Kommunikáció

680 kapcsolatok: A „magyar” szó etimológiája, A dukljai pap krónikája, A három szláv nemzet alapításának legendája, A Kárpát-medence története a honfoglalásig, A kereszténység kronológiája, A kereszténység története, A kettős honfoglalás elmélete, A krími tatárok deportálása, A román nyelv szókincse, A románok eredete, A vallás Európában, Abaújdevecser, Abod, Acquaviva Collecroce, Adolf Hitler, Age of Empires (sorozat), Age of Empires II: The Age of Kings, Age of Empires II: The Forgotten, Aigion, Ajka, Aknasugatag, Albanok, Albánia a középkorban, Albánia vallási élete, Albánia világörökségi helyszínei, Albánok, Alberobello, Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi, Alsógagy, Alsólopassó, Alsómocsolád, Alsószőlős, Alsószentiván, Anatolij Tyimofejevics Fomenko, Angyal Endre, Antalffy-Zsiross Dezső, Antok, Antos, Arad vármegye, Arománok, Újlatin nyelvek, Ausztria, Ausztroszlávizmus, Avarok, Az albánok eredete, Az oroszországi zsidók története, Ábécé, Árpatarló, Őcsény, Đurđevdan, ..., ŠK Slovan Bratislava, Želénkyi fejedelmi halomsír, Óbolgár irodalom, Óváros tér (Prága), Çorovoda, Érmellék, Észak-Macedónia, Észak-Macedónia világörökségi helyszínei, Észak-Macedónia zászlaja, Badafalva, Bajorország történelme, Baktakék, Balkány, Balti népek, Banja Luka, Baranya vármegye, Baráthely, Barbaricum, Barcaság, Barsvárad, Bartók Béla (zeneszerző), Baziliták, Báb (település), Bácsborsód, Bácska, Bánkeszi, Bánréve, Bár (település), Bátaszék, Bátya, Bécs népessége, Bükk-vidék, Büllisz, Büttös, Belgrád, Belső-Szolnok vármegye, Bencések, Berat, Berlin, Bezdán, Bijelo Brdo, Bijelo Brdo-kultúra, Bistrica ob Sotli, Bizánci művészet, Blatnicai lelet, Bodrogszerdahely, Bogdása, Bogyiszló, Bohuslav Chropovský, Boldogasszonyfa, Bolgár Cárság, Bolgár irodalom, Bolgárok, Bolgárszeg, Borisz Akunyin, Borscs, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Bosnyákok, Bosznia-Hercegovina, Brandenburg, Brandenburg történelme, Brémai Ádám, Breszt, Brjanszki terület, Buda (történelmi település), Budapest, Budapest története, Budinok, Bukovina (régió), Bulgária, Bulgária történelme, Bulgária uralkodóinak listája, Bulgária világörökségi helyszínei, Bulgária zászlaja, Bulqiza, Busójárás, Buthróton, Castelnuovo della Daunia, Cár, Cífer, Cigánd, Cigánd története, Civilizáció, Constanța megye, Családnév, Csantavér, Csehország (történelmi tartomány), Csehország történelme, Csehország uralkodóinak listája, Csehország zászlaja, Cserhát, Csorna, Dalmácia (horvátországi régió), Dalmát nyelv, Darina Bialeková, Délszlávok, Démon, Dévényújfalu, Döbröce, Doboka vára, Doborján, Domenico Contarini, Domenico Michele, Domenico Selvo, Donyec, Drevljánok, Drezda, Ducó, Dunabogdány, Dunahidas, Dunai ősbolgárok, Dunakanyar, Dunakeszi, Dunántúl, Eger, Einsatzgruppe, Elbasan, Elbasani vár, Első dunai bolgár birodalom, Első világháború, Emberáldozat, Epirusz (történeti régió), Etelköz, Eurázsianizmus, Európa történelme, Európai bükk, Európai sárkány, Farkas utca, Fölöstöm, Fehér felsőbbrendűség, Fehér gyász, Fehéroroszország, Fehéroroszország zászlaja, Felsőnyék, Felsőszőlős, Felvidék, Ferincz István, Festa della Sensa, Fiume, Fokos, Franz Conrad von Hötzendorf, Friedrich von Beck-Rzikowsky, Furta, Galícia, Görögország történelme, Generalplan Ost, Gerenna-vár, Giródtótfalu, Grażyna Bacewicz, Gramsh, Graz, Groß Klein, Guszle, Gyűrű (ékszer), Győr története, Gyulafehérvár, Hamburg, Határőrség Magyarországon, Havas Sándor (államtitkár), Házi len, Hârșova, Hérakleiosz bizánci császár, Hét szláv törzs, Héthárs, Höflein an der Hohen Wand, Hürrem szultána, Hegedűverseny (Csajkovszkij), Heidenau (Szászország), Hernádvécse, Hetman, Hollókő-Ófalu védett falurész, Homokbödöge, Honfoglalás, Horvát Királyság, Horvát nyelv, Horvátok, Horvátország kultúrája, Horvátország zászlaja, Hosszúhetény, Hunok, I. Berengár itáliai király, I. Bernát szász herceg, I. Dagobert frank király, I. Iusztinianosz bizánci császár, I. Károly frank császár, I. León bizánci császár, I. Miklós pápa, I. Niképhorosz bizánci császár, I. Orso Participazio, I. Ottó német-római császár, I. Pietro Candiano, I. Rurik novgorodi fejedelem, II. Adorján pápa, II. Baszileiosz bizánci császár, II. Iusztinianosz bizánci császár, II. Iusztinosz bizánci császár, II. János Pál pápa, II. Kónsztasz bizánci császár, II. Lajos keleti frank király, II. Mikhaél bizánci császár, II. Orso Participazio, II. Pietro Candiano, II. Pietro Orseolo, II. Tiberiosz bizánci császár, III. Bonifác pápa, III. Henrik szász herceg, III. León bizánci császár, III. Mikhaél bizánci császár, III. Pietro Candiano, III. Tiberiosz bizánci császár, Iklad, Ilfov megye, Illocska, Ipolypásztó, Ipotești–Cândești-kultúra, Iráni népek, Isztambul története, Isztrorománok, IV. Gergely pápa, IV. János pápa, IV. Kónsztantinosz bizánci császár, IV. Pietro Candiano, IV. Rajmund toulouse-i gróf, Ivan Meštrović, Ivanovói terület, Iványi Béla (történész), Jan Pastor, Jarmúki csata, Jaroszlavli terület, Ján Kollár, Jeronim de Rada, Jiří Třanovský, Josef Poulík, Jugoszlávia himnusza, Jugoszlávok, Julius Kugy, Kalózkodás, Kalindicsfalva, Kalugai terület, Kapi, Karintiai szlovének, Karoling művészet, Kassai kormányprogram, Kasubok, Katolikus egyháztörténeti kronológia, Kazahsztán, Kárpát-medence, Kárpátalja története, Kézdiszentkereszt, Köpösd, Középkor, Kelet-Karélia, Kenyér és só, Kenyérmezei csata, Kerecsend, Kettős kereszt (heraldika), Kiegyezés, Kijev, Kijevi Rusz, Kis vérfű, Kisjakabfalva, Klissza, Kniezsa István, Kolozs vármegye, Komáromszemere, Komját, Konstanca, Kopogd le a fán!, Korčula (sziget), Korčula (település), Koszovó, Kovács Endre (történész), Kozákok, Krakkó, Kranj, Krími tatárok, Kreml (Moszkva), Kula (Bulgária), Kurszki terület, Laonikosz Khalkokondülész, Lövő, Lütjenburg, Lőcse, Leibic, Lengyel konyhaművészet, Lengyelország, Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig), Lengyelország az Eurovíziós Dalfesztiválokon, Lengyelország történelme, Lengyelország világörökségi helyszínei, Leningrádi terület, Leontiosz bizánci császár, Leopold Bloom, Les (település), Lestko, Lika (tájegység), Lipecki terület, Liturgia, Liudolf szász gróf, Ljubljana, Lubor Niederle, Lucaniai dialektus, Ludvík Vaculík, Macedónok, Magdeburg, Magyar Fejedelemség, Magyar klasszikus zene, Magyar konyhaművészet, Magyar nyelv, Magyar történelem, Magyar–török háború (1375–77), Magyarok, Magyarország, Magyarország építészete, Magyarország és Szlovákia kapcsolatai, Magyarország zenéje, Magyarországi görögök, Magyarországi ruszinok, Magyarországi szlovének, Magyarosítás, Malánta, Mammon, Manasztiri kongresszus, Mariazell, Martinovkai lelet, Maurikiosz bizánci császár, Május 29., Március 27., Máriagyűd, Ménhárd, Mócok, Mecklenburg, Meglenorománok, Megszólítás, Mezőbánd, Mihail Roller, Miskolci Nemzetközi Operafesztivál, Miskolctapolca, Misszió, Mityiscsi, Mocsáry Lajos, Mokra-vidék, Moldáv nyelv, Moldova, Moldva (fejedelemség), Monemvaszia, Montenegró, Montenegró történelme, Montenegró uralkodóinak listája, Montenegró zászlaja, Montenegróiak, Mordvinföld, Morva (folyó), Morvaország, Morvák, Mosóc, Mosonszolnok, Mostar, Moszkva, Moszkva története, Moszkvai terület, Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni, Mustafa Kemal Atatürk, Nagyárpád, Nagyekemező, Nagyemőke, Nagynyárád, Nagysurány, Nagyszombat (település), Nagyszombati Egyetem, Nagytapolcsány, Nagytétény, Német keleti kolonizáció, Német-római Birodalom, Németország és Oroszország kapcsolatai, Németország történelme, Népi imádság, Népvándorláskor, Nemesbőd, Nemeskürt, Nemzet, Neustadt-Glewe, Nevelek dűlő, Novi Vinodolski, Nowa Huta, Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov, Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij, Nyitra története, Nyitraszőlős, Obelerio Antenoreo, Olomouc, Orfű, Orjoli terület, Orosz–japán háború, Oroszok, Oroszország, Oroszország kultúrája, Oroszország történelme, Oroszország uralkodóinak listája, Oroszország világörökségi helyszínei, Oroszország zászlaja, Orosztony, Ostrov (Tulcea megye), Osztrák Hercegség, Osztrák–Magyar Monarchia, Ottó-kori művészet, Ozora, Paál Ferenc (író), Paloznak, Pannonhalma, Paolo Lucio Anafesto, Pap (hivatás), Patvarc, Pánszlávizmus, Páskaháza, Pécs, Pécs története, Póla, Penészlek, Pestis, Phókasz bizánci császár, Philippikosz bizánci császár, Pietro Tradonico, Pietro Tribuno, Pilis-kutatás, Pincehely, Piran, Pirog, Plön, Plitvicei-tavak, Podgorica, Polánok (nyugati szláv törzs), Pomeránia, Poprád (település), Poroszok, Posavina, Potsdam, Pottornya, Pozsega, Prága, Pribina, Privigye, Protoromán nyelv, Puglia, Rab (sziget), Radimlje bogumil nekropolisza, Rákosi Jenő, Rásztony, Répcevis, Rózsahegy, Rügen, Rüsz, Regensburgi Egyetem, Rhizón, Rifnik-hegy, Rilai kolostor, Rjazanyi terület, Rožaje, Román konyhaművészet, Román nyelv, Románia kultúrája, Rome: Total War: Barbarian Invasion, Rovinj, Rudabánya, Ruszalka (Dargomizsszkij), Ruszinok, Sajtény, Salona, Sandomierz, Santa Maria dei Miracoli (Ragusa), Santa Maria del Giglio (Velence), Sarda (Albánia), Sárköz, Sárrétudvari, Scampis, Schwerini kastély, Shaban Demiraj, Shkodra, Shtjefën Gjeçovi, Sióagárd, Siklós története, Soline (Župa dubrovačka), Somogy vármegye történelme, Somogyapáti, Szabács ostroma (1521), Szaloniki, Szalonna (település), Szamo, Szamosfalva, Szarajevó, Szágy, Szászország történelme, Szávaszentdemeter, Szófia, Szörénység, Szőregi Kisboldogasszony szerb ortodox templom, Szegvár, Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház, Szent Beszteréd, Szent Miklós szerb ortodox templom (Szeged), Szent Norbert, Szentgotthárd, Szentgotthárdi ciszterci apátság, Szerbek, Szerbia és Montenegró zászlaja, Szerbia kultúrája, Szerbia történelme, Szerbia uralkodóinak listája, Szerbia zászlaja, Szigetköz, Szilágyzovány, Szilvásvárad, Szkókó, Szláv (egyértelműsítő lap), Szláv eposz, Szláv keresztnevek, Szláv korridor, Szláv nyelvek, Szlovákia történelme, Szlovákia zászlaja, Szlovákok, Szlovének, Szlovénia, Szlovenszka krajina, Szmolenszki terület, Szombathely, Szorb nyelv, Szorbok, Sztancsafalva, Sztaroszta, Sztratióta, Sztrigy, Szudétanémetek, Taranto, Tarcal-hegység, Tard, Tatárjárás Magyarországon, Tatárok, Tátra (hegység), Tóth, Tóti, Tótság, Tegetthoff-osztály, Tettye (városrész), Thema, Tirpákok, Tisza, Tiszaörs, Tiszanána, Tornanádaska, Totesd, Trákia, Triglav, Trizs, Trogir, Tulai terület, Turóc vármegye, Tveri terület, Ukrajna, Ukrajna történelme, Ukrajna világörökségi helyszínei, Ungvár, Ungvári vár, V. (VI.) István pápa, V. Szixtusz pápa, Vadna, Vajda, Vajdaság Autonóm Tartomány, Vallástörténet, Vasas (városrész), Vágsellye, Vágvölgy, Vármegye, Vékény, Véres dráma Livóniában, Vecse, Velikij Novgorod, Vendek, Vendvidéki Köztársaság, Verancsics Faustus, Verebély, Veremház, Versec, Vesna, Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája, Vico del Gargano, Vihorlát, VII. Benedek pápa, Viking hajók, Viking történelem, Villány, Virt, Visegrád, Vittorio Venetó-i csata, Vlachok, Vlagyimiri terület, Wanda-halom, Warnemünde, X. János pápa, XIII. János pápa, XVIII. János pápa, Zaskiv, Zára, Zöld Ukrajna, Zebegény, Zengg, Zobor (hegy), Zsély, Zselic, Zsitvafödémes, Zsolna, Zsolnalitva, Zsombor nemzetség, Zsupán, Zubogy, 1018, 1979 új világörökségi helyszínei, 1983 új világörökségi helyszínei, 1998 új világörökségi helyszínei, 2011-es Race of Champions, 2013 új világörökségi helyszínei, 2014 új világörökségi helyszínei, 5. század, 570-es évek, 620-as évek, 658, 7. század, 700, 789, 906. Bővíteni index (630 több) » « Shrink index

A „magyar” szó etimológiája

A magyar szó a magyarok önelnevezése.

Új!!: Szláv népek és A „magyar” szó etimológiája · Többet látni »

A dukljai pap krónikája

A dukljai pap krónikája (latinul: Regnum Sclavorum; továbbá ismert Bári nemzedékrend néven) délszláv középkori krónika, mely Bárban lett írva feltehetően a 12.

Új!!: Szláv népek és A dukljai pap krónikája · Többet látni »

A három szláv nemzet alapításának legendája

Lech, Czech és Rus A három szláv nemzet alapításának legendája, vagy a Három Testvér legendája egy legenda három testvérről: Lech, Czech és Rus, akik nyugaton, délen és keleten telepedtek le, és nyugati szláv (Lengyelország, Csehország) valamint keleti szláv (Ruténia) országokat alapítottak.

Új!!: Szláv népek és A három szláv nemzet alapításának legendája · Többet látni »

A Kárpát-medence története a honfoglalásig

Kárpát-medencéről A Kárpát-medence első lakói az ősi emberszerűek (Hominoidea) voltak, maradványaik Rudabánya környékéről kerültek elő.

Új!!: Szláv népek és A Kárpát-medence története a honfoglalásig · Többet látni »

A kereszténység kronológiája

A kereszténység kronológiája összefoglalást nyújt a fontosabb eseményekről Jézus keresztre feszítésétől napjainkig.

Új!!: Szláv népek és A kereszténység kronológiája · Többet látni »

A kereszténység története

A kereszténység története az evangélium hirdetésének, és a vele szorosan összefonódó keresztény egyházak történetét jelenti.

Új!!: Szláv népek és A kereszténység története · Többet látni »

A kettős honfoglalás elmélete

A kettős honfoglalás elmélete egy bizonyítatlan elmélet, amely szerint a magyarok két lépcsőben foglalták el a Kárpát-medencét.

Új!!: Szláv népek és A kettős honfoglalás elmélete · Többet látni »

A krími tatárok deportálása

A krími tatárok deportálása (krími tatár nyelven Qırımtatar halqınıñ sürgünligi, ukrán nyelven Депортація кримськихтатар, orosz nyelven Депортация крымскихтатар), más néven Sürgünlik (száműzetés) a krími tatárok ellen a szovjet kormány által 1944. május 18. és 20. között elkövetett etnikai tisztogatás és kulturális népirtás volt, amelynek során legkevesebb főt deportáltak. A deportálást Lavrentyij Pavlovics Berija, belügyi és állambiztonsági népbiztos, az NKVD főnöke rendelte el Joszif Visszarionovics Sztálin nevében. Három nap leforgása alatt az NKVD marhavagonokban deportálta a nőket, gyermekeket, öregeket, de a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Munkás-paraszt Vörös Hadsereg tagjait is, elsősorban az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságba, több ezer kilométeres távolságra. A krími tatárok egyike volt ama nemzetiségeknek, melyek áldozatául estek Sztálin áttelepítési politikájának. Hivatalosan a deportálást kollektív büntetésnek szánták egyes krími tatároknak a náci Németországgal való vélt kollaborálása miatt; újabb források szerint a deportálás része volt annak a szovjet tervnek, hogy utat nyerjenek a Dardanellák felé, és területeket nyerjenek Törökországban. A deportálás során közel 8000 krími tatár halt meg, és több tízezren a száműzetésben vesztek oda a kemény körülmények miatt. A krími tatárok száműzetése nyomán háztartás és földterület maradt gazdátlan. Ezt követően intenzív "tatártalanítási" kampány következett, hogy a krími tatárok létezésének a maradék nyomait is eltüntessék. 1956-ban az új szovjet vezető, Nyikita Szergejevics Hruscsov elítélte Sztálin politikáját, beleértve a különböző népcsoportok deportálását, de nem törölte el a krími tatárok visszatérésének tilalmát, holott más deportáltak esetében ezt megtette. Több évtizeden át maradtak Közép-Ázsiában egészen az 1980-as évek végéig, a peresztrojka időszakáig, amikor krími tatár visszatért a Krímbe. A visszatérési tilalmat hivatalosan semmissé nyilvánították, és 1989. november 14-én a Krím Legfelső Tanácsa bűncselekménynek nyilvánította a deportálásokat. 2004-ig annyi krími tatár tért vissza a Krímbe, hogy számuk elérte a félsziget lakosságának 12%-át. A Szovjetunió jogutódja, az Orosz Föderáció nem biztosított jóvátételt, nem kártalanította a deportáltakat az elveszett tulajdonukért, és nem indított eljárást a kényszer-áttelepítés elkövetői ellen. A deportálás kulcsfontosságú esemény volt a krími tatárok történetében, és a kisebb népcsoportok a Szovjetunió általi elnyomásának jelképévé vált. 2015. december 12-én az ukrán parlament határozatot bocsátott ki, amelyben az eseményt népirtásként ismerte el, és május 18-át a krími tatár népirtás áldozatainak emléknapjává nyilvánította.

Új!!: Szláv népek és A krími tatárok deportálása · Többet látni »

A román nyelv szókincse

A román nyelv szókincsét először a 20. század közepén mérték fel.

Új!!: Szláv népek és A román nyelv szókincse · Többet látni »

A románok eredete

A román nép eredete, néppé válásának folyamata, etnogenezise erősen vitatott.

Új!!: Szláv népek és A románok eredete · Többet látni »

A vallás Európában

Európában a vallásosság az emberek többsége számára ma már nem jelent szükségképpen vallásgyakorlatot; nem igénylik feltétlenül az egyházak közreműködését.

Új!!: Szláv népek és A vallás Európában · Többet látni »

Abaújdevecser

Abaújdevecser egykori község Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

Új!!: Szláv népek és Abaújdevecser · Többet látni »

Abod

Abod aprófalu Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Új!!: Szláv népek és Abod · Többet látni »

Acquaviva Collecroce

Acquaviva Collecroce község (comune) Olaszország Molise régiójában, Campobasso megyében.

Új!!: Szláv népek és Acquaviva Collecroce · Többet látni »

Adolf Hitler

Adolf Hitler (Braunau am Inn, 1889. április 20. – Berlin, 1945. április 30.) osztrák születésű német politikus, a 20.

Új!!: Szláv népek és Adolf Hitler · Többet látni »

Age of Empires (sorozat)

Az Age of Empires egy, a valós idejű stratégiai játékok műfajába tartozó játéksorozat, melyet először az Ensemble Studios fejlesztett és 2001 óta a Microsoft adja ki.

Új!!: Szláv népek és Age of Empires (sorozat) · Többet látni »

Age of Empires II: The Age of Kings

Az Age of Empires II: The Age of Kings (gyakori rövidítés: AoE2, AoK) a közismert Age of Empires-sorozat második tagja az Age of Empires után.

Új!!: Szláv népek és Age of Empires II: The Age of Kings · Többet látni »

Age of Empires II: The Forgotten

Az Age of Empires II: The Forgotten hivatalos kiegészítőcsomag, mely az Age of Empires II-höz készült.

Új!!: Szláv népek és Age of Empires II: The Forgotten · Többet látni »

Aigion

jobbra Aigion, más neveken Aeghion, Aegio, Egio város és egykori település Ahaia tartományban, Nyugat-Görögországban, a Peloponnészoszon.

Új!!: Szláv népek és Aigion · Többet látni »

Ajka

Az ajkai polgármesteri hivatal nyugati homlokzata 2014 májusában, az esti napsütésben Ajka város Veszprém vármegyében, az Ajkai járás székhelye, a megye harmadik legnépesebb települése.

Új!!: Szláv népek és Ajka · Többet látni »

Aknasugatag

Katolikus templom Katolikus templom belül Ortodox fatemplom A strand Aknasugatag (jiddisül אוקנה-שוגאטאג) falu Romániában, a történeti Máramarosban, Máramaros megyében.

Új!!: Szláv népek és Aknasugatag · Többet látni »

Albanok

Az albanok (ógörög Ἀλβανοί / Albanoi, latin Albani) az illírek közé tartozó ókori törzs volt.

Új!!: Szláv népek és Albanok · Többet látni »

Albánia a középkorban

Már a 4. században, de különösen a Nyugatrómai Birodalom 476-os összeomlását követően a Balkán-félsziget etnikai térképét radikálisan átrajzoló népmozgások kezdődtek meg, amelyek az illír eredetű őslakosság további sorsát is erőteljesen meghatározták.

Új!!: Szláv népek és Albánia a középkorban · Többet látni »

Albánia vallási élete

Az albánok és Albánia vallási élete a legrégebbi koroktól kezdve a hitbéli és felekezeti sokszínűség dinamikusan változó történelme.

Új!!: Szláv népek és Albánia vallási élete · Többet látni »

Albánia világörökségi helyszínei

Albánia területéről 2019-ig négy helyszín került fel a világörökségi listára, másik négy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szláv népek és Albánia világörökségi helyszínei · Többet látni »

Albánok

Az albánok vagy szkipetárok (albánul shqiptarë) a Balkán-félsziget délnyugati részén élő, az indoeurópai albán nyelvet beszélő nép.

Új!!: Szláv népek és Albánok · Többet látni »

Alberobello

Alberobello város (közigazgatásilag comune) Olaszország Puglia régiójában, Bari megyében.

Új!!: Szláv népek és Alberobello · Többet látni »

Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi

Abu l-Haszan Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi (arab betűkkel الحسن علي بن الحسين المسعودي – Abū l-Ḥasan ʿAlī ibn al-Ḥusayn al-Masʿūdī; Bagdad, 896 körül – Fusztát (Kairó), 956 szeptembere) középkori arab utazó, földrajz- és történetíró volt.

