a magyarok őshazáját keleten.
Új!!: Tatárjárás és Julianus barát · Többet látni »
Kacsics nemzetség
A Kacsics nemzetség ősi horvát nemzetség, az egyik legbefolyásosabb horvát nemesi család volt.
Új!!: Tatárjárás és Kacsics nemzetség · Többet látni »
Kakucs
Kakucs község Pest vármegyében, a Dabasi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kakucs · Többet látni »
Kalka menti csata
A megtámadott és leigázott kun kánságok (a térképen Kipchak Khanates) hatalmas területen feküdtek. A Kalka menti csata 1223.
Új!!: Tatárjárás és Kalka menti csata · Többet látni »
Kalocsa
Kalocsa (németül: Kollotschau) város Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járás székhelye a Duna mellett.
Új!!: Tatárjárás és Kalocsa · Többet látni »
Kalotaszegi templomok
Magyarvistai templombelső Umling János festett táblája a magyarbikali református templomban 200px 200px 200px 200px Kalotaszeg templomai közé többségében református templomok tartoznak, amelyek szinte kivétel nélkül középkori építésű, főleg gótikus stílusú műemléképületek.
Új!!: Tatárjárás és Kalotaszegi templomok · Többet látni »
Kamond
Kamond község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Kamond · Többet látni »
Kanizsamonostor
Kanizsamonostor (szerbül Банатски Моноштор / Banatski Monoštor) település Szerbiában, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben, Csóka községben.
Új!!: Tatárjárás és Kanizsamonostor · Többet látni »
Kaplony
Kaplony (románul Căpleni, németül Kaplau) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kaplony · Többet látni »
Karakojunlu
Karakojunlu (Qara Qoyunlu, magyarul Fekete Ürü, türkmén Garagoýunly, perzsa قرا قویونلو; török Karakoyunlu) oguz török törzsszövetség volt a Kaukázus környékén a középkor legvégén.
Új!!: Tatárjárás és Karakojunlu · Többet látni »
Karancsalja
Karancsalja község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Karancsalja · Többet látni »
Karcag
Karcag (korábbi névalakjai Karczagújszállás, Kardszag(újszállás), Karczag) város Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében, a karcagi járás központja, a Nagykunság földrajzi, történeti és néprajzi kistáj legnépesebb települése.
Új!!: Tatárjárás és Karcag · Többet látni »
Kartal (település)
Kartal nagyközség Pest vármegyében, az Aszódi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kartal (település) · Többet látni »
Kassa
Kassa (latinul: Cassovia, lengyelül: Koszyce) Szlovákia második legnagyobb városa, annó az egykori Csehszlovákia ötödik legnagyobb városa volt.
Új!!: Tatárjárás és Kassa · Többet látni »
Kaszaper
Kaszaper község Békés vármegye Mezőkovácsházai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kaszaper · Többet látni »
Káld
Káld község Vas vármegyében, a Sárvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Káld · Többet látni »
Kállay család (nagykállói)
A nagykállói Kállay család egyike legrégibb nemes családjainknak, amely eredetét a száznyolc ős nemzetség egyikéből, a Balog-Semjén (Bolok-Simián) nemzetségből (genus) veszi.
Új!!: Tatárjárás és Kállay család (nagykállói) · Többet látni »
Kálnok
Kálnok (románul Calnic) falu Romániában Kovászna megyében, az azonos nevű patak partján.
Új!!: Tatárjárás és Kálnok · Többet látni »
Kálosa
Kálosa község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kálosa · Többet látni »
Kálvin tér
A Kálvin tér (régebbi írásmód szerint Calvin tér) egy közlekedési csomópont Budapesten az V., VIII. és IX. kerület határán.
Új!!: Tatárjárás és Kálvin tér · Többet látni »
Kán nemzetség
A Kán nemzetség az Árpád-kori magyar nemzetségek egyike, melyről jelentőségéhez mérten a forrásokban, oklevelekben nagyon kevés adat maradt csak ránk.
Új!!: Tatárjárás és Kán nemzetség · Többet látni »
Kána (Magyarország)
Kána középkori falu volt a mai Budapest területén.
Új!!: Tatárjárás és Kána (Magyarország) · Többet látni »
Kára
Kára község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kára · Többet látni »
Kárásztelek
Kárásztelek romániai község, mely a Szilágy-fennsík dombos vidékén, a Krasznai-dombságon található.
Új!!: Tatárjárás és Kárásztelek · Többet látni »
Károlyfalu
Károlyfalu (szlovákul Karlova Ves, németül Karlsdorf) Pozsony városrésze, a Pozsonyi kerület Pozsonyi IV. járásában.
Új!!: Tatárjárás és Károlyfalu · Többet látni »
Kárpátalja várai
A nevickei vár lakótornya A munkácsi vár Az ungvári vár fülesbástyája Kárpátalja várai a magyar várépítészet emlékei közé sorolódnak.
Új!!: Tatárjárás és Kárpátalja várai · Többet látni »
Káta nemzetség
A fejedelmi törzshöz tartozó Káta nemzetség, az első foglalás jogán a Zagyva folyótól a Tápió folyóig terjedő hatalmas terület foglalt le.
Új!!: Tatárjárás és Káta nemzetség · Többet látni »
Kémes
Kémes község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kémes · Többet látni »
Kétágú templom (Kolozsvár)
260px A kolozsvári Kétágú templom, hivatalos nevén az Alsóvárosi református templom, Erdély legnagyobb és legszebb 19.
Új!!: Tatárjárás és Kétágú templom (Kolozsvár) · Többet látni »
Kétbodony
Kétbodony község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kétbodony · Többet látni »
Kína történelme
Kína történelme a világ történelmében egyedülálló azzal, hogy ez a civilizáció ugyanazon a kontinensnyi méretű területen, több évezreden át folyamatosan fennmaradt, népessége ismereteink szerint mindvégig a legnagyobb volt a világ etnikumai között, és fejlődését az időnkénti súlyos megtorpanások ellenére mindig meg tudta újítani, ezáltal évszázadokon keresztül a világ vezető hatalma tudott maradni, a zűrzavaros időszakokat követően pedig újra és újra azzá válni.
Új!!: Tatárjárás és Kína történelme · Többet látni »
Kínai középkor
A kínai középkor a kínai történelemnek a 220–1368 közötti időszakát öleli fel, ami nagyjából egybeesik az európai szemléleten alapuló középkorral.
Új!!: Tatárjárás és Kínai középkor · Többet látni »
Kóka
Kóka község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Kóka · Többet látni »
Kórógy vára
Kórógy vára egy várrom Horvátországban, az Eszék-Baranya megyei Ovčara település határában.
Új!!: Tatárjárás és Kórógy vára · Többet látni »
Körösnagyharsány
Körösnagyharsány község Békés vármegye Sarkadi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Körösnagyharsány · Többet látni »
Körösszeg
Körösszeg (románul Cheresig) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Körösszeg · Többet látni »
Körösszegapáti
Körösszegapáti (románul Apateu) község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Tatárjárás és Körösszegapáti · Többet látni »
Körösszegi vár
Körösszegi vár Romániában, Bihar megyében, Körösszeg község közelében található, és valószínűleg még a Borsa nemzetség tagjai építhették.
Új!!: Tatárjárás és Körösszegi vár · Többet látni »
Köröstárkány
Köröstárkány (románul Tărcaia) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Köröstárkány · Többet látni »
Kötöny
A KötönyA Nyelvtudományi Intézet által anyakönyvezhetőnek minősített név török eredetű régi magyar személynév, jelentése: lóra termett.Ladó-Bíró, 82.
Új!!: Tatárjárás és Kötöny · Többet látni »
Kötöny kun fejedelem
Kötöny kun fejedelem (korabeli óorosz forrásokban Kotjan Szutojevics; Котян Сутоевич) a kun törzsek szövetségének vezetője volt az 1220-as-1230-as években.
Új!!: Tatárjárás és Kötöny kun fejedelem · Többet látni »
Középkor
A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.
Új!!: Tatárjárás és Középkor · Többet látni »
Középkori magyar irodalom
Rovásírásos középkori lelet Az ősi magyar rovásírás fennmaradt emlékei alapján feltételezhető, hogy a magyaroknak már a honfoglalás előtt is volt írásbelisége, így talán irodalma is.
Új!!: Tatárjárás és Középkori magyar irodalom · Többet látni »
Küküllő vármegye
Mátyás király halálakor az első katonai felmérés térképművének részletén Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen A Küküllő Székelykeresztúrnál Küküllő vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Erdélyben Küküllővár központtal.
Új!!: Tatárjárás és Küküllő vármegye · Többet látni »
Kőd
Köd (románul Cheud) falu Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kőd · Többet látni »
Kőrös (Horvátország)
Kőrös (horvátul Križevci, németül Kreuz, latinul Crisium) város és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kőrös (Horvátország) · Többet látni »
Kőröstetétlen
Kőröstetétlen község Pest vármegyében, a Ceglédi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kőröstetétlen · Többet látni »
Kőszeg ostroma
Kőszeg ostroma a személyesen I. Szulejmán szultán vezette török hadsereg 1532-es hadjáratának hadi eseménye volt a nyár végén.
Új!!: Tatárjárás és Kőszeg ostroma · Többet látni »
Kőszegi vár
A kőszegi vár (legismertebb várkapitánya után Jurisics-várként is ismert) Kőszeg történelmi hangulatú óvárosában található.
Új!!: Tatárjárás és Kőszegi vár · Többet látni »
Kőszegremete
Kőszegremete (románul Remetea Oașului) falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kőszegremete · Többet látni »
Kővárvidék
az első katonai felmérésen A kovási fatemplom Teleki-kastély kertjében Csernefalva Groppa A nyárfási fatemplom Drágavilma Kővárvidék (Kővár vidéke, Kővár-vidék, vagy) a vármegyerendszertől különálló közigazgatási egység volt a történeti Partiumban.
Új!!: Tatárjárás és Kővárvidék · Többet látni »
Kecskekő (vár)
Kecskekő egy egykori vár Romániában, a jelenlegi Fehér megye területén, melynek ma már csak romjai láthatóak.
Új!!: Tatárjárás és Kecskekő (vár) · Többet látni »
Kelemér
Kelemér község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kelemér · Többet látni »
Keleti magyarok
Keleti magyarok alatt a magyar nép kialakulása során vándorló magyar törzsektől elszakadt magyar néprészeket értjük.
Új!!: Tatárjárás és Keleti magyarok · Többet látni »
Kemény-kastély (Marosvécs)
Az erdélyi reneszánsz építészet egyik jellegzetes példája, a marosvécsi Kemény-kastély a Kelemen-havasok lábánál, a Maros jobb partján található.
Új!!: Tatárjárás és Kemény-kastély (Marosvécs) · Többet látni »
Kemenesmihályfa
Kemenesmihályfa község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kemenesmihályfa · Többet látni »
Kemenessömjén
Kemenessömjén község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kemenessömjén · Többet látni »
Kerekvár (Eszteregnye)
Kerekvár Eszteregnye és Obornak között, Eszteregnye határában egy dombvégződés erdős részén található egykori kisméretű, két külső sánccal övezett fa lakótorony, egykori kisvár maradványa.
Új!!: Tatárjárás és Kerekvár (Eszteregnye) · Többet látni »
Keresztény szerzetesség
A keresztény szerzetesség a katolikus és az ortodox egyházak azon intézménye, amely elsősorban az egyén tökéletesedését van hivatva szolgálni, az átlagosnál magasabb életeszményt állítva tagjai elé.
Új!!: Tatárjárás és Keresztény szerzetesség · Többet látni »
Kereszténység védőbástyája
date.
Új!!: Tatárjárás és Kereszténység védőbástyája · Többet látni »
Kesztölc
Kesztölc község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kesztölc · Többet látni »
Kettős kereszt (heraldika)
Névváltozatok: apostoli- vagy kettős- vagy lotaringiai kereszt (Bárczay 117-), pátriárkai kereszt (Nagy IV. 284.), bencés kereszt, érseki kereszt, a felszabadítás keresztje Francia nyelven: croix double, croix patriarchale, croix de Lorraine, nouvelle Hongrie Angol nyelven: double cross, two barred cross, patriarchal cross, archiepiscopal cross, Lorraine cross, Caravaca cross, Salem Cross Német nyelven: Patriarchenkreuz, ungarisches Kreuz, Lothringer Kreuz, Doppelkreuz, Erzbischofskreuz, spanisches Kreuz Latin nyelven: crux gemina, crux patriarchalis A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van.
Új!!: Tatárjárás és Kettős kereszt (heraldika) · Többet látni »
Kettősmező
Kettősmező település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kettősmező · Többet látni »
Kevevára
Kevevára (1899-ig Temeskubin, szerbül Ковин / Kovin, románul Cuvin, németül Temeschkubin) város és község Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.
Új!!: Tatárjárás és Kevevára · Többet látni »
Kincsesbánya
Kincsesbánya község Fejér vármegyében, a Móri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kincsesbánya · Többet látni »
Kipcsakok
Ősi kipcsak portré a 12. századból, Luhanszk A kipcsakok (török: Kıpçak) török nép volt a középkorban, illetve a turkológiában a kipcsak egy összefoglaló név is, amely az altaji nyelvcsaládhoz tartozó köztörök nyelvek egyik népes ágát jelöli.
Új!!: Tatárjárás és Kipcsakok · Többet látni »
Királydaróc
Királydaróc (románul Craidorolț) falu és községközpont Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Királydaróc · Többet látni »
Királyi városrész (Esztergom)
felület 2006-os felújítását Széchenyi tér látképe egy 20. század elei képeslapról Széchenyi tér déli vége, a kép közepén pedig középiskolák láthatók A Királyi városrész (latinul: Regia Civitas), Esztergom mai belvárosának hajdani helyén állt, amely a tőle északra fekvő Vízivárossal ellentétben, amely az érseké volt, ez a király tulajdonában állt.
Új!!: Tatárjárás és Királyi városrész (Esztergom) · Többet látni »
Kis-Somlyó hegy
A Kis-Somlyó hegy Vas vármegyében, Kemenesháton, Kissomlyó település fölött emelkedő bazalt tanúhegy.
Új!!: Tatárjárás és Kis-Somlyó hegy · Többet látni »
Kisandacs
Kisandacs Üzbég község része, egykor önálló község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nyitrai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kisandacs · Többet látni »
Kisasszonyfa
Kisasszonyfa község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kisasszonyfa · Többet látni »
Kisbács
Kisbács (románul Baciu) az azonos nevű község központja Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kisbács · Többet látni »
Kisboldogasszony-templom (Gyöngyöspata)
A Kisboldogasszony-templom Gyöngyöspata római katolikus temploma, műemlék.
