Gyorsabb hozzáférés, mint a böngésző!
195 kapcsolatok: A Down-szindrómások nyelvi fejlődése, A francia nyelv története, A román nyelv hangtana, A román nyelv története, A román nyelv területi változatai, Alakzat (retorika), Alárendelés (nyelvészet), Allomorf, Anafora (nyelvészet), Analógia (nyelvészet), Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet), Anglofríz nyelvváltozás, Antecedens (nyelvészet), Antonímia, Antonomázia, Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben, Apokopé, Aragóniai nyelv, Archaizmus, Aromán nyelv, Ábécé, Állandósult szókapcsolat, Állítmány, Élőség, Értelmező szótár, Beások, Benkő József (teológus), Beszédhang, Beszédmegértés, Betűszó, Bosnyák nyelv, Cigány nyelv, Dán nyelv, Deixis, Denotáció és konnotáció, Determináns (nyelvészet), Dialektológia, Dialektus, Dialektuskontinuum, Diglosszia, Diszlexia, Duolingo, Edgar Alexei Robert de Wahl, Edward Lee Thorndike, Együttelőfordulás, Egyeztetés (nyelvészet), Elöljáró, Ellipszis (nyelvészet), Elvonás (nyelvészet), Fábián Pál, ..., Félhangzó, Függő beszéd, Fejlődési diszfázia, Felszólító mód, Feltételes mód, Feltételes mellékmondat, Figura etymologica, Fokozás (nyelvészet), Folyamatos múlt, Fonológia, Francia nyelv, Francia szókincs, Francia területi nyelvváltozatok, Gendernyelvészet, Genetikai betegségekkel együttjáró számolási zavarok, Graduation, Grammatikalizáció, Hangűr, Hanglejtés, Hangsúly (nyelvészet), Hangutánzó szó, Heli Illipe-Sootak, Helyesírás, Hiba (nyelvészet), Idegennyelv-oktatás, Idiolektus, Igemód, Igeszemlélet és igejelleg, Imre Samu, Indo-hettita hipotézis, Inverzió (nyelvészet), Isztroromán nyelv, Izoglossza, Izoláló nyelv, Jamaicai angol nyelv, Jövő idő (nyelvészet), Jövevényszó, Jelen idő (nyelvészet), Jelentéstapadás, Jelző, John Wallis, Juris Alunāns, Kannabisz, Karibi spanyol nyelvjárás, Katafora, Kölcsönös érthetőség, Kölcsönzés (nyelvészet), Körülírás, Közvetítőnyelv, Keleti újlatin nyelvek, Kijelentő mód, Kiss Lajos (nyelvész), Kontextus (nyelvészet), Kopula, Koraszülöttség és nyelvfejlődés, Kreol nyelv, Lív nyelv, Lexéma, Lexikalizálódás, Lexikális ismeret, Lexikológia, Lingua franca, Magyar nyelv, Maja nyelvcsalád, Mauritiusi kreol nyelv, Múlt idő (nyelvészet), Meglenoromán nyelv, Megnyilatkozás (nyelvészet), Meronímia és holonímia, Minimális pár, Modalitás (nyelvészet), Modális ige, Moldáv nyelv, Mondatrész, Mondatszó, Montenegrói nyelv, Népetimológia, Névelő, Nem (nyelvészet), Nemere István, Neologizmus, Normann nyelv, Nyelvérintkezés, Nyelvújítás, Nyelvi globalizáció, Nyelvi interferencia, Nyelvi univerzálé, Nyelvjáráskutatás Erdélyben, Nyelvszövetség, Nyelvváltozat, Olasz kiejtés, Ontológia (informatika), Ország-város, Paradigma (nyelvészet), Pidzsin nyelv, Poliszémia, Pregörög szubsztrátum, Protoromán nyelv, Prozódia (nyelvészet), Pszicholingvisztika, Regionalizmus (nyelvészet), Regiszter (nyelvészet), Romanid nyelv, Román nyelv, Sakk, Sapir–Whorf-hipotézis, Segédige, Spanyol nyelv, Spanyol szókincs, Specifikus nyelvi zavar, Standarddeutsch, Swadesh-lista, Szám (nyelvészet), Szóalakpár, Szóalkotás, Szóösszerántás, Szóösszetétel, Szóösszevonás, Szófaj, Szófajváltás, Szótag, Szótár, Szótő, Szemantikai mező, Szinekdoché, Szinerézis (nyelvészet), Szinkrónia és diakrónia, Szinonímia, Szintaxis (nyelvészet), Szociolektus, Sztenderd nyelvváltozat, Tagadás (nyelvészet), Többértelműség, Történeti nyelvészet, Tükörfordítás, Tükörneuron, Timotei Cipariu, Toldalék, Toponímia, Tranzitivitás (nyelvészet), Ukrán nyelv, Ukrán nyelvtan, Ukrán szókészlet, Visszaható névmás, Zsargon. Bővíteni index (145 több) »
A Down-szindrómások nyelvi fejlődése
Down-szindrómás iskolás gyermek A Down-szindrómások többségét lassúbb nyelvi fejlődés és beszédprodukciós nehézségek jellemzik.
Új!!: Szókincs és A Down-szindrómások nyelvi fejlődése · Többet látni »
A francia nyelv története
A francia nyelv története akkor kezdődött, amikor a rómaiak befejezték Gallia meghódítását az i. e. 1. században.
Új!!: Szókincs és A francia nyelv története · Többet látni »
A román nyelv hangtana
A román nyelv hangtana szócikk a mai román nyelv (más néven dákoromán) sztenderd nyelvváltozatának hangtanával, valamint a latin nyelvtől a románig végbement fontosabb fonetikai változásokkal foglalkozik.
Új!!: Szókincs és A román nyelv hangtana · Többet látni »
A román nyelv története
Ez a szócikk rövid áttekintést ad a román nyelv külső történetéről.
Új!!: Szókincs és A román nyelv története · Többet látni »
A román nyelv területi változatai
Román nyelvjárások A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak.
Új!!: Szókincs és A román nyelv területi változatai · Többet látni »
Alakzat (retorika)
A stíluserények elmélete egyidős a költészettel, az irodalommal, hiszen amióta csak léteznek olyan művészi produktumok, amelyeknek alapanyaga a nyelv, léteznek hibák és megvalósítandó elvárások.
Új!!: Szókincs és Alakzat (retorika) · Többet látni »
Alárendelés (nyelvészet)
A grammatikában az alárendelés a mondattani viszonyok egyike.
Új!!: Szókincs és Alárendelés (nyelvészet) · Többet látni »
Allomorf
A nyelvészetben allomorf az elnevezése a morféma egyik lehetséges változatának.
Új!!: Szókincs és Allomorf · Többet látni »
Anafora (nyelvészet)
Az anafora terminus az ógörög ἀνά (ana) ’felfelé’ + φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett ἀναφορά (anafora) szóból származik.
Új!!: Szókincs és Anafora (nyelvészet) · Többet látni »
Analógia (nyelvészet)
A nyelvészetben az analógia terminus két nyelvi elem között létező olyan alaki vagy tartalmi részleges hasonlóságot nevez meg, amely meghatározza az egyik változását a másik hatására.
Új!!: Szókincs és Analógia (nyelvészet) · Többet látni »
Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben az analitizmus és a szintetizmus a klasszikus morfológiai nyelvtipológiában használt szakszavak.
Új!!: Szókincs és Analitizmus és szintetizmus (nyelvészet) · Többet látni »
Anglofríz nyelvváltozás
Az anglofríz vagy ingveon nyelvváltozás egy összetett, hangtani, alaktani és szókincsbeli változás, amely a nyugati germán nyelvcsalád néhány dialektusában, az óangol, ófríz és ószász nyelvekben, a mai angol és fríz nyelvek őseiben ment végbe az i. sz.
Új!!: Szókincs és Anglofríz nyelvváltozás · Többet látni »
Antecedens (nyelvészet)
A nyelvészetben antecedensnek nevezik azt a nyelvi entitást, amelyre kontextusában egy utána álló anaforikus elemnek nevezett másik entitás utal.
Új!!: Szókincs és Antecedens (nyelvészet) · Többet látni »
Antonímia
A szemantikában az antonímia azt a lexikai entitások közötti logikai viszonyt nevezi meg, amelyben az egyik jelentése ellentétes a másikéval.
Új!!: Szókincs és Antonímia · Többet látni »
Antonomázia
Az antonomázia terminust eredetileg a retorikában használták, majd meghonosodott a stilisztikában is, valamint a nyelvészetben is használatos lett.
Új!!: Szókincs és Antonomázia · Többet látni »
Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben
Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben (1918-1980).
Új!!: Szókincs és Apáczai Csere János emlékezete Erdélyben · Többet látni »
Apokopé
Az apokopé (Szathmári 2008, Apokopé szócikk.Retorikai-stilisztikai lexikon, szócikk.Bussmann 1998, 73. o.Dubois 2002, 43–44. o.Crystal 2008, 30. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 59–60. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.Ladan 2005, szócikk.
