Tartalomjegyzék
142 kapcsolatok: A japán császári udvar különválása, A Kenmu restauráció, Abe, Ana Hacsimangu szentély, Asikaga Takaudzsi, Az Edo-kor irodalma, Az erotikus ábrázolások története, Óbaku, Óisi Josio, Óita prefektúra, Ónin-háború, Ótabumi, Bosin-háború, Caspar Schamberger, Command & Conquer: Red Alert 3, Csúsingura, Csikamacu Monzaemon, Csung, Daimjó, Dohányzás Japánban, Edo-bakufu, Edo-kor, Eiszai, Fudzsivara család, Fudzsivara no Teika, Fukuoka, Gajdzsin (regény), Go (játék), Hacsiman, Hadakozó fejedelemségek kora (Japán), Hajasi Razan, Hakama, Hanrendszer, Hódzsó család, Heike monogatari, Hepburn-átírás, Hidzsikata Tosizó, Higasi Hongandzsi, Higasijama-kultúra, Hiraga Gennai, Hoszokava Grácia, Icsiriki Csaja, Idegengyűlölet, Imagava Josimoto, Jagjú Munenori, Japán, Japán építészete, Japán Birodalmi Haditengerészet, Japán Birodalmi Hadsereg, Japán festészet, ... Bővíteni index (92 több) »
A japán császári udvar különválása
Japán császári udvarának különválása a japán történelemnek az 1336-tól 1392-ig tartó időszaka, mikor is Japánnak egy időben két császári udvara volt, egy „északi” udvar Kiotóban, s egy „déli” udvar Josinóban.
Megnézni Sógun és A japán császári udvar különválása
A Kenmu restauráció
A Kenmu (vagy Kemmu) restauráció (japánul: 建武の新政 Hepburn-átírással: Kenmu no shinsei) (1333-1336) három évig tartó időszak a japán történelemben a Kamakura és a Muromacsi korszak között, valamint az ekkor történt politikai események elnevezése is.
Megnézni Sógun és A Kenmu restauráció
Abe
Abe (安倍川, Abe kava) folyó Japánban, Honsú szigetén, az Akaisi-hegységben.
Megnézni Sógun és Abe
Ana Hacsimangu szentély
Az Ana Hacsimangu szentély egy ősi alapítású sintó szentély Tokióban, Japánban.
Megnézni Sógun és Ana Hacsimangu szentély
Asikaga Takaudzsi
Asikaga Takaudzsi (japánul: 足利 尊氏, Hepburn-átírással: Ashikaga Takauji) (1305. augusztus 18. – 1358. június 7.) japán sógun, a Muromacsi-bakufu megalapítója.
Megnézni Sógun és Asikaga Takaudzsi
Az Edo-kor irodalma
Tokugava Iejaszu Az Edo-kor irodalma a japán kultúra aranykorának termése.
Megnézni Sógun és Az Edo-kor irodalma
Az erotikus ábrázolások története
Coitus more ferarum ábrázolása egy római lámpáson Ókori egyiptomi ábrázolás Az erotikus ábrázolások történetéhez tartozik a szexuális jellegek vagy aktusok mindenféle ábrázolása – ilyeneket majd minden civilizációban fellelhetünk, ősiben és modernben egyaránt.
Megnézni Sógun és Az erotikus ábrázolások története
Óbaku
Az óbaku iskola (japán: 黄檗宗, óbaku sú) a japán buddhizmusta zen egyik iskolája a szótó és a rinzai mellett.
Megnézni Sógun és Óbaku
Óisi Josio
Óisi Josio (大石 良雄, 1659. április 24. – 1703. március 20.) a Harima tartománybeli (ma Hjógo prefektúra) Akó várának kamarása (karó) volt Japánban.
Megnézni Sógun és Óisi Josio
Óita prefektúra
Óita prefektúra (大分県) Japán egyik prefektúrája, amely Kjúsú szigetén található.
Megnézni Sógun és Óita prefektúra
Ónin-háború
Az Ónin-háború (1467–1477) a 15. századi Japánban kitört fegyveres konfliktus volt, ami sokak szerint a Szengoku dzsidai (a hadakozó fejedelemségek kora) kezdetének tekinthető.
Megnézni Sógun és Ónin-háború
Ótabumi
Az földjegyzék volt Japánban, a Kamakura-kor (1185–1333) és Muromacsi-kor (1333–1568) idején.
Megnézni Sógun és Ótabumi
Bosin-háború
A Japánban vívott polgárháború a 19. század második felében, 1868 és 1869 között, a Tokugava-sógunátus és a császári hatalom visszaállításáért küzdő erők között.
Megnézni Sógun és Bosin-háború
Caspar Schamberger
Caspar Schamberger (Lipcse, 1623. szeptember 1. – Lipcse, 1706. április 8.) német orvos, sebész és kereskedő.
Megnézni Sógun és Caspar Schamberger
Command & Conquer: Red Alert 3
A Command & Conquer: Red Alert 3 az Electronic Arts 2008-as valós idejű stratégiai játéka.