Új!!: Tatárjárás és Kisboldogasszony-templom (Gyöngyöspata) · Többet látni »
Kisdobsza
Kisdobsza község Baranya vérmegyében, a Szigetvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kisdobsza · Többet látni »
Kisgyőr
Kisgyőr község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kisgyőr · Többet látni »
Kisharsány
Kisharsány község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kisharsány · Többet látni »
Kiskázmér
Kiskázmér Kázmér településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kiskázmér · Többet látni »
Kiskemlék vára
Kiskemlék egy várrom Horvátországban, a Gornja Rijekához tartozó Deklešanec település határában.
Új!!: Tatárjárás és Kiskemlék vára · Többet látni »
Kiskerény
Kiskerény (1899-ig Kurimján) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kiskerény · Többet látni »
Kiskundorozsma
Kiskundorozsma egykor önálló község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Új!!: Tatárjárás és Kiskundorozsma · Többet látni »
Kiskunhalas
Kiskunhalas város Bács-Kiskun vármegyében, a Kiskunságban, a Kiskunhalasi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kiskunhalas · Többet látni »
Kiskunság
A Kiskunság nagytáj az Alföldön, a Duna–Tisza közének magyarországi részén található.
Új!!: Tatárjárás és Kiskunság · Többet látni »
Kispetri
Kispetri (románul Petrinzel) falu Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kispetri · Többet látni »
Kisszeben
Kisszeben város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásának székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Kisszeben · Többet látni »
Kisszentlőrinc
Kisszentlőrinc (románul Lăureni, németül Sankt Lörinz) falu Romániában Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kisszentlőrinc · Többet látni »
Kistapolcsány
Kistapolcsány (szlovákul Topoľčianky, korábban Malé Topolčianky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kistapolcsány · Többet látni »
Kistapolcsányi család
A kistapolcsányi kastély A Kistapolcsányi családot egy bizonyos Haslav comes alapította.
Új!!: Tatárjárás és Kistapolcsányi család · Többet látni »
Kisvaszar
Kisvaszar (németül: Wasser) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kisvaszar · Többet látni »
Kiszucaújhely
Kiszucaújhely (szlovákul Kysucké Nové Mesto, németül Ober-Neustadt vagy Kischütz-Neustadt) város Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Kiszucaújhelyi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Kiszucaújhely · Többet látni »
Klissza vára
Klissza vára, várrom Horvátországban, a Split mellett fekvő Klissza településen.
Új!!: Tatárjárás és Klissza vára · Többet látni »
Kocsér
Kocsér község Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kocsér · Többet látni »
Koháry család
A herceg és gróf csábrági és szitnyai Koháry család egy ősrégi magyar nemesi család, neve a magyar történelemben előkelő helyen szerepel.
Új!!: Tatárjárás és Koháry család · Többet látni »
Kolozs vármegye
Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.
Új!!: Tatárjárás és Kolozs vármegye · Többet látni »
Kolozsmonostori apátság
A kolozsmonostori apátság a gyulafehérvári püspökség mellett a katolikus egyház egyik legkorábbi és legjelentősebb intézménye volt Erdélyben.
Új!!: Tatárjárás és Kolozsmonostori apátság · Többet látni »
Kolozsvár
Kolozsvár (románul 1974-ig Cluj, ma Cluj-Napoca,, néha Clausenburg,, szászul Kleusenburch,, Klojznburg) Románia második legnépesebb városa, Kolozs megye székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Kolozsvár · Többet látni »
Kolta (település)
Kolta (szlovákul Kolta) szlovákiai község a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kolta (település) · Többet látni »
Komádi
Komádi város Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Tatárjárás és Komádi · Többet látni »
Komáromi erődrendszer
Az Újvár kapuja a 17. század második feléből – Komárom (Szlovákia) A monostori erőd udvara – Komárom (Magyarország) A Nádor-vonal 6. bástyája – ma múzeum, Komárom (Szlovákia) A komáromi erődrendszer részei egyrészt a történelmi Komárom két vára Szlovákiában, másrészt az ahhoz kapcsolódó erődök a Duna jobb oldalán, a mai magyarországi Komárom területén.
Új!!: Tatárjárás és Komáromi erődrendszer · Többet látni »
Kondoros
Kondoros város Békés vármegye Szarvasi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Kondoros · Többet látni »
Korpona (Szlovákia)
Korpona a XVI. századbanBorovszky Hont vármegye és Selmeczbánya sz. kir. város A barokk stílusúvá átépített plébániatemplom A kórház épülettömbje Korpona (szlovákul Krupina, németül Karpfen, latinul Carpona, korábban Corpona) város Szlovákiában.
Új!!: Tatárjárás és Korpona (Szlovákia) · Többet látni »
Kosd
Kosd (szlovákul Košd) község Pest vármegyében, a Váci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kosd · Többet látni »
Kovászó
Kovászó (ukránul Квасове (Kvaszove / Kvasove)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kovászó · Többet látni »
Krakkó
Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.
Új!!: Tatárjárás és Krakkó · Többet látni »
Krakkó főtere
260px Szent Adalbert-templom, jobbra a Posztócsarnok és a Városháza-torony, középen, alul az Adam Mickiewicz-emlékmű Szent Adalbert-templom Kościuszko eskütétele a Ryneken. Franciszek Smuglewicz 1797-es festménye Krakkó főtere (lengyelül: Rynek Główny w Krakowie vagy Rynek Krakowski – Krakkó piactere) Krakkó történelmi központjának fő tere.
Új!!: Tatárjárás és Krakkó főtere · Többet látni »
Krakkó történelmi központja
Krakkó történelmi központja (lengyelül: Stare Miasto, azaz Óváros) Lengyelország korábbi fővárosában, a Wawel királyi székhely lábánál helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Krakkó történelmi központja · Többet látni »
Krassó vármegye
Mátyás király halálakor Közigazgatási egységek egy 1862-es térképen Krassó vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Krassóvár központtal.
Új!!: Tatárjárás és Krassó vármegye · Többet látni »
Krassóvár
Krassóvár (1899-ig Krassova) falu Romániában Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Tatárjárás és Krassóvár · Többet látni »
Kraszna vármegye
Mátyás király halálakor Bihar-Szolnok-Kraszna vármegye Magyarország első katonai felmérése térképének részletén, 1782-85 Elhelyezkedése egy 1862-es térképen Kraszna vármegye a Magyar Királyság tiszántúli kerületének egyik vármegyéje volt.
Új!!: Tatárjárás és Kraszna vármegye · Többet látni »
Kroissenbrunni csata
A kroissenbrunni csata vagy első morvamezei csata, az 1250-es években az Osztrák Hercegség birtoklásáért folyt magyar–cseh háború utolsó csatája volt, melyben 1260.
Új!!: Tatárjárás és Kroissenbrunni csata · Többet látni »
Kručica (Dubrovačko primorje)
Kručica falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Kručica (Dubrovačko primorje) · Többet látni »
Kulcs (település)
Kulcs község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kulcs (település) · Többet látni »
Kunfalva
Kunfalva (szlovákul Konská) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Kunfalva · Többet látni »
Kunok
A kipcsak-szári-kun törzsszövetség területe 1200 körül. A terület sohasem állt egységes, központi vezetés alatt, kipcsak vagy kun birodalomról ezért nem beszélhetünk ebben az értelemben A Magyarországon kunok néven ismert nép egy török nyelvű népekből – kipcsakok, sárga ujgurok, ázsiai kunok – álló törzsszövetség volt, amelyik a 11. században jött létre és sokáig nyugtalanította támadásaival a szomszédos keleti szláv, magyar, lengyel, bizánci és délszláv területeket.
Új!!: Tatárjárás és Kunok · Többet látni »
Kunország
Kun-kipcsák területek a 13. század elején Kipcsak sisak (13. század) Kunország vagy Kumánia (latinul Cumania) a középkori kun szállásterületek történelmi elnevezése volt, amelyek a Balkas-tótól az Al-Dunáig terjedtek.
Új!!: Tatárjárás és Kunország · Többet látni »
Lackfi András
Lackfi András (1310 körül – 1359) erdélyi vajda.
Új!!: Tatárjárás és Lackfi András · Többet látni »
Lajosmizse
Lajosmizse város Bács-Kiskun vármegyében a Kecskeméti járásban.
Új!!: Tatárjárás és Lajosmizse · Többet látni »
Laszkarisz Mária magyar királyné
Laszkarisz Mária (Nikaia (ma İznik), 1206 körül – valószínűleg Buda, 1270. június 24./július 16.),,, magyar királyné, IV. Béla felesége és de facto társuralkodója.
Új!!: Tatárjárás és Laszkarisz Mária magyar királyné · Többet látni »
Lándzsásnemesek
A szepesi lándzsásnemesek az eredetileg gömörőröknek nevezett, valószínűleg kabar eredetű határőrnépek utódai.
Új!!: Tatárjárás és Lándzsásnemesek · Többet látni »
Lébényi templom
A lébényi Szent Jakab apostol-plébániatemplom román stílusban épült középkori keresztény templom, Magyarország egyik legjelentősebb középkori építészeti emléke, a Győrtől mintegy húsz km-re fekvő város országos hírű nevezetessége.
Új!!: Tatárjárás és Lébényi templom · Többet látni »
Léka
Léka (németül Lockenhaus, horvátul Livka) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Léka · Többet látni »
Létánfalva
Létánfalva község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Új!!: Tatárjárás és Létánfalva · Többet látni »
Lövő
A községháza régen, felújítás előtt Vasútállomás Légi felvétel Lövő (1905-ig Német-Lövő, horvátul Livir) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Lövő · Többet látni »
Lőcse
Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Lőcse · Többet látni »
Legenda (David Gemmell)
A Legenda David Andrew Gemmell angol fantasy író nagy sikerű – és egyben első – heroikus(hősi) fantasy regénye, amely 1984-ben jelent meg először.
Új!!: Tatárjárás és Legenda (David Gemmell) · Többet látni »
Legnicai csata
A legnicai csata (németesen liegnitzi/leignitzi csata, lengyelül Bitwa pod Legnicą, cseh nyelven Bitva u Lehnice) 1241.
Új!!: Tatárjárás és Legnicai csata · Többet látni »
Leibic
Leibic (szlovákul Ľubica, németül Leibitz, latinul Laibicium) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Leibic · Többet látni »
Lendvai Benedek
Lendvai Benedek (? – 1244. október 31. előtt) váradi és győri püspök.
Új!!: Tatárjárás és Lendvai Benedek · Többet látni »
Lengyel–lovagrendi háború (1331–32)
A lengyel-lovagrendi háború a Német Lovagrend és a Lengyel Királyság között 1331 és 32 közt végbement konfliktus.
Új!!: Tatárjárás és Lengyel–lovagrendi háború (1331–32) · Többet látni »
Lesses
Az erődtemplom Románia középpontjára emlékeztető tábla Lesses (1925-ig Șulumberg,, szászul Šinebarχ) falu Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Tatárjárás és Lesses · Többet látni »
Limpak
Limpak (szlovákul és németül Limbach) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Bazini járásban.
Új!!: Tatárjárás és Limpak · Többet látni »
Lisac (Dubrovačko primorje)
Lisac falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Lisac (Dubrovačko primorje) · Többet látni »
Livónia
Livónia más néven Livland, Livánia, Lívföld a mai Észtország és Lettország területének történelmi neve.
Új!!: Tatárjárás és Livónia · Többet látni »
Ljubina (Dvor)
Ljubina falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében.
Új!!: Tatárjárás és Ljubina (Dvor) · Többet látni »
Lotrščak-torony
A Lotrščak-torony Zágráb egyik legrégibb műemléke, a város egykori védelmi rendszerének része.
Új!!: Tatárjárás és Lotrščak-torony · Többet látni »
Lovag
Lovagok párbaja középkori kódexben A lovag (latinul miles) a középkori nyugat keresztény Európában átfogó értelemben olyan ember volt, aki vagyoni helyzete révén megengedhette magának a nehézpáncélos lovas hadviselés személyes költségeit.
Új!!: Tatárjárás és Lovag · Többet látni »
Lozsád
református templom 170px Lozsádi lakóház 1908-ban (Szabó Imre felvétele) Lozsád (1888 és 1901 között Lozsádkistóti) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.
Új!!: Tatárjárás és Lozsád · Többet látni »
Macsói bánság
A Macsói bánság az Árpád-házi királyok déli expanziós politikájának következtében kialakult, és egyben határvédelmi céllal létrehozott korai közigazgatási egység a középkorban Magyarország déli határán.
Új!!: Tatárjárás és Macsói bánság · Többet látni »
Macsola
Macsola település Ukrajnában, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Macsola · Többet látni »
Mad Max 2.
A Mad Max 2. (gyakran Mad Max 2. – Az országúti harcos, eredeti cím: Mad Max 2: The Road Warrior) 1982-ben bemutatott ausztrál antiutópia/akciófilm, a Mad Max filmek második része, Mel Gibson főszereplésével.
Új!!: Tatárjárás és Mad Max 2. · Többet látni »
Maglóca
Maglóca község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Maglóca · Többet látni »
Magna Curia Regis
I. kerület Táncsics Mihály utca 9, 1944-ben I. kerület Táncsics Mihály utca 9, 2013-ban A Magna Curia Regis (más néven Nagy Kúria vagy Kammerhof) a királyi rezidencia szerepét töltötte be IV. Béla királytól kezdve a budai Várpalota felépítéséig.
Új!!: Tatárjárás és Magna Curia Regis · Többet látni »
Magyar katolikus egyház
A magyar katolikus egyház a katolikus egyház magyarországi szervezeteinek összefoglaló elnevezése.
Új!!: Tatárjárás és Magyar katolikus egyház · Többet látni »
Magyar Királyság
vármegyéi királyi jogar A Magyar Királyság 1000-től 1918.
Új!!: Tatárjárás és Magyar Királyság · Többet látni »
Magyar konyhaművészet
Pörkölt nokedlivel Bográcsgulyás Dobos a magyar cukrászat ékességei Rigó Jancsi szelet Gundel palacsinta Somlói galuska A magyar konyhaművészet a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, amely változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet.
Új!!: Tatárjárás és Magyar konyhaművészet · Többet látni »
Magyar népművészet
A magyar népművészet a művészet minden formája, amely a magyar népi kultúra keretében készült.
Új!!: Tatárjárás és Magyar népművészet · Többet látni »
Magyar szókincs
A magyar nyelv szókincse is arra mutat, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvek családjába tartozik.
Új!!: Tatárjárás és Magyar szókincs · Többet látni »
Magyar szürke szarvasmarha
A magyar szürke szarvasmarha vagy magyar szürkemarha a Magyarországon őshonos, törvényileg védett háziállatok egyike.