Új!!: Szókincs és Apokopé · Többet látni »
Aragóniai nyelv
Az aragóniai vagy aragón nyelv (szintén fabla, saját elnevezése aragonés vagy luenga aragonesa) újlatin nyelv avagy nyelvjáráscsoport, amelyet a spanyolországi Aragónia autonóm közösségben az aragóniai Pireneusok néhány völgyében – főleg falvakban – még körülbelül több mint 25 000 beszélő használ, valamennyien kétnyelvűségben a kasztíliaival.
Új!!: Szókincs és Aragóniai nyelv · Többet látni »
Archaizmus
A nyelvészetben az archaizmus.
Új!!: Szókincs és Archaizmus · Többet látni »
Aromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az aromán nyelv (más néven arumén, makedoromán vagy vlach; beszélői elnevezéseként limba armãneascã, armãneashti vagy armãneashce) a Délkelet-Európában élő arománok önálló nyelve.
Új!!: Szókincs és Aromán nyelv · Többet látni »
Ábécé
Az írásban az ábécé betűknek nevezett jelek sorozata, amelyben elvileg mindegyik egy beszédhangnak, olykor beszédhangok viszonylag rövid sorozatának felel megBussmann 1998, 45–46.
Új!!: Szókincs és Ábécé · Többet látni »
Állandósult szókapcsolat
A frazeológiában az állandósult szókapcsolat, más néven frazeológiai egység, frazéma vagy frazeologizmus olyan többé-kevésbé kötött szókapcsolat, amelyet ez a tulajdonsága különbözteti meg a szabad szókapcsolattól.
Új!!: Szókincs és Állandósult szókapcsolat · Többet látni »
Állítmány
A hagyományos nyelvtanban az állítmány egyike a két fő mondatrésznek, a másik az alany lévén, más fogalmazással a minimális tagolt mondat egyik összetevője, a másik az alany lévén.
Új!!: Szókincs és Állítmány · Többet látni »
Élőség
A nyelvészetben az élőség és ellentéte, az élettelenség elsősorban azon a természetes különbségen alapszik, amely élőlények és nem élőlények között van.
Új!!: Szókincs és Élőség · Többet látni »
Értelmező szótár
Az értelmező szótár olyan, rendszerint egynyelvű szótár, amely a szókészlet köznyelvi elemeinek, szavainak, szókapcsolatainak, idiómáinak jelentését fejti ki egész mondatokban, a lehető legegyszerűbben.
Új!!: Szókincs és Értelmező szótár · Többet látni »
Beások
Teknővájó beás. Franz Neuhauser nagyszebeni festő festett rézmetszete 1807-ből A beások a cigányok nagyobb csoportjától különvált, Közép- és Délkelet-Európa több országában szétszóródottan élő népcsoport.
Új!!: Szókincs és Beások · Többet látni »
Benkő József (teológus)
Középajtai és árkosi Benkő József (Bardoc, 1740. december 20. – Középajta, 1814. december 28.) református lelkész, teológus, botanikus, történetíró és nyelvész.
Új!!: Szókincs és Benkő József (teológus) · Többet látni »
Beszédhang
A fonetikában a beszédhang (idegen szóval fón) olyan nyelvi entitás, amely a kommunikációs folyamatban a beszélőt és a hallgatót összekapcsoló beszédlánc legkisebb észlelhető szegmense.
Új!!: Szókincs és Beszédhang · Többet látni »
Beszédmegértés
A beszédmegértésnél két nagy szakaszról beszélhetünk: az egyik a hangjelenségek észlelése, amelyek megfelelnek a nyelvi jelek rendszerének; a másik pedig ennek a jelrendszernek az értelmezése (szavak, mondatok, szöveg feldolgozása).
Új!!: Szókincs és Beszédmegértés · Többet látni »
Betűszó
A nyelvészetben a betűszó egyik típusa a mozaikszónak.
Új!!: Szókincs és Betűszó · Többet látni »
Bosnyák nyelv
A bosnyák nyelv (bosnyákul: bosanski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szókincs és Bosnyák nyelv · Többet látni »
Cigány nyelv
A cigány nyelv kifejezés alatt tágabb értelmezésben az Indiából elvándorolt cigányság egymással közeli rokonságban álló újind nyelvváltozatait értjük, ezek a domari, a lomavren és a romani.
Új!!: Szókincs és Cigány nyelv · Többet látni »
Dán nyelv
A dán nyelv egyike az északi germán nyelveknek (ezeket skandináv nyelveknek is nevezik), mely az indoeurópai nyelvcsalád germán ágának egyik alcsoportja.
Új!!: Szókincs és Dán nyelv · Többet látni »
Deixis
A nyelvészetben is használt deixis (Tolcsvai Nagy 2006, 113–116. o.Albertné Herbszt 2007, 706–709. o.Bussmann 1998, 285–286. o.Crystal 2008, 133. o.Crystal 2008, 178–179. o.Dubois 2002, 132–133. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 150–151. o. Egyes szerzők ezekhez hozzáadják a diskurzusban (szövegben) lévő helyekre utaló deiktikus elemeket. Egyrészt a deiktikus elemekben, másrészt a főnevekben, igékben és melléknevekben általában az a közös, hogy legtöbbjüknek van szintaktikai funkciója, de az utóbbiak a nyelven kívüli entitásokra a beszédhelyzettől függetlenül utalnak, miközben a deiktikusok csak a beszédhelyzettel kapcsolatban lévő nyelven kívüli entitásokra utalhatnak. Olykor a deiktikus elemek olyan nem nyelvi közlési eszközökkel társítottak, mint mutatás, tekintet iránya stb. Deiktikus elemek például az alábbi párbeszédben vannak: A deixis azon három elemi utalási jelenségnek az egyike, amelyek kapcsolatokat teremtenek a diskurzus mikroszintjén. A többi két, forikusnak nevezett jelenség a diskurzuson belüli nyelvi entitásokra utal. Ezek az anafora, azaz visszautalás egy előbb előforduló nyelvi entitásra (pl. Muki kutya szereti a labdáját. Azzal akar mindig játszani.) és a katafora, azaz előreutalás egy utólag megjelenő nyelvi entitásra, pl. Leonin azt sugá barátjának: Most mindjárt el leszünk temetve (Jókai Mór).Hangay 2007, 540–541. o. Megjegyzendő az is, hogy egyes elemek olykor deiktikusak, máskor forikusak, pl. azt a fenti párbeszédben deiktikus, miközben azzal és azt az utóbbi két példában forikusak. Az is előfordul, hogy egyes elemek egyidőben deiktikusak és forikusak. Például az Ez a könyv a tiéd mondatban a tiéd a megnyilatkozás címzettjére utaló deiktikus elem és az alanyra utaló anaforikus elem. Ennek a három jelenségnek másokkal együtt pragmatikai funkciójuk van, hozzájárulnak a diskurzus egységéhez, részeinek összetartozásához.
Új!!: Szókincs és Deixis · Többet látni »
Denotáció és konnotáció
A szemantikában használt denotáció és konnotáció ellentétes fogalmak, amelyek nyelvi, főleg lexikai (szókészleti) egységek jelentésére vonatkoznak.
Új!!: Szókincs és Denotáció és konnotáció · Többet látni »
Determináns (nyelvészet)
A grammatikában a determináns (magyar megfelelője „meghatározó” lenne) általános meghatározása szerint olyan szó, amely mondattani viszony keretében alárendeltje egy másik szónak, ennek jelentését pontosítva, megvilágosítva, leszűkítve,Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk.
Új!!: Szókincs és Determináns (nyelvészet) · Többet látni »
Dialektológia
A dialektológia szó szerinti jelentése: a dialektusok tana, tudománya, más szóval nyelvjárástan, nyelvjáráskutatás, nyelvjárástudomány.
Új!!: Szókincs és Dialektológia · Többet látni »
Dialektus
A nyelvészetben a dialektus vagy nyelvjárás terminus egy adott nyelv azon változatát nevezi meg, amely csak a nyelvterület egy részén használatos.
Új!!: Szókincs és Dialektus · Többet látni »
Dialektuskontinuum
'''Szláv nyelvek''' A dialektológiában dialektus- vagy dialektális kontinuum, nyelvjáráskontinuum kisebb-nagyobb földrajzi területre kiterjedő dialektusok sora.
Új!!: Szókincs és Dialektuskontinuum · Többet látni »
Diglosszia
A szociolingvisztikában a diglosszia terminus (Bidu-Vrănceanu 1997, 169–170. o.Jarceva 1990, ’diglosszia’ szócikk.Bussmann 1998, 314. o.Dubois 2002, 148. o..Crystal 2008, 145. o. Eredetét illetően a „diglosszia” terminus a latin elemekből alkotott „bilingvizmus” terminusnak felel meg, mivel mindkettő szó szerint kétnyelvűséget jelent, de a mai nyelvészetben különböző fogalmakat neveznek meg. Mégis a bilingvizmusnak köze van a diglossziához, ha két nyelv viszonyáról van szó.
Új!!: Szókincs és Diglosszia · Többet látni »
Diszlexia
A diszlexia olvasási zavar A diszlexia a nyelvvel, a beszéddel és az olvasástanulással kapcsolatos részképességzavar.