Megnézni Sógun és Command & Conquer: Red Alert 3
Csúsingura
A róninok támadása Utagava Kunijosi fametszetén A Csúsingura (japánul: 忠臣蔵, Hepburn-átírással: Chūshingura) valóságos történelmi esemény, az „Akó-incidens” (egyben talán a legismertebb japán történet külföldön), amelynek során 47 rónin megbosszulta ura, Aszano Naganori halálát.
Megnézni Sógun és Csúsingura
Csikamacu Monzaemon
, eredeti nevén Szugimori Nobumori (1653 – 1725. január 6.), japán drámaíró, bunraku- és kabuki-darabok szerzője.
Megnézni Sógun és Csikamacu Monzaemon
Csung
A csung (忠; pinjin: zhōng; japán olvasata Hepburn-átírással: chū, magyaros átiratban csú; koreai olvasatban:, 충; jelentése: „hűség”) a konfucianizmus egyik alapfogalma.
Megnézni Sógun és Csung
Daimjó
''Daimjó állami látogatáson'', 1860 körüli festmény A daimjó (japánul 大名, magyar fordításban nagy név) a középkori Japánban vidéki feudális hadúr, az Edo-korszakban tartományi nagybirtokos.
Megnézni Sógun és Daimjó
Dohányzás Japánban
A dohányzás Japánban nagyon sokáig nem volt törvényileg szabályozva, így elég nagy fogyasztói réteg alakult ki.
Megnézni Sógun és Dohányzás Japánban
Edo-bakufu
Az Edo-bakufu (江戸幕府) vagy Tokugava-sógunátus a Tokugavák katonai kormányzata (bakufu), amely 1603-tól 1867-ig uralta Japánt „a császár nevében”.
Megnézni Sógun és Edo-bakufu
Edo-kor
Tokiói utcakép (1834) Az Edo-kor (江戸時代, Edo dzsidai) vagy Tokugava-kor (徳川時代, Tokugava dzsidai) a japán történelem 1603 és 1868 közötti korszaka, mikor a japán társadalom a Tokugava-sógunátus és az ország háromszáz daimjójának uralma alatt állt.
Megnézni Sógun és Edo-kor
Eiszai
Mjóan Eiszai/Jószai (明菴栄西, 1141. május 27. – 1215. július 2.) japán buddhista szerzetes volt.
Megnézni Sógun és Eiszai
Fudzsivara család
A Fudzsivara család (藤原氏, Fudzsivara-si, Hepburn-átírással: Fujiwara-shi) a japán történelem legnagyobb hatalmú udvaronc dinasztiája, amely jóformán az egész Heian-korban (794–1185) uralta Japánt „a császár nevében”.
Megnézni Sógun és Fudzsivara család
Fudzsivara no Teika
Fudzsivara Szadaie, ismertebb nevén Fudzsivara no Teika"Sadaie" and "Teika" are both possible readings of 定家; "...there is the further problem, the rendition of the name in romanized form.
Megnézni Sógun és Fudzsivara no Teika
Fukuoka
Fukuoka (福岡市) japán város Kjúsú sziget északi részén, Fukuoka prefektúra fővárosa, Kjúsú legnépesebb városa több mint 1,4 millió lakossal (2007).
Megnézni Sógun és Fukuoka
Gajdzsin (regény)
A Gajdzsin (magyarul: Idegen) James Clavell által írt regény.
Megnézni Sógun és Gajdzsin (regény)
Go (játék)
A go egy kínai eredetű, körülbelül négyezer éves táblajáték.
Megnézni Sógun és Go (játék)
Hacsiman
Az Usza szentély Hacsiman (八幡神 Hacsiman-Dzsin/Jahata no kami) a japán mitológiában az íjászat és háború egyesített istene, felhasználva elemeket a sintó és buddhista vallásból.
Megnézni Sógun és Hacsiman
Hadakozó fejedelemségek kora (Japán)
A kavanakadzsimai csata (1561) Mielőtt Japán szinte teljesen elzárkózott volna a külvilágtól, és megkezdődött volna a mintegy 260 éves békés korszaka a korai modern korban, a japán középkorban, a Muromacsi-korszak (japánul: 室町時代, Muromacsi dzsidai) második felében (1467-1568/1573/1603) az országot súlyos harcok szabdalták szét.
Megnézni Sógun és Hadakozó fejedelemségek kora (Japán)
Hajasi Razan
Hajasi Razan (林 羅山 1583–1657) az Edo-kor egy meghatározó filozófusa volt, aki Fudzsivara Szeikához hasonlóan a zen buddhizmust feladva a neokonfucianizmus felé fordult.
Megnézni Sógun és Hajasi Razan
Hakama
Mikóhakama A tradicionális japán öltözék.
Megnézni Sógun és Hakama
Hanrendszer
A japán nagybirtokok, „kiskirályságok” voltak az Edo-korban (1600–1867).