Új!!: Tatárjárás és Magyar szürke szarvasmarha · Többet látni »
Magyar utca (Kolozsvár)
A Magyar utca Kolozsvár egyik legjelentősebb, a középkori város egyik legrégebbi utcája.
Új!!: Tatárjárás és Magyar utca (Kolozsvár) · Többet látni »
Magyar vándor
A Magyar vándor egy 2004-es magyar filmvígjáték, Herendi Gábor rendezésében.
Új!!: Tatárjárás és Magyar vándor · Többet látni »
Magyarókereki református templom
A magyarókereki református templom műemlékké nyilvánított templom Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Magyarókereki református templom · Többet látni »
Magyar–török háború (1521–26)
A magyar–török háború (1521–26) az Oszmán Birodalomnak a Magyar Királyság ellen vívott konfliktusa, melynek kimenetele döntő hatással lett a közép-európai térség sorsára nézve.
Új!!: Tatárjárás és Magyar–török háború (1521–26) · Többet látni »
Magyarellenesség
A magyarellenesség (magyargyűlölet, hungarofóbia) az idegengyűlölet egy formája, ami magyarok ellen irányul, célpontjai ma főként a trianoni békeszerződés után alakult, Magyarországgal szomszédos országokban kisebbségben élő magyarok.
Új!!: Tatárjárás és Magyarellenesség · Többet látni »
Magyarfráta
Magyarfráta falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Tatárjárás és Magyarfráta · Többet látni »
Magyarittabé
Magyarittabé (másként Alsóittabé, Alsóittebe vagy Magyarittebe, szerbül Нови Итебеј / Novi Itebej, németül Neu Itebe) falu a Vajdaságban, Szerbia északi tartományában.
Új!!: Tatárjárás és Magyarittabé · Többet látni »
Magyarkanizsa
Magyarkanizsa (korábban Kanizsa, szerbül Кањижа / Kanjiža) kisváros és község Bácska szerbiai oldalán, Vajdaság északkeleti részén, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Tatárjárás és Magyarkanizsa · Többet látni »
Magyarok
Nincs leírás.
Új!!: Tatárjárás és Magyarok · Többet látni »
Magyarok Nagyasszonya
Magyarok Nagyasszonya Szűz Mária egyik elnevezése, mely kifejezi különleges kapcsolatát Magyarországgal.
Új!!: Tatárjárás és Magyarok Nagyasszonya · Többet látni »
Magyarország építészete
Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.
Új!!: Tatárjárás és Magyarország építészete · Többet látni »
Magyarország és Lengyelország kapcsolatai
Az 1300-as években készült díszcsat pár az akkori lengyel és magyar címerekkel. Feltehetően Piast Erzsébet magyar királyné tulajdonát képezték Lengyel és magyar zászlók Budapesten a Kossuth téren, 2014. március 15-én A magyarok és a lengyelek kapcsolata igen erős a történelem folyamán, egészen az Árpád-kortól napjainkig.
Új!!: Tatárjárás és Magyarország és Lengyelország kapcsolatai · Többet látni »
Magyarország és Szlovákia kapcsolatai
Magyar–szlovák kapcsolatoknak nevezzük a Magyarország és a Szlovák Köztársaság, két szomszédos ország diplomáciai kapcsolatait.
Új!!: Tatárjárás és Magyarország és Szlovákia kapcsolatai · Többet látni »
Magyarország háborúinak listája
Az alábbi lista tartalmazza a Magyarország területén vagy jelentős számú magyar csapatok részvételével zajlott katonai konfliktusokat közvetlenül a honfoglalás előttől a 21. századig.
Új!!: Tatárjárás és Magyarország háborúinak listája · Többet látni »
Magyarország művészete
Magyarország művészete az államalapítástól napjainkig rotunda formájában épült. Pompás emlékünk ebből a korból a nagytótlaki. A sárospataki vár: ősi lakótorony, reneszánsz lodzsa és barokk kastély együttese A fertődi Eszterházy-kastély Lechner Ödön egyik szép alkotása a Magyar Állami Földtani Intézet épülete Budapesten.
Új!!: Tatárjárás és Magyarország művészete · Többet látni »
Magyarországi németek
A Magyarországi Németek Országos Önkormányzata címere A magyarországi németek a mai Magyarország második legnagyobb nemzetisége.
Új!!: Tatárjárás és Magyarországi németek · Többet látni »
Majki műemlékegyüttes
A majki műemlékegyüttes Oroszlány külterületén (Majkpuszta) található, valaha kamalduli szerzetesek éltek falai között, különálló kis cellaházakban.
Új!!: Tatárjárás és Majki műemlékegyüttes · Többet látni »
Majkovi
Majkovi falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Majkovi · Többet látni »
Majorvár
Majorvár mára elpusztult vár a Bükk-vidék csúcsrégiójának déli lejtőjén.
Új!!: Tatárjárás és Majorvár · Többet látni »
Maklár
A vasútállomás épülete A maklári Igazgatási Központ épülete az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékművével Maklár község Heves vármegye keleti középső részén, az Egri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Maklár · Többet látni »
Malompatak
Malompatak (1899-ig Mühlenbach, szlovákul Mlynica, korábban Milbachy, németül Mühlenbach) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Malompatak · Többet látni »
Maniga
Maniga (szlovákul Malženice) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Maniga · Többet látni »
Margit-sziget
A Margit-sziget (németül: Margareteninsel, törökül: Kızadası, a középkorban: Nyulak szigete) 2,5 km hosszú, 500 méter széles, 0,965 km2 (96,5 hektár) méretű sziget a Dunán, Budapest területén, Margitsziget néven (egybeírva) a főváros egyik városrésze.
Új!!: Tatárjárás és Margit-sziget · Többet látni »
Margitszigeti érseki vár
A margitszigeti érseki vár a Margit-sziget északi részén felépült erődítmény volt, érseki házzal, toronnyal és faluval.
Új!!: Tatárjárás és Margitszigeti érseki vár · Többet látni »
Margitszigeti johannita vár
A margitszigeti johannita vár a Margit-sziget déli végén fekvő kéttornyos római erőd felhasználásával épült, végső formájában négyszögletes, enyhén trapéz alakú épület volt négy saroktoronnyal.
Új!!: Tatárjárás és Margitszigeti johannita vár · Többet látni »
Marino Morosini velencei dózse
Sírjában. Marino Morosini volt a Velencei Köztársaság negyvennegyedik dózséja.
Új!!: Tatárjárás és Marino Morosini velencei dózse · Többet látni »
Markaz
Markaz község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Markaz · Többet látni »
Marosszentimre
Marosszentimre falu Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Tatárjárás és Marosszentimre · Többet látni »
Marosvásárhely
Marosvásárhely – piac a főtéren Marosvásárhely (– a második világháború utáni, rendszerváltás előtti román helyesírás szerint Tîrgu-Mureș,, erdélyi szász nyelven Nai Muark) municípium Romániában, Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Marosvásárhely · Többet látni »
Marosvécs
Marosvécs (románul Brâncovenești, németül Wetsch) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Marosvécs · Többet látni »
Martonos
Martonos (szerbül Мартонош / Martonoš) falu Szerbia északi részén, a Vajdaságban, az Észak-bánsági körzetben.
Új!!: Tatárjárás és Martonos · Többet látni »
Málca
Málca község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Málca · Többet látni »
Málnás
Málnás (románul Malnaș) falu Romániában Kovászna megyében.
Új!!: Tatárjárás és Málnás · Többet látni »
Mályva (növénynemzetség)
A mályva (Malva) a mályvafélék (Malvaceae) családjának névadó nemzetsége.
Új!!: Tatárjárás és Mályva (növénynemzetség) · Többet látni »
Márévár
Márévár (Máré-vár, Máré vára) kicsiny erősség a Mecsek hegység északi, vadregényes rengetegében, 340 méter magas, meredek, erdős hegycsúcson.
Új!!: Tatárjárás és Márévár · Többet látni »
Mária-tisztelet Magyarországon
Boldogasszony Szent Gellért püspök volt a Szűz Mária-tisztelet elindítója Magyarországon.
Új!!: Tatárjárás és Mária-tisztelet Magyarországon · Többet látni »
Máriabesnyő
Máriabesnyő Gödöllő városrésze, Pest vármegyében, a Besnyői-patak völgyében.
Új!!: Tatárjárás és Máriabesnyő · Többet látni »
Máriagyűd
Máriagyűd Siklós város településrésze Baranya vármegyében, korábban önálló község.
Új!!: Tatárjárás és Máriagyűd · Többet látni »
Máriakéménd
Máriakéménd község Baranya vármegyében, a Bólyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Máriakéménd · Többet látni »
Márpod
260px Márpod (románul és németül Marpod, helyi szász nyelvjárásban Muerpeth) falu Romániában, Szeben megyében, Nagyszebentől északkeletre.
Új!!: Tatárjárás és Márpod · Többet látni »
Mátészalka
Mátészalka város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Mátészalkai járás székvárosa.
Új!!: Tatárjárás és Mátészalka · Többet látni »
Mátra
Téli bükkös a Mátrában A Mátra az Északi-középhegység egyik, vulkanikus eredetű tagja, amely 900 négyzetkilométeren terül el a Cserhát és a Bükk-vidék között.
Új!!: Tatárjárás és Mátra · Többet látni »
Mátrafüred
Mátrafüred település Heves vármegyében; a hegyvidéki üdülőhely Gyöngyös része.
Új!!: Tatárjárás és Mátrafüred · Többet látni »
Ménfőcsanak
Ménfőcsanak Győr egyik városrésze.
Új!!: Tatárjárás és Ménfőcsanak · Többet látni »
Ménhárd
Ménhárd (szlovákul Vrbov, németül Menhardsdorf, latinul Menhardi Villa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Ménhárd · Többet látni »
Mecenzéf
Mecenzéf (1899-ig Alsó-Mecenzéf) város Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Mecenzéf · Többet látni »
Mehádia
Mehádia látképe (Franz Jaschke, 1821) Ortodox templom Római katolikus templom 230px Mehádia falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.
Új!!: Tatárjárás és Mehádia · Többet látni »
Mernye
Mernye község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Mernye · Többet látni »
Meszesi kapu
A meszesi kapu látképe Porolissumból nézve A Meszesi kapu, vagy Meszesi-szoros egy szűk völgy a Meszes-hegységben, Romániában, Erdélyben, Zilahtól mintegy 3,5 km-re keletre, és mintegy 10,5 km hosszúságban húzódik egészen Karikáig.
Új!!: Tatárjárás és Meszesi kapu · Többet látni »
Mezőbaj
Mezőbaj (Boiu) település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Mezőbaj · Többet látni »
Mezőcsát
Mezőcsát kisváros Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Mezőcsát · Többet látni »
Mezőfalva
Mezőfalva (1951-ig: Herczegfalva) nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Mezőfalva · Többet látni »
Mezőkaszony
Mezőkaszony (ukránul Косонь, 1995 előtt Косино / Косонь, oroszul Косино) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Mezőkaszony · Többet látni »
Mezőkovácsháza
Mezőkovácsháza város Békés vármegyében, a Mezőkovácsházai járás központja és legnépesebb városa.
Új!!: Tatárjárás és Mezőkovácsháza · Többet látni »
Mezőlak
Mezőlak község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Mezőlak · Többet látni »
Mezőszabolcs
Mezőszabolcs (Săbolciu), település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Mezőszabolcs · Többet látni »
Mihályfa
Mihályfa község Zala vármegyében, a Zalaszentgróti járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Mihályfa · Többet látni »
Miklósvár
Miklósvár (románul Micloșoara) falu Romániában, Erdélyben, Kovászna megyében.
Új!!: Tatárjárás és Miklósvár · Többet látni »
Milkó
Milkó (románul Milcovul) község Romániában, Vrancea megyében.
Új!!: Tatárjárás és Milkó · Többet látni »
Millenniumi emlékmű
A millenniumi emlékmű avagy ezredévi emlékmű Budapesten, a városligeti Hősök terén található emlékmű, mely a magyar honfoglalás ezeréves jubileumának állít emléket.
Új!!: Tatárjárás és Millenniumi emlékmű · Többet látni »
Miszlóka
Miszlóka (szlovákul Myslava, németül Deutschendorf) Kassa város része Szlovákiában.
Új!!: Tatárjárás és Miszlóka · Többet látni »
Mocsa
Mocsa község Komárom-Esztergom vármegyében, a Komáromi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Mocsa · Többet látni »
Mogorić
Mogorić falu Horvátországban Lika-Zengg megyében.
Új!!: Tatárjárás és Mogorić · Többet látni »
Mogyoród
Mogyoród nagyközség Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Mogyoród · Többet látni »
Moldova történelme
jobbra Moldova történelme az őskőkorban kezdődött, az ember legkorábbi nyomai területén kb.
Új!!: Tatárjárás és Moldova történelme · Többet látni »
Moldva (fejedelemség)
Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.
Új!!: Tatárjárás és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »
Mongol betörések Palesztinába
Szíria ideiglenes elfoglalása után, a keresztes háborúk utolsó időszakában, 1260–1300 között került sor mongol betörésekre a mai Palesztina területén.
Új!!: Tatárjárás és Mongol betörések Palesztinába · Többet látni »
Mongol Birodalom
A Mongol Birodalom (1206–1368) – korabeli mongol nevén mongol jeke ulusz („nagy mongol birodalom”) – a világtörténelem valaha volt legnagyobb kiterjedésű egybefüggő területet uraló államalakulata volt: 24–26 millió km²-en terült el, és fénykorában több mint 110 millió alattvalója volt és ekkor Koreától Magyarországig terjedt.
Új!!: Tatárjárás és Mongol Birodalom · Többet látni »
Mongol hadjárat Hvárezm ellen
A mongol hadjárat Hvárezm ellen 1219-ben kezdődött és 1221-ig, a Hvárezmi Birodalom teljes meghódításáig tartott.
Új!!: Tatárjárás és Mongol hadjárat Hvárezm ellen · Többet látni »
Monok
Monok Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei község, amely elsősorban neves szülöttjéről, Kossuth Lajosról ismeretes.
Új!!: Tatárjárás és Monok · Többet látni »
Monoszló Lodomér
Monoszló Lodomér vagy Ladomér (? – 1298 januárja), váradi püspök (1268–1279), esztergomi érsek (1279–1298).
Új!!: Tatárjárás és Monoszló Lodomér · Többet látni »
Moraván
Moraván (szlovákul Moravany nad Váhom) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Moraván · Többet látni »
Morvaszentjános
Morvaszentjános (korábban Szentjános, szlovákul Moravský Svätý Ján, németül Sankt Johann an der March) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Szenicei járásban.