Új!!: Szláv népek és Ali ibn al-Huszajn al-Maszúdi · Többet látni »

Alsógagy

Alsógagy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Új!!: Szláv népek és Alsógagy · Többet látni »

Alsólopassó

Alsólopassó (szlovákul Dolný Lopašov) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Új!!: Szláv népek és Alsólopassó · Többet látni »

Alsómocsolád

Alsómocsolád község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Új!!: Szláv népek és Alsómocsolád · Többet látni »

Alsószőlős

Alsószőlős (szlovákul Dolný Vinodol, korábban Dolný Síleš, németül Unter-Sillesch) Nyitraszőlős településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv népek és Alsószőlős · Többet látni »

Alsószentiván

Alsószentiván község Fejér vármegyében, a Sárbogárdi járásban.

Új!!: Szláv népek és Alsószentiván · Többet látni »

Anatolij Tyimofejevics Fomenko

Anatolij Tyimofejevics Fomenko (orosz: Анато́лий Тимофе́евич Фоме́нко) (Doneck, 1945. március 13.) matematikaprofesszor a Moszkvai Állami Egyetemen, az Orosz Tudományos Akadémia tagja.

Új!!: Szláv népek és Anatolij Tyimofejevics Fomenko · Többet látni »

Angyal Endre

Angyal Endre (Pozsony, 1915. szeptember 25. – Pécs, 1976. március 28.) irodalomtörténész.

Új!!: Szláv népek és Angyal Endre · Többet látni »

Antalffy-Zsiross Dezső

Antalffy-Zsiross Dezső (Nagybecskerek, 1885. július 24. – Denville, New Jersey, 1945. április 29.) magyar orgonaművészként kora legjelentősebb előadói közé tartozott, zeneszerzőként is jelentős.

Új!!: Szláv népek és Antalffy-Zsiross Dezső · Többet látni »

Antok

Az antok Iordanes 6. századi történetíró szerint a szklavének és a venétek mellett a szlávok három nagy csoportjának egyike.

Új!!: Szláv népek és Antok · Többet látni »

Antos

Antos (románul Antăș) falu Romániában, Kolozs megyében, Déstől 27 kilométer távolságra.

Új!!: Szláv népek és Antos · Többet látni »

Arad vármegye

Arad vármegye közigazgatási térképe 1910-ből Arad vármegye (németül: Arad; latinul: Aradiensis, Orodiensis): közigazgatási egység volt az egykori Magyar Királyság területén.

Új!!: Szláv népek és Arad vármegye · Többet látni »

Arománok

Keleti újlatin nyelveket beszélők által lakott régiók Arománok által lakott régiók a Balkánon (sárga színnel) Az arománok egy keleti újlatin nyelvet, az arománt beszélő népesség, amely a legelterjedtebb vélemény szerint a középkorban vált ki a Balkán-félszigeten az i. e. 3. században elkezdődött római hódítások nyomán hat századon át kialakult újlatin ajkú népesség nagyobb csoportjából.

Új!!: Szláv népek és Arománok · Többet látni »

Újlatin nyelvek

Az újlatin nyelvek vagy román nyelvek egymással igen közeli rokonságban álló modern nyelvek, amelyek az indoeurópai nyelvek italikus (itáliai) csoportjába tartozó latin nyelv beszélt változataiból alakultak ki.

Új!!: Szláv népek és Újlatin nyelvek · Többet látni »

Ausztria

Az Osztrák Köztársaság (vagy latin eredetű néven Ausztria, németül Österreich vagy Republik Österreich, ófelnémet nyelven: Ostarrîchi, jelentése: „keleti birodalom”) közép-európai szövetségi állam.

Új!!: Szláv népek és Ausztria · Többet látni »

Ausztroszlávizmus

Osztrák–Magyar Monarchiában Az ausztroszlávizmus egy politikai koncepció és program volt a Habsburg Birodalomban élő szláv népek problémáinak megoldására.

Új!!: Szláv népek és Ausztroszlávizmus · Többet látni »

Avarok

Kárpát-medencében 582-612 Reflexíj a gyenesdiási avar temetőből Az avarok Európában 814 körül Lovával együtt eltemetett avar harcos (Damjanich János Múzeum, Szolnok). Avar leletek (Damjanich János Múzeum, Szolnok). A Nagyszentmiklósi kincs aranyból készült ivócsanakja 520 körül.A területeken az általunk besenyőknek nevezett nép is élhetett, akiken Strabo szerint a heftaliták uralkodtak. Az avarok az eurázsiai sztyepp nomád népe voltak, akik a 6–8. század között Kárpát-medencei központú, erős birodalmat irányítottak.

Új!!: Szláv népek és Avarok · Többet látni »

Az albánok eredete

Az albánok eredete, az albán nép etnogenezise hosszú ideje vita tárgya a nyelvészek és a történettudósok körében.

Új!!: Szláv népek és Az albánok eredete · Többet látni »

Az oroszországi zsidók története

Az oroszországi zsidóság és a történelmileg hozzájuk kapcsolódó területek története legalább 1500 évre nyúlik vissza.

Új!!: Szláv népek és Az oroszországi zsidók története · Többet látni »

Ábécé

Az írásban az ábécé betűknek nevezett jelek sorozata, amelyben elvileg mindegyik egy beszédhangnak, olykor beszédhangok viszonylag rövid sorozatának felel megBussmann 1998, 45–46.

Új!!: Szláv népek és Ábécé · Többet látni »

Árpatarló

Árpatarló (szerb nevén Ruma) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Szláv népek és Árpatarló · Többet látni »

Őcsény

Őcsény község Tolna vármegye Szekszárdi járásában, a megyeszékhely központjától mintegy 6 km-es távolságra.

Új!!: Szláv népek és Őcsény · Többet látni »

Đurđevdan

Szerbiában. A 12. század folyamán építtette Stefan Nemanja szerb király Đurđevdan (cirill betűs szerb írással: Ђурђевдан, orosz írással: Егорий Вешний (ejtsd: Jegorij Vesnyij), kiejtése kb. „Gyurgyevdán”) a szerb ortodox egyház ünnepe, amelyet a Juliánusz naptár szerint április 23-án, a Gergely naptár szerint május 6-án ünnepelnek), tulajdonképp Szent György ünnepe. Ő az ortodox egyházak egyik legfontosabb szentje. Ünnepe a tavasz kezdetének hagyományos köszöntéséhez kapcsolódik. A keresztény mitológia úgy tartja, hogy Szent György a hitéért vállalt mártírhalált. Ikonokon általában lóháton ábrázolják, amint éppen megöl egy sárkányt. Đurđevdan az egész szerb diaszpóra ünnepe, de elsősorban Szerbia és Montenegró területén jellemző. Szent György neve szerbül Sveti Đorđe (szerb cirill betűkkel: Свети Ђорђе). Đurđevdan a Koszovó déli részén található Gora régió szerb népének az ünnepe is. Az itteniek muzulmán vallású szlávok, akik a keleti ortodox keresztény vallásról a 18. század során tértek át az iszlámra, de megtartottak néhány keresztény hagyományt, amilyen például a Đurđevdan. Az ünnep központja Globočica falu és környéke. A montenegrói ortodox egyház tagjai is részt vesznek benne. Đurđevdan (roma nyelven: Ederlezi) a volt Jugoszlávia roma nemzetiségű lakóinak is fontos ünnepe függetlenül attól, hogy ortodox vagy muszlim vallásúak-e. Ezt tartják a legfontosabb ünnepüknek, mellyel a tavasz érkezését üdvözlik. A roma đurđevdan hagyományai szerint otthonukat virágokkal és virágzó ágakkal díszítik a tavasz tiszteletére. Virágokkal dúsított fürdőt vesznek, és templomi kutakban mossák meg a kezüket. Egyesek az otthonuk falait is megmossák a vízzel. Az ünnep napján legtöbbször grillen elkészített bárányt vacsoráznak. A zene is nagyon fontos momentuma ennek az ünnepnek. A tánc és az ének mellett népszerűek a hagyományos rezesbandák. Horvátországban létezik a Đurđevdan, azaz a Szent György nap katolikus változata, amit ott Jurjevo (Đurđevo) néven emlegetnek, és a Gregorián naptár szerint április 23-án ünnepelnek. Ezt a hagyományt Horvátország északi részén, Zágráb környékén tartják. A hagyomány szerint ez a tavasz első napja. Horvátul Szent György neve Sveti Juraj. A Walpurgis-éjhez hasonlóan örömtüzeket gyújtanak ilyenkor az emberek. Görögországban is ünneplik (Εντερλεζι, ederlezi - ντ.

Új!!: Szláv népek és Đurđevdan · Többet látni »

ŠK Slovan Bratislava

Az ŠK Slovan Bratislava (a Slovan név magyarul szlávot jelent) a legismertebb és legeredményesebb szlovák labdarúgócsapat, székhelye Pozsonyban található.

Új!!: Szláv népek és ŠK Slovan Bratislava · Többet látni »

Želénkyi fejedelmi halomsír

A želénkyi fejedelmi halomsír (a szakirodalomban gyakran a želénkyi hercegnő sírja) Északnyugat-Csehország területén, Zabrušany község (Teplicei járás, Ústí nad Labem-i kerület) Želénky nevű településrészén felfedezett szláv sírhalom.

Új!!: Szláv népek és Želénkyi fejedelmi halomsír · Többet látni »

Óbolgár irodalom

A Tomics-féle zsoltároskönyv (Томичов псалтир) a 14. századból Az óbolgár irodalom a bolgár irodalomnak a bolgár írásbeliség előtti időktől körülbelül a 18.

Új!!: Szláv népek és Óbolgár irodalom · Többet látni »

Óváros tér (Prága)

Az Óváros tér (csehül) Prága óvárosának központjában található.

Új!!: Szláv népek és Óváros tér (Prága) · Többet látni »

Çorovoda

Çorovoda (az informális névhasználatban gyakran Skrapar) város, egyúttal községközpont és alközség Albánia délnyugati részén, Berat városától légvonalban 34, közúton 52 kilométerre délkeleti irányban, az Osum folyó jobb partján.

Új!!: Szláv népek és Çorovoda · Többet látni »

Érmellék

Ady Endre szülőháza Érmindszenten Az Érmellék a Partium egyik térsége.

Új!!: Szláv népek és Érmellék · Többet látni »

Észak-Macedónia

Észak-Macedónia, hivatalos nevén Észak-macedóniai Köztársaság (macedón: Република Северна Македонија / Republika Szeverna Makedonija), egy Balkán-félszigeti, tengerparttal nem rendelkező állam.

Új!!: Szláv népek és Észak-Macedónia · Többet látni »

Észak-Macedónia világörökségi helyszínei

Észak-Macedónia területéről eddig két helyszín került fel a világörökségi listára, négy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szláv népek és Észak-Macedónia világörökségi helyszínei · Többet látni »

Észak-Macedónia zászlaja

Észak-Macedónia zászlaját a szkopjei parlament 1995.

Új!!: Szláv népek és Észak-Macedónia zászlaja · Többet látni »

Badafalva

Badafalva (németül Weichselbaum) falu Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.

Új!!: Szláv népek és Badafalva · Többet látni »

Bajorország történelme

A bajor (régi germán forrásokban bajuwaren) nép eredete ismeretlen, azonban 550-ből származó írásos források beszámolói szerint abban az időszakban a "svábok országának" (Sueben) keleti szomszédai a bajorok (baiwaren) voltak.

Új!!: Szláv népek és Bajorország történelme · Többet látni »

Baktakék

Baktakék település Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Encsi járásában, Miskolctól 40 kilométerre északkeletre fekszik.

Új!!: Szláv népek és Baktakék · Többet látni »

Balkány

Balkány Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye negyedik legnagyobb területű települése, a Nagykállói járás városa.

Új!!: Szláv népek és Balkány · Többet látni »

Balti népek

A balti törzsek területei 1200 körül. A keleti-balt törzseket barnás, a nyugati-baltokat zöldes színek jelölik. A balti népek a balti nyelvcsaládba tartozó nyelveket beszélő történelmi népcsoportok.

Új!!: Szláv népek és Balti népek · Többet látni »

Banja Luka

Banja Luka (magyarul Orbászvár, szerbül cirill írással Бања Лука) Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városa és a boszniai Szerb Köztársaság de facto fővárosa.

Új!!: Szláv népek és Banja Luka · Többet látni »

Baranya vármegye

Baranya vármegye, 1950 és 2022 között Baranya megye (németül: Komitat Branau, horvátul: Baranja, latinul: Comitatus Baraniensis) közigazgatási egység a Dél-Dunántúl régióban, Magyarország legdélebbi vármegyéje.

Új!!: Szláv népek és Baranya vármegye · Többet látni »

Baráthely

Baráthely (románul Brateiu, németül Pretai, szászul Pretoa) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv népek és Baráthely · Többet látni »

Barbaricum

A Római Birodalom (vörös) körül Barbaricum (sárga) és Magna Germania (zöld) területe, Sarmatia, vagyis a szarmaták területével Barbaricum az ókorban a Római Birodalom határain kívül eső területek egységes, informális elnevezése.

Új!!: Szláv népek és Barbaricum · Többet látni »

Barcaság

A Barcaság térképe (1959) ro Barcaság (régen: Borzaföld, Borzaság, németül Burzenland) egy földrajzi-kulturális terület Erdély délkeleti részén, Romániában.

Új!!: Szláv népek és Barcaság · Többet látni »

Barsvárad

263px Barsvárad (szlovákul Tekovský Hrádok) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: Szláv népek és Barsvárad · Többet látni »

Bartók Béla (zeneszerző)

Bartók Béla (Nagyszentmiklós, 1881. március 25. – New York, New York, 1945. szeptember 26.) posztumusz Kossuth-díjas magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a 20. század egyik legjelentősebb zeneszerzője.

Új!!: Szláv népek és Bartók Béla (zeneszerző) · Többet látni »

Baziliták

A baziliták vagy bazilisszák bizánci rítusú, Szent Vazul szabályait követő katolikus szerzetesek.

Új!!: Szláv népek és Baziliták · Többet látni »

Báb (település)

Báb község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv népek és Báb (település) · Többet látni »

Bácsborsód

Bácsborsód község Bács-Kiskun vármegyében, a Bácsalmási járásban.

Új!!: Szláv népek és Bácsborsód · Többet látni »

Bácska

Bácska (szerbül Бачка / Bačka, horvátul Bačka, szlovákul Báčka, németül Batschka) újkori tájfogalom, Bács-Bodrog vármegyének népies neve.

Új!!: Szláv népek és Bácska · Többet látni »

Bánkeszi

Bánkeszi község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Új!!: Szláv népek és Bánkeszi · Többet látni »

Bánréve

Bánréve község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Szláv népek és Bánréve · Többet látni »

Bár (település)

Bár község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Új!!: Szláv népek és Bár (település) · Többet látni »

Bátaszék

Bátaszék város Tolna vármegye Szekszárdi járásában.

Új!!: Szláv népek és Bátaszék · Többet látni »

Bátya

Bátya község (horvátul: Baćino, Baćin) Bács-Kiskun vármegyében, a Kalocsai járásban.

Új!!: Szláv népek és Bátya · Többet látni »

Bécs népessége

Bécs térképe (1770-es évek) Bécs népessége 2012 első negyedévében 1 731 236 fő volt.

Új!!: Szláv népek és Bécs népessége · Többet látni »

Bükk-vidék

A Bükk-vidék (régebben csak Bükk) az Északi-középhegységben található földrajzi középtáj, Magyarország legnagyobb átlagmagasságú, barlangokban bővelkedő karszthegysége.

Új!!: Szláv népek és Bükk-vidék · Többet látni »

Büllisz

Az ókeresztény B bazilika romjai a déli mellékhajó felől Büllisz (ógörög Βύλλις; latin Byllis vagy Colonia Byllidensium; albán Bylis) az ókori Illíria városa, majd kora keresztény püspöki székhely volt Aulón és Amantia közelében, Nikaia közvetlen szomszédságában.

Új!!: Szláv népek és Büllisz · Többet látni »

Büttös

Büttös község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Új!!: Szláv népek és Büttös · Többet látni »

Belgrád

Belgrád (eredeti magyar neve legalább a XIV. század eleje óta Fehérvár, Nándorfehérvár, a 16. és a 19. század között n > l hangváltozással gyakran Lándorfejérvár („Bolgárfehérvár”) változatban is, szerbül 'Fehérvár' jelentéssel Београд / Beograd) Szerbia fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Szláv népek és Belgrád · Többet látni »

Belső-Szolnok vármegye

Belső-Szolnok vármegye (latinul Comitatus Szolnok Interior, németül Innere Szolnoker Gespanschaft, románul: Comitatul Solnocul Interior) Magyarország egyik történelmi vármegyéje volt Erdélyben.

Új!!: Szláv népek és Belső-Szolnok vármegye · Többet látni »

Bencések

A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a nyugati kereszténység legrégebbi szerzetesrendje.

Új!!: Szláv népek és Bencések · Többet látni »

Berat

Berat történelmi város Albánia déli részén, a Myzeqeja síkjának keleti peremén, az Osum folyónak a Tomorr-hegység és a Shpirag-hegy által közrezárt völgyében, Vlorától északkeleti, Elbasantól dél–délnyugati irányban, légvonalban kb.

Új!!: Szláv népek és Berat · Többet látni »

Berlin

tévétorony, Németország legmagasabb épülete Berlin Németország fővárosa, egyben tartományi rangú városállama (szövetségi tartománya) és a Berlin/Brandenburg nagyvárosi régió centruma.

Új!!: Szláv népek és Berlin · Többet látni »

Bezdán

Bezdán (szerbül Бездан / Bezdan, németül Besdan) többségében magyarok lakta település a mai Szerbiában, a Vajdaságban, a Nyugat-bácskai körzetben, Zombor községben.

Új!!: Szláv népek és Bezdán · Többet látni »

Bijelo Brdo

A szerb ortodox templom Bijelo Brdo (magyarul, régiesen Bieloberdó, szerbül Бијело Брдо) falu Horvátország Eszék-Baranya megyéjében.

Új!!: Szláv népek és Bijelo Brdo · Többet látni »

Bijelo Brdo-kultúra

A Bijelo Brdo-kultúra egy Eszék környéki lelőhelyről elnevezett, a Kárpát-medence 10–11. századi köznépével azonosítható régészeti kultúra.

Új!!: Szláv népek és Bijelo Brdo-kultúra · Többet látni »

Bistrica ob Sotli

Bistrica ob Sotli (korábban Sveti Peter pod Svetimi gorami, németül Sankt Peter bei Königsberg) város és község Kelet-Szlovéniában, Savinjska statisztikai régióban.

Új!!: Szláv népek és Bistrica ob Sotli · Többet látni »

Bizánci művészet

Hagia Szophiában mozaik A bizánci művészet elsősorban a Bizánci Birodalom művészete, amely erős hatást gyakorolt a szomszédos térségekre is, Kelet-Európa ortodox államaira, a Balkánra, a Kaukázus régiójára, a Kaszpi-tenger környéki államokra, Oroszországra, a Földközi-tenger keleti partvidékére.

Új!!: Szláv népek és Bizánci művészet · Többet látni »

Blatnicai lelet

A blatnicai lelet egyes darabjai A szklabinyai vár fegyvertárában őriztek egy kardot és más ékszereket, melyek valószínűleg a Turóc vármegyei Blatnica határából egy közös sírból származhatnak.

Új!!: Szláv népek és Blatnicai lelet · Többet látni »

Bodrogszerdahely

Bodrogszerdahely (szlovákul Streda nad Bodrogom) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.

Új!!: Szláv népek és Bodrogszerdahely · Többet látni »

Bogdása

Bogdása község Baranya vármegyében, a Sellyei járásban.

Új!!: Szláv népek és Bogdása · Többet látni »

Bogyiszló

Bogyiszló község Tolna vármegyében, a Tolnai járásban.

Új!!: Szláv népek és Bogyiszló · Többet látni »

Bohuslav Chropovský

Bohuslav Chropovský (Csataj, 1926. augusztus 9. – 2009. május 5.) szlovák régész, 1988-1991 között az Union Internationale de Archeólogique Slave (UIAS) főtitkára, az UISPP alelnöke, ill.

Új!!: Szláv népek és Bohuslav Chropovský · Többet látni »

Boldogasszonyfa

Boldogasszonyfa község Baranya vármegyében, a Szigetvári járásban.

Új!!: Szláv népek és Boldogasszonyfa · Többet látni »

Bolgár Cárság

A Bolgár Cárság (bolgárul: Царство България) vagy más néven Bolgár Királyság vagy Harmadik Bolgár Cárság alkotmányos monarchia volt Kelet- és Délkelet-Európában.

Új!!: Szláv népek és Bolgár Cárság · Többet látni »

Bolgár irodalom

A bolgár irodalom alatt a bolgár nyelven írt irodalmi (szépirodalmi, történelmi, tudományos, teológiai stb.) műveket értik.

Új!!: Szláv népek és Bolgár irodalom · Többet látni »

Bolgárok

A bolgárok a bolgár nyelvet beszélő, Kelet-Európában- és a Balkán-félszigeten élő nép.

Új!!: Szláv népek és Bolgárok · Többet látni »

Bolgárszeg

Bolgárszeg (vagy Șcheii Brașovului, vagy Wallachische Vorstadt, szászul Belgerei) Brassó városrésze.

Új!!: Szláv népek és Bolgárszeg · Többet látni »

Borisz Akunyin

Borisz Akunyin (oroszul: Борис Акунин) orosz-grúz író.

Új!!: Szláv népek és Borisz Akunyin · Többet látni »

Borscs

A borscs a szláv országokban és Közép-Európában, főképp Ukrajnában, Oroszországban, Litvániában, Lengyelországban népszerű, a legtöbb esetben céklából készült leves.

Új!!: Szláv népek és Borscs · Többet látni »

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, 1950 és 2022 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye közigazgatási egység Magyarország északkeleti részében, az Észak-Magyarország régióban, Magyarország második legnagyobb vármegyéje.

Új!!: Szláv népek és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye · Többet látni »

Bosnyákok

A bosnyákok (bosnyákul: Bošnjak, Bošnjaci) délszláv népcsoport.

Új!!: Szláv népek és Bosnyákok · Többet látni »

Bosznia-Hercegovina

Bosznia-Hercegovina (bosnyákul, horvátul és szerbül Bosna i Hercegovina, cirill írással Босна и Херцеговина, szó szerinti fordításban Bosznia és Hercegovina) Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati felén fekszik.

Új!!: Szláv népek és Bosznia-Hercegovina · Többet látni »

Brandenburg

Brandenburg (alsószorb nyelven Kraj Braniborska) Németország egyik szövetségi tartománya az ország keleti részén.

Új!!: Szláv népek és Brandenburg · Többet látni »

Brandenburg történelme

A Brandenburg címerében látható sas már 1170 óta a terület szimbóluma Brandenburg töredezett történelme több, mint ezer évre nyúlik vissza.

Új!!: Szláv népek és Brandenburg történelme · Többet látni »

Brémai Ádám

Brémai Ádám vagy latin nevén Adamus Bremensis (? – Bréma, 1081 vagy 1085) német teológus, történetíró és földrajztudós.

Új!!: Szláv népek és Brémai Ádám · Többet látni »

Breszt

Breszt (korábban Beresztje vagy Breszt-Litovszk) nagyváros Fehéroroszország délnyugati részén, a Breszti terület és a Breszti járás székhelye.

Új!!: Szláv népek és Breszt · Többet látni »

Brjanszki terület

A Brjanszki terület (oroszul Брянская область) az Oroszországi Föderáció része, egyik jogalanya (szubjektum).

Új!!: Szláv népek és Brjanszki terület · Többet látni »

Buda (történelmi település)

Buda (németül: Ofen, ókorban: Aquincum, horvátul: Budim, szlovákul: Budín, vendül: Büdin) egyike volt a Magyar Királyság történelmi fővárosainak, mely 1873-ban egyesült Pesttel és Óbudával Budapest néven.