Megnézni Sógun és Hanrendszer
Hódzsó család
A Hódzsó család jelképe (mon) A Hódzsó család (japánul 北条氏) a Kamakura sógunátus alatt egy régens család volt Japánban.
Megnézni Sógun és Hódzsó család
Heike monogatari
A Heike monogatari (japánul: 平家物語 – Tairák története) a legfontosabb és legismertebb középkori japán háborús krónikák egyike, melynek irodalomtörténeti jelentősége a szigetország számára az európai kultúrtörténet Iliászához hasonlatos.
Megnézni Sógun és Heike monogatari
Hepburn-átírás
A japán nevek Hepburn-féle átírása (japánul ヘボン式ローマ字) a nyugaton legelterjedtebb – de hivatalosan nem teljeskörűen pártolt – formája a japán írás latin betűs leképzésének.
Megnézni Sógun és Hepburn-átírás
Hidzsikata Tosizó
Hidzsikata Tosizó (japánul: 土方歳三 一, Hepburn-átírással: Hijikata Toshizō; 1835. május 31. – 1869. június 20.) japán szamuráj az Edo-korban.
Megnézni Sógun és Hidzsikata Tosizó
Higasi Hongandzsi
A Higasi Hongandzsi (japánul: 東本願寺, Hepburn-átírással: Higashi Honganji) a dzsódo sin buddhista szekta ótani ágának főtemploma a Kiotói vasútállomás közelében.
Megnézni Sógun és Higasi Hongandzsi
Higasijama-kultúra
Ház és sziklakert: eszmék és formák a Higasijama-kultúrából A Higasijama-kultúra (japánul: 東山文化, Higasijama bunka, Hepburn-átírással: Higashiyama bunka) a Muromacsi-koron (1333–1568) belül annak a mintegy négy évtizednek a máig meghatározó jellegű kultúrája, amely Asikaga Josimasza sógun uralkodásának kezdetétől haláláig (1490) tartott.
Megnézni Sógun és Higasijama-kultúra
Hiraga Gennai
Edo-korabeli japán gyógyszerész, orvos, geográfus, író, költő, festő és feltaláló volt, a rangaku, vagyis a holland tudományok követője.
Megnézni Sógun és Hiraga Gennai
Hoszokava Grácia
Grácia és Tadaoki sírja a kiotói Daitokudzsiban Hoszokava Grácia (japánul: 細川ガラシャ, Hoszokava Garasa, Hepburn-átírással: Hosokawa Garasha) (1563–1600) talán a leghíresebb, mert legtragikusabb sorsú katolizált japán a 16.
Megnézni Sógun és Hoszokava Grácia
Icsiriki Csaja
Az Icsiriki Csaja bejárata Icsiriki Csaja (一力茶屋, Icsiriki teaház) az egyik leghíresebb ocsaja (gésa teaház) Kiotóban.
Megnézni Sógun és Icsiriki Csaja
Idegengyűlölet
Az idegengyűlölet (vagy xenophobia) görög eredetű szó, a ξένος (xenosz) „idegen” és a φόβος (phobosz) „félelem” szavak összetétele, jelentése idegengyűlölet.
Megnézni Sógun és Idegengyűlölet
Imagava Josimoto
Imagawa Yoshimoto (今川 義元, 1519. – 1560. június 12.) kiemelkedő daimjó (feudális úr) volt a Sengoku-kori Japánban.
Megnézni Sógun és Imagava Josimoto
Jagjú Munenori
Jagjú Munenori (Hepburn: Yagyū Munenori, japánul: 柳生 宗矩, 1571 – 1646. március 26.) japán harcművész, az első három Tokugava-sógun vívóoktatója, a jagjú sinkage-rjú kendzsucu iskola nagymestere.
Megnézni Sógun és Jagjú Munenori
Japán
Japán (átírással: Nippon vagy Nihon, hivatalosan: 日本国, átírással: Nippon-koku vagy Nihon-koku, vagyis Japán Állam) szigetország Kelet-Ázsiában.
Megnézni Sógun és Japán
Japán építészete
A kiotói Kinkaku-dzsi, ami eredetileg a Muromacsi-korban, 1397-ben épült A több ezer éves hagyományokkal rendelkezik, és ősileg a talajszinttől némileg elemelkedő favázas, zsúpfedeles vagy cseréptetős épületek jellemzik, melyeknek vékony, elcsúsztatható vannak, lehetővé téve a belső tér tetszőleges elrendezését a különféle igények tükrében.
Megnézni Sógun és Japán építészete
Japán Birodalmi Haditengerészet
A Japán Birodalmi Haditengerészet (japánul: (大日本帝國海軍 Dai-Nippon Teikoku Kaigun) vagy egyszerűbben Japán Haditengerészet (japánul: Nippon Kaigun) a Japán Birodalom tengeri hadereje volt 1869 és 1947 között, amikor az ország új alkotmányában lemondott a háborúról, mint eszközről a nemzetközi viták rendezésében.