Új!!: Tatárjárás és Morvaszentjános · Többet látni »
Mosonmagyaróvári vár
A Mosonmagyaróvári vár (németül: Schloss Wieselburg-Ungarisch Altenburg) középkori eredetű épségben megmaradt vár.
Új!!: Tatárjárás és Mosonmagyaróvári vár · Többet látni »
Mravnica (Dubrovačko primorje)
Mravnica (1890 és 1948 között Mravinca, korábban Mravinjica) falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Mravnica (Dubrovačko primorje) · Többet látni »
Muhi csata
A Sajó menti csata vagy közismert nevén muhi csata a mongolok és a magyar király szövetséges serege közötti fő ütközet volt a mongolok Kárpát-medencébe való betörése után.
Új!!: Tatárjárás és Muhi csata · Többet látni »
Munkácsi járás (1946–2020)
A Munkácsi járás egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátontúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Tatárjárás és Munkácsi járás (1946–2020) · Többet látni »
Munkácsi vár
A munkácsi vár (ukránul Замок Паланок, németül Burg Palanok, vagyis Palánkai vár) Kárpátalja legnevezetesebb, legszebb történelmi műemléke, amely fontos szerepet játszott a magyar történelemben.
Új!!: Tatárjárás és Munkácsi vár · Többet látni »
Muravidék
A Muravidék (szlovénul Prekmurje, azaz „Murántúl”, németül Übermurgebiet, vendül Prekmürje, Prekmörje) Szlovénia legészakibb történelmi régiója, amely 1920 előtt a történelmi Magyar Királyság részét képezte.
Új!!: Tatárjárás és Muravidék · Többet látni »
Nadab
Nadab település Romániában Arad megyében, Kisjenőtől 5 km-re délre.
Új!!: Tatárjárás és Nadab · Többet látni »
Nagy-Somlói borvidék
A régió elhelyezkedése A Nagy-Somlói borvidék, Magyarország legkisebb területű történelmi borvidéke a Bakony hegység nyugati lábánál, de már a Kisalföld síkságából kiemelkedő Somló szoknyáján helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Nagy-Somlói borvidék · Többet látni »
Nagybánya
Nagybánya (régi elnevezése Asszonypataka) municípium Romániában.
Új!!: Tatárjárás és Nagybánya · Többet látni »
Nagybereg
Nagybereg (ukránul Великі Береги (Veliki Berehi / Velyki Berehy), oroszul Великий Береги (Velikij Beregi), szlovákul Brehy): magyarlakta falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban, Nagybereg község székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Nagybereg · Többet látni »
Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa)
A kalocsai Nagyboldogasszony-főszékesegyház a Kalocsa-Kecskeméti főegyházmegye széktemploma a Főszékesegyházi főesperesség Kalocsai esperesi kerületében.
Új!!: Tatárjárás és Nagyboldogasszony-főszékesegyház (Kalocsa) · Többet látni »
Nagyborzsova
Nagyborzsova (ukránul Боржава (Borzsava / Borzhava), szlovákul Boršava): falu Ukrajnában a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagyborzsova · Többet látni »
Nagydemeter
Nagydemeter (románul Dumitra, németül Mettersdorf, az erdélyi szász nyelven Mättersdraf) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Nagydemeter · Többet látni »
Nagydivény
Nagydivény (szlovákul Divina) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagydivény · Többet látni »
Nagydobrony
Nagydobrony falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagydobrony · Többet látni »
Nagyenyedi vártemplom
A nagyenyedi vártemplom műemlék épület Romániában, Fehér megyében.
Új!!: Tatárjárás és Nagyenyedi vártemplom · Többet látni »
Nagyhalomi földvár
Nagyhalom mára elpusztult földvár a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzetben, Borsodivánkától 1 kilométerre északnyugatra.
Új!!: Tatárjárás és Nagyhalomi földvár · Többet látni »
Nagyhegyes
Nagyhegyes község Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúszoboszlói járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagyhegyes · Többet látni »
Nagykanizsa
Nagykanizsa országos összehasonlításban közepes méretű megyei jogú város Zala vármegyében; 14 840 hektáros kiterjedésével a megye legnagyobb közigazgatási területű települése, kiterjedése csaknem másfélszerese a megyeszékhely Zalaegerszeg területének.
Új!!: Tatárjárás és Nagykanizsa · Többet látni »
Nagykarácsony
Nagykarácsony község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagykarácsony · Többet látni »
Nagykáta
Nagykáta járásszékhely-város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagykáta · Többet látni »
Nagykázmér
Nagykázmér Kázmér településrésze, egykor önálló község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Nagykázmér · Többet látni »
Nagykér
Nagykér (szlovákul Veľký Kýr (korábban: Milanovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagykér · Többet látni »
Nagykőrös
Nagykőrös város Pest vármegyében, a Nagykőrösi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagykőrös · Többet látni »
Nagykemlék
Nagykemlék falu és község Horvátországban, Kapronca-Kőrös megyében.
Új!!: Tatárjárás és Nagykemlék · Többet látni »
Nagykemlék vára
Nagykemlék vára, várrom Horvátországban, a Kőrös közelében fekvő Nagykemlék határában.
Új!!: Tatárjárás és Nagykemlék vára · Többet látni »
Nagykosztolány
Nagykosztolány (szlovákul Veľké Kostoľany) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagykosztolány · Többet látni »
Nagykozár
Nagykozár község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagykozár · Többet látni »
Nagylapás
Nagylapás (szlovákul Veľký Lapáš) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagylapás · Többet látni »
Nagymaros
Nagymaros város Pest vármegyében, a Szobi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagymaros · Többet látni »
Nagymegyer
Nagymegyer (szlovákul Veľký Meder, 1948 és 1991 között Čalovo) város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Dunaszerdahelyi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Nagymegyer · Többet látni »
Nagymihály
Nagymihály (szlovákul Michalovce, korábban Michalany, németül Großmichel) város Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásának székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Nagymihály · Többet látni »
Nagyszentjános
Nagyszentjános község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagyszentjános · Többet látni »
Nagytalmács
260px Az evangélikus templom Nagytalmács (románul Tălmaciu, németül Talmesch) város Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Tatárjárás és Nagytalmács · Többet látni »
Nagyvárad
Nagyvárad (románul Oradea, németül Großwardein, szlovákul Veľký Varadín, latinul Varadinum vagy Magnovaradinum, jiddisül גרויסווארדיין; Groszvardajn) a romániai Bihar megye székhelye, megyei jogú város a Partiumban, a Körösvidéken, a Sebes-Körös partján.
Új!!: Tatárjárás és Nagyvárad · Többet látni »
Nagyváradi vár
A nagyváradi vár műemlék Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Nagyváradi vár · Többet látni »
Nagyváty
Nagyváty község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagyváty · Többet látni »
Nagyvázsony
Nagyvázsony (németül Großwaschon) község Veszprém vármegyében, a Veszprémi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagyvázsony · Többet látni »
Nagyvenyim
Nagyvenyim község Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nagyvenyim · Többet látni »
Nagyzerind
Nagyzerind (vagy Nagyzerénd) falu Romániában, Arad megye északnyugati részén.
Új!!: Tatárjárás és Nagyzerind · Többet látni »
Napkor
Napkor község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Napkor · Többet látni »
Nágocs
Nágocs község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nágocs · Többet látni »
Németderzs
Németderzs (másképpen Ivánfalva, vagy Jánosfalu) egykor német nemzetiségű falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Tatárjárás és Németderzs · Többet látni »
Németszőgyén
Németszőgyén (szlovákul Nemecký Svodín, németül Deutsch-Seldin) Szőgyén településrésze, 1944 előtt önálló község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Németszőgyén · Többet látni »
Nemesvita
Nemesvita község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nemesvita · Többet látni »
Nevelek dűlő
Göd-Nevelek Göd város egy része, Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nevelek dűlő · Többet látni »
Nevest
Nevest falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Tatárjárás és Nevest · Többet látni »
Nevetlenfalu
Nevetlenfalu (korábban Gyakfalva, ukránul Неветленфолу, Nevetlenfolu, Gyakovo, Gyakove) község Kárpátalja déli részén, a Beregszászi járásban, Ukrajna területén.
Új!!: Tatárjárás és Nevetlenfalu · Többet látni »
Noszlop
Noszlop község Veszprém vármegyében, a Devecseri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Noszlop · Többet látni »
Nyárádmagyarós
Nyárádmagyarós (románul Măgherani, németül Ungarischdorf) falu Romániában Maros megyében, Nyárádmagyarós község központja.
Új!!: Tatárjárás és Nyárádmagyarós · Többet látni »
Nyáregyháza
Nyáregyháza község Pest vármegyében, a Monori járásban.
Új!!: Tatárjárás és Nyáregyháza · Többet látni »
Nyésta
Nyésta település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában, Miskolctól 38 kilométerre északra.
Új!!: Tatárjárás és Nyésta · Többet látni »
Nyírpazony
Nyírpazony nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye terültén.
Új!!: Tatárjárás és Nyírpazony · Többet látni »
Nyegrefalva
Nyegrefalva (Negreia) falu Romániában, Máramaros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Nyegrefalva · Többet látni »
Nyitraperjés
Nyitraperjés (1899-ig Prasich, szlovákul Prašice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Nyitraperjés · Többet látni »
Ošlje
Ošlje falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Ošlje · Többet látni »
Ocfalva
Ocfalva (románul Oțeni) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Ocfalva · Többet látni »
Ocskay család
Ocskói Ocskay vagy Ócskay család egy régi Nyitra vármegyei eredetű család, mely nevét Ocskó helységről vette.
Új!!: Tatárjárás és Ocskay család · Többet látni »
Olasztelek
Olasztelek (románul Tălișoara) falu Romániában, Kovászna megyében, Bardóc fiúszék egykori központja.
Új!!: Tatárjárás és Olasztelek · Többet látni »
Olcsvaapáti
Olcsvaapáti község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Fehérgyarmati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Olcsvaapáti · Többet látni »
Orbolc vára
Orbolc vára egy várrom Horvátországban, Klenovec Humski település határában.
Új!!: Tatárjárás és Orbolc vára · Többet látni »
Orgovány
Orgovány község Bács-Kiskun vármegye Kecskeméti járásában.
Új!!: Tatárjárás és Orgovány · Többet látni »
Oroszország
312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.
Új!!: Tatárjárás és Oroszország · Többet látni »
Oroszország történelme
Oroszország történelme a keleti szlávok történelmével kezdődik.
Új!!: Tatárjárás és Oroszország történelme · Többet látni »
Osl nembeli I. Herbord
Az Osl nemzetség címere (Csoma József szerint) Osl nembeli I. Herbord (fl. 1230-1270) comes, baranyai ispán, főlovász és főétekfogó mester, az Osl nemzetség sarja.
Új!!: Tatárjárás és Osl nembeli I. Herbord · Többet látni »
Osl nemzetség
Az Osl nemzetség (a középkori forrásokban Osl, Osul, Oschli, Osli, Oslu, Wsl -ként hivatkozott nemzetség) első név szerint ismert személye Oslu comes a csornai monostor – „Osl conventje” – feltételezett alapítója 1200-ban tűnt fel a Fertő vidékén.
Új!!: Tatárjárás és Osl nemzetség · Többet látni »
Ostrogašica
Ostrogašica falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Tatárjárás és Ostrogašica · Többet látni »
Osztrák őrgrófság
Az Osztrák őrgrófság (németül Ostmark, latinul Marcha orientalis) a Német-római Birodalom határtartománya volt a Bajor Hercegség határtartományaként, a mai Kelet-Ausztriában.
Új!!: Tatárjárás és Osztrák őrgrófság · Többet látni »
Pag (település)
Pag város és község (járás) Horvátországban, Zára megyében.
Új!!: Tatárjárás és Pag (település) · Többet látni »
Palánkvár
Palánkvár építés a középkorban, Svájc A palánkvár a népvándorlás kori népeknél alakult ki először, hogy az ideiglenes védelmi építményeiket (például szekérvár), felváltotta a természetes terepadottságok figyelembevételével, nem tisztán agyagból és földből épített, általában többrétegű fallal védett kezdetleges erődítések.
Új!!: Tatárjárás és Palánkvár · Többet látni »
Palócok
A palóc terület a Duna–Tisza közétől, Magyarország közepétől észak felé, délnyugattól északkeletre hosszú vonalban húzódik az Alföld és a magyar–szláv nyelvhatár között.
Új!!: Tatárjárás és Palócok · Többet látni »
Pannonhalma
A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Pannonhalma · Többet látni »
Pannonhalmi Bencés Főapátság
Pannonhalmi Bencés Főapátság A Pannonhalmi Bencés Főapátság 996-ban alapított és azóta is folyamatosan működő Szent Benedek-rendi monostor, Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja.
Új!!: Tatárjárás és Pannonhalmi Bencés Főapátság · Többet látni »
Paptamási
Paptamási (románul Tămășeu) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Paptamási · Többet látni »
Pasarét
Pasarét (németül Sauwiesen) Budapest II. kerületének egyik városrésze, mely a Budai-hegységben található.
Új!!: Tatárjárás és Pasarét · Többet látni »
Paszab
Paszab község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, az Ibrányi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Paszab · Többet látni »
Patak (Magyarország)
Patak község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Patak (Magyarország) · Többet látni »
Patakfalva
Patakfalva (románul Văleni) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Patakfalva · Többet látni »
Pálfa
Pálfa község Tolna vármegye Paksi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Pálfa · Többet látni »
Pálmonostora
Pálmonostora község Bács-Kiskun vármegye Kiskunfélegyházi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Pálmonostora · Többet látni »
Pásztó
Pásztó város Nógrád vármegyében, a Pásztói járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Pásztó · Többet látni »
Pásztor
Juhpásztor a Fogarasi-havasokban Hagyományőrző csikós, jellegzetes viseletben Gulya, előtérben a gulyással és a kutyájával Juhász és nyája a Mohácsi-szigeten A pásztor foglalkozás ősi állattartó mesterség, de életforma is.
Új!!: Tatárjárás és Pásztor · Többet látni »
Pátfalu
Pátfalu (németül Podersdorf am See) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nezsideri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pátfalu · Többet látni »
Pátyod
Pátyod község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Csengeri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pátyod · Többet látni »
Pázmánd
Pázmánd község Fejér vármegyében, a Gárdonyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pázmánd · Többet látni »
Pécsújfalu
Pécsújfalu (szlovákul Pečovská Nová Ves) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.
Új!!: Tatárjárás és Pécsújfalu · Többet látni »
Pécsi középkori egyetem
A pécsi középkori egyetem Magyarország legelső egyeteme, amelyet I. Lajos király alapított Pécsen 1367-ben.