Új!!: Szókincs és Diszlexia · Többet látni »
Duolingo
A Duolingo ingyenes, nyelvtanulásra szolgáló weboldal és mobilalkalmazás, amely mintegy nyolcvan különböző nyelvkombinációhoz kínál ingyenes tanfolyamot,, valamint s ezek mellett a közreműködők folyamatosan dolgoznak továbbiakon.
Új!!: Szókincs és Duolingo · Többet látni »
Edgar Alexei Robert de Wahl
Edgar Alexei Robert de Wahl (röviden Edgar de Wahl vagy von Wahl; Olviopol, Mikolajivi terület, 1867. augusztus 11. – Tallinn, 1948. március 9.) eszperantista, nyelvész, az occidental nyelv megalkotója.
Új!!: Szókincs és Edgar Alexei Robert de Wahl · Többet látni »
Edward Lee Thorndike
Edward Lee Thorndike (Williamsburg, Massachusetts, 1874. augusztus 31. – Montrose, New York, 1949. augusztus 9.) amerikai pszichológus, aki az állatok viselkedésének vizsgálatával foglalkozott, s lefektette a modern tanuláslélektan tudományos alapjait.
Új!!: Szókincs és Edward Lee Thorndike · Többet látni »
Együttelőfordulás
A nyelvészetben az együttelőfordulás vagy együttes előfordulás (idegen szóval kookkurencia Például Fodorné Tóth 2011-ben „együttelőfordulás” és „kookkurencia”, Dóla 2014-ben „együttes előfordulás”. két vagy több nyelvi egység egyidejű jelenlétét nevezi meg egyazon kontextusban.Dubois 2002, 120. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 138. o. Itt a kontextus a legtágabban értelmezendő, a szótagtól a beszédhelyzetig. Mindegyik nyelvnek megvannak a saját együttelőfordulási szabályai. Ezektől függően vannak fakultatív és kötelező együttelőfordulások, valamint együttelőfordulási tilalmak. Egy adott nyelv együttelőfordulási szabályszerűségeinek tanulmányozása hozzájárul szerkezetének leírásához.
Új!!: Szókincs és Együttelőfordulás · Többet látni »
Egyeztetés (nyelvészet)
A grammatikában az egyeztetés, idegen szóval kongruencia a flektáló nyelvekre és az agglutináló nyelvekre jellemző jelenség, amely révén formai megfelelés jön létre mondatbeli és diskurzusbeli (szövegbeli) entitások között grammatikai kategóriák kifejezésének szempontjából.
Új!!: Szókincs és Egyeztetés (nyelvészet) · Többet látni »
Elöljáró
A nyelvtanban az elöljáró vagy elöljárószó, idegen szóval prepozíció (latinul praepositio Crystal 2008, 383. o.Dubois 2002, 377. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 379. o.Constantinescu-Dobridor 1998, szócikk. Egyes nyelvekben, mint a magyar vagy a japán, az elöljáróknak ugyanolyan funkcióval névutók felelnek meg. E két viszonyszó-kategória szerepének a súlya a nyelvtani esetek kifejezésében hozzájárul a nyelvek elhelyezéséhez az analitizmus–szintetizmus skáláján. A viszonylag fejlett névszóragozású nyelvekben az elöljárók, illetve a névutók szerepe kevésbé fontos, mint a viszonylag csekély vagy éppenséggel hiányzó névszóragozású nyelvekben. Az előbbiek szintetikusabbak, például a latin nyelv, azaz kevésbé analitikusak, mint az utóbbiak, például az újlatin nyelvek. A nyelveket az is jellemezheti, hogy csak elöljárókhoz vagy csak névutókhoz folyamodnak, vagy az, hogy milyen súlya van az elöljáróknak a névutókkal szemben azon nyelvekben, amelyek mindkét viszonyszó-típussal rendelkeznek. Nyelvészek észrevették, hogy az elöljárót egy bizonyos mondattani típushoz tartozó nyelvek preferálják, mégpedig az SVO-nyelvek, amelyekben az alany–állítmány–tárgy szórend dominál, a névutók használata pedig az SOV-nyelvekre jellemző.Eifring – Theil 2005, 4. fej., 2. o. Az indoeurópai nyelvek többsége elöljárós, miközben névutós nyelvek például a finnugor nyelvcsaládhoz tartozók, köztük a magyar, vagy a török nyelvek. Például a magyarban gyakorlatilag csak névutók vannak. Az egyetlen elöljárószerű szó az ún. „határozóvá tevő mint”, pl. a Mint ápoló dolgozik mondatban. Bár az indoeurópai nyelvek többsége elöljárókat használ, mégis vannak köztük olyan nyelvek, amelyekben van néhány névutó is. Ilyenek például a klasszikus latin (pl. mortis causa „halál miatt”) vagy az angol (pl. ten years ago „tíz évvel ezelőtt”).
Új!!: Szókincs és Elöljáró · Többet látni »
Ellipszis (nyelvészet)
A nyelvészetben és a retorikában az ellipszis (Grevisse – Goosse 2007, 226–228. o. de sok esetben nem okoz helytelenséget. Ez az ellipszis legtágabb meghatározása, amelyet a nyelvészetben használnak. Abból a szempontból is, hogyan érthető meg az, amit kihagynak ellipszis révén, van a nyelvészetben egy tág értelmezés, amely szerint ellipszisről van szó az alábbi esetekben.
Új!!: Szókincs és Ellipszis (nyelvészet) · Többet látni »
Elvonás (nyelvészet)
A nyelvészetben az „elvonás” terminus a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli eszközét, a szóalkotási módok egyikét nevezi meg.
Új!!: Szókincs és Elvonás (nyelvészet) · Többet látni »
Fábián Pál
Fábián Pál (Szombathely, 1922. december 21. – Budapest, 2008. szeptember 14.) magyar nyelvész, a nyelvtudományok MTA doktora.
Új!!: Szókincs és Fábián Pál · Többet látni »
Félhangzó
A fonetikában és a fonológiábanban a félhangzó terminus olyan beszédhangot nevez meg, amely átmeneti a mássalhangzó és a magánhangzó között, mivel egyes vonások révén az egyikre, mások révén a másikra hasonlít.
Új!!: Szókincs és Félhangzó · Többet látni »
Függő beszéd
A függő beszéd a valaki által mondottak közvetítésének egyik eszköze, ellentétben ennek másik eszközével, a független beszéddel.
Új!!: Szókincs és Függő beszéd · Többet látni »
Fejlődési diszfázia
A beszédfolyamat különböző típusú zavarai között sajátos probléma a beszéd elsajátításának nehézsége, az úgynevezett akadályozott beszédfejlődés, vagy más elnevezéssel beszédfejlődési zavar, vagy fejlődési diszfázia.
Új!!: Szókincs és Fejlődési diszfázia · Többet látni »
Felszólító mód
Különféle grammatikákban a felszólító módról nem egységesek a nézetek.
Új!!: Szókincs és Felszólító mód · Többet látni »
Feltételes mód
Egyes nyelvek alaktani rendszerében a feltételes mód olyan igemód, amely használata csaknem mindig modális jellegű.
Új!!: Szókincs és Feltételes mód · Többet látni »
Feltételes mellékmondat
A szintaxisban (mondattanban) a feltételes mellékmondat általános meghatározása szerint azt fejezi ki, hogy mely feltétel teljesülésével vagy nem teljesülésével valósul meg vagy nem valósul meg a főmondatban foglalt cselekvés, történés vagy állapot.
Új!!: Szókincs és Feltételes mellékmondat · Többet látni »
Figura etymologica
A grammatikában a figura etymologica latin terminus olyan lexikai-szintaktikai szerkezetet nevez meg, amelyben azonos tövű szavak társulnak.
Új!!: Szókincs és Figura etymologica · Többet látni »
Fokozás (nyelvészet)
A grammatikában a fokozás a legszélesebb értelemben vett tárgyak melléknevekkel kifejezett tulajdonságai és az igék által kifejezett cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Szókincs és Fokozás (nyelvészet) · Többet látni »
Folyamatos múlt
A grammatikában a folyamatos múlt egyes nyelvekben létező vagy létezett igeidő-alak.
Új!!: Szókincs és Folyamatos múlt · Többet látni »
Fonológia
A nyelvészetben a fonológia fogalom és terminus a strukturalista prágai nyelvészeti iskola révén terjedt el.
Új!!: Szókincs és Fonológia · Többet látni »
Francia nyelv
A francia nyelv (franciául la langue française vagy le français) az indoeurópai nyelvcsalád újlatin nyelvcsaládjának tagja, mégpedig ennek nyugati ágához tartozó galloromán csoportbeli oïl nyelvek egyike.
Új!!: Szókincs és Francia nyelv · Többet látni »
Francia szókincs
A francia szókincs összetételének fő jellegzetessége a latin eredetű szavak túlnyomó aránya, amelyeket a népi latinból örökölt, vagy a középkori és a klasszikus latinból vett át.
Új!!: Szókincs és Francia szókincs · Többet látni »
Francia területi nyelvváltozatok
A 21. századbeli értelmezés szerint a francia nyelv területi változatainak azokat a sajátosságokat tekintik, amelyekkel a teljesen kifejlődött és az összes beszélő által elsajátított közös nyelvet használják a Frankofónia az egész világon található különböző területein.