Megnézni Sógun és Japán Birodalmi Haditengerészet
Japán Birodalmi Hadsereg
A Japán Birodalmi Hadsereg (japánul: 大日本帝國陸軍, Dai-Nippon Teikoku Rikugun) a Japán Birodalom szárazföldi fegyveres ereje volt 1867 és 1945 között.
Megnézni Sógun és Japán Birodalmi Hadsereg
Japán festészet
Tolóajtók ''Szilvafa'', Kano Szanraku, 17. század elején A japán festészet (絵画- kaiga, vagy画道-gado) a vizuális művészetek egyik legősibb és legelismertebb formája, mely számtalan műfajt és stílust foglal magában.
Megnézni Sógun és Japán festészet
Japán házasság
A japán házasságnak, házasságkötésnek hagyományosan fontos eleme a hála.
Megnézni Sógun és Japán házasság
Japán irodalom
A japán irodalom mintegy másfélezer évet ölel fel.
Megnézni Sógun és Japán irodalom
Japán izoláció
A Holland Kelet-indiai Társaság követsége útban Edo felé Japán elzárkózása a külvilágtól (szakoku japánul:鎖国, Hepburn-átírással: sakoku) a Tokugava-sógunátus politikai döntése volt.
Megnézni Sógun és Japán izoláció
Japán művészete
A mai japán szobrászat egyik alkotása: Kuszunoki Maszashige lovasszobra a tokiói császári palota parkjában. Dzsómon-korabeli agyagszobor (a Tokiói Nemzeti Múzeum gyűjteményéből). Buddha-szobor(a Tokiói Nemzeti Múzeum gyűjteményéből).
Megnézni Sógun és Japán művészete
Japán névadás
A japán nevek (日本人の氏名 nihondzsin no simei) manapság egy családi és egy utónévből állnak, a középső név nem túl gyakori.
Megnézni Sógun és Japán névadás
Japán történelme
accessdate.
Megnézni Sógun és Japán történelme
Japán vallásai
Kumano Nachi Szentély az istentisztelet ősi helye Szertartás a ''Takachiho-gawara''nál, a szent földnél ''Ontake-jinja'', egy Sintó szentély az Ontake hegyen, a hegy isteneinek tiszteletére Japán vallásai közül a sintó az uralkodó vallás Japánban, de a 2006-ban és a 2008-ban végzett felmérések kimutatták, hogy a japán emberek 40%-a nem szervezetten vallásos, körülbelül 34%-uk buddhista, 3%-uk tagja a sintó vallásnak vagy az abból származó szektáknak, és 1%-uk keresztény.
Megnézni Sógun és Japán vallásai
Japán világörökségi helyszínei
Japán területéről 2021.
Megnézni Sógun és Japán világörökségi helyszínei
Japán zászlaja
Japán nemzeti zászlaja egy fehér téglalap, közepén egy bíborvörös körrel.
Megnézni Sógun és Japán zászlaja
Japánciprus
Nagy japánciprus ültetvény Réunion szigetén A japánciprus (Cryptomeria) a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe sorolt ciprusfélék (Cupressaceae) családjának nemzetsége. Egyetlen faja az éppen ezért ugyancsak japánciprusnak nevezett Cryptomeria japonica.
Megnézni Sógun és Japánciprus
Josida Kenkó
Josida Kenkó (japánul: 吉田 兼好, Hepburn-átírással: Yoshida Kenkō) (1283? – 1352?), eredeti nevén Urabe Kanejosi, japán sintó jóscsaládból származott, évekig szolgált az udvarban, majd szerzetesnek állt.
Megnézni Sógun és Josida Kenkó
Josivara
Josivara (吉原) egy híres piros-lámpás negyed (遊廓,遊郭 júkaku) volt Edóban (江戸時代), Japán fővárosában, a mai Tokióban (東京).
Megnézni Sógun és Josivara
Kacusika Hokuszai
Kacusika Hokuszai (葛飾 北斎, Hepburn-átírással: Katsushika Hokusai; Edo, 1760. október 30. – Edo, 1849. május 10.) az egyik leghíresebb japán képzőművész, fametsző és ukijo-e festő az Edo-korban (江戸時代, Edo jidai).
Megnézni Sógun és Kacusika Hokuszai
Kamakura
Kamakura (japánul 鎌倉市, Kamakura-si) partmenti város a Japánban, a Kantó régió Kanagava prefektúrájában.
Megnézni Sógun és Kamakura
Kamakura-kor
A kamakurai Nagy Buddha A Kamakura-kor (鎌倉時代, Kamakura dzsidai) Japán történelmének egyik korszaka (1185–1333) a Heian-kort követően, amely nagyjából egybeesik a Kamakura-bakufu uralmával.
Megnézni Sógun és Kamakura-kor
Kóda Nobu
Kóda Nobu, 幸田延, (Tokió, 1870. április 19. – Tokió, 1946. június 14.) japán zeneszerző, hegedű- és zongoraművész, zenepedagógus.
