Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
88 kapcsolatok: Alakjelző, Alakzat (geometria), Aszimptota, Ágyás, Álef, Általános helyzet, Ív (geometria), Csillagsokszög, David Hilbert, Differenciálszámítás, Dimenzió, Diszkrét geometria, Doom (videójáték, 1993), Egyenes, Egyenes élű síkgráf, Egyszerű sokszög, Ellipszoid, Eltolás, Erdős-féle diofantoszi gráf, Erdős–Anning-tétel, Eredő erő, Euklideszi reláció, Euklideszi síkgeometria, Fény, Forgatás, Foucault-inga, Galaxis (Csillagok háborúja), Geometriai optika, Gráf, Hadwiger–Nelson-probléma, Harkány, Hatszög, Helyvektor, Henger, Hilbert-féle axiómarendszer, Hiperkocka, Holdkomp, Homogén (matematika), Ideális térelemek, Identitás (geometria), Iránytű, Jacobi-mátrix, Jordan-féle görbetétel, Katenoid, Kétszögű koordináták, Kör (geometria), Kúpszelet, Koordináta-rendszer, Koordinátasík, Laczkovich Miklós, ..., Lénárt István (pedagógus), Mágneses lehajlás, Mechanikai hullám, Négyszín-tétel, Negyedik dimenzió, Newton-gyűrűk, Normális (egyértelműsítő lap), Normálvektor, Optikai lencse, Ortocentrikus pontnégyes, Parabola (görbe), Pasch-axióma, Párhuzamossági axióma, Pont (geometria), Réber László, Reflexív reláció, Síkbarajzolható gráf, Síknegyed, Súlypont, Sierpiński-felbontás, Skalártér, Szög, Szférikus tér, Szimmetria (biológia), Szimmetrikus reláció, Térszög, Törés (hullám), Tükör, Tükrözés (matematika), Tüskésbőrűek, Theorema egregium, Tranzitív reláció, Vegyes szorzat, Vetülettan, Vonalfelület, Voronoj-cella, Záborszky Gábor, 3 (szám). Bővíteni index (38 több) »
Alakjelző
Az alakjelző vonatforgalmat vagy tolatási mozgást szabályozó, a vasúti pálya mellett elhelyezett, helyhez kötött jelző, amely a jelzéseit a fényvisszaverő kialakítású jelzést adó szerkezet (kar, tábla vagy tárcsa) helyzetével fejezi ki.
Új!!: Sík (geometria) és Alakjelző · Többet látni »
Alakzat (geometria)
Az alakzat (ponthalmaz, mértani hely) a geometriában a ponthalmazok egy másik megnevezése: olyan halmaz, amelynek az elemei pontok.
Új!!: Sík (geometria) és Alakzat (geometria) · Többet látni »
Aszimptota
Az aszimptota a matematikában egy olyan görbét, többnyire egyenest jelent, amelyet egy függvény grafikonja határértékben megközelít, de nem éri el.
Új!!: Sík (geometria) és Aszimptota · Többet látni »
Ágyás
Ágyások a seligenstadti kolostor kertjében Kertészettel kapcsolatban az ágyás jelentése egy felásott, általában téglalap alakú földterület, amibe a kertész a magokat, palántákat ülteti.
Új!!: Sík (geometria) és Ágyás · Többet látni »
Álef
Föníciai álef Az álef (alef, aleph, alaph, ōlaph, alif) a mássalhangzós (abdzsad) írású sémi nyelvek szinte mindegyikében – a föníciai, a héber, az arám, a szír és az arab írásban is – az ábécé első betűjét jelöli.
Új!!: Sík (geometria) és Álef · Többet látni »
Általános helyzet
Az analitikus, illetve algebrai geometria területén az általános helyzet pontokra vagy más mértani objektumra vonatkozó fogalom.
Új!!: Sík (geometria) és Általános helyzet · Többet látni »
Ív (geometria)
Az euklideszi geometriában az ív (jele: ⌒) egy differenciálható görbe zárt darabja.