Új!!: Tatárjárás és Pécsi középkori egyetem · Többet látni »
Pécsi székesegyház
A pécsi Szent Péter- és Szent Pál-székesegyház (pécsi dóm, bazilika vagy vártemplom, a 20. század végéig Szent Péter Székesegyház) a Pécsi egyházmegye katedrálisa, a város egyik jellegzetes épülete.
Új!!: Tatárjárás és Pécsi székesegyház · Többet látni »
Pécsváradi bencés kolostor
A pécsváradi bencés kolostor.
Új!!: Tatárjárás és Pécsváradi bencés kolostor · Többet látni »
Pély
Pély község Heves vármegyében, a Hevesi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pély · Többet látni »
Pónik
Pónik (1886-ig Pojnik) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Besztercebányai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pónik · Többet látni »
Pölöske
Pölöske község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban, a Zalai-dombságban, az Egerszeg–Letenyei-dombság területén.
Új!!: Tatárjárás és Pölöske · Többet látni »
Pecsenyéd
Pecsenyéd (németül Pöttsching, horvátul Pečva) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pecsenyéd · Többet látni »
Perbál
Perbál község Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban fekszik.
Új!!: Tatárjárás és Perbál · Többet látni »
Perecse
Perecse község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Perecse · Többet látni »
Peredmér
Peredmér (szlovákul Predmier) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Nagybiccsei járásban.
Új!!: Tatárjárás és Peredmér · Többet látni »
Perejaszlav
Perejaszlav (ukránul Перея́слав) területi jogú város Ukrajna Kijevi területén.
Új!!: Tatárjárás és Perejaszlav · Többet látni »
Perkáta
Perkáta nagyközség Fejér vármegyében, a Dunaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Perkáta · Többet látni »
Perkő
Perkő vagy Perkő-tető egy hegy a Keleti-Kárpátokban, Románia területén, Kovászna megyében.
Új!!: Tatárjárás és Perkő · Többet látni »
Pernek
Pernek (szlovákul Pernek, németül Bäreneck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Malackai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pernek · Többet látni »
Pieninek
A Pieninek mészkőhegység az Északnyugati-Kárpátok külső vonulatában, Lengyelország és Szlovákia területén.
Új!!: Tatárjárás és Pieninek · Többet látni »
Pilisi erdőispánság
A pilisi erdőispánság királyi udvarbirtok volt a 12. század végétől a Pilis erdő és hegység területén, amit erdőóvó–ardó szolgálónépek laktak.
Új!!: Tatárjárás és Pilisi erdőispánság · Többet látni »
Pilismarót
Pilismarót község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pilismarót · Többet látni »
Pilisszentkereszt
Pilisszentkereszt (.
Új!!: Tatárjárás és Pilisszentkereszt · Többet látni »
Pilisvörösvár
Pilisvörösvár város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Pilisvörösvári járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Pilisvörösvár · Többet látni »
Pinkafő
Pinkafő (németül Pinkafeld, horvátul Pinkafelj, vendül Pinkafel) kisváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőőri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pinkafő · Többet látni »
Podgora (Dubrovačko primorje)
Podgora falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Podgora (Dubrovačko primorje) · Többet látni »
Podimoć
Podimoć falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Podimoć · Többet látni »
Podumci
Podumci falu Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Tatárjárás és Podumci · Többet látni »
Polgár (település)
Polgár város Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúnánási járásban, a Polgári kistérség székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Polgár (település) · Többet látni »
Poltár
Poltár város Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Poltári járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Poltár · Többet látni »
Pone Navata
Az erőd rekonstrukciós rajza délkelet felől Pone Navata a pannoniai római limes egyik fontos erődítménye volt a Dunakanyar bejáratánál, a visegrádi Sibrik-dombon.
Új!!: Tatárjárás és Pone Navata · Többet látni »
Pozsonyi vár
A pozsonyi vár egy nagy történelmi múlttal rendelkező várkomplexum a Kis-Kárpátok egy elszigetelt hegyén, a Duna bal partján, Pozsony történelmi városrészében.
Új!!: Tatárjárás és Pozsonyi vár · Többet látni »
Pozsonyligetfalu
Pozsonyligetfalu, köznyelvben: Ligetfalu, Pozsonyliget (szlovákul Petržalka, németül Engerau / Ungerau) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi V. járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pozsonyligetfalu · Többet látni »
Pozsonynádas
Pozsonynádas (szlovákul Trstín, korábban Nadaš, németül Nadasch) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.
Új!!: Tatárjárás és Pozsonynádas · Többet látni »
Prakfalva
Prakfalva község Szlovákiában, a Kassai kerület Gölnicbányai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Prakfalva · Többet látni »
Premontrei kolostor (Zsámbék)
A premontrei kolostor és templom romjai a Pest vármegye Budakeszi járásában található Zsámbék közigazgatási területén állnak, meghatározó látványosságai a városnak.
Új!!: Tatárjárás és Premontrei kolostor (Zsámbék) · Többet látni »
Premontrei konvent (Margit-sziget)
A margitszigeti premontrei konvent 13. században alapított kolostor, mely a budapesti Margit-szigeten állt.
Új!!: Tatárjárás és Premontrei konvent (Margit-sziget) · Többet látni »
Premontrei rend
A premontrei vagy prémontrei kanonokrend (vagy norbertrend) a katolikus egyház egyik szerzetesrendje, amely Szent Ágoston reguláját követi.
Új!!: Tatárjárás és Premontrei rend · Többet látni »
Pusztadaróc
Pusztadaróc falu Romániában, Szatmár megyében, Pusztadaróc község központja.
Új!!: Tatárjárás és Pusztadaróc · Többet látni »
Pusztaföldvár
Pusztaföldvár község Békés vármegye Orosházi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Pusztaföldvár · Többet látni »
Pusztai János (író)
Pusztai János (Írói név. Polgári neve: Pászkán János) (Szatmárnémeti, 1934. június 19. – Budapest, 2014. augusztus 29.) erdélyi magyar prózaíró.
Új!!: Tatárjárás és Pusztai János (író) · Többet látni »
Radnót
Radnót (románul Iernut, németül Radnuten) város Romániában Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Radnót · Többet látni »
Rahói járás (1946–2020)
A Rahói járás (magyar átírásban: Rahivszkij rajon) egykori közigazgatási egység Ukrajna Kárpátolntúli területén 1946–2020 között.
Új!!: Tatárjárás és Rahói járás (1946–2020) · Többet látni »
Rapsóné vára
Rapsóné vára középkori várrom Romániában, Illyésmező közelében, a Juhod-patak völgye fölé emelkedő egyik sziklamagaslaton.
Új!!: Tatárjárás és Rapsóné vára · Többet látni »
Rábaszentmiklós
Rábaszentmiklós község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Rábaszentmiklós · Többet látni »
Ráckeresztúr
Ráckeresztúr község Fejér vármegyében, a Martonvásári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Ráckeresztúr · Többet látni »
Rád nemzetség
A Rád nemzetség (régi írásmóddal: Raad, Rad) ősének Vencellin lovagot tartják a régi írások, aki a fellelt adatok szerint még Gizella királynéval Bajorországból, az Inn folyó melletti Wasserburgból jött be az országba, és ő volt István király idejében a Koppány elleni harc vezére.
Új!!: Tatárjárás és Rád nemzetség · Többet látni »
Rátót nembeli Roland
Rátót nembeli Roland (Rátót nembeli I. Roland, vagy Rátót nembeli I. Loránd) (fl. 1241–1277), a 13. században élt magyar főúr, aki IV. Béla idejében 1241-ben pohárnokmester, 1242 és 1246 között királyi asztalnokmester, 1247-ben országbíró, 1248 és 1260 között nádor, 1260 és 1267 között szlavón bán, majd IV. László király uralkodásának idejében 1272 és 1273 között nádor és macsói bán, 1273-ban, majd 1274 és 1275 között ismét nádor, 1277-ben pedig újra országbíró volt.
Új!!: Tatárjárás és Rátót nembeli Roland · Többet látni »
Rátót nemzetség
A Rátót nemzetség címere A Rátót nemzetség (Rátold) ősei Kézai Simon és más krónikák szerint itáliai normann eredetűek voltak.
Új!!: Tatárjárás és Rátót nemzetség · Többet látni »
Rátonbükk
Rátonbükk település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Rátonbükk · Többet látni »
Rüsz
Rüsz (szászul Reesn) falu Romániában, Szeben megyében.
Új!!: Tatárjárás és Rüsz · Többet látni »
Református templom (Boldva)
A Bódva völgyében fekvő, mintegy 2300 lelkes falu, Boldva központjában lévő téren áll a szép arányú, háromhajós református templom, s mellette fölfalazva látszanak a templomhoz egykor északról csatlakozó bencés kolostor falmaradványai.
Új!!: Tatárjárás és Református templom (Boldva) · Többet látni »
Rogerius mester
Rogerius mester vagy Rogerius de Apulia (Torremaggiore, 1200-as évek – Spalato, 1266. április 14.) apuliai származású krónikaíró, váradi kanonok, spalatói érsek.
Új!!: Tatárjárás és Rogerius mester · Többet látni »
Román stílusú építészet Magyarországon
A jáki templom, a legismertebb román stílusú épület Magyarországon A bélapátfalvi kolostor A csempeszkopácsi templom Magyarország román stílusú építészete a 11. század elejétől a tatárjárásig virágzott.
Új!!: Tatárjárás és Román stílusú építészet Magyarországon · Többet látni »
Románia történelme
Románia területi változásai 1859–2014 A szomszédos Románia, illetve a román nép történelme a középkortól szorosan kapcsolódik Magyarország és a magyar nép történetéhez.
Új!!: Tatárjárás és Románia történelme · Többet látni »
Rosztov
Rosztov (oroszul Росто́в) város Oroszország Jaroszlavli területén, a Nyero-tó partján; a Rosztovi járás központja.
Új!!: Tatárjárás és Rosztov · Többet látni »
Rzeczniów
Rzeczniów falu Kelet-Közép-Lengyelországban, a Mazóviai vajdaságban.
Új!!: Tatárjárás és Rzeczniów · Többet látni »
Sajógömör
Sajógömör (szlovákul Gemer) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Nagyrőcei járásában.
Új!!: Tatárjárás és Sajógömör · Többet látni »
Sajónémeti
Sajónémeti község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Sajónémeti · Többet látni »
Sajónémeti vár
A sajónémeti vár mára elpusztult vár az Upponyi-hegység északi lejtőjén.
Új!!: Tatárjárás és Sajónémeti vár · Többet látni »
Salgó vára
Salgóbánya kicsiny településének közelében, a Medves-fennsík 625 méter magas vulkáni csúcsát koronázza meg Salgó vára.
Új!!: Tatárjárás és Salgó vára · Többet látni »
Salgótarján látnivalói
Salgótarján környékén két várral is találkozunk (Salgó és Somoskő vára).
Új!!: Tatárjárás és Salgótarján látnivalói · Többet látni »
Salgóvár
Salgóvár a Börzsönyben, Perőcsény községétől másfél órányi járásra emelkedő 730 méter magas sziklacsúcson helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Salgóvár · Többet látni »
Sarkadi kistérség
A Sarkadi kistérség A Sarkadi kistérség 11 településből álló kistérség Békés megye északkeleti részén, központja Sarkad.
Új!!: Tatárjárás és Sarkadi kistérség · Többet látni »
Sarud
Sarud község Heves vármegye Füzesabonyi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Sarud · Többet látni »
Sárga veszedelem
A sárga veszedelem rasszista elgondolás, amely az ázsiaiakra (avagy „sárga bőrűekre”) a nyugati világot fenyegető veszélyként tekint.
Új!!: Tatárjárás és Sárga veszedelem · Többet látni »
Sárosi erdőispánság
A sárosi erdőispánság királyi udvarbirtok, vadászterület volt a 12. század második felétől a Tarca és Tapoly folyó vidékén, amit erdőóvó–ardó szolgálónépek laktak.
Új!!: Tatárjárás és Sárosi erdőispánság · Többet látni »
Sárvár (Ecsed)
Sárvár középkori vár és falu (fluuium zomus ad illum locum qui nunc dicitur saruuar) volt a mai Nagyecsedtől mintegy három kilométerre levő dombon, az egykori Ecsedi-láp délnyugati végében.
Új!!: Tatárjárás és Sárvár (Ecsed) · Többet látni »
Sárvásári református templom
200px 200px Sárvásárt 1219-ben említik először a források, villa Shulusth néven, majd az 1391-ből származó okiratokban már királyi birtokként szerepel, Salwasara néven.
Új!!: Tatárjárás és Sárvásári református templom · Többet látni »
Sáska (település)
Sáska község Veszprém vármegyében, a Tapolcai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Sáska (település) · Többet látni »
Sátoraljaújhely
Sátoraljaújhely (németül Neustadt am Zeltberg; szlovákul Nové Mesto pod Šiatrom) határmenti város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében.
Új!!: Tatárjárás és Sátoraljaújhely · Többet látni »
Sófalva (Beszterce-Naszód megye)
Sófalva falu Beszterce-Naszód megyében, Romániában.
Új!!: Tatárjárás és Sófalva (Beszterce-Naszód megye) · Többet látni »
Sólyomkő vára
A Sólyomkővár nyugati oldala Romániában, Bihar megyében, a Réz-hegység nyugati részén, Sólyomkőpestestől északnyugatra fekvő hegy tetején, 484 méteres tengerszint feletti magasságban fekszenek Sólyomkő várának romjai.
Új!!: Tatárjárás és Sólyomkő vára · Többet látni »
Sóvárad
'''Sóváradi parasztház''' '''Székelykapu Sóváradon''' Sóvárad (románul Sărățeni) község Romániában, Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Sóvárad · Többet látni »
Sövényfalva
Sövényfalva (románul Cornești, németül Zeunen) falu Romániában Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Sövényfalva · Többet látni »
Sükő
Sükő (románul Cireșeni) falu Romániában Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Sükő · Többet látni »
Sülysáp
Sülysáp város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Sülysáp · Többet látni »
Sümeg
Sümeg (németül Schimeck) város Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Sümeg · Többet látni »
Sümegprága
Sümegprága község Veszprém vármegyében, a Sümegi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Sümegprága · Többet látni »
Sőreg (település)
Sőreg (szlovákul Šurice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.
Új!!: Tatárjárás és Sőreg (település) · Többet látni »
Sebesvár
A vár Sebesvár (más néven Sebesváralja, románul Bologa, latinul Resculum) falu Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Sebesvár · Többet látni »
Sebesvár vára
Sebesvár romjai Sebesvár az azonos nevű faluban (vagy Sebesváralja), a mai Romániában, Kolozs megyében található.