Megnézni Sógun és Kóda Nobu
Kókaku japán császár
Kókaku császár (1771. szeptember 23. – 1840. december 11.) a tradicionális öröklődési sorrend szerint Japán 119.
Megnézni Sógun és Kókaku japán császár
Keitai japán császár
, más néven Keitai-okimi, Japán 26.
Megnézni Sógun és Keitai japán császár
Kincugi
Mishima edény ''hakeme'' típusú teatál, arany lakkal ''kincugi'' javítási munkálatokkal (jobbra), 16. század Kisebb javítás (felül) Nabeshima edény egy mályvavirágos tányér, 18.
Megnézni Sógun és Kincugi
Kinkakudzsi
A Kinkakudzsi (金閣寺, Hepburn-átírással: Kinkakuji, szó szerint ’az Aranypavilon temploma’, közkeletű nyugati neve Aranytemplom, hivatalos neve 鹿苑寺, Rokuondzsi, Hepburn-átírással: Rokuonji, ’Szarvaskert-templom’) a zen buddhizmus rinzai szektájának sókokudzsi ágához tartozó templomkomplexum Kiotó északnyugati részén, amelynek csupán a főépülete a Kinkaku vagyis az Aranypavilon.
Megnézni Sógun és Kinkakudzsi
Kitagava Utamaro
Három ismert szépség japán fametsző és festőművész.
Megnézni Sógun és Kitagava Utamaro
Kondó Iszami
Kondó Iszami (japánul: 近藤 勇, Hepburn-átírással: Kondō Isami) (1834. november 9. – 1868. május 17.) japán kardforgató és tiszt az Edo-kor végén.
Megnézni Sógun és Kondó Iszami
Korea a Japán Birodalom részeként
Korea két hét híján 35 éven át volt a Japán Birodalom része, hivatalosan 1910-től 1945-ig.
Megnézni Sógun és Korea a Japán Birodalom részeként
Korjo
egységes állam volt a Koreai-félszigeten, Thedzso király alapította 918-ban, fővárosa a mai Keszong volt.
Megnézni Sógun és Korjo
Macsi-bugjó
A szamuráj hivatal volt a Tokugava sógunátus idején az Edo-korban Japánban, azok között a régi közigazgatási állomások között volt, ami nyitva állt azok előtt, akik nem daimjók voltak.
Megnézni Sógun és Macsi-bugjó
Macudaira Szadanobu
Macudaira Szadanobu (松平 定信, Hepburn-átírással: Matsudaira Sadanobu, 1759. január 15. – 1829. június 14.) az Edo-korban élt japán daimjó, nevéhez fűződik az ún.
Megnézni Sógun és Macudaira Szadanobu
Macumotói várkastély
A macumotói várkastély (japánul 松本城, Hepburn-átírással Matsumoto-jō) középkori vár Japán Nagano prefektúrájában, Macumoto városában.
Megnézni Sógun és Macumotói várkastély
Makaó történelme
16. századi ábrázolás gyaloghintón közlekedő európai gyarmatosítókkal, és a belső kikötőben állomásozó nyugati hajókkal. (1598 körül) Makaó története mintegy 6000 évre nyúlik vissza, és napjainkig számos nép és kultúra alakította az államalakulat történelmét.
Megnézni Sógun és Makaó történelme
Mikó (papnő)
Szertartás a Kamo-folyónál A sintó vallásban, a mikók (巫女) szentély körül tevékenykedő lányok vagy kisegítő papnők.
Megnézni Sógun és Mikó (papnő)
Minamoto no Joritomo
Minamoto no Joritomo (japánul: 源 頼朝, Hepburn-átírással: Minamoto no Yoritomo) (1147. május 9. – 1199. február 9.) japán sógun, a Kamakura-bakufu alapítója és első vezetője.
Megnézni Sógun és Minamoto no Joritomo
Monarchia
A monarchia azon államforma, melyben az államfő uralkodó, idegen szóval monarcha, aki a hatalmat egyszemélyben gyakorolja.
Megnézni Sógun és Monarchia
Mongol hadjáratok Japán ellen
Szuenaga szamuráj szembeszáll a mongol nyilakkal és robbanószerekkel. 1293 körüli tusrajz A Japán ellen intézett 1274 és 1281 évi sikertelen mongol támadások nem csupán helyi jelentőségű események voltak, hanem a hódító Mongol Birodalom első jelentős kudarcaként az egész távol-keleti történelem menetére is hatást gyakoroltak.
Megnézni Sógun és Mongol hadjáratok Japán ellen
Muramasa: The Demon Blade
A Muramasa: The Demon Blade vagy ahogy Japánban ismert, akció-szerepjáték, melyet a Vanillaware fejlesztett Wii asztali konzolra, illetve később PlayStation Vita kézikonzolra.