Új!!: Szláv népek és Buda (történelmi település) · Többet látni »

Budapest

Budapest (németül: Ofen-Pesth vagy Budapest, latinul: Budapestinum, szlovákul és csehül: Budapešť, lengyelül: Budapeszt, horvátul és szlovénül: Budimpešta, jiddisül: בודאפעשט, románul: Budapesta) Magyarország fővárosa, egyben legnagyobb és legnépesebb települése, jelenleg az Európai Unió 9.

Új!!: Szláv népek és Budapest · Többet látni »

Budapest története

Budapest-montázs A mai Budapest 1873.

Új!!: Szláv népek és Budapest története · Többet látni »

Budinok

A budinok és szomszédaik lakóhelye Hérodotosz leírása szerint A budinok (βουδίνοι) népéről elsőként Hérodotosz tudósít az i. e.

Új!!: Szláv népek és Budinok · Többet látni »

Bukovina (régió)

A történelmi Bukovina helye a mai Romániában és Ukrajnában A románok nagyobb területet értenek Bukovina alatt Bukovina (románul Bucovina, németül Bukowina) történelmi régió Kelet-Európában, amely a mai Románia és Ukrajna között van felosztva.

Új!!: Szláv népek és Bukovina (régió) · Többet látni »

Bulgária

Bulgária (Balgarija), hivatalos nevén a Bolgár Köztársaság (Република България, Republika Balgarija) a Fekete-tenger partján fekvő, 6,6 millió lakosú állam Délkelet-Európában.

Új!!: Szláv népek és Bulgária · Többet látni »

Bulgária történelme

300px Bulgária történelme kezdetének a 7.

Új!!: Szláv népek és Bulgária történelme · Többet látni »

Bulgária uralkodóinak listája

Az alábbi táblázat Bulgária uralkodóinak névsorát tartalmazza.

Új!!: Szláv népek és Bulgária uralkodóinak listája · Többet látni »

Bulgária világörökségi helyszínei

Bulgária területéről 2021-ig tíz helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szláv népek és Bulgária világörökségi helyszínei · Többet látni »

Bulgária zászlaja

Bulgária zászlaja három egyenlő, vízszintes sávból áll.

Új!!: Szláv népek és Bulgária zászlaja · Többet látni »

Bulqiza

Bulqiza város, egyúttal községközpont és alközség Albánia északkeleti részén, Peshkopia városától légvonalban 27, közúton 46 kilométerre délnyugati irányban, a Zall i Bulqizës völgyében.

Új!!: Szláv népek és Bulqiza · Többet látni »

Busójárás

A mohácsiak hagyományos farsangi népszokása a Duna-parton Kereplővel felszerelkezett busó a busójáráson A busójárás egy tavaszváró, téltemető népszokás, amely a Mohácson és környékén élő, többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok farsangi maszkos alakoskodásából és dramatikus néphagyományából ered.

Új!!: Szláv népek és Busójárás · Többet látni »

Buthróton

Az ókeresztény keresztelőkápolna Ali Tepeleni pasa vára a csatorna túlpartján Buthróton (ógörög Βουθρωτόν; latin Buthrotum; albán Butrint/Butrinti) ókori város Épeiroszban, majd a római uralom alatt Epirus provinciában.

Új!!: Szláv népek és Buthróton · Többet látni »

Castelnuovo della Daunia

Castelnuovo della Daunia község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.

Új!!: Szláv népek és Castelnuovo della Daunia · Többet látni »

Cár

II. Miklós orosz cár A cár kifejezés a király, szuverén uralkodó szláv megfelelője, melyet a Bizánci Birodalom szomszédságában élő bolgár kánok vettek fel először, majd példájukat követve egyes szerb uralkodóknak is rangja volt.

Új!!: Szláv népek és Cár · Többet látni »

Cífer

Cífer (korábban Biksárd) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Nagyszombati járásban.

Új!!: Szláv népek és Cífer · Többet látni »

Cigánd

Cigánd város az Észak-Magyarországi régióban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Bodrogközben, a magyarországi Bodrogköz egyetlen városa és egyben legnagyobb települése.

Új!!: Szláv népek és Cigánd · Többet látni »

Cigánd története

Régi képeslap Cigándról Cigánd története több mint éves múltra tekinthet vissza.

Új!!: Szláv népek és Cigánd története · Többet látni »

Civilizáció

A Hold-piramis Teotihuacan városában, Mexikóban. Ekkora méretű építmény csak a civilizációkra jellemző társadalmi szervezettséggel készülhet A civilizáció a (mindenkori) társadalomfejlődés, illetve az anyagi műveltség legmagasabb foka, melyben a társadalmi-gazdasági alakulat, igényeinek megfelelően, szelektíven és módosítva magába olvasztja a korábbi korok eredményeit, tökéletesíti és továbbfejleszti őket.

Új!!: Szláv népek és Civilizáció · Többet látni »

Constanța megye

Constanța megye (Konstanca) Románia délkeleti részén helyezkedik el, Dobrudzsa tartományban, a Fekete-tenger partján.

Új!!: Szláv népek és Constanța megye · Többet látni »

Családnév

A családnév, vagy másik jellemző magyar elnevezéssel vezetéknév a személyneveknek az a része, melyet a gyermek többnyire egyik vagy mindkét szülőjétől örököl, szemben az utónévvel (keresztnévvel), ami „személyre szóló”.

Új!!: Szláv népek és Családnév · Többet látni »

Csantavér

Csantavér (illetve) település a Délvidéken, napjainkban Szerbiában, a Vajdaság északi részén, az Észak-bácskai körzetben, Szabadkától délkeleti irányban található.

Új!!: Szláv népek és Csantavér · Többet látni »

Csehország (történelmi tartomány)

A történelmi Csehország tartomány (latinul Bohemia) a mai Csehország területének nyugati és középső részén elhelyezkedő történelmi régió, amely az egykori Cseh Királyság területével egyezik meg a Morva Őrgrófság nélkül, így tehát nem azonos a Morvaországot is magába foglaló mai Csehországgal, azaz a Cseh Köztársasággal.

Új!!: Szláv népek és Csehország (történelmi tartomány) · Többet látni »

Csehország történelme

Csehország történelme a mai Csehország területének történetével foglalkozik az őskortól a mai Cseh Köztársaság modernkori történetéig.

Új!!: Szláv népek és Csehország történelme · Többet látni »

Csehország uralkodóinak listája

Ez a lap Csehország uralkodóinak a listája.

Új!!: Szláv népek és Csehország uralkodóinak listája · Többet látni »

Csehország zászlaja

Csehország zászlaja a cseh állam egyik jelképe.

Új!!: Szláv népek és Csehország zászlaja · Többet látni »

Cserhát

A Cserhát az Északi-középhegység egyik tagja.

Új!!: Szláv népek és Cserhát · Többet látni »

Csorna

A csornai Premontrei Prépostság légi képe A Jézus Szíve katolikus templom Csorna belvárosában A csornai Margit Kórház madártávlatból Csorna város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Csornai járás székhelye.

Új!!: Szláv népek és Csorna · Többet látni »

Dalmácia (horvátországi régió)

Dalmácia (horvátul Dalmacija, olaszul Dalmazia, latinul Dalmatia) Horvátország egyik régiója.

Új!!: Szláv népek és Dalmácia (horvátországi régió) · Többet látni »

Dalmát nyelv

A dalmát nyelv egy kihalt újlatin nyelv, amely a mai Horvátország és Montenegró partmenti területein létezett.

Új!!: Szláv népek és Dalmát nyelv · Többet látni »

Darina Bialeková

Darina Bialeková (Csorba, 1934. július 6. –) szlovák régész, a nyitrai Régészeti Intézet munkatársa, a Szlovák Régészeti Társaság Informátorának alapítója, a szlávok kora középkori régészeti anyagának kutatója.

Új!!: Szláv népek és Darina Bialeková · Többet látni »

Délszlávok

A délszláv népek feketével jelölve bolgárok A délszlávok a szláv népek déli ágába tartoznak a Balkánon.

Új!!: Szláv népek és Délszlávok · Többet látni »

Démon

A démonok (görög: δαίμων daímōn) természetfeletti entitások, mai szóhasználatban jellemzően gonosz, tisztátalan szellemek, amelyek megtalálhatóak a vallásokban és mitológiákban, a folklórban, az okkultizmusban, valamint képregényekben, filmekben, televíziós sorozatokban, videójátékokban.

Új!!: Szláv népek és Démon · Többet látni »

Dévényújfalu

Dévényújfalu (szlovákul Devínska Nová Ves, németül Theben-Neudorf, horvátul Devinsko Novo Selo) Pozsony városrésze, korábban falu Szlovákiában, a Pozsonyi kerületben, a Pozsonyi IV. járásban.

Új!!: Szláv népek és Dévényújfalu · Többet látni »

Döbröce

Döbröce Zalaszentgrót és Sümeg között, Zala vármegye északkeleti részén, a Zalaszentgróti járásban elhelyezkedő község.

Új!!: Szláv népek és Döbröce · Többet látni »

Doboka vára

Doboka vára (románul: Cetatea Dăbâca) a középkori Doboka vármegye központja volt, jelenleg Doboka községben található Romániában, Kolozs megyében.

Új!!: Szláv népek és Doboka vára · Többet látni »

Doborján

Liszt Ferenc szülőháza A zeneszerző szülóházának bejárata. Doborján mezőváros Ausztriában, Burgenland tartományban, a Felsőpulyai járásban, Felsőpulyától 12 km-re északra.

Új!!: Szláv népek és Doborján · Többet látni »

Domenico Contarini

Domenico Contarini (más néven: Contareno), léphetett Velence trónjára harmincadikként a dózsék történelme folyamán.

Új!!: Szláv népek és Domenico Contarini · Többet látni »

Domenico Michele

Domenico Michele (más néven: Domenico Michiel), volt a harmincötödik dózse a Velencei Köztársaság élén.

Új!!: Szláv népek és Domenico Michele · Többet látni »

Domenico Selvo

Domenico Selvo (avagy Silvo, Silvio), volt Velence élén a harmincegyedik dózse, akinek bő tízéves uralkodása mozgalmasabbnak mutatkozott, mint elődje három évtizedes regnálása.

Új!!: Szláv népek és Domenico Selvo · Többet látni »

Donyec

A Don, a Donyec és a Hopjor vízgyűjtő területe A Donyec (oroszul: Се́верский Доне́ц, ukránul: Сі́верський Доне́ць) folyó a Kelet-európai-síkvidék déli részén, Oroszországban és Ukrajnában.

Új!!: Szláv népek és Donyec · Többet látni »

Drevljánok

A keleti szláv törzsek a 8-9. században A drevljánok (ukránul деревляни, oroszul древляне) keleti szláv törzs volt, amely a mai ukrajnai Polisszja területén élt a 6.

Új!!: Szláv népek és Drevljánok · Többet látni »

Drezda

A Frauenkirche A Zwinger Hofkirche A Hofkirche A kastély A Kreuzkirche Drezda (szorbul: Drježdźany) város Szászországban, Németországban.

Új!!: Szláv népek és Drezda · Többet látni »

Ducó

Ducó (szlovákul Ducové) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Pöstyéni járásban.

Új!!: Szláv népek és Ducó · Többet látni »

Dunabogdány

Dunabogdány község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomeráció része.

Új!!: Szláv népek és Dunabogdány · Többet látni »

Dunahidas

Dunahidas (korábban Pruk, szlovákul Most pri Bratislave, németül Bruck) község Szlovákiában, a Pozsonyi kerület Szenci járásában.

Új!!: Szláv népek és Dunahidas · Többet látni »

Dunai ősbolgárok

A dunai ősbolgárok török törzsszövetsége az ősbolgárokból vált ki az onogur-bolgár birodalom felbomlásakor és Aszparuh, a Dulo-dinasztiabeli Kuvrat fia vezetésével átkelt a Dunán 681-ben és megalapította a Dunai Bolgár Birodalmat.

Új!!: Szláv népek és Dunai ősbolgárok · Többet látni »

Dunakanyar

A Dunakanyar a Duna Esztergom és Budapest közötti szakasza.

Új!!: Szláv népek és Dunakanyar · Többet látni »

Dunakeszi

Dunakeszi város a budapesti agglomerációban, Pest vármegyében, a Dunakeszi járás székhelye.

Új!!: Szláv népek és Dunakeszi · Többet látni »

Dunántúl

A Dunántúl Magyarország térképén Országrészek (NUTS 1) Pannonhalma Balaton A Dunántúl turisztikai régiói A Dunántúl vagy Nyugat-Magyarország (latinul: Transdanubia) Magyarország nyugati területének elnevezése.

Új!!: Szláv népek és Dunántúl · Többet látni »

Eger

Eger megyei jogú város az Észak-Magyarország-régióban, az Eger-patak völgyében, a Bükk-vidék délnyugati szélén; Heves vármegye és az Egri járás székhelye.

Új!!: Szláv népek és Eger · Többet látni »

Einsatzgruppe

Az Einsatzgruppe (szó szerint kb. bevetési csoport, rövidítve EGr), teljes nevén Einsatzgruppen der Sicherheitspolizei und des Sicherheitsdienst („A Biztonsági Rendőrség és a Biztonsági Szolgálat (Sicherheitsdienst) bevetési egységei”) német félkatonai szervezet, elsősorban halálbrigád.

Új!!: Szláv népek és Einsatzgruppe · Többet látni »

Elbasan

Elbasan város Albánia központi részén, a Shkumbin folyó kiterjedt, nyílt völgysíkságában, az Elbasani-sík északkeleti peremén, Tiranától légvonalban 33, közúton 40 kilométerre délkeleti irányban.

Új!!: Szláv népek és Elbasan · Többet látni »

Elbasani vár

Az elbasani vár a 4.

Új!!: Szláv népek és Elbasani vár · Többet látni »

Első dunai bolgár birodalom

Az első dunai bolgár birodalom (Parvo Balgarszko Carsztvo) 680–81-ben alapított középkori bolgár állam a Duna-delta közelében.

Új!!: Szláv népek és Első dunai bolgár birodalom · Többet látni »

Első világháború

Az első világháború – avagy a kortársak megnevezése alapján a nagy háború – egy négy évig tartó világméretű katonai konfliktus volt a 20. század elején, 1914 és 1918 között.

Új!!: Szláv népek és Első világháború · Többet látni »

Emberáldozat

Az emberáldozat egy vagy több ember megölése egy rituálé részeként, amelyet az istenek, az uralkodó vagy más tekintélyes személy vagy halott ősök szellemeinek ajánlottak fel áldozatként.

Új!!: Szláv népek és Emberáldozat · Többet látni »

Epirusz (történeti régió)

Epirusz - egy földrajzi és történelmi régió Délkelet-Európában, amely a jelenlegi Görögország és Albánia között oszlik meg.

Új!!: Szláv népek és Epirusz (történeti régió) · Többet látni »

Etelköz

A magyarok vándorlása a honfoglalás kori régészeti leletanyag keleti párhuzamainak elterjedése alapján Etelköz történeti–földrajzi fogalom, melyet az Árpád népe által a honfoglalást megelőzően birtokolt terület megjelölésére használnak.

Új!!: Szláv népek és Etelköz · Többet látni »

Eurázsianizmus

Az eurázsianizmus (orosz nyelven:евразийство) orosz szellemi irányzat, politikai mozgalom, amelynek lényege, hogy Oroszország a két kontinensre kiterjedő geopolitikai helyzete révén egyedülálló civilizáció, a Nyugattal szemben álló sajátos orosz világ (русский мир), aminek egész Eurázsiára – és ennek alapján a világra – kiterjedő politikai, hatalmi küldetése van.

Új!!: Szláv népek és Eurázsianizmus · Többet látni »

Európa történelme

Az Európa történelme cikk a kontinens múltjával foglalkozik, a neolitikus kortól napjainkig.

Új!!: Szláv népek és Európa történelme · Többet látni »

Európai bükk

Mátrai bükkös Európai bükk gyökerek ''Fagus sylvatica'' ''Fagus sylvatica'' Az európai bükk vagy közönséges bükk (Fagus sylvatica) a bükkfafélék (Fagaceae) családjának egy faja.

Új!!: Szláv népek és Európai bükk · Többet látni »

Európai sárkány

''Friedrich Justin Bertuch'' Szárnyas Sárkány illusztrációja, 1806 Az európai sárkányok mitikus lények mind a mitológiában, mind a folklórban.

Új!!: Szláv népek és Európai sárkány · Többet látni »

Farkas utca

A Farkas utca Kolozsvár belvárosának (az egykor várfalakkal körülvett résznek) legdélibb utcája.

Új!!: Szláv népek és Farkas utca · Többet látni »

Fölöstöm

Fölöstöm (németül Fürstenfeld) osztrák város Stájerország Hartberg-Fürstenfeld járásában.

Új!!: Szláv népek és Fölöstöm · Többet látni »

Fehér felsőbbrendűség

Washingtonban (1926) A fehér felsőbbrendűség az az ideológia vagy hit, hogy a fehér emberek felsőbbrendűek más rasszokhoz képest és uralkodniuk kéne fölöttük.

Új!!: Szláv népek és Fehér felsőbbrendűség · Többet látni »

Fehér gyász

A középkorban feltehetően még általánosnak számított a fehér gyászviselet, amely mára már csak néhány vidéken maradt fenn; így az Ormánságban, Csökölyön, vagy a Sárköz vidékén.

Új!!: Szláv népek és Fehér gyász · Többet látni »

Fehéroroszország

Fehéroroszország vagy a belarusz nyelvből származó, de Magyarországon is bevett alakban Belarusz, hivatalosan Fehérorosz Köztársaság vagy Belarusz Köztársaság (belarusz nyelven Рэспубліка Беларусь) kelet-európai állam, melyet keletről Oroszország, délről Ukrajna, nyugatról Lengyelország, északról Litvánia és Lettország határol.

Új!!: Szláv népek és Fehéroroszország · Többet látni »

Fehéroroszország zászlaja

A Belarusz Köztársaság (más néven Fehéroroszország) zászlaja a fehér, zöld és piros színekből tevődik össze.

Új!!: Szláv népek és Fehéroroszország zászlaja · Többet látni »

Felsőnyék

Felsőnyék község Tolna vármegyében, a Tamási járásban található.

Új!!: Szláv népek és Felsőnyék · Többet látni »

Felsőszőlős

Felsőszőlős (szlovákul Horny Vinodol, korábban Horny Sileš, németül Ober-Sillesch) Nyitraszőlős településrésze, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv népek és Felsőszőlős · Többet látni »

Felvidék

A felvidéki magyar koronázóváros Pozsony látképe 1638-ban Matthäus Merian metszetén A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt.

Új!!: Szláv népek és Felvidék · Többet látni »

Ferincz István

Ferincz István (Inke, 1942. augusztus 4.) szlavista filológus, c. egyetemi tanár.

Új!!: Szláv népek és Ferincz István · Többet látni »

Festa della Sensa

A Fèsta della Sènsa (olaszul Festa dell'Ascensione, velencei nyelven Sènsa jelentése ugyanaz, mint az olasz Ascensione) Jézus mennybemenetelének az olasz Velencében tartott ünnepe volt, melyet manapság ismét megünnepelnek a városban.

Új!!: Szláv népek és Festa della Sensa · Többet látni »

Fiume

--> Fiume (olaszból átvett magyar név), ((elavult), vagy Fiume) Horvátország fő kikötővárosa Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Szláv népek és Fiume · Többet látni »

Fokos

Egy Rákóczi korabeli fokos másolat A fokos a baltára hasonlító, de annál kisebb méretű vágó fegyver, illetve szerszám volt, melyet hagyományőrzésből a 20.

Új!!: Szláv népek és Fokos · Többet látni »

Franz Conrad von Hötzendorf

Franz Conrad von Hötzendorf gróf (Franz Graf Conrad von Hötzendorf, korabeli magyar forrásokban gróf hötzendorfi Conrad Ferenc néven is), (Bécs, 1852. november 11. – Bad Mergentheim, 1925. augusztus 25.), osztrák katonatiszt, császári és királyi tábornagy, (k.u.k. Feldmarschall), 1906–1911, majd 1912−17 között az Osztrák–Magyar Monarchia haderejének vezérkari főnöke.

Új!!: Szláv népek és Franz Conrad von Hötzendorf · Többet látni »

Friedrich von Beck-Rzikowsky

Friedrich Ludwig Georg Ignaz von Beck-Rzikowsky gróf (Freiburg im Breisgau, Badeni Nagyhercegség, ma: Baden-Württemberg, 1830. március 21. – Bécs, 1920. február 9.) német származású katonatiszt, katonai térképész, cs.

Új!!: Szláv népek és Friedrich von Beck-Rzikowsky · Többet látni »

Furta

Furta község az Észak-Alföldi régióban, Hajdú-Bihar vármegyében, a Nagy-Sárrét, a Bihari-sík és a Kis-Sárrét kistájak földrajzi találkozáspontján, a Berettyóújfalui járásban.

Új!!: Szláv népek és Furta · Többet látni »

Galícia

Galícia közép-európai történelmi régió, területe jelenleg Lengyelország és Ukrajna között oszlik meg.

Új!!: Szláv népek és Galícia · Többet látni »

Görögország történelme

Görögország története a mai Görögország területének története.

Új!!: Szláv népek és Görögország történelme · Többet látni »

Generalplan Ost

A Generalplan Ost (német 'Alapterv a Keletről'), rövidítve GPO a német náci kormány terve volt Közép- és Kelet-Európa, beleértve a volt Szovjetuniót, gyarmatosítására.

Új!!: Szláv népek és Generalplan Ost · Többet látni »

Gerenna-vár

A Gerenna-vár a Bükk-vidék egyik, 759 méter magas, csonkakúp alakú, sziklás csúcsa a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen; a hegység egyik legszebb kilátóhelye.

Új!!: Szláv népek és Gerenna-vár · Többet látni »

Giródtótfalu

A római katolikus templom Giródtótfalu falu Romániában, Máramaros megyében.

Új!!: Szláv népek és Giródtótfalu · Többet látni »

Grażyna Bacewicz

Grażyna Bacewicz (Orosz Birodalom, Łódź, 1909. február 15. – Lengyelország, Varsó, 1969. január 17.) lengyel hegedűművész, zeneszerző és pedagógus.

Új!!: Szláv népek és Grażyna Bacewicz · Többet látni »

Gramsh

Gramsh város, egyúttal községközpont és alközség Albánia középső részén, Elbasan városától légvonalban 29, közúton 44 kilométerre dél–délkeletre, a Devoll folyó jobb partján.

Új!!: Szláv népek és Gramsh · Többet látni »

Graz

Graz osztrák város, Stájerország szövetségi tartomány székhelye.

Új!!: Szláv népek és Graz · Többet látni »

Groß Klein

Pozíció Rostock térképén Groß Klein Rostock (Németország) egyik városrésze.

Új!!: Szláv népek és Groß Klein · Többet látni »

Guszle

A guszle vagy guszla (magyarul használt alak: guzlica) leginkább a gadulkához és a mandolinhoz hasonló egyszerű húros, vonós hangszer, amelyet főként a Balkán-félszigeten és a szláv országokban használnak.

Új!!: Szláv népek és Guszle · Többet látni »

Gyűrű (ékszer)

A gyűrű egy karika alakú, többnyire fémből és/vagy más anyagból készült ékszer.

Új!!: Szláv népek és Gyűrű (ékszer) · Többet látni »

Győr története

Az Apátúr-ház (Xántus János Múzeum) Győr Magyarország legrégibb múltra visszatekintő városai közé sorolható, és egyike azoknak a városainknak, melyek kialakulásuktól fogva folyamatosan fontos szerepet töltenek be.

Új!!: Szláv népek és Győr története · Többet látni »

Gyulafehérvár

Gyulafehérvár környéke 1770 körül Gyulafehérvár vagy III. Károly magyar király után Károlyfehérvár (románul Bălgrad, majd Alba Iulia, németül Karlsburg, vagy Weissenburg, latinul Apulum, szászul Keist) város Romániában, Fehér megyében.

Új!!: Szláv népek és Gyulafehérvár · Többet látni »

Hamburg

Hamburg ((.