Új!!: Tatárjárás és Sebesvár vára · Többet látni »
Sedlarica
Sedlarica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Új!!: Tatárjárás és Sedlarica · Többet látni »
Segesd (Magyarország)
Segesd község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Segesd (Magyarország) · Többet látni »
Segesvár
Segesvár (szászul: Schäsbrich) municípium, Erdélyben, Romániában Maros megyében.
Új!!: Tatárjárás és Segesvár · Többet látni »
Seget Gornji
Seget Gornji falu Horvátországban Split-Dalmácia megyében.
Új!!: Tatárjárás és Seget Gornji · Többet látni »
Sepsikőröspatak
Sepsikőröspatak (románul Valea Crișului) falu Romániában, Kovászna megyében, Sepsiszentgyörgytől 10 km-re északkeletre a Körös-patak völgyében.
Új!!: Tatárjárás és Sepsikőröspatak · Többet látni »
Sepsiszék
Sepsiszék a Magyar Királyság egykori közigazgatási területe volt Székelyföldön, mely a Tusnádi-szoros és a Barcaság között, az Olt völgyében alakult ki.
Új!!: Tatárjárás és Sepsiszék · Többet látni »
Siklód
Siklód (románul Șiclod) falu Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Siklód · Többet látni »
Simontelke
Simontelke (románul Simionești, korábban Șimontelche, németül Seimersdorf az erdélyi szász nyelven Seimesdref) település Romániában, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Simontelke · Többet látni »
Sinfalva
Sinfalva falu Romániában, Kolozs megyében.
Új!!: Tatárjárás és Sinfalva · Többet látni »
Smokovljani
Smokovljani falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Smokovljani · Többet látni »
Soltész
Községi bíró a soltész ''(schultheiß)'', 16. század A soltész – a Felvidéken bíró, németül Richter, latinul advocatus – ritkán lakott területek, elsősorban erdős hegyvidékek betelepítését vezető vállalkozó, a telepített falu bírája, a faluban a földesúri adók behajtója volt a középkorban, aki a tisztséget a telepítési munka ellenértékeként kapta örökölhető jogon.
Új!!: Tatárjárás és Soltész · Többet látni »
Solymos vára (Románia)
Solymos vára (Șoimuș) műemlék Romániában, Arad megyében.
Új!!: Tatárjárás és Solymos vára (Románia) · Többet látni »
Somfalva
Somfalva (németül Schattendorf, horvátul Šundrof) mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Somfalva · Többet látni »
Somlói vár
A Somlói vár (vagy Somló-vár, Somló vára) Doba mellett található, a bazaltos Somló hegy északi oldalán, egy sűrű erdőben.
Új!!: Tatárjárás és Somlói vár · Többet látni »
Somlyócsehi
Somlyócsehi település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Somlyócsehi · Többet látni »
Somogy vármegye történelme
Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Somogy vármegye történelme · Többet látni »
Somogyfajsz
Somogyfajsz község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Somogyfajsz · Többet látni »
Sopronhorpács
Sopronhorpács község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Sopronhorpács · Többet látni »
Szabadbattyán
Szabadbattyán egy nagyközség Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szabadbattyán · Többet látni »
Szabás
Szabás község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szabás · Többet látni »
Szabolcs (település)
Szabolcs község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szabolcs (település) · Többet látni »
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története
A 10. századi szabolcsi földvár madártávlatból Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története a nevében említett három régi vármegye által képviselt magyarországi régió történetét foglalja magába, beleértve a történelmi Ung és Ugocsa vármegye históriáját is.
Új!!: Tatárjárás és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye története · Többet látni »
Szabolcsi földvár
Szabolcs vezér szobra a vár bejáratánál A szabolcsi földvár a Tisza folyó bal partján, a mai Szabolcs település közvetlen közelében található erődítmény, amelyet a régészeti feltárások eredményei szerint 950 körül emeltek.
Új!!: Tatárjárás és Szabolcsi földvár · Többet látni »
Szalók nemzetség
Szalók nemzetség nevének változatai: Zlouk, Zolouku, Zalouk, Zolok, Zolohc, Soloch.
Új!!: Tatárjárás és Szalók nemzetség · Többet látni »
Szamosdob
Szamosdob falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szamosdob · Többet látni »
Szarvas (település)
Magyarország földrajzi középpontja a Trianoni békeszerződés előtt Római katolikus templom Kossuth Lajos szobra A várost újratelepítő Harruckern János György szobra Szarvas (szlovákul Sarvaš) város Békés vármegyében, a Szarvasi járás központja.
Új!!: Tatárjárás és Szarvas (település) · Többet látni »
Szarvaskő (Horvátország)
Szarvaskő egy várrom Horvátországban, a Sziszek-Monoszló megyei Katoličko Selišće határában, a Monoszlói-hegység területén.
Új!!: Tatárjárás és Szarvaskő (Horvátország) · Többet látni »
Szatmárnémeti
Szatmárnémeti, köznapi nevén Szatmár (román népnyelvben Sătmar,, héberül és jiddisül סאטמאר) város Romániában, a Partiumban.
Új!!: Tatárjárás és Szatmárnémeti · Többet látni »
Szárazajta
Szárazajta (románul Aita Seacă) falu Romániában, Kovászna megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szárazajta · Többet látni »
Szársomlyó Természetvédelmi Terület
A Szársomlyó (más néven: Harsányi- vagy Nagyharsányi-hegy, népies nevén Ördögszántotta hegy, a régi időkben Várhögy vagy Sár-Sumlu) a Villányi-hegység legmagasabb, 442 méteres hegytömbje, amely magányosan ugrik ki környezetéből Baranya vármegye déli részén.
Új!!: Tatárjárás és Szársomlyó Természetvédelmi Terület · Többet látni »
Szártak kán
Szártak (? – 1256) az Arany Horda második kánja.
Új!!: Tatárjárás és Szártak kán · Többet látni »
Szászfenes
Szászfenes (románul Florești, korábban Feneș) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Tatárjárás és Szászfenes · Többet látni »
Szászorbó
A gerébi vár A „hegyi templom” Szászorbó környéke 1770 körül Szászorbó (románul Gârbova vagy Gârbova Săsească, németül Urwegen, szászul Urbijen vagy Ausendref) falu Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szászorbó · Többet látni »
Szászsáros
Szászsáros (korábban Șaroșul Săsesc) falu Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szászsáros · Többet látni »
Szászsebes
A Sebes folyó A ferences templom A Zápolya-ház Az egykori szász gimnázium A Studententurm A Schmiedturm A régi városháza a templom déli oldalán A Szent Jakab-kápolna ''(Jakobskapelle)'' A városháza A Filtsch-ház A Binder-ház Szászsebes (románul Sebeș, korábban Sebeșul Săsesc, népiesen Sas-Sebeș, németül Mühlbach, szászul Melnbach, latinul Sabesium) megyei jogú város (municípium) Romániában, Erdélyben, Fehér megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szászsebes · Többet látni »
Szászveresmart
Szászveresmart (1899-ig Veresmart, románul Rotbav, németül Rothbach, szászul Roiderbrich) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szászveresmart · Többet látni »
Százd
Címeres üdvözlőtábla A Búr-patak Százdnál Százd (szlovákul Sazdice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Százd · Többet látni »
Százdi apátság
Az egykori Százdi apátságot még 1067-ben Aba nemzetségbeli Péter alapította és Szűz Mária tiszteletére szentelték fel.
Új!!: Tatárjárás és Százdi apátság · Többet látni »
Székelyderzs
Székelyderzs (románul Dârjiu, korábban Dârj, helyi népies nyelven Dözs) falu Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Székelyderzs · Többet látni »
Székelyek
A székelyek magyar tudatú és magyar nyelvű népcsoport.
Új!!: Tatárjárás és Székelyek · Többet látni »
Székelyhíd
Székelyhíd (románul Săcueni, németül Zickelhid, törökül Sikelhid) határmenti város a romániai Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Székelyhíd · Többet látni »
Székelykő
A Székelykő (vagy Colții Trascăului) egy kopár hegycsúcs Torockótól keletre, a Torockói-hegység része.
Új!!: Tatárjárás és Székelykő · Többet látni »
Székelytámadt vár
A Székelytámadt vár Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében (1992 óta) műemléképületként szerepel.
Új!!: Tatárjárás és Székelytámadt vár · Többet látni »
Székelytelek
Székelytelek (románul Sititelec) falu Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Székelytelek · Többet látni »
Székesfehérvár története
Székesfehérvár az egyik legnagyobb múltú és az egyik legősibb város Magyarországon.
Új!!: Tatárjárás és Székesfehérvár története · Többet látni »
Szépfalu (Románia)
A monostor konyhájának egykori tűzhelye A kápolna alapjai A falu környéke 1769–72-ben Szépfalu (korábban Seredin) falu Romániában, a Bánságban, Arad megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szépfalu (Románia) · Többet látni »
Szűz Mária-templom (Salona)
A salonai Szűz Mária-templom Horvátországban a Split-Dalmácia megyei Salona város római katolikus temploma.
Új!!: Tatárjárás és Szűz Mária-templom (Salona) · Többet látni »
Szörényi bánság
A Szörényi bánság a középkorban A Szörényi bánság a középkori Magyar Királyság délkeleti tartománya volt, amely a jelenleg Romániához tartozó Olténia nyugati, és a Bánság egy kis keleti részét foglalta magába.
Új!!: Tatárjárás és Szörényi bánság · Többet látni »
Szörényvár
Szörényvár (régi magyar nevén Szörénytornya, románul Drobeta-Turnu Severin) város Románia Olténia régiójában.
Új!!: Tatárjárás és Szörényvár · Többet látni »
Szürte
Szürte (korábban Струмківка) falu Ukrajnában, Kárpátalján, az Ungvári járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szürte · Többet látni »
Sződ
Sződ község Pest vármegyében, a Váci járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Sződ · Többet látni »
Szőlősardó
Szőlősardó egy kis község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye északnyugati részén, az Edelényi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szőlősardó · Többet látni »
Szedmerőc
Szedmerőc (szlovákul Sedmerovec) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szedmerőc · Többet látni »
Szeged
Szeged (németül: Segedin, horvátul: Segedin, szlovákul: Segedín, románul: Seghedin, szerbül: Сегедин, latinul: Partiscum, ókori görögül: Partiszkon) megyei jogú város, Magyarország harmadik legnépesebb települése, a Dél-Alföld legnagyobb települése és központja, Csongrád-Csanád vármegye és a Szegedi járás székhelye a Tisza és a Maros találkozásánál.
Új!!: Tatárjárás és Szeged · Többet látni »
Szegedi vár
A szegedi vár közvetlenül a Tisza jobb partján helyezkedett el, a mai város belvárosi oldalán.
Új!!: Tatárjárás és Szegedi vár · Többet látni »
Szegvár
Szegvár nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a Kurca és a Kórógy-ér összefolyásánál.
Új!!: Tatárjárás és Szegvár · Többet látni »
Szelestyehuta
Szelestyehuta település Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szelestyehuta · Többet látni »
Szelevény
Szelevény község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunszentmártoni járásában, a vármegye legdélibb települése.
Új!!: Tatárjárás és Szelevény · Többet látni »
Szent György-hegy
A Szent György-hegy a Balaton-felvidék egyik jellegzetes tanúhegye, oldalán hatalmas bazaltoszlopok találhatók.
Új!!: Tatárjárás és Szent György-hegy · Többet látni »
Szent István Lovagrend (stefaniták)
A Szent István Lovagrend (eredeti nevén: Szent István Király Keresztesei), másként stefanita rend vagy stefaniták, teljes nevén Esztergomi és Jeruzsálemi Szent István (Keresztes) Lovagrend magyar alapítású egyházi lovagrend.
Új!!: Tatárjárás és Szent István Lovagrend (stefaniták) · Többet látni »
Szent István-templom (Nagybörzsöny)
A 15. században bányavárosnak számító Nagybörzsöny település központjától távol, dombtetőn emelkedik a tökéletes arányú román stílusú falusi templom, amelyet 17. századi kőfal övez.
Új!!: Tatárjárás és Szent István-templom (Nagybörzsöny) · Többet látni »
Szent Katalin-kápolna (Brassó)
A Szent Katalin kápolna és kolostor Brassó középkori városerődjének egyik legrégebbi ismert épülete; a 13.
Új!!: Tatárjárás és Szent Katalin-kápolna (Brassó) · Többet látni »
Szent Kinga
Árpád-házi Szent Kinga (vagy Kunigunda) Árpád-házi királylány, magyar szent.
Új!!: Tatárjárás és Szent Kinga · Többet látni »
Szent Márk-templom (Zágráb)
A Szent Márk-templom Zágráb egyik legrégibb műemléke, mely a Szábor épületéhez hasonlóan a Szent Márk téren áll.
Új!!: Tatárjárás és Szent Márk-templom (Zágráb) · Többet látni »
Szent Mihály-székesegyház (Kijev)
A Szent Mihály-székesegyház az Ukrajna fővárosában, Kijevben található Szent Mihály aranykupolás kolostor fő temploma.
Új!!: Tatárjárás és Szent Mihály-székesegyház (Kijev) · Többet látni »
Szent Mihály-templom (Budapest V. kerület)
A Belvárosi Szent Mihály-templom, vagy Belvárosi Szent Mihály Templomigazgatóság Angolkisasszonyok temploma Budapest Belvárosának egyik katolikus temploma.
Új!!: Tatárjárás és Szent Mihály-templom (Budapest V. kerület) · Többet látni »
Szent Mihály-templom (Sopron)
A Szent Mihály-templom Sopron legrégebbi plébániatemploma.
Új!!: Tatárjárás és Szent Mihály-templom (Sopron) · Többet látni »
Szent Miklós-körtemplom
Az Árpád-kori Szent Miklós-körtemplom Szlovéniában, a Muravidéken, Nagytótlak (Selo) településen található.
Új!!: Tatárjárás és Szent Miklós-körtemplom · Többet látni »
Szent Pantaleon-apátság
Magyarország egyetlen Szent Pantaleonnak szentelt monostora, az egykori Dunapentele (ma Dunaújváros) magasságában, egy mellette fekvő Duna-szigeten állt.
Új!!: Tatárjárás és Szent Pantaleon-apátság · Többet látni »
Szentágota
Hortobágy folyó a városban A Hortobágy-völgyi Múzeum 200px 200px 200px 200px 150px Szentágota (románul Agnita, németül Agnetheln, szászul Ongenîtlen) város Romániában, Erdélyben, Szeben megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szentágota · Többet látni »
Szentborbás
Szentborbás község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szentborbás · Többet látni »
Szentdénes
Szentdénes község Baranya vármegyében, a Szentlőrinci járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szentdénes · Többet látni »
Szentes
Szentes város Csongrád-Csanád vármegyében, a Szentesi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Szentes · Többet látni »
Szentgotthárdi ciszterci apátság
A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.