Új!!: Sík (geometria) és Ív (geometria) · Többet látni »
Csillagsokszög
Csillagsokszöget olyan zárt töröttvonal alkot a síkban, ami metszi saját magát.
Új!!: Sík (geometria) és Csillagsokszög · Többet látni »
David Hilbert
David Hilbert (Königsberg, Poroszország, 1862. január 23. – Göttingen, Németország, 1943. február 14.) német matematikus.
Új!!: Sík (geometria) és David Hilbert · Többet látni »
Differenciálszámítás
Egyváltozós függvényrajz (feketével), és ennek érintője (vörössel) a piros körrel jelzett pontban. Az érintő meredeksége megegyezik az adott pontban számított deriválttal. A képen az érintő lejt, így az itteni derivált egy negatív szám A differenciálszámítás a matematikai analízis egyik legfontosabb módszere.
Új!!: Sík (geometria) és Differenciálszámítás · Többet látni »
Dimenzió
A dimenzió a latin „kimér” (dimētior) igéből ered, szokásos magyar fordításai: méret, kiterjedés.
Új!!: Sík (geometria) és Dimenzió · Többet látni »
Diszkrét geometria
A diszkrét geometria metrikus és kombinatorikus szempontból vizsgálja különböző geometriai objektumok tulajdonságait és konstrukcióját.
Új!!: Sík (geometria) és Diszkrét geometria · Többet látni »
Doom (videójáték, 1993)
A Doom (magyarul "Végzet") Belső nézetű lövöldözős játék, amelyet 1993-ban adott ki az id Software MS-DOS operációs rendszerre.
Új!!: Sík (geometria) és Doom (videójáték, 1993) · Többet látni »
Egyenes
Az egyenes a pont és a sík mellett a geometria egyik alapfogalma.
Új!!: Sík (geometria) és Egyenes · Többet látni »
Egyenes élű síkgráf
Az egyenes élű síkgráf (Planar straight-line graph, PSLG) a számítási geometria területén használatos fogalom egy síkbarajzolható gráf olyan síkba ágyazására, amiben az éleket egyenes szakaszok testesítik meg.
Új!!: Sík (geometria) és Egyenes élű síkgráf · Többet látni »
Egyszerű sokszög
konkáv hexagon komplex) pentagon. Geometriában egyszerű sokszögnek nevezzük az olyan sokszögeket, melyek oldalai nem keresztezik egymást.
Új!!: Sík (geometria) és Egyszerű sokszög · Többet látni »
Ellipszoid
Ellipszoid A térgeometriában az ellipszoid olyan másodrendű felület, amelynek egyenlete alkalmasan orientált derékszögű koordináta-rendszerben ahol a, b és c pozitív valós számok, amelyek meghatározzák az ellipszoid alakját.
Új!!: Sík (geometria) és Ellipszoid · Többet látni »
Eltolás
Eltolás A geometriában az eltolás az egybevágósági transzformációk közé tartozik.
Új!!: Sík (geometria) és Eltolás · Többet látni »
Erdős-féle diofantoszi gráf
Erdős-féle diofantoszi gráf 5 csúcsponttal (a csúcsok távolságát jelöltük) Az Erdős-féle diofantoszi gráf olyan geometriai gráf, aminek csúcspontjai a koordináta-rendszer egész értékű pontjain (rácspontokon) találhatók, egymástól páronként egész szám távolságra, és nem bővíthető ki egyetlen új csúccsal sem.
Új!!: Sík (geometria) és Erdős-féle diofantoszi gráf · Többet látni »
Erdős–Anning-tétel
Az Erdős–Anning-tétel kimondja, hogy ha egy síkon található végtelen sok pont között páronként egész szám távolság van, akkor azok a pontok egy egyenes mentén fekszenek (kollineárisak).
Új!!: Sík (geometria) és Erdős–Anning-tétel · Többet látni »
Eredő erő
Egy testre ható, több erőből álló erőrendszer mindig helyettesíthető egyetlen erővel, az erőrendszer eredőjével.