Új!!: Szláv népek és Hamburg · Többet látni »

Határőrség Magyarországon

Rendőrségi gépjármű Makón, a Csanád vezér téren. Az autó korábban a Határőrség használatában volt; a 2008-as összevonás után új feliratozást kapott, de jellemző zöld alapszíne megmaradt. A Magyar Köztársaság Határőrsége, röviden Határőrség Európában 1946–2007 között szinte egyedülálló szervezet volt, mivel a határőrizetet és -ellenőrzést Európa legtöbb államában a rendőrség vagy a csendőrség látta el, Magyarországon azonban önálló közigazgatási szervről volt szó.

Új!!: Szláv népek és Határőrség Magyarországon · Többet látni »

Havas Sándor (államtitkár)

Gömöri Havas Sándor (1822–1894) magyar ügyvéd, régész és politikus, az aquincumi ásatások kezdeményezőjének emléktáblája az Aquincumi Múzeum régi főépületének falán. A bronz dombormű Tóth István szobrászművész alkotása (1911). (Budapest III. ker., Szentendrei út 135-139.) Gömöri Havas Sándor (Felsőmicsinye, Zólyom megye, 1822. május 5. – Budapest, 1894. november 2.) a magyar királyi kereskedelmi minisztérium államtitkára, Borsod vármegye megyefőnöke, régész, ügyvéd.

Új!!: Szláv népek és Havas Sándor (államtitkár) · Többet látni »

Házi len

A házi len vagy csak egyszerűen a len (Linum usitatissimum) a valódi kétszikűek (eudicots) közé sorolt lenfélék (Linaceae) családjának névadó faja, az ősidők óta ismert és termesztett ipari növény: rost-, olaj- és egyúttal gyógynövény.

Új!!: Szláv népek és Házi len · Többet látni »

Hârșova

A. von Saar 19. század elejei litográfiája Hârșova (bolgár nyelven Хърсово, Harszovo) város Romániában, Constanța megye északnyugati részén, a Duna jobb partján.

Új!!: Szláv népek és Hârșova · Többet látni »

Hérakleiosz bizánci császár

Hérakleiosz és két társcsászára, Kónsztantinosz és Hérakleónasz egy soliduson Hérakleiosz (görög Ἡράκλειος, latin Heraclius, Kappadókia, 574 körül – Konstantinápoly, 641. február 11.) a Bizánci Birodalom egyik legjelentősebb uralkodója 610-től haláláig.

Új!!: Szláv népek és Hérakleiosz bizánci császár · Többet látni »

Hét szláv törzs

A hét szláv törzs (Szedem szlavjanszki plemena) a Moesiában, a mai Bulgária területén élő szláv törzsek uniója, melyet a 7. század közepe táján hoztak létre, és a bolgár-törökök mellett részt vett az Első dunai bolgár birodalom 680–681-es megalkotásában.

Új!!: Szláv népek és Hét szláv törzs · Többet látni »

Héthárs

Héthárs (szlovákul Lipany, németül Siebenlinden, latinul Septemtiliae) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Kisszebeni járásában.

Új!!: Szláv népek és Héthárs · Többet látni »

Höflein an der Hohen Wand

Höflein an der Hohen Wand osztrák község Alsó-Ausztria Neunkircheni járásában, a B-26.

Új!!: Szláv népek és Höflein an der Hohen Wand · Többet látni »

Hürrem szultána

Hürrem szultána (oszmán-törökül: خرمسلطان), születési nevén Alexandra vagy Anasztázia Liszovszka, Európában Rokszolána, Roxa néven emlegettékLeslie P. Peirce,, Oxford University Press US, 1993,, pp.

Új!!: Szláv népek és Hürrem szultána · Többet látni »

Hegedűverseny (Csajkovszkij)

Csajkovszkij D-dúr hegedűversenye (op.35) a zeneirodalom egyik legnépszerűbb és legnehezebb hegedűversenye, a „nagy” versenyművek egyike, amit hegedűre írtak.

Új!!: Szláv népek és Hegedűverseny (Csajkovszkij) · Többet látni »

Heidenau (Szászország)

Heidenau település Németországban, azon belül Szászország tartományban.

Új!!: Szláv népek és Heidenau (Szászország) · Többet látni »

Hernádvécse

Hernádvécse község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Encsi járásban.

Új!!: Szláv népek és Hernádvécse · Többet látni »

Hetman

A Lengyel Köztársaság hetmanjának címere A hetman a 16–18. századi Lengyel–Litván Unióban használt katonai cím; a hetman wielki (nagyhetman) volt a fegyveres erők parancsnoka, a király távollétében a hadvezér is.

Új!!: Szláv népek és Hetman · Többet látni »

Hollókő-Ófalu védett falurész

Hollókő-Ófalu a világörökség része A hollókői faluegyüttest, vagy más néven a védett falurészt 1987-ben vette fel az UNESCO a kulturális és természeti világörökség listájára.

Új!!: Szláv népek és Hollókő-Ófalu védett falurész · Többet látni »

Homokbödöge

Homokbödöge község Veszprém vármegyében, a Pápai járásban.

Új!!: Szláv népek és Homokbödöge · Többet látni »

Honfoglalás

Általános értelemben honfoglalásnak nevezzük azt a folyamatot, melynek során valamely nép egy kiválasztott területet birtokába vesz, abból a célból, hogy ott új hazát alapítson.

Új!!: Szláv népek és Honfoglalás · Többet látni »

Horvát Királyság

Borna horvát és Ljudevit szlavóniai fejedelemsége a 9. század elején Európa 1097 körül A Horvát és a Szlavón Bánság a Magyar Királyság keretében a 13. század végén A Horvát Királyság a 7. században Fehér-Horvátországból az Adriai-tenger partjára vándorló horvátok állama volt a 10. századig mint önálló Horvát Fejedelemség, utána a 11. század végéig mint önálló királyság.

Új!!: Szláv népek és Horvát Királyság · Többet látni »

Horvát nyelv

A horvát nyelv (kékkel jelölve) elterjedése Horvátországban és a környező országokban (2006-os adatok szerint) A horvát nyelv az indoeurópai nyelvcsalád szláv ágának délszláv nyelvcsoportjához tartozik, annak is a nyugati alcsoportjához.

Új!!: Szláv népek és Horvát nyelv · Többet látni »

Horvátok

A horvátok délszláv népcsoport, leginkább Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában és a környező országokban élnek.

Új!!: Szláv népek és Horvátok · Többet látni »

Horvátország kultúrája

Horvátország kultúrája hosszú múltra tekint vissza; a horvátok feltehetőleg 14 évszázada lakják ezt a területet, de a civilizációk, amelyek előttük éltek ezen a területen, jelentős hatással voltak a kultúrájára.

Új!!: Szláv népek és Horvátország kultúrája · Többet látni »

Horvátország zászlaja

Horvátország zászlaja három egyenlő, vízszintes sávból áll, amelyek felülről lefelé rendre piros, fehér és kék színűek.

Új!!: Szláv népek és Horvátország zászlaja · Többet látni »

Hosszúhetény

Hosszúhetény község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Új!!: Szláv népek és Hosszúhetény · Többet látni »

Hunok

Attila halála idején, a 453. évben hsziungnu és hun bronzüstök elterjedési területe Eurázsiában, Érdy Miklós gyűjtése nyomán A hunok néven ismert népességet részben kelet-európai, részben belső-ázsiai eredetű pásztorkodó lovasnépek alkották.

Új!!: Szláv népek és Hunok · Többet látni »

I. Berengár itáliai király

Friuli Berengár Friuli őrgrófja 874-től legalább 890-ig, de nem tovább 896-nál, itáliai király (mint I. Berengár) 887-től haláláig, 915-től haláláig római császár.

Új!!: Szláv népek és I. Berengár itáliai király · Többet látni »

I. Bernát szász herceg

I.

Új!!: Szláv népek és I. Bernát szász herceg · Többet látni »

I. Dagobert frank király

saint-denis-i székesegyház kincstárában I. Dagobert (latinul: Dagobertus) (606 – 639. január 19.Uralkodók és dinasztiák (kivonat az Encyclopædia Britannicából), Magyar Világ Kiadó, 2001, szerkesztette: A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János,, 127. oldal), az utolsó olyan frank király, aki nem csak egy névleg egyesített birodalom felett uralkodott.

Új!!: Szláv népek és I. Dagobert frank király · Többet látni »

I. Iusztinianosz bizánci császár

A császár 521-es consuli diptichonjának részlete, ahonnan a császár eredeti neve ismert Theodóra, a táncosnőből lett befolyásos császárné I. Iusztinianosz (görög Ιουστινιανός, latin Iustinianus, magyarban elterjedt Justinianus vagy Jusztinianusz; Tauresium, 483. május 11. – Konstantinápoly, 565. november 14.) bizánci császár 527-től haláláig, I. Iusztinosz unokaöccse és utódja volt.

Új!!: Szláv népek és I. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »

I. Károly frank császár

I.

Új!!: Szláv népek és I. Károly frank császár · Többet látni »

I. León bizánci császár

I.

Új!!: Szláv népek és I. León bizánci császár · Többet látni »

I. Miklós pápa

I.

Új!!: Szláv népek és I. Miklós pápa · Többet látni »

I. Niképhorosz bizánci császár

I.

Új!!: Szláv népek és I. Niképhorosz bizánci császár · Többet látni »

I. Orso Participazio

I.

Új!!: Szláv népek és I. Orso Participazio · Többet látni »

I. Ottó német-római császár

I.

Új!!: Szláv népek és I. Ottó német-római császár · Többet látni »

I. Pietro Candiano

I.

Új!!: Szláv népek és I. Pietro Candiano · Többet látni »

I. Rurik novgorodi fejedelem

Nicholas Roerich: Varégek Oroszországban – romantikus festmény Rurik vagy Riurik, (830 körül – 879, Novgorod?) varég törzsfő.

Új!!: Szláv népek és I. Rurik novgorodi fejedelem · Többet látni »

II. Adorján pápa

II.

Új!!: Szláv népek és II. Adorján pápa · Többet látni »

II. Baszileiosz bizánci császár

II.

Új!!: Szláv népek és II. Baszileiosz bizánci császár · Többet látni »

II. Iusztinianosz bizánci császár

II.

Új!!: Szláv népek és II. Iusztinianosz bizánci császár · Többet látni »

II. Iusztinosz bizánci császár

II.

Új!!: Szláv népek és II. Iusztinosz bizánci császár · Többet látni »

II. János Pál pápa

Szent II.

Új!!: Szláv népek és II. János Pál pápa · Többet látni »

II. Kónsztasz bizánci császár

II.

Új!!: Szláv népek és II. Kónsztasz bizánci császár · Többet látni »

II. Lajos keleti frank király

II.

Új!!: Szláv népek és II. Lajos keleti frank király · Többet látni »

II. Mikhaél bizánci császár

II.

Új!!: Szláv népek és II. Mikhaél bizánci császár · Többet látni »

II. Orso Participazio

II.

Új!!: Szláv népek és II. Orso Participazio · Többet látni »

II. Pietro Candiano

II.

Új!!: Szláv népek és II. Pietro Candiano · Többet látni »

II. Pietro Orseolo

II. Pietro Orseolo címere II.

Új!!: Szláv népek és II. Pietro Orseolo · Többet látni »

II. Tiberiosz bizánci császár

II.

Új!!: Szláv népek és II. Tiberiosz bizánci császár · Többet látni »

III. Bonifác pápa

III.

Új!!: Szláv népek és III. Bonifác pápa · Többet látni »

III. Henrik szász herceg

III.

Új!!: Szláv népek és III. Henrik szász herceg · Többet látni »

III. León bizánci császár

III.

Új!!: Szláv népek és III. León bizánci császár · Többet látni »

III. Mikhaél bizánci császár

III.

Új!!: Szláv népek és III. Mikhaél bizánci császár · Többet látni »

III. Pietro Candiano

III.

Új!!: Szláv népek és III. Pietro Candiano · Többet látni »

III. Tiberiosz bizánci császár

III.

Új!!: Szláv népek és III. Tiberiosz bizánci császár · Többet látni »

Iklad

Iklad község Pest vármegyében, az Aszódi járásban.

Új!!: Szláv népek és Iklad · Többet látni »

Ilfov megye

Ilfov vagy Jilfó (románul Județul Ilfov) Románia megyéje, amely a román fővárost, Bukarestet öleli körül.

Új!!: Szláv népek és Ilfov megye · Többet látni »

Illocska

Illocska község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Szláv népek és Illocska · Többet látni »

Ipolypásztó

Ipolypásztó (szlovákul Pastovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Új!!: Szláv népek és Ipolypásztó · Többet látni »

Ipotești–Cândești-kultúra

A Prága–Penykivka–Kalocsin régészeti kultúrcsoportot a 6–7. századi korai szláv népességgel, az Ipotești–Cândești-it pedig helyi germán, és szláv keverékként azonosítjuk. Az Ipotești–Cândești-kultúra egy régészeti kultúra volt a mai Románia területén.

Új!!: Szláv népek és Ipotești–Cândești-kultúra · Többet látni »

Iráni népek

Az iráni népek az indoeurópai nyelvcsaládba tartozó népcsoportok Közép- és Elő-Ázsiában.

Új!!: Szláv népek és Iráni népek · Többet látni »

Isztambul története

Az Oszmán Birodalom harmadik fővárosa Konstantinápoly 1493-ban, Nürnbergi Krónika Isztambul történelme a prehisztorikus időkben kezdődik, egészen az őskőkorszaktól lakott terület volt.

Új!!: Szláv népek és Isztambul története · Többet látni »

Isztrorománok

A románok elterjedése. Az isztrorománok a legnyugatabbra került águk A žejanei ''Zvončar''-ok Az isztrorománok a vlachok azon ága, amely a középkorban vándorolt el nyugat felé az ún.

Új!!: Szláv népek és Isztrorománok · Többet látni »

IV. Gergely pápa

IV.

Új!!: Szláv népek és IV. Gergely pápa · Többet látni »

IV. János pápa

IV.

Új!!: Szláv népek és IV. János pápa · Többet látni »

IV. Kónsztantinosz bizánci császár

IV.

Új!!: Szláv népek és IV. Kónsztantinosz bizánci császár · Többet látni »

IV. Pietro Candiano

IV.

Új!!: Szláv népek és IV. Pietro Candiano · Többet látni »

IV. Rajmund toulouse-i gróf

IV.

Új!!: Szláv népek és IV. Rajmund toulouse-i gróf · Többet látni »

Ivan Meštrović

Ivan Meštrović (Vrpolje, 1883. augusztus 25. – South Bend, Indiana, Amerikai Egyesült Államok, 1962. január 16.) horvát szobrász és építész.

Új!!: Szláv népek és Ivan Meštrović · Többet látni »

Ivanovói terület

Az Ivanovói terület (oroszul: Ивановская область, magyar átírásban: Ivanovszkaja oblaszty) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike, mely a Központi szövetségi körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Ivanovói terület · Többet látni »

Iványi Béla (történész)

Iványi Béla, születési és 1903-ig használatos nevén Jung Béla (Nagykanizsa, 1878. október 27. – Vonyarcvashegy, 1964. január 20.) jog- és művelődéstörténész, levéltáros, politikus.

Új!!: Szláv népek és Iványi Béla (történész) · Többet látni »

Jan Pastor

Ján Pastor (Ungvár, 1909. december 16. – 1981. március 5.) szlovák régész, a Kelet-szlovákiai Múzeum alapítója, 1953-1956 között a Szlovák Régészeti Intézet kihelyezett Kassai kutatórészlegének külső vezetője.

Új!!: Szláv népek és Jan Pastor · Többet látni »

Jarmúki csata

A jarmúki (görögösen hieromüaxi) csata 636-ban játszódott le az iszlám-hívő arabok és Hérakleiosz bizánci császár hadserege között.

Új!!: Szláv népek és Jarmúki csata · Többet látni »

Jaroszlavli terület

A Jaroszlavli terület (oroszul Ярославская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok (szubjektumok) egyike, a Központi szövetségi körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Jaroszlavli terület · Többet látni »

Ján Kollár

Ján Kollár (magyar nevén: Kollár János) (Mosóc, 1793. július 29. – Bécs, 1852. január 24.) cseh nyelven író szlovák származású evangélikus lelkész, költő, esztéta, népdalgyűjtő, „nemzetébresztő”, a pánszláv testvériség ideológusa.

Új!!: Szláv népek és Ján Kollár · Többet látni »

Jeronim de Rada

Jeronim de Rada, olaszul Girolamo de Rada (Macchia Albanese, 1814. november 29. – San Demetrio Corone, 1903. február 28.) arberes (olaszországi albán) költő, publicista, folklorista, pedagógus.

Új!!: Szláv népek és Jeronim de Rada · Többet látni »

Jiří Třanovský

Jiří Třanovský (Juraj Tranovský, más írásmódban: Tranowski, Třanowský, Třánowsky, Tranovský, Trzanowski, Trzanovský, Tranoscius, Tranoscyus, Tranosc, magyarosan Tranovszky György) (Teschen, Szilézia, 1591. március 27. – Liptószentmiklós, 1637. május 29.) cseh-szlovák író, költő, egyházi énekszerző, evangélikus lelkész, őt nevezik a „szláv Luthernek”.

Új!!: Szláv népek és Jiří Třanovský · Többet látni »

Josef Poulík

Josef Poulík (Jiříkovice, 1910. szeptember 6. – Brünn, 1998. február 28.) cseh és morva tudományszervező és népszerűsítő régészprofesszor, Nagymorávia és a szlávok neves kutatója.

Új!!: Szláv népek és Josef Poulík · Többet látni »

Jugoszlávia himnusza

Jugoszlávia himnusza A „Hej, Sloveni” az egykori Jugoszlávia himnusza volt.

Új!!: Szláv népek és Jugoszlávia himnusza · Többet látni »

Jugoszlávok

A jugoszláv főleg azon emberek elnevezése, akik Jugoszlávia területén éltek.

Új!!: Szláv népek és Jugoszlávok · Többet látni »

Julius Kugy

Julius Kugy (Gorizia, 1858. július 19. – Trieszt, 1944. február 5.) szlovén-osztrák-olasz hegymászó és író.

Új!!: Szláv népek és Julius Kugy · Többet látni »

Kalózkodás

Calico Jack 18. századi kalóz zászlaja Illusztráció Howard Pyle ''Kalózok könyve'' című művéből A kalózkodás a tengeren, illetve a partokon hajón mozgó elkövetők által végrehajtott szervezett rablás, amely a 21. században is komoly probléma.

Új!!: Szláv népek és Kalózkodás · Többet látni »

Kalindicsfalva

Kalindicsfalva vagy egyszerűen Kalindics eltűnt település, ami a szentgotthárdi ciszterci apátság birtokán állt valamikor a 14. században.

Új!!: Szláv népek és Kalindicsfalva · Többet látni »

Kalugai terület

A Kalugai terület (Kaluzsszkaja oblaszty) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok (szubjektumok) egyike, a Központi szövetségi körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Kalugai terület · Többet látni »

Kapi

Kapi (szlovákul Kapušany) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Eperjesi járásában.

Új!!: Szláv népek és Kapi · Többet látni »

Karintiai szlovének

A karintiai szlovének (szlovénül: Koroški Slovenci; németül: Kärntner Slowenen) Ausztria szlovén anyanyelvű lakosságának megnevezése, akik főleg Klagenfurt önálló tartományi város környékén és Völkermarkt körzetben élnek a legnagyobb számban.

Új!!: Szláv népek és Karintiai szlovének · Többet látni »

Karoling művészet

Albrecht Dürer festménye A karoling művészet a Nagy Károly és közvetlen utódai uralkodása alatt készült műalkotások együttese.

Új!!: Szláv népek és Karoling művészet · Többet látni »

Kassai kormányprogram

A kassai kormányprogramot a csehszlovák kormány adta ki 1945-ben.

Új!!: Szláv népek és Kassai kormányprogram · Többet látni »

Kasubok

A kasubok (kasub nyelven Kaszëbi) nyugati szláv népcsoport, akik egyenes ágon a pomeránoktól származtatják magukat, nyelvük vélhetően az egyik pomerán nyelvjárásból alakult ki.

Új!!: Szláv népek és Kasubok · Többet látni »

Katolikus egyháztörténeti kronológia

A katolikus egyháztörténet a római katolikus egyház egyetemes történetével foglalkozik.

Új!!: Szláv népek és Katolikus egyháztörténeti kronológia · Többet látni »

Kazahsztán

Kazahsztán (hivatalos nevén: Kazah Köztársaság) független ország Közép-Ázsiában.

Új!!: Szláv népek és Kazahsztán · Többet látni »

Kárpát-medence

A Kárpát-medence a Kárpátok, az Alpok és a Dinári-hegység vonulatai által körbevett nagy kiterjedésű medence Közép-Európában.

Új!!: Szláv népek és Kárpát-medence · Többet látni »

Kárpátalja története

Kárpátalja a földrajzilag a Kárpát-medence szerves része, így történetét sem lehet elválasztani a Kárpát-medence történetétől.

Új!!: Szláv népek és Kárpátalja története · Többet látni »

Kézdiszentkereszt

Kézdiszentkereszt (1899-ig Kézdipolyán, románul Poian) falu Romániában Kovászna megyében.

Új!!: Szláv népek és Kézdiszentkereszt · Többet látni »

Köpösd

Köpösd (szlovákul Hájske) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.

Új!!: Szláv népek és Köpösd · Többet látni »

Középkor

A középkor az európai történelem hármas történelmi korfelosztásában a középső korszakot jelenti: az ókor után következő, az újkor kezdetéig tartó időszakot.

Új!!: Szláv népek és Középkor · Többet látni »

Kelet-Karélia

Kelet-Karélia (finnül Itä-Karjala, karélül Idä-Karjala) vagy Orosz-Karélia Karéliának az a része, amely az 1617-es sztolbovói szerződés alapján ortodox keresztény maradt, orosz fennhatóság alatt.

Új!!: Szláv népek és Kelet-Karélia · Többet látni »

Kenyér és só

Frissen sült kenyér Tengeri só A kenyér és só az élet örökkévalóságának és folytonosságának szimbólumai.

Új!!: Szláv népek és Kenyér és só · Többet látni »

Kenyérmezei csata

A kenyérmezei csata az Alkenyér (Zsibód) melletti Kenyérmezőn történt ütközet 1479.

Új!!: Szláv népek és Kenyérmezei csata · Többet látni »

Kerecsend

Kerecsend község Heves vármegyében, az Egri járásban.

Új!!: Szláv népek és Kerecsend · Többet látni »

Kettős kereszt (heraldika)

Névváltozatok: apostoli- vagy kettős- vagy lotaringiai kereszt (Bárczay 117-), pátriárkai kereszt (Nagy IV. 284.), bencés kereszt, érseki kereszt, a felszabadítás keresztje Francia nyelven: croix double, croix patriarchale, croix de Lorraine, nouvelle Hongrie Angol nyelven: double cross, two barred cross, patriarchal cross, archiepiscopal cross, Lorraine cross, Caravaca cross, Salem Cross Német nyelven: Patriarchenkreuz, ungarisches Kreuz, Lothringer Kreuz, Doppelkreuz, Erzbischofskreuz, spanisches Kreuz Latin nyelven: crux gemina, crux patriarchalis A kettős kereszt olyan latin kereszt, melynek két vízszintes szára van.

Új!!: Szláv népek és Kettős kereszt (heraldika) · Többet látni »

Kiegyezés

A kiegyezés, avagy osztrák–magyar kiegyezés (németül: Österreichisch-Ungarischer Ausgleich) a Habsburg-uralkodóház, pontosabban annak feje, I. Ferenc József és a Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf vezette magyar tárgyalódelegáció között 1867 elején született megállapodások összefoglaló elnevezése, amelyek az Osztrák Birodalom és a Magyar Királyság között fennálló politikai, jogi és gazdasági kapcsolatokat rendezték.

Új!!: Szláv népek és Kiegyezés · Többet látni »

Kijev

Kijev, vagy ukránul Kijiv (Київ, IPA) Ukrajna fővárosa és egyben legnagyobb városa.