Új!!: Tatárjárás és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »
Szentgyörgy (Szlovákia)
Szentgyörgy (szlovákul Svätý Jur, korábban Jur pri Bratislave, németül Sankt Georgen, latinul Sanct Georgius) város Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Bazini járásában.
Új!!: Tatárjárás és Szentgyörgy (Szlovákia) · Többet látni »
Szentgyörgymező
Szentgyörgymező, 2008 Az Olvasókör épülete Szentgyörgymező (németül Georgenfeld) Esztergom városrésze, 1895-ig önálló dunaparti mezőváros az Esztergomi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szentgyörgymező · Többet látni »
Szentháromság-templom (Rákospalota)
A Szentháromság-templom a Budapest XV. kerületét alkotó egyik városrész, Rákospalota legrégebbi temploma, az ősi településmag meghatározó épülete.
Új!!: Tatárjárás és Szentháromság-templom (Rákospalota) · Többet látni »
Szentjobbi apátság
A szentjobbi Boldogasszony-apátság bencés, majd pálos monostor.
Új!!: Tatárjárás és Szentjobbi apátság · Többet látni »
Szentkirály (Esztergom)
Szentkirály – régi nevén Abony (Obon) – a középkori Esztergom egyik déli városrésze, a stefaniták egykori faluja és ispotálya.
Új!!: Tatárjárás és Szentkirály (Esztergom) · Többet látni »
Szentmihály (Kolozs megye)
Szentmihály (románul Mihai Viteazu, korábban Sânmihaiu) falu Romániában, Kolozs megyében, az azonos nevű község központja.
Új!!: Tatárjárás és Szentmihály (Kolozs megye) · Többet látni »
Szentpéterszeg
Szentpéterszeg község Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szentpéterszeg · Többet látni »
Szepes vármegye
Szepes vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Tatárjárás és Szepes vármegye · Többet látni »
Szepesedelény
Szepesedelény (1899-ig Odorin) község Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Új!!: Tatárjárás és Szepesedelény · Többet látni »
Szepesi vár
A szepesi vár, 4 hektáros (41 426 m²) kiterjedésével Közép-Európa egyik legnagyobb vára.
Új!!: Tatárjárás és Szepesi vár · Többet látni »
Szepesszombat
Szepesszombat (szlovákul Spišská Sobota, németül Georgenberg, latinul Forum Sabathi) egyike a történelmi 16 szepesi városnak, ma Poprád város északkeleti településrésze az Eperjesi kerület Poprádi járásában, Szlovákiában.
Új!!: Tatárjárás és Szepesszombat · Többet látni »
Szepestamásfalva
Szepestamásfalva (1899-ig Tamásfalu) falu Szlovákiában, a Kassai kerület Iglói járásában.
Új!!: Tatárjárás és Szepestamásfalva · Többet látni »
Szepsi
Szepsi város Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Szepsi · Többet látni »
Szeretfalva
Szeretfalva (románul Sărățel, németül Reussen) falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szeretfalva · Többet látni »
Szernye-mocsár
A lecsapolt Szernye-mocsár (németül Zernye-Morast ukránul Болото Сернє, Чорний Мочар) hatalmas láp volt a mai Kárpátalján a Magyar Királyság valamikori Bereg vármegyéjében.
Új!!: Tatárjárás és Szernye-mocsár · Többet látni »
Szeszta
Szeszta község Szlovákiában, a Kassai kerület Kassa-környéki járásában.
Új!!: Tatárjárás és Szeszta · Többet látni »
Szigeti Szent István-templom
A Szigeti Szent István-templom egy középkori horvát templom volt a 10.
Új!!: Tatárjárás és Szigeti Szent István-templom · Többet látni »
Szilágyborzás
Szilágyborzás (románul: Bozieș) település Romániában, Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Szilágyborzás · Többet látni »
Szilágynagyfalu
Szilágynagyfalu (románul Nușfalău) falu Romániában, Szilágy megye nyugati részén.
Új!!: Tatárjárás és Szilágynagyfalu · Többet látni »
Szilézia
Szilézia címere 1645. Szilézia (lengyelül: Śląsk, németül: Schlesien, csehül: Slezsko, sziléziai nyelven: Ślůnsk) közép-európai történelmi régió.
Új!!: Tatárjárás és Szilézia · Többet látni »
Szirák
Teleki László emléktáblája Teleki-Degenfeld-kastély Szirák (Lelkes György (szerk): Magyar helységnév-azonosító szótár. Argumentum, KSH Könyvtár, 2011. pp. 647, 911.) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Tatárjárás és Szirák · Többet látni »
Szlovákia címere
Szlovákia nemzeti címere Szlovákia címere a szlovák állam egyik jelképe.
Új!!: Tatárjárás és Szlovákia címere · Többet látni »
Szlovákia magyar emlékei, látnivalói
A magyar nyelvű Komáromi Jókai Színház Kassa főtere eperjesi Rákóczi-ház Ez a szócikk Szlovákia legfontosabb magyar történelmi emlékeit, valamint a szlovákiai magyarság kulturális életéhez, művészetéhez, néphagyományaihoz kötődő látnivalókat mutatja be terület és téma szerinti csoportosításban.
Új!!: Tatárjárás és Szlovákia magyar emlékei, látnivalói · Többet látni »
Szlovákia világörökségi helyszínei
Szlovákia területéről eddig nyolc helyszín került fel a világörökségi listára, valamint tizenkét helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.
Új!!: Tatárjárás és Szlovákia világörökségi helyszínei · Többet látni »
Szmolenszk
Szmolenszk (oroszul Смоленск) város Oroszországban, a Dnyeper folyó partján, Moszkvától 360 kilométerre nyugat-délnyugatra.
Új!!: Tatárjárás és Szmolenszk · Többet látni »
Szocsi
Szocsi (cirill betűkkel: Сочи) üdülőváros Oroszországban, a Fekete-tenger partján, a Kaukázus mentén.
Új!!: Tatárjárás és Szocsi · Többet látni »
Szolnok
Szolnok megyei jogú város, Jász-Nagykun-Szolnok vármegye és a Szolnoki járás székhelye; itt van továbbá a Tisza egyik legfontosabb átkelőhelye.
Új!!: Tatárjárás és Szolnok · Többet látni »
Szolnok történelme
Csatajelenet a szolnoki vár alatt Szolnok város és közvetlen környezetének írott történelme mintegy 1000 évre tekint vissza.
Új!!: Tatárjárás és Szolnok történelme · Többet látni »
Szombathely
Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.
Új!!: Tatárjárás és Szombathely · Többet látni »
Szond
Szond (szerbül Сонта / Sonta, németül Waldau) település a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Apatin községben.
Új!!: Tatárjárás és Szond · Többet látni »
Szubotáj
Szubotáj vagy más átírásokban Szübötej, Szübetej vagy Szubutáj Behadir (mongolul Сүбээдэй, Sübeedei vagy Сүбэдэй баатар; klasszikus mongol nyelven Sübügätäi vagy Sübü'ätäi; 1176 –1248) a Mongol Birodalmat megalapító Dzsingisz kánnak és utódjának, Ögödejnek az egyik legeredményesebb hadvezére volt.
Új!!: Tatárjárás és Szubotáj · Többet látni »
Tabán (Budapest)
Tabán térképe 1884-ben (a Budapest térkép részlete) A Tabán 1901-ben A Tabán (szerbül: Српска варош / Srpska varoš: „Szerbváros”, „Rácváros”) Budapest I. kerületének egyik városrésze.
Új!!: Tatárjárás és Tabán (Budapest) · Többet látni »
Tamáshida
A román stílusú templom romjai 2023-ban Tamáshida (románul Tămașda) falu Romániában, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Tamáshida · Többet látni »
Tardos nemzetség
(Tardos, Turdos, Tordos, Turdas.).
Új!!: Tatárjárás és Tardos nemzetség · Többet látni »
Tarjánpuszta
A falu télen Tarjánpuszta község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tarjánpuszta · Többet látni »
Tarnabod
Tarnabod község Heves vármegye déli részén, a Hevesi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tarnabod · Többet látni »
Tartományúr
Kiskirályok uralmi területei Magyarországon a 14. század elején A tartományúr (oligarcha) történelmi jelentése olyan főnemes, aki egy nagyobb országrészen önhatalmúlag uralkodik.
Új!!: Tatárjárás és Tartományúr · Többet látni »
Tataros
Tataros, település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében.
Új!!: Tatárjárás és Tataros · Többet látni »
Tatárok
A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.
Új!!: Tatárjárás és Tatárok · Többet látni »
Tállyai vár
Tállya vára a tatárjárás után, valamikor a 13. században épült és 1650-ig állt fenn.
Új!!: Tatárjárás és Tállyai vár · Többet látni »
Táp (település)
Táp község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Táp (település) · Többet látni »
Tápé
Tápé egykori község Csongrád-Csanád vármegyében, ma Szeged városrésze.
Új!!: Tatárjárás és Tápé · Többet látni »
Tápiógyörgye
Tápiógyörgye község Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tápiógyörgye · Többet látni »
Tápiószele
Tápiószele város Pest vármegyében, a Nagykátai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tápiószele · Többet látni »
Tápszentmiklós
Tápszentmiklós község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járásban található.
Új!!: Tatárjárás és Tápszentmiklós · Többet látni »
Tárnok (település)
Tárnok nagyközség Pest vármegyében, az Érdi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Tárnok (település) · Többet látni »
Tátika nemzetség
A Tátika nemzetség a Dunántúlon, Zala megyében honos nemzetség volt, melyről azonban csak töredékesen maradtak fenn adatok.
Új!!: Tatárjárás és Tátika nemzetség · Többet látni »
Téglás
Téglás Hajdú-Bihar vármegyében, a Hajdúhadházi járásban helyezkedik el.
Új!!: Tatárjárás és Téglás · Többet látni »
Tét
Tét város a Győr-Moson-Sopron vármegyei Téti járásban, melynek egyben székhelye is.
Új!!: Tatárjárás és Tét · Többet látni »
Tűzlándzsa
Tűzlándzsa rajza egy kínai könyvben; ''Huolongjing'' (Tűzfegyverek képes kézikönyve, Kína, 14. század). A tűzlándzsa, kínaiul egy nagyon korai, lőporral működő eszköz, amit a 10.
Új!!: Tatárjárás és Tűzlándzsa · Többet látni »
Török-iszlám építészet Magyarországon
id. Math. Merian: Buda látképe a 17. századból (rézkarc) Buda látképe (1617) Spanyolországon és a Balkán államain kívül alig van olyan európai ország, melyben muszlim szellemiségű emlékek egészítik ki az építészeti stílusok sorát.
Új!!: Tatárjárás és Török-iszlám építészet Magyarországon · Többet látni »
Törökök
A törökök (törökül: Türkler), azaz a török nép (Türk halkı) alatt általában a Törökország területén élő török ajkú illetve állampolgárságú embereket értjük.
Új!!: Tatárjárás és Törökök · Többet látni »
Törökország
Törökország (törökül, IPA: //) állam, amelynek területe kisebbik részben Európában, nagyobbik részben Ázsia nyugati részén fekszik.
Új!!: Tatárjárás és Törökország · Többet látni »
Törökruszka
Törökruszka (1899-ig Ruszkócz) község Szlovákiában, a Kassai kerület Szobránci járásában.
Új!!: Tatárjárás és Törökruszka · Többet látni »
Törökszentmiklós
Törökszentmiklós Jász-Nagykun-Szolnok vármegye harmadik legnagyobb települése, a Törökszentmiklósi járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Törökszentmiklós · Többet látni »
Tekus ispán
Szlovákiában Tekus (Thekus, 12?? – 1270?) sárosi ispán, testvéreivel Észak-Magyarország egyik meghatározó birtokosa a 13.
Új!!: Tatárjárás és Tekus ispán · Többet látni »
Temesnagyfalu
Temesnagyfalu település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Új!!: Tatárjárás és Temesnagyfalu · Többet látni »
Temesszécsény
Temesszécsény egy 1700-as évekből való térképen Temesszécsény (Seceani), település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.
Új!!: Tatárjárás és Temesszécsény · Többet látni »
Temetvény
Temetvény (szlovákul Hrádok) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Temetvény · Többet látni »
Terem (település)
Terem község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.
Új!!: Tatárjárás és Terem (település) · Többet látni »
Tereske
Tereske község Nógrád vármegyében, a Rétsági járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tereske · Többet látni »
Tevel
Tevel község Tolna vármegyében, a Bonyhádi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tevel · Többet látni »
Thelegdy család
thumb A Thelegdy család a Csanád nemzetségből származó Bihar vármegyei híres főúri család volt.
Új!!: Tatárjárás és Thelegdy család · Többet látni »
Tihanyi apátság
A Tihanyi Bencés Apátságot a Tihanyi-félsziget vulkanikus hegysorának kelet felé meredeken leszakadó peremén alapította I. András király 1055-ben, Szent Ányos és Szűz Mária tiszteletére.
Új!!: Tatárjárás és Tihanyi apátság · Többet látni »
Timár
Timár község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Timár · Többet látni »
Tiszaalpár
Tiszaalpár nagyközség Bács-Kiskun vármegye Tiszakécskei járásában.
Új!!: Tatárjárás és Tiszaalpár · Többet látni »
Tiszaderzs
Tiszaderzs község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Tiszaderzs · Többet látni »
Tiszakeresztúr
Tiszakeresztúr (ukránul Перехрестя (Perehresztya / Perekhrestia), oroszul Перекресте (Perekresztye / Perekreste) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tiszakeresztúr · Többet látni »
Tiszakeszi
Tiszakeszi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőcsáti járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tiszakeszi · Többet látni »
Tiszanagyfalu
Tiszanagyfalu község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyíregyházi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tiszanagyfalu · Többet látni »
Tiszapalkonya
Tiszapalkonya község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tiszapalkonya · Többet látni »
Tiszavasvári
Tiszavasvári város Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Tiszavasvári járás központja.
Új!!: Tatárjárás és Tiszavasvári · Többet látni »
Točionik
Točionik falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Točionik · Többet látni »
Tokaji borvidék
A Tokaji borvidék vagy Tokaj-hegyaljai borvidék (röviden Hegyalja vagy Tokaj-Hegyalja) a világ első zárt borvidéke, 1737 óta.
Új!!: Tatárjárás és Tokaji borvidék · Többet látni »
Toluj
Toluj (mongolul Тулуй; 1186 vagy 1190 vagy 1192 — 1232) Dzsingisz nagykán negyedik fia, kinek halála után 1227-1229 között a Mongol Birodalom régense, míg Ögödej bátyját meg nem választották nagykánnak.