Új!!: Sík (geometria) és Eredő erő · Többet látni »
Euklideszi reláció
Egy kétváltozós relációt akkor nevezünk euklideszi relációnak, ha a relációk mindig egyfajta háromszöget alkotnak; ha egy elem relációban áll két másikkal, akkor azok is (valamilyen irányú) relációban kell álljanak egymással.
Új!!: Sík (geometria) és Euklideszi reláció · Többet látni »
Euklideszi síkgeometria
jobbra Az euklideszi síkgeometria alapfogalmait (lásd: euklideszi axiómák) nem definiáljuk, hanem egyszerűen csak elfogadjuk.
Új!!: Sík (geometria) és Euklideszi síkgeometria · Többet látni »
Fény
Szivárványhíd és fényjáték a Väimela Alajärv tó felett Észtországban Vasútállomás ablakán beszűrődő fény A fény emberi szemmel érzékelhető elektromágneses sugárzás.
Új!!: Sík (geometria) és Fény · Többet látni »
Forgatás
A geometriában a forgatás az egybevágósági transzformációk közé tartozik.
Új!!: Sík (geometria) és Forgatás · Többet látni »
Foucault-inga
Foucault-inga a párizsi Musée des Arts et Métiers-ben Foucault-inga a párizsi Panthéonban Foucault-inga mozgását szemléltető gyorsított animáció. Jól látható, ahogy a lengés síkja elfordul – a valóságban az elfordulás sokkal lassabban következik be, és igazából a Föld fordul el, a lengés síkja nem változik A lőkösházi Vásárhely-Bréda-kastély Foucault-ingája A Foucault-inga (IPA) a Föld forgásának és a Coriolis-erő hatásának szemléltetésére szolgáló kísérleti eszköz, amelyet Léon Foucault (ejtsd: léon fukó) francia fizikus fejlesztett ki.
Új!!: Sík (geometria) és Foucault-inga · Többet látni »
Galaxis (Csillagok háborúja)
A Csillagok háborúja galaxis(a) az a képzeletbeli, „réges-régi és messzi-messzi” galaxis, amelyben George Lucas filmsorozata, a Csillagok háborúja, valamint az erre épülő más alkotások játszódnak.
Új!!: Sík (geometria) és Galaxis (Csillagok háborúja) · Többet látni »
Geometriai optika
párhuzamos felületekre merőleges nyíl A geometriai optika vagy sugároptika az optika egy olyan szakága, amely az optikai jelenségeket fénysugarak segítségével, geometriai megfontolások alapján írja le.
Új!!: Sík (geometria) és Geometriai optika · Többet látni »
Gráf
Címkézett gráf 6 csúccsal és 7 éllel Irányított gráf A gráf a matematikai gráfelmélet és a számítógéptudomány egyik alapvető fogalma.
Új!!: Sík (geometria) és Gráf · Többet látni »
Hadwiger–Nelson-probléma
A matematika, azon belül a geometriai gráfelmélet területén a Hugo Hadwigerről és Edward Nelsonról elnevezett Hadwiger–Nelson-probléma a sík (vagy az n dimenziós euklideszi tér, vagy más metrikus terek) színezéséhez szükséges minimális színek számának meghatározása, ha az egymástól 1 távolságra lévő semelyik két pont nem lehet egyforma színű.
Új!!: Sík (geometria) és Hadwiger–Nelson-probléma · Többet látni »
Harkány
Harkány város a Dél-Dunántúl régióban, Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.
Új!!: Sík (geometria) és Harkány · Többet látni »
Hatszög
A geometriában hatszög (hexagon) az olyan sokszög, amelynek hat oldala és hat csúcsa van.
Új!!: Sík (geometria) és Hatszög · Többet látni »
Helyvektor
A matematikában a sík vagy a tér egy adott pontjának helyvektora az a vektor, amely a koordináta-rendszer origójából (kezdőpontjából) a pontba mutat.
Új!!: Sík (geometria) és Helyvektor · Többet látni »
Henger
Egyenes köralapú henger Elliptikus henger A henger (idegen szóval cilinder) térbeli test.