Új!!: Szláv népek és Kijev · Többet látni »

Kijevi Rusz

mongol inváziót megelőzően A Kijevi Rusz részfejedelemségei 1054-1132 között egyes vélemények szerint A Kijevi Rusz vagy Kijevi Nagyfejedelemség (óegyházi szláv nyelven Рѹсь vagy Кыѥвьска Рѹсь) a kelet-európai térség első szervezett állama volt, amely magába foglalta a keleti szláv törzsek területeit.

Új!!: Szláv népek és Kijevi Rusz · Többet látni »

Kis vérfű

''Sanguisorba minor'' A kis vérfű (Sanguisorba minor) a vérfű (Sanguisorba) nemzetség faja, ehető, évelő gyógynövény.

Új!!: Szláv népek és Kis vérfű · Többet látni »

Kisjakabfalva

Kisjakabfalva község Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Szláv népek és Kisjakabfalva · Többet látni »

Klissza

Klissza falu és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Új!!: Szláv népek és Klissza · Többet látni »

Kniezsa István

Kniezsa István (Trsztena, 1898. december 1. – Budapest, 1965. március 15.) Kossuth-díjas nyelvész, nyelvtörténész, szlavista, a Magyar Tudományos Akadémia levelező (1939), majd rendes (1947) tagja.

Új!!: Szláv népek és Kniezsa István · Többet látni »

Kolozs vármegye

Kolozs vármegye (románul: Comitatul Cluj, németül: Komitat Klausenburg) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság keleti részében.

Új!!: Szláv népek és Kolozs vármegye · Többet látni »

Komáromszemere

Komáromszemere (szlovákul Semerovo) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Új!!: Szláv népek és Komáromszemere · Többet látni »

Komját

Komját (szlovákul Komjatice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Érsekújvári járásban.

Új!!: Szláv népek és Komját · Többet látni »

Konstanca

A kikötő Konstanca (románul: Constanța, törökül: Köstence; korábban Tomis, Tomi vagy Kustendji) a legforgalmasabb kikötőváros a Fekete-tenger mentén.

Új!!: Szláv népek és Konstanca · Többet látni »

Kopogd le a fán!

A Kopogd le a fán! (eredeti cím: Knock on Wood) 1954-ben bemutatott romantikus kémfilm-komédia, családi film.

Új!!: Szláv népek és Kopogd le a fán! · Többet látni »

Korčula (sziget)

Korčula (ejtsd: Korcsula, görögül Μέλαινα Κόρκυρα, a.m. „Fekete Korfu”, latinul Corcyra Nigra, Korkyra Melaina, ószlávul Krkar, velencei nyelven és olaszul Curzola) egy sziget az Adriai-tengeren, Horvátország legdélibb részén, Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Szláv népek és Korčula (sziget) · Többet látni »

Korčula (település)

Korčula (olaszul Curzola, görögül Korkyra, latinul Corcyra Nigra) város és község Horvátországban, Közép-Dalmáciában, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Szláv népek és Korčula (település) · Többet látni »

Koszovó

Koszovó, illetve a Koszovói Köztársaság vitatott jogállású terület a Balkán-félszigeten.

Új!!: Szláv népek és Koszovó · Többet látni »

Kovács Endre (történész)

Kovács Endre (Paks, 1911. május 19. – Budapest, 1985. április 18.) Kossuth-díjas történész, irodalomtörténész, író.

Új!!: Szláv népek és Kovács Endre (történész) · Többet látni »

Kozákok

A kozákok Ukrajnában és korábbi etnikai ukrán, illetve krími tatár területeken élő, túlnyomórészt keleti szláv, ortodox keresztények csoportja.

Új!!: Szláv népek és Kozákok · Többet látni »

Krakkó

Krakkó (IPA: 'krakuf,,,, Kroke) Lengyelország második legnépesebb települése.

Új!!: Szláv népek és Krakkó · Többet látni »

Kranj

Kranj város Szlovéniában és egyben a 11 szlovén városi község (mestna občina) egyikének, Kranj városi községnek a székhelye.

Új!!: Szláv népek és Kranj · Többet látni »

Krími tatárok

A krími tatárok zászlaja A krími tatárok (egyes számban. qırımtatar, többes számban. qırımtatarlar) vagy krímiek (egyes számban. qırım, qırımlı, többes számban. qırımlar, qırımlılar) egy türk etnikai csoporthoz tartozó népcsoport, akik eredetileg Krímen éltek.

Új!!: Szláv népek és Krími tatárok · Többet látni »

Kreml (Moszkva)

A Kreml (ritkábban: Kremlin, oroszul: Кремль) a modern szóhasználatban Moszkva közepének fallal körülvett történelmi épületegyüttesét, Oroszország kulturális és hatalmi központját, uralkodóinak és döntéshozóinak székhelyét jelenti.

Új!!: Szláv népek és Kreml (Moszkva) · Többet látni »

Kula (Bulgária)

Kula Bulgária északnyugati részén fekvő város.

Új!!: Szláv népek és Kula (Bulgária) · Többet látni »

Kurszki terület

A Kurszki terület (oroszul Курская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység.

Új!!: Szláv népek és Kurszki terület · Többet látni »

Laonikosz Khalkokondülész

Laonikosz Khalkokondülész, (1423 körül – 1490 körül) bizánci görög történetíró.

Új!!: Szláv népek és Laonikosz Khalkokondülész · Többet látni »

Lövő

A községháza régen, felújítás előtt Vasútállomás Légi felvétel Lövő (1905-ig Német-Lövő, horvátul Livir) község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban.

Új!!: Szláv népek és Lövő · Többet látni »

Lütjenburg

Lütjenburg (alnémetben Lüttenborg) város Németországban, Schleswig-Holstein szövetségi tartományban.

Új!!: Szláv népek és Lütjenburg · Többet látni »

Lőcse

Lőcse város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Lőcsei járásának székhelye.

Új!!: Szláv népek és Lőcse · Többet látni »

Leibic

Leibic (szlovákul Ľubica, németül Leibitz, latinul Laibicium) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Új!!: Szláv népek és Leibic · Többet látni »

Lengyel konyhaművészet

Tradicionális lengyel káposztás húsétel a bigos Maria Ochorowicz-Monatowa, ''Uniwersalna Książka Kucharska'' (általános szakácskönyv), Lviv 1926 A lengyel gasztronómiát és azon belül a lengyel konyhát (lengyelül: kuchnia polska) szláv és idegen kulináris hagyományok hatások keveréke alkotja.

Új!!: Szláv népek és Lengyel konyhaművészet · Többet látni »

Lengyelország

A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján.

Új!!: Szláv népek és Lengyelország · Többet látni »

Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig)

Lengyelország címere Lengyelország történelme az első Piastok korában: ez az első nagy időszak az állam történelmében.

Új!!: Szláv népek és Lengyelország az első Piastok korában (1138-ig) · Többet látni »

Lengyelország az Eurovíziós Dalfesztiválokon

Lengyelország eddig huszonnégy alkalommal vett részt az Eurovíziós Dalfesztiválon.

Új!!: Szláv népek és Lengyelország az Eurovíziós Dalfesztiválokon · Többet látni »

Lengyelország történelme

Lengyelország címere Lengyelország történelme alatt tárgyaljuk egyrészt a mai Lengyelország területén élő népesség történelmét, a kezdetektől máig, másrészt a lengyel állam történelmét, megalakulásától máig (beleértve a felosztásokat is 1772–1918 között).

Új!!: Szláv népek és Lengyelország történelme · Többet látni »

Lengyelország világörökségi helyszínei

Lengyelország területéről 2021.

Új!!: Szláv népek és Lengyelország világörökségi helyszínei · Többet látni »

Leningrádi terület

A Leningrádi terület (oroszul: Ленинградская область) az Oroszországi Föderáció tagja.

Új!!: Szláv népek és Leningrádi terület · Többet látni »

Leontiosz bizánci császár

Leontiosz, eredetileg León, (uralkodott 695 – 698) a Bizánci Birodalom császára, II. Iusztinianosz hadvezére és hatalmának megdöntője volt.

Új!!: Szláv népek és Leontiosz bizánci császár · Többet látni »

Leopold Bloom

Leopold Bloom James Joyce 1922-es Ulysses című regényének kitalált főszereplője és hőse.

Új!!: Szláv népek és Leopold Bloom · Többet látni »

Les (település)

Les falu Romániában, Erdélyben, Beszterce-Naszód megyében.

Új!!: Szláv népek és Les (település) · Többet látni »

Lestko

right Lestko (vagy Lestek, Leszek) mondabeli lengyel herceg – Siemowit fia –, aki 930 és 940 között születhetett, feltéve ha valóban létezett.

Új!!: Szláv népek és Lestko · Többet látni »

Lika (tájegység)

Lika főbb települései A Lička Plješivica havas csúcsai Két tó a Plitvicei-tavak Nemzeti Parkban A Lika (szerbül Лика / Lika, ejtsd: líka) egy Délnyugat-Horvátországban található, körülbelül 5000 km² területű hegyvidék, melynek központja Gospić.

Új!!: Szláv népek és Lika (tájegység) · Többet látni »

Lipecki terület

A Lipecki terület (oroszul: Липецкая область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Lipecki terület · Többet látni »

Liturgia

A liturgia egy vallási csoport által végzett szokásos – hagyományban gyökeredző, előírás alapján végzett, rendszerbe foglalt imádságsor és szertartásrend – nyilvános tisztelet, imádat, istentisztelet.

Új!!: Szláv népek és Liturgia · Többet látni »

Liudolf szász gróf

Liudolf (805 körül – 866. március 12.) szász gróf 844 és 866 között.

Új!!: Szláv népek és Liudolf szász gróf · Többet látni »

Ljubljana

Ljubljana (németül: Laibach, olaszul: Lubiana vendül: Lüblana) 1991.

Új!!: Szláv népek és Ljubljana · Többet látni »

Lubor Niederle

Lubor Niederle (1895) Lubor Niederle (Klatovy, 1865. szeptember 20. – Prága, 1944. június 14.) cseh régész, antropológus, etnográfus és történész.

Új!!: Szláv népek és Lubor Niederle · Többet látni »

Lucaniai dialektus

A lucaniai dialektus (saját elnevezése lucàne, olaszul lucano) főként az olaszországi Basilicata régióban körülbelül ember által használt újlatin (délolasz) nyelvjáráscsoport, pontosabban az italodalmát nyelvek közé tartozik.

Új!!: Szláv népek és Lucaniai dialektus · Többet látni »

Ludvík Vaculík

Ludvík Vaculík (Brumov-Bylnice, 1926. július 23. – Dobřichovice, 2015. június 6.) cseh író és újságíró.

Új!!: Szláv népek és Ludvík Vaculík · Többet látni »

Macedónok

A macedónok (átírva: Makedonci) – más néven makedón szlávokA "makedón szlávok" macedón fordítása Македонски Словени (Makedonszki Szloveni).

Új!!: Szláv népek és Macedónok · Többet látni »

Magdeburg

Magdeburg városrészei Magdeburg város Németországban, Szász-Anhalt szövetségi tartomány fővárosa, a Magdeburgi egyházmegye püspöki székvárosa. Az Elba mentén fekszik.

Új!!: Szláv népek és Magdeburg · Többet látni »

Magyar Fejedelemség

A Magyar Fejedelemség, egyesek szerint Magyar Nagyfejedelemség az első államnak tekintett alakulat volt a Kárpát-medence területén, amelyet a honfoglalás után, 895 környékén alapítottak meg, és amelynek állami mivolta az egy évszázados léte folyamán fokozatosan alakult ki.

Új!!: Szláv népek és Magyar Fejedelemség · Többet látni »

Magyar klasszikus zene

Mátyás-graduáléból Az alábbi szócikk a magyar klasszikus zene történetével foglalkozik.

Új!!: Szláv népek és Magyar klasszikus zene · Többet látni »

Magyar konyhaművészet

Pörkölt nokedlivel Bográcsgulyás Dobos a magyar cukrászat ékességei Rigó Jancsi szelet Gundel palacsinta Somlói galuska A magyar konyhaművészet a magyar kultúra egyik kiemelkedő eleme, amely változatos, kreatív ételféleségekkel, egyedi és karakteres ízvilággal büszkélkedhet.

Új!!: Szláv népek és Magyar konyhaművészet · Többet látni »

Magyar nyelv

A magyar nyelv az uráli nyelvcsalád tagja, azon belül a finnugor nyelvek közé tartozó ugor nyelvek egyike.

Új!!: Szláv népek és Magyar nyelv · Többet látni »

Magyar történelem

Magyar történelem alatt a magyar nép és Magyarország történetét értjük.

Új!!: Szláv népek és Magyar történelem · Többet látni »

Magyar–török háború (1375–77)

A magyar–török háború (1375–77) a Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom harmadik összecsapása a Balkánon, amelynek végkimenetelét illetően számos kérdés vetődik fel még ma is.

Új!!: Szláv népek és Magyar–török háború (1375–77) · Többet látni »

Magyarok

Nincs leírás.

Új!!: Szláv népek és Magyarok · Többet látni »

Magyarország

Magyarország állam Közép-Európában, a Kárpát-medence közepén. 1989 óta parlamentáris köztársaság. Északról Szlovákia, északkeletről Ukrajna, keletről és délkeletről Románia, délről Szerbia, délnyugatról Horvátország és Szlovénia, nyugatról pedig Ausztria határolja. Népessége a 21. században 10 millió alá csökkent. Hivatalos nyelve a magyar, amely a legnagyobb az uráli nyelvcsaládba tartozó nyelvek közül. Fővárosa és legnépesebb városa Budapest... --> Az ország többek között az Európai Unió, a NATO, az OECD, a Világbank és az ENSZ tagja is, része a schengeni övezetnek, része a Délkelet-európai Együttműködési Szervezetnek, valamint egyik alapítója az úgynevezett Visegrádi Együttműködés szervezetnek. Az ország népszerű turisztikai célpont Európában, 2015-ben 16,3 millió külföldi turista utazott ide. Az ország ad otthont a világ egyik legnagyobb termálvízkészletének, a világ egyik legnagyobb termáltavának, Közép-Európa legnagyobb tavának és Közép-Európa legnagyobb füves síkságának. A polgárai számára általános társadalom- és nyugdíjbiztosítási rendszert tart fenn, részben ingyenes egészségügyi ellátással (járulékfizetési kötelezettség mellett), valamint térítésmentes alap-, illetve középfokú oktatást. A felsőoktatás tandíjas, viszont ösztöndíjjal térítésmentesen is igénybe vehető. Magyarország nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozíciói kedvezőnek mondhatóak: a 2010-es évek második felében az életminőség-index alapján a világ 38. legjobb életminőségű országa, 20. helyen áll a Jó Ország Index rangsorban (mely az adott országon belüli állapotokat nem veszi figyelembe), 26. helyen áll az egyenlőtlenségekkel korrigált emberi fejlettség rangsorában, 30. a Társadalmi Fejlettségi Index alapján, 2018-ban a világ 33. leginnovatívabb országa a Globális Innovációs Index felmérése szerint, és a globális békeindex 2017-es jelentése alapján a világ 15. legbiztonságosabb országa. A gazdasági életszínvonal és jogállamiság szempontjából már kevésbé kedvező a helyzet. A nettó átlagfizetés és a minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb. 2022-ben világviszonylatban közepesen korrupt az ország, míg az Európai Unióban a legkorruptabb. A Transparency International 180 országot rangsoroló korrupciós indexében 2022-ben a 77. helyre került. Az adatok alapján a 2010-es évek folyamán a magyarországi korrupció erősödött. Sajtószabadság tekintetében a 2010-es évek folyamán folyamatosan csúszott le a nemzetközi ranglistán, a Riporterek Határok Nélkül szervezet 2020-as jelentésében a világ országai közül a 89. helyezett volt. A magyar államiság kezdetei visszanyúlnak Szent István király megkoronázása idejére. Ekkortól kezdve több mint 9 évszázadon át Magyar Királyság néven szerepel a történelemben. Jelenlegi határai nagyjából megegyeznek az 1920-ban, az első világháborút lezáró trianoni békeszerződésben kijelölt határokkal. Ennek következményeként az ország elvesztette területének 71, lakosságának 58 százalékát. Az ország a Horthy-rendszerben a revízió reményében, a Szálasi-kormány alatt a német érdekeket kiszolgálva lépett be − ill. maradt hadviselő − a második világháborúban, de a kisebb-nagyobb sikeres harcok és a súlyos veszteségek ellenére sem ért el tartós áttörést, az 1947-es párizsi békeszerződés pedig kialakította a mai országhatárokat. A világháborút követően az ország a Szovjetunió megszállási övezetébe került. A rendszerváltásig kétszer került Magyarország a világpolitika középpontjába: először az 1956-os forradalom kapcsán, másodszor 1989-ben, amikor a páneurópai piknik során a keletnémetek nyugatra távozhattak. 2010 óta a demokrácia szintjén jelentős hanyatlás következett be. 2020-ban olyan országokkal kapott hasonló besorolást, mint Brazília, Indonézia vagy Európában Albánia. A 2020-as brüsszeli jogállamisági jelentés egy sor problémát tárt fel. (Európai Bizottság, 2020. szeptember 30.) 2022-ben az Európai Parlament nagy többséggel elfogadott egy állásfoglalást, amelyben kimondják, hogy Magyarország már nem teljes értékű demokrácia, hanem választási autokrácia, egy hibrid rezsim. Az ország emellett komoly demográfiai krízissel is szembesül.

Új!!: Szláv népek és Magyarország · Többet látni »

Magyarország építészete

Magyarország építészetén a Magyar Királyság és Magyarország területének építészetét értjük a honfoglalástól napjainkig.

Új!!: Szláv népek és Magyarország építészete · Többet látni »

Magyarország és Szlovákia kapcsolatai

Magyar–szlovák kapcsolatoknak nevezzük a Magyarország és a Szlovák Köztársaság, két szomszédos ország diplomáciai kapcsolatait.

Új!!: Szláv népek és Magyarország és Szlovákia kapcsolatai · Többet látni »

Magyarország zenéje

A magyar zene kezdete időtlen mélységekbe nyúlik vissza.

Új!!: Szláv népek és Magyarország zenéje · Többet látni »

Magyarországi görögök

A magyarországi görög kisebbség a görög diaszpóra egyik részeként több hullámban érkezett a Kárpát-medencébe.

Új!!: Szláv népek és Magyarországi görögök · Többet látni »

Magyarországi ruszinok

A magyarországi ruszinok vagy magyarországi rutének a Magyar Királyság 13 nemzetiségének egyik keleti szláv nemzetisége volt.

Új!!: Szláv népek és Magyarországi ruszinok · Többet látni »

Magyarországi szlovének

A magyarországi szlovének (közismertebb nevükön vendek, avagy rábavidéki szlovének) jelenleg hat községben (Felsőszölnök, Apátistvánfalva, Alsószölnök, Kétvölgy, Orfalu, Szakonyfalu, Rábatótfalu) és Szentgotthárdon élnek.

Új!!: Szláv népek és Magyarországi szlovének · Többet látni »

Magyarosítás

A magyarosítás Magyarország azon politikája a 19. század utolsó harmadában és a 20. század első felében, amely a nem magyar nemzetiségű lakosság természetes asszimilációját igyekezett különféle állami intézkedésekkel – jogfosztással, jogszűkítéssel, néha erőszakkal, illetve egyes esetekben gazdasági, személyes előnyök biztosításával – mesterséges módon gyorsítani, vagyis a nemzetiségeket mielőbb kulturálisan beolvasztani a magyarságba.

Új!!: Szláv népek és Magyarosítás · Többet látni »

Malánta

Alsó- és Felső Malánta (szlovákul Dolná Malanta) egykor önálló település, ma Nyitragerencsér településrésze.

Új!!: Szláv népek és Malánta · Többet látni »

Mammon

A mammon jelentése: vagyon, tulajdon.

Új!!: Szláv népek és Mammon · Többet látni »

Manasztiri kongresszus

A manasztiri kongresszus (albán Kongresi i Manastirit) 1908.

Új!!: Szláv népek és Manasztiri kongresszus · Többet látni »

Mariazell

Mariazell város Ausztria Stájerország tartományában, Közép-Európa egyik legismertebb Mária-kegyhelye, híres zarándokhely.

Új!!: Szláv népek és Mariazell · Többet látni »

Martinovkai lelet

Néhány darabja a British Museumban A Martinovkai lelet kincslelet, melyet 1909-ben találtak Ukrajna Cserkaszi területén, 10 km-re délnyugatra Kanyivtől, Martinyivka falu mellett.

Új!!: Szláv népek és Martinovkai lelet · Többet látni »

Maurikiosz bizánci császár

Maurikiosz (görög Μαυρίκιος, latin Mauricius, Arabissus, 539 – Konstantinápoly, 602. november 27.) bizánci császár 582-től haláláig.

Új!!: Szláv népek és Maurikiosz bizánci császár · Többet látni »

Május 29.

Névnapok: Magdolna + Adelmár, Aléna, Almira, Almiréna, Elmár, Jukundusz, Káin, Kán, Kund, Kunó, Léna, Magdaléna, Mária, Marita, Maxim, Melodi, Melódia, Teodózia.

Új!!: Szláv népek és Május 29. · Többet látni »

Március 27.

Névnapok: Hajnalka + Alap, Alpár, Archibald, Auguszta, Augusztina, Hajnal, János, Lida, Lídia, Marót, Nikodémia, Nikodémusz, Rupert, Ruperta.

Új!!: Szláv népek és Március 27. · Többet látni »

Máriagyűd

Máriagyűd Siklós város településrésze Baranya vármegyében, korábban önálló község.

Új!!: Szláv népek és Máriagyűd · Többet látni »

Ménhárd

Ménhárd (szlovákul Vrbov, németül Menhardsdorf, latinul Menhardi Villa) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Új!!: Szláv népek és Ménhárd · Többet látni »

Mócok

A mócok (avagy havasi románok románul: moți) a Erdélyi-középhegységben, azaz a Nyugati Érchegységben (avagy erdélyi kifejezés szerint: az Ércben) élő, román nyelvű népcsoport.

Új!!: Szláv népek és Mócok · Többet látni »

Mecklenburg

Mecklenburg történeti terület Németország északkeleti részén, a Balti-tenger mellett, a mostani Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban.

Új!!: Szláv népek és Mecklenburg · Többet látni »

Meglenorománok

Románok és vlachoknak nevezett népcsoportok lakta régiók Meglenorománok Vlach Moglena A meglenorománok a vlachnak nevezett népcsoportok egyike.

Új!!: Szláv népek és Meglenorománok · Többet látni »

Megszólítás

Más személyek megszólítására különféle nyelvi formákat használunk, aszerint, amint többé vagy kevésbé bizalmas a köztünk levő viszony.

Új!!: Szláv népek és Megszólítás · Többet látni »

Mezőbánd

Mezőbánd (románul Band, németül Bandorf) falu Romániában Maros megyében, Mezőbánd község központja.

Új!!: Szláv népek és Mezőbánd · Többet látni »

Mihail Roller

Mihail Roller zsidó származású román kommunista aktivista, áltörténész, a sztálinizmus egyik fő ideológusa.

Új!!: Szláv népek és Mihail Roller · Többet látni »

Miskolci Nemzetközi Operafesztivál

Traviatája'' volt a 2013-as fesztiválon az Ezrek operája. Violetta ‒ Keszei Borbála, Alfred ‒ László Boldizsár A Bartók Plusz Operafesztivált (2012-ig Bartók + … Miskolci Nemzetközi Operafesztivál néven) 2001 és 2019 között rendezték meg.

Új!!: Szláv népek és Miskolci Nemzetközi Operafesztivál · Többet látni »

Miskolctapolca

Miskolctapolca, 1950 előtti nevén Görömbölytapolca (a helyiek szóhasználatában Tapolca) Miskolc városrésze, a Hejő-patak völgyében helyezkedik el.

Új!!: Szláv népek és Miskolctapolca · Többet látni »

Misszió

A misszió latin eredetű szó (missio), jelentése: küldés, küldetés.

Új!!: Szláv népek és Misszió · Többet látni »

Mityiscsi

Mityiscsi (oroszul Мытищи) az ötödik legnagyobb város a Moszkvai területen, Oroszországban.

Új!!: Szláv népek és Mityiscsi · Többet látni »

Mocsáry Lajos

Bocsári Mocsáry Lajos (Fülekkovácsi-Kurtánypuszta, 1826. október 26. – Andornak, 1916. január 7.) magyar közíró, politikus, országgyűlési képviselő, a 19. századi függetlenségi politika kiemelkedő alakja.