Új!!: Szókincs és Francia területi nyelvváltozatok · Többet látni »
Gendernyelvészet
„Gendernyelvészetnek az alkalmazott nyelvtudománynak azt az ágát nevezzük, amely a férfiak és a nők nyelvhasználatának a biológiai nem (szexus) és a társadalmi nem (társadalmi nemek tudománya) által létrejött különbözőségét teszi meg kutatása tárgyául.”http://www.matud.iif.hu/2009/09mar/03.htm.
Új!!: Szókincs és Gendernyelvészet · Többet látni »
Genetikai betegségekkel együttjáró számolási zavarok
Számos genetikai betegség és rendellenesség együtt jár számolási zavarokkal.
Új!!: Szókincs és Genetikai betegségekkel együttjáró számolási zavarok · Többet látni »
Graduation
A Graduation Kanye West, amerikai rapper és producer harmadik stúdióalbuma, amely 2007.
Új!!: Szókincs és Graduation · Többet látni »
Grammatikalizáció
A nyelvészetben a grammatikalizáció terminus azt a nyelvi változást nevezi meg, amely során autonóm entitás, legtöbbször lexikai jelentésű szó grammatikai morfémává válik.
Új!!: Szókincs és Grammatikalizáció · Többet látni »
Hangűr
A nyelvészetben a hangűr vagy hangrés (idegen szóval hiátus) szótag végén és a következő szótag elején levő magánhangzók találkozása.
Új!!: Szókincs és Hangűr · Többet látni »
Hanglejtés
A hanglejtés (idegen szóval intonáció) a hangtanban a nyelv egyik szupraszegmentális tényezője, más néven prozódiai eleme.
Új!!: Szókincs és Hanglejtés · Többet látni »
Hangsúly (nyelvészet)
A hangtan prozódiával foglalkozó ágában a hangsúly terminus a nyelv egyik szupraszegmentális tényezőjét nevezi meg.
Új!!: Szókincs és Hangsúly (nyelvészet) · Többet látni »
Hangutánzó szó
A hangutánzó szó állati, emberi vagy természeti hangjelenséget felidéző lexikális elem.
Új!!: Szókincs és Hangutánzó szó · Többet látni »
Heli Illipe-Sootak
Heli Illipe-Sootak (Narva-Jõesuu, 1974. november 16. –) észt biológiatanár, gyermekkönyvek írója.
Új!!: Szókincs és Heli Illipe-Sootak · Többet látni »
Helyesírás
A nyelvészetben a helyesírás (idegen szóval ortográfia Bussmann 1998, 845–846. o.Dubois 2002, 337–338. o.Kálmán – Trón 2007, 13. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 343. o.Constantinescu-Dobridor 1998, ’helyesírás’ szócikk. A helyesírás, mint a sztenderd nyelvváltozat általában, tudatos emberi alkotás.Nádasdy 2006, 668–673. o. Előbb többféle írástudók, majd nyelvészek dolgozták ki nemcsak nyelvészeti, hanem társadalmi és kulturális alkotásként,Barić 1997, p.65–66. o. és szabályzatokban, szótárakban, tankönyvekben és egyéb munkákban rögzítették. A nyelvközösség azon természetes igényének felel meg, hogy közös viszonyítási alapja legyen nyelve írásának. A nyelv valóságára alapszik, de ugyanakkor többféle nyelven kívüli, kulturális, vallási, politikai, történelmi tényezőkre is. Arra törekszik, hogy a lehető legegységesebb szabályokat alkosson, de nem teheti egyetlen elv alapján, hanem arra kényszerül, hogy több elvet alkalmazzon, amelyek ellentmondanak egymásnak. Ezért a szabályai nem felelnek meg teljesen a valóságosan beszélt nyelvnek, hanem konvencionálisak. Ugyanakkor, mivel a nyelv folyton változik, a helyesírás elmarad tőle. Ez különösen nyilvánvaló a hosszú kulturális hagyománnyal rendelkező nyelvek esetében, mint amilyenek az angol, a francia, a német, a görög, az ír vagy a tibeti. Egyes nyelvészek szerint jellegzetességei miatt a helyesírás nem tekinthető tudományosnak, mivel nem azzal foglalkozik, ami van, mint a tudomány, hanem azzal, aminek alkotói szerint lennie kéne.
Új!!: Szókincs és Helyesírás · Többet látni »
Hiba (nyelvészet)
A nyelvészetben a hiba terminus általában a nyelvhasználat valamelyik szabályától való eltérést nevez meg.
Új!!: Szókincs és Hiba (nyelvészet) · Többet látni »
Idegennyelv-oktatás
Az idegennyelv-oktatás illetve az idegennyelv-tanulás – az anyanyelv elsajátításával szemben – egy olyan tudatos, explicit tanulási folyamat, mely során egy nyelvet komoly szellemi erőfeszítések, kitartás és türelem árán tanulunk meg.
Új!!: Szókincs és Idegennyelv-oktatás · Többet látni »
Idiolektus
Az idiolektus az egyének sajátos nyelvváltozata, az általánosnak tételezett köznyelvi formától eltérő egyedi nyelvhasználat.
Új!!: Szókincs és Idiolektus · Többet látni »
Igemód
Egyes nyelvekben, mint amilyenek a flektáló nyelvek és az agglutináló nyelvek, az igemód az ige egyik jellegzetes grammatikai kategóriája.
Új!!: Szókincs és Igemód · Többet látni »
Igeszemlélet és igejelleg
A nyelvészetben az igeszemlélet (igeaspektus, aspektualitás) és az igejelleg (akcióminőség, Aktionsart) az ige olyan kategóriái, amelyek a cselekvés, történés lefolyásának módját, eredményességét, gyakoriságát stb.
Új!!: Szókincs és Igeszemlélet és igejelleg · Többet látni »
Imre Samu
Imre Samu (Felsőőr, 1917. október 31. – Budapest, 1990. november 6.) állami díjas nyelvész, nyelvjáráskutató, a nyelvtudományok kandidátusa (1956), majd doktora (1969).
Új!!: Szókincs és Imre Samu · Többet látni »
Indo-hettita hipotézis
Az indo–hettita hipotézis az indo-hettita nyelv feltételezésével a hettita nyelv különleges sajátságainak magyarázatára született nyelvelmélet.
Új!!: Szókincs és Indo-hettita hipotézis · Többet látni »
Inverzió (nyelvészet)
A nyelvészetben az inverzió (Jarceva 1990, ’inverzió’ szócikk.Bidu-Vrănceanu 1997, 260–261. o.Dubois 2002, 357–358. o.Bussmann 1998, 593. o.Crystal 2008, 254. o. Szokásos szórend az olyan mondaté, amely elszigetelt (nem összetett mondatba vagy nagyobb kontextusba illesztett), szerkezetileg tagolt és legalább állítmányból álló minimális, tartalma és kommunikatív rendeltetése szerint kijelentő (nem kérdő, nem felszólító), és logikai minősége szerint állító (nem tagadó), valamint azé a szószerkezeté, egyszerű vagy összetett mondaté, amelyben egyetlen tag sem nyomatékosított, amely nem fejez ki érzelmet (például nem felkiáltó mondat) és amely kibocsátójának nincs semmiféle stilisztikai szándéka.Wyler 2019, Az inverzió egyike azoknak az eszközöknek, amelyekkel a beszélő egy vagy egynél több jellegzetességet változtat meg az előbbiek közül azért, hogy mondatát kontextusba illessze topikká vagy predikátummá téve egyik vagy másik részét; hogy információt kérjen; hogy utasítást adjon ki; hogy tagadjon valamit; hogy nyomatékosítsa azt, ami fontos számára; hogy érzelmeit fejezze ki; hogy stílushatást érjen el stb. A nyomatékosítás, az érzelmek kifejezése és a stílushatás elérése retorikai alakzattá teszik az inverziót, főleg irodalmárok használatában. Ezen indokokon kívül költők gyakorolhatják az inverziót csupán azért, hogy megfeleljenek a verselés kérelmeinek.Szathmári 2008, Inverzió szócikk.Dragomirescu 2008, szócikk.
Új!!: Szókincs és Inverzió (nyelvészet) · Többet látni »
Isztroromán nyelv
Keleti újlatin nyelvek: Egyes nyelvészek szerint az isztroromán önálló, a keleti újlatin nyelvekhez tartozó nyelv, a román, az aromán és a meglenoromán nyelvvel együtt.
Új!!: Szókincs és Isztroromán nyelv · Többet látni »
Izoglossza
Az izoglossza vagy jelenséghatár a nyelvjárások egyes nyelvi sajátosságainak térbeli tagolódását leíró földrajzi vonal, amelynek egyik oldalán egy adott nyelvi jelenség (pl. egy lexikai elem: kukorica~tengeri, egy fonéma ejtésmódja: Szeged~Szöged) az egyik formában jelenik meg, a másik oldalán pedig egy másik formában.
Új!!: Szókincs és Izoglossza · Többet látni »
Izoláló nyelv
Az összehasonlító nyelvészetben a nyelvek egyik, a morfológiai nyelvtipológia által számba vett kategóriája az izoláló (elszigetelő) nyelveké, amelyekben a legnagyobb az analitizmus foka.
