Tartalomjegyzék
56 kapcsolatok: A föníciaiak földrajzi felfedezései, Archer (televíziós sorozat), Újasszír Birodalom, Újbabiloni Birodalom, Assur (település), Assur-ah-iddína, Assur-bán-apli, Asszíria, Asszíria uralkodóinak listája, Austen Henry Layard, Óperzsa Birodalom, Éhurszag-kurkurra, Étemenanki, Babilon, Babilon királyainak listája, Bibliai arámi nyelv, Bibliai személyek listája, British Museum, Dúr-Sarrukín, Ekron, Elám, Ezékiás júdai király, Hakhámanis, Híres kövek listája, I. e. 680-as évek, I. e. 690-es évek, I. e. 700-as évek, I. e. 8. század, II. Argisti, II. Marduk-apla-iddína, II. Rusza, II. Sarrukín asszír király, Jaffa, Jeruzsálem óvárosa, Kháldok, Kinnór, Királyi szkíták, Lákis, Lákis ostroma, Limmu, Médek, Mezopotámia művészete, Modeszt Petrovics Muszorgszkij, Ninive (település), Ostrom, Perzsia királyainak listája, Rabsaké, Ruszáfa, Sénakhérib, Szénakhérib, ... Bővíteni index (6 több) »
A föníciaiak földrajzi felfedezései
Föníciai kereskedelmi útvonalak Föníciai hajó Fönícia Egyiptom és Babilónia között, a Földközi-tenger keleti partján, a tenger és a Libanoni-hegység közötti keskeny sávon terült el.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és A föníciaiak földrajzi felfedezései
Archer (televíziós sorozat)
Az Archer 2009-ben indult amerikai televíziós 2D-s számítógépes animációs akciósorozat, amelyet Adam Reed talált ki 2008-ban.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Archer (televíziós sorozat)
Újasszír Birodalom
Az Újasszír Birodalom i. e. 911 és i. e. 612 között fennálló vaskori állam volt az ókori Mezopotámia területén.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Újasszír Birodalom
Újbabiloni Birodalom
A berlini Pergamonmuseumban rekonstruált Istár-kapu Az Újbabiloni Birodalom (KURḫal-du/di, URUḫal-da/dà-a-a, görögül Χαλδαία, Khaldaia, latinosan Chaldaea) (i. e. 612 – i. e. 539) az ókori Mezopotámia utolsó helyben létrejövő birodalma volt, amely az Újasszír Birodalom pusztulásával párhuzamosan alakult ki, majd belső ellentéteit kihasználva az Óperzsa Birodalom kebelezte be.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Újbabiloni Birodalom
Assur (település)
Assur (ékírással, aš+sur) az ókori Asszíria első, névadó fővárosa volt a kezdetektől az i. e. 9. századig.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Assur (település)
Assur-ah-iddína
Assur-ah-iddína, a biblikus Eszarhaddon; (uralkodott Kr. e. 680 – Kr. e. 669. november 1.) az Újasszír Birodalom egyik jelentős uralkodója volt, aki apját, Szín-ahhé-eríbát követte a trónon.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Assur-ah-iddína
Assur-bán-apli
Assur-bán-apli, biblikus és görög alakban Asszurbanipál vagy Szardanapal: "Assur megteremtette az örököst", vagy "Assur fiút teremtett" (uralkodott i. e. 668 – i. e. 631/i. e. 629(?)) az Újasszír Birodalom utolsó jelentős uralkodója volt, aki apját, Assur-ah-iddinát követte a trónon.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Assur-bán-apli
Asszíria
Asszíria ókori történelmi régió Észak-Mezopotámiában, a Tigris és az Eufrátesz felső szakasza között.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Asszíria
Asszíria uralkodóinak listája
Asszíria központja a termékeny félhold északi részén, a Tigris folyam középső szakaszán terült el.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Asszíria uralkodóinak listája
Austen Henry Layard
Austen Henry Layard (Párizs 1817. március 5. – London, 1894. július 5.) angol utazó, régész, művészettörténész, jogász, gyűjtő, író, politikus és diplomata.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Austen Henry Layard
Óperzsa Birodalom
Az Óperzsa Birodalom vagy Akhaimenida Birodalom (óperzsául: Hakhámanesijan) volt az első perzsa birodalom, amely i. e. 550-től i. e. 330-ig állt fenn a Méd Birodalom utódaként.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Óperzsa Birodalom
Éhurszag-kurkurra
Az Éhurszag-kurkurra Assur isten első temploma Assur városában.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Éhurszag-kurkurra
Étemenanki
Az Étemenanki (E2-temen-An-Ki, sumer: „az ég és föld alapjainak/kötésének háza”) Marduk isten zikkuratja – toronytemploma – volt az ókori Babilonban.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Étemenanki
Babilon
Babilon vagy Babilón – ami a magyar nyelvbe a görög Babülón alakból került be – egy ókori mezopotámiai akkád–amorita város volt az Eufrátesz partján, és fontos szerepet játszott a korszak történetében.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Babilon