Új!!: Szláv népek és Mocsáry Lajos · Többet látni »

Mokra-vidék

A Mokra-vidék (albán Mokra) vagy Mokrai-hegyvidék (albán Malësia e Mokrës) történeti régió és földrajzi kistáj Albánia délkeleti részén, a Shkumbin folyó felső völgyét és forrásvidékét övező közép- és magashegységi táj az Ohridi-tó délnyugati előterében.

Új!!: Szláv népek és Mokra-vidék · Többet látni »

Moldáv nyelv

Moldva, a Moldovai Köztársaság és Transznisztria területére is kiterjed Moldáv nyelv vagy moldován nyelv (románul latin ábécével limba moldovenească, cirill ábécével лимба молдовеняскэ) volt a román nyelv hivatalos elnevezése az egykori Moldáv Szovjet Szocialista Köztársaságban és 2013-ig a mai Moldovai Köztársaságban.

Új!!: Szláv népek és Moldáv nyelv · Többet látni »

Moldova

Moldova (hivatalos nevén Moldovai Köztársaság, románul Republica Moldova, a magyar köznyelvben is gyakran használt oroszos nevén Moldávia) független, demokratikus állam a Kelet-európai-síkvidéken.

Új!!: Szláv népek és Moldova · Többet látni »

Moldva (fejedelemség)

Nagy István uralkodása alatt, 1483-ban. Moldva (nem összekeverendő a mai Moldova állammal) egykori fejedelemség, később egyike Románia történelmi tartományainak, Havasalföld (Olténiával együtt) és a tengerparti Dobrudzsa mellett. Régen Havasalfölddel együtt, összefoglalóan Oláhország névvel is illették. A 14. században független ország volt. 1859-ben indult meg az egyesülése Havasalfölddel, így jött létre Románia. Az északi és délkeleti része, tehát a Csernyivci terület és a Budzsák ma Ukrajnához tartozik, a nyugati fele, tehát Moldva ma Románia része.

Új!!: Szláv népek és Moldva (fejedelemség) · Többet látni »

Monemvaszia

Monemvaszia fellegvára Monemvaszia (hangsúly "-vász"-on) avagy Monemvassia, ill.

Új!!: Szláv népek és Monemvaszia · Többet látni »

Montenegró

Montenegró (montenegróiul Crna Gora / Црна Гора) független állam Dél-Európában, a Balkán-félszigeten.

Új!!: Szláv népek és Montenegró · Többet látni »

Montenegró történelme

Montenegró történelme az illírek megjelenésével kezdődött, akik egy független fejedelemséget hoztak létre a 10.

Új!!: Szláv népek és Montenegró történelme · Többet látni »

Montenegró uralkodóinak listája

Montenegró a szerb tartományok között. Az alábbi táblázat Montenegró uralkodóinak listája.

Új!!: Szláv népek és Montenegró uralkodóinak listája · Többet látni »

Montenegró zászlaja

Montenegró zászlaja 2004.

Új!!: Szláv népek és Montenegró zászlaja · Többet látni »

Montenegróiak

A montenegróiak vagy cernogorecek (montenegrói nyelven: Crnogorci) délszláv népcsoport, leginkább Montenegróban, Szerbiában és a környező államokban élnek.

Új!!: Szláv népek és Montenegróiak · Többet látni »

Mordvinföld

right Mordvinföld, hivatalos nevén Mordvin Köztársaság (oroszul Мордовия (Республика Мордовия), mordvinul Mordvin Kun) az Oroszországi Föderáció egyik köztársasága (alanya).

Új!!: Szláv népek és Mordvinföld · Többet látni »

Morva (folyó)

A Morva folyó (csehül és) Csehország egyik nagy folyója, amely a Szudétákban ered és a Dévényi-kapunál ömlik a Dunába.

Új!!: Szláv népek és Morva (folyó) · Többet látni »

Morvaország

Európai Unióban id.

Új!!: Szláv népek és Morvaország · Többet látni »

Morvák

Morvaország Csehországon belül A morvák (régi magyar nevükön marótok) szláv népcsoport.

Új!!: Szláv népek és Morvák · Többet látni »

Mosóc

Mosóc (szlovákul Mošovce) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Stubnyafürdői járásában.

Új!!: Szláv népek és Mosóc · Többet látni »

Mosonszolnok

Mosonszolnok község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Mosonmagyaróvári járásban található..

Új!!: Szláv népek és Mosonszolnok · Többet látni »

Mostar

Mostar (ejtsd: mosztár) város és község (járás) Bosznia-Hercegovina déli részén, Hercegovina-Neretvai kanton székhelye, Hercegovina legnagyobb települése, a boszniai horvátok kulturális, politikai központja.

Új!!: Szláv népek és Mostar · Többet látni »

Moszkva

Moszkva Oroszország fővárosa.

Új!!: Szláv népek és Moszkva · Többet látni »

Moszkva története

Moszkva a 17. század végén. Apollinarij Vasznyecov festménye Moszkva története az újkőkorszakban kezdődik, a nevét azonban 1147-ben említik először, alapítójának Jurij Dolgorukijt tartják.

Új!!: Szláv népek és Moszkva története · Többet látni »

Moszkvai terület

A Moszkvai terület (oroszul Московская область) az Oroszországi Föderáció egyik alanya, mely a Központi szövetségi körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Moszkvai terület · Többet látni »

Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni

Al-Dzsajháni, teljes nevén: Abu áh (Abu Naszr Szaíd) Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni (tudományos átírásban: Abū ’āh Muḥammad ibn Aḥmad al-Ğayhānī, perzsa nyelven: ابو عبدالله محمد بن احمد جیهانی; Dzsajhán?, IX. század – Buhara, 922 után) vélhetően perzsa anyanyelvű, arabul író buharai tudós és államférfi.

Új!!: Szláv népek és Muhammad ibn Ahmad al-Dzsajháni · Többet látni »

Mustafa Kemal Atatürk

Mustafa Kemal Atatürk (Selânik, Oszmán Birodalom, 1881. március 12. (május 19.) – Isztambul, Törökország, 1938. november 10.), 1934.

Új!!: Szláv népek és Mustafa Kemal Atatürk · Többet látni »

Nagyárpád

A nagyárpádi Szent Mihály templom Nagyárpád Pécs egyik déli városrésze, mely 1955-ig önálló község volt.

Új!!: Szláv népek és Nagyárpád · Többet látni »

Nagyekemező

Evangélikus templom 220px 220px Nagyekemező (1958-ig Proștea Mare, népiesen Probștea Mare,, szászul Griuspriustref) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv népek és Nagyekemező · Többet látni »

Nagyemőke

Nagyemőke Nyitra városrésze, egykor önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv népek és Nagyemőke · Többet látni »

Nagynyárád

Nagynyárád (Narad, Narod, Njarod) község Baranya vármegyében, a Mohácsi járásban.

Új!!: Szláv népek és Nagynyárád · Többet látni »

Nagysurány

Nagysurány (szlovákul Šurany) város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban, Érsekújvár és Nyitra között.

Új!!: Szláv népek és Nagysurány · Többet látni »

Nagyszombat (település)

Az egykori egyetem Keresztelő Szent János-székesegyház Szent II. János Pál pápa szobra Nagyszombat város Szlovákiában, a Nagyszombati kerület székhelye, Szlovákia hetedik legnagyobb városa.

Új!!: Szláv népek és Nagyszombat (település) · Többet látni »

Nagyszombati Egyetem

A Nagyszombati Egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Semmelweis Egyetem jogelődje.

Új!!: Szláv népek és Nagyszombati Egyetem · Többet látni »

Nagytapolcsány

Nagytapolcsány (szlovákul Topoľčany) város Szlovákiában.

Új!!: Szláv népek és Nagytapolcsány · Többet látni »

Nagytétény

Nagytétény (németül Großteting) egykor önálló község, ma Budapest városrésze a XXII. kerületben.

Új!!: Szláv népek és Nagytétény · Többet látni »

Német keleti kolonizáció

A német keleti kolonizáció németül Ostsiedlung, Ostkolonisation, vagy Drang nach Osten kifejezéssel illetik a középkori német keleti irányú terjeszkedést, melynek során német telepesek kerültek a mai keletnémet, valamint a ma Lengyelországhoz tartozó területek nagy részére.

Új!!: Szláv népek és Német keleti kolonizáció · Többet látni »

Német-római Birodalom

A Német-római Birodalom vagy Német-római Császárság, eredeti (korabeli) nevén Szent Római Birodalom (majd a 16. századtól – az itáliai területek elvesztése után – A Német Nemzet Szent Római Birodalma – Heiliges Römisches Reich deutscher Nation) egy hatalmas kiterjedésű politikai hatalom volt Közép-Európában.

Új!!: Szláv népek és Német-római Birodalom · Többet látni »

Németország és Oroszország kapcsolatai

Németország és Oroszország kapcsolatai az európai történelem egyik fontos viszonyrendszerét alkották az évszázadok során.

Új!!: Szláv népek és Németország és Oroszország kapcsolatai · Többet látni »

Németország történelme

Németország történelme az őskőkori időkre nyúlik vissza; területén találták meg a neandervölgyi ember ősének tekintett heidelbergi ember első leleteit.

Új!!: Szláv népek és Németország történelme · Többet látni »

Népi imádság

A népi imádság, archaikus népi imádság vagy apokrif népi imádság szájhagyomány útján terjedő, vallásos népköltészeti műfaj, a parasztság által használt, a hivatalos egyházi irodalmon kívül eső imádság.

Új!!: Szláv népek és Népi imádság · Többet látni »

Népvándorláskor

2–5. századi vándorlások A népvándorláskor vagy a népvándorlás kora körülbelül a 4-8. század közötti korszak Európában, a késő ókorból a kora középkorba való átmenet időszaka.

Új!!: Szláv népek és Népvándorláskor · Többet látni »

Nemesbőd

Nemesbőd község Vas vármegyében, a Szombathelyi járásban.

Új!!: Szláv népek és Nemesbőd · Többet látni »

Nemeskürt

Nemeskürt (szlovákul Zemianske Sady, korábban Nemeškert) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerületben, a Galántai járásban.

Új!!: Szláv népek és Nemeskürt · Többet látni »

Nemzet

A nemzet a legelterjedtebb meghatározások közös elemei alapján: történelmileg kialakult, tartós emberi közösség, amelyet a közös nyelv, közös terület, közös gazdaság és a kultúrában megnyilvánuló közös lelki alkat tart össze.

Új!!: Szláv népek és Nemzet · Többet látni »

Neustadt-Glewe

Neustadt-Glewe a Elde folyó mellett fekszik.

Új!!: Szláv népek és Neustadt-Glewe · Többet látni »

Nevelek dűlő

Göd-Nevelek Göd város egy része, Pest vármegyében, a Dunakeszi járásban.

Új!!: Szláv népek és Nevelek dűlő · Többet látni »

Novi Vinodolski

Novi Vinodolski város és község (járás) Horvátországban, Tengermellék-Hegyvidék megyében.

Új!!: Szláv népek és Novi Vinodolski · Többet látni »

Nowa Huta

Nowa Huta-i sugárút Az öntöde A városrész 1977-ben épített temploma A fél nyolcszög és az ''öt ujj'' Nowa Huta Krakkó legnagyobb és legnépesebb városrésze.

Új!!: Szláv népek és Nowa Huta · Többet látni »

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov

Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov (oroszul: Николай Андреевич Римский-Корсаков) (Tyihvin, 1844. március 18. – Ljubenszk, 1908. június 21.) orosz zeneszerző, az orosz ötök tagja.

Új!!: Szláv népek és Nyikolaj Andrejevics Rimszkij-Korszakov · Többet látni »

Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij

Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij (oroszul: Николай Михайлович Пржевальский) (Orosz Birodalom, Szmolenszki kormányzóság, Kimborovo, 1839. április 12. – Karakol, 1888. november 1.) orosz tábornok, geográfus, Ázsia-kutató, a 19.

Új!!: Szláv népek és Nyikolaj Mihajlovics Przsevalszkij · Többet látni »

Nyitra története

Nyitra látképe, előtérben a Várdomb Ez a szócikk Nyitra városának és tágabb környezetének fontosabb történéseit mutatja be.

Új!!: Szláv népek és Nyitra története · Többet látni »

Nyitraszőlős

Nyitraszőlős (szlovákul Vinodol) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv népek és Nyitraszőlős · Többet látni »

Obelerio Antenoreo

Obelerio Antenoreo állhatott az egyre nagyobb hatalommal rendelkező Velence élére 804-ben.

Új!!: Szláv népek és Obelerio Antenoreo · Többet látni »

Olomouc

Olomouc (németül Olmütz, magyarul Alamóc, lengyelül Ołomuniec, latinul Eburum vagy Olomucium, morvául Holomóc vagy Olomóc) város a Cseh Köztársaságban, Morvaország középső részén.

Új!!: Szláv népek és Olomouc · Többet látni »

Orfű

Orfű község Baranya vármegyében, a Pécsi járásban.

Új!!: Szláv népek és Orfű · Többet látni »

Orjoli terület

Az Orjoli terület (oroszul Орловская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység.

Új!!: Szláv népek és Orjoli terület · Többet látni »

Orosz–japán háború

Az orosz–japán háború (1904–1905) Oroszország és Japán háborúja volt a 20. század elején, elsődleges tétje pedig az, hogy a két nagyhatalom közül melyikük lesz a Távol-Kelet (elsősorban Kína és Korea) gyarmatosítója.

Új!!: Szláv népek és Orosz–japán háború · Többet látni »

Oroszok

Az oroszok az ukránokkal és a belaruszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjába tartoznak.

Új!!: Szláv népek és Oroszok · Többet látni »

Oroszország

312x312px Az Oroszországi Föderáció, vagy röviden Oroszország (Россия) Európa keleti részétől Észak-Ázsia (Szibéria) keleti partjáig, a Csendes-óceánig, valamint a Távol-Keletre is kiterjedő föderatív ország.

Új!!: Szláv népek és Oroszország · Többet látni »

Oroszország kultúrája

A szentpétervári metró egyik állomása Balett-táncosok Az orosz kultúra a keleti szlávok kultúrájából nőtt ki, akik pogány hitükkel és sajátos életmódjukkal Kelet-Európa és Eurázsia erdős-sztyeppei területein éltek.

Új!!: Szláv népek és Oroszország kultúrája · Többet látni »

Oroszország történelme

Oroszország történelme a keleti szlávok történelmével kezdődik.

Új!!: Szláv népek és Oroszország történelme · Többet látni »

Oroszország uralkodóinak listája

Az alábbi táblázatok Oroszország uralkodóinak névsorát tartalmazzák.

Új!!: Szláv népek és Oroszország uralkodóinak listája · Többet látni »

Oroszország világörökségi helyszínei

Oroszország területéről eddig harmincegy helyszín került fel a világörökségi listára, harmincegy helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szláv népek és Oroszország világörökségi helyszínei · Többet látni »

Oroszország zászlaja

A „Romanov-dinasztia zászlaja”. Ezt a zászlót használták az Orosz Birodalomban 1858-1883 között Oroszország zászlaja Oroszország állami jelképeinek egyike.

Új!!: Szláv népek és Oroszország zászlaja · Többet látni »

Orosztony

Orosztony község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban, a Zalai-dombságban, a Zalaapáti-hát területén.

Új!!: Szláv népek és Orosztony · Többet látni »

Ostrov (Tulcea megye)

Ostrov község Tulcea megyében, Dobrudzsában, Romániában.

Új!!: Szláv népek és Ostrov (Tulcea megye) · Többet látni »

Osztrák Hercegség

Az Osztrák Hercegség, a Szent Német-római Birodalom egyik független állama volt 1156 és 1453 között, amely az I. Frigyes által kiadott Privilegium Minus rendelet következtében vált a Bajor Hercegség határtartományaként számon tartott Osztrák őrgrófságból hercegséggé, és lett a későbbi Osztrák Főhercegség elődállama.

Új!!: Szláv népek és Osztrák Hercegség · Többet látni »

Osztrák–Magyar Monarchia

Az Osztrák–Magyar Monarchia, más néven Osztrák–Magyar Birodalom vagy Ausztria–Magyarország (vagy Österreich-Ungarn, vagy Rakousko-Uhersko) 1867 és 1918 között fennállt különleges, kettős (dualista) állam, pontosabban államszövetség, reálunió volt Közép-Európában.

Új!!: Szláv népek és Osztrák–Magyar Monarchia · Többet látni »

Ottó-kori művészet

A kölni Szent Pantaleon-templom westwerk része A Registrum Gregorii II. Ottó császárt ábrázoló miniatúrája Ottó-kori művészetnek nevezik a Német-római Birodalom területén a 10. század közepétől a 11. század első harmadáig tartó időszakban készült műalkotások együttesét.

Új!!: Szláv népek és Ottó-kori művészet · Többet látni »

Ozora

Ozora község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: Szláv népek és Ozora · Többet látni »

Paál Ferenc (író)

Paál Ferenc (szül. Popper, Győr, 1904. július 20. – Budapest, 1969. július 11.) magyar író, publicista, újságíró.

Új!!: Szláv népek és Paál Ferenc (író) · Többet látni »

Paloznak

Paloznak község Veszprém vármegyében, a Balatonfüredi járásban.

Új!!: Szláv népek és Paloznak · Többet látni »

Pannonhalma

A település az apátságból A városháza Park a városban Művelődési otthon és utazási iroda A Pannonhalmi Főapátság épülete Pannonhalma (1965-ig: Győrszentmárton, németül: Martinsberg) város Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Pannonhalmi járás székhelye.

Új!!: Szláv népek és Pannonhalma · Többet látni »

Paolo Lucio Anafesto

Paolo Lucio Anafesto (más néven: Paoluccio Anafesto), a Velencei Köztársaság első dózséja.

Új!!: Szláv népek és Paolo Lucio Anafesto · Többet látni »

Pap (hivatás)

Rómában A pap (latinul sacerdos, görögül presbyter), olyan vallási vezető, aki fel van hatalmazva egy vallás szent rituáléinak elvégzésére, különös tekintettel közvetítő szerepére az emberek és Isten vagy istenségek között.

Új!!: Szláv népek és Pap (hivatás) · Többet látni »

Patvarc

Patvarc község Nógrád vármegyében, a Balassagyarmati járásban.

Új!!: Szláv népek és Patvarc · Többet látni »

Pánszlávizmus

Szlávok Európában Pánszláv zászló A pánszlávizmus egy politikai, társadalmi és tudományos-kulturális mozgalom amelynek célja a szláv népek politikai, társadalmi és kulturális egységének megteremtése, erősítése.

Új!!: Szláv népek és Pánszlávizmus · Többet látni »

Páskaháza

Páskaháza község Szlovákiában, a Kassai kerület Rozsnyói járásában.

Új!!: Szláv népek és Páskaháza · Többet látni »

Pécs

Pécs (/Pečuj, a középkorban, az ókorban) megyei jogú város Magyarország délnyugati részén, az ország ötödik legnagyobb települése Budapest, Debrecen, Szeged és Miskolc után.

Új!!: Szláv népek és Pécs · Többet látni »

Pécs története

Pécs története a jelenlegi baranyai megyeszékhely, illetve a korábban Sopianae névre hallgató ókori római, még korábban pedig kelta település történelmére vonatkozik.

Új!!: Szláv népek és Pécs története · Többet látni »

Póla

Póla (horvátul Pula, olaszul Pola) város és község (járás) Horvátországban, Isztria megyében.

Új!!: Szláv népek és Póla · Többet látni »

Penészlek

Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Új!!: Szláv népek és Penészlek · Többet látni »

Pestis

A pestis a Yersinia pestis nevű baktérium által okozott fertőző betegség.

Új!!: Szláv népek és Pestis · Többet látni »

Phókasz bizánci császár

Phókasz (görög Φωκάς, latin Phocas, Trákia, 547 – Konstantinápoly, 610. október 5.) bizánci császár 602-től haláláig, Maurikiosz császár tisztje, majd utódja volt.

Új!!: Szláv népek és Phókasz bizánci császár · Többet látni »

Philippikosz bizánci császár

Philippikosz, eredeti nevén Bardanész (uralkodott 711 decembere – 713. június 3.) a Bizánci Birodalom apai ágon örmény származású császára volt, akinek legmaradandóbb tette a krisztológiai viták újraélesztése volt.

Új!!: Szláv népek és Philippikosz bizánci császár · Többet látni »

Pietro Tradonico

Pietro Tradonico (Póla, 808 – Velence, 864 szeptember 13.) 836-ban tizenharmadikként állhatott Velence élére a dózse tisztséget betöltve.

Új!!: Szláv népek és Pietro Tradonico · Többet látni »

Pietro Tribuno

Pietro Tribuno volt Velence élén a tizenhetedik dózse.

Új!!: Szláv népek és Pietro Tribuno · Többet látni »

Pilis-kutatás

A Pilis-kutatás a Pilissel kapcsolatos történelmi bizonytalanságokkal kapcsolatos kutatások és viták összefoglaló elnevezése, amely tágabb értelemben a magyarság őstörténetét is érinti.

Új!!: Szláv népek és Pilis-kutatás · Többet látni »

Pincehely

Pincehely (németül Binsenhelm) nagyközség Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Új!!: Szláv népek és Pincehely · Többet látni »

Piran

Piran kikötőváros és Piran község székhelye Szlovéniában, az Adrián, Kopertől 10 km-re nyugatra.

Új!!: Szláv népek és Piran · Többet látni »

Pirog

A pirog (oroszul: пирог) vagy pirozsok (пирожок, többes számban pirozski пирожки) egy orosz ételféleség, amely kelt tésztából készül különféle töltelékkel.

Új!!: Szláv népek és Pirog · Többet látni »

Plön

Plön (alnémet nyelven: Plöön) az azonos nevű kerület (Kreis Plön - Plön Kerület) adminisztrációs központja Németország Schleswig-Holstein tartománya északkeleti részén.

Új!!: Szláv népek és Plön · Többet látni »

Plitvicei-tavak

A Plitvicei-tavak Horvátországban található tórendszer.

Új!!: Szláv népek és Plitvicei-tavak · Többet látni »

Podgorica

Podgorica (cirill írással Подгорица, korábban Titograd) Montenegró fővárosa és az azonos nevű község központja.

Új!!: Szláv népek és Podgorica · Többet látni »

Polánok (nyugati szláv törzs)

A polánok (lengyelül polanie) szláv törzs volt, amely a 8. században a Warta folyó környékét népesítette be.

Új!!: Szláv népek és Polánok (nyugati szláv törzs) · Többet látni »

Pomeránia

Pomeránia (németül és svédül Pommern, lengyelül Pomorze, kasubul Pòmòrskô, latinul Pomerania, jelentése: tengermellék) történelmi régió a mai Lengyelország és Németország északi területén, a Balti-tenger déli partján, a Reknitz, Odera és Visztula torkolatánál.

Új!!: Szláv népek és Pomeránia · Többet látni »

Poprád (település)

Poprád (szlovákul Poprad, németül Deutschendorf) város Szlovákiában, az Eperjesi kerület Poprádi járásának székhelye.

Új!!: Szláv népek és Poprád (település) · Többet látni »

Poroszok

A poroszok a balti nyelvcsalád egy mára kihalt népe volt, a Visztula torkolatának vidékén, a Nemunas (Nyeman) folyó mentén és Kur-öböl környékén éltek a középkorban.

Új!!: Szláv népek és Poroszok · Többet látni »

Posavina

A Posavina Horvátország, Bosznia-Hercegovina és Szerbia egyik tájegysége, a Száva középső és alsó folyása körüli síkság.

Új!!: Szláv népek és Posavina · Többet látni »

Potsdam

Potsdam város Németországban, Brandenburg szövetségi tartomány fővárosa.

Új!!: Szláv népek és Potsdam · Többet látni »

Pottornya

Pottornya (szlovákul Podtureň) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Új!!: Szláv népek és Pottornya · Többet látni »

Pozsega

Pozsega (1992-ig Slavonska Požega) város és község Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megye székhelye.