Új!!: Szókincs és Izoláló nyelv · Többet látni »
Jamaicai angol nyelv
A jamaicai kreol nyelv (saját nevén patois) nyelvi besorolás szempontjából egy kreol nyelv, amely majdnem teljes mértékben az angol nyelven alapszik.
Új!!: Szókincs és Jamaicai angol nyelv · Többet látni »
Jövő idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jövő idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje utánra helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Szókincs és Jövő idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jövevényszó
A jövevényszó a nyelvi kölcsönzés egyik tárgya, olyan szó, amely más nyelvből került egy nyelvbe, s abban elterjedt és meghonosodott.
Új!!: Szókincs és Jövevényszó · Többet látni »
Jelen idő (nyelvészet)
A grammatikában a „jelen idő” terminus általánosan egy alapvető igeidőre vonatkozó jelentést nevez meg, azt, amely a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Szókincs és Jelen idő (nyelvészet) · Többet látni »
Jelentéstapadás
A magyar nyelvészetben jelentéstapadásnak nevezik egyes szerzők azt a szóalkotási módot, amely következtében szóösszetétel vagy szószerkezet egyik tagja felveszi az egész entitás jelentését.
Új!!: Szókincs és Jelentéstapadás · Többet látni »
Jelző
A mondattanban a jelző főnév, egyéb névszó (névmás, számnév stb.) vagy ilyen értelemben használt szó bővítménye, mely alaptagja fogalmi jelentését azzal pontosítja, hogy minőségét, mennyiségét, birtokosát stb.
Új!!: Szókincs és Jelző · Többet látni »
John Wallis
John Wallis (Ashford, Kent, Anglia, 1616. november 23. – Oxford, Anglia, 1703. október 28.) angol matematikus, nyelvész, a hallássérültek gyógypedagógiájának egyik korai, neves művelője.
Új!!: Szókincs és John Wallis · Többet látni »
Juris Alunāns
Juris Alunāns (Jaunkalsnava, 1832. május 13. – Kauļos, 1864. április 18.) lett költő, nyelvújító, a lett irodalmi nyelv megteremtője, az Ifjú lettek mozgalmának vezetője.
Új!!: Szókincs és Juris Alunāns · Többet látni »
Kannabisz
A kannabisz, más néven marihuána vagy a szlengben „fű, gyep” a kendernövény, főként az indiai kender (Cannabis indica) és a hasznos kender (Cannabis sativa) szárított, megtermékenyítetlen (termős) kendervirágzata, melyet a múltban, időnként (tévesen) neveztek vadkendernek is, annak ellenére, hogy azzal nem azonos.
Új!!: Szókincs és Kannabisz · Többet látni »
Karibi spanyol nyelvjárás
Az antillai vagy karibi spanyol nyelvjárás (spanyolul español caribeño vagy antillano) a Karib-térség három legnagyobb, spanyol nyelvű szigetországában – Kubában, Puerto Ricóban és a Dominikai Köztársaságban –, valamint Panamában, Kolumbia Karib-tenger felőli és Venezuela legnagyobb részén használt kasztíliai spanyol nyelvváltozatok összessége, és tágabb értelemben idesorolható a Kanári-szigetek spanyol nyelvhasználata is.
Új!!: Szókincs és Karibi spanyol nyelvjárás · Többet látni »
Katafora
A nyelvészetben a magyar nyelvben katafora alakban átvett terminus alapformája az ógörög κατά (kata) ’lefelé’ és φέρω (fero) ’viszek’ szavakból összetett καταφορά (katafora) szó.
Új!!: Szókincs és Katafora · Többet látni »
Kölcsönös érthetőség
A kölcsönös érthetőség a nyelvészetben két vagy több nyelv azon tulajdonsága, amelynek köszönhetően bármelyikük beszélői megértik többé–kevésbé a másikat vagy a többit anélkül, hogy tanulták volna őket.
Új!!: Szókincs és Kölcsönös érthetőség · Többet látni »
Kölcsönzés (nyelvészet)
A történeti-összehasonlító nyelvészetben, a kontaktusnyelvészetben és a szociolingvisztikában használt kölcsönzés terminus egy nyelvi elem bekerülését jelöli egyik idiómából (nyelvből, dialektusból) egy másikba.
Új!!: Szókincs és Kölcsönzés (nyelvészet) · Többet látni »
Körülírás
A körülírás, idegen szóval perifrázis terminus eredetileg a retorika területéhez tartozott.
Új!!: Szókincs és Körülírás · Többet látni »
Közvetítőnyelv
A szociolingvisztikában a közvetítőnyelv terminus olyan nyelvet nevez meg, amelyet különböző anyanyelvű beszélők használnak azért, hogy kommunikálhassanak egymással.
Új!!: Szókincs és Közvetítőnyelv · Többet látni »
Keleti újlatin nyelvek
A keleti újlatin nyelvek az újlatin nyelvek egyik ága, amelybe a román nyelv, az aromán nyelv, a meglenoromán nyelv és az isztroromán nyelv, valamint – a hagyományos nyelvészeti felosztás szerint – a már kihalt dalmát nyelv is tartozik.
Új!!: Szókincs és Keleti újlatin nyelvek · Többet látni »
Kijelentő mód
A grammatikában a kijelentő mód (latinul indicativus) az az igemód, amellyel a beszélő jellegzetesen azt fejezi ki, hogy a cselekvés, történés, állapot stb.
Új!!: Szókincs és Kijelentő mód · Többet látni »
Kiss Lajos (nyelvész)
Kiss Lajos (Debrecen, 1922. június 2. – Budapest, 2003. február 16.) nyelvész, szlavista, a nyelvtudományok kandidátusa (1960) és doktora (1984), a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1998), majd rendes (2001) tagja.
Új!!: Szókincs és Kiss Lajos (nyelvész) · Többet látni »
Kontextus (nyelvészet)
A kontextus terminus eredetileg az írott szövegre vonatkozik.
Új!!: Szókincs és Kontextus (nyelvészet) · Többet látni »
Kopula
Az egyszerű mondat szintaxisában a kopula olyan nyelvi elem, amely az alanyt azzal a névszóval köti össze, amellyel együtt a mondat állítmányát képezi.
Új!!: Szókincs és Kopula · Többet látni »
Koraszülöttség és nyelvfejlődés
Koraszülöttség és nyelvfejlődés A koraszülött csecsemőket az orvosi ellátás a 25.
Új!!: Szókincs és Koraszülöttség és nyelvfejlődés · Többet látni »
Kreol nyelv
Guadeloupe-i kreol felirat, fordításban: ’'''LASSÍTS''' szó szerint ’emeld fel a lábad’ (a gázpedálról) '''GYEREKEK JÁTSZANAK ITT!'''’ Tok piszin nyelvű szállodaszobákra való feliratok. Szó szerinti fordításban a baloldali: ’Nem jöhet be’; a jobboldali: ’Most takaríthatják a szobát’. A szociolingvisztikában a kreol nyelv terminus olyan kevert nyelvet nevez meg, amely a beszélői által második nyelvként elsajátított közvetítőnyelvből a kifejezés szokásos jelentése szerinti anyanyelvvé fejlődött.
Új!!: Szókincs és Kreol nyelv · Többet látni »
Lív nyelv
A lív nyelv (lívül: rāndakēļ ’parti nyelv’, līvõ kēļ ’lív nyelv’; lettül: lībiešu valoda ’lív nyelv’) a finnugor nyelvek balti-finn ágának déli csoportjához tartozó nyelv, amelyet a mai Lettország nyugati területén beszéltek.
Új!!: Szókincs és Lív nyelv · Többet látni »
Lexéma
A lexikológiában használt lexéma fogalomnak nincs általánosan elfogadott meghatározása.
Új!!: Szókincs és Lexéma · Többet látni »
Lexikalizálódás
A nyelvészetben a lexikalizálódás terminusnak több jelentése van.
Új!!: Szókincs és Lexikalizálódás · Többet látni »
Lexikális ismeret
A lexikális ismeret az ismeretek azon fajtája, amely valamely szóhoz (szó.
Új!!: Szókincs és Lexikális ismeret · Többet látni »
Lexikológia
A lexikológia vagy szókészlettan a nyelvészet, szűkebben a szemantika azon ága, amely egy bizonyos nyelv szókészletét tanulmányozza.
Új!!: Szókincs és Lexikológia · Többet látni »
Lingua franca
A lingua franca, más néven franco vagy sabir a Földközi-tenger körzetében használt kevert nyelv volt, amely közvetítőnyelvként szolgált, főleg a kikötőkben.
Új!!: Szókincs és Lingua franca · Többet látni »
Magyar nyelv
A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.
Új!!: Szókincs és Magyar nyelv · Többet látni »
Maja nyelvcsalád
A maja nyelvterület A maja nyelvcsalád az amerikai indián nyelvek egyik legnagyobb nyelvcsaládja („nyelvtörzse”), amely mintegy 4~5 millió beszélővel rendelkezik Közép-Amerikában, főként Mexikó és Guatemala területén.