Új!!: Sík (geometria) és Henger · Többet látni »
Hilbert-féle axiómarendszer
A Hilbert-féle axiómarendszer egy 20 (eredetileg 21) axiómából álló axiómarendszer, amit David Hilbert német matematikus javasolt 1899-ben az euklideszi geometria axiomatizálására.
Új!!: Sík (geometria) és Hilbert-féle axiómarendszer · Többet látni »
Hiperkocka
Négydimenziós hiperkocka kétdimenziós ábrázolása. A hiperkocka a kocka általánosítása több dimenzióra: olyan konvex alakzat, amelynek bármely két éle egyforma hosszú, és vagy párhuzamos, vagy merőleges egymásra.
Új!!: Sík (geometria) és Hiperkocka · Többet látni »
Holdkomp
A Lunar Module (magyarul holdkomp, rövidítve LM, angolul: „holdi egység”') az amerikai Apollo űrhajó Holdra szálló egysége, amelyet az Apollo-program keretében használtak.
Új!!: Sík (geometria) és Holdkomp · Többet látni »
Homogén (matematika)
A homogén szó a matematikában több dologra vonatkozhat.
Új!!: Sík (geometria) és Homogén (matematika) · Többet látni »
Ideális térelemek
Egy pontba összefutó egyenesek Az ideális térelemek – pont, egyenes, sík – fogalma a projektív geometria fontos absztrakciója.
Új!!: Sík (geometria) és Ideális térelemek · Többet látni »
Identitás (geometria)
Az n dimenziós téren identitás az az egybevágósági transzformáció, ami minden pontot önmagába visz.
Új!!: Sík (geometria) és Identitás (geometria) · Többet látni »
Iránytű
Az iránytű, illetve továbbfejlesztett változata, a tájoló a Föld mágneses térerősségén alapuló irányzó műszer, ami általában a mágneses északi irány kijelölésére szolgál.
Új!!: Sík (geometria) és Iránytű · Többet látni »
Jacobi-mátrix
A Jacobi-mátrix egy vektorértékű függvény elsőrendű parciális deriváltjait tartalmazó mátrix.
Új!!: Sík (geometria) és Jacobi-mátrix · Többet látni »
Jordan-féle görbetétel
A tétel szemléltetése: a fekete színnel jelölt görbe egy korlátos (kék) és egy nemkorlátos (rózsaszín) részre bontja a síkot A Jordan-féle görbetétel egy szemléletesen nyilvánvaló, de csak nehezen bizonyítható topológiai tétel.
Új!!: Sík (geometria) és Jordan-féle görbetétel · Többet látni »
Katenoid
A katenoid egy felület a 3 dimenziós euklideszi térben, ami a láncgörbének a saját vezéregyenese körüli elforgatásával jön létre.
Új!!: Sík (geometria) és Katenoid · Többet látni »
Kétszögű koordináták
A matematikában a kétszögű koordináták egy síkbeli koordináta-rendszer koordinátái, ahol a C_1 és C_2 fókuszok \overline egyenesén kívüli pontok koordinátáit a \angle PC_1C_2 és \angle PC_2C_1 szögek határozzák meg.
Új!!: Sík (geometria) és Kétszögű koordináták · Többet látni »
Kör (geometria)
A kör és részei, nevezetes vonalak A kör vagy körvonal egy geometriai alakzat.
Új!!: Sík (geometria) és Kör (geometria) · Többet látni »
Kúpszelet
KúpszeletekKúpszeletek táblázata, ''Cyclopaedia'', 1728 A matematikában a kúpszelet olyan síkgörbe, mely egy kúp, pontosabban egyenes körkúp és sík metszeteként jön létre.
Új!!: Sík (geometria) és Kúpszelet · Többet látni »
Koordináta-rendszer
Descartes-féle koordináta-rendszer A koordináta-rendszer egy tér (például egy sík, egyenes, görbe, felület stb.) pontjait bizonyos alapelemekhez (bázisokhoz) viszonyítva egyértelműen meghatározó rendszer.