Új!!: Szláv népek és Pozsega · Többet látni »

Prága

Libuše és Přemysl, Prága alapítóinak szobra Schedel krónikájában, 1493 Prága (csehül Praha,, németül Prag, latinul: Praga) Csehország fővárosa és egyben legnagyobb városa, az Európai Unió 14.

Új!!: Szláv népek és Prága · Többet látni »

Pribina

Pribina (a frank krónikákban Priwina vagy Privina), (800 körül – 861) morva származású gróf, a Nyitrai Fejedelemség első ismert uralkodója (825?-833), majd előbb rang nélkül (840?–847), 847-től 861-ig frank hűbéres grófként (comes) állt a Rába és Dráva közti terület élén.

Új!!: Szláv népek és Pribina · Többet látni »

Privigye

Privigye (szlovákul Prievidza, németül Priwitz) város Szlovákiában.

Új!!: Szláv népek és Privigye · Többet látni »

Protoromán nyelv

A keleti újlatin nyelvek mai elterjedése Protoromán nyelvnek a nyelvészek azt a feltételezett egységes nyelvet tekintik, amelyből egyesek szerint a mai román, az aromán, a meglenoromán és az isztroromán nyelvek keletkeztek.

Új!!: Szláv népek és Protoromán nyelv · Többet látni »

Puglia

Puglia, régiesen Apulia (görögül Ἀπουλία) olaszországi régió, székhelye Bari.

Új!!: Szláv népek és Puglia · Többet látni »

Rab (sziget)

A Rab-sziget vagy egyszerűen csak Rab (horvátul Otok Rab vagy Rab, olaszul Isola Arbe vagy Arbe) sziget Horvátország tengerpartjának északi részén, a Kvarner-öböl déli részén, Tengermellék-Hegyvidék megyéhez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Rab (sziget) · Többet látni »

Radimlje bogumil nekropolisza

Radimlje, bogumil nekropolisz Radimlje bogumil nekropolisza Boszniában, a Neretva menti történelmi karavánúton fekvő Čapljinából keleti irányba, a Stolac városába vezető közút mentén található.

Új!!: Szláv népek és Radimlje bogumil nekropolisza · Többet látni »

Rákosi Jenő

Mindszenti Rákosi Jenő (született Kremsner Jenő) (Acsád, 1842. november 12. – Budapest, 1929. február 8.) magyar író, újságíró, színházigazgató, lapszerkesztő, főrendiházi tag, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja.

Új!!: Szláv népek és Rákosi Jenő · Többet látni »

Rásztony

Rásztony (szlovákul Ráztočno) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Privigyei járásban.

Új!!: Szláv népek és Rásztony · Többet látni »

Répcevis

Répcevis község Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Soproni járásban található.

Új!!: Szláv népek és Répcevis · Többet látni »

Rózsahegy

Rózsahegy (szlovákul Ružomberok, németül Rosenberg) város Szlovákiában, a Zsolnai kerület Rózsahegyi járásának székhelye.

Új!!: Szláv népek és Rózsahegy · Többet látni »

Rügen

Rügen (latinul Rugia) Németországhoz tartozó sziget a Balti-tengerben, Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományban.

Új!!: Szláv népek és Rügen · Többet látni »

Rüsz

Rüsz (szászul Reesn) falu Romániában, Szeben megyében.

Új!!: Szláv népek és Rüsz · Többet látni »

Regensburgi Egyetem

A Regensburgi Egyetem egy állami kutatóegyetem Bajorország Regensburg középkori városában, amely az UNESCO Világörökség része.

Új!!: Szláv népek és Regensburgi Egyetem · Többet látni »

Rhizón

Rhizón (ógörög Ῥίζων) ókori illír település, majd római város volt a mai Montenegróban, Risan városka helyén.

Új!!: Szláv népek és Rhizón · Többet látni »

Rifnik-hegy

Rifnik-hegy, déli terasz ariánus templom maradványai Régészeti kiállítás A Rifnik-hegy egy régészeti szabadtéri múzeummal rendelkező domb Kelet-Szlovéniában.

Új!!: Szláv népek és Rifnik-hegy · Többet látni »

Rilai kolostor

A rilai kolostor (bolgárul Рилски Манастир, Rilszki Manasztir), Bulgária és a bolgár ortodox egyház legnépszerűbb és legszentebbnek tartott kegyhelye Délnyugat-Bulgáriában helyezkedik el a Rila-hegységben.

Új!!: Szláv népek és Rilai kolostor · Többet látni »

Rjazanyi terület

A Rjazanyi terület (oroszul: Рязанская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Rjazanyi terület · Többet látni »

Rožaje

Rožaje (ejtsd: rozsalje, montenegróiul, cirill betűkkel Рожаје) város és község (járás) Montenegróban.

Új!!: Szláv népek és Rožaje · Többet látni »

Román konyhaművészet

A román konyhaművészetet a románság földrajzi helyzete határozza meg, az, hogy Közép-Európa és Délkelet-Európa határrégiójában helyezkedik el.

Új!!: Szláv népek és Román konyhaművészet · Többet látni »

Román nyelv

A román nyelv (románul: limba română) az újlatin nyelvekhez tartozik az indoeurópai nyelvcsalád itáliai ágán belül.

Új!!: Szláv népek és Román nyelv · Többet látni »

Románia kultúrája

Románia kultúrájának jellegzetességei sajátos földrajzi helyzetének és történelmi fejlődésének tudhatók be.

Új!!: Szláv népek és Románia kultúrája · Többet látni »

Rome: Total War: Barbarian Invasion

A Rome: Total War: Barbarian Invasion egy körökre osztott számítógépes stratégiai játék, a Rome: Total War egyik kiegészítője, mely 2005-ben jelent meg.

Új!!: Szláv népek és Rome: Total War: Barbarian Invasion · Többet látni »

Rovinj

Rovinj város és község Horvátországban, Isztria megyében.

Új!!: Szláv népek és Rovinj · Többet látni »

Rudabánya

Rudabánya város Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Szláv népek és Rudabánya · Többet látni »

Ruszalka (Dargomizsszkij)

A Ruszalka (oroszul: Русалка) vagy A sellő Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkij négyfelvonásos operája, amelyet Puskin költeményére írt.

Új!!: Szláv népek és Ruszalka (Dargomizsszkij) · Többet látni »

Ruszinok

Nincs leírás.

Új!!: Szláv népek és Ruszinok · Többet látni »

Sajtény

Sajtény falu Romániában Arad megyében, Aradtól 35 km-re nyugatra a Maros jobb partján.

Új!!: Szláv népek és Sajtény · Többet látni »

Salona

Salona város és község Horvátországban Split-Dalmácia megyében.

Új!!: Szláv népek és Salona · Többet látni »

Sandomierz

Sandomierz (IPA:;;;;;; vagy Szondamér) lengyel város a Szentkereszt vajdaság sandomierzi járásában, a Visztula partján.

Új!!: Szláv népek és Sandomierz · Többet látni »

Santa Maria dei Miracoli (Ragusa)

A Santa Maria dei Miracoli egy ragusai templom.

Új!!: Szláv népek és Santa Maria dei Miracoli (Ragusa) · Többet látni »

Santa Maria del Giglio (Velence)

A Santa Maria del Giglio más néven (pontosabban velencei nyelven) Santa Maria dello Zobenigo-templom az olaszországi Velencében található.

Új!!: Szláv népek és Santa Maria del Giglio (Velence) · Többet látni »

Sarda (Albánia)

Sarda (latin név; albán Sardë / Sarda) mára elpusztult, és csak romjaiban látható középkori település, egyúttal régészeti helyszín a mai Albánia északnyugati részén, Shkodra városától légvonalban 11 kilométerre keletre, a Drin folyón duzzasztott Vau i Dejës-i-tó Shurdhah-szigetén (Ishull i Shurdhahut).

Új!!: Szláv népek és Sarda (Albánia) · Többet látni »

Sárköz

A Sárköz Magyarország egyik tájegysége.

Új!!: Szláv népek és Sárköz · Többet látni »

Sárrétudvari

Sárrétudvari nagyközség Hajdú-Bihar vármegyében, a Püspökladányi járásban.

Új!!: Szláv népek és Sárrétudvari · Többet látni »

Scampis

Scampis vagy Scampa ókori római település Illyricumban, a Via Egnatia egyik állomása.

Új!!: Szláv népek és Scampis · Többet látni »

Schwerini kastély

A schwerini kastély Mecklenburg-Elő-Pomeránia székhelyének, Schwerinnek a központjában, a Schwerini-tó egyik szigetén található.

Új!!: Szláv népek és Schwerini kastély · Többet látni »

Shaban Demiraj

Shaban Demiraj (Vlora, 1920. január 1. – Tirana, 2014. augusztus 30.) albán nyelvész, nyelvtörténész, egyetemi tanár, 1989-től az Albán Tudományos Akadémia rendes tagja, 1993-tól 1997-ig elnöke.

Új!!: Szláv népek és Shaban Demiraj · Többet látni »

Shkodra

Shkodra látképe a Buna folyóval és a Shkodrai-tóval Shkodra (aromunul és, vagy Skadar,, régi magyar nevén Szkutari vagy Kadar) város Albánia északnyugati részén, a montenegrói határ közelében, az azonos nevű Shkodra kerület székhelye.

Új!!: Szláv népek és Shkodra · Többet látni »

Shtjefën Gjeçovi

Shtjefën Konstantin Gjeçovi (Janjeva, 1874. július 12. – Zym közelében, 1929. október 14. vagy október 23.) koszovói albán ferences szerzetes, néprajzi és régészeti gyűjtő, publicista.

Új!!: Szláv népek és Shtjefën Gjeçovi · Többet látni »

Sióagárd

Sióagárd egy község Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban.

Új!!: Szláv népek és Sióagárd · Többet látni »

Siklós története

Siklós története az őskorig nyúlik vissza.

Új!!: Szláv népek és Siklós története · Többet látni »

Soline (Župa dubrovačka)

Soline falu Horvátországban, Dubrovnik-Neretva megyében.

Új!!: Szláv népek és Soline (Župa dubrovačka) · Többet látni »

Somogy vármegye történelme

Somogy vármegye Magyarország Dél-dunántúli térségének közepén helyezkedik el.

Új!!: Szláv népek és Somogy vármegye történelme · Többet látni »

Somogyapáti

Somogyapáti egy Baranya vármegyei község a Szigetvári járásban.

Új!!: Szláv népek és Somogyapáti · Többet látni »

Szabács ostroma (1521)

Szabács ostroma 1521.

Új!!: Szláv népek és Szabács ostroma (1521) · Többet látni »

Szaloniki

Szaloniki (görögül σαλονίκη szaloníki, ógörög ejtéssel Thesszaloniké,,, szláv nyelveken Сoлун,, vagy Selaniki) Görögország második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője, Közép-Makedónia régió székhelye.

Új!!: Szláv népek és Szaloniki · Többet látni »

Szalonna (település)

Szalonna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Új!!: Szláv népek és Szalonna (település) · Többet látni »

Szamo

Szamo fejedelem (? – 658) egy feltehetőleg a mai Franciaország területén született frank kereskedő, volt.

Új!!: Szláv népek és Szamo · Többet látni »

Szamosfalva

A római-katolikus templom. jozefiniánus térképen Szamosfalva (románul Someșeni, németül Mikelsdorf) Kolozsvár városrésze, hajdan önálló település.

Új!!: Szláv népek és Szamosfalva · Többet látni »

Szarajevó

Szarajevó (bosnyákul, horvátul és szerbül Sarajevo, cirill írással Сарајево, törökül Saraybosna, mely névből a „saray” tag palotát jelent) Bosznia-Hercegovina fővárosa.

Új!!: Szláv népek és Szarajevó · Többet látni »

Szágy

Szágy (németül: Saad) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Új!!: Szláv népek és Szágy · Többet látni »

Szászország történelme

A Szász hercegség 919–1125 között Szászország a naumburgi szerződés (1554) után 1855. szeptember 6-án kiadott 1 talléros Szászország mindig gazdag és erős terület volt.

Új!!: Szláv népek és Szászország történelme · Többet látni »

Szávaszentdemeter

Szávaszentdemeter (szerbül Сремска Митровица / Sremska Mitrovica, horvátul Srijemska Mitrovica, Mitrovica, németül Syrmisch Mitrowitz), az ókori Sirmium, város Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben.

Új!!: Szláv népek és Szávaszentdemeter · Többet látni »

Szófia

Szófia (София – Szofija, régi magyar nevén: Szeredőc), Bulgária fővárosa, és egyben a legnépesebb (2010-es adat szerint 1 259 446 lakosú) városa.

Új!!: Szláv népek és Szófia · Többet látni »

Szörénység

Szörénység (más néven Szörény, Szörényvidék) a Bánság keleti hegyvidéki területe, hagyományos központja Karánsebes.

Új!!: Szláv népek és Szörénység · Többet látni »

Szőregi Kisboldogasszony szerb ortodox templom

A Kisboldogasszony szerb ortodox templom Szőreg egyik legrégebbi, copf-klasszicista stílusban fennmaradt építménye, amely Szűz Mária születésének fölszentelt szerb ortodox templom.

Új!!: Szláv népek és Szőregi Kisboldogasszony szerb ortodox templom · Többet látni »

Szegvár

Szegvár nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Szentesi járásában, a Kurca és a Kórógy-ér összefolyásánál.

Új!!: Szláv népek és Szegvár · Többet látni »

Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház

A Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház Hévízen található egészségügyi szolgáltató intézmény.

Új!!: Szláv népek és Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház · Többet látni »

Szent Beszteréd

Szent Beszteréd (latinul: Bistridus, Bestridus, Beztertus) (magyar: Besztrik, Beszter, Besztrid) (szlovákul: Bystrík) (* ? – † 1046, Pest), a 11.

Új!!: Szláv népek és Szent Beszteréd · Többet látni »

Szent Miklós szerb ortodox templom (Szeged)

A Szent Miklós szerb ortodox templom Szeged egyik legrégebbi, barokk stílusban fennmaradt, építménye a Dóm téren található, Fogadalmi templom mögötti, myrai Szent Miklós ereklyéinek átvitelére fölszentelt szerb ortodox templom.

Új!!: Szláv népek és Szent Miklós szerb ortodox templom (Szeged) · Többet látni »

Szent Norbert

Magdeburgi vagy Premontrei Szent Norbert (Gennep vagy Xanten, 1080/1085 – Magdeburg, 1134. június 6.) római katolikus pap, 1126–1134 között Magdeburg érseke, a premontrei rend alapítója.

Új!!: Szláv népek és Szent Norbert · Többet látni »

Szentgotthárd

Szentgotthárd (nek, nak, nak is hívják, ami történetesen „város” jelentéssel is bír) a legnyugatabbra fekvő város Magyarországon.

Új!!: Szláv népek és Szentgotthárd · Többet látni »

Szentgotthárdi ciszterci apátság

A szentgotthárdi ciszterci apátság 1183-ban, III. Béla király adományozása révén Szentgotthárdon alapított ciszterci apátság. Az alapítók Franciaországból, Trois Fontaines-ből érkeztek Magyarországra, a mai Vas vármegyébe, és birtokolták a mai Vendvidéket és néhány őrségi települést. E területek egészen addig a gyepűrendszer részét képezték. A ciszterciek a korban igen fejlett mezőgazdasági ismeretekkel rendelkeztek, így az apátság megalapítása a Szentgotthárd környéki vidék fejlődésének máig legfontosabb mérföldköve, egyfajta alapja, amely jelentős volt a középkori Magyarország gazdaságára nézve is. A szentgotthárdin kívül további négy monostor jött létre Béla király idejében. A Szentgotthárdról kirajzók alapítása Pornó (Pornóapáti) volt. A ciszterciek saját maguk művelték a földjüket jobbágyaikkal együtt, gazdag ismeretekkel rendelkeztek az állattenyésztés, a halászat, a szőlőtermesztés és az erdőgazdálkodás terén is. Ez utóbbi környezetvédelmi tekintetben is rendkívül fontos, mert a ciszterci típusú erdőgazdálkodás hozzájárult ahhoz, hogy a Vendvidéken rendkívül egyedi erdők alakultak ki. Különösen Orfalu községben, a híres Fekete-tó környékén találni meg ennek legszebb példáját, mivel ott nagy számú öreg, de jó állapotban levő magas fa található, amely ma az Őrségi Nemzeti Park kiemelten védett része. Szükséges megemlíteni, hogy az apátság lakói nem kizárólag munkástestvéreikre vagy jobbágyaikra hárították a nehéz fizikai munkát, hanem maguk is kivették részüket a tennivalókból. A szerzetesek éppúgy dolgoztak a földeken, a nagy munkák idején olykor több mint fél napot. A jobbágyaikkal is jól bántak, bár előfordultak komoly összetűzések az adóemelések kapcsán vagy az apát által elkövetett visszaélések miatt. A ciszterciek nem véletlenül igyekeztek megtelepedni gyér népességű vagy egészen lakatlan helyeken. Ez hozzátartozik a sajátos szerzetesi gondolathoz, a világtól való elzárkózáshoz. Továbbá a szerzeteseknek saját kétkezi munkájukból kellett megélniük, ami ugyancsak az elzárkózás elvéhez tartozik, megelőzendő a mással szembeni függő viszonyt. Az apátság a 14. század második felében hanyatlásnak indult. 1391-től Széchy Miklós fiai birtokolták időszakos megszakításokkal 1528-ig. Széchy Tamás önkényeskedései miatt csaknem teljesen elpusztult az apátság. 1528-ban visszanyerte javait s a talpra állás jelei mutatkoztak, de az utolsó apátot elkergették 1556-ban és a monostort erőddé alakították át. Ráadásul eljött a török hódoltság kora is. A 17. században a rabló akindzsik és szerbek már az apátság belső birtokain jártak. 1605-ben a megszálló császári erők elpusztították a régi apátságot, amelynek maradványai ma is láthatók. 1664-ben a szentgotthárdi csata pusztításai söpörtek végig a vidéken. A ciszterciektől csak a barokk stílusú templom és monostor épületegyüttese maradt fenn, az egykori Magtártemplom ma színházként működik. Előbbi építése az ún. heiligenkreuzi korszakhoz kapcsolható, amikor az apátságot 1734-ben III. Károlytól megkapta a heiligenkreuzi apátság, mely feltámasztotta haló poraiból a nagy múltú vendvidéki ciszterci apátságot. A kiegyezést követően, a mindenkori magyar kormányok követelései nyomán 1878-ban szétválasztották a két apátságot. A régi apátság birtokainak egy része a trianoni Magyarország határain kívülre, vagyis Jugoszláviához, illetve Ausztriához került. A kommunista hatalomátvételt követően 1950-ben végleg megszűnt a szerzetesi élet Szentgotthárdon. A vendvidéki területek határsávi közegbe kerültek, elszigetelődtek, ami nem kedvezett a szocialista Termelőszövetkezetek kialakulásának, ezért a vidék megmenekült a nagyüzemi mezőgazdaság minden káros következményétől. A birtok egykori majorjaiból kialakult községek többsége ma is létezik, és lakóik java része szintén az egykori apátság telepeseinek leszármazottja.

Új!!: Szláv népek és Szentgotthárdi ciszterci apátság · Többet látni »

Szerbek

A szerbek (szerbül Срби / Srbi, magyarul régebben rácok) délszláv népcsoport a Balkán-félsziget középső részén, főleg Szerbiában, de jelentős szerb közösség él még Montenegróban, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Koszovóban is.

Új!!: Szláv népek és Szerbek · Többet látni »

Szerbia és Montenegró zászlaja

A történelmi Szerbia és Montenegró zászlaja három egyenlő vízszintes sávból állt.

Új!!: Szláv népek és Szerbia és Montenegró zászlaja · Többet látni »

Szerbia kultúrája

Szerbia kultúrája (szerbül: Српска култура) az ország és elsősorban a szerbek kultúrája, amely magába foglalja a jellemző művészeti, kulináris, sportéleti és társadalmi elemeket.

Új!!: Szláv népek és Szerbia kultúrája · Többet látni »

Szerbia történelme

A szerbek letelepedése a Balkánon a 6-7.

Új!!: Szláv népek és Szerbia történelme · Többet látni »

Szerbia uralkodóinak listája

Szerbia 1184-ben Szerbia történelme hozzávetőleg a 7. századig nyúlik vissza, amikor egy ismeretlen szerb fejedelem a szláv származású népével a Balkán-félszigetre érkezett.

Új!!: Szláv népek és Szerbia uralkodóinak listája · Többet látni »

Szerbia zászlaja

Szerbia zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek az orosz zászló fordítottjaként rendre piros, kék és fehér színűek.

Új!!: Szláv népek és Szerbia zászlaja · Többet látni »

Szigetköz

A Szigetköz a Győri-medence Duna (Öreg-Duna, Nagy Duna) és a Mosoni-Duna által határolt kistája.

Új!!: Szláv népek és Szigetköz · Többet látni »

Szilágyzovány

Szilágyzovány falu Romániában, Szilágy megyében.

Új!!: Szláv népek és Szilágyzovány · Többet látni »

Szilvásvárad

Szilvásvárad község Heves vármegye Bélapátfalvai járásában, az Északi-Bükk területén, a tenger szintje felett mintegy 345 méter magasan található.

Új!!: Szláv népek és Szilvásvárad · Többet látni »

Szkókó

Szkókó Pécs egyik városrésze Bálics, Mandulás és Báránytető között.

Új!!: Szláv népek és Szkókó · Többet látni »

Szláv (egyértelműsítő lap)

A szláv szó utalhat.

Új!!: Szláv népek és Szláv (egyértelműsítő lap) · Többet látni »

Szláv eposz

A Szláv eposz monumentális művészi alkotás, 20 hatalmas (legalább 4, de a képek többségében 6 métert is meghaladó méretű) festményből áll.

Új!!: Szláv népek és Szláv eposz · Többet látni »

Szláv keresztnevek

A szláv nyelvek európai eloszlásának térképe A szláv eredetű keresztnevek a szláv nyelvekből származnak és olyan szláv országokban a legnépszerűbbek, mint Belarusz, Bulgária, Horvátország, Csehország, Lengyelország, Oroszország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna.

Új!!: Szláv népek és Szláv keresztnevek · Többet látni »

Szláv korridor

A szláv korridor (cseh korridor vagy csehszlovák korridor néven is ismert) az 1919-es párizsi békekonferencián Csehszlovákia részéről előterjesztett és a nagyhatalmak által elutasított javaslat volt, amely alapján Csehszlovákia és a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság (a későbbi Jugoszlávia) területét kb.

Új!!: Szláv népek és Szláv korridor · Többet látni »

Szláv nyelvek

A szláv nyelvek a szláv népcsoportok egymással közeli kapcsolatban álló nyelvei.

Új!!: Szláv népek és Szláv nyelvek · Többet látni »

Szlovákia történelme

Szlovákia történelme a mai Szlovák Köztársaság területének történelmét tárgyalja, részben kiegészítve Kárpátalja az első Csehszlovák Köztársaság alatti történelmével.

Új!!: Szláv népek és Szlovákia történelme · Többet látni »

Szlovákia zászlaja

Szlovákia zászlaja 1939–1945 között A szlovák zászló három egyenlő, vízszintes sávból áll, amelyek a pánszláv színeket átvéve rendre fehér, kék és piros színűek.

Új!!: Szláv népek és Szlovákia zászlaja · Többet látni »

Szlovákok

A szlovákok (szlovákul: Slováci, régiesen: tótok) szlovák nyelvet beszélő nyugati szláv népcsoport.

Új!!: Szláv népek és Szlovákok · Többet látni »

Szlovének

A szlovének vagy szlovénok (szlovénul Slovenci) egy dél-szláv népcsoport tagjai, akik főleg Szlovéniában és Szlovénia szomszéd országaiban élnek.

Új!!: Szláv népek és Szlovének · Többet látni »

Szlovénia

Szlovénia (szlovénül Slovenija, teljes nevén Szlovén Köztársaság, szlovénül Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el.

Új!!: Szláv népek és Szlovénia · Többet látni »

Szlovenszka krajina

Szlovenszka krajina (szlovénül Slovenska krajina, régiesebb formában Szlovenszka kraina) összetett fogalom, amely egyrészről földrajzi, másrészről történelmi és politikai jelleget takar.