Megnézni Sógun és Muramasa: The Demon Blade
Nagakura Sinpacsi
Nagakura Sinpacsi (永倉新八; Hepburn-átírással: Nagakura Shinpachi, 1839. május 23. – 1915. január 5.) japán szamuráj volt az Edo-korban.
Megnézni Sógun és Nagakura Sinpacsi
Nambokucsó
A nambokucsó (南北朝, Hepburn-átírással: Nambokucho vagy Nanbokucho, 'északi és déli udvar') 1337-től 1392-ig terjedő időszak Japán történelmében.
Megnézni Sógun és Nambokucsó
Nicsiren
Nicsirent ábrázoló festmény, Kuon-dzsi templom, Minobu, Japán Nicsiren (日蓮) (1222. február 16. – 1282. október 13.) buddhista szerzetes volt a Kamakura-kori (1185–1333) Japánban.
Megnézni Sógun és Nicsiren
Nikkó
A Futaraszan szentély bejáratát képező Sinkjó híd. Nikkó (japánul 日光市, szó szerinti fordításban „napfény”) egy modern és egy ősi japán város a Tocsigi prefektúra hegységeiben, Honsú szigetén.
Megnézni Sógun és Nikkó
Nindzsa
A nindzsa (忍者) vagy sinobi (忍) a japán feudális társadalom "árnyharcosa" volt.
Megnézni Sógun és Nindzsa
Oda Nobunaga
Oda Nobunaga (japánul: 織田 信長) (Nagoja, 1534. június 23. – Kiotó, 1582. június 21.) a japán történelem szengoku-korszakának (hadakozó fejedelemségek kora) egyik legjelentősebb daimjója, „Japán nagy egyesítője”.
Megnézni Sógun és Oda Nobunaga
Okamoto Daihacsi-incidens
Az Okamoto Daihacsi incidens a 17.
Megnézni Sógun és Okamoto Daihacsi-incidens
Október 28.
Névnapok: Simon, Szimonetta + Acél, Alfréd, Alfréda, Cirilla, Júdás, Sion, Szalvia, Szalviusz, Szimóna, Szimonett, Taddeus, Tádé, Tömör, Zsálya.
Megnézni Sógun és Október 28.
Onibaba
Az Onibaba (鬼婆) 1964-ben készült fekete-fehér, japán filmdráma, horror.
Megnézni Sógun és Onibaba
Oszaka ostroma
1614.
Megnézni Sógun és Oszaka ostroma
Oszakai várkastély
A központi épület Az oszakai várkastély egy japán kastély Oszaka Csúó-ku városrészében.
Megnézni Sógun és Oszakai várkastély
Rangaku
Rangaku (kínai írásjegyekkel) A rangaku (蘭学) (holland tanulmányok) a nyugati világ tanulmányozását jelenti a holland nyelv segítségével.
Megnézni Sógun és Rangaku
Rőtszakállú
A Kuroszava Akira 1965-ös filmje, a társadalmi egyenlőtlenség kérdésével foglalkozik.
Megnézni Sógun és Rőtszakállú
Rejtett penge
A Rejtett penge (eredeti cím) 2004-ben bemutatott romantikus történelmi dráma.
Megnézni Sógun és Rejtett penge
Rinzai
A rinzai iskola (japán: 臨済宗, rinzai-sú) a japán buddhista zen három fő iskolája közül az egyik – a másik kettő a szótó és az óbaku.
Megnézni Sógun és Rinzai
Rjúkjú-szigetek
A, amely néven is ismert, egy szigetcsoport a Csendes-óceán nyugati részén, a Kelet-kínai-tengeren, a szintén Japán részét képező Kjúsú szigetétől délnyugatra, Tajvantól 120 kilométerre északkeletre.
Megnézni Sógun és Rjúkjú-szigetek
Rjúkjúi Királyság
A Rjúkjúi Királyság (japánul: 琉球王国, Rjúkjú Ókoku, Hepburn-átírással: Ryūkyū Ōkoku; rjúkjúiul: 琉球國, Rūchū-kuku; hagyományos kínai: 琉球國, egyszerűsített kínai: 琉球国, népszerű magyaros: Liucsiu Kuo, pinjin: Liúqiú Guó) egy független állam volt a Rjúkjú-szigetek területén 1429 és 1879 között.
Megnézni Sógun és Rjúkjúi Királyság
Ruróni Kensin
A Ruróni Kensin (Ruróni Kensin: Meidzsi Kenkaku Rómantan, „Romantikus kardforgató történet a Meidzsi-korból”) Vacuki Nobuhiro történelmi témájú sónen mangasorozata.
Megnézni Sógun és Ruróni Kensin
Ruróni Kensin: A kezdet
2021-ben bemutatott japán történelmi akciófilm, mely Vacuki Nobuhiro azonos című mangasorozatán alapul.
Megnézni Sógun és Ruróni Kensin: A kezdet
Sanja fesztivál
A sanja matsuri (三社祭, vagyis a Három Szentély Fesztivál) az egyik legnagyobb sintó fesztivál Tokióban, melyet minden év májusának harmadik hétvégéjén tartanak Aszakusza szentélyében.