Babilon királyainak listája
Babilon ismert története sémi városállamként, amurrú dinasztia alatt kezdődött, virágkorát pedig az i. e. 19-18.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Babilon királyainak listája
Bibliai arámi nyelv
Bibliai arámnak a Dániel könyvében, Esdrás könyvében, valamint a Bibliában még néhány helyen elszórtan előforduló arámi nyelvű szövegegyüttest nevezzük.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Bibliai arámi nyelv
Bibliai személyek listája
Ez a szócikk kizárólag a Wikipédián szócikkel rendelkező ó- és újszövetségi bibliai személyek listáját tartalmazza.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Bibliai személyek listája
British Museum
A londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és British Museum
Dúr-Sarrukín
Dúr-Sarrukín (az akkád név jelentése Sarrukín-erőd) II. Sarrukín újasszír király fővárosa volt.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Dúr-Sarrukín
Ekron
Ekron (héber עֶקְרוֹן ʿeqrōn) egyike volt a filiszteusok Délnyugat-Kánaánban található öt városának.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ekron
Elám
Elám területe. A térkép a Perzsa-öböl a kiterjedését a bronzkorinak megfelelően ábrázolja Elám (elámi nyelven Haltamti, később Atamti, sumer és akkád nyelven.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Elám
Ezékiás júdai király
Ezékiás, más írásmóddal Hiszkija,Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 277.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ezékiás júdai király
Hakhámanis
Hakhámanis (óperzsa nyelven: Ha-xa-a-ma-na-i-ša; normalizált alakban Haxāmaniš; ismert hellenizált nevén Akhaimenész) i. e. 7. századi perzsa uralkodó, az Akhaimenida-dinasztia megalapítója, aki egyesítette az addig szétszórtan élő perzsa törzseket és ezzel megteremtette a perzsa állam alapjait.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Hakhámanis
Híres kövek listája
Azoknak az egyes valós vagy elképzelt köveknek a listája, amelyek valamilyen okból nagy jelentőséggel bírnak.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Híres kövek listája
I. e. 680-as évek
Évszázadok: i. e. 8. század – i. e. 7. század – i. e. 6. század Évtizedek: i. e. 730-as évek – i. e. 720-as évek – i. e. 710-es évek – i. e. 700-as évek – i. e. 690-es évek – i. e. 680-as évek – i.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és I. e. 680-as évek
I. e. 690-es évek
Évszázadok: i. e. 8. század – i. e. 7. század – i. e. 6. század Évtizedek: i. e. 740-es évek – i. e. 730-as évek – i. e. 720-as évek – i. e. 710-es évek – i. e. 700-as évek – i. e. 690-es évek – i.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és I. e. 690-es évek
I. e. 700-as évek
Évszázadok: i. e. 9. század – i. e. 8. század – i. e. 7. század Évtizedek: i. e. 750-es évek – i. e. 740-es évek – i. e. 730-as évek – i. e. 720-as évek – i. e. 710-es évek – i. e. 700-as évek – i.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és I. e. 700-as évek
I. e. 8. század
A Capitoliumi farkas bronzszobra ábrázolja a Romulust és Remust szoptató nőstényfarkast.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és I. e. 8. század
II. Argisti
Urartu területváltozásai i. e. 738-tól II.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és II. Argisti
II. Marduk-apla-iddína
II.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és II. Marduk-apla-iddína
II. Rusza
Urartu területváltozásai i. e. 668-ig Urartu területváltozásai i. e. 658-tól II.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és II. Rusza
II. Sarrukín asszír király
II.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és II. Sarrukín asszír király
Jaffa
Jaffa ókori kikötőváros a Földközi-tenger keleti partján, úgy tartják, egyike a legrégebbieknek a világon.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Jaffa
Jeruzsálem óvárosa
Jeruzsálem óvárosa (héber: הָעִיר הָעַתִּיקָה, Ha'Ir Ha'Atika; arab: البلدة القديمة, al-Baldé al-Kadimah) egy 0,9 négyzetkilométernyi, fallal körülvett terület Jeruzsálem keleti részén.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Jeruzsálem óvárosa
Kháldok
A kháldok (vagy kháldeusok) egy ókori mezopotámiai sémi félnomád nép voltak az i. e. 9. században, amikor először feltűnnek az asszír forrásokban.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kháldok