Új!!: Szláv népek és Szlovenszka krajina · Többet látni »

Szmolenszki terület

A Szmolenszki terület (oroszul Смоленская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjektum), önálló közigazgatási egység.

Új!!: Szláv népek és Szmolenszki terület · Többet látni »

Szombathely

Szombathely (németül Steinamanger, latinul Savaria vagy Sabaria, szlovénül Sombotel, vendül Somboteo, horvátul Sambotel vagy Subotište) megyei jogú város a Nyugat-Dunántúl régióban.

Új!!: Szláv népek és Szombathely · Többet látni »

Szorb nyelv

A szorb nyelv (felső szorbul: serbsce; alsó szorbul: serbski) két szorosan kapcsolódó a szláv kisebbség (szorbok) által beszélt nyelv a Lausitz régióban, Németország keleti részén.

Új!!: Szláv népek és Szorb nyelv · Többet látni »

Szorbok

A szorbok elterjedése Szorb ünnepi népviselet A szorbok (felsőszorbul: Serbja, alsószorbul: Serby) nyugati szláv nép Oberlausitzban (Felső- vagy Szász-Lausitz) és Niederlausitzban (Alsó- vagy Porosz-Lausitz), Németország keleti részén.

Új!!: Szláv népek és Szorbok · Többet látni »

Sztancsafalva

Sztancsafalva település Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Új!!: Szláv népek és Sztancsafalva · Többet látni »

Sztaroszta

A sztaroszta (cirill: староста) - szláv eredetű szó, jelentése elöljáró.

Új!!: Szláv népek és Sztaroszta · Többet látni »

Sztratióta

A sztratióta (eredetileg sztraitótész) a Bizánci Birodalomban tömegesen letelepített, eleinte szláv „parasztkatonáinak” elnevezése.

Új!!: Szláv népek és Sztratióta · Többet látni »

Sztrigy

A Sztrigy Pusztakalánnál 2010 augusztusában A Sztrigy a Maros baloldali mellékfolyója, ami a Kudzsiri-havasokban, a Pârâul Cald és a Pârâul Rovinei patakok összefolyásából keletkezik, de Nagybár fölött inkább Petrosz-pataknak nevezik.

Új!!: Szláv népek és Sztrigy · Többet látni »

Szudétanémetek

Szudétanémeteken a mai Csehország (eredetileg a történelmi Cseh Királyság – Csehország és Morvaország-) peremén élő, a második világháború után zömmel elűzött, kitelepített németajkú lakosságot és leszármazottjaikat értjük.

Új!!: Szláv népek és Szudétanémetek · Többet látni »

Taranto

Taranto (latinul Tarentum, helyi nyelvjárásban Tarande) Olaszország Puglia régiójának második (Bari után), Dél-Olaszország harmadik (Bari és Nápoly után) legnagyobb városa (közigazgatásilag comune).

Új!!: Szláv népek és Taranto · Többet látni »

Tarcal-hegység

A Tarcal-hegység (vagy Alma Mons) középhegység a Szerémség északi részén, Szerbia és kis részben Horvátország területén.

Új!!: Szláv népek és Tarcal-hegység · Többet látni »

Tard

Tard község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Mezőkövesdi járásban.

Új!!: Szláv népek és Tard · Többet látni »

Tatárjárás Magyarországon

A tatárjárás Magyarországon néven a mongolok és szövetségeseik elsősorban a 13. században bekövetkezett támadásait értjük.

Új!!: Szláv népek és Tatárjárás Magyarországon · Többet látni »

Tatárok

A tatárok (tatárul: Tatarlar/Татарлар) Kelet-Európa és Közép-Ázsia területén élő török nyelvű nép, akik nevüket a középkori tatárok mongol nyelvű törzséről kapták.

Új!!: Szláv népek és Tatárok · Többet látni »

Tátra (hegység)

A Tátra (szlovákul és lengyelül Tatry) a Kárpátok legmagasabb hegyvonulata Szlovákia északi és Lengyelország déli határán.

Új!!: Szláv népek és Tátra (hegység) · Többet látni »

Tóth

A Tóth a harmadik leggyakoribb magyar családnév.

Új!!: Szláv népek és Tóth · Többet látni »

Tóti

Tóti falu Romániában, Bihar megyében, Nagyváradtól 56 km-re északkeletre, a Hegyközben, a Bisztra folyó mellett.

Új!!: Szláv népek és Tóti · Többet látni »

Tótság

A '''Tótság''' Korabinszky János Mátyás 1804-ből való térképén. A Tótság egyéb magyar elnevezései Tótföld, Tótvidék (vendül Slovenska okroglina, latinul Sclavonia) a mai Vendvidék és Muravidék történeti elnevezése.

Új!!: Szláv népek és Tótság · Többet látni »

Tegetthoff-osztály

A Tegetthoff-osztályú csatahajókat az Osztrák–Magyar Monarchia tervezte és építette.

Új!!: Szláv népek és Tegetthoff-osztály · Többet látni »

Tettye (városrész)

Kereszt a Tettye felett A Tettye patak és a malomkerék A Tettye Pécs városának egyik legfestőibb tája parkkal, romokkal, barlanggal és arborétummal.

Új!!: Szláv népek és Tettye (városrész) · Többet látni »

Thema

A themák (E. sz. thema) katonai és közigazgatási területegységek voltak a Bizánci Birodalomban, létrehozásuk Hérakleiosz császár nevéhez fűződik.

Új!!: Szláv népek és Thema · Többet látni »

Tirpákok

A tirpákok (szlovákul trpák, többes szám trpáci) a magyarországi szlovákok regionálisan elkülönülő nyírségi csoportja, a 18.

Új!!: Szláv népek és Tirpákok · Többet látni »

Tisza

A Tisza (németül Theiß, szlovákul és románul Tisa, szerbül Тиса / Tisa, ukránul Тиса) a Duna leghosszabb mellékfolyója, Közép-Európa legfontosabb folyóinak egyike, Magyarország második legnagyobb folyója.

Új!!: Szláv népek és Tisza · Többet látni »

Tiszaörs

Tiszaörs község Jász-Nagykun-Szolnok vármegye Tiszafüredi járásában.

Új!!: Szláv népek és Tiszaörs · Többet látni »

Tiszanána

Tiszanána község Heves vármegye Hevesi járásában.

Új!!: Szláv népek és Tiszanána · Többet látni »

Tornanádaska

Tornanádaska község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, az Edelényi járásban.

Új!!: Szláv népek és Tornanádaska · Többet látni »

Totesd

Totesd falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében.

Új!!: Szláv népek és Totesd · Többet látni »

Trákia

Balkánon Trákia (görögül Θράκη, régiesen Thráké, latinul Thracia vagy Threcia, bolgárul Тракия, törökül Trakya) a Balkán-félsziget délkeleti részén elterülő földrajzi és koronként változó történeti régió.

Új!!: Szláv népek és Trákia · Többet látni »

Triglav

A Triglav (olaszul Monte Tricorno, németül Terglau) Szlovénia (1918 és 1991 között Jugoszlávia) és a Júliai-Alpok legmagasabb pontja (2864 m).

Új!!: Szláv népek és Triglav · Többet látni »

Trizs

Trizs község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Szláv népek és Trizs · Többet látni »

Trogir

Trogir (németül és innen átvéve magyarul Trau, latinul Traqurium) város és község (járás) Horvátországban.

Új!!: Szláv népek és Trogir · Többet látni »

Tulai terület

A Tulai terület (oroszul Тульская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Tulai terület · Többet látni »

Turóc vármegye

Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt.

Új!!: Szláv népek és Turóc vármegye · Többet látni »

Tveri terület

A Tveri terület (oroszul Тверская область) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység.

Új!!: Szláv népek és Tveri terület · Többet látni »

Ukrajna

Ukrajna kelet-európai állam.

Új!!: Szláv népek és Ukrajna · Többet látni »

Ukrajna történelme

1918. július 18-án Pavlo Szkoropadszkij hetman által jóváhagyott ukrán állami kispecsét Ukrajna – az ókorban és a kora középkorban Pontus-vidék – a kora újkorban tűnt fel elsőként politikai és földrajzi entitásként, elsősorban mint (etimológiája szerint is) lengyel–litván határvidék, majd a 19.

Új!!: Szláv népek és Ukrajna történelme · Többet látni »

Ukrajna világörökségi helyszínei

Ukrajna területéről eddig nyolc helyszín került fel a világörökségi listára, tizenhat helyszín a javaslati listán várakozik a felvételre.

Új!!: Szláv népek és Ukrajna világörökségi helyszínei · Többet látni »

Ungvár

Ungvár (ukránul Ужгород, ruszinul Ужгород, oroszul Ужгород, szlovákul és,, jiddisül אונגװיר) területi jelentőségű város Ukrajnában, Kárpátalja területi székhelye, legnagyobb települése.

Új!!: Szláv népek és Ungvár · Többet látni »

Ungvári vár

Az ungvári vár vagy Drugeth-vár Ungvár nevezetessége, Kárpátalja egyik leghíresebb műemléke.

Új!!: Szláv népek és Ungvári vár · Többet látni »

V. (VI.) István pápa

VI.

Új!!: Szláv népek és V. (VI.) István pápa · Többet látni »

V. Szixtusz pápa

V.

Új!!: Szláv népek és V. Szixtusz pápa · Többet látni »

Vadna

Vadna község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.

Új!!: Szláv népek és Vadna · Többet látni »

Vajda

Lásd még: Nagyvajda.

Új!!: Szláv népek és Vajda · Többet látni »

Vajdaság Autonóm Tartomány

A Vajdaság (szerbül: Војводина, románul: Voivodina, horvátul: Vojvodina) teljes nevén Vajdaság Autonóm Tartomány Szerbia északi, Magyarországgal határos, részben magyarok által lakott területe, közigazgatásilag autonóm tartomány.

Új!!: Szláv népek és Vajdaság Autonóm Tartomány · Többet látni »

Vallástörténet

A vallástörténet az egyes vallások keletkezésének, fejlődésének történetét, társadalmi összefüggéseit és a társadalomban betöltött szerepét vizsgáló tudomány.

Új!!: Szláv népek és Vallástörténet · Többet látni »

Vasas (városrész)

Vasas (németül Eisenau) Pécs egyik külső városrésze 1954 óta, Somogy és Hird között.

Új!!: Szláv népek és Vasas (városrész) · Többet látni »

Vágsellye

Vágsellye (szlovákul Šaľa, németül Schelle) város Szlovákiában.

Új!!: Szláv népek és Vágsellye · Többet látni »

Vágvölgy

Vágbeszterce vára a trencséni kerületben Vágvidék, Vágvölgy (Považie): ma három szlovák régió neve, általában az Alsó-Vágmenti, a Középső-Vágmenti és a Felső-Vágmenti turisztikai régió összefoglaló neve.

Új!!: Szláv népek és Vágvölgy · Többet látni »

Vármegye

A vármegye a Magyar Királyság közigazgatásának alapvető területi egysége A vármegye vagy megye a magyar közigazgatás alapvető területi egysége.

Új!!: Szláv népek és Vármegye · Többet látni »

Vékény

Vékény község Baranya vármegyében, a Komlói járásban.

Új!!: Szláv népek és Vékény · Többet látni »

Véres dráma Livóniában

A Véres dráma Livóniában (Un drame en Livonie) Jules Verne bűnügyi regénye, amelyet 1894 augusztusa előtt írt.

Új!!: Szláv népek és Véres dráma Livóniában · Többet látni »

Vecse

A pszkovi vecse, Viktor Mihajlovics Vasznyecov képe. A vecse a középkori szláv államok népgyűlése volt, amely a parlamenthez hasonlítható.

Új!!: Szláv népek és Vecse · Többet látni »

Velikij Novgorod

Velikij Novgorod (oroszul: Великий Новгород, «Nagy Novgorod» vagy «Nagy Újváros», 1999-ig hivatalosan Novgorod) Oroszország Novgorodi területének székhelye, a legősibb és egyik legfontosabb orosz történelmi város.

Új!!: Szláv népek és Velikij Novgorod · Többet látni »

Vendek

A vendek tágabb értelemben a németek által minden, a területükön kívül és azon belül élő szláv népcsoportra használt elnevezése.

Új!!: Szláv népek és Vendek · Többet látni »

Vendvidéki Köztársaság

A Vendvidéki Köztársaság, más alakban Murai Köztársaság rövid életű államalakulat, amely 1919-ben a mai Vendvidék (Szentgotthárd térsége) és a Szlovéniához tartozó Muravidék (Muraszombat és Lendva körzetei) területén alakult meg, a szentgotthárdi, muraszombati és alsólendvai járások területén, bár több területre csak elvileg terjedt ki hatalma.

Új!!: Szláv népek és Vendvidéki Köztársaság · Többet látni »

Verancsics Faustus

Verancsics Faustus, vagy Verancsics Fausztusz OSPPE (Vrančić, Faust; olykor Verancsics János), (Šibenik, 1540 vagy 1551 – Velence, 1617. február 27.) neves dalmát család sarja, horvát történetíró, humanista tudós, csanádi püspök 1598-tól 1608-ig.

Új!!: Szláv népek és Verancsics Faustus · Többet látni »

Verebély

Verebély (szlovákul Vráble) város Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.

Új!!: Szláv népek és Verebély · Többet látni »

Veremház

A veremház vagy süllyesztett ház a népi építészetben olyan földbe ásott lakóépület, amelynek járószintjét a földfelszín alá süllyesztették.

Új!!: Szláv népek és Veremház · Többet látni »

Versec

Versec (szerbül Вршац / Vršac, németül Werschetz, románul Vârşet) város Szerbiában, a Vajdaságban, a Dél-bánsági körzetben.

Új!!: Szláv népek és Versec · Többet látni »

Vesna

A Vesna egy cseh együttes, amely 2016-ban alakult Prágában.

Új!!: Szláv népek és Vesna · Többet látni »

Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája

A Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listájára azon világörökségi helyszínek kerülnek fel, amelyek megóvásában csak kitüntetett nemzetközi segítség lehet eredményes.

Új!!: Szláv népek és Veszélyeztetett világörökségi helyszínek listája · Többet látni »

Vico del Gargano

Vico del Gargano község (comune) Olaszország Puglia régiójában, Foggia megyében.

Új!!: Szláv népek és Vico del Gargano · Többet látni »

Vihorlát

A Vihorlát Szlovákia geomorfológiai térképén, szürkével jelölve A Vihorlát (szlovákul Vihorlatské vrchy; ukránul Вигорлат, Vihorljat) egy vulkáni eredetű hegység Kelet-Szlovákiában és Nyugat-Ukrajnában.

Új!!: Szláv népek és Vihorlát · Többet látni »

VII. Benedek pápa

VII.

Új!!: Szláv népek és VII. Benedek pápa · Többet látni »

Viking hajók

A gokstadi hajó a viking hajóépítő mesterek remekműve A vikingek lelke benne van a hajóikban – mondta Winston Churchill.

Új!!: Szláv népek és Viking hajók · Többet látni »

Viking történelem

A térkép ábrázolja a skandinávok lakta, illetve befolyásuk alatt álló területeket A Skandináviából származó vikingek korának kezdete pontosan meghatározható: az első nagy visszhangot kiváltó támadás a lindisfarne-i kolostor ellen, 793.

Új!!: Szláv népek és Viking történelem · Többet látni »

Villány

Villány város Baranya vármegyében, a Siklósi járásban.

Új!!: Szláv népek és Villány · Többet látni »

Virt

Virt (régebbi nevén Vért, szlovákul Virt) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Komáromi járásban.

Új!!: Szláv népek és Virt · Többet látni »

Visegrád

Visegrád (szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) kisváros a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Új!!: Szláv népek és Visegrád · Többet látni »

Vittorio Venetó-i csata

A Vittorio Venetó-i csata vagy harmadik piavei csata az antant és az olasz csapatok döntő győzelme volt az Osztrák–Magyar Monarchia seregei fölött az első világháborúban az olasz fronton, Vittorio Veneto közelében.

Új!!: Szláv népek és Vittorio Venetó-i csata · Többet látni »

Vlachok

A vlachok (ejtsd: vlahok) népnevet a középkorban Délkelet-Európa különböző országaiban élő összes keleti újlatin nyelveket beszélő népcsoportokra használták a nem ezekhez tartozó népek.

Új!!: Szláv népek és Vlachok · Többet látni »

Vlagyimiri terület

A Vlagyimiri terület (oroszul: Владимирская область / magyarul: Vlagyimirszkaja oblaszty) az Oroszországi Föderációt alkotó jogalanyok egyike (szubjekt), önálló közigazgatási egység, a Központi Körzethez tartozik.

Új!!: Szláv népek és Vlagyimiri terület · Többet látni »

Wanda-halom

Wanda-halom (lengyelül: Kopiec Wandy) apró domb Krakkó Nowa Huta kerületében, a négy régi krakkói halom egyike.

Új!!: Szláv népek és Wanda-halom · Többet látni »

Warnemünde

Warnemünde helyzete Rostockon belül Warnemünde (alnémet nyelven: Warnemünn) egy Balti-tengeri üdülőhely, Németország Mecklenburg-Elő-Pomeránia tagállamában.

Új!!: Szláv népek és Warnemünde · Többet látni »

X. János pápa

X.

Új!!: Szláv népek és X. János pápa · Többet látni »

XIII. János pápa

XIII.

Új!!: Szláv népek és XIII. János pápa · Többet látni »

XVIII. János pápa

XVIII.

Új!!: Szláv népek és XVIII. János pápa · Többet látni »

Zaskiv

Zaskiv (ukrán betűkkel: Зашків, lengyelül: Zaszków) falu Ukrajna Lvivi területének Lvivi járásában. A területi központtól, Lvivtől 14 km-re északnyugatra fekszik.

Új!!: Szláv népek és Zaskiv · Többet látni »

Zára

Zára város Horvátországban, Dalmácia fővárosa.

Új!!: Szláv népek és Zára · Többet látni »

Zöld Ukrajna

Zöld Ukrajna az orosz távol-keleti területen az Amur folyó és a Csendes-óceán közötti terület történelmi ukrán elnevezése, mely nagyjából megfelel a kínai Külső Mandzsúria fogalmának.

Új!!: Szláv népek és Zöld Ukrajna · Többet látni »

Zebegény

Zebegény (szlovákul Zebegíň) község Pest vármegyében, a Szobi járásban.

Új!!: Szláv népek és Zebegény · Többet látni »

Zengg

Zengg (németül Zengg, horvátul Senj (ejtsd: Szeny), latinul Senia) város és község Horvátországban, Lika-Zengg megyében.

Új!!: Szláv népek és Zengg · Többet látni »

Zobor (hegy)

Zobor A Zobor-hegy (szlovákul Zobor) a Tribecs-hegység legdélibb részét képezi, Nyitra mellett.

Új!!: Szláv népek és Zobor (hegy) · Többet látni »

Zsély

Zsély község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Új!!: Szláv népek és Zsély · Többet látni »

Zselic

Jellegzetes zselici bükkerdő Löszmélyút egy Szulimán melletti szőlőhegyen A Zselic mintegy 1200 km² területű dombság a Dunántúl déli részén, Somogy és Baranya vármegye határán.

Új!!: Szláv népek és Zselic · Többet látni »

Zsitvafödémes

Zsitvafödémes (szlovákul Úľany nad Žitavou, korábban Fedymeš nad Žitavou) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban.

Új!!: Szláv népek és Zsitvafödémes · Többet látni »

Zsolna

Zsolna város Szlovákiában.

Új!!: Szláv népek és Zsolna · Többet látni »

Zsolnalitva

Zsolnalitva (szlovákul Lietava) község Szlovákiában a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Új!!: Szláv népek és Zsolnalitva · Többet látni »

Zsombor nemzetség

A Zsombor nemzetség és az Agmánd nemzetségek családi hagyomány alapján ősfoglalóknak tartották magukat Erdélyben, a Kis-Szamos völgyében.

Új!!: Szláv népek és Zsombor nemzetség · Többet látni »

Zsupán

A zsupán a źupa (járás) elöljárója, a középkorban a déli és nyugati szlávoknál (a kifejezést valószínűleg az avaroktól vették át) egy-egy közigazgatási kerületnek a főispánéhoz hasonló jogkörrel felruházott vezetője.

Új!!: Szláv népek és Zsupán · Többet látni »

Zubogy

Zubogy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.

Új!!: Szláv népek és Zubogy · Többet látni »

1018

Nincs leírás.

Új!!: Szláv népek és 1018 · Többet látni »

1979 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága 1979.

Új!!: Szláv népek és 1979 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

1983 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1983.

Új!!: Szláv népek és 1983 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

1998 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága az 1998.

Új!!: Szláv népek és 1998 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2011-es Race of Champions

2011-ben 24.

Új!!: Szláv népek és 2011-es Race of Champions · Többet látni »

2013 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2012.

Új!!: Szláv népek és 2013 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

2014 új világörökségi helyszínei

Az UNESCO Világörökség Bizottsága a 2014.

Új!!: Szláv népek és 2014 új világörökségi helyszínei · Többet látni »

5. század

Az 5.

Új!!: Szláv népek és 5. század · Többet látni »

570-es évek

Évszázadok: 5. század – 6. század – 7. század Évtizedek: 520-as évek – 530-as évek – 540-es évek – 550-es évek – 560-as évek – 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek Évek: 570 571 572 573 574 575 576 577 578 579.

Új!!: Szláv népek és 570-es évek · Többet látni »

620-as évek

Évszázadok: 6. század – 7. század – 8. század Évtizedek: 570-es évek – 580-as évek – 590-es évek – 600-as évek – 610-es évek – 620-as évek – 630-as évek – 640-es évek – 650-es évek – 660-as évek – 670-es évek Évek: 620 621 622 623 624 625 626 627 628 629.

Új!!: Szláv népek és 620-as évek · Többet látni »

658

Nincs leírás.

Új!!: Szláv népek és 658 · Többet látni »

7. század

A világ keleti része a 7. század kezdetén (angol nyelvű) A 7.

Új!!: Szláv népek és 7. század · Többet látni »

700

Nincs leírás.

Új!!: Szláv népek és 700 · Többet látni »

789

Nincs leírás.

Új!!: Szláv népek és 789 · Többet látni »

906

Nincs leírás.

Új!!: Szláv népek és 906 · Többet látni »

Uniópédia egy koncepció térkép vagy szemantikai hálózat szervezésében, mint egy enciklopédia vagy szótár. Ez ad egy rövid meghatározása minden fogalom és kapcsolatokat.

Ez egy hatalmas internetes mentális térképet, amely alapul szolgál a koncepció rajzok. Ez szabadon használhatják, és minden cikket, vagy dokumentum letölthető. Ez egy eszköz, forrás, vagy hivatkozás tanulmányok, a kutatás, az oktatás, a tanulás vagy tanítás, amely felhasználható a tanárok, oktatók, tanulók vagy hallgatók; A tudományos világ: az iskola, általános iskolai, középiskolai, középiskolai, középső, főiskola, műszaki végzettség, főiskola, egyetem, egyetemi, mester- vagy doktori fokozatot; A papírok, jelentések, projektek, ötletek, dokumentáció, felmérések, összefoglalók, vagy dolgozat. Itt az a meghatározás, magyarázat, leírás, illetve értelmében minden jelentős amelyen információra van szüksége, és egy listát a hozzájuk kapcsolódó fogalmak, mint a szószedet. Elérhető a magyar, angol, spanyol, portugál, japán, kínai, francia, német, olasz, lengyel, holland, orosz, arab, hindi, svéd, ukrán, katalán, cseh, héber, dán, finn, indonéz, norvég, román, török, vietnami, koreai, thai, görög, bolgár, horvát, szlovák, litván, filippínó, lett, észt és szlovén. Több nyelven hamarosan.

Minden információ kivontuk a Wikipédia, és ez elérhető a Creative Commons Nevezd meg! – Így add tovább! 3.0 licenc.

Az Uniópédia a Wikimedia Foundation nem támogatja, és nem áll kapcsolatban vele.

A Google Play, Android és a Google Play-logó a Google Inc. védjegyei.

Adatvédelmi irányelvek

KimenőBeérkező