Új!!: Sík (geometria) és Koordináta-rendszer · Többet látni »
Koordinátasík
A koordinátasík a kétdimenziós térben A koordinátasík az analitikus geometriában az egységvektorokkal kifeszített síkok egyike.
Új!!: Sík (geometria) és Koordinátasík · Többet látni »
Laczkovich Miklós
Laczkovich Miklós (Budapest, 1948. február 21. –) Széchenyi-díjas magyar matematikus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Új!!: Sík (geometria) és Laczkovich Miklós · Többet látni »
Lénárt István (pedagógus)
Lénárt István (Budapest, 1947. április 12. –) oktatáskutató, matematikatanár.
Új!!: Sík (geometria) és Lénárt István (pedagógus) · Többet látni »
Mágneses lehajlás
A mágneses inklináció - azaz a mágneses lehajlás - azt a szöget fejezi ki, amelyet a földi mágneses erőtér valós iránya, valamint az adott földrajzi ponton felvett vízszintes sík zárnak be egymással.
Új!!: Sík (geometria) és Mágneses lehajlás · Többet látni »
Mechanikai hullám
transzverzális haladó hullám. A kék pötty harmonikus rezgőmozgást végez, de nem halad.Mechanikai hullámnak nevezzük egy deformáció, állapotváltozás terjedését rugalmas közegben.
Új!!: Sík (geometria) és Mechanikai hullám · Többet látni »
Négyszín-tétel
Példa egy négy színnel színezett térképre A matematikában a négyszín-tétel azt állítja, hogy egy tetszőleges régiókra osztott síkot, akár egy politikai térképet egy ország megyéiről, ki lehet úgy színezni legfeljebb négy szín felhasználásával, hogy ne legyen két azonos színű szomszédos régió.
Új!!: Sík (geometria) és Négyszín-tétel · Többet látni »
Negyedik dimenzió
Az általunk megtapasztalt világot évezredek óta jobbára háromdimenziósnak tartjuk: a tárgyaknak szélessége, hosszúsága és magassága van.
Új!!: Sík (geometria) és Negyedik dimenzió · Többet látni »
Newton-gyűrűk
Newton-gyűrűk interferenciamintázata, melyet egy 650 nm-es vörös lézerfénnyel megvilágított sík-konvex lencsével hoztak létre és gyenge fényű mikroszkóp segítségével fényképeztek A berendezés: egy konvex lencse és a síkra csiszolt üveglap Newton-gyűrűknek nevezzük azt az interferenciamintázatot, amely a fénynek két felszínen való visszaverődése miatt jön létre egy szférikus és egy szomszédos, érintkező sík felszín között.
Új!!: Sík (geometria) és Newton-gyűrűk · Többet látni »
Normális (egyértelműsítő lap)
A normális sok jelentésű szó.
Új!!: Sík (geometria) és Normális (egyértelműsítő lap) · Többet látni »
Normálvektor
A geometriában a normálvektor, röviden normális merőleges egy egyenesre, egy síkra, görbére, felületre vagy ezek általánosítására.
Új!!: Sík (geometria) és Normálvektor · Többet látni »
Optikai lencse
Képalkotás kétszerdomború lencsével: a kép valódi, fordított állású, és kisebb, mint az eredeti Optikai lencsének nevezünk minden áttetsző anyagból (általában üveg, vagy műanyag) készülő, két gömb-, vagy egy gömbfelület és egy sík által határolt, a fénysugarakat irányítottan befolyásoló lemezt.
Új!!: Sík (geometria) és Optikai lencse · Többet látni »
Ortocentrikus pontnégyes
'''Ortocentrikus pontnégyes'''. Vegyük észre, hogy bármely jelölt pont a másik három pont által meghatározott háromszög magasságpontja A geometriában a sík négy pontja ortocentrikus pontnégyest alkot, hogyha a négy pont egy háromszög három csúcsából és a magasságpontjából áll.