Új!!: Tatárjárás és Toluj · Többet látni »
Tomajmonostora
Tomajmonostora község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Kunhegyesi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Tomajmonostora · Többet látni »
Toporc
Toporc község Szlovákiában, az Eperjesi kerületben, a Késmárki járásban.
Új!!: Tatárjárás és Toporc · Többet látni »
Topuszkai ciszterci apátság
A topuszkai Boldogságos Szűz Mária cisztercita apátság az egyik legjelentősebb 13.
Új!!: Tatárjárás és Topuszkai ciszterci apátság · Többet látni »
Torna vármegye
Mátyás király halálakor első katonai felmérés térképén Torna vármegye a Magyar Királyság legkisebb megyéjeként – kisebb megszakításokkal – a 13. századtól kezdve 1881-ig állt fenn.
Új!!: Tatárjárás és Torna vármegye · Többet látni »
Tornai vár
A tornai vár Szlovákiában található, a magyar határtól 4 km-re.
Új!!: Tatárjárás és Tornai vár · Többet látni »
Trencsén vármegye
Trencsén vármegye (szlovákul Trenčianska župa) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.
Új!!: Tatárjárás és Trencsén vármegye · Többet látni »
Trnova (Dubrovačko primorje)
Trnova falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Trnova (Dubrovačko primorje) · Többet látni »
Trnovica (Dubrovačko primorje)
Trnovica falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Trnovica (Dubrovačko primorje) · Többet látni »
Trogir
Trogir (németül és innen átvéve magyarul Trau, latinul Traqurium) város és község (járás) Horvátországban.
Új!!: Tatárjárás és Trogir · Többet látni »
Turul nemzetség
Képes krónikában A Turul nemzetség, vagy Turoly nemzetség (Túroly) ősi Árpád-kori nemzetségeink egyike.
Új!!: Tatárjárás és Turul nemzetség · Többet látni »
Tuzsér
Tuzsér település Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Záhonyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Tuzsér · Többet látni »
Unešić
Unešić falu és község Horvátországban Šibenik-Knin megyében.
Új!!: Tatárjárás és Unešić · Többet látni »
Ungvár
Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.
Új!!: Tatárjárás és Ungvár · Többet látni »
Ungvári vár
Az ungvári vár vagy Drugeth-vár Ungvár nevezetessége, Kárpátalja egyik leghíresebb műemléke.
Új!!: Tatárjárás és Ungvári vár · Többet látni »
V. Boleszláv lengyel fejedelem
V.
Új!!: Tatárjárás és V. Boleszláv lengyel fejedelem · Többet látni »
Vaján
Vaján község Szlovákiában, a Kassai kerület Nagymihályi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Vaján · Többet látni »
Vajola
Evangélikus templom Az evangélikus templom harangtornya Vajola (románul Uila, németül Weilau, szászul Wela) falu Romániában, Erdélyben, Maros megyében, Szászrégentől 22 km-re északnyugatra, a Mezőség keleti peremén.
Új!!: Tatárjárás és Vajola · Többet látni »
Valkó vára
A Szilágysomlyótól délre fekvő egykori Valkó vára a fennmaradt adatok alapján a 13. században épülhetett.
Új!!: Tatárjárás és Valkó vára · Többet látni »
Valpó
Valpó kisváros és község (járás) Horvátországban, Eszék-Baranya megyében.
Új!!: Tatárjárás és Valpó · Többet látni »
Vanyarc
Vanyarc (szlovákul Veňarec) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban.
Új!!: Tatárjárás és Vanyarc · Többet látni »
Varasd vára
Varasd vára egy síkvidéki vizivár Varasdon, a város központjában.
Új!!: Tatárjárás és Varasd vára · Többet látni »
Vargyas
Vargyas (románul Vârghiș) falu Romániában, Kovászna megyében, Erdővidéken, az azonos nevű község központja.
Új!!: Tatárjárás és Vargyas · Többet látni »
Vasvár
A középkori gyepű rekonstruált kapuja A templom román kori kapuja A városba a 8-as főút felől bevezető út Vasvár főtere Vasvár város Vas vármegye Vasvári járásában.
Új!!: Tatárjárás és Vasvár · Többet látni »
Vác
Vác (németül: Waitzen, latinul: Vacium) város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Duna bal partján; a Váci járás székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Vác · Többet látni »
Vágújhely
Vágújhely (szlovákul Nové Mesto nad Váhom, németül Neustadt an der Waag) város Szlovákiában, a Trencséni kerület Vágújhelyi járásának székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Vágújhely · Többet látni »
Vágfarkasd
Vágfarkasd (szlovákul Vlčany, korábban Forcas, Vlkad, illetve szlovákul Vlkad nad Váhom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Vágsellyei járásában.
Új!!: Tatárjárás és Vágfarkasd · Többet látni »
Vágsellye
Vágsellye (szlovákul Šaľa, németül Schelle) város Szlovákiában.
Új!!: Tatárjárás és Vágsellye · Többet látni »
Vágsziklás
A szent remete szobra Az egykori bencés apátság Vágsziklás (1899-ig Szkalka, szlovákul Skalka nad Váhom) község Szlovákiában a Trencséni kerület Trencséni járásában.
Új!!: Tatárjárás és Vágsziklás · Többet látni »
Vámosszabadi
Vámosszabadi község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Győri járásban.
Új!!: Tatárjárás és Vámosszabadi · Többet látni »
Váradelőhegyi prépostság
Váradelőhegyi prépostságot Szent István vértanuról nevezték el.
Új!!: Tatárjárás és Váradelőhegyi prépostság · Többet látni »
Várak építészete
A vár életteret, védelmet jelentett és egyidejűleg tanúsította a vár urának hatalmát.
Új!!: Tatárjárás és Várak építészete · Többet látni »
Váralmás
Váralmás (1899-ig Nagy-Almás, románul Almașu) falu, Váralmás község központja, Romániában Szilágy megyében.
Új!!: Tatárjárás és Váralmás · Többet látni »
Vári (Ukrajna)
Vári (1899-ig Mezővári, ukránul Вари (Vari / Vary), szlovákul Variová) falu Ukrajnában Kárpátalján a Beregszászi járásban, Beregszásztól 17 km-re délkeletre, a Borzsa tiszai torkolatánál.
Új!!: Tatárjárás és Vári (Ukrajna) · Többet látni »
Várjeszenő
Várjeszenő (1899-ig Jeszenő) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Homonnai járásában.
Új!!: Tatárjárás és Várjeszenő · Többet látni »
Városliget
A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, a XIV. kerületben.
Új!!: Tatárjárás és Városliget · Többet látni »
Váty várispánság
Váty várispánság csak várszervezettel és várbirtokkal rendelkező ispánság volt, valószínűleg határispánság, Váty központtal.
Új!!: Tatárjárás és Váty várispánság · Többet látni »
Véres kard
Angliai mozgósítás viking támadás ellen, 1900 körüli rajzon Régen a véres kard a hadba hívás jele volt, a véres kard szertehordozására indultak a nemesek a hadba.
Új!!: Tatárjárás és Véres kard · Többet látni »
Vésztő
Vésztő város Békés vármegyében, a Szeghalmi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Vésztő · Többet látni »
Vedresábrány
Vedresábrány (Abrămuț) az érmelléki hegyek alatt, Margittától délnyugatra, a Berettyó mellett, Monospetri és Érfancsika közt fekvő település.
Új!!: Tatárjárás és Vedresábrány · Többet látni »
Velencei Köztársaság
A Velencei Köztársaság (velenceiül: Serenisima Republica de Venesia; olaszul: Serenissima Repubblica di Venezia) Itália északi részén a 8. század és 1797 között fennállott államalakulat volt.
Új!!: Tatárjárás és Velencei Köztársaság · Többet látni »
Velika Črešnjevica
Velika Črešnjevica falu Horvátországban Verőce-Drávamente megyében.
Új!!: Tatárjárás és Velika Črešnjevica · Többet látni »
Verőce (Horvátország)
Verőce város Horvátországban, Verőce-Drávamente megye székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Verőce (Horvátország) · Többet látni »
Verőce vára
Verőce vára, várhely Horvátországban, a Bilo-hegység lábánál fekvő Verőce városában.
Új!!: Tatárjárás és Verőce vára · Többet látni »
Verbóc
Verbóc (szlovákul Vrbovce) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Miavai járásban.
Új!!: Tatárjárás és Verbóc · Többet látni »
Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék
Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék (szlovákul Stolica Arcibiskupských Predialistov vo Vrábľoch a v Jure nad Hronom, latinul Sedes de Verebel et Sancti Georgii) az Esztergomi érsekség egyik katonai rendeltetésű széke, mely egészen 1855-ig nem tagozódott be a vármegyei rendszerbe.
Új!!: Tatárjárás és Verebélyi és szentgyörgyi érseki szék · Többet látni »
Verseg
Verseg község Pest vármegyében, az aszódi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Verseg · Többet látni »
Veszprém története
Veszprém vára Veszprém ismert történelme csaknem hétezer évre nyúlik vissza.
Új!!: Tatárjárás és Veszprém története · Többet látni »
Vetés (Románia)
Vetés falu Romániában, Szatmár megyében, Vetiș központja.
Új!!: Tatárjárás és Vetés (Románia) · Többet látni »
Vezend
Vezend falu Romániában, Szatmár megyében.
Új!!: Tatárjárás és Vezend · Többet látni »
Villány
Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Villány · Többet látni »
Visegrád
Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Visegrád · Többet látni »
Visegrádi vár
Id. Markó Károly: A visegrádi vár A visegrádi vár erődítmény a Dunakanyarban, Visegrád városában.
Új!!: Tatárjárás és Visegrádi vár · Többet látni »
Visočani
Visočani falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.
Új!!: Tatárjárás és Visočani · Többet látni »
Visznek
Visznek község Heves vármegye Gyöngyösi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Visznek · Többet látni »
Vitányvár
A Vitányvár egy vár Vértessomlón.
Új!!: Tatárjárás és Vitányvár · Többet látni »
Vizslás
Vizslás község Nógrád vármegyében, a Salgótarjáni járásban.
Új!!: Tatárjárás és Vizslás · Többet látni »
Vlagyimir
Vlagyimir (Владимир) város Oroszországban.
Új!!: Tatárjárás és Vlagyimir · Többet látni »
Volgai Bolgárország
Bolgar városban Volgai Bolgárország az onogur birodalom felbomlása, majd a kazárokat ért arab támadás után az onogur-bolgároknak a Volga mellé vonuló részének országa volt a 8. századtól.
Új!!: Tatárjárás és Volgai Bolgárország · Többet látni »
Wrocław
Wrocław (IPA:, magyarul: Boroszló,, csehül: Vratislav, latinul: Wratislavia vagy Vratislavia) város Lengyelországban, Szilézia történelmi fővárosa.
Új!!: Tatárjárás és Wrocław · Többet látni »
Zagyvafő vára
Zagyvafő várának rekonstrukciója Zagyvafő vára a közeli Zagyvaróna mellett emelkedő 423 méter magas várhegyen állt egykor a tatárjárás után a Kacsics nemzetség tagjai által épített vár.
Új!!: Tatárjárás és Zagyvafő vára · Többet látni »
Zalaboldogfa
Zalaboldogfa község Zala vármegyében, a Zalaegerszegi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Zalaboldogfa · Többet látni »
Zalaszántó
Zalaszántó község Zala vármegyében, a Keszthelyi járásban.
Új!!: Tatárjárás és Zalaszántó · Többet látni »
Zamárdi
Zamárdi (1932 és 1943 között: Balatonzamárdi) város a Balaton déli partján, Somogy vármegyében, a Siófoki járásban, Siófok és Balatonföldvár között.
Új!!: Tatárjárás és Zamárdi · Többet látni »
Zágráb
Zágráb (latinul és, régi magyar nevén: Gréc) Horvátország fővárosa és legnagyobb városa, a Zágrábi főegyházmegye székhelye, Budapest és Belgrád után pedig a Kárpát-medence harmadik legnagyobb városa.
Új!!: Tatárjárás és Zágráb · Többet látni »
Zágrábi katedrális
A zágrábi katedrális vagy zágrábi székesegyház (hivatalos nevén Nagyboldogasszony, Szent István és Szent László-székesegyház) a Zágrábi főegyházmegye főszékesegyháza.
Új!!: Tatárjárás és Zágrábi katedrális · Többet látni »
Zákányszék
Zákányszék község Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Zákányszék · Többet látni »
Zára
Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.
Új!!: Tatárjárás és Zára · Többet látni »
Zólyom
Zólyom (szlovákul Zvolen, németül Altsohl, latinul Vetusolium) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Zólyomi járásának székhelye.
Új!!: Tatárjárás és Zólyom · Többet látni »
Zemplén (település)
Református templom Községi hivatal Kultúrház Zemplén (latinul Zemplinium) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
Új!!: Tatárjárás és Zemplén (település) · Többet látni »
Zengő (hegy)
A Zengő a Mecsek legmagasabb hegye.
Új!!: Tatárjárás és Zengő (hegy) · Többet látni »
Zetelaka
Zetelaka környéke 1769-1773 között A víztározó Zetelaka község Romániában, Hargita megyében.
Új!!: Tatárjárás és Zetelaka · Többet látni »
Zlogonje
Zlogonje falu Horvátországban Varasd megyében.
Új!!: Tatárjárás és Zlogonje · Többet látni »
Znióváralja
Znióváralja (szlovákul Kláštor pod Znievom) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Turócszentmártoni járásában.
Új!!: Tatárjárás és Znióváralja · Többet látni »
Zrínyi család
A Zrínyiek, a Šubić nemzetségből származó horvát–magyar nemesi család, akik a középkortól kezdve jelentős szerepet töltöttek be a Magyar Királyság életében egészen a kora újkorig.
Új!!: Tatárjárás és Zrínyi család · Többet látni »
Zsámbék
Zsámbék (vagy) város Pest vármegyében, a Budakeszi járásban, a budapesti agglomerációban.
Új!!: Tatárjárás és Zsámbék · Többet látni »
Zsolna
Zsolna város Szlovákiában.
Új!!: Tatárjárás és Zsolna · Többet látni »
1239. június 3-ai napfogyatkozás
Az 1239.
Új!!: Tatárjárás és 1239. június 3-ai napfogyatkozás · Többet látni »
1241. október 6-ai napfogyatkozás
Az 1241.
Új!!: Tatárjárás és 1241. október 6-ai napfogyatkozás · Többet látni »
13. század
A 13.
Új!!: Tatárjárás és 13. század · Többet látni »
1430
Nincs leírás.
Új!!: Tatárjárás és 1430 · Többet látni »
1993 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1993.
Új!!: Tatárjárás és 1993 új világörökségi helyszínei · Többet látni »