Új!!: Szókincs és Maja nyelvcsalád · Többet látni »
Mauritiusi kreol nyelv
Felirat Mauritiusi Kreol nyelven: Pa faire nou montagne vine zot poubelle; Ne tegyétek a mi hegyünket a ti szemetesetekké. A mauritiusi kreol vagy Morisien egy francia eredetű kreol nyelv, amelyet Mauritiuson beszélnek.
Új!!: Szókincs és Mauritiusi kreol nyelv · Többet látni »
Múlt idő (nyelvészet)
A grammatikában a „múlt idő” terminus általánosan az igeidő egyik alapvető jelentését nevezi meg, amellyel a beszélő a közlés ideje elé helyezi az igével kifejezett cselekvést, történést, állapotot stb.
Új!!: Szókincs és Múlt idő (nyelvészet) · Többet látni »
Meglenoromán nyelv
Meglenoromán nyelv Vlach Moglena régió A meglenoromán egy, a tudományos körökben „meglenorománok”-nak nevezett népesség nyelvjárásainak csoportja.
Új!!: Szókincs és Meglenoromán nyelv · Többet látni »
Megnyilatkozás (nyelvészet)
A megnyilatkozás terminus olyan beszédszegmensre vonatkozik, amelyről nem fogalmaztak meg hipotéziseket nyelvészeti elmélet szempontjából (ellentétben a mondattal, mely egyik vagy másik grammatikai elméletben kap meghatározást).
Új!!: Szókincs és Megnyilatkozás (nyelvészet) · Többet látni »
Meronímia és holonímia
A szemantikában a meronímia – holonímia terminuspár a szavak között lehetséges egyik szemantikai (jelentésbeli) viszonyt nevezi meg.
Új!!: Szókincs és Meronímia és holonímia · Többet látni »
Minimális pár
A fonológiában használt minimális pár vagy minimálpár terminus két fonológiailag szembenálló elemet nevez meg.
Új!!: Szókincs és Minimális pár · Többet látni »
Modalitás (nyelvészet)
A modalitás szemantikai kategória, amely a beszélő attitűdjét fejezi ki a saját mondatának tartalmával szemben.
Új!!: Szókincs és Modalitás (nyelvészet) · Többet látni »
Modális ige
A modális ige vagy módosító ige olyan ige, amely eredeti vagy a kontextus által meghatározott lexikai tartalma modalitást fejez ki, azt jelezve, hogy milyennek látja a beszélő a vele társított cselekvést, történést, állapotot, létezést stb.: lehetségesnek vagy lehetetlennek, szükségesnek vagy szükségtelennek, biztosnak vagy bizonytalannak, valószínűnek vagy valószínűtlennek, kötelezőnek vagy nem kötelezőnek, kívántnak vagy nemkívántnak, megengedettnek vagy tiltottnak, logikus következménynek, elhatározás eredményének stb.
Új!!: Szókincs és Modális ige · Többet látni »
Moldáv nyelv
Moldva, a Moldovai Köztársaság és Transznisztria területére is kiterjed Moldáv nyelv vagy moldován nyelv (románul latin ábécével limba moldovenească, cirill ábécével лимба молдовеняскэ) volt a román nyelv hivatalos elnevezése az egykori Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságban és 2013-ig a mai Moldovai Köztársaságban.
Új!!: Szókincs és Moldáv nyelv · Többet látni »
Mondatrész
A hagyományos grammatikában mondatrészeknek nevezik azokat a szavakat vagy szócsoportokat, amelyek a mondategységen belül, legyen az egyszerű mondat vagy összetett mondat tagmondata, mondattani (idegen szóval szintaktikai) funkciókat töltenek be, és mondattani viszonyok fűzik őket össze.
Új!!: Szókincs és Mondatrész · Többet látni »
Mondatszó
A mondatszó olyan szó, amely egyedül képezhet megnyilatkozást, szemantikailag mondat szerepét töltve beDubois 2002, 313.
Új!!: Szókincs és Mondatszó · Többet látni »
Montenegrói nyelv
A montenegrói nyelv (helyi nyelven црногорски jeзик, crnogorski jezik) az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.
Új!!: Szókincs és Montenegrói nyelv · Többet látni »
Népetimológia
A nyelvészetben a népetimológia vagy szóértelmesítés terminusok azt a jelenséget nevezik meg, amely során a beszélő számára ismeretlen, többnyire a nyelvbe nem régen került idegen szót vagy szócsoportot megváltoztat más olyan szó vagy szócsoport hatására, amelyből származónak hiszi valamilyen alaki, jelentésbeli vagy egyéb összekapcsolás lehetősége miatt.
Új!!: Szókincs és Népetimológia · Többet látni »
Névelő
nincs névelő Az alaktanban a névelő olyan, a viszonyszavak osztályába sorolt szófaj, amely a főnévi csoport tagjaként azt jelzi, hogy mennyire ismert a közlés résztvevői számára az, amit a főnév megnevez.
Új!!: Szókincs és Névelő · Többet látni »
Nem (nyelvészet)
A nyelvészetben a grammatikai nem egyes nyelvekre jellemző kategória, amely alapján a főneveket olyan osztályokba sorolják, mint hímneműek, nőneműek, semlegesneműek, élők, élettelenek.
Új!!: Szókincs és Nem (nyelvészet) · Többet látni »
Nemere István
Nemere István (Pécs, 1944. november 8. –) magyar író, műfordító, eszperantista.
Új!!: Szókincs és Nemere István · Többet látni »
Neologizmus
A nyelvészetben a neologizmus (Tófalvi 2008, neologizmus szócikk. Ennél szűkebb értelemben általában új lexikai egységet értenek alatta, olyat, amely nyelven belüli eszköz alkalmazásának az eredménye, újonnan a nyelvbe került jövevényszó vagy új keletű tükörfordítása valamelyik idegen lexikai egységnek.Bussmann 1998, 794. o. A francia nyelvészetben vannak olyan szerzők, akik nem értik bele a neologizmus fogalmába a jövevényszavakat. A „neologizmus” terminus nem egyértelmű. Egyrészt az illető lexikai egység csak a nyelvtörténet valamelyik momentumához, esetleg egy régmúltbelihez viszonyítva új.Bidu-Vrănceanu 1997, 321. o. Másrészt a nyelvhasználók tulajdonképpen a szókészletbe nem beilleszkedett egységet látnak neologizmusnak. Ezért olyanokat nem éreznek újaknak, amelyek nemrég kerültek a nyelvbe, de hamar lettek közhasználatúvá, viszont egyes viszonylag régieket, de kevéssé használtakat neologizmusokként értékelnek.Grevisse – Goosse 2007, 152–153. o.
Új!!: Szókincs és Neologizmus · Többet látni »
Normann nyelv
A normann nyelv (olykor normand, normannul normaund) az újlatin nyelvek galloromán csoportjának oïl alcsoportjához tartozik.
Új!!: Szókincs és Normann nyelv · Többet látni »
Nyelvérintkezés
A történeti nyelvészetben és a szociolingvisztikában a nyelvérintkezés egyrészt azon nyelvhasználókra vonatkozik, akik anyanyelvükön kívül más nyelvet vagy más nyelveket is használnak,Bussmann 1998, 640.
Új!!: Szókincs és Nyelvérintkezés · Többet látni »
Nyelvújítás
Kazinczy Ferenc a nyelvújítás vezéralakja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja A nyelvújítás a nyelvfejlesztés egyik fajtája, amelynek során tudatos és tömeges változtatásokat hajtanak végre egy nyelvben.
Új!!: Szókincs és Nyelvújítás · Többet látni »
Nyelvi globalizáció
Nico Wiesersema holland fordító a Translation Journal 2004.
Új!!: Szókincs és Nyelvi globalizáció · Többet látni »
Nyelvi interferencia
A nyelvi interferencia a nyelvérintkezés által okozott jelenség.
Új!!: Szókincs és Nyelvi interferencia · Többet látni »
Nyelvi univerzálé
A nyelvészetben a nyelvi univerzálé olyan törvényszerűség jellegű kategória, vonás, viszony, tendencia, amelyeket minden emberi nyelvben meglévőnek tartanak, bár a nyelvek nagyon különbözőek számos tekintetben.
Új!!: Szókincs és Nyelvi univerzálé · Többet látni »
Nyelvjáráskutatás Erdélyben
Nyelvjáráskutatás Erdélyben (1918-1989) A nyelvjáráskutatás a nyelvtudomány ama ága, mely a nyelv vízszintes, területi tagoltságát, egy-egy vidéken kialakult, a köznyelvtől többé-kevésbé eltérő változatát, a nyelvjárásokat tanulmányozza.
Új!!: Szókincs és Nyelvjáráskutatás Erdélyben · Többet látni »
Nyelvszövetség
A nyelvészetben a nyelvszövetség, nyelvi szövetség, nyelvi unió vagy nyelvi area terminusok olyan nem rokon vagy csak távoli rokon nyelvek csoportját nevezik meg, amelyek szomszédosak, és egyes, főleg szerkezeti vonásaik közösek.
Új!!: Szókincs és Nyelvszövetség · Többet látni »
Nyelvváltozat
A szociolingvisztikában a nyelvváltozat terminus egy adott nyelv olyan ágát nevezi meg, amely egységes és specifikus nyelvi rendszert képez, és amelyet nyelvészeten kívüli kritériumok szerint elkülönített beszélők csoportja használ.