Új!!: Sík (geometria) és Ortocentrikus pontnégyes · Többet látni »
Parabola (görbe)
Parabola A parabola (a görög παραβολή-ből) egy kúpszelet, amit úgy kaphatunk, ha a körkúp-felületet egy, a kúp alkotójával párhuzamos síkkal metsszük.
Új!!: Sík (geometria) és Parabola (görbe) · Többet látni »
Pasch-axióma
A Pasch-axióma a geometria axiomatikus felépítésében az egyik rendezési axióma, amely kimondja, hogy ha a sík egy ABC háromszögének egyik csúcspontját sem metszi egy a egyenes és metszi valamelyik oldalát a háromszögnek, akkor metszi a két másik oldal közül is pontosan az egyiket.
Új!!: Sík (geometria) és Pasch-axióma · Többet látni »
Párhuzamossági axióma
jobbra A geometriában a párhuzamossági axióma a sík egyeneseinek egyik tulajdonságát kimondó feltételezés.
Új!!: Sík (geometria) és Párhuzamossági axióma · Többet látni »
Pont (geometria)
Pontok jelölése egy elforgatást szemléltető ábrán A pont a geometria egyik alapfogalma.
Új!!: Sík (geometria) és Pont (geometria) · Többet látni »
Réber László
Réber László (Budapest, 1920. május 21. – Budapest, 2001. november 2.) Munkácsy Mihály-díjas magyar grafikusművész, illusztrátor, karikaturista.
Új!!: Sík (geometria) és Réber László · Többet látni »
Reflexív reláció
Venn-diagram egy reflexív ρ relációról, piros vonal jelöli az egyenlőségi relációt Reflexív relációnak nevezünk egy homogén kétváltozós relációt, ha a reláció alaphalmazának minden eleme relációban áll önmagával.
Új!!: Sík (geometria) és Reflexív reláció · Többet látni »
Síkbarajzolható gráf
A matematika, azon belül a gráfelmélet területén egy síkbarajzolható gráf olyan gráf, melynek létezik a síkba való beágyazása, tehát lerajzolható úgy a síkon, hogy élei kizárólag a csúcspontokban találkoznak (metszési száma 0), vagy más megfogalmazásban, lerajzolható a síkban anélkül, hogy élei metszenék egymást.
Új!!: Sík (geometria) és Síkbarajzolható gráf · Többet látni »
Síknegyed
Egy Descartes-féle koordináta-rendszer síknegyedei Egy síknegyed vagy kvadráns a koordinátageometriában egy Descartes-féle koordináta-rendszerrel koordinátázott sík két koordinátatengely által határolt része.
Új!!: Sík (geometria) és Síknegyed · Többet látni »
Súlypont
A háromszög súlypontja Ez a szócikk a súlypont mértani értelmezéséről szól.
Új!!: Sík (geometria) és Súlypont · Többet látni »
Sierpiński-felbontás
A Sierpiński-felbontás egy meglehetősen paradox, a kontinuumhipotézist használó halmazelméleti konstrukció.
Új!!: Sík (geometria) és Sierpiński-felbontás · Többet látni »
Skalártér
A ''P''(''x'', ''y'') ↦ ''x''²+''y''² függvénnyel megadott skalármező ábrázolása A fizikában a skalártér, más néven skalármező egy-egy skalármennyiséget rendel a tér minden pontjához (ld. függvény).
Új!!: Sík (geometria) és Skalártér · Többet látni »
Szög
A szög, mint félegyenespár A szög, mint a sík része Forgásszög A szög mint síkgeometriai fogalom. A sík egy pontjából kiinduló két félegyenes a síkot két tartományra osztja.
Új!!: Sík (geometria) és Szög · Többet látni »
Szférikus tér
Szférikus térnek hívjuk azt a teret, amely véges, de még sincs határa.
Új!!: Sík (geometria) és Szférikus tér · Többet látni »
Szimmetria (biológia)
szárnyainak finom mintázata a kétoldali szimmetriát példázza A szimmetria a biológiában a test egyes részeinek vagy formáinak kiegyensúlyozott eloszlása.