Kinnór
A kinnór (héber כִּנּוֹר) a lírák családjába tartozó, az ókori közel-keleten elterjedt húros hangszer.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Kinnór
Királyi szkíták
Szkíta király teljes fegyverzetben (i. e. 4. század) A királyi szkíták (baszileioi szküthai: βασιλειοι σκυθαι) az egyik legismertebb szkíta nép.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Királyi szkíták
Lákis
Lákis (akkádul URULakišu vagy URULakiša,; óegyiptomiul Rkš) a Hebron-hegy és a filiszteus tengerpart közt fekvő település volt a bronzkorban, Jeruzsálemtől 44 km-re nyugatra.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Lákis
Lákis ostroma
Lákis ostroma az asszír hadsereg egyik első várostroma volt i. e. 701-ben.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Lákis ostroma
Limmu
Az i. e. 1833-as napfogyatkozás árnyéksávja A limmu (līmmu, néha eponümosz) asszíriai állami tisztviselő.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Limmu
Médek
Méd előkelők A médek ókori indoiráni nép volt, birodalmuk központja a Kaszpi-tengertől délnyugatra elterülő hegyvidéken helyezkedett el az i. e. 1. évezred első felében.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Médek
Mezopotámia művészete
A Tigris és az Eufrátesz közötti területen, Mezopotámiában az ókor folyamán sokszínű művészet jött létre.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Mezopotámia művészete
Modeszt Petrovics Muszorgszkij
Modeszt Petrovics Muszorgszkij (oroszul: Модест Петрович Мусоргский) (Karevo, 1839. március 21. – Szentpétervár, 1881. március 28.) az operairodalom és az orosz zene történetének kimagasló egyénisége, a 20.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Modeszt Petrovics Muszorgszkij
Ninive (település)
A bibliai nevén ismert Ninive (eredeti, újarameus-asszír ܢܸܢܘܵܐ; Nuni(w)a,; Nīnəwē,; Nineué) az Újasszír Birodalom fővárosa volt Szín-ahhé-eríba uralkodásától kezdve a birodalom bukásáig (Kr.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ninive (település)
Ostrom
Buda ostroma Than Mór ábrázolásában, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc során. A honvédek futóárkok fedezékében (középen) közelítik meg a falakat, a falon tört rés (jobb oldal), illetve ostromlétrák (bal oldal) segítségével rohamot indítanak a védők ellen.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ostrom
Perzsia királyainak listája
A Perzsa Birodalom több birodalom neve, melyek az idők során az Iráni-fennsík (Irān – "az árják földje") vidékét uralták.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Perzsia királyainak listája
Rabsaké
Rabsaké (akkád szóból: Rab šaqē 𒃲𒁉𒈜𒈨𒌍 - " pohárnok") az asszíriában egy magas rang címe.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Rabsaké
Ruszáfa
Az északi kapu Ruszáfa, népi kiejtés alapján Reszáfe (arabul الرصافة – ar-Ruṣāfa) egy romváros Szíriában, a Rakka kormányzóságban.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Ruszáfa
Sénakhérib
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín-ahhé-eríba.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Sénakhérib
Szénakhérib
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín-ahhé-eríba.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Szénakhérib
Szín-ahhé-eríba asszír király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín-ahhé-eríba.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Szín-ahhé-eríba asszír király
Szín-ahhé-eriba
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín-ahhé-eríba.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Szín-ahhé-eriba
Szín-ahhé-eriba asszír király
#ÁTIRÁNYÍTÁS Szín-ahhé-eríba.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Szín-ahhé-eriba asszír király
Szín-sar-iskun
Szín-sar-iskun:"Szín megalapította (?) a királyt" (uralkodott Kr. e. 627(?) – Kr. e. 612) az Újasszír Birodalom utolsó legitim uralkodója volt.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Szín-sar-iskun
Szemiramisz függőkertje
A babilóniai függőkert rajza Szemiramisz (görög Σεμίραμις) függőkertje (ismeretes még a babilóniai függőkert elnevezés is) és Babilon falai Babilóniában (ma Irak területén található) az ókori világ hét csodája közé tartozik.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Szemiramisz függőkertje
Tógarma
Togarma (régiesen Tógármah) a Bibliában több helyen előforduló név.
Megnézni Szín-ahhé-eríba és Tógarma