Új!!: Szókincs és Nyelvváltozat · Többet látni »
Olasz kiejtés
Az olasz kiejtés a latin nyelv helyi jellegzetességeket is magán viselő kiejtéséből alakult ki évszázadok alatt.
Új!!: Szókincs és Olasz kiejtés · Többet látni »
Ontológia (informatika)
A mesterséges intelligenciával kapcsolatban használt ontológia szó egyáltalán nem egyértelmű, hanem nagyon is vitatott kifejezés.
Új!!: Szókincs és Ontológia (informatika) · Többet látni »
Ország-város
Az ország-város nevű játék az egyes játékosok műveltségén alapul.
Új!!: Szókincs és Ország-város · Többet látni »
Paradigma (nyelvészet)
A hagyományos nyelvészetben paradigmának nevezik egy lexikai morféma és a hozzáadható toldalékok által képzett együttest.
Új!!: Szókincs és Paradigma (nyelvészet) · Többet látni »
Pidzsin nyelv
A szociolingvisztikában a pidzsin terminus közvetítőnyelv szerepű, második nyelvként elsajátított kevert nyelvet jelent, amelyet olyan különböző anyanyelvű beszélők használnak, akik ismételt vagy kiterjedt kapcsolatba kerülnek egymással kereskedelmi kapcsolatok, bevándorlás, rabszolgaság vagy egyéb körülmények révén.
Új!!: Szókincs és Pidzsin nyelv · Többet látni »
Poliszémia
A szemantikában a poliszémia terminus leggyakoribb meghatározása szavak azon tulajdonságára vonatkozik, hogy egynél több jelentésük van.
Új!!: Szókincs és Poliszémia · Többet látni »
Pregörög szubsztrátum
A pregörög szubsztrátum egy (esetleg több) feltételezett ismeretlen, minden bizonnyal nem indoeurópai nyelv vagy nyelvjárás, amelyet az őskori Görögország területén, illetve a Balkán egyéb részein beszélhettek a görögök és egyéb indoeurópai népek letelepedése előtt (többek között például a pelaszgok. A nyelvészeket az a tény vezette e nyelv létezésének feltételezésére, hogy a görög nyelv szókincsében számos olyan elem található, amely – a természetes hangtani fejlődést figyelembe véve – bizonyíthatóan semmilyen indoeurópai tőre nem vezethető vissza. A nem indoeurópai szavak az élet számos területéről megtalálhatóak, de főként a tengerrel, a halászattal, a mediterrán kultúrával, az építészettel, istenségekkel stb. kapcsolatosak. Többek között nem indoeurópai eredetű a görög főváros, Athén neve, valamint a „tenger” görög megfelelője, a θάλασσα (thálassa) sem.
Új!!: Szókincs és Pregörög szubsztrátum · Többet látni »
Protoromán nyelv
A keleti újlatin nyelvek mai elterjedése Protoromán nyelvnek a nyelvészek azt a feltételezett egységes nyelvet tekintik, amelyből egyesek szerint a mai román, az aromán, a meglenoromán és az isztroromán nyelvek keletkeztek.
Új!!: Szókincs és Protoromán nyelv · Többet látni »
Prozódia (nyelvészet)
A nyelvészetben a prozódia (vö. francia prosodie Bussmann 1998, 962. o.) terminus a hangtan azon ágát nevezi meg, amely a nyelv ún.
Új!!: Szókincs és Prozódia (nyelvészet) · Többet látni »
Pszicholingvisztika
A pszicholingvisztika avagy a nyelv pszichológiája az a tudományág, mely azon pszichológiai és neurobiológiai tényezőket vizsgálja, melyek képessé teszik az embert, hogy elsajátítson, használjon, megértsen és alkosson egy nyelvet.
Új!!: Szókincs és Pszicholingvisztika · Többet látni »
Regionalizmus (nyelvészet)
A nyelvészetben használt regionalizmus terminus olyan nyelvi elemre vonatkozik, amely egy nyelv csak egyik vagy több területi nyelvváltozatában (nyelvjárásban, tájszólásban) létezik, azaz egy bizonyos régióra korlátozott.
Új!!: Szókincs és Regionalizmus (nyelvészet) · Többet látni »
Regiszter (nyelvészet)
A szociolingvisztikában a nyelvi regiszter terminus olyan nyelvváltozat-típust nevez meg, amelynek többféle, nyelvészeti irányzattól vagy nyelvésztől függő kezelése található, és ugyanakkor több terminus is a megnevezésére.
Új!!: Szókincs és Regiszter (nyelvészet) · Többet látni »
Romanid nyelv
A romanid a mesterséges nyelvek egyike, kidolgozója Magyar Zoltán.
Új!!: Szókincs és Romanid nyelv · Többet látni »
Román nyelv
A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.
Új!!: Szókincs és Román nyelv · Többet látni »
Sakk
A sakk ősi, perzsa eredetű táblajáték két személy részére, és egyben sportág is.
Új!!: Szókincs és Sakk · Többet látni »
Sapir–Whorf-hipotézis
A Sapir–Whorf-hipotézis (más néven nyelvi relativizmus, vagy nyelvi metafizika) a nyelvészet illetve a pszichológia egy elmélete, mely kimondja, hogy az anyanyelv nem csupán a gondolataink formába öntésére szolgáló eszköz, hanem azt is alapvetően meghatározza, hogy milyenné válik a gondolkodásunk.
Új!!: Szókincs és Sapir–Whorf-hipotézis · Többet látni »
Segédige
A grammatikában a segédige olyan ige, melynek eredetileg tartalmas lexikai jelentése van, de egyes helyzetekben viszonyszóvá válik, elveszítve lexikai jelentését, és egy másik, lexikai jelentésű, azaz fogalomjelölő ige olyan grammatikai kategóriáit fejezi ki, mint igenem, igemód, igeidő, szám és személy.
Új!!: Szókincs és Segédige · Többet látni »
Spanyol nyelv
A spanyol vagy kasztíliai nyelv (spanyolul, illetve) a nyugati újlatin nyelvek egyike, közelebbről az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán az újlatin nyelvek iberoromán csoportjába tartozik.
Új!!: Szókincs és Spanyol nyelv · Többet látni »
Spanyol szókincs
akadémiai értelmező szótár A spanyol nyelv szókincse, mint minden természetes nyelv esetében, jól tükrözi a beszélő nép történelmét, kultúráját és szokásait.
Új!!: Szókincs és Spanyol szókincs · Többet látni »
Specifikus nyelvi zavar
A specifikus nyelvi zavar (Specific Language Impairment, SLI; magyarul még: fejlődési diszfázia).
Új!!: Szókincs és Specifikus nyelvi zavar · Többet látni »
Standarddeutsch
A Standarddeutsch (standard német), illetve Schriftdeutsch (irodalmi német) a német nyelv olyan változatát jelenti, amely a szókincs, kiejtés és nyelvtan szempontjából kodifikálva van.
Új!!: Szókincs és Standarddeutsch · Többet látni »
Swadesh-lista
A Swadesh-lista Morris Swadesh amerikai nyelvész által, az 1940-es és 1950-es években alkotott szójegyzék, ami a történeti-összehasonlító nyelvészetben használatos.
Új!!: Szókincs és Swadesh-lista · Többet látni »
Szám (nyelvészet)
A szám egyike az alaktani nyelvtani kategóriáknak.
Új!!: Szókincs és Szám (nyelvészet) · Többet látni »
Szóalakpár
A nyelvészetben a szóalakpár (idegen szóval dublett)Tótfalusi 2008, dublett szócikk.
Új!!: Szókincs és Szóalakpár · Többet látni »
Szóalkotás
A nyelvészetben a szóalkotás terminus a szókészlet gyarapításának fő nyelven belüli eszközét nevezi meg, olyan módok együttesét, amelyekkel új lexémák jönnek létre már meglévő nyelvi anyag alapján.
Új!!: Szókincs és Szóalkotás · Többet látni »
Szóösszerántás
Kanálvilla típusok A magyar nyelvészetben a szóösszerántás a tudatos szóalkotás egyik módja.
Új!!: Szókincs és Szóösszerántás · Többet látni »
Szóösszetétel
A nyelvészetben a „szóösszetétel” (latinul compositio) terminus a szókészlet egyik nyelven belüli gyarapításának az eszközét, a szóalkotás egyik módját nevezi meg.
Új!!: Szókincs és Szóösszetétel · Többet látni »
Szóösszevonás
A magyar nyelvészetben a szóösszevonás egyik típusa a mozaikszónak.
Új!!: Szókincs és Szóösszevonás · Többet látni »
Szófaj
A hagyományos nyelvtan értelmezésében a szófaj szavak osztálya, amelybe ezeket morfológiai szempontból előfordulásaik szokásos vagy lehetséges alakjuk alapján, szintaktikai szempontból az előbbihez kötött szokásos vagy lehetséges mondatbeli szerepük vagy ennek hiánya alapján, szemantikai szempontból pedig lexikai jelentésük típusa alapján sorolják be.