Új!!: Sík (geometria) és Szimmetria (biológia) · Többet látni »
Szimmetrikus reláció
Egy homogén kétváltozós relációt akkor nevezünk szimmetrikusnak, hogyha bármely két elem, amely adott sorrendben relációban áll, a fordított sorrendben is relációban áll, vagyis a reláció „kölcsönösen” („oda-vissza”) fennáll két elem közt.
Új!!: Sík (geometria) és Szimmetrikus reláció · Többet látni »
Térszög
Térszög A térszög (jele: Ω) olyan szög a háromdimenziós térben, amelyet egy 0 csúcspontú, tetszőleges zárt vezérgörbéjű kúp határoz meg.
Új!!: Sík (geometria) és Térszög · Többet látni »
Törés (hullám)
Hullámok törése egyenes közeghatáron Hullámtörés akkor következik be, amikor hullámtani szempontból különböző közegek határára ferdén érkező hullám terjedési iránya az új közegben megváltozik.
Új!!: Sík (geometria) és Törés (hullám) · Többet látni »
Tükör
Tükör A tükör jó fényvisszaverő képességgel bíró, görbült vagy sík felület, amely elég sima ahhoz, hogy a visszavert fénysugarakból kép keletkezzen.
Új!!: Sík (geometria) és Tükör · Többet látni »
Tükrözés (matematika)
Az egybevágósági transzformációk közül többet is tükrözésnek neveznek.
Új!!: Sík (geometria) és Tükrözés (matematika) · Többet látni »
Tüskésbőrűek
A tüskésbőrűek (Echinodermata) az állatok országának (Animalia), az újszájúak főtörzsének (Deuterostomia) egyik törzse.
Új!!: Sík (geometria) és Tüskésbőrűek · Többet látni »
Theorema egregium
A Theorema Egregium (magyarul: „Nevezetes Tétel”) a differenciálgeometria fontos tétele, amely kimondja, hogy egy felület Gauss-görbülete csak a felület első alapmennyiségeitől függ.
Új!!: Sík (geometria) és Theorema egregium · Többet látni »
Tranzitív reláció
Egy homogén kétváltozós relációt akkor nevezünk tranzitívnak, ha az elempárok azon tulajdonsága, hogy egymással relációban állnak, „láncszerűen” tovább adódik, mint például a testmagasság esetében a „magasabbnak lenni” relációnál: ha én magasabb vagyok az apámnál, az apám pedig magasabb az anyámnál, akkor én magasabb vagyok az anyámnál.
Új!!: Sík (geometria) és Tranzitív reláció · Többet látni »
Vegyes szorzat
A vegyes szorzat három darab háromdimenziós vektor között értelmezett matematikai művelet, melynek eredménye skalár (szám).
Új!!: Sík (geometria) és Vegyes szorzat · Többet látni »
Vetülettan
A vetülettan a Föld felszínén levő pontok síkon való ábrázolásának, azaz a térképvetületek létrehozásának, alkalmazásának tudománya.
Új!!: Sík (geometria) és Vetülettan · Többet látni »
Vonalfelület
A geometriában az a felület vonalfelület, amelynek minden pontján át húzhatunk egy olyan egyenest, ami az adott felületen halad végig.
Új!!: Sík (geometria) és Vonalfelület · Többet látni »
Voronoj-cella
Egy síkbeli ponthalmaz Voronoj-diagramja A Voronoj-cella egy geometriai fogalom, nevét Georgij Voronoj ukrán matematikusról kapta.
Új!!: Sík (geometria) és Voronoj-cella · Többet látni »
Záborszky Gábor
Záborszky Gábor (Budapest, 1950. április 17. – 2023. január 11.) Munkácsy Mihály-díjas magyar festő és grafikus.
Új!!: Sík (geometria) és Záborszky Gábor · Többet látni »
3 (szám)
A 3 (három) (római számmal: III) a 2 és 4 között található természetes szám, s egyben számjegy is.
Új!!: Sík (geometria) és 3 (szám) · Többet látni »
Átirányítja itt:
Sík.