Megnézni Sógun és Sanja fesztivál
Sógun (egyértelműsítő lap)
;Történelem.
Megnézni Sógun és Sógun (egyértelműsítő lap)
Sintó szentély
Két nő imája egy szentély előtt A sintó szentély, archaikus formája: sinsa, jelentése: „az istenek lakóhelye” olyan építmény, amely egy vagy több kami lakhelyéül szolgál.
Megnézni Sógun és Sintó szentély
Sizuoka (település)
Sizuoka (magyaros átírással: Sizuoka–si) a japán Sizuoka prefektúra székhelye és második legnagyobb városa.
Megnézni Sógun és Sizuoka (település)
Szacuma kerámia
A Szacuma kerámia (薩摩焼, szacuma-jaki) egyfajta japán kerámia, eredetileg Szacuma Tartományból (Kjúsú déli részéről) származik.Ma már két különböző kategóriába sorolható: az eredeti (古薩摩, ko-szacuma), 1600 körül, Szacumában készített sötét színű agyag; és a kifinomultan díszített, exportra gyártott edények (京薩摩, kjó-szacuma) Jellemzőjük a színes zománcfestés, a finoman repedezett máz és a gazdag aranyozás.
Megnézni Sógun és Szacuma kerámia
Szakakibara Kenkicsi
Szakakibara Kenkicsi (Ocuka, 1830. december 19. – 1894. szeptember 11.) a Dzsikisin Kage-rju Kendzsucu 14.
Megnézni Sógun és Szakakibara Kenkicsi
Szamuráj
Japán szamuráj páncélban az 1860-as években (Felice Beato fényképe) Császárpárti szamurájok a Bosin-háború idején, 1867 körül (Felice Beato fényképe) Szamurájok az 1860-as években A szamuráj (侍 szamurai, jelentése „közelben szolgáló”) japán harcos, eredetileg nemes.
Megnézni Sógun és Szamuráj
Szeii taisógun
#ÁTIRÁNYÍTÁS Sógun.
Megnézni Sógun és Szeii taisógun
Szekigaharai csata
A szekigaharai csata 1600.
Megnézni Sógun és Szekigaharai csata
Szeto-beltenger
A Szeto-beltenger (瀬戸内海 Szeto Naikai, a japán közbeszédben gyakran csak Beltenger, partvidékével együtt megnevezve Szetoucsi) az a víztömeg, amely Japán négy nagy szigetéből hármat, Honsút, Sikokut és Kjúsút elválasztja.
Megnézni Sógun és Szeto-beltenger
Szonnó dzsói
Szamurájok a ''szonnó dzsói'' feliratú zászlóval a Mito-lázadás idején (1864. június 17. Cukuba, Ibaraki prefektúra) A szonnó dzsói (japánul: 尊皇攘夷 vagy 尊王攘夷, Hepburn-átírással: Sonnō jōi) neokonfuciánus japán politikafilozófia.
Megnézni Sógun és Szonnó dzsói
Taira no Kijomori
Taira no Kijomori (Hepburn-átírással Taira no Kiyomori, japánul: 平 清盛; 1118. február 10. – Kiotó, 1181. március 20.) katonai vezető volt a kései Heian-korban Japánban, akinek a Hógen- és a Heidzsi-lázadásban aratott győzelmei a vidéki harcos osztály hatalmát jelezték.
Megnézni Sógun és Taira no Kijomori
Takeda Singen
Takeda Singen (1521–1573) Harunobu néven is ismert.
Megnézni Sógun és Takeda Singen
Takeminakata
vagy sintó istenség, de ismerik még vagy néven is, akinek a neve megjelenik a Kojikiben és származtatott forrásokban.
Megnézni Sógun és Takeminakata
Tanka (műfaj)
Ebben a szócikkben a japán nevek magyaros átírásban és keleti névsorrendben szerepelnek. A tanka (japánul: 短歌, magyarul: „rövid vers”), a klasszikus japán költészet egyik ágazata, továbbá a japán irodalom egy kiemelkedően fontos műfaja.
Megnézni Sógun és Tanka (műfaj)
Tódaidzsi
Tódaidzsi (東大寺), Daibucuden (大仏殿) 0-8047-1510-6. A Tódaidzsi (東大寺; Keleti Nagy Templom) egy buddhista templom komplexum, mely Japánban, Nara városában helyezkedik el.
Megnézni Sógun és Tódaidzsi
Tógó Heihacsiró
Tógó Heihacsiró (Kagosima, 1848. január 27. – Tokió, 1934. május 30.) japán főnemes (márki), a Japán Császári Haditengerészet flottatengernagya, az egyik leghíresebb japán haditengerész.
Megnézni Sógun és Tógó Heihacsiró
Tennó
A tennó (jelentése: az ég ura) a japán császár kínai mintát tükröző címe, mely az ókimi (nagykirály) méltóságot váltotta föl a 7. században.