Új!!: Szókincs és Szófaj · Többet látni »
Szófajváltás
A szófajváltás a szókészlet gyarapításának egyik nyelven belüli módszere, amely nyomán szavak egy bizonyos lexikai osztályból átkerülnek egy másikba.
Új!!: Szókincs és Szófajváltás · Többet látni »
Szótag
A hangtanban a szótag a szó vagy a beszéd egy beszédhangból vagy beszédhangok sorozatából álló alapvető kiejtési egysége, melyet intuitív módon azonosítanak a beszélők, és nincs egységes nyelvészeti meghatározása.
Új!!: Szókincs és Szótag · Többet látni »
Szótár
A szótár az az írásos, nyomtatott munka, amelynek a témája az egyes szavakhoz kapcsolódó ismeretek, elsősorban a szavak jelentése, és amelyben a szavak sorrendje a szavak jelentéseinek kapcsolata alapján, vagy a betűírást használó nyelvek esetében a szavak betűrendjében van kialakítva.
Új!!: Szókincs és Szótár · Többet látni »
Szótő
A szótő a szó alapeleme, jelentésének főösszetevője.
Új!!: Szókincs és Szótő · Többet látni »
Szemantikai mező
A nyelvészetben a szemantikai mező és a lexikai mező terminusok olyan halmazokat neveznek meg, amelyeket szavak különféle osztályokba való csoportosításának céljából alkotnak.
Új!!: Szókincs és Szemantikai mező · Többet látni »
Szinekdoché
A retorikában, a stilisztikában és a szemantikában (jelentéstanban) a szinekdoché (Szathmári 2008, Szinekdoché szócikk. Egy másik meghatározás szerint a szinekdoché egy denotátum megnevezése olyan lexikai egységgel, amely jelentése szokásosan vagy tágabb, vagy szűkebb, mint annak a denotátumnak a szokásos megnevezése.Bussmann 1998, 1163. o.BDL, oldal. Megint más meghatározás szerint a szinekdoché megnevezés helyettesítése egy másikkal a közöttük létező mennyiségi természetű logikai viszony alapján.Bidu-Vrănceanu 1997, p. 454. Egyes szerzők a szinekdochét a metonímia egyik fajtájának tekintik. Közös bennük a szokásos megnevezés helyettesítése egy másikkal a közöttük meglévő logikai viszony alapján, amely az érintkezés. A szinekdoché esetében a viszony mennyiségi jellegű is, ami nem sajátossága egyes metonímiatípusoknak, például annak, amellyel szerző nevét használják egyik művének címe helyett: Krúdyt a felső polcon találod. Mint a metonímia általában, a szinekdoché is megtalálható úgy a szokásos beszédben, mint irodalmi művekben.
Új!!: Szókincs és Szinekdoché · Többet látni »
Szinerézis (nyelvészet)
A nyelvészetben a szinerézis (vö. ógörög ϭυναίρεσις szünaíreszisz, latin synaeresis) a retorikából átvett terminus.
Új!!: Szókincs és Szinerézis (nyelvészet) · Többet látni »
Szinkrónia és diakrónia
A nyelvészetben a szinkrónia és a diakrónia terminusokat Ferdinand de Saussure svájci nyelvész, a strukturalizmus megalapítója honosította meg halála után megjelent általános nyelvészeti kurzusa révén (1916).
Új!!: Szókincs és Szinkrónia és diakrónia · Többet látni »
Szinonímia
A szemantikában a szinonímia (magyar megfelelője rokonértelműség) a nyelvi entitások között lehetséges jelentési viszonyok egyike.
Új!!: Szókincs és Szinonímia · Többet látni »
Szintaxis (nyelvészet)
A grammatikában a szintaxis (a görög συν "közös" vagy ’együtt-’, és τάξις, ’sorrend, sorozat, elrendezés’ szavakból) fogalomnak két értelmezése van.
Új!!: Szókincs és Szintaxis (nyelvészet) · Többet látni »
Szociolektus
A szociolingvisztikában a szociolektus terminus olyan nyelvváltozatot nevez meg, amely nem területi, hanem egyéb kritérium szerint megállapított beszélők csoportjáé.
Új!!: Szókincs és Szociolektus · Többet látni »
Sztenderd nyelvváltozat
Egy nyelv sztenderd nyelvváltozata olyan dialektus, amelyben sztenderdizáció játszódott le, és amely autonómmá vált.
Új!!: Szókincs és Sztenderd nyelvváltozat · Többet látni »
Tagadás (nyelvészet)
A nyelvészetben a tagadás olyan művelet, amellyel a beszélő egy egész mondat vagy annak egy részének az ellenkezőjét fejezi ki.
Új!!: Szókincs és Tagadás (nyelvészet) · Többet látni »
Többértelműség
A szemantikában a többértelműség (angolul ambiguity, franciául ambiguïté) terminus szavak, grammatikai alakok, szószerkezetek és mondatok azon esetleges tulajdonságát nevezi meg, amely miatt egynél több olvasatuk lehet.
Új!!: Szókincs és Többértelműség · Többet látni »
Történeti nyelvészet
A történeti nyelvészet vagy diakrón/diakronikus nyelvészet a nyelvtudomány egyik ága, illetve aspektusa, amely a nyelv változásait kutatja és elemzi.
Új!!: Szókincs és Történeti nyelvészet · Többet látni »
Tükörfordítás
A tükörfordítás a fordítás gyakorlatában olyan szó szerinti fordítást jelent, amely eredménye nem mindig helyes a célnyelv sztenderd változata szerint, de a kontrasztív nyelvészetben, a történeti nyelvészetben és a lexikológiában ez a terminus idegen nyelvből való kölcsönzés egyik típusát nevezi meg, mint vegyes, azaz egyszerre nyelven belüli és azon kívüli eszközét a nyelv gyarapításának új egységekkel, főleg a szókészlet és a frazeológia terén, de kisebb mértékben grammatikai téren is.
Új!!: Szókincs és Tükörfordítás · Többet látni »
Tükörneuron
A tükörneuron olyan idegsejt, amely abban az esetben is tüzel, amikor az állat egy bizonyos cselekvést végrehajt, és akkor is, amikor az állat megfigyeli ugyanazt a cselekvést.
Új!!: Szókincs és Tükörneuron · Többet látni »
Timotei Cipariu
Timotei Cipariu (Panád, 1805. február 21. – Balázsfalva, 1887. szeptember 3.) román nyelvész, filológus.
Új!!: Szókincs és Timotei Cipariu · Többet látni »
Toldalék
A nyelvészetben a toldalék (latinul affixum) olyan nyelvi elem, amely csak egy alaphoz hozzáadva működik, ezért kötött morfémának nevezik.
Új!!: Szókincs és Toldalék · Többet látni »
Toponímia
A toponímia (magyarul helynévtan) az onomasztika azon ága, amely a helynevek több aspektusát tanulmányozza: eredetüket, típusaikat, jelentésüket, alkotásukat stb.
Új!!: Szókincs és Toponímia · Többet látni »
Tranzitivitás (nyelvészet)
A grammatikában a tranzitivitás fogalmát kétféleképpen értelmezik.
Új!!: Szókincs és Tranzitivitás (nyelvészet) · Többet látni »
Ukrán nyelv
Az ukrán nyelv (украї́нська мо́ва, ukrajinszka mova) a szláv nyelvek keleti szláv alcsoportjába tartozó nyelv; cirill betűkkel írják.
Új!!: Szókincs és Ukrán nyelv · Többet látni »
Ukrán nyelvtan
Az ukrán nyelvtan (ukr. Граматика української мови), mint a szláv nyelveké általában, flektáló nyelvre jellemző, és viszonylag nagy súlya van benne a szintetizmusnak az analogizmussal szemben.
Új!!: Szókincs és Ukrán nyelvtan · Többet látni »
Ukrán szókészlet
Az ukrán szókészlet legnagyobb része, mint a szláv nyelveké általában, a protoszláv nyelvből örökölt, de ezeken kívül számos jövevényszava is van, főleg két szomszédos másik szláv nyelvből, a lengyelből és az oroszból, amelyekből tükörfordítások is vannak.
Új!!: Szókincs és Ukrán szókészlet · Többet látni »
Visszaható névmás
A grammatikában a visszaható névmás olyan névmás, amely cselekvőre utal, rendszerint ige vagy igenév alanyára, és ez esetben a névmás az ige(név) tárgya vagy határozója.
Új!!: Szókincs és Visszaható névmás · Többet látni »
Zsargon
A szociolingvisztikában a zsargon (Dubois 2002, 435. o. A francia terminust átvette több nyelv nyelvészete, és nincs egység közöttük, de egyazon nyelvvel foglalkozó nyelvészek között sem meghatározásának és jellemzésének tekintetében. Az egyetlen vonása, amely kapcsolatában mind egyetértenek az, hogy egy adott zsargont a beszélők egy bizonyos csoportja beszéli, és az ezen kívüliek nem értik. Gond az, hogy ugyanez jellemzi azt is, amit „argó”-nak, és azt is, amit „szleng”-nek neveznek, ezért a zsargon, az argó és a szleng terminusokat egyesek szinonimákként kezelik.
Új!!: Szókincs és Zsargon · Többet látni »