Megnézni Sógun és Tennó
Tensin sóden katori sintó-rjú
A tensin sóden katori sintó-rjú (天真正伝香取神道流) egy japán korjú harcművészeti iskola, és egyike az ország legrégebb óta fennálló vívóiskoláinak.
Megnézni Sógun és Tensin sóden katori sintó-rjú
Tokió
Tokió (Hepburn-átírással Tōkyō, szoros átírással Tókjó, hivatalosan: 東京都, átírással: Tōkyō-to. 1868-ig: Edo) Japán fővárosa, közigazgatási központja, a japán kormány és a császár székhelye.
Megnézni Sógun és Tokió
Tokugava család
A Tokugava család jelképe (mon) A japán daimjócsalád volt, az Edo-bakufu vezetője 1603 és 1867 között.
Megnézni Sógun és Tokugava család
Tokugava Hidetada
, (1579. május 2. – 1632. március 14.) a Tokugava család és az Edo-bakufu második sógunja volt 1605 és 1623-as lemondása között.
Megnézni Sógun és Tokugava Hidetada
Tokugava Iejaszu
A Tokugava család címere az Edo-bakufu megalapítója, Japán sógunja 1603 és 1605 között.
Megnézni Sógun és Tokugava Iejaszu
Tokugava Iemicu
Tokugava Iemicu (japánul 徳川 家光 Hepburn-átírással Tokugawa Iemitsu; 1604. augusztus 12. – 1651. június 8.) az Edo-korszak harmadik sógunja Japánban.
Megnézni Sógun és Tokugava Iemicu
Tokugava Iemocsi
, (1846. július 17. – 1866. augusztus 29.) volt a 14.
Megnézni Sógun és Tokugava Iemocsi
Tomoe Gozen
Tomoe Gozen (巴 御前) japán harcosnő, onna-bugeisa, aki bátorsága miatt vált híressé a 12.
Megnézni Sógun és Tomoe Gozen
Total War: Shogun 2
A Total War: Shogun 2 egy stratégiai videójáték, amelyet a The Creative Assembly fejlesztett és a Sega adott ki.
Megnézni Sógun és Total War: Shogun 2
Udzsi
Udzsi (japánul 宇治市 udzsisi) egy japán város Kiotó prefektúra déli részén.
Megnézni Sógun és Udzsi
Ueno park
Gőzmozdony a Japán Nemzeti Tudományos Múzeum épülete előtt Az Ueno park (上野公園 Ueno Kōen) egy tágas közpark Tokió Taitó kerületének Ueno körzetében, Japánban.
Megnézni Sógun és Ueno park
Ueszugi Kensin
Ueszugi Kensin (上杉 謙信, 1530. február 18 – 1578. április 19.) eredeti nevén Nagao Kagetora Ecsigo tartomány ura volt a szengoku-kori Japánban, miután az Ueszugi család adoptálta.
Megnézni Sógun és Ueszugi Kensin
Ukijo-e
Az ukijo-e (浮世絵) egy, a 17.
Megnézni Sógun és Ukijo-e
Usagi Yojimbo
Az Usagi Yojimbo Stan Sakai író és rajzoló képregénysorozata, melynek történetei 1984 óta jelennek meg az Egyesült Államokban.
Megnézni Sógun és Usagi Yojimbo
Vakó
16. századi kalóztámadások A vakók Kelet-Ázsia partjait fosztogató, kevert nemzetiségű kalózok voltak.
Megnézni Sógun és Vakó
William Adams
William Adams (japán elnevezésével 三浦按針 Miura andzsin, a miurai kormányos; 1564. szeptember 24. – 1620. május 16.) angol hajós, feltehetően az első angol, aki elérte Japánt.
Megnézni Sógun és William Adams
Xavéri Szent Ferenc
Xavéri Szent Ferenc Xavéri Ferenc (latin: Franciscus Xaverius; baszk: Frantzisko Xabierkoa; spanyol: Francisco Javier), katolikus nevén Xavéri Szent Ferenc (Javier vára, Navarrai Királyság (ma Spanyolország) 1506. április 7. – San-Csaog, Kanton mellett, Kína, 1552.
Megnézni Sógun és Xavéri Szent Ferenc
Zuiszen-dzsi
A Kinbjózan Zuiszen-dzsi (japánul: 錦屏山瑞泉寺) a Rinzai buddhista szekta temploma, amely Nikaidói Momidzsigajacu (japánul: 紅葉ヶ谷) völgyében, Kamakura közelében, Japánban található.
Megnézni Sógun és Zuiszen-dzsi
14. század
A 14.
Megnézni Sógun és 14. század
1600
1600 a 16. század utolsó éve.
Megnézni Sógun és 1600
1721 a tudományban
Az 1721.
Megnézni Sógun és 1721 a tudományban
1994 új világörökségi helyszínei
Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1994.
Megnézni Sógun és 1994 új világörökségi helyszínei